Hogyan fizetünk majd pár év múlva? Milyen hatással lesz az ezekben a percekben is zajló fintech forradalom a mindennapi életünkre? Ángyán Balázs szerint jelentős fordulat előtt állunk. „Talán a legnagyobb változás az lesz, hogy – bármennyire is furcsa – mintha visszamennénk az időben. Régen is a kereskedő/tulajdonos és a vásárló között zajlott az üzlet, a termékek átadása és kifizetése – most lényegében újra ez lesz, hiszen az azonnali fizetési megoldásokkal, appokkal, QR-kódos fizetéssel a felek között köttetnek meg az üzletek. Sok esetben a résztvevők számára a bankok egyáltalán nem lesznek érintve a tranzakcióban” – mondta el Ángyán Balázs.

A háttérfolyamatokat tekintve bonyolult ugyan az embedded payment (beágyazott fizetési megoldások) rendszere, azonban a népszerűségét pont az adja, hogy a felhasználók ebből semmit sem észlelnek: számukra egyetlen gombnyomás a vásárlás, az ügyintézés. „Ezen pénzügyi szolgáltatások mögött nem feltétlenül bankok, hanem jelentős nemzetközi fintech cégek állnak, amelyek teljeskörű folyamatokat végeznek el tizedmásodpercek alatt. Felmérik az ügyfél hitelképességét, képesek a késleltetett fizetésre, átváltanak helyettünk. Ezekre a folyamatokra mindenképp figyelnünk kell, mert az embedded payment megoldásoké a jövő” – mondta el Ángyán Balázs. A Számlázz.hu ügyvezetője azt is kiemelte, hogy a jövőben az a szolgáltató tudja megtartani az ügyfeleit, amely a legjobb felhasználói élményt adja. A modern ügyfelek nagyon nem szeretik a felesleges időrablást, kattintást.

A változások az eladók, gyártók számára is új világot teremtenek. A döntéseket ugyanis sok esetben nem az ember hozza majd meg, hanem a gép. „Ha eddig valaki cipőt akart eladni, a potenciális vásárlóknak reklámozta a cipőt. Eddig. Egyre több vásárló azonban ma már a mesterséges intelligenciától kér tanácsot: mit vegyen, kitől és mennyiért? A pénzügyi szolgáltatók és a gyártók így már nem elsősorban a fogyasztókra céloznak majd, hanem a mesterséges intelligenciát kell befolyásolniuk” – mondta Ángyán Balázs.

Ha vásárlásról van szó, mindig felmerül a kérdés: meddig marad még a készpénz? Magyarországon jelenleg 50-50% százalék használ készpénzt, valamint digitális megoldásokat. Ausztriában még többen fizetnek papírpénzzel a boltban, mint nálunk, míg néhány ázsiai országban már szinte kizárólag az online fizetés létezik. Nem úgy tűnik, hogy a pénztárcák gyártását hamarosan be kellene szüntetni, legalábbis a következő években még biztosan marad a készpénz.

“A készpénz értékét évszázadok óta az a közös hitünk adja, hogy színes papírdarabokért dolgokat lehet vásárolni. Ugyanez a hit teszi értékessé egyre többek számára az egyeseket és nullákat, vagyis a bankszámlánkon nyilvántartott pénzünket is. Ebből a szempontból semmiféle különbség nincs, és kényelmi okokból az elektronikus fizetési megoldások további terjedése várható. Ugyanakkor a készpénz megfoghatósága sokak számára érték, amely miatt még várhatóan sokáig velünk marad” – mondta Ángyán Balázs.

Újabb szolgáltatásokkal bővül az elektronikus fizetési megoldások köre az Ersténél, szeptember 5-én indul a Garmin Pay és a Xiaomi Pay. A bank ügyfelei erre alkalmas Garmin és Xiaomi okosórájukon néhány kattintással regisztrálhatják kártyáikat. A pénzintézet minden bankkártyája alkalmassá tehető (tokenizálható), függetlenül attól, hogy Mastercard vagy Visa, betéti vagy hitelkártyáról van szó. Ezzel az Erste a magyar bankok közül elsőként teszi elérhetővé a Garmin Pay és a Xiaomi Pay szolgáltatást attól függetlenül, ki melyik nagy társaság kártyáját használja.

Az Erste törekszik arra, hogy ügyfeleinek teljes körűen kínálja a nemzetközileg elterjedt mobilfizetési szolgáltatásokat. A pénzintézet 2019 júliusában tette elérhetővé az Apple Pay-t, 2021 októberében pedig a Google Pay-t – ezzel Magyarországon elsőként kínált kártyaplatform-független megoldást a mobilfizetésre Android és iOs rendszereken egyaránt. Az Erste lakossági ügyfeleinek 69 százaléka digitálisan aktív. Az aktív ügyfelek 68 százaléka csak mobilbankot használ, további 18 százalékuk a mobil mellett még a számítógépet is igénybe veszi a bankoláshoz, míg a kizárólag számítógépet használók aránya 15 százalékra esett vissza.

A tokenizált bankkártyák illetve az ezekkel végzett fizetések aránya – a piaci tendenciáknak megfelelően – folyamatosan emelkedik az Ersténél. Jelenleg a bank által kibocsátott kártyák 22 százalékát digitalizálták az ügyfelek. A tokenizált kártyák 54 százaléka az Apple Pay-hez, 46 százaléka a Google Pay-hez köthető, az aktív eszközöknél ez az arány 59 illetve 41 százalék. Az Apple Pay és Google Pay tárcákból végzett fizetések aránya idén elérte a 21 százalékot, míg 2022-ben ez az arány 17 százalék volt. Az Apple Pay-t használó ügyfelek gyakrabban fizetnek digitális tárcájukból, havonta átlagosan 21 alkalommal, míg a Google Pay esetében 13 az átlag havi tranzakciószám.

Magyarországon évente csak a Garmin okosórából több tízezer darabot értékesítenek, az eszközök nagy többsége támogatja a Garmin Pay szolgáltatást. Az Erste az új elektronikus fizetési megoldások bevezetésétől a mobilfizetések még gyorsabb terjedését várja. Az okosórás fizetés egyszerűsége és biztonsága olyan felhasználói élményt kínál, amely tovább növeli az érintéses fizetések számát – mondta Bek-Balla László, a bank digitális csatornák és contact center vezetője.

A Garmin Pay vagy a Xiaomi Pay használatához le kell tölteni telefonunkra előbbi esetében a Garmin Connect, utóbbinál a Mi Fitness alkalmazást a Google Play-ből vagy az App Store-ból. Miután regisztráltunk az alkalmazásba, csak fel kell tölteni annak a kártyának – vagy akár többnek – az adatait, melyet digitalizálni szeretnénk. Az sms-ben kapott kóddal jóváhagyjuk a műveletet, és már használhatjuk is fizetésre az okosóránkat. A Garmin Pay és a Xiaomi Pay használata díjmentes. A vásárláshoz csak az okosóránkra van szükség, nem kell hozzá se internetkapcsolat, se a mobiltelefonunk.

Nem új keletű dolog szembe állítani egymással Magyarországon a készpénzhasználatot és az elektronikus fizetési megoldásokat, miközben az utóbbi években mindkét módszer népszerűsége emelkedett: 2011 augusztusában 2463 milliárd forintra rúgott a forgalomban lévő készpénz állománya, öt évvel később 4473 milliárdos összegről volt szó, 2021 augusztusára pedig meghaladta a 7500 milliárdos szintet a hivatalos MNB-adatok szerint.

Ugyanakkor egy 2019-es pénzügyminisztériumi becslés szerint a magyar gazdaság 400-450 milliárd forintos bevételtől esik el a készpénzállomány fenntartásához köthető kiadások miatt: ha az állományt sikerülne megfelezni, akkor több mint 200 milliárd forintos extra bevétel keletkezne a gazdaságban. A K&H szakértői szerint a 7500 milliárd forintos készpénzállománynak csak egy kisebb része forog a mindennapokban, becslések szerint az állomány kétharmada megtakarításként van az otthonokban. Ezt szokták párnacihában lévő pénznek hívni – derül ki a K&H összeállításából.

Hétszeres bővülés a másik oldalon

Ugyanakkor a modern napi bankolásban fontos szerepet kapnak már a különböző elektronikus banki szolgáltatások, többek között a net- és mobilbankon keresztül indított átutalások és kártyás vásárlások. Kedvező, hogy utóbbiak a készpénzállomány növekedésével párhuzamosan komoly növekedést értek el az elmúlt tíz évben.

A Magyarországon kibocsátott belföldi bankkártyás vásárlások összege például 2011 első felében 722 milliárd forintot tett ki, 2016 azonos időszakára ez 1607 milliárd forintra hízott. 2021 első hat hónapjában pedig már 4216 milliárd forintra rúgott. Ezen a területen tehát tíz év alatt hatszorosára nőtt a forgalom.

A kártyás forgalom jelentős növekedésében nagy szerepet kaptak a bankkártyák, valamint az érintéses fizetés megjelenése. Emellett pedig az utóbbi időszakban sorra megjelenő újabb és újabb innovatív és biztonságos elektronikus fizetési megoldások.

Átlag környékén

A készpénzforgalom visszaszorításában fontos szerepet játszik a lakosság pénzügyi tudatossága. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 26 országra kiterjedő nemzetközi összehasonlító elemzése szerint a digitális pénzügyi készségek és azok alkalmazása összefügg a magasabb szintű pénzügyi ismeretekkel.

Ebben Magyarország – nemzetközi összehasonlításban – a középmezőnyben helyezkedik el. Miközben a pénzügyi ismeretek tekintetében a magyar lakosság más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, addig a pénzügyekhez való hozzáállásban és tényleges magatartásban (pénzügyi döntések) továbbra is alulteljesít. Ez egyértelműen arra utal, hogy a meglévő tudás gyakorlati alkalmazása a leginkább fejlesztendő terület. A pénzügyi magatartást mérik például a költségvetés-készítésre, a számlák határidőre történő kifizetésére, valamint a pénzügyi tervezésre, megtakarítási és hitelfelvételi döntésekre vonatkozó kérdések.

Játék, tanulás és fejlődés

A pénzügyi tudatosság erősítését és a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését a K&H azzal igyekszik elősegíteni, hogy idén októbertől újra elindítja a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztését célzó K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt általános és középiskolás csapatok számára. A játék során gyakorlati feladatokkal (például családi költségvetés készítés, kamatszámítás, pénzügyi tervezés) igyekeznek a részvevő 3-5 fős csapatok pénzügyi ismereteit bővíteni, akik több korosztályban és fordulóban mérik majd össze tudásukat.

„A versenyt a K&H társadalmi felelősségvállalásának részeként még 2010-ben indította el, azóta a program jelentős növekedést ért el. Eddig összesen közel 15 000 csapat vett részt a vetélkedőben. A verseny indulása óta a nevezések száma a tízszeresére nőtt: a pandémiás helyzet ellenére tavaly 1500 csapat vett részt a versenyen. Reméljük, hogy ez a szám idén még magasabb lesz” – mondta Horváth-Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőről szóló részletes leírás itt található. Az idei vetélkedő 2021. októberben indul.

Fotó: Sharon McCutcheon / Unsplash