A MEME nem ért egyet az EJI álláspontjával, a szakmai szervezet közleményét alább közöljük. 

Ezt a példátlan eljárást a magyar országgyűlés több döntésével legalizálta, a jog eszközével „elkobozza” a szerzői jogosultak jogdíjait. 15 év alatt a kötelező elvonás és befizetési kötelezettség eredményeként, amely feladat a közös jogkezelő szervezetekre, így az EJI-re is hárult, évente körülbelül 1,5-2 milliárd, tehát összesen legalább 20-30 milliárd forinttal lettek szegényebbek a jogdíjak tényleges tulajdonosai, a hazai és külföldi művészek és más jogosultak.

Az NKA körüli anomáliák mellett az igazságügyi miniszter is minden tőle telhetőt megtett, hogy a jogosult előadóművészeket a számára rendelkezésre álló eszközökkel minél hátrányosabb helyzetbe hozza, míg a felhasználókat – talán leginkább a hozzá közel állókat – a jogdíjak megfizetésének kötelezettsége alól mentesítse, vagy azok mértékét a lehető legalacsonyabb szinten tartsa.

Az igazságügyi miniszer jogerős bírósági döntéseket figyelmen kívül hagyva, következmények nélkül utasítja el a díjközleményeket, azok jóváhagyását megtagadva újra és újra.

A díjközlemények meghatározzák többek között a felhasználások esetén fizetendő jogdíjak mértékeit, és a miniszter a jóváhagyás megtagadásával megakadályozza az adott közösen kezelt jog gyakorlásának lehetőségét, ezzel a jogosult művészek jogdíjának begyűjtését, felosztását. Jellemző, hogy a sugárzási jogdíjközlemények öt éve tartó elutasításával az érintettek csak a legutolsó 2021. évi díjszabás mértékei alapján tudnak megállapodást kötni, az öt év inflációjának érvényesítése nélkül.

Ez a miniszteri magatartás már-már a hivatali visszaélés határait feszegetve biztosít évek óta indokolatlan anyagi előnyt a hangfelvételeket és az audiovizuális műveket felhasználók számára, miközben az előadóművészek és más jogosultak emiatt súlyos anyagi kárt szenvednek.

Az EJI a közös jogkezelőkkel együtt évek óta dolgozik a jogellenes eljárás megszüntetése érdekében, amit azonban az igazságügyért jelenleg felelős miniszter rendre lesöpört az asztalról. Az előadóművészek abban bíznak, hogy az új kormány visszaállítja a törvényességet ezen a területen is – hangsúlyozta végezetül az EJI elnöke.

————————————————————————————————————————————-

Az EJI fenti nyilatkozatával kapcsolatban a MEME a következő közleményt juttatta el a szerkesztőségünkhöz:

„A MEME állásfoglalása a markamonitor.hu 2026. május 5-i cikkével kapcsolatban

2026.május 11.

A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) közleményben reagál a markamonitor.hu-n megjelent írásra, amely a „Az NKA javára csaknem 30 milliárd forint jogdíjat koboztak el a művészektől 15 év alatt” címmel jelent meg 2026. május 5-én.

A MEME álláspontja szerint az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatos vélt vagy valós sérelmeit igyekszik összekapcsolni egy, a közös jogkezelés területén évek óta fennálló jogértelmezési kérdéssel. A vita az igazságügyi miniszter által jóváhagyandó jogdíjközleményhez, valamint a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek nyilvánossághoz közvetítése után fizetendő jogdíjak szabályozásához kapcsolódik.

A MEME hangsúlyozza, hogy a médiapiaci szereplők, valamint az EJI és a MAHASZ között fennálló jogvita hosszú évek óta ismert szakmai és jogi kérdés, amelynek rendezése kizárólag a független magyar bíróságok, illetve szükség esetén az Európai Unió Bírósága hatáskörébe tartozhat.

A MEME álláspontja szerint különösen fontos, hogy a közös jogkezelést érintő, összetett szakmai és jogértelmezési kérdések megítélése a jogállami keretek között, a hatáskörrel rendelkező független bíróságok előtt történjen. Az Egyesület ezért aggályosnak tartja, hogy az EJI a folyamatban lévő szakmai és jogi vitát politikai kontextusba helyezi, mivel ez alkalmas lehet a kérdés tényleges szakmai és jogi tartalmának eltorzítására. A MEME meggyőződése, hogy a jogvita rendezésének kizárólag a vonatkozó hazai és európai uniós jog alapján, megfelelő jogi fórumokon van helye.”

——————————————————————————————————————————————

A magunk részéről bízunk abban, hogy az érintett szakmai szervezetek megállapodásra jutnak, vagy annak hiányában jogerős bírósági ítélet születik. Akár egyik, akár másik módon oldódik meg a vita, az eredményt közölni fogjuk.

Márkamonitor szerk.

A jogosultkutatás során 36 korábbi jogdíjfelosztás adatát fésülték át újra. A dokumentáció korrekcióját követően megállapított tíz legmagasabb jogdíj együttes összege meghaladta a negyvenmillió forintot.

Az EJI küldetése értelmében egyetlen fillér jogdíj sem maradhat kifizetetlenül. Teljesítése érdekében jogosultkutatást is folytat, amely a korábbi adathiányokat és a játszási listák pontatlanságait korrigálja. Ennek a munkának a hatékonyságát növeli a Felosztási Szabályzat tavalyi módosítása, lehetővé téve azon hangfelvételre eső jogdíjak kifizetését is, amelynek csak vezető előadója megállapítható. Az EJI a jogdíjat ebben az esetben az érintett vezető előadó azon hangfelvételei között osztja meg arányosan, amelyek beazonosítását korábban már elvégezte. A jogdíjból természetesen nem csak a vezető előadóművészek, hanem a többi közreműködők is részesülnek.

A kifizethető jogdíjak növelését szolgálja az a friss módosítás is, amely szerint a tíz tagnál kisebb együttesek vezető előadói akkor is hozzájuthatnak a felvételre eső és részükre elkülönített jogdíjhoz, ha az adott felvételt egyébként korábban nem regisztrálták az EJI-nél. Ilyen esetben a vezető előadókra elkülönített jogdíjat azok között osztják fel, akik a felvétel időpontjában a zenekar tagjai voltak és erről nyilatkoznak.

Az EJI egyébként a napokban kifizette a 2024. harmadik negyedévében Portugáliából, Dániából, Belgiumból, az Egyesült Királyságból, Svédországból, Hollandiából, az USA-ból és Ausztriából beszedett hangfelvételek és filmek után járó jogdíjakat háromszáz magyar előadóművésznek – írják.

Photo by Derek Truninger on Unsplash

Az EJI csaknem húszezer produkció együttesen 2,3 millió adáspercének adatait dolgozta fel. Az M2, M5, Duna TV, RTL, TV2, TV4, HBO és FILM+ csatornákon sugárzott régi és új, magyar és külföldi filmek, televíziós sorozatok eredeti szereplői mellett a szinkronművészek is részesültek jogdíjban, akik tolmácsolásában a magyar közönség élvezheti a külföldi filmeket. Ezen a jogcímen az EJI 384 millió forintot osztott fel, a tíz legmagasabb jogdíj együttes összege megközelíti a nyolc millió forintot.

576 ezer televíziós műsorperc ismétlés

A televíziók saját gyártású műsorainak ismétléseként tavaly sugárzott produkciók feldolgozása során az EJI összesen 420 millió forint jogdíjat állapított meg. A hazai televíziók által megrendelt produkciók szereplői általában magyar előadóművészek, ezért a jogdíjnak a túlnyomó része őket illeti. Az EJI ebben az időszakban mintegy kilencezer műsor adatát dolgozta fel. A műsorok összesített időtartama négyszáz nap, azaz tizenhárom hónap. A tíz legmagasabb összegű jogdíj meghaladja az ötvenmillió forintot.

7,5 milliárd online elhangzás

A streaming szolgáltatók által megfizetett jogdíj felosztása során az EJI csaknem 150 ezer felvétel összesen 7,5 milliárd elhangzásának adatát dolgozta fel, amelynek eredményeként mintegy kétszáz millió forint jogdíjat osztott fel. Ebben az időszakban a legtöbbször meghallgatott előadó dalai százötven milliónál is többször jutottak el a magyar előfizetőkhöz. A leghallgatottabb dalok között nagyon sok a magyar felvétel, 2023-ban, a húsz leggyakrabban játszott felvétel 90%-a magyar előadó produkciója volt.

Photo by Derek Truninger on Unsplash

Az EJI alapelve, hogy jogdíj nem maradhat kifizetetlenül. Ebből kiindulva az egyesület szakemberei összetett informatikai eljárásokkal és egyén kutatási módszerekkel dolgoznak a jogdíjak kifizetéséhez hiányzó információk beszerzésén. A korábban nem azonosított felvételek között nagy számban vannak olyanok is, amelyeket az érintett előadók nem regisztráltak határidőn belül, de vannak olyanok is, amelyek hiányos vagy téves adatokkal szerepelnek a felhasználói adatszolgáltatásokban.

Az EJI hangfelvételi adatbázisának bővítésének eredményeként egyébként az idén lehetővé vált a filmzenei jogdíjak széles körű felosztása is. Az úgynevezett főcím-, és végefőcímzene elkészítésében közreműködő előadóművészek között a felosztási szabályzat szerint az eredeti főszereplő jogdíjának megfelelő összeget kell felosztani, a háttér, illetve betétzene elkészítésében közreműködő előadóművészek között pedig hangfelvételenként összesen egy-egy eredeti szereplőre eső jogdíj került felosztásra.

Az EJI munkaszervezete folytatja a 2023-ban beszedett jogdíjak felosztását, amit az idén is várhatóan júniusban a hangfelvételeket, és szeptember végén pedig az audiovizuális jogdíjakat illetően tervez lezárni – írják.

Photo by Mufid Majnun on Unsplash

Az EJI célja, hogy jogdíj ne maradjon kifizetetlenül, ezért gondoskodott a rendelkezésre álló adatok újszerű, a korábbinál is lényegesen hatékonyabb feldolgozásáról. Az eljárás bevezetését indokolta, hogy a felhasználók (pl. rádiók és televíziók) sokszor hiányosan, vagy tévesen adják meg az általuk felhasznált hangfelvétel előadójának azonosításához szükséges adatokat, ezért a jogosultat sokszor utólag, saját eszközökkel kell az EJI-nek felkutatnia.

Emellett az egyesület küldöttgyűlése november 30-án hozott döntésével azt is lehetővé tette, hogy az EJI azon hangfelvételekre eső jogdíjakat is kifizethesse, amelyeknek csak a vezető előadója állapítható meg. Ezáltal – a felosztás eredeti időpontját követő 12. hónaptól – azon felvételekre eső jogdíjakat is kifizetheti a szervezet, amelyeknek közreműködői listája a jogdíjfelosztás eredeti időpontjában nem volt megállapítható. A jogosultkutatás során kimutatott jogdíjból a vezető előadóművészek mellett természetesen a közreműködők is részesülnek – írják.

Photo by Denisse Leon on Unsplash

A most lezárt zenei jogdíjfelosztás kiterjed a rádiós-, televíziós sugárzási és a háttérzenei jogdíjakra, a legfontosabb internetes streaming szolgáltatók által megfizetett jogdíjakra, a rádiós ismétlési jogdíjakra, a külföldi jogkezelőktől beszedett járandóságokra és a meghosszabbított védelmi idejű hangfelvételek előadóit illető kiegészítő díjazásra.

Rádiós jogdíj: 1,3 milliárd forint

Az EJI 14 milliónál is több rádiós, illetve televízió elhangzás adatát feldolgozva osztott fel 1,3 milliárd forint jogdíjat, 200 millióval kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az idén 57 ezer magyar és külföldi zenész részesült jogdíjban, ugyanannyi, mint tavaly. A jogdíjfelosztás során több mint 500 ezer felvételt azonosítottak be az EJI munkatársai.

Streaming: növekvő igény a magyar zenére

Az internetes zenei szolgáltatók által megfizetett jogdíj mértéke folyamatosan növekszik. Ebben az évben az EJI csaknem kétszázmillió forintot osztott fel, négymilliárdnál is több internetes elhangzás adatai alapján. A számok azt mutatják, hogy a közönség más előadókat és felvételeket hallgat internetes forrásokból, mint amelyeket a rádiók sugároznak. A streaming szolgáltatók leghallgatottabb dalai között egyre több a magyar felvétel, bár arányuk az összes lejátszásban még szerény.

Háttérzene: magyar előadó dala is szerepel a top 10-ben

A zenét felhasználó boltok, vendéglátó- és szálláshelyek által megfizetett jogdíjat az EJI idén 120 milliónál is több elhangzás feldolgozása alapján osztotta fel. Ahogyan tavalyelőtt, 2022-ben is volt olyan hangfelvétel, amelyet harmincezernél is többször szólaltattak meg a különböző üzletek és szálláshelyek. A legtöbbet játszott felvételek között a magyar zenék aránya itt is kevesebb, mint tíz százalék. A tíz legmagasabb összegű jogdíjban részesült előadó közül egy volt magyar.

Ismétlési és meghosszabbított védelmi idejű jogdíj

Azok az előadók is jogdíjban részesülnek, akik akár sok évtizeddel ezelőtt készítettek felvételt az akkori közmédia vagy az állami hanglemezgyár számára. E felvételeket az MTVA és a Fotexnet ma is intenzíven hasznosítja, az érintett felvételek előadói között az EJI idén közel 150 millió forintot osztott fel. A jogdíjból viszonylag nagy arányban részesülnek olyan előadóművészek is, akik már nem aktívak, de felvételeiket ma is szívesen hallgatja közönség. A rádiós ismétlési jogdíjban a közmédia által készített felvételek előadói részesülnek, míg a hangfelvételek kiegészítő díjazásában a meghosszabbított védelmi idejű, vagyis az ötven évnél régebbi hangfelvételek előadóművészei.

Fotó: Austin Neill/unsplash.com

A korábban már kifizetett kereskedelmi rádiós jogdíjak után most először MTVA-s rádiós ismétlési jogdíjakat is kifizet az EJI. Az egyesület kitartó, következetes munkával jutott hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyek lehetővé tették a magyar közszolgálati média eredetileg saját céljaira készített – tehát lemezen soha ki nem adott – 70 ezer, túlnyomórészt a rendszerváltás előtt készített, de a mai napig ismételt felvételének feldolgozását. Az előadók és szereplők pontos beazonosításához a Petőfi, a Kossuth, a Bartók, a Dankó, a Duna World rádiók és más kisebb közszolgálati adások 52 millió másodpercnyi hanganyagát kellett feldolgozni – írják.

Míg a kereskedelmi hangfelvételekre vonatkozó, nyáron lezárt felosztás jogdíja elsősorban a popzene felvételeinek jutott, a rádiós ismétlési jogdíjak felosztása a legnagyobb számban a magyar nóta, népzenei és cigányzene előadók számára hozott bevételt, és zömmel ebből a körből került ki a 100 legmagasabb összegű kifizetés is. A média hagyományos területein rendszerint háttérbe szoruló hangjáték és versmondás színészei is ennek a munkának az eredményeképpen jutottak hozzá járandóságukhoz, ugyanúgy, ahogyan a jazz- és a komolyzenei előadások művészei. Tekintettel arra, hogy az egykori Magyar Rádió szinte kizárólag magyar előadókkal dolgozott, ezért a jogdíj is zömében magyar előadókat illet meg.

A mostani kifizetés a 2012-2021 közötti időszak, azaz kilenc esztendő együttes összege megközelíti a 660 millió forintot. Mivel a rádió részéről a sok évtizede készített felvételekre vonatkozó adatszolgáltatás még mindig nem teljes, az EJI folytatja a kutatást és az eredmények feldolgozása után további jelentős összegek megállapítása várható.

Spotify jogdíjak

Az EJI világszerte az első előadói jogkezelő szervezet, amely a jogdíjfizetés kikényszerítése mellett megegyezésre jutott két meghatározó nemzetközi streaming szolgáltatóval, a Deezerrel és a Spotify-jal arról, hogy csak az engedélyével használhassa az előadók felvételeit. Ezzel lehetővé vált a jogdíjak pontos megállapítása.

A mostani felosztás a Spotify által 2012 óta streamingelt felvételek jogdíjait rendezi. A szolgáltató összesen csaknem 3.500.000 felvétel után számolt el az EJI-vel. Sokmilliárd elhangzás adatainak feldolgozását követően 260 millió forint jogdíj került felosztásra 75 ezer előadó között, akik között a hazai előadók száma, illetve aránya és így a nekik fizetendő jogdíjak összege is sajnálatosan alacsony. A kifizetésre kerülő jogdíj összege tartalmazza a magánmásolási díjakból ráosztott jogdíjat is.

Jogosultkutatás

Az EJI szakemberei folyamatosan dolgoznak azon, hogy megtalálják azoknak a jogdíjaknak a gazdáját, akik a korábbi években lezárt felosztásokból a legfontosabb adatok hiánya miatt kimaradtak. Ezúttal 90 millió forint jogdíj jogosultját sikerült minden kétséget kizáróan beazonosítani és a járandóságot kifizetni.

Az EJI egyébként a külföldi jogkezelőkkel ápolt együttműködése eredményeként a jelenlegi kifizetésekkel együtt több mint négymillió forintot fizetett ki a jogosultaknak.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Az EJI idén csaknem tizenötezer film adatát dolgozta fel, amelynek eredményeként mintegy ezerötszáz olyan előadóművész részesült a jogdíjból, akik a filmek magyar nyelvű szinkronos változatának létrehozásában közreműködtek. A felosztás eredményeként ötven előadó jogdíja haladta meg az ötszázezer forintot, további közel ötszáz színész jogdíja pedig a 100.000 forintot. A tíz legmagasabb jogdíjban részesülő előadó között öt színésznőés öt színész található.

Fotó: Avel Chuklanov/unsplash.com

Több mint 1,4 milliárd forint rádiós jogdíj

Az EJI több mint 10 millió elhangzás feldolgozása után a tavalyinál csaknem 300 millió forinttal több rádiós játszási jogdíjat fizet ki. Közel 100 előadóművész kap egymillió forint feletti jogdíjat, a legmagasabb egy előadónak járó összeg pedig megközelíti a 7 millió forintot. A TOP10 legtöbbet játszott felvételt készítő együttes jogdíja összesen eléri a 41 millió forintot.

Háttérzene: nyolc felvételt egész évben naponta 300-szor hallhattunk úton-útfélen

Jelentősen emelkedett tavalyhoz képest a háttérzenei felhasználások után kifizetett jogdíj összege is: több mint 300 millió elhangzás alapján csaknem 52 millió forintot kapnak az előadók az EJI-től ezen a címen. A jogdíjból összesen közel 30 ezer zenész részesül.

A hazai előadóművészek hangfelvételeinek háttérzenei részesedése évről-évre határozott növekedést mutat és ma már elmondható, hogy a kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek igen sok magyar felvételt játszanak. A leggyakrabban játszott felvételek olyan, a nagyközönség által kevésbé ismert magyar előadók munkái, akik zenéjükkel képesek megerősíteni a boltok, vendéglátóhelyek brandjét, elősegíteni kereskedelmi céljaik elérését. A tendenciát jól mutatja, hogy az első külföldi előadó a lejátszási lista 176. helyére fért csak fel, mintegy 34 000-szer lejátszott dallal, ezzel szemben nyolc olyan magyar előadó által játszott felvétel is volt, amelyekkel több mint 100 000 alkalommal találkozhatott a közönség.

A legmagasabb háttérzenei jogdíj meghaladta az egymillió forintot, a tíz legmagasabb jogdíjban részesülő előadó több mint hétmillió forintot kap.

Több jogdíj a retro hangfelvételek után is

A meghosszabbított védelmi idejű jogdíjat az ötven évnél régebbi hangfelvételek után fizeti meg a kiadó és azoknak az előadóművészeknek jár, akik a kiadótól annak idején csak egyszeri díjazásban részesültek. A jogdíjkifizetés közel 900, már kevésbé aktív előadó számára biztosít bevételt, egy művész jogdíja ebben az esetben is meghaladta az egymillió forintot.

Annak érdekében, hogy az EJI a veszélyhelyzet okozta nehézségek ellenére mielőbb befejezhesse a jogdíjfelosztást, az egyesület Küldöttgyűlése 2020. május 20-án módosította a felosztási szabályzatát.

A gyorssegély a rászorultság mértékétől függően néhány tízezer forinttól akár 128 ezer forintig terjedhet. Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt országszerte elmaradó élő előadások az előadóművészek ezreinek okoz megoldhatatlan egzisztenciális gondot, mert szándékaik ellenére nincs semmilyen reális esélyük munkajövedelemre. Az EJI elsősorban azoknak nyújt gyors segítséget, akiknek semmilyen egyéb jövedelmük nincs és a járvány miatt legalább négy, közönség előtti előadásuk maradt el. Összesen mintegy 1000 művész számíthat erre a segélyre.

Az egyesület a támogatások mértékének megállapításánál kizárólag objektív szempontokat (például az eltartottak számát) vett figyelembe, a segélyek legkisebb összege havi 32 ezer, a legnagyobb 128 ezer forint, az átlag több mint havi 70 ezer forint volt. A támogatásokat, amelyek egy vagy két hónapra kérelmezhetőek, az EJI gyorsított eljárásban ítéli oda és május közepéig összesen 90 millió forintot fizet ki ezen a címen. Azok, akik kérelmüket március 31. napját követően nyújtották be, egy hónapra vonatkozó támogatásban részesülhetnek. Az ő kérelmeik feldolgozása még folyamatban van, április 30-ig fogadják ezeket. A juttatás fedezetét a jogdíjak biztosítják, amelyeket az előadóművész társadalom termel meg.

Az EJI, túl ezen, olyan rászoruló előadók igényét is befogadta, akik más okok miatt feleltek meg a segélyezés feltételeinek: rögzített előadásuk maradt el (pl. szinkron), vagy a fellépésük helyszíne a vendéglátásban, turizmusban bezárt, vagy külföldi turnéjukat mondták le (pl. artisták). Itt a szakmai szervezetek és az előadóművész szakszervezetek segítettek az igényeket közvetíteni. Az így támogatott előadóművészek száma megközelíti a 450 főt. Részükre az EJI az előzőnél szerényebb összegű, egyszeri segítséget tudott biztosítani, amelynek összesített értéke mintegy 20 millió forint.

A szolidaritási intézkedéssel kapcsolatban az EJI ismételten hangsúlyozta, hogy alapfeladatának tartja a hazai előadóművészek egzisztenciális, jogi és szociális helyzetének javítását, amelyhez hozzátartozik a rendkívüli helyzetben nyújtott aktív, jelen esetben esetenként életmentő segítség is.