A Budapesti Metropolitan Egyetem Dér Csaba Dezső által vezetett Marketing Műhelye közel 600 hallgatót kérdezett meg arról, hogyan változott egyes tevékenységek kapcsán a motivációjuk, mivel foglalkoztak többet és mivel kevesebbet az otthon töltött idő alatt, és hogyan értékelték a digitális tanulást, a munkát, a szórakozást. Az eredmények alapján az online lét nem hozott akkora változást az egyetemisták mindennapi szokásaiban, mint azt előzetesen gondolhatnánk.

Megduplázódott a digitális térben töltött idő

A járvány alatti időszakban – értelemszerűen – lényegesen többet töltöttek a digitális térben a hallgatók – mind a mobilhasználatra, mind a munkára és a szórakozásra fordított idő legalább megduplázódott. A pandémia előtt a hallgatók legnagyobb része napi 4-6 órát töltött online, ez mostanra a 7-9, sőt akár a 10-12 órát is eléri.

Kevesebb idő a barátokkal, több a családdal

A válaszadók 61 százaléka kevesebb időt tölt a barátokkal, mint a járvány előtt, 25 százalékuk ugyanannyit, és csupán a válaszadók 4 százaléka többet. A családi kapcsolattartás tekintetében a válaszok pont ellenkező képet mutatnak: a többség (81%) ugyanannyi vagy több időt tölt a családjával most, mint a pandémia előtt. A koronavírus emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása a leghangsúlyosabb a hallgatók válaszai között: a kitöltők 57 százaléka érzi úgy, hogy negatív hatással volt a járványhelyzet a kapcsolataira.

Ugyanannyi tanulás, de nagyobb motiváció

A hallgatók közel fele (46%) nyilatkozott úgy, hogy a digitális oktatásra való átállás óta is ugyanannyit tanul, mint korábban. Ez az esetek közel felében hetente pár órát jelent, a válaszadók 43 százalékánál pedig naponta pár órát. A kitöltők 35 százaléka érzi úgy, hogy csökkent a motivációja a tanulás terén, 23 százalékuk nem érez változást, 42 százalékuk pedig pont motiváltabbnak érzi magát. A pandémia alatt az önfejlesztés és a tanulás volt az a tevékenységi kör, amelyet a legpozitívabban éltek meg a kitöltők: a válaszadók 46 százaléka gondolja úgy, hogy a koronavírus okozta helyzet pozitívan hatott ezekre a területekre.

Sport és kikapcsolódás

A sportolási kedv a járvány előtti szinthez képest egyértelműen csökkent, a kitöltők 40 százaléka kevesebbet mozog, mint korábban, 28 százalékuk viszont többet, míg a hallgatók negyede ugyanannyit mozog. A kirándulás sem feltétlenül lett népszerűbb időtöltés a bezártság idején: a válaszadók egyharmada ugyan több időt tölt a szabadban, kétharmaduk azonban ugyanannyit vagy kevesebbet. A hallgatók 17 százaléka naponta pár órát, 42 százaléka hetente pár órát, 19 százaléka havonta pár órát tölt el sporttal, 22 százalékuk azonban semennyi időt nem fordít a mozgásra. Sétával, kirándulással a diákok többsége hetente vagy havonta pár órát tölt – a kitöltők fele jelenleg nagyobb motivációt érez a kiránduláshoz, sétához, mint korábban.

A válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy a koronavírus összességében negatív hatással volt a sportolási szokásaikra, 21 százalékuk azonban úgy érzi, a pandémia kifejezetten pozitívan hatott rájuk ezen a téren.

Nem taroltak a hobbik

A bezártság a hobbikra fordított idő szempontjából sem hozott nagy változást a hallgatók életében: a diákok 40 százaléka jelenleg is ugyanannyi időt tölt a hobbijával, mint korábban, és többen vannak azok (31%), akik jelenleg kevesebbet foglalkoznak a hobbijukkal, mint azok, akik többet (24%). A válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben motiváltabb lett a hobbijával kapcsolatban, 25 százalékuk azonban úgy érzi, inkább csökkent a motivációja.

A hallgatók 27 százaléka a pandémia ideje alatt újra elővette egy régebbi hobbiját, 17 százalékuk pedig valamilyen új hobbit talált magának ebben az időszakban. Ezek a válaszadók a legnagyobb arányban (38%) a kézműves tevékenységek felé kezdtek el nyitni. A legnépszerűbb új hobbi a rajzolás, a színezés és a festés volt, ez után pedig a sport, majd az olvasás és az írás kapott helyet a legkedveltebb új tevékenységek listáján. Többen választották új időtöltésnek az önfejlesztést vagy nyelvtanulást (9%), a társas- vagy videojátékot (8%) és a sütés-főzést (8%) is.

Sütés-főzés és háztartás

A hallgatók negyede nyilatkozott úgy, hogy jelenleg kevesebbet főz, többségük ugyanannyi vagy több időt töltött ételkészítéssel a pandémia alatt. A válaszadók 44 százaléka érzett a bezártság ideje alatt nagyobb motivációt a sütés-főzéshez, 18 százalékuknak pedig kifejezetten kevesebb kedve volt hozzá. A háztartási teendők kapcsán a hallgatók 35 százaléka lett motiváltabb, mint korábban. Érdekesség, hogy hiába vagyunk leginkább otthon, a válaszadók 30 százaléka kevesebbet fordít háztartási feladatokra.

Munka

Az egyetemisták csupán 22 százaléka töltött kevesebb időt munkával– 73 százalékuk ugyanis ugyanannyit, vagy többet dolgozik jelenleg a járvány előtti időszakhoz képest. A fiatalok motivációja a munka kapcsán lényegesen nem változott, azonban a kitöltők közel fele (46%) negatív élményként írja le a pandémia alatt tapasztalt változásokat.

Önképzés, kreativitás, lelkesedés

Tavaly március óta az egyetemisták közel fele kezdett el valamilyen online kurzust. A hallgatók többsége a saját egyetemi képzéséhez kapcsolódó kurzusra iratkozott fel, de sokan voltak azok is, akik valamilyen új területen szerették volna bővíteni tudásukat – néhányan pedig több képzésbe is belekóstoltak. A válaszadók közel negyede kezdett el valamilyen nyelvi tanfolyamot a járvány ideje alatt, és népszerű volt a számítógépes ismeretek fejlesztése (Excel, programozás, szoftverfejlesztés) is. Sokan kezdtek el művészet és marketing témájú kurzusokra járni, néhányan pedig OKJ-s képzésre (pl. szépségápolási, mezőgazdasági), illetve KRESZ tanfolyamra iratkoztak be. Bár a hallgatók számos új dologba belefogtak, a többségük (55%) úgy értékelte, a világjárvány okozta helyzet negatívan hatott a lelkesedésére.

Kifejezetten egyetemisták és egyetemi dolgozók igényei szerint alakították ki az ELTEphone-t, ami jelenleg kétféle csomagban, ELTE MINI és az ELTE MAXI néven érhető el. Az ELTEphone-előfizetők között mindkét díjcsomag korlátlan híváslehetőséget és jelentős, akár havi 10 gigabájtos belföldi vagy EU-n belüli mobilnetes forgalmat tesz lehetővé. A MAXI csomag korlátlan hívást tesz lehetővé bármilyen magyarországi telefonszámra belföldön és az Európai Unión belül, beleértve az 1-es roaming díjzóna egyéb országait is. Az ELTEphone-tarifák – amíg az adott hónapban aktív adatkeret érthető el – korlátlan levelezést és böngészést biztosítanak, azaz ezek a tevékenységek nem csökkentik a havi adatkeretet.

Az ELTEphone komoly előnye, hogy a tarifa használói a Telenor Magyarországgal állnak szerződésben és közvetlenül a mobilszolgáltatónál végezhetnek bármilyen adminisztrációt harmadik fél közreműködésének szükségessége nélkül. A szolgáltatás a Telenornál elérhető publikus lakossági és üzleti előfizetésekkel megegyezően teljes hozzáférést biztosít a Hipernet-hálózathoz mind országos lefedettségben, mind az elérhető legmagasabb letöltési sebesség terén. Az ELTEphone-osoknak egyetemi tanulmányaik befejeztével sem kell lemondaniuk a kedvezményes díjcsomagról, hallgatói jogviszonyuk befejeztével is megtarthatják. Az ELTEphone egyéves vagy kétéves tarifahűséggel választható, utóbbi esetén kedvezményes készülékvásárlásra is lehetőség nyílik.

Az ELTEphone-tarifákat az ELTEShopban lehet igényelni. A regisztráció után e-mailben érkező kupon segítségével a Telenor Magyarországnál véglegesíthető a megrendelés (akár online, akár személyesen a szolgáltató üzleteiben, amelynek során akár meglévő telefonszámukat is megtarthatják. Egy hallgató összesen öt kupont válthat ki, így igény szerint családtagjai is csatlakozhatnak a kedvezményes tarifához.

Az ELTEphone-csomagok részletei:

1.) ELTE MINI

2.) ELTE MAXI

Belföldi mobil adatforgalom

1.) 1,5 gigabájt

2.) 10 gigabájt

Hanghívás flottán belül

1.) korlátlan

2.) korlátlan

Hanghívás belföldön

1.) 240 perc

2.) korlátlan

Hanghívás roaming EU-n belül és 1-es díjzónában

1.) 240 perc

2.) korlátlan

Az ELTE MINI 3 és 10 GB-os havi adatjeggyel bővíthető.