Leálltak az ukrán gyárak és nem jönnek mosógépek orosz területekről sem. Nyugatról nem mindenki mer kamionokat indítani Magyarországra, mert közel van a háború, ezért onnan is áruhiány várható!

Az onlineMárkaboltok beszállítói azonnal reagáltak az orosz-ukrán háború miatti áruhiányra. Több háztartási készülék gyártó már 2022.02.24-én jelezte, hogy áruhiány lehetnek a mosógépeknél. Az Electrolux, a Whirlpool és Indesit márkának is van ukrán gyára, amelyek határozatlan időre szüneteltetik működésüket. Ennek megfelelően, a helyzet bizonytalansága miatt nem tudnak rendeléseket befogadni ezekre a termékekre, illetve a már rögzített, de még ki nem szolgált nyitott rendeléseket törölni kényszerülnek.

A többi országban lévő gyárakat nem érinti a konfliktus, itt folyamatosak a munkálatok, és a szállítás is jelenleg megoldott. Ha sokáig húzódik a háború, és nem tudnak kinyitni a gyárak, az nagy készlethiányt okozhat a háztartási gépek piacán is.

Az onlineMárkaboltok azonnal reagált az orosz-ukrán háború miatti várható áruhiányra és hatalmas raktárának feltöltését megkezdte – adta hírül a kereskedő közleménye. Az áruhiány valószínűleg áremelkedést is okoz majd.

Az Extreme Digitalnál is lehetséges az állami hűtő- és mosógépprogram keretében kapott támogatást beváltani a www.edigital.hu oldal erre kialakított szekciójában vagy a 16 szaküzlet valamelyikében. A program keretében A+, A++ és A+++ energiabesorolású hűtőszekrényeket, fagyasztókat, illetve elöl- és felültöltős mosógépeket lehet megvásárolni a fent említett mértékű kedvezménnyel, ha a pályázó igazolni tudja, hogy az új berendezése legalább 10 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt majd a meglévőnél. 2019-től fontos változás lép életbe a csereprogramban: a hagyományos mosógépek mellett a kombinált mosó-szárítógépet is lehet majd vásárolni.

A csereprogram hivatalos oldalán külön mosógépes és hűtőgépes kalkulátor segíti az érdeklődőket, amely a fő paraméterek megadása után tájékoztató adatokkal szolgál arról, hogy a meglévő mosógépük megközelítőleg mennyi vizet és áramot fogyaszt, illetve mekkora lehet hűtőszekrényük energiafogyasztása. Egy kilencvenes évekbeli hűtőszekrényhez képest egy mai A+-os típus akár 75 százalékkal kevesebbet fogyaszthat, de hasonló nagyságrendű megtakarítást lehet elérni a mosógépek áram- és vízfogyasztásában is a modern típusokkal. Az A++ besorolású típusok további 10 százalékos, egy A+++-os pedig 20 százalékos megtakarítást eredményezhetnek.

Mosógépből a legtakarékosabbat veszik a magyarok

Az Extreme Digital 2018-as eladási statisztikái alapján a csereprogram keretében vásárolt mosógépek döntő többsége (70%) A+++ besorolású, tehát az elérhető legenergiatakarékosabb modellek közül kerül ki, az A+ és A++ besorolású mosógépek aránya csupán 15-15%. A hűtőgépek esetén is törekszenek a minél nagyobb energiahatékonyságú típusok beszerzésére a magyar vásárlók, de ezek körében az A++ a legnépszerűbb (80%), az A+ és A+++ besorolású gépek aránya 10-10%.

A gyártók közül a csereprogramos mosógépek körében az LG, a Whirlpool és a Bosch készülékei, azok közül is az elöltöltős (30%) kivitelűek kelendők, a felültöltős kivitelűek aránya 30%. A hűtőszekrények terén pedig a Samsung, az Electrolux és a Gorenje a három legnépszerűbb gyártó. Mosógépből a keskeny kivitelű típusok, hűtőszekrények közül pedig az alulfagyasztós, és jegesedésmentes (No Frost) funkcióval felszerelt modellek a leginkább népszerűek.

Miért érdemes az Extreme Digitalnál beváltani az állami támogatásokat? Mert a vállalat a nagygépekből is óriási készletet tart raktáron, így rövid határidővel szállít, ráadásul a csereprogram keretében elérhető termékekre is folyamatosan kínál hitelakciókat és extra garancia szolgáltatást.

Ennyiért vettek karácsonykor mosógépet és hűtőt magyarok

A háztartási nagygépek egyébként a támogatási programon kívül is online slágerterméknek számítanak: tavaly karácsonykor 110 ezer forintos átlagáron vásároltak mosó-, szárítógépeket az Extreme Digitalnál a magyar vásárlók. Ennyiért vagy egy különálló, hőszivattyús szárítógépet lehetett megvenni vagy egy A+++ energiaosztályú, percenként 1400-as fordulatos sebességgel centrifugázni képes, 9 kilogrammos ruhakapacitású modern mosógépet.

Hűtőszekrényre bruttó 100 ezer forint körüli összeget szántak a karácsonyi vásárlók. Ezért az összegért például egy A++ energiaosztályú, 250-300 literes fagyasztóládát tudtak beszerezni (ezek a disznóvágások miatt népszerűek ebben a szezonban) vagy egy ugyancsak A++-os, alulfagyasztós hűtőszekrényt 200-230 liter körüli hűtőtérrel, 100-110 liter körüli fagyasztási kapacitással.

Hogyan látja a marketingautomatizálás jelenlegi helyzetét a régióban és Magyarországon?

Számos digitális transzformációt célzó projekt indult el ebben az évben a különböző iparágakban, és még több van tervezési stádiumban. A szervezetek nagy részénél, ha nem is tudatosan, de felmerült már az igény a különböző ügyféladatok és információs csatornák (hagyományos média, online hirdetések, közösségi média, ügyfélszolgálat, CRM rendszerek) adatainak egységesítésére és közös platformra hozására. Ennek ellenére nagyon kevés vállalat esetében sikerült eddig a valódi, teljes körű és valós idejű ügyfélképet kialakítani.

Mely cégek járnak az élen ezen a területen?

Élen a „digitális bennszülöttnek” számító e-kereskedelmi cégek járnak, de a szofisztikáltabb és teljes, end-2-end megoldások első bevezetését a nemzetközi, a projekteket sok esetben már külföldön elindító szervezetektől (például nemzetközi kereskedelmi láncok, telekommunikációs cégek) várhatjuk. Hozzá kell tenni azonban, hogy még a nagyobb vállalatok is sokszor részterületeket lefedő, „sziget megoldások” bevezetésével és ezek hosszan tartó és kockázatos integrációjával küzdenek. Az igazi áttörést az üzleti területek (marketing, értékesítés, stratégiai menedzsment) által indított és vezérelt integrált megoldások megjelenésétől várhatjuk.

Mennyiben eltérő a nagy-, illetve kisebb vállalatok helyzete?

Magyarországon talán a telekommunikációs cégek járnak az élen az adattárház és Big Data alapú, teljes ügyfélképet kezelő rendszerek létrehozása terén, de még számukra is kihívás az egyes részterületek már említett integrációja. A kisebb vállalatok sokkal rugalmasabbak és nyitottabbak a felhő alapú, agilisabb rendszerek iránt, viszont ezek működését többek közt az integrációra kevésbé képes egyedi fejlesztések nehezítik meg.

Az SAP mennyire ismert arról az oldaláról, hogy marketingmegoldásokat is nyújt, vagy mennyire van beragadva a vállalatirányítási rendszer-szállító szerepkörbe? Hogyan kívánják megismertetni az új lehetőségeket a régi és új ügyfeleikkel?

Az SAP a múltban elsősorban a robosztus háttér- és vállalatirányítási rendszerek szállítójaként vált ismertté. A marketing és értékesítési szervezetek és vezetők számára újdonságnak számít, hogy vállalatunk már nekik is kínál nagy rugalmasságú és iparági vezető megoldásokat. Bizonyos szempontból egy új szervezetet, márkát és szolgáltatási csomagot vezetünk be a piacra az akár felhő alapú, agilis és külső forrásokat (például a Google és a Facebook) is integráló megoldásokkal, amelyek eddig nem voltak jellemzőek szoftvercégünkre. Az SAP Hybris eszközeivel és tudatos fejlesztési stratégiánkkal olyan egyedülálló eszközkészletet és szolgáltatásokat tudunk a piacnak biztosítani, amelyek eddig csak a marketing és média területeinek hagyományos szereplőire (Facebook, Google, AdExchange szolgáltatók, nemzetközi médiaügynökségek) voltak jellemzők. Mindez együtt az SAP adattárolási, adatkezelési, elemző és algoritmikus hátterével újabb izgalmas lehetőségeket kínál ügyfeleinknek.

Az SAP Hybris milyen jellegű megoldásokat tud nyújtani, vannak-e jó esettanulmányok?

Az SAP Hybris szoftverek jelenlegi portfóliója felöleli az ügyfelekkel történő kapcsolatok teljes skáláját, a kereskedelmi, portál megoldásoktól a marketing eszközkészleten át egészen a CRM és ügyfélszolgálati szoftverekig. A terület az SAP fejlesztési stratégiájának az egyik fókuszterülete, ahol folyamatosan újabb és újabb, az egységes platformra épülő, szabadon integrálható megoldások jelennek meg, mint például az AdExchange kezelés, IoT alkalmazások és fejlett profilozási, szegmentációs és tartalomajánló elemek.
Világszerte számos sikertörténetről tudunk beszámolni a legkülönfélébb iparágakból, akár az FMCG szektort (Red Bull, Nespresso), a háztartási gépeket (Electrolux), a sport és szórakoztatás területét (NHL), a közműveket (Stadtwerke Münster), a kereskedelmet (Spar, Lidl) vagy a közlekedést (Lufthansa) vizsgáljuk. Az egyes referenciákról az érdeklődők a http://hybris.com/en/customers oldalon olvashatnak.

2015 első felében a piacvezető országos kereskedelmi televíziók termékmegjelenítésének vizsgálata arra mutatott rá, hogy műsoróránként átlagosan nyolc brandnév válik beazonosíthatóvá a nézők számára.

A tárgyidőszakban 1864 féle márkát azonosítottak be (RTL Klub: 1063, TV2: 1094), melyek közel harminc százaléka csupán egyetlen alkalommal került képernyőre. Ezzel szemben 100-200 megjelenítést jegyzett 41 márka, ám ennél is magasabb esetszámot produkált a Nescafé (281), a Nike (262) és az Adidas (240). Az RTL Klub vezető „termékének” a Symbol Budapest (Éjjel-nappal Budapest) és a Driving Camp (4Ütem és Kalandor) bizonyult, míg a TV2-nél a Nescafé (Aktív és Mokka magazinok). Az összesített top 10-be bekerült még a Burn,az Electrolux, a Telenor, a 6×6 Taxi és a Dr. Oetker is.

A csatornahűség 1571 márkánál volt megfigyelhető, hiszen 770 hirdető csak az RTL Klub, 801 pedig kizárólag a TV2 műsoraiban tűnt fel. Velük ellentétben 293 márka mindkét vezető televízióban megjelent, melyek közül az Audi (121 eset), a Suzuki (114 eset) és a Fa (93 eset) számított favoritnak.

Termékmegjelenítési szempontból az első helyen a személygépkocsi termékosztály végzett, ezt a dobogón az egyéb szolgáltatások és a férfi-női ruházat követi.

A legtöbb – adásonként átlagosan a félszázat is meghaladó – termékmegjelenítés a Brandmánia (RTL Klub, 30 adás, 1506 kereskedelmi üzenet) és az Aktív (TV2, 272 adás, 1421 kereskedelmi üzenet) magazinokban fordult elő. (Előbbi jó helyezése nem meglepő, hiszen az RTL és a Marketing & Média közös szakmai magazinjáról van szó.) Ugyancsak az élmezőnyben végzett a Mokka című reggeli magazin.

A részletes elemzést a mellékelt dokumentum tartalmazza.

(Fotó: Nestlé)

NMHH Termékmegjelenítések 2015. I. félév

Az Electrolux Design Lab célja, hogy felkeltse a fiatal tervezők érdeklődését a jövő otthonai iránt, és lehetőséget adjon nekik bemutatni tehetségüket a szakma és a nagyközönség előtt. A versenyre idén az „Egészséges, boldog gyerekek” témakörben lehetett nevezni, és 56 országból több mint 1500-an jelentkeztek.

Az első helyezett Jordan Lee Martin terve, a Bloom egy olyan konyhai eszköz, amit a gyerekek és családjaik használhatnának. Lars Erikson, az Electrolux formatervezési igazgatója, a Design Lab verseny zsűrijének elnöke értékelésében méltatta, hogy a fiatal brit tervező valós igényekre és létező technológiára alapozta ötletét, így egy olyan koncepciót dolgozott ki, ami érzelmileg és fizikailag inspirálja, tanítja a gyerekeket.

Bloom

A zsűri – melynek tagja volt még Hanna Haris, a Helsinki Design Week programigazgatója és Fredrik Magnusson dizájner, a Roder Innovation vezérigazgatója – a második helyet az Airshield ötletének ítélte. A litván Domynikas Budinas babakocsija egészséges, tiszta levegőt biztosítana a legkisebbeknek. A harmadik helyet szerző koreai Jeongbeen Seoesetében a zsűri méltatta, hogy egy ikonikus, időtlen formát gondolt újra és alkalmazott a 21. századi igényekhez. Terve, a Q.H. egy hulahoppkarika, ami mozgás közben tiszítja a levegőt. Az idei közönségdíjas Larissa Trindade terve, a Weaver lett. A brazil tervező ötletét, egy környezetbarát ruhajavító és színfrissítő gömböt az elődöntősök közül választotta kedvencének a közönség.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem színeiben nevező Tobias Tsamimis a döntősök között prezentálta Future Classroom elnevezésű projektjét az október 15-én Helsinkiben rendezett döntőn.

Future Classroom

Az Electrolux idén megduplázta a díjakat, így a verseny győztese a cég globális tervezőközpontjában eltölthető hat hónapos fizetett gyakornoki állás mellett 10 000 euró jutalomban részesült. A második helyezettet 6000 euróval, a harmadik helyezettet pedig 4000 euróval díjazták. A közönségdíj nyertese 2000 euró jutalmat kapott ötletéért.

Az Electrolux Design Lab nyertes pályaművei megtekinthetők a verseny weboldalán és az Electrolux YouTube csatornáján.

A független szakértői testület javaslata alapján már 18. alkalommal ismertek el olyan vállalkozásokat, amelyek innovációra épülő, kiváló minőségű termékeikkel hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez és exporttörekvéseihez. Az idei év további újdonságokat, változásokat is hozott az immár „nagykorúvá” vált pályázati rendszer életében: az egyre erősödő piaci verseny szigorította a követelményeket is figyelembe véve. Új pályázati főcsoportok jelentek meg a kiírásban – mint a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, a közétkeztetés, a szabadidő kulturált eltöltését segítő szolgáltatások vagy a kulturális rendezvények -, amelyek mutatják a fogyasztói, illetve a keresleti-kínálati trendek, igények változásait.

A Magyar Termék Nagydíj Pályázat egyik deklarált célja, hogy változtasson azon a Magyarországon is gyakori szemléleten, miszerint még mindig az ár jelenti a leglényegesebb vásárlási szempontot, melyet gyakran a minőség elé helyeznek. Valójában azonban az ellenőrzött minőségű termékek biztonságot, egészséget, tartósságot jelentenek, megvásárlásuk végső soron megtakarításokat eredményez.

A Magyar Termék Nagydíj Pályázat Kiírói Tanácsa, ahogy eddig is, az idei évben is sok összetevős értékelési szempontrendszer szerint hozta meg döntését. A bírálók figyelembe vették többek között az energiatakarékos, környezetbarát megoldások alkalmazását, a termékek biztonságosságát, újszerűségét, piacképességét, exporterejét, valamint a fogyasztóknak kínált plusz előnyöket. Új kiírók csatlakozásának köszönhetően kaphatott hangsúlyt az egészséges táplálkozás és a pályázatok elbírálása során kiemelt szemponttá vált a pályázó vállalat pénzügyi és ügyviteli korrektsége is.

Az idén összesen 54 cég, köztük nemzetközi nagyvállalat és mikrovállalkozások is részesülhettek a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használatára feljogosító kitüntetésben. A kitüntetettek 46%-a az idén pályázott először, 54%-a pedig visszatérő pályázó, akiknek egyes termékein és szolgáltatásain már látható a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy. 2015-ben 77%-ra emelkedett a vidéki székhellyel rendelkező nyertesek száma, míg 23%-uk budapesti volt. Az idei díjazottakkal együtt 1998 és 2015 között 543-ra emelkedett azon pályázatok száma, amelyek elnyerték a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használatát.

Kiemelkedő pályázatok érkeztek többek közt az építőipar, kozmetikai termékek, cipőipar, informatika, oktatás területéről, jelentősek a gépek és berendezések témakörben kitüntetett pályázatok. A járműgyártás területén idén is pályáztak a magyar iparág felfelé ívelését bizonyító vállalkozások termékeikkel.

Nagydíjat kapott többek között a magyar mérnökök részvételével tervezett, Jászberényben gyártott AAAA besorolású Electrolux UltraOne Quattro porszívó, amelyet korábban már nemzetközi termékdíjakkal – Red Dot Award és Product Design Award – is elismertek.

A Magyar Termék Nagydíj Pályázatot az INDUSTORG-VÉDJEGYIRODA Minőségügyi Kft., a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (ma: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet; Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet Főigazgatóság), a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a TÜV Rheinland InterCert Kft., a WTS Klient Kft. írta ki és valósította meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, valamint a Közbeszerzési Hatóság szakmai támogatásával.

Az Electrolux márka az elmúlt bő száz évben két alappilléren nyugodott: innováció és fenntarthatóság. Az előbbi alatt nem csupán a technológiai, de a design- és a marketingújítások is beletartoztak.

A Design Lab is ezen gondolatok mentén jött létre, mint „jó értelemben vett” PR-projekt: a nemzetközi metatrendek (mint például az urbanizáció, mobilitás, élménygazdaság, zöld gondolat) mentén, fiatal designerek bevonásával próbálja feltárni a jövő útjait. A kezdeményezés amellett, hogy a márka számára médiamegjelenést hoz és imázsépítő hatású, közvetlenül megszólítja a cég – mint munkáltató – egy fontos célcsoportját, a pályakezdő tervezőket is.

A Design Lab 2003-ban még meghívásos, európai rendezvényként indult, mára azonban a nagy érdeklődés hatására nemzetközivé vált. A magyar versenyzők hagyományosan jól szerepelnek – már az első alkalommal is hazai győztes született. Vető Péter, a MOME Design Intézet Formatervező Tanszékéről elmondta, hogy hallgatóikat igyekeznek nemzetközi megmérettetésekre ösztönözni, és ebből a mezőnyből is kiemelkedik az Electrolux versenye, amennyiben inkább a valódi munkákhoz közelebb álló fejlesztési folyamatot, semmint az egyszeri, látványos erőfeszítést értékeli. Igaz, maguk a tervek nem szükséges, hogy gazdaságossági vagy technikai megvalósíthatósági követelményeknek megfeleljenek, hiszen a jövőről beszélünk. A tavalyi magyar induló, Csernátony Réka is ennek a „sci-fi” elemnek, és egy ismert, sokak által használt márkának az összekapcsolódásában látja a verseny népszerűségének kulcsát. Pályakezdő tervezői szemmel egyébként a megmérettetésen túl az elérhető nagy publicitást tartja a projekt fő hozadékának.

Az idei versenyen szereplő két magyar induló, Koczka Kristóf (SPIC=, intelligens otthoni bioszféra) és Kovács Apor (PETE, PET palackból ruhát) az 1700 nevezőből már biztosan bekerült a legjobb 70 közé, mégpedig az online közönségszavazáson kaptak ehhez elegendő voksot. (Ebben komoly szerepet játszott a hazai online és blogoszféra támogatása is. Ezen a területen egyébként is erősnek tűnik Magyarország, lásd például az A38 hajó, mint a legjobb koncerthelyszín esetét.)

A továbbfejlesztett koncepciókra a következő fordulóban, június 15-28. között lehet szavazni, végeredmények pedig november második felében születnek. Egyelőre még a díjkiosztó helyszíne is ismeretlen – ezt hagyományosan szeptemberben szokták nyilvánosságra hozni.

Válogatás az eddigi és az idei pályamunkákból a mellékletben. A tárlat a Millenáris Parkban, a Teátrum épülete előtt is megtekinthető, 2014. május 20. és 2014. június 27. között nyitvatartási időben.

Több mint 1800 nevezés közül az új Ergorapido megkapta a „Legjobbak legjobbika” címet a Red Dot versenyen. A háztartási készülékek mellett az Electrolux csoport professzionális konyharendszerét, a thermaline M2M készüléket is díjazta a zsűri.

A Red Dot díj a világ egyik legnagyobb és legrangosabb versenye a termékdesign területén. Idén 1816 nevezés érkezett a világ 53 országából. A 40 tagú, világhírű szakértőkből álló zsűri egyebek mellett az innovációt, a termékek tartósságát, funkcionalitását és ergonómiáját vette figyelembe a díjak odaítélésekor.

A „Legjobbak legjobbika” elismeréssel díjazott Ergorapido 2 az 1-ben vezeték nélküli kéziporszívó világszerte megváltoztatta a takarítási szokásokat. Az immár Magyarországon gyártott készüléket egyedi megjelenése miatt nem rejtik a szekrénybe, így mindig kéznél van, ha szükség lenne rá.

Az Electrolux a porszívók mellett a vállalat a professzionális termékek kategóriájában is átvehette a „Legjobbak legjobbika” elismerést. A thermaline M2M nagykonyhai főző- és sütőpult érdemelte ki a Red Dot díjat, amely 40 féle sütési, főzési funkciót kínálva az 5 csillagos éttermek igényeit is kielégíti.