A szakember szerint a visszaesésnek több oka is van. Jelentős szerepet játszanak a demográfiai folyamatok, de nem hagyható figyelmen kívül az ösztöndíjjal támogatott szakképzés elszívó ereje sem. Emellett az általános – és középiskolai STEM-oktatás nem megfelelő színvonala is érezteti a hatását.

„A legfrissebb, az Oktatási Hivatal által közölt adatok szerint a gyermekek 22 százaléka funkcionális analfabéta és matematikai készségeik a hétfokozatú skálán csak a második szintet érik el. Ha ezek a tendenciák folytatódnak, még kevesebb lesz az a mérnök, aki képes lenne növelni a vállalatok versenyképességét, új cégeket építeni, illetve a legfejlettebb technológiákat meghonosítani, hogy elmozdulhassunk végre a közepesen fejlett országok csapdájából.” – mondta Dr. Ábrahám László.

Az EJMSZ elnöke hozzátette, hogy a mérnökképzés „időállandója”, vagyis átfutási ideje hosszú, akár 5–10 év is lehet. Ennek megfelelően már most meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek biztosítják, hogy a jövőben elegendő, jól képzett mérnök álljon rendelkezésre. Ehhez haladéktalanul meg kell erősíteni a közoktatás STEM-területeit és minden iskolában szakköröket kell indítani, hogy a diákok megismerhessék az alkotás örömét, a mérnöki munka világát.

Az oktatásban a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket is tudatosan, támogató eszközként kell alkalmazni annak érdekében, hogy a tanulás élményalapúbbá és személyre szabottabbá váljon. Elengedhetetlen, hogy ne a százéves, poroszos módszertannal próbáljuk oktatni a fiatalokat, akik az iskolán kívül már a korszerű digitális megoldások világában nőnek fel és ezen a téren gyakran magabiztosabban mozognak, mint tanáraik. Különösen fontos kérdés a lányok mérnöki pálya felé terelése is. Ha a lányok is a fiúkhoz hasonló arányban választanák ezt a hivatást, az jelentősen enyhíthetné a mérnökhiányt, miközben új szemléletet és értékes kompetenciákat hozhatna erre a ma még jellemzően férfiak által dominált területre.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség immár 16 éve dolgozik azon, hogy növekedjen a mérnökök száma Magyarországon. Ennek érdekében számos pályaorientációs programot indít gyermekek és diákok számára. Közéjük tartozik a STEMOvee, a Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogram, a Női mérnök leszek, a Házhoz megy a mérnöknő! és a QUIZeSTEM. Továbbá a hasonló célt szolgáló, a szülőket, pedagógusokat megszólító kezdeményezések, mint a Mérnök a vonal végén, az EJMSZ Iskola Díj és a STEMTanársegéd program.

[1] Forrás: Eurostat, 2026. 01. 29. (A felsőfokú képzés hallgatóinak száma főbb szakterületenként, Magyarország, 2015–2024)

„Hazánk nem áll túl jól a hatékonyság és versenyképesség terén. Ennek az a legfőbb oka, hogy viszonylag magas az olyan cégek aránya, amelyek az összeszerelési tevékenységük miatt csak alacsony hozzáadott értéket produkálnak. Hovatovább ezeknek a vállalatoknak a munkavállalói jellemzően bruttó 300 ezer forintos minimálbér környékén keresnek, aminek az adóvonzatai a központi költségvetésen se sokat segítenek. Ha ez így marad a közepesen fejlett országok csapdájában rekedünk. Ebből egyebek közt úgy keveredhetünk ki, ha jelentősen növeljük a műszaki végzettségű diplomások arányát, akikre építve nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepíthetőek be az országba.” – mondta Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke.

A szakember szerint a műszaki szakemberek utánpótlása több kihívással is küzd. Bár sok a középiskolás, de kevesen választják közülük a mérnöki szakokat. A szakképző centrumokban már több diák jár, mint gimnáziumba, de ha végeznek a java részük, szakmával a kézben, továbbtanulás helyett munkába áll. Őket az összeszerelő üzemek csábítják is magukhoz. Sajnos a gimnáziumokból kilépő diákok sem a műszaki egyetemeket veszik célba, mert nem ismerik a mérnöki pályákban rejlő lehetőségeket. Az egyetemekre bekerülő fiatalok nagyszámú lemorzsolódása pedig az utolsó csepp a pohárban, ami a hazai mérnökpopuláció bővülése ellen hat.

Az EJMSZ a megoldást egy jól átgondolt, az egész oktatást felölelő programban látja, ahol az egyes impulzusok egymást erősítve orientálják a fiatalokat a műszaki pályák felé. Ennek a folyamatnak az első lépéseként már az óvodában érdemes lenne a robotokról, a különböző technikai megoldásokról vizuális előadásokat, bemutatókat tartani, mert ebben a korban még a gyerekek nyitottsága, befogadóképessége maximális a fiúk és a lányok közt egyaránt. Erre vonatkozó tapasztalatokkal a Szövetség is rendelkezik a STEMOvee programjának köszönhetően.

Második lépcsőben az általános – és középiskolákban szakköri foglalkozások keretében kellene arra ösztönözni a diákokat, hogy a legkülönbözőbb területeken alkossanak. Erre az élményalapúságra nem csak a szakkörökben, hanem a teljes STEM oktatásban szükség lenne, hogy fel lehessen ébreszteni és fenn lehessen tartani mind a fiúkban, mind a leányokban a műszaki pálya iránti érdeklődést.  Különösen fontos lenne ez a lányok esetében, akiknek a tanulmányi eredménye a STEM tárgyakban jobb is, mint a fiúknak az EJMSZ saját felmérései szerint.  Az önbizalmuk viszont sokszor elveszik, ahogy a mérnöki pályához közelednének és a műszaki egyetemeken alig 8-10%-ra csökken az arányuk, eltekintve egy – két olyan területet, mint a vegyészet vagy az építő- és építészmérnöki szak.

Dr. Ábrahám László úgy látja, ha lányok számát 50% közelébe lehetne tornázni, akkor jelentős javulás érhetnénk el. Nem csak a mérnökök mennyiségét, de a minőségét tekintve is, mert ők a tapasztalatok szerint precízebben dolgoznak és a teljes munkafolyamatot végig viszik, míg a férfiak 80-90%-os készültségnél már újabb projekt után néznek. A helyzeten a lányoknak szervezett külön programokkal (céglátogatás, női mérnökökkel való kötetlen. pályaorientációs találkozások, mentorálás) lehetne sikeresen változtatni. A tavalyi évben az EJMSZ Női mérnök leszek programjában közel 400 középiskolás lány vett részt. A körükben végzett attitűdmérés egyértelműen arról tanúskodik, hogy a kapott információknak köszönhetően tudatosabban fordultak a mérnöki pályák felé, vagy szűnt meg a bizonytalanságuk a pályaválasztásukat illetően.

A Szövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az EJMSZ-éhez hasonló kezdeményezések korántsem elegendőek a markáns változás eléréhez. Mindenképpen nemzeti szintű összefogásra van szükség a cégek, oktatási intézmények és a kormányzat bevonásával, hogy jelentősen növekedjen a mérnökök száma. Hosszútávon pedig az ő révükön is bővüljön a GDP és végső soron hazánk kiemelkedhessen a közepesen fejlett országok csapdájából. A 2025. március 5-én, a BME-n szervezett, Lányok a – STEM – porondon elnevezésű EJMSZ konferencián a műszaki területen meghatározó ipari és oktatási szereplők egyértelműen az összefogás mellett tették le a voksukat.

„Rengeteg változó körülmény befolyásolja a mai 11. osztályosok pályaválasztási döntéseit. Az ugyanakkor általánosan kijelenthető, hogy akár gimnáziumba, vagy szakképzési intézménybe járnak, a diákok többsége szeretne felsőoktatásban továbbtanulni. A STEM (science, technology, engineering and math, azaz tudomány, technológia, mérnöki munka és matematika) pályák azonban mind a fiúknál, mind a lányoknál hátrébb sorolódnak a lehetőségeik számbavételekor. Utóbbiaknál még jobban is, mint az a megszerzett tudásuk, érdeklődésük alapján indokolt lenne” – fejti ki a kutatást koordináló Becsei Lilla, aki hozzátette, hogy sok más mellett az iskolatípus és a regionális különbségek is látványosan hatnak a tanulók pályaválasztási elképzeléseire.

A kapott válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a gimnáziumba járók mindössze 15 %-a gondolkodik abban, hogy STEM területen folytassa a tanulmányait. A technikumok esetében picit jobb az arány. Ott a megkérdezettek 22%-a döntene a műszaki felsőoktatási képzések mellett. Geográfiailag pedig a közép-dunántúli 11. osztályos fiatalok körében nagyobb az érdeklődés a STEM iránt, míg a dél-alföldiek és a dél-dunántúliak esetében a legkisebb. Budapest a középmezőnyben található ebben az összevetésben.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a matematikai önbizalom a 11. osztályos fiúkban erősebb, mint a hasonló korú lányokban. Ők a relatíve gyengébb matek osztályzataik ellenére is úgy érzik, mások jobb matekosnak tartják őket.

„Ebben ugyanakkor részben szerepe van a szülői mintának is. A szülők közül jellemzően az apák dolgoznak STEM területen, a megkérdezett tanulók több mint 15%-ának STEM területen dolgozik az édesapja. Míg az anyáknak mindössze 2,6%-át sorolhattuk STEM foglalkozási területre. A felmérés azt tárta fel, hogy a mérnök anyukák lányai szinte minimális mértékben választják a STEM-et továbbtanuláskor. A szülői minta, ezen belüli is a női minta — a pályaismereten túl – hatással van egy lány matematikával és műszaki tudományokkal kapcsolatos viszonyára” – magyarázza Frank Péter, az EJMSZ Kutatás munkacsoportjának vezetője.

A lányok hiába teljesítenek jól a műszaki-és természettudományos tantárgyakban, mégsem a mérnökség jár a fejükben, amikor a jövőjükön gondolkoznak. Sokkal közelebb érzik magukhoz például az orvosi, egészségügyi pályákat, amelyekben kitüntetett szerep jut az emberi kapcsolatoknak

A 11. osztályosok pályaválasztási attitűdjeit átfogóan vizsgáló panelkutatás újabb mérésekkel folytatódik jövőre, hogy még több tényadat álljon rendelkezésre erről a generációról. A munkában továbbra is részt vesz az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség, hogy a kapott eredmények alapján a diákok valós igényire, ismereteire építő edukációs- és pályaorientációs programokat dolgozhassanak ki a műszaki, mérnöki pályákban rejlő lehetőségek, hosszútávú karrierutak hatékony bemutatása érdekében.

„Elengedhetetlen, hogy a vállalatok a pályaorientációs tevékenységeiket specializálttá tegyék annak függvényében, hogy a fiatalok attitűdjeit mivel tudják a leginkább befolyásolni” – foglalta össze a tanulságokat Dési Viktória, a EJMSZ Kutatás munkacsoportjának másik vezetője.