1881-ben felfedezők több mint 40 szarkofágra bukkantak a Nílus nyugati partjánál, nem messze a Királyok völgyétől. A leletek többek között 11 fáraót rejtettek, a legemlékezetesebbre mégis egy egyszerű fakoporsóban bukkantak, és úgy nézett ki, mintha egy horrorfilmből lépett volna elő… Már önmagában az is rejtély, hogy a sikoltó múmia mindenféle díszítéstől mentes koporsója mit keresett a hatalmasok között. A fáraók neve ott díszeleg a szarkofágjaikon, mivel ez jelent nekik belépőt a túlvilágra – ez a múmia névtelen volt.

De ki lehetett ez az ember? Koporsója puritánsága ellenére az egyiptológusok biztosak voltak abban, hogy nem közemberről van szó, hanem az elit egyik tagjáról. A múmiát megvizsgálva további bizonyítékok utaltak arra, hogy különleges életet élt: körmei manikűrözve és festve voltak, haját befonták, és voltak fülbevalói is. Eszerint tehetős emberről van szó. A DNS-vizsgálat pedig újabb lenyűgöző felfedezéshez vezetett a húszas éveiben járó férfiről: III. Ramszesz fia volt – egy herceg.

A sikoltó múmia tehát egy legenda fia volt, de ha szörnyű betegségben vagy sérülésben halt volna meg, balzsamozói mindent elkövettek volna annak érdekében, hogy békésnek látszódjon, mielőtt belép a másvilágra, de nem így tettek. Ráadásul ennek a múmiának nem távolították el a belső szerveit, pedig az hozzátartozott a rituáléhoz. Mi több, az áldozatot nem vászonba, hanem báránybőrbe bugyolálták, megalázva őt ezzel.

Kriminológiai szakértők kizárják annak lehetőségét, hogy a múmiát élve temették el, valószínűleg sokkal inkább azért bántak vele ilyen megszégyenítő módon, hogy másokat figyelmeztessenek. De mire? A megoldást egy, az 1800-as években felbukkant dokumentum rejtheti, ami szerint III. Ramszesz ellen a saját udvarában próbáltak merényletet megkísérelni, méghozzá nem más, mint a saját fia, Pentawer. Későbbi vizsgálatok pedig kimutatták, hogy Pentawer és bűntársai sikerrel is jártak, III. Ramszesz múmiájának a nyakán ugyanis egy olyan vágást találtak, amit ugyan a bebalzsamozói próbáltak elrejteni, de nehezen élhette túl.

Mivel a fáraókat mindig testőrök serege vette körül, ezért a gyilkosságot csak egy hozzá nagyon közel álló személy követhette el: Pentawer valószínűleg saját kezűleg vetett véget Ramszesz életének abban a reményben, hogy ő követi a trónon, de helyette a bátyja lett az új fáraó, és Pentawernek bűnhődnie kellett: öngyilkosságra ítélték. A sikoltó múmia nyakán talált nyomok szerint a fáraógyilkos felakasztotta magát, és fulladásos halált szenvedett. Kínhalálának pillanatit a múmiájával is megőrizték, hogy tanuljon belőle az utókor, de még a születési nevét is elvették tőle, ami nélkül nem léphet be a túlvilágba, így örök kárhozatra ítéltetett. Üzenetük egyszerű volt: így jár az, aki a fáraóra támad.

Egyiptom utolsó királynőjének nyughelyét évszázadok óta keresik, és ahogyan egyre több felfedezés történik, úgy kerülnek a régészek is egyre közelebb a talány megfejtéséhez. Ez a friss dokumentumfilm-sorozat a nyomok utáni izgalmas kutatást mutatja be az ókori városoktól, Taposiris Magnától és Epheszosztól indulva, Görögországon és Olaszországon át az Alexandria körüli tengerfenékig. A nézőt a helyszíni ásatások és 3D-s modellezés hozza még közelebb a témához, miközben egy kosztümös kisfilm szemlélteti Kleopátra sorsát. Sőt, az alkotók arra is vállalkoztak, hogy megpróbálják tisztázni a legendás asszonyt övező rejtélyeket, mert – mint mondja a sorozat egyik történésze: „Kleopátrát több rejtély övezi, mint a történelem bármely más női alakját.”

Külön dokumentumsorozat is foglalkozik egyébként Az ókori Egyiptom királynőivel, amelyek közül igazi csemegének számít az október 17-én vetített Kleopátra lánya premier, amely bemutatja Kleopátra Szeléne kevésbé ismert, ám annál érdekesebb életét. Ő anyjának a római Marcus Antoniussal folytatott, kudarcra ítélt szerelmi kapcsolatából született, majd a családból csak ő maradt életben. Fogolyként Rómába hurcolták, de sikerült felülkerekednie a sorsán: feleségül ment az afrikai királyhoz, II. Jubához, és a kontinens egyik legnagyobb királynőjévé vált.

Mindemelett olyan Egyiptommal kapcsolatos dokumentumfilmek kerülnek még műsorra, mint A hieroglifák titkai, a Tutanhamon: Az utolsó kiállítás és az Egyiptom elveszett piramisa, amelyek mind-mind lényegesen hozzájárulhatnak az ókori birodalommal kapcsolatos ismeretek tágításához.

A félmaratontól az ejtőernyős és motoros tereprali versenyeken át a nyílt squash bajnokságig egyre több és nevesebb sporteseményt rendez a kellemes klímájú ország. A tavalyi kétszáz sportesemény közül kétségtelenül a legnagyobb torna a férfi kézilabda világbajnokság volt. 2017-ben az U19 női kosárlabda világkupának Sharm El-Sheikh adott otthont.

„Egyiptom a fenntarthatóság éllovasa szeretne lenni a régióban” – jelentette be Ghada Samir Shalaby turisztikai és régiségügyi miniszterhelyettes az utazásszervezőknek és újságíróknak tartott tájékoztatóján a Hungexpón. Gazdag sivatagi, hegyi és élővízi ökológiai rendszereik védelmében egyre több ökoturisztikai szempontot érvényesítenek az egyiptomiak: hozzájárulnak a nemzetgazdasághoz, fenntartható módon használják a természeti kincseket, a turizmusból származó bevételekből a helyi közösségeket is támogatják. Shalaby berszámolt arról is, hogy elindítottak egy ahhoz hasonló osztályozási rendszert, mint a szállodai csillagozás, csak ez a hely környezettudatosságát hivatott osztályozni, és a szállodák mellett a búvárcentrumok is megkaphatják. A „Green Star” bevezetésének hamar híre ment, már a magyar utazási irodák is gyakran érdeklődnek egy-egy hely öko-besorolása iránt.

Egyiptomnak, az Egyesült Nemzetekkel (UN) együttműködésben megvalósuló, 2016-ban bemutatott nemzeti fenntarthatósági fejlesztési stratégiájának köszönhetően a turisták ma már olyan helyekre juthatnak el, ahová azelőtt idegennek nem volt esélye betekinteni. 30 nemzeti parkból 12 ma már látogatható, itt az utazó találkozhat a helyi közösségekkel, megkóstolhatja ételeiket és környezetbarát fogadókban szállhat meg.

Az ország fenntarthatósági törekvéseinek elismeréseként érkezik novemberben az ENSZ éghajlat-változási konferenciája, ismertebb nevén a COP27 Egyiptomba, azon belül is Sharm El Sheikh városába, amelyet folyamatosan alakítanak át zöld településsé.

A tudatos infrastrukturális fejlesztés legfőbb letéteményese az új tervezett főváros lesz: a NAC lesz a világ eddigi legnagyobb, célzottan épített fővárosa, amelynek 6.5 milliós lakossága minden szempontból fenntartható környezetben fog élni.

„Évek óta úgy zajlanak a fejlesztéseink, hogy a történelmi emlékek és az új létesítmények is kivétel nélkül látogathatóak legyenek a mozgássérültek számára is. Célunk, hogy ne csak a magasan képzett személyzet és a változatos éghajlat vonzza a turistákat hozzánk, hanem az is, hogy egy fenntartható és egyenlő esélyeket kínáló környezetben fogadjuk vendégeinket” – tette hozzá a miniszterhelyettes, miközben országa iránt akkora volt a magyar közönség érdeklődése, hogy sorok alakultak ki a Luxor bejáratát idéző stand előtt. Az érdeklődőknek a nagykövetség egy tradicionális egyiptomi ételkóstolóval kedveskedett a kiállítás harmadik napján.

Érdemes meglátogatni a H pavilon 203 A standját, ahol elsőkézből tájékozódhat a látogató a mediterrán ország kínálta lehetőségekről. Az UNESCO világörökségi helyszínei közül hét található itt, ami önmagában vonzóvá teszi Egyiptomot, nem beszélve a tenger kínálta strandok, vízi sport lehetőségek, hajóutak széles választékáról, valamint a sivatagban elköltött beduin vacsorák romantikájáról. A kiállításon Egyiptom élő hárfazenével, ingyenes henna festéssel és hieroglif írással kedveskedik az érdeklődőknek.

Amiért 2022-ben is érdemes felfedezni vagy ismét átélni Egyiptomot

A közelmúlt múzeumi fejlesztései (Hurghada Museum, Sharm El Sheikh Museum) után idén nyílik a világ leggrandiózusabb egyiptomi gyűjteményének otthont adó, közel félmillió négyzetméteres Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma Kairóban. Az Egyiptomi Turisztikai Minisztérium tavaly áprilisban egy nemzetközi figyelmet kapó esemény során szállított át huszonkét múmiát régi helyükről a kor igényeinek megfelelő, modern múzeumba. A Fáraók Aranyparádéja egy órán át tartott. A királyi múmiák így költöztek a Tahrir téren lévő Egyiptomi Múzeumból az új, egymilliárd dolláros beruházásból megszületett otthonukba.

Biztonságból jeles

Egyiptom azonban nemcsak látványos ünnepségekkel és fejlesztésekkel kíván vonzó úticéllá válni a turisták térképén, az ország idegenforgalmáért felelős vezetők mindent megtettek a turizmus biztonságos újraindításáért a Covid -19 világjárvány után. A fontos turisztikai helyszíneken található hotelok, kávézók, éttermek, bazárok csak teljesen oltott munkatársakat alkalmazhatnak. A hatóságok bevezették a higiéniai biztonságot szavatoló tanúsítványt (Hygiene Safety Certificate), ami jelzi, hogy az adott épület vagy történelmi helyszín hiánytalanul teljesíti az egészségvédelmi előírásokat. A verifikációval rendelkező hoteleket öt nemzetközileg elismert minősítő céggel közreműködve rendszeresen ellenőrzik a Turisztikai Minisztérium és az Egyiptomi Hotelszövetség szakemberei.

A magyarok a Zöld-foki Köztársaság, Uruguay és Németország legyőzésének köszönhetően a maximális négy pontot vitték magukkal a csoportkörből a középdöntőbe, ahol Brazília és Lengyelország ellen is nyertek, az Európa-bajnok Spanyolországtól viszont kikaptak.

Ez a 27. férfi világbajnokság, és a 21., amelyen a magyarok is szerepelnek. Legjobb eredményük az 1986-os második és az 1997-es negyedik helyezés.

Eredmény, negyeddöntő:
Franciaország-Magyarország 35-32 (12-14, 30-30, 32-31), hosszabbítás után
Gíza, zárt kapuk mögött, v.: García, Marín (spanyolok)
lövések/gólok: 56/35, illetve 50/32
gólok hétméteresből: 5/4, illetve 3/2
kiállítások: 8, illetve 6 perc

Magyarország:  Mikler – Lékai 5, Szita 4, Sipos 1, Bánhidi 6, Máthé 4, Rodríguez 1, cserék: Bóka 5, Rosta 1, Bodó 3, Ancsin 1, Hornyák, Székely, Balogh Zs. 1, szövetségi kapitány: Gulyás István

A magyar keretből ezúttal Borbély Ádám, Topic Petar, Hanusz Egon és Nagy Bence maradt ki taktikai okok miatt. A meccset százszázalékos mutatóval váró franciák ellen Mikler Roland nyolc perc alatt öt lövést védett, erre alapozva csapata 5-1-re elhúzott. A Telekom Veszprém balszélsője, Kentin Mahé irányítóként több hibát is elkövetett, ezért lecserélték. Bár Mikler továbbra is parádézott, Michaël Guigou góljaival és Vincent Gérard védéseivel lendületbe került és elkezdte a felzárkózást a hatszoros világbajnok francia együttes. A magyarok 9-3 után kilenc percen át minden támadásukat elrontották, így az egyre jobban védekező ellenfél 9-8-ra feljött. A csereként beállt Bodó Richárd sem tudott segíteni, ennek ellenére csapata Lékai Máté irányításával megőrizte előnyét, az első félidőben egyszer sem került hátrányba, és a szünetben 14-12-re vezetett.

A második felvonást is hatékony védekezéssel kezdték a franciák, az átlövőket igyekeztek elbizonytalanítani, a beálló Bánhidi Bencét pedig nem hagyták labdához jutni. Ennek ellenére egy ideig felváltva estek a gólok, majd a támadójátékát felgyorsító ellenfél a negyvenedik percben – a találkozó során először – átvette a vezetést. Sorozatban négy gólt lőtt a francia válogatott (21-19), majd a remekül küzdő magyarok kétszer is egyenlítettek. Az utolsó tíz perc is döntetlen állásról (25-25) indult, az ellenfél ezután 3-0-s sorozatot produkált, de a magyar együttes nyitott védekezésre váltott, és fél perccel a vége előtt ismét eltüntette a különbséget (30-30). Az utolsó támadás a franciáké volt, de újabb gól nem született még időntúli szabaddobásból sem, így hosszabbítás következett.

Az első és a második öt percben is több hibával, leginkább labdaeladással nehezítették saját dolgukat a magyarok, így 5-2-re elveszítették ezt a periódust, és a legjobb nyolc között búcsúztak a tornától.

A mezőny legeredményesebb játékosa Guigou és a meccs legjobbjának választott Bánhidi Bence volt egyaránt hat góllal. Kentin Mahé egyszer talált be. A kapusok közül Mikler 15, Gérard hét, Yan Genty pedig négy lövést védett. A két együttes 39. egymás elleni meccsén 18 magyar és 17 francia siker mellett ez volt a negyedik döntetlen a rendes játékidőben.

Korábban:
Spanyolország-Norvégia 31-26 (21-15)
Svédország-Katar 35-23 (14-10)
Dánia-Egyiptom 35-35 (16-13, 28-28, 31-29, 34-34, 34-35), hétméteresekkel: 4-3

Az elődöntő programja:
péntek:
Dánia-Spanyolország 17.30
Svédország-Franciaország 20.30
A torna győztese kijut a 2023-as, lengyel-svéd közös rendezésű világbajnokságra.

Forrás: MTI