Szerző: Boros Péter | óraadó | Metropolitan Egyetem Budapest és Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar

E-mail: peter@peterboros.eu

Nincs ez máshogy a fenntarthatóság témakörben sem. Például indulhat egy tanóra azzal a felvetéssel (ahogy ez történt nemrég), hogy a fenntarthatóság csak marketing-„hype”, közönséges kis marketingeszköz, aminek a profitnövelésen kívül semmi haszna, és senkit sem érdekel igazán.

Ujjé! Van tehát valami, ami szuperdivatos, és növeli vállalkozásunk profitját. Amivel mindenki csak azért foglalkozik, mert nem akar lemaradni a marketingvonatról. Az újrahasznosítható csomagolás, a biotermékek, a zöldszemlélettel átitatott papír zsebkendő jelenti ma a kulcsot az üzleti vállalkozások sikeréhez. Az a cég, amelyik nem hivatkozik az egész szervezetét átfogó fenntarthatósági aktivitásokra, lemarad a profitnövelési versenyben.

Persze hogy nem. Az üzleti siker sok tényezőn múlik, amelyek közül a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés csak az egyik. Ma már viszont az is egyértelmű, vagy legalábbis jól látható, hogy messze nem csak egy felfújt marketingeszközről van szó.

Napjainkban szinte minden komolyabb, hosszabb távra tervező vállalkozás versenyképességének fontos mérési szempontja, hogy mennyire része a cég stratégiájának a fenntarthatósági szemlélet. Nem elég csak kijelenteni, mennyire „zöld” a cégünk, az üzleti folyamatoknak, az egész vállalati szervezetnek tükröznie kell ezt a szemléletet, és természetesen az is fontos, hogy az ügyfelek, a fontos piaci szereplők tudjanak erről.

Itt jut kulcsszerepbe a kommunikáció és vele a hype-effektus. A nemzetközi szinten zajló marketingaktivitásoknak (reklám, PR, egyéb kommunikáció) nagy érdeme, hogy előtérbe hozták az emberiség történelmének talán eddigi legnagyobb kihívását. Sikerül-e vajon megoldást találni fennmaradásunk biztosítására, vagy teljesen feléljük természeti és ásványkincseinket, elvágjuk magunk alatt a faágat (sajnos szó szerint)?

A tömegkommunikáció véleményformáló hatását nem érdemes vitatni. Legyen szó bármilyen iparágról, üzleti, politikai vagy egyéb témáról, ha hosszú időn keresztül, elég sokszor halljuk a hozzánk eljuttatni kívánt üzenetet, akkor is változik a szemléletünk, ha éppen nem értünk egyet az üzenet tartalmával. Ezt számos kutatás bizonyítja, de a felméréseken kívül világszerte különböző gyakorlati példák is vannak a kommunikáció hatékonyságára nézve.

Talán sokak által ismert a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals, lásd keretes írásunkat) állatvédő szervezet tevékenysége, amely megosztó, sok esetben botránykeltő, néha kifejezetten durva kampányaival elérte, hogy világszerte megváltozott az állatok, az élővilág szerepéhez való hozzáállás. Egyéb tényezők is közrejátszottak, de a szervezet tevékenysége komoly mértékben hozzájárult azokhoz a változásokhoz, amelyek jelentősen átformálták mind a különböző iparágak (például divat, ruházat) szereplői, mind pedig vásárlóik szemléletét. A természetes szőrméből készült ruhák szerepe visszaszorult, és átadták a helyüket olyan modern anyagokból előállított termékeknek, amelyeknek fizikai tulajdonságai, érzékszervi megjelenése szinte megszólalásig olyan, mint az állati eredetű szőrméé. (Az más kérdés, hogy ezeknek az új anyagoknak a használata mennyire terheli környezetünket.)

Bátran vonhatjuk le tehát azt a következtetést, hogy a fenntarthatóság esetében is lényeges a hatékony kommunikáció. A „hype-olás”. Igenis, toljuk túl, beszéljünk róla sokszor, minden lehetséges fórumon, mert bár az elmúlt három évtizedben nemzetközi szinten folyamatosan konferenciák követik egymást a témában, átfogó, világszintű változást még mindig nem sikerült elérni.

A figyelemfelhívás mellett az eddig elért eredményeket is érdemes minél szélesebb körben megosztani, hiszen azok mind az egyének, mind a közösségek, vállalatok szintjén látványosak, és jó irányba mutatnak. Az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása, a környezetfejlesztési programok, a szén-dioxid-kvóták bevezetése, a vízzel való takarékosság, a nagyobb vállalatok esetében az üzleti stratégiába bekerülő fenntarthatósági KPI-ok, ESG és egyéb rendszerek kidolgozása mind-mind kivétel nélkül kitűnő és biztató fejlemény.

A tanulási folyamat hosszú, és sajnos időnk kevés van, de ha mindent beleadunk, sokan megértik majd, hogy a fenntarthatóság jóval több, mint egy divatos marketingeszköz.

PETA

A People for the Ethical Treatment of Animals (PETA, www.peta.org) a világ legnagyobb állatvédelemmel, állati jogokkal foglalkozó szervezete. Nemzetközi szinten tagjainak és támogatóinak száma meghaladja a kilencmilliót. A szervezet tevékenysége négy területre koncentrálódik, a laboratóriumokban végzett állatkísérletekre, az élelmiszeriparra, a ruhaiparra és a szórakoztatóiparra. Az ezeken a területeken előforduló, állatokkal szembeni, morális szempontból elfogadhatatlan eljárásokon kívül egyéb olyan ügyeket is felvállalnak, ahol az állatok jogai sérülnek, állatokkal szemben való kegyetlen bánásmód érhető tetten.

Közösségi oktatás, oknyomozó újságírás, kutatások, állatmentés és különböző demonstrációk, tüntetések, tiltakozó kampányok szervezése tartoznak elsődleges kommunikációs eszközeik közé. Ezek közül különösen a tiltakozó kampányokkal tűntek ki, amelyek rendszerint igen megosztó, sokszor sokkoló, brutális naturalizmusukkal keltenek nagy feltűnést és publicitást.

Ez a nyers kommunikációs stílus nagyon hatásosnak bizonyul. A szándékosan megbotránkoztató aktivitások rendszeresen a nemzetközi vezető újságok, média híradásaiban szerepelnek, gyakorlatilag a világon mindenhová eljuttatva a szervezet üzeneteit. Máig emlékezetes az orvvadászat elleni 2013-as kampányuk, amelynek során hirdetéseikben megcsonkított állati tetemeket mutattak be, meztelen emberi női testekkel együtt, amelyeket fogyasztásra szánt állathúshoz hasonlítottak.

Többek között ezeknek a kampányoknak köszönhetően világszerte egyre szélesebb nyilvánosságot kapott az állati jogok témaköre, az orvvadászat, az illegális állatkereskedelem elleni küzdelem, ami nagymértékben hozzájárult például a divat- és a szórakoztatóiparban bekövetkezett, állatvédelemmel kapcsolatos változásokhoz.

Nyitó kép: Nick Fewings, Unsplash

A műanyag a körforgásos gazdaság egyik legfontosabb témája. Mindenekelőtt az előzményekről beszélünk: miért használunk a műanyagokat, miért terjedt el széles körben, melyek az előnyei és hátrányai? A leglátványosabb probléma ezzel kapcsolatban a keletkező hulladék mennyisége. Túl sok műanyag végzi a természetben, és szinte mindenütt, a vizeinkben, a talajban ott vannak már a mikroműanyagok, annak minden negatív egészségügyi következményével.

Sokan keresik a megoldást erre a helyzetre. A műsorban is beszéltünk már a körforgásos gazdaságról, ezt tekintjük át most részletesen.

A legegyszerűbbnek látszó megoldás a tiltás, például az egyszer használatos műanyagok esetében. De van sokkal jobb is, ez a szelektív gyűjtés, hogy nulla kilogramm műanyag kerüljön a szemétbe. A reciklálás remekül működik, a műanyagból újra műanyag lesz, nem kell újat előállítani. De létezik már eljárás a biológiai lebontásra is, megbeszéljük, hogy működik a komposztáló,mi a biopolimer, mi lesz a lebomlott műanyagból?

Minden műanyag újrafelhasználható? Nem, de erre is létezik megoldás, az égetés, ellenőrzött körülmények között.

Végül megbeszéljük, hogy áll Magyarország a műanyagok szempontjából. Mennyit gyűjtünk vissza, ez arányaiban mit jelent más országokhoz képest? Hogyan motiválhatók az emberek? Melyek a következő lépések a magyar piacon, kell még törvény, vagy jogilag már rendben vagyunk, csak több gyakorlati lépés kell a műanyaghulladék eltüntetése érdekében?

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A műanyag hulladék értékes másodnyersanyag, ezért fontos a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása, cél pedig a mechanikai reciklálás növelése az újrahasznosítási technológiákon belül – jelentette ki a BASF Hungária nyugalmazott igazgatója a Magyar Műanyagipari Szövetség első Műanyagipari konferencián, melyről a Polimerek számolt be. Majd így folytatta: jelenleg évente körülbelül 3,5 millió tonna háztartási hulladék képződik, ennek körülbelül 10%-a, 350 kilotonna a hasznosítható műanyag hulladék, ebből 200 kilotonnát, vagyis 57%-ot dolgozunk fel, nagyjából 120 kilotonnát mechanikai reciklálással és 80 kilotonnát energetikai hasznosítással. A két számot egymásból kivonva kiderül: 150 kilotonna, vagyis 43% a hulladéklerakóba kerül. Ez nagyon rossz arány, amin mindenféleképpen változtatni kell. Az egyik cél, hogy 2025-re nulla kilogramm műanyag kerüljön a hulladéklerakókba, a másik pedig, hogy 50% legyen a mechanikai reciklálás aránya.

Erőművekben kellene elégetni az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagot

A 2018-as újrahasznosítási arányokat összehasonlítva Magyarországon, Németországban és az Európai Unió 27+3 országában megállapítható, hogy míg a hulladéklerakókba jutó mennyiség Magyarországon 44%, addig Németországban 1%, az EU 27+3 (Norvégia, Nagy-Britannia és Svájc) országaiban pedig 21%. A mechanikai hasznosítás aránya Magyarországon 2018-ban 29%, 2020-ban 33% volt, ami nagyjából azonos arányú a többi ország átlagával. A probléma az energetikai hasznosításnál jelentkezik. Nálunk ez 2018-ban 26% volt, a németeknél 62%, az európai uniós átlag pedig 43%-ot tett ki. Ezeknek a számoknak az az üzenete, hogy a mechanikai reciklálás arányának további növelése mellett a hulladéklerakókba jutó mennyiséget egyszerűen el kell égetni – figyelmeztetett Demjén Zoltán.

Az MMSZ támogatja a szelektív hulladékgyűjtést

Az MMSZ egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely előmozdítja a lakossági szelektív hulladékgyűjtést. Támogatja a Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített cselekvési irányelveket és egyetért a házhoz menő, elkülönített gyűjtés megszervezésével. Szintén támogatja a visszaváltási rendszer bevezetését, amely nagy lendületet adhat a visszagyűjtött műanyagok mennyiségi növekedésének. Az MMSZ támogatja a reciklálás egy új módozatát, a kémiai reciklálást is, melynek lényege, hogy pirolízissel a műanyagot visszabontják alapkomponenseire, ezekből pirolízisolajat állítanak elő, ezt pedig visszavezetik a vegyipari krakkolókba, ahonnan a C2-C3-C4 frakciókból újra műanyagot lehet előállítani.

A műanyag hulladék érték!

A műanyag hulladék érték, nem szabad exportálni a minőségi hulladékot, mert nagy az igény a jó minőségű regranulátumra. Egyetemek, kutatóintézetek intenzív bevonása szükséges ennek megoldására, valamint az újrafeldolgozási technológiákat folyamatosan fejleszteni kell. Fontos az energetikai hasznosítási kapacitás növelése a hulladéklerakóba került mennyiség megszüntetése érdekében. A lakosságot ösztönözni kell a szelektív hulladékgyűjtésre. Az oktatás, szemléletformálás terén pedig be kell mutatni a műanyag hulladékok fajtáit, a biológiailag lebontható műanyagok szerepét, oktató- és kampányfilmeket kell készíteni – állapította meg az MMSZ alelnöke.

Át kell gondolni, hogy mit, mivel pótolunk

Az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatban az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és ökológiai lábnyom esetében is kedvezőbb megoldást jelent. Sok termék helyettesítése nem megoldott, például a tömegétkeztetéseknél használt, higiénikus műanyag evőeszközöké. Higgadt és megfontolt átgondolásra van szükség ahhoz, hogy mit, mivel pótolunk. Bizonyos esetekben az egyszer használatos műanyagok nem pótolhatóak, így az egyszer használatos orvosi fecskendők sem.

A biológiailag lebontható műanyagok témakörében az MMSZ támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését, itt kiemelt szerep jut a biológiailag lebontható anyagokból készült nagyon vékony fóliáknak. A biológiailag lebontható anyagoknak életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekben a helyük, ahol irányított körülmények között történik a lebomlás, különben a biológiai lebonthatóságnak nincs értelme. A szelektív hulladékgyűjtés is kiemelt jelentőségű, mert összekeveredve a hagyományos műanyagokkal romlik a reciklált granulátum tulajdonsága.

A CEMP-en is előkerül a műanyag hulladék témája

A Central European Plastics Meeting (CEMP) idén szeptember 13-14-én a Vártkert Bazárban várja műanyagiparban aktív résztvevőit a balti régiótól egészen a balkáni országokig. A rendezvény a régió találkozóhelye, ahol lehetőség nyílik szervezett üzleti tárgyalások lebonyolítására, partner kapcsolatok kialakítására és megerősítésére, valamint a műanyagipar aktuális kihívásainak felvetésére és közös gondolkodásra. A konferencia témái között is megtalálható a műanyag hulladék kezelése: szeptember 14-én „Lehetőség a műanyaghulladékban – EU-s szabályozások, a műanyagok helye a hulladékáramban és körforgásos gazdaságban” címmel tartanak panelbeszélgetést.

Már nemcsak a zöldségekhez, gyümölcsökhöz és pékárukhoz találunk az Auchanban környezetkímélő csomagolóeszközöket az egyszer használatos műanyag zacskók helyett, hanem februártól a halak és húsok csomagolásánál is. Az Auchan következetesen végrehajtott fenntarthatósági stratégiájában ezek a következő nagy élelmiszercsoportok, amelyek februártól olyan 100%-ban növényi alapanyagokból készülő csomagolásba kerülnek, amelyek lebomlók, illetve iparilag és házilag is komposztálhatók. Továbbá az általuk forgalmazott darabolt sajtok csomagolása esetében is változás következik be, ezentúl 100 %-ban papírból készült tálcán vihetjük haza a finomságokat.

A vállalat műanyagszennyezés elleni lépéseinek a szemléletformálás is fontos része, így az alternatív csomagolóeszközök széles skáláját kínálják mind a gyümölcsök, zöldségek, mind pedig a pékáruk esetében. Emellett arra biztatják a vásárlóikat, hogy az egyszer használatos műanyagzacskó helyett válasszák a fenntarthatóbb lehetőségeket, ezzel is csökkentve a világszerte elhatalmasodó műanyagszennyezés problémáját.

„Lépésről lépésre halad előre az Auchan a műanyagszennyezés elleni küzdelemben, amire nagyon büszkék vagyunk. Rövid időn belül sikerült több olyan változást is bevezetnünk, ami meghatározó a vállalat és a vásárlóink életében. Ezekkel a környezetbarát csomagolóeszközökkel vásárlóinkat szeretnénk környezettudatos magatartásra ösztönözni és edukálni is ezen a területen, mert hisszük, hogy közös erővel nagy dolgokat érhetünk el” – mondta el Varga-Futó Ildikó, az Auchan kommunikációs és CSR igazgatója.

A vállalat arra kéri vásárlóit, hogy a hentes- és a halpulton újonnan bevezetett csomagolóeszközöket a kommunális, míg a papírtálcát a papír hulladékok közé dobják.

Szerzők:

Papp-Váry Árpád Ferenc | tudományos főmunkatárs | Soproni Egyetem Lámfalussy Kutatóközpont | kutató | Neumann János Egyetem (Kecskemét) Városmarketing és Geostratégia Tudásközpont | dékán | Budapesti Metropolitan Egyetem

E-mail: apappvary@metropolitan.hu

Farkas Máté | partner, head of content | JeansDay Marketing

E-mail: fm@jeansday.hu

Kevesen gondolnak a futball kapcsán a környezetszennyezésre, pedig a kapcsolat nyilvánvaló. A magasabb osztályban játszó klubok általában nagy, több ezer vagy több tízezer fős stadionokat üzemeltetnek. Az épületeket fűteni, hűteni, világítani kell, ami sok energiát emészthet fel. Ahogy a focipálya karbantartása is: ahhoz, hogy gyorsabban nőjön a fű, nemcsak hogy rengeteg vízre van szükség az öntözéshez, de a fű speciális éjszakai megvilágítása is elengedhetetlen, és persze a fűtésről is gondoskodni kell, hogy ne fagyjon meg a szépen gondozott gyep. Szintén sok energiát fogyaszthatnak a nagy kivetítők, az eredményjelzők, reklámtáblák.

A szurkolók esznek-isznak a meccsek alatt, aminek kapcsán rengeteg műanyagszemét termelődik. A mosdókban is töméntelen vizet használnak el. E mellé jön még a játékosok és a szakmai stáb utaztatása, nem is beszélve a szurkolók közlekedéséről, ami terhet jelent a városnak, idegenbeli szurkolás esetén pedig még nyilvánvalóbbak a környezeti hatások, például a szén-dioxid-kibocsátás. Egy-egy meccsnap tehát hatalmas terhelést képes okozni.

De miként lehet ezt a környezeti terhelést csökkenteni? A Sports Positive Summit 2021 januárjában publikált riportja szerint nyolc olyan terület van, ahol a kluboknak lehetőségük van környezetkímélőbben működni, közvetlen ráhatást gyakorolni. Ezek a következők:

• megújuló energiaforrások használata,
• energiahatékonyság,
• vízfelhasználás hatékonysága,
• környezetbarát közlekedési módok,
• hulladékkezelés,
• egyszer használatos műanyagok helyettesítése,
• növényi alapú vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított élelmiszerek elérhetősége,
• kommunikáció, zöldcélok iránt elkötelezettség.

Bár a Sports Positive Summit az angol első osztály, a Premier League csapatait elemezte a fentiek alapján, a FIFA szerint a legzöldebb klub az angol negyedosztályban játszik. A Forest Green Rovers az ENSZ-től is kitüntető címet kapott: a világon elsőként érdemelte ki a karbonsemleges futballklub címet. Sőt, ma már a Premier League-csapatok képviselői is időről időre vizitálnak a Forest Green Roversnél, hogy megismerjék annak jó gyakorlatait, és más országok futballklubjai vagy akár más sportágak képviselői is rendre érdeklődnek.

Csőd helyett zöld

A futball őshazája kétségtelenül Anglia. Modern formájában itt jött létre először a sportág, ami mindmáig óriási népszerűségnek örvend. Az első osztály, azaz a Premier League a világ legtöbb bevételt termelő bajnoksága, ahol a csapatok több tízezres telt házzal játszanak hétről hétre, ha a járványügyi korlátozások ezt nem lehetetlenítik el éppen. De még a negyed- vagy ötödosztályban sem ritka a többezres nézőszám, ami meghaladja a magyar első osztályú bajnokik nézettségét. A gazdasági stabilitás ugyanakkor így sem feltétlenül áll fenn. Angliában is egyre több klub kénytelen szembenézni a csődeljárásokkal, és a megszűnés szélére kerülnek akár száz évnél idősebb, óriási tradíciókkal rendelkező egyesületek is.

Ezzel kellett szembenéznie a Nyugat-Angliában 1889-ben alapított Forest Green Roversnek is. Hogy milyen patinás klubról van szó, azt mutatja, hogy itthon a Ferencvárosi Torna Club csak tíz évre rá, 1899-ben jött létre. Igaz, a patina nem jelent feltétlenül eredményességet is az angol csapat esetében: a Forest Green Rovers mindig alacsony osztályban játszott, és hiába van Gloucestershire megyében a Real Madrid és a Barcelona El Clásicójának mintájára El Glosico, a Cheltenham Town elleni ütközetek aligha érdekelnek túl sok embert a helyieken kívül.

A Forest Green Rovers évek óta a túlélésért küzdött, az éves költségvetést a liga, az önkormányzat és helyi vállalkozók adományaiból toldozták-foldozták össze, napról napra élve. 2010-ben egy ilyen „kalapozó” akció közben találták meg Dale Vince-t, a térség egyik legsikeresebb cégének, a megújuló energiával foglalkozó Ecotricitynek alapító-tulajdonosát. A klub azt kérte, hogy egy kisebb összeggel támogassa a csapatot, cserébe bármilyen megjelenési felületet megkaphat a mérkőzéseken. Ugyan tényleg bármit kérhetett volna, Dave Vince még ebben a felajánlásban sem látott üzleti értéket. Lokálpatriótaként azonban fontos volt neki a Forest Green Rovers, így „mindent vagy semmit” ajánlott: megveszi az egész klubot, de akkor az minden téren úgy lesz átalakítva, ahogy ő szeretné.

Szemléletében a környezettudatosság és az üzleti célok egyszerre kaptak szerepet: elhatározta, hogy megteremti a világ első karbonsemleges futballklubját, ami nyilván a megújuló energiával foglalkozó cége, a szellemes nevű Ecotricity hírverését is elősegíti.

A szurkolók nem szeretik a változást, így nem vették jó néven, amikor egyik első lépéseként lecserélte a mezt, hogy abban a neonzöld, vagy más néven lime-zöld szín is megjelenjen. Az is kisebb botrányt váltott ki, hogy a címer színeit a Szent György keresztet – amely egyúttal Anglia zászlaja is – elhagyva fekete-zöld-fehérre változtatta. Sokan úgy érezték, hogy ezzel vállalkozása, az Ecotricity színeit erőlteti rá a klubra, ő azonban jelezte, hogy egyrészt a csapat nevében is szerepel a zöld szó, másrészt hogy az egyesület tényleg kizöldül, azaz a változás valós alapokon nyugszik, és nem pusztán a klubarculat újratervezéséről van szó.

Nem csak nevében él

A Forest Green Rovers stadionjába olyan organikus gyepszőnyeget telepítettek, amely nemcsak elvezeti, hanem összegyűjti és hasznosítja is az esővizet, biztosítva a locsoláshoz szükséges vízmennyiséget. A The New Lawn nevű stadiont teljesen megújuló energiából tartják fenn, az elektromos áram jelentős részét a stadion tetején elhelyezett napelemekkel termelik meg. A fűnyíró nemcsak hogy elektromos, de emberre sincs szükség a működtetéséhez, a GPS-koordináták alapján tájékozódva, automatikusan járja be a pályát, és nyírja le a füvet. Azt a füvet, amit nem kezelnek semmilyen gyomirtó vagy permetező vegyszerrel, levágás után pedig újrahasznosítják: egy helyi farmer termőfölddé komposztálja. A szurkolók önkéntesként való bevonását is komolyan veszik. Volt rá példa, hogy a jelentkező drukkerek tetőtől talpig környezetbarát festékkel festették át az épületeket, spórolva ezáltal a klub költségvetésén és nem terhelve a környezetet.

A játékosok meze 50 százalékban bambuszhulladékból, 50 százalékban újrahasznosított műanyagból készül. Apróság, de fontos részlet, hogy a mezeket foszformentes mosóporral mossák, a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten.

A csapat száz százalékban elektromos járművekkel utazik, ezzel is csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást. A szurkolókat is igyekeznek hasonlóra rávenni: az elektromos autóval érkezők a stadionnál elhelyezett töltőállomásokon tölthetik fel gépjárművüket, illetve népszerűsítik az autómegosztást is. A Forest Green Rovers a The New Lawn stadionba érkező és az idegenbeli mérkőzésekre látogató szurkolók szén-dioxid-kibocsátását úgy kompenzálja, hogy minden jegybe beszámít egy kompenzációs összeget.

Szintlépés sztárépítésszel

Bár a jelenlegi stadion is igen környezetbarát, már elkészültek a tervei az új stadionnak, melyet a legmodernebb fenntartható technológiákkal fognak felszerelni. Ráadásul ebben a zöldön kívül a klub nevében szintén szereplő erdő is meg fog jelenni: ez lesz ugyanis az első olyan sportlétesítmény, amely csak és kizárólag fából készül. A parkoló pedig valóban egy „parkban” lesz majd: 500 fát ültetnek és egy 1500 méter hosszú sövényt alakítanak ki a stadion mellett a vendégek fogadására. Erre is utal a létesítmény neve: Eco Park.

Az Eco Park tervezője pedig nem más, mint a 2016-ban elhunyt Zaha Hadid sztárépítész, akinek tervasztalán olyan épületek születtek, mint a hongkongi innovációs torony, a kantoni operaház vagy a 2012-es londoni olimpiára elkészült vízisport-központ. Ennek ellenére az Eco Park környezetbarát koncepcióját 2019 közepén a helyi hatóság elsőre elutasította, de akkora felháborodást váltott ki döntésük, hogy a rendeletet később megváltoztatták, így még ugyanazon év végétől elkezdődhettek az építési munkálatok.

A fenti erőfeszítéseket már az Egyesült Nemzetek Szervezete is elismerte: 2018-ban a Forest Green Rovers lett a világ első karbonsemleges futballklubja. Ahogy Dale Vince tulajdonos ennek kapcsán fogalmazott: „kicsi klub vagyunk nagy ambíciókkal, és fantasztikus dolog, hogy közösen dolgozhatunk azon az ENSZ-szel, hogy a világban mindenhová elvigyük a fenntarthatóság üzenetét”. Miguel Naranjo, a UNFCCC (United Nations Framework Convention on Climate Change) programmenedzsere pedig kiemelte: „A legszebb a Forest Green Rovers történetében az, hogy egy kicsi szervezetről van szó, korlátozott büdzsével, mégis rengeteget tesz azért, hogy csökkentse környezeti lábnyomát. Ha pedig a Forest Green Rovers meg tudja mindezt tenni, akkor mindenki más is képes rá.”

Kizárólag vegán

A zöldklubmodellnek jelentős eleme a környezetkímélő vegán táplálkozás alkalmazása, népszerűsítése is. Az egysület kommunikációja szerint az volt vegánná válásuk egyik fő oka, hogy a tömeges állattenyésztésnek kifejezetten negatív hatása van állatjóléti és környezetvédelmi szempontból.

Úttörő, innovatív törekvéseiket jelentős nemzetközi intézmények is elismerték. 2017-ben elsőként kapták meg a vegán minősítést bizonyító védjegyet a Vegan Societytől. Vörös húsokat ugyanis 2011 óta nem fogyasztanak a klubnál, 2015 óta pedig már csak vegán ételek vannak a menüben. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy meccsnapokon a Forest Green Rovers büféiben kizárólag növényi alapanyagokból készült ételeket lehet vásárolni, hanem azt is, hogy a sportegyesület dolgozói, sőt a játékosok is vegán ételt kapnak nap mint nap. Senki, de senki nem hozhat be vagy ehet húst a klub területén.

Persze az elején ez sem tetszett sokaknak. Ahogy azonban Vince Dale fogalmazott: „A világ első vegán futballklubjává válni a legnehezebb dolog volt, amit csináltunk. És még ez se volt olyan nehéz.” Az edukáló üzeneteket sem gondolták túl: „Azt mondtuk a szurkolóknak: focimeccs hetente, kéthetente van, és mindössze pár óra az egész program. Akkor már miért ne ennének valami mást, miért ne próbálnának ki valami újat, valami egészségeset és finomat, ahhoz képest, amit a hét összes többi napján fogyasztanak?” A végén az is kiderült, hogy a szurkolóknak tulajdonképpen ízlenek a vegán ételek: míg a nézők száma a négyszeresére nőtt, addig az ételeladásoké az ötszörösére.

Mi több, a játékosokkal is jót tehetett a vegán étrend és az ennek köszönhető könnyebb emésztés, mert a korábban ötödosztályú Forest Green Rovers 2017-ben története során először feljutott a negyedosztályba. Ennek pedig a szurkolók is nagyon örültek, hiszen valljuk be, számukra a tabellán elfoglalt hely fontosabb, mint a fenntarthatóság. Az éghajlatváltozást és az ökológiai lábnyom csökkentését a fontossági sorrendben megelőzi a szomszéd város ellen elért hétvégi eredmény.

A kezdeti kritikák ellenére a szurkolók saját bőrükön is érezhetik az egyes intézkedések pozitív hatását. Az autómegosztással például nemcsak hamarabb, de olcsóbban is eljuthatnak a mérkőzésekre, és az ismeretségi, baráti körük is bővül általa. A vegán ételek révén megismernek egy, a klasszikus brit konyhától és gyorséttermi kínálattól különböző, attól egészségesebb étrendet. A megújuló energiák előnyeinek tanulmányozása után és azt követően, hogy látták a napelemeket a stadionban, jó néhány szurkoló napelemeket telepített otthonában. A szurkolók edukáltabb, tudatosabb fogyasztók lettek, ami érvényesül egyéb vásárlói döntéseikben, fogyasztói magatartásukban, illetve abban, hogy igyekeznek fenntarthatóbb módon élni, például nőtt az elektromos autó vásárlása is a körükben.

Hírük a világban

A változásért tett erőfeszítéseknek az angliai és a nemzetközi színtéren is meglett az eredménye. A Rovers hiába játszik csak a negyedosztályban (sőt nem is olyan régen még az ötödosztályban volt, mint már említettük), zöldfilozófiájuk és tevékenységük híre mindenhová eljutott. Olyannyira, hogy médiaelemzéseik szerint 2017 óta hárommilliárd embert értek el sajtómegjelenéseikkel! Sőt, a Forest Green Roversnek ma már húsz különböző országban van saját rajongói klubja. Amikor pedig az új mez megjelent, az első 24 órában 16 országból érkezett megrendelés, olyan helyekről is, mint például Dél-Korea, Malajzia, Hongkong és Ausztrália.

Az is nagy eredmény, hogy első osztályú futballcsapatok és más sportágak élklubjai is rendszeresen járnak olyan jó gyakorlatokat ellesni a Forest Green Rovershez, mint a vegán hamburger, az elektromosautó-töltős parkolók vagy a napelemek felszerelése – utóbbit az Arsenal a látogatás után meg is valósította. Vizitált már a Forest Green Roversnél az UEFA, a Bundesliga, a World Rugby, a Roland Garros, az EFL, a Sky Sport, sőt a Wembley-stadion delegációja is.

Fenntartható szponzoráció

Dale Vince és a csapat ügye mellé számos szponzor is odaállt az elmúlt években, hiszen bármilyen olyan szervezet/cég számára releváns értékajánlatot tudnak kínálni, amely szeretné hangsúlyozni klímavédő, zöld mivoltát. Az első és legfontosabb szponzori együttműködés természetesen a tulajdonos vállalatával, a zöldenergiát beszállító, modern szélerőműveket működtető Ecotricityvel alakult ki – hiszen az általa képviselt zöldértékekre épül a Forest Green Rovers paradigmaváltása. Ez a kapcsolat mára a szponzor számára is sokkal gyümölcsözőbb lett, az extra médiafigyelem és az így kialakított kapcsolatrendszer marketingértékben is sokat tett hozzá az Ecotricityhez. Az első szponzorok között csatlakozott a Forest Green Rovers ügyéhez a Grundon is: ők hasznosítják újra a klub által termelt szemét száz százalékát. A világ első vegán futballklubja vízió elérésében pedig a Quorn nevű, vegetáriánus és vegán ételeket forgalmazó cég segítette a sportegyesületet.

Ezek a partnerkapcsolatok a tulajdonosváltás elejétől kezdve tartanak, vagyis a Forest Green Roversszel való együttműködés azóta mindegyik vállalat számára bevált és gyümölcsöző üzlet lett. Ami pedig a futballberkekben oly gyakran használt koponyaszimbólumot illeti, a Forest Green Rovers mezein is feltüntették a maguk változatát, köszönhetően annak az együttműködésnek, amit a Sea Shepherd nemzetközi nonprofit természetvédelmi szervezettel alakítottak ki.

Befektető futballsztár

2020-ban aztán szintet léptek ezek az együttműködések. A klub új befektetője ugyanis nem más lett, mint Héctor Bellerín, az Arsenal (most kölcsönben a Real Betisnél játszó) profi labdarúgója, aki egy komoly összeg letétele után a második legnagyobb részvénytulajdonossá vált a Forest Green Roversben. Bellerín évek óta elkötelezett a zöldértékek mellett, ő maga is vegán, emellett azt is vállalta, hogy a szezon minden egyes csapatgyőzelme után 3000 fa elültetését finanszírozza egy egyesületen keresztül. A 25 éves játékos azóta a közösségi oldalát is bevonta a Forest Green Rovers és az általuk képviselt ügy érdekében, milliókhoz eljuttatva ezáltal a fenntarthatóság és klímasemlegesség üzenetét. Bellerín egyben ahhoz is hozzájárult, hogy a klub még stabilabb pénzügyi alapokon nyugodjon.

És hogy mi jöhet ezután? Az egyesület most arra törekszik, hogy az általa képviselt értékeket világszinten kiterjessze. Ahogy az egyik marketingvastörvény szól, elsőnek lenni valamiben az egyik legfontosabb az üzleti sikerhez. Mivel a Forest Green Rovers lett az első karbonsemleges futballklub a világon, mindenki hozzáköti ezt a jelzőt, így más egyesületek már nem foglalhatják el a vezető szerepet. Követők viszont biztos lesznek, ha pedig a fenntarthatóság általuk is nagyobb teret nyer, az az egész bolygónak jót tesz.

Ahogy Dale Vince fogalmazott: „Remek dolog elsőnek lenni, de azt hiszem, csak idő kérdése, hogy a nagyfiúk, mint a Real Madrid, a Manchester United vagy a San Francisco 49ers, elkezdjék követni a példánkat.” De más klubok is nekiláthatnak a fenntarthatósággal foglalkozni. Ennek kapcsán nekik is fontos tanács, hogy „nem azon kell aggódni, amire nincs ráhatásunk, hanem arra kell fókuszálnunk, amit egy klub meg tud tenni a környezet védelme érdekében” – mondta az üzletember.

Dr. Papp-Váry Árpád és Farkas Máté írása eredetileg a Márkamonitor 2021/4. számában jelent meg. 

„Az MMSZ stratégiája a körforgásos gazdaság témakörében a műanyagok szerepének meghatározása, a műanyagok észszerű alkalmazása ezzel összhangban, valamint a műanyagokat ért nemtelen, szakmaiatlan támadások kezelése, higgadt válaszok megfogalmazása” – olvasható a Polimerek.hu-n Dr. Demjén Zoltán alelnök írása. A cikk apropóját az adja, hogy idén nyáron jelentős strukturális változások történtek a Magyar Műanyagipari Szövetségben, létrejött egy munkacsoport Dr. Demjén Zoltán vezetésével, mely most mutatta be az MMSZ körforgásos gazdaság megvalósítására vonatkozó tervezetét.

Körforgásos gazdaság: több kérdést kell egyszerre kezelni

Mint kiderül, a Magyar Műanyagipari Szövetség körforgásos gazdaság megvalósítására kidolgozott fő pillére a következő: a hulladékgazdálkodás, ezenbelül a szelektív hulladékgyűjtés és reciklálás; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatos MMSZ stratégia; és a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok használatáról.

Rossza arányban hasznosítunk újra

A hulladékgazdálkodás területén kiemelik, fontos figyelmet fordítani a műanyagok gyűjtésének társadalmi szintű megoldására. Arra, hogy a mechanikai újrahasznosításon keresztül minél nagyobb hányad kerüljön vissza az új termékek gyártásába. Jelenleg ugyanis 350 kilotonna műanyaghulladékból csak mintegy 80 kilotonnát dolgozunk fel (mechanikai újrahasznosítással), kb. 200 kilotonnát deponálunk (szemétlerakóba), ez pedig egy rossz adat. „Az MMSZ célja, hogy ez a mennyiség közelítsen a 0 kg-hoz 2025-ben” – áll a cikkben.

A szövetség írásában jelzi, egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely a lakossági szelektív hulladékgyűjtést mozdítja elő. Továbbá koordináló szerepet vállal a kémiai újrahasznosítás témakörében. Az MMSZ úgy látja, ez az reciklálási mód ígéretesen alakul Magyarországon, ugyanis talán a közép-európai régióban elsőként hazánkban valósul meg ipari méretekben a műanyagok területén is ez az újrahasznosítási technológia.

Ésszel az egyszer használatos műanyagok kidobásával!

A Magyar Műanyagipari Szövetségnek határozott álláspontja van az egyszer használatos műanyagok (SUP) kérdésében. „Az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor, és csakis akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és az úgynevezett ökológiai lábnyom esetében kedvezőbb.”

Támogatják a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését is

A szövetség a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok témakörében egyértelműen támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését. Egyúttal azt javasolja, az eladóterekben lévő fóliákat biológiailag lebontható anyagokból állítsák elő, megkönnyítve a felhasználók dolgát. Ugyanakkor a cikkükben rávilágítanak: „csak akkor van értelme a biológiailag lebomló anyagok alkalmazásának, ha az abból készült termékek életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekbe kerülnek, ahol irányított körülmények között lebomlanak”.

Nagy lehetőség előtt áll a hazai bioműanyagok gyártása

A cikkben továbbá hozzáteszik, az MMSZ támogatja a biológiailag lebomló műanyagok esetleges hazai gyártását. Ennek okaként azt jelölik meg, hogy Magyarország kiváló mezőgazdasági háttérrel, infrastruktúrával és komoly szaktudással rendelkezik, tehát az előfeltételek adottak egy világviszonylatban is jelentős gyártókapacitás kiépítésére.

Negyedik pillérként hozzáteszik: Az MMSZ az eddig felsorolt három pillér szerint a fő irányvonalakban támogatja a jogalkotók törekvéseit. Az MMSZ kommunikációs stratégiája értelmében a szövetség folyamatos párbeszédre törekszik a szakminisztériumokkal is, elsősorban az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve az Agrárminisztériummal.

Az Indepack Kft. ahogy 2019-ben, idén is kérdőívvel fordult a vendéglátóipari cégekhez, (éttermek, gyorséttermek, kávézók, büfék, pizzériák) hogy felmérje azok csomagolóeszköz-használatát. A megkérdezettek válaszaiból kiderül, hogy jelenleg a cégek 42%-a használ kizárólag műanyag csomagolóeszközt, ez közel azonos ez előző év százalékos adatához. 40%-uk jelezte, hogy használ lebomló/környezetbarát csomagolást is. Ez az adat az előző évhez képest csökkent. A számok tanúsága szerint, ebből a csoportból többen átkerültek a csak környezetbarát csomagolást használó cégekhez. Itt a legtöbb cég jellemzően lebomló csomagolást használ, kisebb részben otthonról hozott tartós dobozokat fogad el vagy üveg, porcelán, illetve tartós műanyag eszközökre állt át.

A kérdőív arra is választ keresett, hogy a leginkább környezetbarát megoldásnak tartott tartós/visszaváltható dobozok megoldást jelentenek-e a cégeknek. A visszaváltható dobozok cseréjének alapvető feltétele, hogy a vendéglátóipari egység rendelkezzen un. fehérmosogatóval, hiszen itt történik azoknak az edényeknek a tisztítása, amelyeket a vendégek használnak. Azonban a megkérdezett cégek közel fele (49%) nem rendelkezik fehérmosogatóval, mert a hely működéséhez nincs rá szükség (pl: büfék, gyorséttermek adták ezt a választ). 13%-uknál van ugyan fehérmosogató, de csak kisebb edények, kávéscsészék, kistányérok mosogatására. A cégek 38%-a rendelkezik fehérmosogatóval, de kérdésünkre adott válaszukból kiderül, hogy túlnyomó többségük (94%-uk) még csak nem is tervezi a tartós dobozok bevezetését, mert nincs rá kapacitásuk vagy helyük.

Az egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök kiváltására számos helyettesítő termék jelent már meg a piacon. A műanyagok helyett papírból, bambuszból, cukornádból és növényi keményítőből (PLA, CPLA) készült eszközök állnak a vendéglátóipar rendelkezésére. A cégek 39%-a tervezi, hogy a műanyag eszközök ezen alternatíváira fog átállni 2021-ben. 14% már most környezetbarát/lebomló eszközt használ. Sokan még nem döntöttek.

Azzal, hogy a műanyagok kivezetése jelenti-e a hosszútávú megoldást a környezetvédelem problémáira a válaszadók 53%-a ért egyet. 15% ellenkező véleményen van, hiszen a növényi alapanyag tömeges alkalmazása hosszú távon éppúgy károkat fog okozni a természetnek.

A környezetvédelem ugyanakkor a cégek nagy többségénél fókuszba került: 60%-uk nyilatkozta, hogy szeretne tenni környezetért, 10%-uknál a vendégek kérésére vezettek be újításokat, azonban 30%-uk vár a hivatalos tiltás bevezetéséig és ameddig ez lehetséges az eldobható műanyag dobozok mellett maradnak. Ezt a döntésüket a lebomló/környezetbarát termékek magas árával indokolták.