A kedvezőtlen gazdasági környezet eredményeként a térség GDP-je a 2022-es 4 százalékos növekedés után 2023-ban mindössze 0,5 százalékkal emelkedett. Ez pedig 2000 óta a legrosszabb eredmény, leszámítva a 2008-ban elmélyülő globális válság miatt bekövetkezett 2009-es zuhanást és a koronavírus-járványból adódó 2020-as visszaesést. A régiós országok közül Magyarország mellett Csehországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában csökkent a GDP – ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az összesített régiós eredmény csak minimális bővülést mutat.

A fizetésképtelenségek alakulása a KKE régióban

A közép- és kelet-európai régióban 2022-ről 2023-ra 38,6 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi – azaz csőd- és felszámolási – eljárások száma, ami újabb két számjegyű emelkedést jelent. „Ezt a növekedést olyan belső és külső tényezők – különösen a geopolitikai feszültségek és az inflációs nyomás – együttállása táplálta, amelyek felerősítették a régió vállalatai előtt álló kihívásokat, s zavaros vizekre sodorták a cégeket.” – nyilatkozta Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza.

Oroszország ukrajnai inváziójának következményei – nem utolsósorban a földrajzi közelség miatt – az egész régióban éreztették hatásukat, zavarokat okozva az ellátási láncokban és hozzájárulva az energiahordozók árának ugrásszerű növekedéséhez. Ezek a külső hatások, valamint az olyan belső kihívások, mint a munkaerőhiány és a növekvő inputköltségek súlyos terhet róttak a vállalkozásokra, ami a fizetésképtelenségek jelentős növekedéséhez vezetett. Különösen az építőipari és a kereskedelmi ágazat viselte a fizetésképtelenségi hullám negatív hatásait, egyszerre küzdve a munkaerőhiánnyal, bérnyomással és a lassuló kereslettel.

Két és félszeres emelkedés Magyarországon

A Coface elemzése kiemeli azt is, hogy Magyarországon tavaly több mint 20 ezer fizetésképtelenségi eljárás indult, ez két és félszerese az egy évvel korábbinak.
A megindított felszámolási eljárások ágazati bontását tekintve az eljárások száma szinte minden iparágban növekedett. A Coface szakértői ismét rangsorolták a különböző magyar ágazatokat a felszámolási eljárások száma alapján, és a tavalyi év eredményeihez hasonlóan, továbbra is ugyanaz a hat szektor a legveszélyeztetettebb.

A listát most is az építőipar vezeti, amelyben 6073 felszámolási eljárás indult, szemben az egy évvel korábbi 2526-tal. Utána következik a vállalatoknak szolgáltatásokat nyújtó alágazat: itt 2807 eljárás indult a múlt évben, szemben az egy évvel korábbi 985-tel. A harmadik helyen az autóipar áll 1777 eljárással, ami több mint a duplája a 2022-es évben mért 795 eljárásnak. Szintén kockázatosnak tekinthető a tavalyi ágazatok alapján a háztartásoknak szolgáltatásokat nyújtó alszektor, a vegyes termékkörű kereskedelem, valamint a szállítmányozás. A hitelbiztosító szakértői szerint a legkevésbé veszélyeztett vállalatok között vannak a kőolajat és szénhidrogéneket, üveget és kerámiát, bőrt, papírt és ásványi termékeket gyártó cégek. Ugyanakkor utóbbiaknál is megháromszorozódott az eljárások száma a 2022-es évhez képest.

„A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 végén több mint 150 ezer cég működött az építőipari ágazatban. Itt figyelhető meg a legtöbb felszámolási eljárás, nemcsak a számuk, hanem az összes eljáráshoz viszonyított, közel 30%-os arányuk alapján is. A mezőgazdaság volt az egyik legkevésbé érintett ágazat a felszámolások tekintetében, de kiemelendő, hogy az ebben a szektorban a legnagyobb számban jelen lévő családi gazdaságok, őstermelők, egyéni vállalkozók száma jelentősen csökkent a 2023-as év végére” – értékelte az adatokat Suszter Andrea, a Coface magyarországi céginformációs csoportvezetője.

A fellendüléshez vezető út rögösnek tűnik

A régiós kilátásokról Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója így nyilatkozott: „2024-ben a fizetésképtelenségek számának további növekedésével számolunk, bár az előző évinél alacsonyabb mértékben. Összességében a vállalatok továbbra sem fogják elérni teljes gazdasági növekedési potenciáljukat az üzleti tevékenységük során felmerülő kihívások következtében.

A 2024-es üzleti környezetet korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exporttevékenységet folytató vállalatok folyamatos kihívásai jellemzik majd a visszafogott nemzetközi kereslet miatt – különösen Németország irányából. Vannak ugyanakkor jelei annak, hogy a lakossági fogyasztás fellendül, különösen a napi fogyasztási cikkek terén, mely elősegíti a gazdasági tevékenységet a teljes közép- és kelet-európai régióban.

A Coface szakértői ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az emelkedő nyersanyagárak és a bérköltségek miatt, beleértve a minimálbérek emelési tendenciáját Közép-Kelet-Európa országaiban.

Photo by Trent Erwin on Unsplash

A fenntartható üzleti ökoszisztéma létrehozásában leginkább élen járó cégek kerültek a „Champions” kategóriában. Ezen vállalkozások közé sorolta a Canalys a Schneider Electricet, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalatot is.

A fő értékelési kritériumok közé tartozott a vezető szerep a fenntarthatósági törekvésekben, a cég saját fenntarthatósági stratégiája, az adatok átláthatósága, az előrehaladás és az átalakulás üteme, valamint a partnerek véleménye. A Schneider Electric amellett, hogy a klímabarát működést és létesítmény üzemeltetést támogató termékek, valamint épületvezérlési és energetikai megoldások sokszínű portfólióját kínálja, aktív szerepet vállal a dekarbonizációs stratégiák kialakítására és fejlesztésére törekvő partnerei támogatásában szakértelme megosztásával, például képzések formájában – írják.

A vállalat az elmúlt évben az energiapiaci helyzet gyors változásaira reagálva nagyobb figyelmet fordított az energiahatékonyságra termékeiben és partnerei támogatásában egyaránt. A Schneider Electric újabb lépése a partnerei klímavédelmi törekvéseinek támogatásában a közelmúltban bemutatott Zeigo Activate nevű megoldás. Az előfizetéses modellben elérhető szoftver mint szolgáltatás (Saas – Software as a Service) eszköz révén a vállalat partnerei kiszámíthatják, mérhetik és elemezhetik a szén-dioxid-kibocsátást, majd pontos, elérhető dekarbonizációs célokat tűzhetnek ki, és személyre szabott stratégiát dolgozhatnak ki a fenntarthatóság javítására – teszik hozzá.

Az európai lakossági bankokat több mint egy évtizednyi kihívásokkal teli, alacsony kamatozású környezet után három tényező támogatja: a kamatemelések (és a marzsok növekedése), a költségátalakítási programok eredményei és a digitális szolgáltatási modellek fejlődése. 2022 összességében jó év volt az európai lakossági bankok számára: a bevételek 8%-kal emelkedtek, míg a költségek csak kismértékben, 2%-kal nőttek. A fiókhálózatok átalakítása is felgyorsult, Európában az elmúlt két évben átlagosan 15%-os hálózatcsökkentés jellemző, bár az egyes országok között jelentős különbségek tapasztalhatók.

„A pozitív trend a magyar piac esetében is megfigyelhető, az országban működő bankok közül többen is rekordszintű nyereséget értek el, ami nagymértékben köszönhető a megugró kamatbevételeknek. A háború, az energiaválság és a magas infláció ellenére sem növekedett számottevően a nemteljesítő hitelek és követelések aránya. A speciális kormányzati intézkedések okoztak eltéréseket, az extraprofitadó és kamatstop több szereplő nyereségét tompította” – vázolja a magyarországi helyzetet Nagy Ádám Gusztáv, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási üzletágának igazgatója.

A szakember hozzátette: „A fiókhálózatok méretét tekintve szintén megfigyelhető az európai trend, az elmúlt évtizedben nagyjából felére csökkent a magyarországi bankfiókok száma. Nem utolsósorban pedig a technológiai fejlesztések és digitalizációs törekvések is megsokszorozódtak, a következő időszakban kulcskérdés lesz, hogyan tudják a bankok ezt a lendületet továbbvinni és a stratégiai prioritások középpontjába helyezni.”

A kiszabott díjak és jutalékok, valamint a kamatemelések lendítették előre a bevételeket

Mélyebben elemezve a vizsgált lakossági bankok által az elmúlt években bejárt utat, két irány rajzolódott ki a tanulmány során. A mintánkban szereplő lakossági bankok közül körülbelül ötből négynek sikerült – különböző mértékben – elmozdulni a magasabb jövedelmezőség és a versenyképesebb pozíció felé. A kiszabott díjak és jutalékok, valamint a kamatemelések lendítették előre bevételeiket és láthatóvá váltak a költségátalakítási és digitalizációs programok kezdeti sikerei is. Ezzel szemben a bankok kisebb része – a mintánkban szereplő lakossági bankok közül nagyjából minden ötödik – rosszabb helyzetbe került, mint hat évvel ezelőtt volt. Voltak, akik nem tudták megfékezni a költségnövekedést, és voltak, akiknek az elmúlt években gyengült a versenyképességük, elvesztették versenyelőnyüket piacaikon.

A PwC szakértői szerint azoknak, akik a múltban bátrak voltak, a jövőben is ambiciózusnak kell maradniuk ahhoz, hogy a megerősödött big tech és fintech szereplők növekvő versenye közepette megőrizzék és megerősítsék pozíciójukat. Ehhez pedig tisztában kell lenniük stratégiai prioritásaikkal.

Stratégiai prioritás a megújulás – az értékesítésben és a termékek terén egyaránt

A lakossági bankok nagyobb része már elkezdte átalakítani az üzleti és működési modelljük kulcsfontosságú elemeit. A további transzformációs és digitalizációs projektekre irányuló folyamatos erőfeszítéseken túl a lakossági bankoknak két azonnali stratégiai prioritásra kell összpontosítaniuk: az értékesítésben, illetve a termékekben való megújulásra.

Új értékesítési modell van kialakulóban 

Az ügyfelek viselkedése az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, amit a világjárvány felerősített. A mobile-first ügyfelek számának jelentős növekedése tapasztalható a készpénz-, illetve fiókalapú használathoz képest. A bankok eddig nem tudtak könnyen reagálni erre, leginkább a hagyományos fióki csatornák köré épített többcsatornás silók voltak a jellemzőek. Egy új modell van kialakulóban: a fiókközpontú, többcsatornás modellről a digitális értékesítési, omnichannel modellre térnek át a lakossági bankok, amelynek fő építőkockái: az ügyfélélmény; a csatorna megközelítés és integráció; a szervezeti struktúra és folyamattervezés; az adatelemzés és technológiai infrastruktúra, valamint az irányítási rendszerek és a compliance.

Az ügyfélfelületeknek egyszerűnek, az ezeket támogató háttérrendszereknek pedig extra stabilnak kell lenniük

A technológiai és fintech-szektor innovációi radikális átalakulást eredményeznek a kulcsfontosságú banki termékekben. Míg az olyan termékek alapvető funkciói, mint a folyószámlák, betétek, megtakarítások, befektetések és hitelek többé-kevésbé változatlanok maradtak, egyre jobb, egyszerűbb, gyorsabb és elérhetőbb termékek felé haladnak. Ennek részeként az ügyfélviselkedés és -elvárások szintén átalakulnak. A termékekben való megújulás a lakossági bankok számára kettős: egyrészt az ügyfélfelületeknek egyszerűnek és kényelmesnek kell lenniük, másrészt a háttérrendszereknek képesnek kell lenniük támogatni az emeltebb szintű termékélményt.

Ennek érdekében a lakossági bankoknak a következő területekre kell összpontosítaniuk figyelmüket: felhasználói élmény javítása; azonnali döntések és jóváhagyások biztosítása, megfelelő kockázatkezelés mellett; alacsonyabb belépési korlátok biztosítása az ügyfelek számára; a megfelelő támogató folyamatok kialakítása, valamint partnerségek megfontolása hiányos kompetenciák kezelésére.

Az elmúlt időszak hátszeléből építkezhetnek a lakossági bankok 

Nagy Ádám Gusztáv szerint a lakossági bankoknak rövid távon fel kell használniuk az elmúlt időszak hátszelét, hogy megújítsák értékesítési modelljüket és termékeiket, valamint gördülékennyé tegyék értékesítési folyamataikat. Mindemellett fontos figyelemmel kísérni a big tech és fintech játékosok stratégiai lépéseit; a fintech startupok nyomott értékelései miatt egyben vonzó M&A lehetőségeket is jelenthetnek.

„A platform stratégiák és jövőálló képességek kiépítése kulcsfontosságú az értékesítés és a termékekben való megújulás szempontjából, mert hosszú távon ezek biztosítják a kiéleződő verseny és a változó ügyfélviselkedés közepette a sikeres működést. Nem szabad a megújulástól tartani, inkább stratégiai prioritássá kell tenni” – összegezte az elemzés üzenetét a PwC szakértője.

Fotó: Eduardo Soares/unsplash.com

Az előrejelzések szerint a realizált össziparági bevételeknek közel háromnegyedét (70,8%) a digitális bevételek teszik majd ki 2027-re, szemben a 2018-as 55,2%-os részaránnyal. Eközben a globális internethozzáférési szolgáltatások piaca várhatóan 2027-re megközelíti az ezer milliárd dolláros piacot, az adatfelhasználás pedig öt év alatt várhatóan csaknem megháromszorozódik.

A globális szórakoztató- és médiaipar számára 2022 fontos fordulópontot jelentett. Az iparág teljes bevétele 2022-ben 5,4%-kal, 2,32 ezer milliárd dollárra nőtt – ez a rendkívüli, 2021-es 10,6%-os növekedési ütemhez képest konszolidáltabb emelkedést mutatott, tükrözve, hogy mind a nemzetgazdaságok, mind a szórakoztatóipari ágazatok sikeresen kiegyensúlyozottabb működésre tudtak visszaállni a Covid-19-világjárvány okozta válságot követően.

A PwC elemzése megállapítja, hogy habár a szektorban realizált árbevételek növekedésének üteme 2027-ig a következő öt év mindegyikében várhatóan csökkenni fog – egyebek mellett a fogyasztói kiadások visszafogása következtében –, mindezek ellenére az ágazat 2027-re 2,8 ezer milliárd dolláros iparággá fog bővülni.

Globálisan továbbra is az USA marad a legnagyobb médiapiaci szereplő (ahol az iparági összbevételek szintje a 2022-es 819 milliárd dollárról öt év múlva várhatóan 943 milliárd dollárra fog nőni), melyet Kína követ (ahol az árbevétel összvolumene 388 milliárd dollárról 480 milliárd dollárra nő). Kína az előrejelzések szerint igen erőteljesen, 4,3%-os éves összetett növekedési ütemmel (CAGR) bővülhet, míg az USA esetében ugyanez a mutató az előrejelzések szerint 2,9% CAGR körül alakul majd.

„Magyarország az egyik legkisebb OTT piac Közép- és Kelet-Európában, ami növekedni fog, egyre több jelentős streamingszolgáltató jelenik meg és a prémium tartalmak egyre inkább átkerülnek az OTT szolgáltatásokba. A bevételek a következő négy-öt évben várhatóan 7,9% CAGR növekedést fognak produkálni, ami azt jelent, hogy 2027-re 91 millió dolláros lehet a piac. Ennek a bevételnek várhatóan több mint 90%-a az előfizetéses videószolgáltatásokból származik majd” – teszi hozzá Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársa.

A PwC cégtársa szerint a vásárlóerő csökkenése közepette a vállalatok „forró pontokon” keresik a növekedési lehetőséget, különösen a reklám- és a játékiparban – például az olyan feltörekvő technológiákban, mint a generatív mesterséges intelligencia, valamint az olyan régiókban, ahol a növekedési kilátások kiemelkedőek, például Ázsiában.

A reklámbevételek megközelítik az ezer milliárd dollárt, miközben a versenyhelyzet átalakul

A reklámgazdaság az előrejelzések szerint a jövőben is kulcsfontosságú növekedési potenciállal rendelkezik majd: globális jövedelemtermelő képessége 2027-re várhatóan megközelíti az ezer milliárd dolláros összvolument. A 2027-re előrejelzett 952,6 milliárd dolláros bevételével a tanulmány által lefedett három nagy ágazat – a tartalomfogyasztás, a reklámgazdaság, valamint az internethozzáférési szolgáltatások piaca – közül ez lesz a legnagyobb. Miközben a reklámbevételek várhatóan minden ágazati szegmensben egyaránt növekednek majd, azok egyre többféle piaci szereplő között oszlanak el. A következő öt évben például a reklámokat is tartalmazó streaming szolgáltatásokból származó bevételek a várakozások szerint akár meg is duplázódhatnak, ahogy globálisan a streaming szolgáltatások piaci kínálata is fokozatosan bővül, valamint egyre sokszínűbbé válik. Ezzel párhuzamosan elmozdulás is megfigyelhető a korábbi évek üzleti gyakorlatához képest, amikor a streaming szolgáltatások üzemeltetői jellemzően leginkább az előfizetési díjakból származó bevételekre támaszkodó üzleti modellt alkalmaztak.

A makrogazdasági kihívások a fogyasztókat és az iparági bevételeket is érintik

A makrogazdasági kihívások, a geopolitikai instabilitás és az inflációs nyomás súlyosan érintette a fogyasztókat 2022-ben. Ez arra késztette a piaci szereplőket, hogy módosítsák üzleti várakozásaikat, újragondolják tevékenységüket és új utakat keressenek a növekedés előmozdítására. A szórakoztató- és médiaipari termékekre és szolgáltatásokra fordított összesített fogyasztói kiadások volumene 2022 és 2027 között az előrejelzések szerint 2,4%-os összetett éves növekedési rátával (CAGR) emelkedik majd. E lassuló növekedési ütem egyike azon tényezőknek, melyek véget vetettek a globális médiapiacon az ügyletek, a közelmúltban hosszabb távon is megfigyelhető, fellendülésének: mind a fúziók és cégfelvásárlások, mind az ágazatba beáramló kockázati tőke volumenének alakulása terén.

A videójáték-iparág és az új, feltörekvő technológiai megoldások vezető szerepet játszhatnak az iparág jövőbeli növekedésében

A videójátékok piaca a globális szórakoztató- és médiaipar motorjává vált az elmúlt években, amely a jövőbeli szektoriális növekedés egyik meghatározó tényezője marad – főként az ázsiai és csendes-óceáni térségekben. A teljes globális videójáték-iparból származó bevételek a 2023-as 227 milliárd dollárról várhatóan 312 milliárd dollár összvolumenre emelkednek 2027-re, ami 7,9%-os CAGR-nek felel meg.

Ezzel egyidejűleg az iparág szereplői várhatóan egyre jobban kihasználják majd az olyan feltörekvő technológiákban rejlő lehetőségeket, mint amilyen például a generatív mesterséges intelligencia. Ez jellemzően szöveges, képi vagy mozgóképes alkotásokat állít elő megadott utasítások alapján, ami forradalmi újításokat hozhat a tartalomgyártás, a videójátékok és más szórakoztatóipari termékek fejlesztése terén. Ezenfelül növelheti az iparági innovációt, javíthatja az ágazati produktivitást és a termékfejlesztési hatékonyságot is. Az iparágban megfigyelhető növekedési ütemet tekintve a mobil kiterjesztett valóság fogyasztói bevételei gyarapodhatnak várhatóan a leggyorsabban – 26%-os CAGR-rel az elkövetkező években. Ezt követi a VR-játékokból származó bevételek növekedési üteme, ami akár 19,5% CAGR körül is alakulhat az előrejelzések szerint.

Az élő produkciós szektorok ismét remekül teljesítenek, a mozipénztárak bevételei közelítenek a pandémia előtti szinthez

A Covid-19-világjárvány miatti kényszerű „nyugalmi” időszakot követően az élő produkciós ágazatok bevételei ismét növekedésnek indultak. Az élő produkciókból származó bevételek 2027-ig várhatóan 9,6%-os CAGR-rel fognak növekedni, ami négyszerese a teljes iparági tartalomfogyasztásból származó bevételekre prognosztizált 2,4%-os CAGR növekedési ütemnek, amely jól mutatja az élő produkciók töretlen vonzerejét. A kategórián belül a mozipénztárak bevételei a várakozások szerint 2025-re globálisan jelentősen meghaladják majd a pandémiát megelőző szintet: 43 milliárd dollárra növekedve a 2019-es 39,4 milliárd dolláros szintről. Kína 2024-re az előrejelzések szerint ismét a legnagyobb globális mozipiaccái válik, miután 2020-ban és 2021-ben egyaránt lehagyta az Egyesült Államokat e tekintetben.

Az e-sport globális jegyértékesítésből származó bevételei 2022-ben szintén visszatértek a világjárvány előtti szintre, miután 2021-ben megduplázódtak, 2022-ben pedig 147,8%-kal növekedtek. Az élőzenei és kulturális rendezvények bevételei várhatóan már 2023-ban szintén meghaladják a 2019-es, pandémia előtti értéket – írják.

Fotó: Tech Daily/unsplash.com

A hitelre történő értékesítés most is fontos eszköz a vállalatok közötti kereskedelemben, a B2B tranzakciók 46 százaléka hitelre történik. Az Atradius válaszadói azonban arról számoltak be, hogy a szállítók szigorúbb döntéseket hoznak a hiteligénylésekkor, mint tavaly. „A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy kisebb hitelt kapott a beszállítójától, mint tavaly, mert a szállítók igyekeznek elkerülni a kockázatos ügyleteket. Ezt igazolja az is, hogy kissé rövidültek a határidők a számlák kifizetésére. Tavaly 43 nap volt az átlagos határidő, az idén pedig már csak 41 nap, miközben a cégek az idén átlagosan 69 nap múlva kapták meg a számlájuk ellenértékét” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint az elmúlt egy évben a magyar cégek 55 százaléka fizetett időben a szállítójának, míg előzőleg ez az arány még 62 százalék volt. Az építőipari válaszadók átmeneti likviditási problémákkal indokolták a szektorban gyakori késve fizetéseket. A gépiparban a vevők csődje okozott problémás eseteket.

A felmérés szerint a magyar vállalatok 60 százaléka házon belül próbálta kezelni a vevők hitelezését és menedzselni a kockázatokat az elmúlt 1 évben. Az elemzők szerint ugyanakkor nem véletlen, hogy épp a gépgyártásban nőtt a hitelkockázatok stratégiai kezelésének igénye, itt a cégek 44 százaléka döntött a hitelbiztosításról.

A régióban a magyar vállalatok a legpesszimistábbak  

A felmérés szerint a kiugró infláció és a magas energiaárak aggasztják a leginkább a magyar válaszadókat, az inflációs nyomás csökkenése ellenére is. „A vállalatok tartanak attól, hogy az infláció nyomán megnövekedett előállítási költségeiket nem tudják érvényesíteni az egyre árérzékenyebb piacon. Ezzel áll összefüggésben az eladások prognózisa is. A cégek 54 százaléka szerint nem nő majd, vagy esetleg romlik az eladások aránya. A jövedelmezőséget vizsgálva 74 százalék számít arra, hogy marad a tavalyi profitja, vagy esetleg csökken” – mondta Vanek Balázs.

A tanulmány szerint hasonlóképpen pesszimisták a vállalatok a vevők fizetési szokásaival kapcsolatban. A válaszadók fele nem vár javulást, 20 százalék pedig a helyzet romlásától tart. Az optimista cégek aránya 30 százalék.

A hitelkockázatok esetében az építőiparban nőtt a stratégiai kockázatkezelés iránti igény. A szektor vállalati azt mondták, a hitelbiztosítástól javuló cashflow-t és a számláik hamarabb történő kiegyenlítését várják. Ezek mellett fontos az is, hogy azt a készpénzt, amelyet a rossz hitelek kezelésére kellene elkülöníteniük, így a vállalkozásra tudják majd fordítani. A hitelek kezelésében nagyobb szerepet szánnak a faktoringnak is.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

“A különféle munkavégzési struktúrák hosszútávú eredményessége nagyban függ a munkakörtől. A személyiség és az élethelyzet is befolyásolja, ki melyik struktúrában tudja kihozni magából a maximumot. Az irodai munkavégzés előnyeit és hátrányait már régóta ismerjük, és egyre több kutatás foglalkozik a home office-hoz kapcsolódó tapasztalatok rendszerezésével is. Az eredmények azt mutatják: a távmunka ugyan növeli a produktivitást és csökkenti a költségeket, de kimutathatóan rontja a csapatok sikerességét és kollaborációját, főként kreatív területen” – foglalja össze a témával foglalkozó kutatások megállapításait Apró Aliz, az INSPYRE HR vezetője.

Elhalványul a csapat összetartó ereje

Az otthoni munkavégzés esetén fókuszáltabb lehet a feladatok ellátása, és nincs ingázás, így több idő marad a magánéletre, de nehezebb is attól elválasztani a munkaidőt. Ráadásul előfordulhatnak kizökkentő tényezők (házimunka, szerelő érkezése, gyerek), fennakadások az internetszolgáltatásban, illetve a bizalmas információk kezelése is nehézkesebb, hiszen mások is hallhatják a meetingeket. A munkáltatóknak számolniuk kell azzal is, hogy az izoláció miatt elhalványul a csapat összetartó ereje, amely az elvándorlásra, a fluktuációra is kihat.

A Microsoft tizenegy országban húszezer munkavállalót kérdezett meg a témában, és kutatásukból kiderült: a beosztottak 80 százaléka továbbra is szívesen dolgozna távolról, mert úgy érzi, hogy így produktívabb. Ezzel szemben a vállalat vezetőinek 85 százaléka úgy gondolja, hogy az irodába való visszatéréssel javítani lehetne az eredményességen. Ez is lehet az oka annak, hogy az elmúlt hónapokban egyre több nagy márka szólítja vissza a munkavállalókat az irodába.

Hiányzik a bizalom, ami egy kétirányú utca

A Microsoft felmérésének talán egyik legmegdöbbentőbb adata, hogy a vezetők csupán 12 százaléka bízik meg teljes mértékben a beosztottjaiban. Ez egy fontos problémára hívja fel a figyelmet: a bizalom hiánya sok esetben a mind a vezető, mind a munkavállaló számára frusztrációt eredményez, amely tovább rontja a csapatok teljesítményét.

A bizalom fenntartásáért és építéséért viszont mindkét fél egyformán felelős: kölcsönösen le kell tisztázni, hogy mit jelent a home office és az ezzel együtt járó rugalmas munkavégzés. „Ha a kolléga szerint rendben van, hogy munkaidőben porszívózik, vagy elmegy edzeni, akkor az is legyen elfogadható, ha valamiért a megszokott időn kívül kell dolgozni – ez egy kétirányú utca.” hívja fel a figyelmet az INSPYRE Informatics szakértője.

“A frusztrációk leggyakrabban onnan adódnak, hogy az otthoni munka keretei nincsenek pontosan lefektetve, pedig ezek konszenzusos elfogadása segíthet az olyan kellemetlen helyzetek elkerülésében, mint amikor az alkalmazott munkaidő után programra menne, de beesik egy sürgős feladat” – hangsúlyozza Apró Aliz.

Apró Aliz öt tippet ad ahhoz, hogyan javíthat egy cég a munkatársak kollaborációján:

1. Személyes találkozók: A csapatok rendszeres összejövetelei elengedhetetlenek a közösség kialakulásához és fenntartásához, épp úgy, ahogy a folyamatos kommunikációnak teret adó online platform is.
2. Csapatépítés: Az elszigeteltség érzésének csökkentése, valamint a tagok jobb megismerése és a kötődés kialakítása miatt a távolból dolgozó csapatok esetében kiemelt jelentősége van a csapatépítésnek, ahol a közös élmények segítségével javíthatják a munkakapcsolatokat.
3. Kommunikációs csatornák fenntartása: A munkavállalók egymás közti kommunikációja kulcsfontosságú a sikeres működéshez, erre az összes tagnak lehetőséget és megfelelő csatornát kell biztosítani (nálunk ilyen platform például a Slack). Az utóbbi bár jól kiegészíti, de nem helyettesíti az in-person beszélgetéseket, informális kapcsolódásokat.
4. Személyes tudásátadás: Egy új kolléga onboardingja során a tudásmegosztás és a betanulás időszakában, a hatékonyság növelése érdekében érdemes irodai, illetve legalább hibrid munkavégzést alkalmazni.
5. Közösségi terek létrehozása: Az eddigi tapasztalatok alapján a hibrid struktúra kialakítása tűnik jó megoldásnak, hiszen ezesetben kiküszöbölhetők az izolációs problémák. Ehhez az irodatérrel kapcsolatos szemléletváltásra is szükség van, hogy a munkatársak is igazi közösségi térként tekinthessenek rá.

Fotó: Paige Cody/unsplash.com

Az Atradius válaszadói szerint drámaian ronthatja a hazai gazdaság teljesítményét a világgazdaság lassulása, az energiaválság, a magas hazai infláció és az orosz-ukrán háború együttes hatása. A 200 hazai vállalat 40 százaléka azt tapasztalta, hogy nőtt a B2B számlák forgási sebessége (DSO), vagyis a vevőik később fizettek, mint egy évvel korábban. 2021-ben ez az arány 33 százalék volt.  „Ugyanez a tendencia figyelhető meg a bedőlt követeléseknél is, ráadásul itt a növekedés kiugró. Amíg két évvel ezelőtt a számlák 2,3 százalékát kellett leírni, ez tavaly 5 százalékra nőtt. Ez alapján sajnos indokolt a magyar vállalatok pesszimizmusa” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Nőtt a hitelre történő eladás

Az agrár- és élelmiszeriparban a válaszadók 60 százaléka azt nyilatkozta, hogy több vevőnek nyújtott hitelt a vásárláshoz, mint 2021-ben. Akkor az ügyletek 42 százaléka történt hitelre, az idén pedig 47 százalék. A szállítók ezt azzal indokolták, hogy így új ügyfeleket tudtak szerezni, illetve meg tudták őrizni a régi klienseket a versenytársak nyomása ellenére.  Több vállalat a fizetési határidő meghosszabbítását is vállalta. Tavaly 43 nap volt a fizetési határidő a két ágazatban, ez öt nappal több a 2021-es adatnál.

A hitelre történő eladás előre tört a tartós fogyasztási cikkek esetében is (53-ról 61 százalékra.) Az ágazatban az átlag fizetési határidő 51-ről 49 napra csökkent.

Az acéliparban a vállalatok több mint fele (54 százalék) nem változtatott a hitelezési politikáján, 10 százalék viszont rövidebb időt adott az ügyfeleinek a számlák kifizetésére, mint 2021-ben. A fizetési határidő átlagosan 39 nap volt 2022-ben, szemben a 2021-es 35 nappal. Ezzel párhuzamosan a számlák forgási sebessége is nőtt az ágazatban, 47-ről 53 napra.

Likviditási problémák, cash flow-hatás, továbbtartozás

Az élelmiszeriparban a számlák 35 százalékát késve fizették ki a vevők 2022-ben, 6 százalékát pedig egyáltalán nem. A tartós fogyasztási cikkek esetében a késve fizetés aránya 33 százalék, a bedőlt követeléseké 5 százalék. Az acéliparban a vevők 31 százaléka fizette ki késve a szállítót, 4 százalék pedig egyáltalán nem fizetett.

A késedelmes fizetést főképp a vevők likviditási problémái okozták, de az Atradius országigazgatója figyelmeztet arra, hogy a valóság rosszabb lehet, mint amit az adatok mutatnak.  „Itt azt kell látni, hogy a válaszok között lehetséges volt megadni az adminisztratív okot és a kifizetés tudatos késleltetését is. Valószínű, hogy sok vállalat adminisztratív csúszása vagy tudatos késlekedése mögött valójában a likviditás kérdése áll” – mondta Vanek Balázs.

Az országigazgató hozzátette: a DSO növekedése (az élelmiszeriparban pl. 80 nap) aggasztja a gazdaság összes szereplőjét. Egyes válaszadók úgy próbálták erősíteni a saját készpénzforgalmukat, hogy kedvezményt adtak a vevőiknek korai kifizetés esetén. Jellemző technika volt az is, hogy a vállalatok a korábbinál több időt és pénzt áldoztak a számlák behajtására. A vizsgált szektorok mindegyikére igaz, hogy a cégek gyakran kénytelenek voltak késleltetni a saját beszállítóik kifizetését. A cash flow problémájának menedzselésére a felmérésben részt vevő vállalatok egyharmada hitelbiztosítást vett igénybe.

Mit várnak a magyar vállalatok 2023-tól?

Az Atradius felmérése szerint a 200 magyar válaszadó 46 százaléka arra számít, hogy az idén csökken majd a vállalata teljesítménye. 49 százalék úgy véli, hogy tovább nő a számlák forgási sebessége, mert nem javul majd a vevőik likviditása. A válaszadók közül azok csak a cégek nem tartanak a DSO romlásától, amelyeknek van hitelbiztosításuk.

Fotó: Jp Valery/unsplash.com

A kialakult helyzet mögött húzódó okokat vizsgálva a Profession.hu felmérést végzett az érintett munkavállalók körében: a válaszadók 90 százaléka gondolkodott már a pályaelhagyáson, 66 százalékuk pedig lépéseket is tett annak érdekében, hogy más területen tudjon elhelyezkedni: rendszeresen jelentkeznek olyan álláshirdetésekre, amelyekhez nem rendelkeznek a megfelelő képesítéssel.

A különböző iparágak elszívják egymástól a munkavállalókat, akik akár kisebb mértékű fizetésemelés fejében is hajlandóak a pályaváltásra, kiemelten azokon a területeken, amelyek nem igényelnek különösebb előképzettséget és rövid idő alatt elsajátítható ismereteket, készségeket várnak csupán el a jelentkezőktől. A váltásuk elsődleges motivációja anyagi jellegű. A profession.hu felületén a takarítás-tisztítás kategóriában meghirdetett állásokra például bolti eladók és pénztárosok, kereskedő-eladó pozícióban dolgozók, valamint anyagmozgatást, rakodást végzők is jelentős számban jelentkeztek. A gépjárművezető, sofőr, futár kategóriában toborzó hirdetésekre a célzott területet követően anyagmozgatás és rakodás, területi képviselő és bolti eladó, pénztáros kategóriákból pályáztak még a szakma képviselő mellett.

Jellemző a kivándorlás is: sosem dolgozott még annyi magyar például Ausztriában, mint amennyit idén júliusban az osztrák társadalombiztosítás adatbázisában nyilvántartottak: közel 114 500 magyar munkavállaló volt ekkor a szomszédos országban ekkor, míg 10 évvel korábban ez a szám éppen csak meghaladta a 40 000 főt.

Hatékony elérés és munkaerő-felvétel

Jelenleg 365 ezer fő szerepel a Profession.hu jelölt adatbázisában a szakmunka és fizikai munka kategóriában: egy ekkora csoportban történő célzott toborzással a területen aktív munkáltatók számottevően meggyorsíthatják a munkaerő-felvételi folyamatukat.

A keresett szakemberek megtalálása és felvételének hatékonysága érdekében fontos a célcsoportspecifikus kommunikáció mind a kiválasztott csatorna, mind pedig az álláshirdetés összeállítása szempontjából. „Tartsuk szem előtt, hogy minden álláshirdetésnél az egyszerű, rövid és átlátható szövegezés, a sablonos üzenetek helyett pedig a konkrétumok feltüntetése vezet sikerre. 2022 nyarának végén készített friss kutatásunkból is kiderült, hogy csupán a pozíció megfelelő megnevezése jelentősen növelheti az álláshirdetésre jelentkezők számát: pl. amikor az »F&B munkatárs« helyett a »reggeliztető/felszolgáló« megnevezés szerepelt, 840 százalékkal több jelentkezőt vonzott be a hirdetés” – magyarázza Varga Balázs, a Profession.hu marketingvezetője.

A jó álláshirdetés tíz pontja

A nem megfelelően összeállított álláshirdetéssel a cégek hátrányból indulnak a piacon. A Profession.hu tavaly ősszel végzett online kutatása alapján a következő információkat érdemes mindenképpen feltüntetni, hogy a lehető legjobb eredménnyel fusson egy álláshirdetés: a cég nevét, a munkavégzés pontos helyét, azt, hogy rész- vagy teljes munkaidős az állás, a várható feladatokat, a fizetést (akár csak bérsávval megadva), hogy alkalmi vagy hosszú távú lehetőségről van szó, az elvárt végzettséget, a műszakok beosztását, a pozíció egyértelmű megnevezését és a szükséges munkatapasztalatot.

„Az alapvető pontok mellett informatív jelleggel bírhat még a karrierlehetőségek részletezése, a béren kívüli juttatások, prémiumok és jutalmak, az esetleges parkolóhely és céges busz használata, a jelentkezés módja és az elvárt személyiségi jellemzők. A mobilra optimalizált jelentkezési felület megkönnyíti a felvételi folyamatot. Önéletrajzot csak abban az esetben kérjünk, ha a szükséges információkat nem tudjuk begyűjteni a jelentkezési felületen keresztül. Fontos, hogy pályázat beérkezését követően a cég minél előbb keresse fel a munkavállalót” – javasolja a hatékony toborzás érdekében Varga Balázs.

Fotó: Josue Isai Ramos Figueroa/unsplash.com

„A tárolás és az infrastruktúra gazdasági költségei, valamint az adatintegráció és a manuális folyamatok összetettsége gyakran akadályozzák napjaink technológiai piacvezetőit a gyors és hatékony döntéshozatalban” –mondta Carl Olofson, az IDC adatkezelési szoftverekért felelős kutatási alelnöke. „Azáltal, hogy intelligens funkciókal gazdagítják az adatfeldolgozást, a vállalatok jelentősen javíthatják a termelékenységet és a teljesítményt, csökkenthetik a gazdasági költségeket és felgyorsíthatják az adatvezérelt döntéseket.”

A SingleStore adattömörítésével és a SAS analitikai teljesítményével a vállalatok csökkenthetik az adatkezelés és -integráció komplexitását, valamint a kifinomult modellek képzéséhez szükséges időt.

„Sok szervezet számára a repetitív adatmozgatás, a manuális folyamatok és a nehezen hozzáférhető adatok bonyolítják az elemzésből származó értékek elérését” – mondta Bryan Harris, a SAS technológiai igazgatója. „A SAS Viya with SingleStore olyan lehetőségeket kínál, amelyek áttörő változást hoznak: leegyszerűsíti és felgyorsítja az ismétlődő adat- és elemzési folyamatokat, ezáltal megkönnyíti a döntéshozatalt.”

„Személy szerint megtiszteltetés, hogy azzal a céggel lehetek partner, amely gyakorlatilag feltalálta az analitikát, az AI-t és az ML-t. Régóta csodálom a SAS-t technológia, kultúra és vezetés tekintetében. A velük való együttműködés, ahogyan újra értelmezik a teret, egy igazi megtiszteltetés és izgalmas lehetőség” – mondta Raj Verma, a SingleStore vezérigazgatója.