Troll a konyhában 3. évad

Hazánk közkedvelt kulináris krimije március 31-én vadonatúj részekkel tér vissza a VIASAT3-ra. A Wisbro gyártásában készülő műsor 3. évadában minden héten 6-6 ismert ember főz és nyomoz egyszerre, kivéve persze az egyiküket. A troll célja, hogy titokban elrontsa az ételeket, elkerülje a lebukást és gyarapítsa a saját kasszáját, míg a csapat végig azon dolgozik, hogy a legfinomabb fogások kerüljenek a pultra, közben pedig igyekeznek leleplezni a szabotőrt, hogy ők gyűjtsék a legtöbb pénzt.

A közkedvelt műsorvezető, Rákóczi Feri mellé most a Michelin-csillagos séf, Sárközi Ákos csatlakozik, aki a műsor gasztro-ítészeként állapítja majd meg, mely ételek úszták meg a troll ügyködését, és mit sikerült elrontani.

„Azért örültem a felkérésnek, mert a Troll a konyhában nemcsak a főzésről szól – ami nyilván központi eleme az életemnek –, hanem a szórakoztatásról, az önfeledt játékról, a humorról is, és szerintem ez egy nagyon jó kombináció. Itt zsűriként és nyomozóként is jelen vagyok, hiszen a csapat mellett Ferivel nekünk is ki kell deríteni, ki akar szabotált ételeket elém tenni. Bevallom, azért félek, mi kerül az asztalra, amikor sikerrel jár a troll, de ilyen ez a szakma, a kóstolás a velejárója. Nem tudom, kik nevetnek többet, a játékosok, vagy mi, de a forgatások alapján meggyőződésem, hogy a nézők szeretni fogják ezt az évadot” – mondta Sárközi Ákos.

Az évad másik izgalmas újítása, hogy a nézők már az adások kezdetén tudják, ki a szabotőr, így végigkövethetik annak ügyeskedéseit – vagy éppen ügyetlenkedéseit. A szereplők, a műsorvezető és a séf számára azonban továbbra is titokban marad a troll kiléte. Vigyáznia is kell, hiszen csak akkor viheti haza a nyereményét, ha nem bukik le a végén. Ráadásul az ügyes játék jótékony célt is szolgál, mert siker esetén nemcsak ő, de a VIASAT3 partnere, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület is megkapja a trollkasszával megegyező összeget – ezt aztán az Egyesület ételmentésre és az élelmiszerek rászorulókhoz eljuttatására fordítja, méghozzá rendkívül hatékonyan, hiszen 1 000 Ft támogatás 30 000 Ft értékű élelmiszer mentését teszi lehetővé, köszönhetően annak, hogy az élelmiszerek minden esetben ingyenes felajánlásként kerülnek be raktárukba.

„Bár az elmúlt időszakban elsősorban a talkshow-kra összpontosítottunk, nem feledkeztünk meg a játékos szórakoztatásról sem. A Troll a konyhában egy igazi kuriózum, ahol nemcsak a gasztronómia, de a nyomozás is terítékre kerül, ahogy azonban az elmúlt másfél évben, most is az értékteremtést tartottuk szem előtt. Szabályt változtattunk – hiszen a troll korai felfedése csak még izgalmasabbá teszi a játékot a nézőknek –, az előkészítésnél és a feladatoknál pedig még inkább arra törekedtünk, hogy fenntartható módon működjünk. Ebben segít minket tanácsokkal partnerünk, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület* is” – tette hozzá Kis-Bocz Éva, az Antenna Entertainment régiós csatornaigazgatója.

A legújabb részek négy héten át, hétfőtől csütörtökig várják a gasztronómia és a detektívjátékok rajongóit, hétvégén pedig egy-egy extra adás is képernyőre kerül, amelyek a trollok szemszögéből mutatják be az eseményeket. Többek között kiderül, hogyan élték meg saját teljesítményüket, mik voltak a legnagyobb lebukási lehetőségek és mit élveztek a legjobban. Az extra epizódokat eddig nem látott interjúk és exkluzív tartalmak is színesítik majd.

Dumaszínház

A VIASAT-csatornák a tavaszi szezonban sem hagyják cserben a stand-up comedy rajongóit: április 4-től a Dumaszínház legújabb részei érkeznek a VIASAT3-ra, többek között Badár Sándor, Felméri Péter és Janklovics Péter önálló estjeivel, április 6-án 21 órától pedig a Best of Duma Aktuál 2. évada debütál majd a VIASAT6-on, ahol Ács Fruzsina, Ceglédi Zoltán, Elek Péter, Kovács András Péter és Litkai Gergely humoristák beszélgetnek a stand-up comedy jam-session műfajában.

További premiersorozatok

A humor mellett hétköznap esténként a true crime-é lesz a főszerep, február 27-én 22 órakor ugyanis érkezik a VIASAT3-ra az Elkaptam a gyilkost 2. évada. Az epizódokban exkluzív rendőri beszámolókkal és izgalmas bejátszókkal nyerhetünk rálátást arra, milyen lehet olyan ügyeken dolgozni, amelyeket szinte lehetetlen megoldani.

Március 31-én 21 órakor a csatorna országos premierként hozza el a legendás Karate kölyök filmek alapjaira épülő Cobra Kai című sorozatot is, mely újraéleszti a régi rivalizálást Johnny Lawrence (William Zabka) és Daniel LaRusso (Ralph Macchio) között. A produkció első évadában – harminc évvel az 1984-es All Valley Karate Torna után – Johnny újranyitja a Cobra Kai dojót, hogy esélyt adjon az új generációknak, és saját múltját is jóvá tegye. Ez a lépés azonban régi konfliktusokat hoz felszínre.

Az AXN-en tovább követhetjük az NCIS csapatának embert próbáló mindennapjait, ugyanis március 19-én 19 órakor érkezik a sorozat 19. évada. A legújabb részekben Leroy Jethro Gibbs (Mark Harmon) visszavonul, és helyét Alden Parker (Gary Cole), egy volt FBI ügynök tölti be. Mindeközben pedig számos veszélyes ügy megoldásán dolgoznak, többek között bioterrorista-támadással, emberrablással és halálos fenyegetésekkel is szembe kell nézniük.

Elkaptam a gyilkost 2. évad: hétköznap esténként 22 órakor a VIASAT3 műsorán!
NCIS 19. évad csatornapremier: március 19-től 19 órakor az AXN műsorán!
Troll a konyhában 3. évad országos premier: március 31-től a VIASAT3 műsorán!
Cobra Kai 1. évad országos premier: március 31-től 21 órakor a VIASAT3 műsorán!
Dumaszínház új részek országos premier: április 4-től 19 órakor a VIASAT3 műsorán!
Best of Duma Aktuál 2. évad országos premier: április 6-tól 21 órakor a VIASAT6 műsorán!

*A Magyar Élelmiszerbank Egyesületről

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület hazánk egyik legnagyobb hatású jótékonysági szervezete. Évente 10 millió kiló lejáratközeli, illetve csomagolási hibás élelmiszert gyűjtenek áruházakból, gyártóktól és vendéglátóhelyekről, hogy azok ne a kukában végezzék, hanem rászorulók asztalára kerüljenek. 2005-ös megalakulása óta az Egyesület egy, több mint 600 karitatív szervezetből álló országos élelmiszermentő hálózatot épített fel, amin keresztül közel 90 milliárd forint értékű árut adományozott nélkülöző embereknek, családoknak. Az Élelmiszerbank adományai évente 250 ezer nehéz sorsú embernek jelentenek segítséget, ráadásul az élelmiszermentési tevékenység a természetet is védi a pazarlás környezetromboló hatásaitól.

PR kép kredit: VIASAT3/Udvardi Attila

Jelenetkép kredit: VIASAT3/Fábián Bori

Az élelmezési problémák a legfejlettebb gazdaságú országokban is jelen vannak, aminek egyik oka az egyoldalú, jellemzően csak két-három alapanyagra támaszkodó étrend. A kiegyensúlyozatlan táplálkozásnak ez a formája figyelmen kívül hagyja a szervezetünk teljes tápanyagszükségletét, mint a vitaminok, a rostok vagy éppen a fehérjék megfelelő bevitelét.

Az idei élelmezési világnap egyik fontos célja, hogy felhívja rá a figyelmet: ezeknek a tápanyagoknak a pótlása, egy egészségesebb étrend kialakítása és követése jó nekünk és a bolygónknak is. Elterjedt, helyi, szezonális és főként megfizethető alapanyagokkal és változatos elkészítési módokkal kiegyensúlyozottabbá és örömtelibbé is tehetjük az étkezésünket. Ez szolgáltatta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Agrárminisztérium közös rendezvényének központi témáját is.

Élelmezési világnap: magyar kezdeményezésre globális célokért

Az 1970-es évek végén Magyarország kezdeményezésére jött létre az élelmezési világnap (október 16.), megemlékezve a FAO 1945-ös alapításáról, hogy ráirányítsa a figyelmet az éhezésre, és arra buzdítson mindenkit, hogy vállaljon szerepet az étkezés, az emberek és a bolygó fenntartható jövőjének építésében.

„Jelenleg a világ gazdálkodói által megtermelt élelmiszer bőven elegendő lenne a világ lakosságának élelmezésére, ám ennek ellenére a világon minden 11. ember minden este éhesen fekszik le” – mondta Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője. „Az élelmezési világnap minden évben lehetőséget kínál mindannyiunknak arra, hogy átgondoljuk mindennapi tetteink és döntéseink következményeit: ha ezt az ételt veszem vagy eszem, jót teszek magamnak, a társadalomnak vagy a bolygónak? Ideje felelősséget vállalni az éhezésmentes jövőért!”

A fenntarthatóbb agrár-élelmezési rendszerek kiépítése felé vezető úton minden egyes ágazat és csoport (beleértve a kormányokat, a magánszektort, a gazdálkodókat, a tudományos életet, a civil társadalmat és az egyéneket) fontos szerepet játszik az élelemhez való jog előmozdításában és a pozitív változás előidézésében.

„Az élelmezési világnap jelentőségét mutatja, hogy előrejelzések szerint míg a föld népessége az évszázad közepére 25%-kal növekedhet, addig a világ lakosságának élelmiszerigénye 60%-kal emelkedhet” – hívta fel a figyelmet Nagy István, agrárminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltve Magyarország kiemelt szerepet vállal az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó uniós szabályok formálásában. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a fejlett országokban a pazarlás több mint fele a háztartásokban keletkezik, ezt felismerve Magyarországon már 2016-ban megvalósult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal „Maradék nélkül” programja. Szavai szerint az elmúlt évek bebizonyították a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint negyedével csökkent az egy főre eső élelmiszer-pazarlás Magyarországon.

Pénztárcabarát és mégis változatos

Az Élelmiszerbank elismert gasztronómiai szakembereket is felkért, hogy a változatos, tápláló és közben megfizethető étrendek választására bátorítsák a nagyközönséget. A tatai Platán Gourmet Étterem Michelin-csillagos séfje, Pesti István a fehérjében és antioxidánsokban gazdag hüvelyes növények sokszínűségére hívta fel a figyelmet egy csicseriborsókrémen feltálalt friss lencsesalátával, illetve egy pirított sertésfüllel kínált chilis babfőzelékkel. Elmondása szerint a lencse, a csicseriborsó, a bab és a zöldborsó a lassú felszívódásuk miatt a vércukorszintre is jó hatással vannak, és nitrogénmegkötő növényként a fenntartható mezőgazdasághoz is hozzájárulnak.

A Szaletly Vendéglő és Kert executive séfje, Bernát Dániel céklavariációkat mutatott be lágy sajt és turbolyapesztó kíséretében. Elmondása szerint nem csak a változatos felhasználhatóság miatt esett a céklára a választása. Ez a jelenleg épp szezonális gumós gyökérzöldség az egészségünknek is kedvez: C-vitaminban, vasban, káliumban, folsavban és nitrátokban is gazdag, így jó hatással van a keringésre és a máj működésére is.

A bemutatott alapanyagok választásával jót tehetünk magunknak és a bolygónak is, és persze az étkezési szokásaink módosításán túl más döntéseinkkel is hozzájárulhatunk a fenntarthatósághoz. Például csökkenthetjük az élelmiszer-pazarlást, tájékozódhatunk az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos globális kihívásokról, illetve egészséges, helyi és szezonális élelmiszerek választásával növelhetjük azok elérhetőségét.

Harmincezer kiló élelmiszeradománnyal nyomatékosították

A programot egy kétszáz méter hosszú járműkonvoj érkezése zárta. A FAO és az Élelmiszerbank idén már tizenkilencedik alkalommal indította útjára az élelmezési világnapi adománykonvojt a belvárosban, ami a Hősök terét is érintve az Élelmiszerbank XVII. kerületi raktárához vezetett. A tizenkilenc kamionból és teherautóból álló kocsisor 30 ezer kilogramm tartós élelmiszert szállított, többek között készétel konzerveket, tésztát, bébiételt, cukrot és sajtot. A 45 millió forint értékű szállítmányból a következő napokban kilencezer élelmiszercsomag készül rászorulók számára.

„Az élelem alapvető emberi jog. Sokkal több élelmiszert termelünk meg a bolygón, mint amennyire az emberiségnek szüksége van, és mégis egyenlőtlen az elosztás, sokaknak van szükségük támogatásra. Az Élelmiszerbank azért dolgozik, hogy felkutassa a gyártók, a kereskedők és a vendéglátóhelyek feleslegessé vált készleteit, például a lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékeket. Évente tízmillió kiló élelmiszert mentünk meg a megsemmisítéstől, hogy rászorulókhoz vigyük azokat” – mondta el Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke.

A tizenkilencedik alkalommal megrendezett élelmezési világnapi élelmiszer-adomány konvoj is egy példa az ágazatok közötti együttműködésre, amely azért jött létre, hogy mindenki számára biztosítsa a tápláló, megfizethető, biztonságos és fenntartható élelmiszert.

„Felelősségteljes vállalatként a Penny évről évre többet tesz a magyar családokért. Számunkra kiemelten fontosak a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységek, éppen ezért számos együttműködést folytatunk civil szervezetekkel és további kiemelt partnerekkel. Büszkék vagyunk rá, hogy az ilyen jellegű összefogások segítségével nem csak felvehetjük a harcot az élelmiszerpazarlás ellen és segítséget nyújthatunk a hátrányos helyzetű embereknek, de fenntarthatósági törekvéseinket is erősíthetjük” – mondta Kazatsay Eszter, a Penny magyarországi kommunikációs vezetője.

„Az élelmiszerpazarlás sajnos világszerte tovább fokozza a nélkülözők nehézségeit. A Magyar Élelmiszerbank azért dolgozik, hogy felkutassa a gyártók, a kereskedők és a vendéglátóhelyek feleslegessé vált készleteit, például a lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékeket. Évente kilencmillió kiló élelmiszert mentünk meg a megsemmisítéstől” – tette hozzá Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke.

Az ételpazarlás jelentős része elkerülhető: edukáció és szervezés szükséges, amelyben most a téma komoly támogatást kapott, hogy a vendéglátásban éves szinten kidobott 150.000 tonna élelmiszer minél nagyobb részét megmenthessék.

A Progressive reklámügynökség fenntarthatósági programja a GREENHUB, amely keretében összekapcsolnak fontos szereplőket és együttműködéseket alakítanak ki olyanokkal, akikkel fenntartható megoldásokat tudnak kidolgozni. Partnerük a WWF és az Élelmiszerbank is. Hodik Tibor ügyvezető partner szerint „katalizátorként is működünk, mivel az itt kialakított, vagy felszínre hozott megoldásoknak nemcsak ránk, hanem az egész piacra is van hatásuk”.

Hodik Tibor szerint az ügyfelek részéről egyre nagyobb az igény az olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a környezetterhelést, eközben pedig üzletileg is értelmezhetők. A cég aktív szervezője a folyamatnak, amibe bevonják az erre fogékony ügyfeleket. Külsős partnereket, technikai, valamint civil szervezeteket kutatnak fel, hogy jógyakorlatokat mutassanak a piacnak. Ahogy az ügyvezető fogalmaz: „a rendezvények szervezése során edukációval, szervezéssel és megfelelő technikával hatalmas mennyiségű élelmiszert tudunk megmenteni. Nagy megkönnyebbülés lehet a rendezvényszervező szakma számára, hogy a WWF adataival és az Élelmiszerbank új megoldásával végre tudunk változtatni”.

Szociális hatás és környezeti lábnyom

Az Élelmiszerbank 2005 óta dolgozik azon, hogy csökkenjen a hazai élelmiszerfelesleg. Csak 2022-ben 10 milliárd forint értékű élelmiszert mentettek meg a partnerek segítségével és juttattak el 250.000 emberhez. A felesleg összekötése a rászorulókkal az egyik fő feladatuk. Emellett legalább ilyen fontos a pazarlás csökkentése. Ezért is örültek a szervezetben, amikor felmerült, hogy a teljes rendezvényszervező szakmát megszólítsák: „a készételek mentése önmagában is értékes. Emellett azonban az is fontos, hogy a felesleg csökkentése szemléletformáló hatással bír. Ha az esemény résztvevői tudják, hogy a food waste milyen súlyos ügy, ők maguk is jobban figyelnek majd, akár a hétköznapokban, akár a vállalati döntéseik során”.

Szilágyi Artúr, a WWF éghajlatvédelmi szakértője világos példán keresztül mutatja be, mennyi szennyezés köthető a kidobott élelmiszerhez: „az élelmiszeripar az egyik legszennyezőbb iparág, ezért minden aprónak tűnő változtatás szokásainkban óriási eredményt érhet el. A hagyományosan egyik legszennyezőbbnek tartott polgári repüléshez képest több mint kétszer annyi üvegházhatású gázkibocsátás köthető önmagában csak az elpazarolt ételekhez”. A WWF számításai szerint karbonlábnyomot tekintve, ha ország lenne az élelmiszerpazarlás, a világ harmadik legnagyobb kibocsátója lenne az USA és Kína után. Az életciklus-elemzés segítségével vizsgálható, hogy például egyetlen hamburgerhez mennyi erőforrás szükséges. Mindezen mérések és becslések alapján a földhasználat 80 százaléka az étkezéssel köthető össze, ahogy a klímaváltozás 30 százaléka is az ágazathoz köthető.

60 fokról 5 fokra, a Nébih által bemért módszerrel

Fontos hangsúlyozni, hogy az étkezés alapszükséglet, a pazarlás viszont nem. Ezért a lakosság is sokat tehet, ahogy a rendezvények szervezői, megrendelői és vendégei is. Az Élelmiszerbank évek óta dolgozik a megoldáson, hogy az eddig jellemző pékáru, valamint zöldség-gyümölcs mellett készételeket is meg tudjanak menteni. Ahogy Cseh Balázs elmondja, „a meleg étel élelmiszer-biztonságilag nagyobb kihívást jelent, ezért nagy öröm, hogy 2022-re kidolgoztuk a módszertant, amely tökéletesen működik. Ezt laborvizsgálatok segítségével a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is megerősítette”.

Mint az alapító elnök elmondta, ideális esetben a protokoll szerint napokkal az esemény előtt egyeztet a rendezvény lebonyolítója, valamint az Élelmiszerbank kapcsolattartója, hogy készenlétben álljon a megoldást biztosító autó vagy cargo bike. A rendezvényt követően a megmaradt, fogyasztható felesleget a speciális kialakítású teherautó felveszi, és rögtön megkezdi a hűtést: 300 adag ételt 60 fokról hűt gyorsan 5 fokra, így másnap még biztonságosan fogyasztható az étel. „A célunk az, hogy legyen egyetlen telefonszám és felület, amelyet az ország összes rendezvényszervezője ismer. Ezen keresztül a megmaradt étel eljuttatható a rászorulóknak.”

Hodik Tibor szerint az ügyfeleknek és az ügynökségeknek is változtatniuk kell, amelynek eredménye egyszerre lesz egy élhetőbb bolygó, valamint jól kommunikálható, üzleti siker. „Örülünk, hogy ilyen remek partnerekkel dolgozunk és hogy a zöld megoldások kidolgozására létrehozott GREENHUB ilyen gyors eredményeket produkál. A Föld napja kapcsán vállaljuk, hogy a pilot projekt során kialakítjuk a megfelelő munkafolyamatot, majd jógyakorlatként megosztjuk azt a piac többi szereplőjével.”

Az Élelmiszerbank 2021-ben 8 millió kilogramm élelmiszert mentett meg, ami naponta több mint 21 ezer kilónak felel meg. Ebből az év során 250 ezer nehéz sorsú embernek tudtak segíteni, többségüknek havonta több alkalommal vagy akár napi rendszerességgel. Az élelmiszeradományok értéke a tavalyi évben meghaladta a 7 milliárd forintot, az Élelmiszerbank indulása óta eltelt 16 év egészét tekintve pedig már 53 milliárd forintos eredménynél járnak.

A mentett élelmiszerek karitatív partnerszervezetek közreműködésével jutnak el a rászorulókhoz. 2021-ben már 500 helyi civil szervezet, egyházi vagy önkormányzati fenntartású intézmény vett részt az osztásokban. Az ő közreműködésükkel többek között gyermekotthonok lakóihoz, egyedül maradt idős emberekhez, nagycsaládosokhoz, családok átmeneti otthonában élőkhöz, fogyatékkal élőkhöz, tanodák növendékeihez, hajléktalan emberekhez, valamint elmaradott térségek, települések lakóihoz jutottak el a jó minőségű mentett élelmiszerek.

„Az élelmiszerosztó hálózatunk tagjai pontos képet adtak róla, hogy az elhúzódó COVID-hullámok és az élelmiszerárak emelkedése milyen sok családot, háztartást hoztak lehetetlen helyzetbe. Mindent elkövettünk, hogy ki tudjuk szolgálni a növekvő rászorulói igényeket. Köszönettel tartozunk minden karitatív partnerünknek, és az együttműködő élelmiszeres cégeknek. Utóbbiak sok esetben nemcsak a feleslegeiket ajánlották fel, hanem a friss készleteikből is adományoztak” – mondta Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke. „Klasszikus civil szervezetként nem mehetünk el szó nélkül az önkénteseink odaadó munkája és a sok-sok jószándékú magánszemély adományai mellett sem. A közösségi összefogás egyik legszebb példája volt az a 348 tonnányi élelmiszeradomány, amit karácsony előtt 3 nap alatt adtak össze a vásárlók országszerte 315 áruházban. Ez lett az eddigi legeredményesebb tartósélelmiszergyűjtő akció Magyarországon.”

Rekordot döntött a felajánló cégek száma is

A legtöbb élelmiszert 2021-ben is a kiskereskedelmi láncokból gyűjtötte össze az Élelmiszerbank. A feleslegek mentése már 406 áruházban zajlik napi szinten. Az adományozott termékek legnagyobb részét 2021-ben is a pékáruk és a zöldség-gyümölcsök tették ki. Nőtt ugyanakkor a megmentett húsáruk és tejtermékek aránya, az Egyesület egyre több magas tápértékű, rostokban és fehérjében gazdag élelmiszert tud a rászorulóknak adni.

Az Élelmiszerbank céljait korábban nem tapasztalt érdeklődés övezte a gyártók és forgalmazók részéről is. Az év során összesen 132 cég kereste fel az Egyesületet, hogy rászorulók számára ajánlja fel a forgalomba már nem hozható készleteit. A 2022-es év legfontosabb céljai a mentésben résztvevő áruházak számának további emelése, illetve a vendéglátóhelyek bekapcsolása a hálózatba, ahonnan az Élelmiszerbank megmaradt készételeket tud összegyűjteni és rászorulókhoz juttatni.

Az önkéntesség globálisan szerves részét képezi a Vodafone Csoport vállalati kultúrájának. Az önkéntes aktivitások fókuszában elsősorban hátrányos helyzetű csoportok segítése, a munkavállalók érzékenyítése és látókörük szélesítése, illetve a közösségépítés áll.

A Vodafone-nál nemzetközi összefogáson alapuló önkéntességre is van példa: az Instant Network program keretében a leányvállalatok szakembereiből álló nemzetközi csapat katasztrófa sújtotta területeken nyújt azonnali segítséget. A csapatba a Vodafone Magyarország is rendszeresen delegál szakembereket, 2021-ben például a németországi árvízkatasztrófa által sújtott területeken segítették a munkatársak a mentőszolgálatok munkáját mobil rádióállomások telepítésével.

A nemzetközi összefogás mellett ugyanakkor minden leányvállalat rendelkezik saját, lokális önkéntes programmal is, amelyek a helyi igényekre reflektálnak.

A Vodafone Magyarország Alapítvány által koordinált önkéntes programokra a Vodafone dolgozói munkaidőkeretükből évi 4 munkanapot, összesen 32 munkaórát fordíthatnak. A Vodafone-nál a hibrid munkarendhez hasonlóan az önkéntesség is rugalmasan alakítható: a kollégák maguk dönthetnek arról, hogy a személyes jelenlétet igénylő, fizikai önkéntes napokon vesznek részt vagy az otthonról végezhető, szakmai pro bono önkéntes programba kapcsolódnak be.

A fizikai önkéntesség keretében a kollégák 2021-ben az Élelmiszerbank és az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját segítették, valamint a Bliss Alapítvány tantermeinek felújításában is részt vettek.

„Hosszú évek óta működünk együtt a Vodafone Magyarország Alapítvánnyal, akiktől a technikai segítségnyújtáson túl önkéntes támogatást is kapunk. Utóbbi azért nagyon fontos számunkra, mert olyan feladatokat is meg tudunk valósítani közösen, amikre nekünk nem lenne kapacitásunk” – mondta el Trexler Erik, a Bliss Alapítvány ügyvezetője.

Mivel a pandémia idején a személyes jelenlétet igénylő, csoportos programok szervezésére nem volt lehetőség, új megoldásokat kellett keresni, hogy a munkavállalók akár otthonról, home office-ból is be tudjanak kapcsolódni a segítségnyújtásba. A Vodafone Alapítvány ilyen módon csatlakozott a Máltai Szeretetszolgálat és a Fesztivál Önkéntes Központ közös, Hogy tetszik lenni? programjához, melynek keretében a munkatársak magányosan élő idős emberekkel tarthatták a kapcsolatot telefonon keresztül – ezáltal hozzájárulva a magány és elszigeteltség enyhítéséhez.

Ezen túlmenően az Alapítvány 2021-ben tavasszal pilot jelleggel elindította első saját szakmai pro bono programját is. Ennek keretében a Vodafone dolgozói otthonról, távmunkából tudtak szakmai támogatást nyújtani non profit szervezeteknek. A program keretében a kollégák 10 különböző szervezet összesen 12 projektjében működtek közre.

„Régóta dédelgetett álmunk volt, hogy a szakmai pro bono programunkat elindítsuk”– meséli Dupák Anna, a Vodafone vállalati felelősségvállalási szakértője. – A járványidőszak alatt az otthoni munkavégzésre kényszerült kollégáink számára olyan lehetőséget kerestünk, amit online, mégis a megszokott munkafolyamatokból kilépve, és képességeiket egy teljesen új területen kamatoztatva végezhetnek. A programmal célunk volt az is, hogy elősegítsük a vállalati és a civil szektorban dolgozó szakemberek találkozását, hogy a saját buborékjaikból kilépve megismerkedhessenek egy másfajta szervezeti és munkakultúrával. Hiszünk benne, hogy a különböző világok találkozása fejlődést és tanulást hoz mindkét fél számára, amit az eddigi visszajelzések egyértelműen visszaigazoltak.”

A segítséget igénylő szervezeteknek új perspektívát, strukturáltabb munkafolyamatokat és jelentős kapacitásbővülést jelentett a Vodafone-os szakemberek tudása és munkája. A szervezetek éppen azon a területen kaptak magas szintű szakmai támogatást, ahol hiányosságaik voltak, mint például a weboldal-fejlesztés, arculattervezés, önkéntesképzés, coaching.

A programban résztvevő egyik szervezet, a gyermekek korai fejlesztésével foglalkozó BHRG Alapítvány kommunikációért felelős munkatársa, Sallai Zoltán így nyilatkozott az együttműködés kapcsán: „Fordulópont volt szervezetünk számára ez az együttműködés, mert ilyen gyorsan nem tudtuk volna a weboldalunk arculatát megújítani és az alapítványunk bemutatkozó kisfilmjét elkészíteni. Próbáltam megfogalmazni, miben volt más ez az együttműködés annál, mint amikor pénzért megrendelsz egy szolgáltatást, és arra jutottam, hogy a Vodafone-osok hihetetlen elhivatottsággal és lelkesedéssel álltak ehhez a munkához, és végig azon voltak, hogy a maximumot hozzák ki belőle. A lelkiismeretességük pedig elismerésre méltó és megfizethetetlen.”

A Vodafone önkéntes programjai, így a fizikai önkéntes napok és a szakmai pro bono program 2022-ben egyaránt folytatódnak még több kolléga és további non profit szervezetek bevonásával.

2006 óta az ünnepek közeledtével az Élelmiszerbank minden évben arra kéri az ország lakosságát, hogy gondoljanak a rászoruló emberekre, családokra, és áruházi vásárlásaik során az ő számukra is tegyenek a kosarukba egy tetszőleges tartós élelmiszert. A kezdeményezés sikere szerencsére azóta töretlen: az Egyesületnek az elmúlt években rendre 250 ezer tonnánál is több adományt sikerült így összegyűjtenie, amiből több mint 50 ezer nélkülözőnek tudtak élelmiszercsomagokat biztosítani az ünnepi időszakban. A rászorulók számára az olyan tartós élelmiszerek jelentik a legnagyobb segítséget, mint az étolaj, cukor, hús- vagy készétel konzerv, keksz, csokoládé, bébiétel, liszt, tészta, tartós tej, édesség vagy bármilyen hűtést nem igénylő termék.

A gyűjtésre idén november 19. és 21. között, péntektől vasárnapig kerül sor a Tesco, az ALDI, az Auchan és a Metro áruházaiban, országszerte 315 helyszínen. A Tesco, a vásárlói által a 3 nap során adományozott termékek értékének 20%-ával megegyező pénzbeli támogatást is nyújt az Élelmiszerbanknak, amellyel az Egyesület alaptevékenységét, egészéves élelmiszermentő munkáját finanszírozza.

Az élelmiszeradományokat az áruházakban az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkénteseinél lehet leadni, a kasszák közelében kijelölt gyűjtőpontokon. A felajánlásokat 19-én pénteken, 15:00-20:00 óráig, november 20-án, szombaton 8:00-19:00 óráig, november 21-én, vasárnap pedig 8:00-18:00 óráig fogadják. Az összegyűjtött adományokat az Élelmiszerbank a gyűjtések helyszínének környéken, az ott működő karitatív szervezetek közreműködésével juttatja el a rászorulókhoz az ünnepeket megelőző hetekben, illetve azt követően 2022 január végéig.

„Kivételes terheket hozott az idei november a nélkülöző emberek, családok számára. Nemcsak a fűtési kiadások emelkednek a hideg időben, nemcsak gyógyszerre kell többet költeni. Sajnos a koronavírus negyedik hulláma és az élelmiszerárak jelentős megnövekedése is a legkiszolgáltatottabb rétegeket érinti a legsúlyosabban. Ilyenkor még inkább szükség van a munkánkra, ezért minden járványügyi szabályt betartva, megszervezzük az idei adománygyűjtésünket.” – mondta el Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke.

Aki a hétvége során nem tud személyesen ellátogatni egyik áruházba sem, de szívesen segítené a gyűjtést, annak a Tesco Otthonról szolgáltatása kínál lehetőséget a jótékonykodásra. Honlapjukon néhány kattintással online is lehet adománycsomagokat vásárolni a nélkülöző családok részére, egészen december 5-ig.

Az Élelmiszerbank bízik benne, hogy a háromnapos összefogás nyomán jelentős mennyiségű adománnyal tudja enyhíteni az élelmezési problémákat és szebbé tenni sokezer nélkülöző ember ünnepét. Az adományokból főként időseket, nagycsaládosokat, fogyatékkal élő embereket, hajléktalanokat és gyermekotthonok lakóit segítik majd.

A Karácsonyi Adománygyűjtésben résztvevő áruházak listáját ITT találhatja meg.

Az ALDI 2016 óta működik együtt a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. A partnerség keretén belül a kereskedelmi forgalomba már nem kerülő, de fogyasztásra még alkalmas élelmiszerek jutnak el az Egyesület révén a rászorulókhoz. Ebben az évben már a 100-at is meghaladta a programba bekapcsolódott ALDI üzletek száma. Az áruházlánc idén egymillió forinttal is támogatja az Élelmiszerbank operatív működését, illetve harmadik éve vesz részt az Élelmiszerbank Egyesület Karácsonyi Adománygyűjtésében, amely 2020. november 27-29. között zajlott. Az Élelmiszerbank önkéntesei a tavalyinál lényegesen több, immár 81 ALDI áruházban gyűjtötték össze a vásárlók felajánlásait, így országszerte számos üzletben nyílt lehetőség adományozásra.

A koronavírus-járvány és a téli időszak okozta nehézségek enyhítését célozta idén az Élelmiszerbank Adománygyűjtése, az áruház bejáratánál az önkéntesek szórólap segítségével hívták fel a vásárlók figyelmét a gyűjtésre, valamint a felajánlásokkal kapcsolatos fontosabb információkra. A vevők a megvásárolt, adományozni kívánt tartós élelmiszereket – többek között konzerveket, étolajat, cukrot, csokoládét, rizst, tartós tejet, bébiételt, tésztát, édességet – a pénztáraktól való távozás után, a kasszák mellett elhelyezett gyűjtőponton adhatták át.

„Az ALDI vásárlói ismét rendkívüli segítőkészségükről és társadalmi érzékenységükről tettek tanúbizonyságot, hiszen összesen mintegy 75 000 kilogrammnyi élelmiszer gyűlt össze, több mint 33 millió forint értékben a három nap alatt. Hálával tartozunk vevőinknek és a gyűjtésben résztvevő mintegy 1620 önkéntesnek, hogy közösen közel 15 000 adománycsomaggal tudunk hozzájárulni számos nélkülöző család szebb karácsonyához” – mondta Bernhard Haider, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója a gyűjtés kapcsán. Az adományozóknak hála 14-14 tonna liszt és cukor, közel 12-12 tonna tészta és tartós tej, 7,8 tonna étolaj, 7,3 tonna konzerv, 4,4 tonna édesség, 2 tonna rizs és 680 kilónyi bébiétel képezi az élelmiszercsomagok alapját.

A három nap alatt összegyűlt élelmiszeradományból összeállított élelmiszercsomagokat az Élelmiszerbank, önkéntesei segítségével a nehéz téli időszakban juttatja el a helyi rászorulóknak. A koronavírus-járvány miatt a csomagok szétosztása több időt vehet igénybe, de az ALDI és az Élelmiszerbank is bízik abban, hogy minél több nélkülöző számára sikerül meghittebbé tenni az ünnepeket.

Sajtófotók az alábbi oldalról tölthetők le: https://www.aldi.hu/hu/vallalat/sajto/fotok/

Sajtókapcsolat:

Pákolicz Attila

Az élelmiszerfelesleg mennyisége Magyarországon becslések szerint közel 2 millió tonnát tesz ki, az ebből megmenthető mennyiséget az Élelmiszerbank 80 – 100 000 tonnára becsüli. Az Élelmiszerbank partnereivel közösen azon dolgozik, hogy ebből a hatalmas mennyiségből egyre többet tudjon megmenteni a kidobástól és eljuttatni a nélkülözők asztalára.

Az Élelmiszerbank által megmentett 9 300 tonna élelmiszer hatalmas mennyiség: ha kamionokra raknánk, a sor közel öt és fél kilométer hosszan kanyarogna.

A megmentett termékek összértéke pedig eléri az 5,2 milliárd forintot.

A megmentett élelmiszerek nagyon változatos képet mutatnak: pékáru, zöldség-gyümölcs, tejtermékek, húsáru, hosszú lejáratú élelmiszerek mind-mind megtalálhatóak a nélkülözőknek átadott csomagokban.

Az élelmiszerek az Élelmiszerbank 350 partnerszervezetén keresztül több mint 300 000 nélkülözőt segítenek. Az ellátottak között elsődlegesen rászoruló gyermekek és családok vannak, de az Élelmiszerbank nagy számban ér el időseket, fogyatékkal élőket, hajléktalanokat és más hátrányos helyzetű csoportokat.

Az élelmiszerek közel 90%-a az Élelmiszerbankkal kapcsolatban lévő kereskedelmi láncokból jut el a nélkülözőkhöz a partnerszervezeteken keresztül. A maradék 10% élelmiszeripari gyártóktól érkezik az Élelmiszerbank központi raktárába, hogy aztán innen mielőbb rászorulókhoz juthasson.

Az Élelmiszerbank célja, hogy rövid távon minden élelmiszeripari szereplő jótékony célra ajánlja fel élelmiszerfeleslegét, ezzel biztosítva a felelős működést.

„Bízunk benne, hogy 2018-ban is folytatni tudjuk ezt a jelentős növekedést és ebben segítségünkre lesznek azon vállalatok is, akik eddig még nem csatlakoztak élelmiszermentő programunkhoz. Nagyon hálásak vagyunk minden céges partnerüknek, akik élelmiszerrel, anyagi támogatással vagy szolgáltatással támogatják munkánkat. Nagy érték számunkra a minket segítő közel 50 önkéntes, illetve több mint 350 partnerszervezet munkája. Együtt 300 000 nélkülöző asztalára tudunk élelmiszert varázsolni, amely sokuk számára sorsfordító lehet.” – mondta Cseh Balázs, az Egyesület elnöke.