A kutatásból kiderült, hogy a felmérésben résztvevő 19-29 évesek 54 százaléka részesíti előnyben a különböző elektronikus fizetési alternatívákat. Az egy hónapban bankkártyával elköltött összeg átlagosan – a kiugró szélsőértékek nélkül – 88 ezer forint volt. A medián 50 ezer forintra jött ki, ez azt jelenti, hogy az elektronikusan fizető fiatalok fele ennél nagyobb összeget költ egy hónapban, a másik fele pedig ennél kevesebbet.

Mindössze a fiatalok 5 százaléka beszélt 5 ezer forintnál alacsonyabb bankkártyás kiadásról, 3 százalékuk 5-10 ezer forintot mondott. 13 és 15 százalékuk tartozott a 10-24 ezer, illetve a 25-50 ezer forintos költési sávba. A legnagyobb tábort az 50-99 ezer forintért és a 200 ezer forintnál nagyobb összegben vásárolók adták, arányuk 21-21 százalékos.

Érthető módon az elektronikus fizetők táborába tartozó dolgozó fiatalok jóval többek költenek, mint akik még tanulnak. Előbbiek átlagosan 112 ezer forintért vásárolnak egy-egy hónapban a bankkártyájukkal, míg a tanuló társaiknál 66 ezer az átlag.

Okostelefonnal jellemzően az érintett fiatalok 27 százaléka 10-24 ezer forintot költ, 17-17 százalékuk pedig 25-50 ezer, illetve 50-99 ezer forintot. Az okostelefonos vásárlásoknál az átlagérték a szélsőségek nélkül számítva 38 ezer forint, míg a medián 25 ezer forint lett a felmérés szerint.

A K&H ifjúsági index eredményei arra is rámutatnak, hogy míg a bankkártyás és okostelefonos fizetéshez képest jóval kevesebben, a fiatalok kevesebb mint 9 százaléka használja az okosórás és okoskarkötős megoldást a fizikai boltokban történő vásárlások esetén. Ez magyarázható azzal is, hogy utóbbi eszközök kevésbé elterjedtek.

Fotó: Mark OFlynn/unsplash.com

„Mint sok elektronikus eszköz, a POS terminálok is folyamatos üzemre és használatra vannak kitalálva, ezért, ha mondjuk hónapok óta nem üzemeltek, és bizonyos típusok nem voltak feltöltve, több különböző probléma is felmerülhet a működésükben. Még normál használat mellett is történhet meghibásodás, de a mostani helyzettel ellentétben, azt azonnal észreveszi a felhasználó. Azt javasoljuk, hogy a nyitás előtt néhány nappal minden kereskedő és szolgáltató kapcsolja be, és ellenőrizze le termináljának működését, mert előfordulhat, hogy bizonyos frissítéseket el kell végeznie a készüléknek, akár távoli hozzáférésen keresztül” – mondta el Bakonyi András, a piacvezető Ingenico Magyarországért felelős értékesítési igazgatója.

Egy másik potenciális probléma lehet a korosabb, sokáig nem használt terminálok esetében az akkumulátor, amelynek szintén nem tesz jót, ha hosszú ideig nem töltik fel. „Fontos, hogy a szoftveres frissítések mellett a felhasználók ügyeljenek a terminálok fizikai szervizigényére is – kiemelt tekintettel a hőnyomtatóra és az akkumulátorra. Amennyiben egy hirtelen nyitás miatt egyszerre több ezer darab terminál érkezik a szervizekbe, úgy előfordulhat, hogy feltorlódnak a javítások, amit az előző hullámok során a nemzetközi tapasztalatok is alátámasztanak” – tette hozzá a szakember.

„Mi az Ingeniconál természetesen mindent megteszünk majd annak érdekében, hogy termináljaink folyamatos üzemét biztosítsuk, de ehhez elengedhetetlen a felhasználói odafigyelés is.”

A következő egy évben a valamilyen vezetékes szolgáltatással rendelkezők körében relatíve magas, 50 százalék azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy valószínűleg váltanának, ha a jelenleginél sokkal kedvezőbb vezetékes telekommunikációs csomag igénybevételére lenne lehetőségük – derül ki a Flip és az NRC piackutató cég tavaly év végi kutatásából, melynek középpontjában a szolgáltatóváltást motiváló tényezők, az ajánlatokkal kapcsolatos tájékozódás és általános, az ügyfelek szokásait érintő témák álltak.

Általánosságban elmondható, hogy az ügyfeleket az motiválja leginkább a váltásban, ha jobb minőséget és kedvezőbb ajánlatot kapnak. Sokat jelent továbbá a kötetlenség elérése is: a megkérdezettek 81 százalékát befolyásolná a választásban egy olyan ajánlat, ami nem kér hűségidőt.

Ha az elvi lehetősége meg is van a váltásnak, sokszor olyan gyakorlatiasabb tényezők szabnak gátat ennek, mint az ügyintézés és a vélt vagy valós bekötési nehézségek: a felnőtt internetezők negyede tart az adminisztrációtól, illetve a bekötéssel járó szerelés költségességétől. 41 százalékukat egyenesen eltántorítana a váltástól, ha fúrási munkálatokkal járna az új szolgáltatás bekötése. „Teljesen érthető, hogy az emberek félnek az adminisztrációtól és a fúrási munkálatoktól. Ugyanakkor fontos látni, hogy ez nagyrészt a szolgáltatón múlik. A szerződéskötés lehet egy nagyon egyszerű folyamat is, és fúrásra sincsen mindig szükség. Ezeknek tehát nem szabadna negatívan befolyásolnia a döntést” – kommentálta az eredményeket Endersz Frigyes, a Flip vezetője.

Hozzátette: a lehetséges ajánlatokról a megkérdezettek 58 százaléka a szolgáltatók weboldalain tájékozódik, 41 százalék vesz igénybe különböző szolgáltatásokat összehasonlító weboldal segítségét, 30 százalék pedig ismerősöktől, barátoktól kér tanácsot. A válaszadók 66 százaléka informálódik időnként arról, hogy milyen csomagok érhetők el a lakóhelyén, több mint harmaduk (34 százalék) azonban egyáltalán nem szokott ennek utánanézni. Ami a számlabefizetés legjellemzőbb módját illeti, az előfizetők közel fele továbbra is postai sárga csekken fizeti a havi díjat, 48 százalék azonban már inkább elektronikus fizetési megoldásokat (banki átutalás, csoportos beszedés, bankkártya) választ.

„A kutatásból jól látszik, hogy az a márka képes a leginkább felkelteni az ügyfelek érdeklődését és előidézni a váltási hajlandóságot, amelynek nemcsak az ajánlata jó, hanem kiemelten figyel az ügyfelek igényeire is. Nem terheli például őket felesleges adminisztrációval, az ügyintézést pedig gyorsan, egyszerűen teszi lehetővé. Rendkívül fontos az is, hogy a szerződéskötést követően ne legyenek meglepetések, azt kapják az ügyfelek, amire számítottak” – összegezte a kutatás legfőbb tanulságait Endersz Frigyes.