A múlt hónapban egy átlagos bevásárlás 19,5 százalékkal került többe, mint 2022 azonos időszakában. Júliusban éves összehasonlításban még 23,1 százalék volt az élelmiszer-infláció mértéke. Hónapról hónapra vizsgálva azonban nőtt a drágulás mértéke, igaz csak 0,3 százalékkal.

„Ez főként két tényezőnek tudható be” – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője: „Minimális ugyan, de volt hatása az élelmiszerár-stopok kivezetésének, hiszen az árstopos termékek alapára egyes esetekben 15-20 százalékkal lett magasabb egyik hónapról a másikra”.

Emellett pedig „most ért a boltokba” a sertéspiacon már az év elején kialakult árszint. „A vágósertés ára 30-40 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez az árváltozás persze nem fog egy az egyben megjelenni a bolti árakban, nem kell a sertéshús árának ilyen mértékű növekedésére számítani. A havi áremelkedés viszont így is 7 százalékos volt ebben a termékkörben” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy az élelmiszerárak átlagosan 0,3 százalékos havi emelkedése semmiképp sem nevezhető érdeminek. „Ki kell emelni, hogy a fogyasztói kosárban lévő termékek 60 százaléka egyáltalán nem drágult, sőt, a termékek fele olcsóbb lett augusztusban, mint júliusban volt. A legtöbb esetben ez ráadásul az év eleje óta tartó trendszerű csökkenés. A termékek csupán ötödénél ment végbe 1 százalék feletti drágulás júliushoz képest, de ez is alapvetően az árstopok kivezetésének a már említett hatása, illetve a természetes piaci folyamatok következménye” – mutattak rá a bank elemzői.

„Üdítő kivétel” Héjja Csaba szerint a finomliszt bolti ára, amely augusztusban a terménypiacon év eleje óta alacsony árkörnyezet hatására és az árstop kivezetése ellenére 15-20 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Havi összehasonlításban szintén csaknem 10 százalékkal lett olcsóbb a tojás, emellett folytatódott a tejtermékek árában az év eleje óta tartó havi 2-4 százalékos csökkenés. „Jó hír továbbá, hogy sokunk kedvence, a kávé 1,7 százalékkal lett olcsóbb a boltokban” – mondta a szakértő.

Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői kiemelték, annak ellenére, hogy havi alapon összességében némileg drágultak az élelmiszerek, továbbra is nagy biztonsággal azt valószínűsítik: éves összevetésben 2023 végére egyszámjegyű lesz az élelmiszer-infláció.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala által összeállított élelmiszer-inflációs mutatót tekintve Magyarországon a második legalacsonyabb a drágulás hónapról hónapra vizsgált mértéke: idén eddig átlagosan 0,2 százalék. Magyarázatként hozzáfűzték: „ugyan a drágulás az előző év azonos időszakához viszonyítva még mindig a legmagasabb Európában, az évközi folyamatok kiemelten kedvező irányba mutatnak, azaz hónapról hónapra érezhetően kisebb terhet jelent a bevásárlás”.

Idén Magyarországon – és általában a világban – nagyobb mennyiségű termésre lehet számítani a gabonákból és az olajos magokból, mint tavaly, amellett, hogy 5-10 százalékkal esik a forgalom a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben.

„Tehát a terményárakban, ami a bolti árak alapját jelenti, nem várható emelkedés. Így előbb-utóbb a termékek lényegesen alacsonyabb áron kerülnek ki a boltok polcaira. A legnagyobb csökkenést ugyanaz a termékkategória fogja mutatni, amelyik tavaly a leginkább drágult: a tej és a tejtermékek köre. A hazai tejfelvásárlási ár júliusban újabb mintegy 5,5 százalékos csökkenés után kilogrammonkénti 153,17 forintra esett vissza. Ez január óta csaknem 30 százalékos esés, ami előbb-utóbb be fog épülni a bolti árakba.”

Forrás: MBH Bank

Termelői oldalról az utóbbi időszak nehéz gazdasági helyzetet, az infláció és a vele járó válság a húsipart is kedvezőtlenül érintette. A Pápai Húsnál a fejlődés kulcsát a termékportfólió szélesítésében, valamint a minél nagyobb piaci jelenlétben látják.

Érdemi fejlesztéseket hajt végre a Pápai Hús, amellyel az utóbbi évek kedvezőtlen piaci eredményeit szeretné ellensúlyozni. Ez természetesen komoly forrásokat igényel, de a modernizáció és a termékportfólió bővítés bizonyosan megtérül – vélik a cégnél. Ezeknek is betudható az elmúlt évi forgalomnövekedés.  A 2021-es év nettó árbevétele 18,374 milliárdról, 2022-ben 21 milliárd fölé nőtt.

„A cég az elmúlt év során a dolgozók esetében jelentős béremelést is végre tudott hajtani. Emellett egyetlen dolgozóját sem küldte el. A stabil tulajdonosi háttér eredménye a folyamatos termékfejlesztés, amely olyan területekre is kiterjed, ami a hazai húsipari cégektől merőben szokatlan” – mondta Szappanos Péter, a Pápai Hús Kft. ügyvezető igazgatója.

A Pápai Hús a hazai piacon úttörő szerepet játszik a húshelyettesítő termékek gyártásában és forgalmazásában. Nem titkoltan vezető szerepet kívánnak betölteni a hazai vegán, húshelyettesítő készítmények esetében, ezért folyamatosan fejlesztik és tökéletesítik ezen termelési ágat. A húsfeldolgozás miatt meglévő magas szintű élelmiszerbiztonsági és minőségirányítási színvonalhoz újabb receptúrákat és gyártási kultúrát kellett kialakítani. A professzionális szakembergárdának és az elszántságnak köszönhetően ez sikerült.

A Papa de Vega termékcsalád 2020 óta megtalálható az üzletek polcain. Ennek egyik legújabb eleme az idén nyáron megjelenő vegán steak és kebab húspótló termékek, amelyek megjelenését a grillszezonhoz igazították. Mi több Magyarországon ez lesz az első forgalomba kerülő előhűtött vegán steak. A forradalmi termék megszólalásig hasonlít húsos megfelelőjére. Sőt, íze, illata és textúrája is megtévesztheti a legszakavatottabb kóstolót is. Mindemellett hőkezelés, szeletelés közben viselkedni is úgy viselkedik az új termék, mint alternatívája.

A Papa de Vega termékcsalád népszerűsége folyamatosan növekszik. Minden évben nagyjából duplájára nő az értékesítésük, valamint a Pápai több hálózatnak is gyárt már saját márkás vegán készítményeket.

A fejlődés további elemét a minél szélesebb körű jelenlétben látják a Pápai Húsnál. Ennek legújabb eredménye, hogy a vállalat vegán termékei is ma már minden jelentős hazai élelmiszerkereskedelmi láncban elérhetőek.

Ráadásul az adó jelenlegi emelése és hatályának kiterjesztése rendkívül nehéz gazdasági helyzetben éri el az élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokat. Az alapanyag- és energiaárak elmúlt időszakban tapasztalt folyamatos emelkedése és az ukrajnai háború globális élelmiszer-láncokra gyakorolt negatív hatásai miatt drasztikusan megnövekedett költségeiket már most is nehezen tudják az átadási áraikba beépíteni. A helyzetet súlyosbítja a Neta, mint szektoriális különadó emelése, ami a már így is nagyon magas – kétszámjegyű – magyarországi élelmiszerinflációt még tovább fogja növelni.

A FÉSZ továbbra is kitart amellett, hogy az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás nem befolyásolható eredményesen adóztatási eszközök alkalmazásával. A különadó több, mint tíz évvel ezelőtti bevezetése ugyanis semmiféle népegészségügyi statisztika szerint nem hozott javulást sem az elhízottság elterjedtségében, sem a táplálkozással összefüggő betegségek előfordulásának gyakoriságában. A különadó ugyanakkor egy évtizede rontja a hazai vállalatok – főként a KKV-k – versenyképességét, és érdemben csökkenti az ágazati szereplők fejlesztési és beruházási hajlandóságát.

„Meggyőződésünk, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazat a jelen helyzetben a különadó emelése és kiterjesztése helyett kiemelt kormányzati védelmet igényelne annak érdekében, hogy a hazai lakosság biztonságos élelmiszerellátása elérhető áron, jó minőségben és minél nagyobb arányban magyar termékekkel valósulhasson meg a jövőben is” – írja a FÉSZ.

A Neta mostani emelése és kiterjesztése mindemellett bonyolult adminisztratív intézkedéseket tesz szükségessé, a felkészülésre pedig rendkívül rövid átmeneti időt hagyott csak a Kormány a vállalkozások számára július 1-ig, ezért a FÉSZ egyeztetést kezdeményez az érintett kormányzati szervekkel legalább a felkészülés megkönnyítése érdekében.

Fotó: Jeff Siepman, Unsplash