Íme a négy állítás és a valóság:

1. Az eldobható csomagolás csökkenti az élelmiszer-hulladék mennyiségét

Gyakran hozzák fel a csomagolóanyag-gyártók az eldobható csomagolások mellett érvként, hogy a kisebb porcióknak és a hosszabb eltarthatóságnak köszönhetően hozzájárulnak az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez. Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt húsz évben az EU-n belül az élelmiszer-hulladék és a műanyag csomagolások mennyisége is növekedett. Ennek az oka a kis porciók miatti túlvásárlás vagy az ételek elkészítésének és tárolásának módja. Emellett fontos még azt is megjegyezni, hogy a gyártók sok esetben nem is veszik figyelembe a hulladékcsökkentés lehetőségét, mivel számukra a csomagolás elsősorban marketingfunkciót tölt be.

2. Az egyszer használatos csomagolás megóvja az egészségünket

Sajnos a valóság ennek pont az ellenkezője. Sokszor a műanyag-, a papír- és kartoncsomagolások olyan egészségre káros anyagokat tartalmaznak, amelyek a szervezetünkbe jutva veszélyesek lehetnek. A BPA-nak és az ftalátoknak például bizonyítottan endokrin rendszert károsító hatásai vannak, amelyek a termékenység visszaesése mellett elhízáshoz, cukorbetegséghez, valamint hosszú távú hormonális rákos megbetegedésekhez is vezethetnek.

3. Az újrahasználható csomagolás nem higiénikus

Szerencsére már jelenleg is érvényben vannak olyan jól működő élelmiszer-higiéniai jogszabályok, amelyek megakadályozzák a fertőzések előfordulását az újrahasználható csomagolások esetében. Az ún. „újratöltési” és „újrahasználati rendszerek” működésében jól nyomon követhető ennek a megvalósulása. Az „újrahasználati rendszerhez” természetesen szükséges a jól kiépített infrastruktúra és a higiéniai előírások szigorú betartatása. Ilyen rendszer működik az Európai Unión belül már például víz, sör, üdítők stb. esetében. Az „újratöltés” gyakorlata során a fogyasztó maga viszi a tárolóját és tölti fel a számára szükséges termékkel.

4. Az újrahasznosítás megoldja a hulladékproblémát

Sajnos manapság a hulladékkérdésre adott legjellemzőbb válasz az újrafeldolgozás. Ennek hátránya, hogy elvonja a figyelmet a nála sokkal fontosabb hulladékmegelőzésről azáltal, hogy fenntartja az eldobás kultúráját. Emellett az újrafeldolgozásnak is megvannak a maga korlátai. Ilyen például, hogy a mai napig sok ország nem is rendelkezik bizonyos csomagolási típusok kezeléséhez szükséges infrastruktúrával, valamint az is árnyalja a képet, hogy a kombinált csomagolások újrafeldolgozása igen összetett folyamat. A műanyagok esetében Európában az ismert újrafeldolgozási arány csupán 25%, mivel a forgalomban lévő 79 műanyagtípusból csupán pár polimert hasznosítanak újra. Szigorúbb becslések szerint viszont ez az arány közelebb állhat a 10%-hoz, amely még elrettentőbb képet fest elénk. Ráadásul egyes becslések szerint a műanyagok értékének 95%-a elveszik az első használat után. A jelenlegi helyzet még sajnos továbbra is az, hogy a vállalatok továbbra sem tartják be kötelezettségvállalási ígéreteiket. Egy ilyen rendszer a továbbiakban e formában semmiképp sem tartható fenn. Mindenképpen sürgető lenne a hulladékokhoz köthető kör bezárása és leszűkítése! – írják.

Az AccorInvest február 24-én milliós értékű, két raklapnyi jótékonysági szállítmányt juttatott el a Magyar Vöröskereszt részére. A 81 karton a nélkülözők mindennapjait segítő, hasznos cikkeket, így szappant, testápolót, fésűt, fogápoló szettet, intim tasakot tartalmazott.

A Magyar Vöröskereszt az adományokat a menekülteket és hajléktalanokat ellátó intézmények, a rászoruló gyermekeket támogató Hétcsoda Élménytábor és a balatonboglári MVK üdülő, valamint a Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálat önkéntesei között osztja el. Segítségükkel mintegy ezer ember részesülhet a felajánlásból.

 „Ez a projektünk azt mutatja meg, hogy a racionális működés egyszerre lehet zöld és társadalmi szempontból is hasznos. A fenntarthatóság iránti elkötelezettségünk miatt vezettük ki az egyszer használatos műanyagokat, ugyanakkor a megmaradó termékeket nem lett volna szívünk egyszerűen kidobni, inkább más megoldást kerestünk. Örülünk, hogy a Magyar Vöröskereszt személyében megbízható partner áll mellettünk és reméljük, kezdeményezésünk más szállodák számára is inspirációként szolgálhat” – emelte ki Kollin Gergely, a Mercure Budapest Korona szállodaigazgatója.

„Az AccorInvesttel régi, szép eredményeket felmutató partneri viszonyra tekinthetünk vissza. Mindig örömmel fogadunk adományokat, ebben az esetben pedig különösen, hiszen olyan termékekről van szó, amelyek, bár apróságnak tűnnek, de a rászorulóknak mégis nehézséget okoz a beszerzésük. A szerencsésebb helyzetben élők nem is gondolnák, mekkora örömet tud okozni egy-egy varró- vagy borotválkozó készlet” – tette hozzá Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója.

A pandémia alatt visszaesett a szelektív hulladékgyűjtési hajlandóság a lakosság körében, ezért az Italos Karton Egyesülés megvizsgálta, hogyan alakultak az elmúlt időszakban a magyarok szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási szokásai. Továbbá, hogy az italoskarton, mint fenntartható csomagolási forma, hogyan teljesít a többi csomagoláshoz képest, figyelembe véve az egyszer használatos műanyagpalackok használatára vonatkozó szabályok jövőbeni szigorítását, például kötelező hasznosítási százalékokat.

Elméletben jók vagyunk a szelektív hulladékgyűjtésben, gyakorlatban kevésbé

A szelektív hulladékgyűjtést vizsgálva kiderült, hogy a tavalyi, hasonló témában végzett felmérés óta, a megkérdezettek továbbra is a papírt (90%) és a műanyagot (92%) gyűjtik leginkább szelektíven. Műanyag alatt ebben az esetben főként PET palack, nejlon zacskó, hulladék értendő.

A műanyagokat például a magyarok mindössze 35-40 százaléka különíti el, így megállapítható, hogy bár a hajlandóság elméletben megvan, ez a gyakorlatban még nem jelenik meg.  Míg az EU-ban az italoskartonok 49 százalékát hasznosítják újra, hazánkban ugyanez az arány mindössze 20-23%, ráadásul ez a szám évek óta stagnál.

„A kutatás számai azt mutatják, hogy hazánkban nagy az érdeklődés a szelektív hulladékgyűjtés iránt és egyre tudatosabbak az emberek. Ez ugyanakkor csalóka: a hozzáállás nem elég, tenni is kell érte. Az italos kartondobozok ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint például a PET palackoké, de mégsem nyilvánul ez meg a szelektív gyűjtés százalékában” – fűzte hozzá az eredményekhez Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója.

Érdekes tendencia a hulladékudvarok növekvő népszerűsége, a megkérdezettek közel fele rendszeresen szállítja ide a szemetet, tavaly ez az arány még a 30 százalékot sem érte el. Ami kiemelendő, hogy a magyarok 96 százaléka lapítva teszi a hulladékot a szelektív gyűjtőbe az italos karton esetében, ezzel pedig komolyan hozzájárul a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságához. Semmi nem olyan drága, mint a levegőt szállítani az eredeti formájában meghagyott dobozban.

Zöld csomagolás a nyerő

Az eredmények rámutattak, hogy hazánkban a környezetbarát csomagolások valós alternatívái lehetnek a nem újrahasznosítható alternatíváknak. A zöld csomagolásért a válaszadók többsége 5-10 százalékkal magasabb összeget fizetne, sőt, minden huszadik megkérdezett akár 25 százalékkal magasabb árat is elképzelhetőnek tartana. Az egyszer használatos műanyag bevásárló szatyrok kivonását ráadásul azért sem bánják a magyarok, mivel az alternatívák közül a megkérdezettek közel 65 százaléka a szövet, 13 százalékuk pedig a papír bevásárlótáskát is kifejezetten kedveli. A legkevésbé pedig a műanyag szívószál és a léggömb rögzítő pálcika hiányát érzik a megkérdezettek. A papír népszerűsége például annak is köszönhető, hogy a megkérdezettek 66 százaléka szerint az újrahasznosítható anyagok közül a papírnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ami a válaszadók tájékozottságát is igazolja. Ráadásul tisztában vannak vele, hová kerül a papír az újrahasznosítás során és mi készül belőle.

A kutatásról röviden:

Az online kutatás október 8. és november 1. között futott, összesen közel 1000 kitöltött kérdőív érkezett be. A kutatást 25 százalékkal többen töltötték ki, mint tavaly, ami azt igazolja, hogy a magyarokat egyre jobban érdekli az újrahasznosítás témája. A demográfiai adatokból kiderült, hogy a fenntartható életmódot leginkább a városokban élő, 55 évnél idősebb, közösségi médiából tájékozódó hölgyek viselik a szívükön.

Az IKSZ-ről bővebben:

Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés az italos kartondobozok (tejes és gyümölcsleves karton dobozok) szelektív hulladékgyűjtését és újrahasznosítását szorgalmazza és ebben a témában szervez oktatási és kommunikációs kampányokat immár 18 éve.