„Felmérésünk szerint a fizikai dolgozók cafeteria összegében a magyarországi cégek 40 százaléka emelt vagy tervez emelést idén. A SZÉP-kártyát érinti az egyik legfontosabb változás 2025-től: a számlákra feltöltött összeg 50 százaléka már lakásfelújítási célú kiadásokra is elkölthető, valamint bevezette a kormány az Aktív Magyarok zsebet is. Ennek ellenére az általunk megkérdezett cégek mintegy 5 százaléka tervezi csak emelni egyelőre a SZÉP kártya keretösszegét” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A SZÉP-kártya a legnépszerűbb juttatási forma a kékgalléros munkakörökben

Szakértői előrejelzések szerint a béren kívüli juttatások éves összege 2025-ben átlagosan 8-13 százalékkal nőhet. A SZÉP-kártya keretösszege 2025-ben 560 ezer forintra emelkedett. 2025-től a SZÉP-kártya új felhasználási lehetőségeket kínál, például lakásfelújításra is fordítható a feltöltött összeg 50 százaléka. Emellett bevezették az Aktív Magyarok zsebet, amely rekreációs, szabadidős és sportcélokra használható, havi legfeljebb 10 ezer forint értékben. Egyes juttatások, mint például a kulturális belépők és sportrendezvények, a minimálbér értékéig adómentesen adhatók.

„Kutatásunk megerősítette, hogy a kékgalléros munkakörökben az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatási elem a SZÉP-kártya, a megkérdezett cégek 80 százaléka nyújtja a fizikai dolgozóinak. Ezt követi az utazási hozzájárulás (55 százalék), valamint a bölcsődei, óvodai, gyermekgondozási, oktatási támogatás (65 százalék)” – emeli ki Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: kulturális belépőket, jegyeket a felmérésben résztvevő vállalatok 30 százaléka kínál a kékgalléros munkavállalóinak a béren felül, de szabadidős és sportesemények látogatását is több cég támogatja (15 százalék). A juttatási csomagok részét képezi még néhány vállalatnál az egészségügyi hozzájárulás, az étkezési támogatás, valamint a jelenléti bónusz.

Fontos a munkavállalók visszajelzése: a cégek száz százaléka méri az elégedettséget

A megkérdezett vállalatok 100 százaléka nyomon követi és méri a juttatási csomagok hatékonyságát, valamint a munkavállalói elégedettséget. A legnépszerűbb mérési forma az elégedettségi kérdőív: a kutatásban résztvevő cégek több mint fele alkalmazza a fizikai dolgozók körében. A vállalatok közel fele a kilépési interjúk során is vizsgálja a cafeteriával való elégedettséget. Fókuszcsoportos és egyéb interjúkat a cégek negyede folytat mérés céljából. Munkavállalói fórumokon és anonim visszajelzési lehetőségek biztosításával a megkérdezett vállalatok ötöde végez méréseket. Költséghatékonysági elemzéseket a cafeteria kapcsán a felmérésben résztvevők 35 százaléka rendszeresen futtat.

„A dolgozók visszajelzései rendkívül fontosak és ezt mára a vállalatok is felismerték. A cafeteria-rendszer jelenlegi bővítése több választási lehetőséget biztosít a munkavállalóknak, így jobban igazíthatják a juttatásokat saját igényeikhez. A béren kívüli juttatások növekedése és diverzifikálása növeli a munkavállalók elégedettségét és motivációját. Az elégedett munkavállalók pedig produktívabbak és lojálisabbak a munkahelyükhöz” – hangsúlyozza a szakértő.

A bérek is emelkednek

2025-ben a minimálbér havi összege 290.800 forintra, míg a garantált bérminimum havi összege 348.800 forintra emelkedett. Ezen felül béremelést a Jobtain által megkérdezett cégek negyede nem hajtott végre és nem is tervez emelést 2025-ben. 75 százalékuk már emelte vagy tervezi emelni kékgalléros dolgozói bérét idén. „A fizikai munkakörökben a cégek 60 százaléka 6-9 százalék közötti plusszal számol, de vannak olyan cégek (közel 14 százalék), akik 10 százalék fölött emelnek. 3-5 százalék közötti béremelést a felmérésben résztvevő cégek 20 százaléka hajt végre. 3 százalék alatt a vállalatok kicsivel több mint 5 százaléka növeli a kékgalléros munkavallói béreket” – összegez a Jobtain szakértője.

Photo by Campaign Creators on Unsplash

A fiatalok (18-29 éves korosztály) aránya a kékgalléros munkavállalók egynegyedét (18 százalék) sem éri el, éppen ezért a munkaadóknak kiemelt figyelemmel kell fordulniuk e nagy potenciállal bíró korcsoport felé. A fizikai dolgozók 77 százaléka alkalmazottként, alig több mint egytizedük atipikus formában – vagyis munkaerő-kölcsönzés és egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül – végzi a munkáját. A válaszadók közel fele szak-, míg egyharmaduk betanított munkásként áll foglalkoztatásban. A kutatásból kiderül az is, hogy az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja a foglalkoztatottsági formát, ugyanis az alkalmazottak több mint felét (54 százalék), a vállalkozók közel kétharmadát (70 százalék) a szakmunkások alkotják. Ugyanakkor a munka típusát tekintve a betanított- és a segédmunkát végzők csoportjai egyértelműen felülreprezentáltak az alkalmi jelleggel dolgozók (49 százalék), illetve az atipikus formában foglalkoztatottak között. A kutatás (a 2011-es népszámlálási adatok fényében) a munkavállalói társadalmon belüli átrendeződést jelez, ugyanis a fizikai dolgozók a vártnál nagyobb mértékben (36 százalék) mozdultak el a betanított munka irányába, ami 11 százalékkal magasabb a több mint egy évtizede mért arányuknál. A betanított munkát végző dolgozók elsőszámú felvevő piacát az ipar különböző területei jelentik, tehát a gazdaság más szegmensei – például a mezőgazdaság – munkaadói érdemes a folyamathoz preventív hozzáállással viszonyulniuk és megoldásokat találniuk a szegmensek közötti mozgás lassítására, megakadályozására. A kutatásból kiderült az is, hogy a kékgalléros munkavállalók döntő többsége (89 százalék) szerint fontos lenne nagyobb figyelmet fordítani a szakmunkások képzésére és utánpótlás kérdésére is. A munkavállalók közel 90 százaléka határozatlan idejű szerződéssel áll foglalkoztatásban.

Elégedettek, de a bérek kérdése kritikus pontot jelent

A kutatás szerint a válaszadók közel kétharmada (73 százalék) elégedettségét fejezte ki az általa végzett munka változatosságával kapcsolatban. Hasonló arányban (68 százalék) vélekedtek pozitívan a munkakörülményeiket illetően, míg 59 százalék látta biztosítottnak a munkahelyén a szakmai fejlődés lehetőségét. Ugyanakkor – noha a fizikai dolgozók összességében kedvezőnek ítélték meg a helyzetüket –, az anyagiak kérdésköre fájó pontként jelenik meg az életükben. A válaszadók több mint fele (57 százalék) rossznak ítélte a fizetési- és jövedelmi helyzetét, de a döntő többség (79 százalék) összességében is úgy gondolja, hogy anyagilag nem becsülik meg eléggé.

A dolgozók negatív hangulatát jelzi a kutatás által megállapított, a különböző intézményekbe vetett alacsony bizalmi szint is. Egy 5-ös skálán mérve csak a hazai tulajdonban lévő vállalatok haladták meg a 3-as értéket, míg a külföldi tulajdonban lévő cégek, a szakszervezetek, a munkaerőkölcsönzők és -közvetítők, valamint a különböző állami szervezetek mind ezen érték alatt teljesítettek. Miután a bizalom az egyik legfontosabb erőforrás, különös hangsúlyt kell fektetni a már meglévő és leendő munkavállalók transzparens tájékoztatására, releváns információkkal való ellátására.

Veszélyben érzik a munkájukat

A válaszadók több olyan tényezőt is megneveztek – például a külföldi vendégmunkások hazai munkaerőpiacon való megjelenését, illetve a technológia-, a digitalizáció- és a robotika térnyerését – amelyek veszélyt jelenthetnek a munkaerőpiaci pozícióikra. Összességében elmondható, hogy a magyar fizikai dolgozók több mint kétharmada érzi úgy, hogy a külföldi vendégmunkások veszélyeztetik az ő munkaerőpiaci pozícióikat, míg a robotika térnyerését hasonló arányban (67 százalék) értékelték rizikófaktorként. A hangulat javítása érdekében a munkaadóknak nagy hangsúlyt kell fektetnie a transzparens tájékoztatásra, a megfelelő beillesztésre és az integrációs folyamatokra.

A felmérés alapján a fizikai dolgozók közel egynegyede – mintegy minden második munkavállaló – arra számít, hogy valamilyen ok miatt elveszíti a munkáját. A legnagyobb mértékben (35 százalék) a segédmunkát végzők gondolják azt, hogy például elbocsátás vagy a foglalkoztató cég megszűnése miatt munkanélkülivé válik.

Az álláskereső munkavállalók számára kiemelkedően fontos szemponttal bír, hogy mennyire nehéz vagy könnyű elnyerni egy új álláslehetőséget. A kutatás alapján szinte azonos arányban vannak, akik szerint könnyű (53 százalék) és akik szerint kifejezetten nehéz (47 százalék) elhelyezkedni. Az álláskeresés terén viszont erősen támaszkodnak az internetben- és a személyes kapcsolatokban rejlő lehetőségre is: több mint kétharmaduk használná az internetes keresést és a különböző online állásportálokat, míg a válaszadók több mint fele a barátok, ismerősök, illetve a szűkebb és tágabb családokhoz, míg 38 százalékuk a munkaerőkölcsönző cégekhez fordulna az új állás reményében. Összességben is elmondható, hogy a válaszadók döntő többsége (88 és 90 százaléka) az internetet és az online médiát, illetve a közösségimédia-platformokat részesíti előnyben az új álláslehetőségek keresése során.

Az idei harmadik negyedévben 11 pontnál maradt a K&H ifjúsági index, azaz megegyezik az év második három hónapjában mért adattal. 2012 és 2020 között 2-20 pont között szóródott az index, a mostani évtized elején 18-20 pont volt a jellemző, majd a 15 pont alatti szintek voltak a jellemzőek – közölte a 2012 óta minden negyedévben elkészülő felmérés friss adatait a pénzintézet.

Elégedettség és jövőkép

A 19-29 éves fiatalok 38 százaléka tekinti magát többé-kevésbé elégedettnek az életével. Ekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy teljesen vagy inkább elégedettek, mint elégedetlenek. Az inaktívak körében általában alacsonyabb az elégedettség, ám ebben a negyedévben nem volt különbség köztük és az aktívak – azaz dolgozó – fiatalok között.

A fiatalok 71 százaléka látja úgy, hogy az élete a közeljövőben többé-kevésbé pozitívan változhat. A nők és az inaktívak optimistábbak: ebben a két csoportban 79, illetve 90 százalék ez az arány. A jelenlegi helyzetük és a jövőjük megítélése szempontjából négy csoportba sorolhatók a magyar fiatalok. 35 százalékuk elégedett a mostani helyzetével, és úgy érzi, hogy nem lesz rosszabb. Tízből négyen, azaz 40 százalékuk most még nem mondja magát elégedettnek, de javulásra számít. A válaszadó huszonévesek több mint ötöde – 22 százaléka – bár jelenleg elégedetlen, ám úgy véli, pozitív változást hoz a jövő. A legpesszimistábbak aránya 3 százalékos, ők azok, akik a jelenlegi kedvezőtlen helyzetük további romlását várják.

“Piszkos” anyagiak

 A fiatalok elégedettségét egyértelműen  befolyásolja az anyagi helyzetük is. Személyes jövedelmük átlagosan 193 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik az előző negyedéves eredménnyel, egyúttal meghaladja az idei első negyedévre jellemző 182 ezer forintot, és jóval felülmúlja a múlt év utolsó három hónapjára vonatkozó 142 ezer forintot. A legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmeket elfelező medián jövedelem 169 ezer forintra jött ki, szemben az egy negyedévvel korábbi 158 ezer forinttal.

A legújabb felmérés szerint a megkérdezett fiatalok tizedének nincs semmilyen jövedelme, míg 26 százalékuk 100 ezer forint alatti összegből gazdálkodhat havonta. 28 százalékuk havi 100-249 ezer forint közötti jövedelemre tesz szert, további 32 százalék sorolható a 250-500 ezer forintos sávba, 4 százalékuk pedig félmillió forintnál magasabb jövedelemről számolt be.