Minden év október 16-án tartják az Élelmezési Világnapot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az emberiség élelmezési gondjaira és megoldást sürgessen. Ennek apropóján szervezi meg évről évre a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az Adománykonvojt, melyen a Lidl Magyarország is részt vett. Az idei, 20. jubileumi alkalommal megrendezett Adománykonvoj keretében a résztvevő vállalatok teherautói, köztük a Lidl elektromos kamionja, a fővárost átszelve szállították el az összesen 40 tonnányi adományt a szervezet raktárába. A termékekből az Élelmiszerbank élelmiszercsomagokat állít össze rászorulók számára.

„A hátrányos helyzetű családok támogatása a Lidl Magyarország társadalmi felelősségvállalásának egyik legfontosabb pillére. Büszkék vagyunk rá, hogy idén közel 9 tonna tartós élelmiszerrel járulhatunk hozzá az Adománykonvoj nemes céljához. Etikus és felelős vállalatként rendkívül fontosnak tartjuk, hogy lehetőségeinkhez mérten aktív szerepet vállaljunk az éhezés – legyen az mennyiségi vagy minőségi – felszámolásáért végzett munkában. Erre törekszünk az élelmiszerpazarlás visszaszorításáért tett intézkedéseink és élelmiszeradományozási együttműködéseink, valamint minőségi és kiváló ár-érték arányú termékkínálatunk kialakítása révén is” – mondta Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke.

A Lidl számára az élelmiszeradományozás a mindennapi működés szerves része: karitatív partnerszervezetei közreműködésével rendszeresen támogatja élelmiszeradománnyal a szükségben élőket. Emellett havi szinten, átlagosan több tízezer rászoruló számára nyújt segítséget átfogó élelmiszermentési programjával, melynek révén az elmúlt gazdasági évben közel 900 millió forint értékű, az üzletekben megmaradó, de fogyasztható élelmiszer kerülhetett jó helyre és jelentett valódi segítséget a nélkülözőknek. A vállalat a bolti értékesítésen felül a kitelepülésein megmaradt élelmiszereit is jótékony célra fordítja. Idén nyáron a Balaton-átúszáson, a Campus Fesztiválon és a SZIN-en megmaradt zöldségeket, gyümölcsöket és pékárut karitatív szervezeteknek ajánlotta fel, így összesen 700 rászorulót tudtak támogatni.

Az élelmezési problémák a legfejlettebb gazdaságú országokban is jelen vannak, aminek egyik oka az egyoldalú, jellemzően csak két-három alapanyagra támaszkodó étrend. A kiegyensúlyozatlan táplálkozásnak ez a formája figyelmen kívül hagyja a szervezetünk teljes tápanyagszükségletét, mint a vitaminok, a rostok vagy éppen a fehérjék megfelelő bevitelét.

Az idei élelmezési világnap egyik fontos célja, hogy felhívja rá a figyelmet: ezeknek a tápanyagoknak a pótlása, egy egészségesebb étrend kialakítása és követése jó nekünk és a bolygónknak is. Elterjedt, helyi, szezonális és főként megfizethető alapanyagokkal és változatos elkészítési módokkal kiegyensúlyozottabbá és örömtelibbé is tehetjük az étkezésünket. Ez szolgáltatta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Agrárminisztérium közös rendezvényének központi témáját is.

Élelmezési világnap: magyar kezdeményezésre globális célokért

Az 1970-es évek végén Magyarország kezdeményezésére jött létre az élelmezési világnap (október 16.), megemlékezve a FAO 1945-ös alapításáról, hogy ráirányítsa a figyelmet az éhezésre, és arra buzdítson mindenkit, hogy vállaljon szerepet az étkezés, az emberek és a bolygó fenntartható jövőjének építésében.

„Jelenleg a világ gazdálkodói által megtermelt élelmiszer bőven elegendő lenne a világ lakosságának élelmezésére, ám ennek ellenére a világon minden 11. ember minden este éhesen fekszik le” – mondta Viorel Gutu, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője. „Az élelmezési világnap minden évben lehetőséget kínál mindannyiunknak arra, hogy átgondoljuk mindennapi tetteink és döntéseink következményeit: ha ezt az ételt veszem vagy eszem, jót teszek magamnak, a társadalomnak vagy a bolygónak? Ideje felelősséget vállalni az éhezésmentes jövőért!”

A fenntarthatóbb agrár-élelmezési rendszerek kiépítése felé vezető úton minden egyes ágazat és csoport (beleértve a kormányokat, a magánszektort, a gazdálkodókat, a tudományos életet, a civil társadalmat és az egyéneket) fontos szerepet játszik az élelemhez való jog előmozdításában és a pozitív változás előidézésében.

„Az élelmezési világnap jelentőségét mutatja, hogy előrejelzések szerint míg a föld népessége az évszázad közepére 25%-kal növekedhet, addig a világ lakosságának élelmiszerigénye 60%-kal emelkedhet” – hívta fel a figyelmet Nagy István, agrárminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltve Magyarország kiemelt szerepet vállal az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó uniós szabályok formálásában. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a fejlett országokban a pazarlás több mint fele a háztartásokban keletkezik, ezt felismerve Magyarországon már 2016-ban megvalósult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal „Maradék nélkül” programja. Szavai szerint az elmúlt évek bebizonyították a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint negyedével csökkent az egy főre eső élelmiszer-pazarlás Magyarországon.

Pénztárcabarát és mégis változatos

Az Élelmiszerbank elismert gasztronómiai szakembereket is felkért, hogy a változatos, tápláló és közben megfizethető étrendek választására bátorítsák a nagyközönséget. A tatai Platán Gourmet Étterem Michelin-csillagos séfje, Pesti István a fehérjében és antioxidánsokban gazdag hüvelyes növények sokszínűségére hívta fel a figyelmet egy csicseriborsókrémen feltálalt friss lencsesalátával, illetve egy pirított sertésfüllel kínált chilis babfőzelékkel. Elmondása szerint a lencse, a csicseriborsó, a bab és a zöldborsó a lassú felszívódásuk miatt a vércukorszintre is jó hatással vannak, és nitrogénmegkötő növényként a fenntartható mezőgazdasághoz is hozzájárulnak.

A Szaletly Vendéglő és Kert executive séfje, Bernát Dániel céklavariációkat mutatott be lágy sajt és turbolyapesztó kíséretében. Elmondása szerint nem csak a változatos felhasználhatóság miatt esett a céklára a választása. Ez a jelenleg épp szezonális gumós gyökérzöldség az egészségünknek is kedvez: C-vitaminban, vasban, káliumban, folsavban és nitrátokban is gazdag, így jó hatással van a keringésre és a máj működésére is.

A bemutatott alapanyagok választásával jót tehetünk magunknak és a bolygónak is, és persze az étkezési szokásaink módosításán túl más döntéseinkkel is hozzájárulhatunk a fenntarthatósághoz. Például csökkenthetjük az élelmiszer-pazarlást, tájékozódhatunk az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos globális kihívásokról, illetve egészséges, helyi és szezonális élelmiszerek választásával növelhetjük azok elérhetőségét.

Harmincezer kiló élelmiszeradománnyal nyomatékosították

A programot egy kétszáz méter hosszú járműkonvoj érkezése zárta. A FAO és az Élelmiszerbank idén már tizenkilencedik alkalommal indította útjára az élelmezési világnapi adománykonvojt a belvárosban, ami a Hősök terét is érintve az Élelmiszerbank XVII. kerületi raktárához vezetett. A tizenkilenc kamionból és teherautóból álló kocsisor 30 ezer kilogramm tartós élelmiszert szállított, többek között készétel konzerveket, tésztát, bébiételt, cukrot és sajtot. A 45 millió forint értékű szállítmányból a következő napokban kilencezer élelmiszercsomag készül rászorulók számára.

„Az élelem alapvető emberi jog. Sokkal több élelmiszert termelünk meg a bolygón, mint amennyire az emberiségnek szüksége van, és mégis egyenlőtlen az elosztás, sokaknak van szükségük támogatásra. Az Élelmiszerbank azért dolgozik, hogy felkutassa a gyártók, a kereskedők és a vendéglátóhelyek feleslegessé vált készleteit, például a lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékeket. Évente tízmillió kiló élelmiszert mentünk meg a megsemmisítéstől, hogy rászorulókhoz vigyük azokat” – mondta el Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke.

A tizenkilencedik alkalommal megrendezett élelmezési világnapi élelmiszer-adomány konvoj is egy példa az ágazatok közötti együttműködésre, amely azért jött létre, hogy mindenki számára biztosítsa a tápláló, megfizethető, biztonságos és fenntartható élelmiszert.

„Felelősségteljes vállalatként a Penny évről évre többet tesz a magyar családokért. Számunkra kiemelten fontosak a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységek, éppen ezért számos együttműködést folytatunk civil szervezetekkel és további kiemelt partnerekkel. Büszkék vagyunk rá, hogy az ilyen jellegű összefogások segítségével nem csak felvehetjük a harcot az élelmiszerpazarlás ellen és segítséget nyújthatunk a hátrányos helyzetű embereknek, de fenntarthatósági törekvéseinket is erősíthetjük” – mondta Kazatsay Eszter, a Penny magyarországi kommunikációs vezetője.

„Az élelmiszerpazarlás sajnos világszerte tovább fokozza a nélkülözők nehézségeit. A Magyar Élelmiszerbank azért dolgozik, hogy felkutassa a gyártók, a kereskedők és a vendéglátóhelyek feleslegessé vált készleteit, például a lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékeket. Évente kilencmillió kiló élelmiszert mentünk meg a megsemmisítéstől” – tette hozzá Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke.

Október 16-a az Élelmezési világnap, aminek célja, hogy felhívja a figyelmet többek közt az élelmiszerpazarlásra is. A kaposvári KOMETA 99. Zrt. már hatodik alkalommal csatlakozik a FAO és a Magyar Élelmiszerbank által kezdeményezett adománykonvojhoz. „Fontosnak tartjuk az Élelmiszerbank munkáját, idén eddig közel 44 ezer terméket juttattunk el hozzájuk. A rászorulók megsegítése mellett közös ügyünk az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem is” – mondta Giacomo Pedranzini, a KOMETA 99. Zrt. ügyvezető-igazgatója, az HonestFood koncepció megalkotója. Az HonestFood szól egyrészt környezetvédelemről és az állatok tiszteletéről vállalati szinten, ugyanakkor szól a fogyasztók felelősségéről is. Reprezentatív felmérésükben arra keresték a választ, hogy a magyarok mennyire tudatosan vásárolnak, mik a fő motivációik, és milyen élelmiszert dobnak ki leginkább. Utóbbi esetében megelőzési tippeket is ad.

A többség tudatos vásárlónak tartja magát, de saját bevallása szerint is dob ki élelmiszert

Tízből több mint kilenc magyar tudatos vásárlónak tartja magát. 41% semmilyen élelmiszert nem dob ki vagy azért, mert nagyon tudatosan vásárol (17,6%) vagy pedig azért, mert amikor többlete van, akkor azt feldolgozza vagy továbbadja (23,5%). 36% azok aránya, akik tudatos vásárlónak tartják magukat, de ennek ellenére olykor kidobnak élelmiszert. Összességében ez a legjellemzőbb a felnőtt lakosságra, a nőkre (32%) és a férfiakra (39%) egyaránt. Kb. minden 4. magyar (23%) saját bevallása szerint is sok élelmiszert dob a kukába. A sok élelmiszert kidobók 70%-a tudja, hogy tudatosabbnak kellene lennie, 30%-ukat azonban hidegen hagyja ez a téma, azaz a magyarok 7%-át egyáltalán nem zavarja, ha egy élelmiszer a kukában végzi.

A takarékosság inkább a nőknél, a környezetvédelem inkább a férfiaknál szempont

Közel minden 2. magyar (46%) vallja, tudatosan vásárol, mert a környezet védelme és a spórolás egyaránt fontos neki. Spórolási célból vásárol tudatosan tízből négy válaszadó, a környezetvédelem pedig a megkérdezettek 6%-ánál döntő szempont. A nőknél jóval fontosabb szempont a takarékosság (90%), mint a férfiaknál (82%), a környezetvédelem pedig fontosabb a férfiaknak (54%), mint a nőknek (48%). A felmérésben részt vevők 8%-a bevallása szerint sem vásárol tudatosan (férfiak: 9%, nők: 6%).

Tudatos vásárlás = akciófigyelés?

Az árérzékenységet alátámasztja az is, hogy a felmérésben részt vevők 80%-ánál a vásárlás és spórolás között szoros kapcsolat van. Arányaiban a legtöbb válaszadónak (32%) a tudatos vásárlás azt jelenti, hogy figyeli az akciókat, és képes több helyre is elmenni, hogy mindent a legjobb áron vegyen meg. Minden 4. magyarnál a tervezett menü, az ahhoz kapcsolódó bevásárlólista jelenti a tudatosságot, és hogy semmi mást nem vesz, mint ami a listán szerepel. 22% vesz azért nagyobb kiszerelést, mert az olcsóbb, és vásárlás után nagyon figyeli a lejáratot, hogy az élelmiszer semmiképp se végezze a kukában. Tízből két magyarnál kimondottan nem az ár dönt, hanem inkább kis kiszerelést választ, hogy az biztosan elfogyjon.

Leginkább pékárut dobunk ki, tartós élelmiszert és húst legkevésbé – tippek a pékáru pazarlása ellen

Az HonestFood kutatása rákérdezett arra is, hogy milyen élelmiszertípust dobunk ki leginkább. A válaszadók legnagyobb részénél (31%) pékáru kerül leggyakrabban a szemetesbe, minden 4. magyar pedig készételt dob ki. Zöldség és gyümölcs minden 5. válaszadónál veszti el annyira frissességét, hogy ki kelljen dobnia, a tejtermékek pedig a honfitársaink 12%-ánál. Legkevésbé tartós élelmiszert, húst és húskészítményeket dobunk ki (előbbi aránya 4%, utóbbié 6%). „Hacsak nem penészes a pékáru, rengeteg felhasználási módja van még azután, hogy megszikkadt vagy megszáradt. Gondoljunk csak bele, vannak kifejezetten olyan ételek, amelyek kimondottan nem friss pékáruval készülnek, pl. mákosguba, fasírt. De egy megszáradt zsemléből mi magunk is készíthetünk zsemlemorzsát, ami így akár hónapokig is eláll. Betervezhetünk heti egy melegszendvics vacsorát is, ami a kis darab sajtok, szárazabb kolbászok felhasználására is tökéletes. Sőt, akár le is fagyaszthatjuk a pékárutöbbletet” – osztotta meg tippjeit Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője a pékáruk pazarlása ellen.

*A kutatásról

A felmérés 994 fő megkérdezésével készült 2022 szeptemberében, amely reprezentatív a magyarországi 18-59 éves okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a KOMETA megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.

Fotó: Pawel Czerwinski, Unsplash