Közzétette a 2021-es évre vonatkozó ellenőrzési tervét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A költségvetés biztosításának érdekében a NAV kiemelt figyelmet fog fordítani az adókijátszásra specializálódott társaságok kiszűrésére, az építőiparra és az e-kereskedelmi szektorra. Ez utóbbi terület a forgalom dinamikus növekedése, valamint a 2021. évi jogszabályváltozások miatt kerül ismét a revizorok célkeresztjébe. Szintén vizsgálja majd a hivatal a KATA-t választó adózókat és munkáltatókat, hogy feltárja a bújtatott foglalkoztatás eseteit.

„A NAV célja egyértelmű. Támogatni a jogkövető adózókat, és határozottan fellépni az adóelkerüléssel szemben” – emelte ki dr. Séra Gergely, az EY Adóperek területének associate partnere. „Az elmúlt évek digitális fejlesztéseinek köszönhetően, mint például az EKAER és az online számlaadat továbbítás, ehhez minden eszköze meg van a hivatalnak” – tette hozzá.

Egy új trend is kirajzolódni látszik az adóhatóság tájékoztatásából. Fókuszba kerül ugyanis a nemzetközi információcsere keretében beszerzett adatok elemzése. Ezt az indokolja, hogy 2020. július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a határokon átnyúló adótervezési konstrukciókra. A szabályozás célja, hogy a NAV és az Európai Unió tagállamainak adóhatóságai átfogó és releváns információkat kapjanak a tervezett ügyletekről. Valószínű, hogy több kapacitást fog szánni a hivatal azoknak a nemzetközi ügyleteknek az ellenőrzésére, amelyekről a külföldi adóhatóságok adatot szolgáltattak a NAV-nak.

„Az egyes országok adóhatóságainak gördülékeny együttműködése az új szabályozással együtt lehetővé teszi, hogy hatékonyan ellenőrizzék a határon átnyúló adótervezéseket – mondta dr. Bajusz Dániel, az EY adóperekre szakosodott jogásza. – Kiemelten fontossá vált, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a cégek azokra az információkra, amelyeket egy nemzetközi cégcsoport az Unió különböző tagállamaiban átad a NAV-nak. Ebben érdemes akár globális hálózattal rendelkező tanácsadócéggel is együttműködni, az inkonzisztens adatok ugyanis később akár adóellenőrzésekhez is vezethetnek a most kiadott ellenőrzési terv alapján” – tette hozzá.

A közúti áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszer (EKAER) lényege, hogy az EU-ból vagy EU-ba szállított áruk, illetve a külföldről beszerzett áru itthoni első továbbértékesítése esetén előre regisztrálni kell a fuvarozást. A regisztráció alapján a NAV-nak előzetes és folyamatos információja van arról, hogy az adott árut konkrétan melyik kamion szállítja és fordítva, azaz egy-egy kamion pontosan mennyi és milyen árut szállít. Ez összevethető a közúti kamerák és mérőállomások adatával.

A rendszer hozzájárul a gazdaság kifehérítéséséhez, és jelentősen javítja az áfa-beszedés hatékonyságát, csökkentve az úgynevezett körhintacsalások mértékét (amikor az áru értékesítési folyamatában egy ponton nem fizetik meg az áfát). Ugyanakkor az EKAER vállalkozások számára az egyik legtöbb problémát okozó adminisztratív teher. Szemben az online pénztárgépekkel és számlázórendszerekkel, folyamatos – bár sok esetben automatizálható – adminisztrációt igényel, és jelentős bírságokkal fenyeget akár egyszerű hibák esetén is.

Az évek alatt többször is enyhítettek az EKAER-hez kapcsolódó adminisztráción, például egyedi mentességet lehetett igényelni olyan rövid útszakaszokra, ahol annyira gyakran szállítanak árut, hogy aránytalan teher lenne minden fuvarra EKAER-számot igényelni. Ez tipikusan a nagy autógyárak és a köréjük települt beszállítói raktárak közötti folyamatos szállítást könnyítette meg.

A szankciók szempontjából is oldódott a kezdeti szigor. Bár változatlanul az áru értékének 40 százalékig terjedő bírsággal lehet sújtani a be nem jelentett vagy túljelentett fuvarokat, de ma már meghatározott feltételek mellett utólag is lehetséges korrigálni a bejelentéseket. A nyilvános információk alapján csak nagyon kirívó esetekben szabott ki az adóhatóság a 40 százalékot egyáltalán megközelítő bírságot, a kisebb adminisztrációs hibák esetén legfeljebb néhány 10 ezer forint volt a mulasztási bírság.

Az eddigi legnagyobb változás 2021. január 1-től érkezik: ezentúl nem kell jelenteni a nem kockázatos termékeket. Az EKAER-re vonatkozó szabályokat a 2021-es költségvetést megalapozó, nemrég elfogadott salátatörvényben – sok egyéb adójogszabály mellett – írták újra.

„Az EKAER egyszerűsítés a kormányzat egyik legnagyobb adminisztráció-csökkentő lépése. Ez összefüggésben áll az online számlázás bevezetése és bővítésével – mondta dr. Bodrogi-Szabó Tímea, a Baker McKenzie adójogi szakértője. – A rendelkezésre álló hatalmas adattömeg miatt ma már a NAV egyre kevésbé van rászorulva arra, hogy az EKAER bejelentésekből szerezzen valós idejű információt a gazdasági ügyletekről.”

 A változás lényege, hogy a jövőben már csak egy külön rendeletben meghatározott kockázatos termékek fuvarozásakor kell EKAER számot igényelni. A kockázatos termékek körébe tartoznak egyrészt meghatározott élelmiszerek – például a cukor vagy a gabonák –, amelyek esetében gyakori az áfacsalás. Ezen kívül ide tartoznak azok az áruk – például különböző vegyszerek vagy ruhák –, amelyek forgalma szintén nehezen lenne ellenőrizhető.

Ezzel az EKAER bejelentés alól a magyar cégek nagyon jelentős része mentesül. Sok kereskedő és gyártó gyakorlatilag teljesen búcsút mondhat az EKAER bejelentéseknek. Aki kockázatos terméket fuvaroz, lényegében ugyanolyan szabályok mellett kell eljárjon. Emellett továbbra is megmarad a kockázati biztosíték fizetési kötelezettsége azok esetében, akik még nem minősülnek megbízható adózónak.

Közel tizedére (88%-kal) csökkent napjainkra a Magyarországon indított adóellenőrzések száma az elmúlt tíz évben. Eközben a vizsgálatok során feltárt adókülönbözet összege a 2010-es évek elején kiszabott mértéknek mintegy felére (43%-kal) esett vissza.

„A drasztikus csökkenés elsősorban két okra vezethető vissza. A 2008-as pénzügyi válságot követő fokozatos fellendülésre és a gazdaság fehéredésére” – nyilatkozta dr. Séra Gergely, az EY adóperes jogásza. A szakember szerint a NAV által eddig bevezetett intézkedések, mint például az online pénztárgépek, az EKÁER és legutóbb az online számlaadat-továbbítás a jogkövető magatartás előtérbe kerülése mellett a vizsgálatok hatékonyságának jelentős emelkedéséhez is vezettek. Ez nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy hazánkban egyre célzottabban és ritkábban indít vizsgálatot az adóhivatal. Az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági nehézségek miatt most mégis arra kell számítania a hazai cégeknek, hogy a közeljövőben a revizorok egyre gyakrabban keresik fel őket, hogy ellensúlyozzák az államháztartás bevételkiesését.

„Olyan fókuszterületeken, mint például az áfakiutalás előtti vizsgálatok, a transzferárazás vagy az online számlaadat továbbítás már a kijárási korlátozások alatt is az ellenőrzések számának emelkedését tapasztaltuk”– hívta fel rá a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza. – A jelenlegi helyzet érzékenyen érinti nem csak a vállalkozásokat, de a helyi önkormányzatokat és az államháztartást is. Valószínűsíthető, hogy a vizsgálatok gyakorisága egyre több területen tovább nő, és a hatóságok fokozottan ösztönzik majd a cégeket a jogkövető magatartás betartására.”

Az adóellenőrzések száma Magyarországon a 2010-es évek elején volt a csúcson, amikor az erőteljes gazdasági növekedés hiányában kellett biztosítani a költségvetést, amihez az adók hatékony beszedése is fontos eszköz volt. A krízisből való kilábalás, valamint a NAV által bevezetett hatékonyságnövelő intézkedések együtt járultak hozzá, hogy mára Magyarországon drasztikusan csökkenhetett a vizsgálatok száma.

A Pénzügyminisztérium adati szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában általános forgalmi adóból 460 milliárd forinttal több bevétel érkezett az államkasszába, mint az azt megelőző év azonos időszakában.  A jövőben a jogkövető magatartás várhatóan még inkább előtérbe kerül, a koronavírus-járvány potenciális költségvetési hatása miatt azonban újra emelkedésnek indulhat az ellenőrzések száma is. A hazai vállalatoknak érdemes minél hamarabb beazonosítaniuk azokat a kockázati területeket, ahol vizsgálatra számíthatnak.

„Az adóellenőrzések azonban nem feltétlenül kell, hogy negatív élményt jelentsenek” – tette hozzá dr. Séra Gergely, az EY adóperes szakértője. – A kulcs itt is a felkészülés. Fel kell készülni arra, hogy milyen válaszokat adnak majd a cégek a NAV potenciális kérdéseire és arra is, hogy a cégek kérdéseire ki fog majd válaszolni. Ha ezek az erőforrások a szervezeten belül szűkösek, akkor célszerű előre gondolkodni és biztosítani azt, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon a külső segítség.”