„Leginkább az étkezési kiadásokban, valamint a szórakozásra és a lakhatásra fordított összegekben érzékelhető a növekedés. Ez sajnos akár jelentős nehézségeket is okozhat a fiataloknak, hiszen az egyetemisták vásárlói kosarának jelentős részét alkotják a fenti kiadások. Lakhatásra átlagosan 50 és 180 ezer forint között költenek a felmérés résztvevői. A felsőoktatásban tanulók átlagosan 50-60 ezer forintot fordítanak egy hónapban étkezésre, szórakozásra pedig 20-40 ezer forint megy el egy hónapban, de van, aki úgy nyilatkozott: bőven 100 ezer forint felett költ erre” – tájékoztat Budai Marcell, az EFOTT fesztivál sajtófőnöke.

A felmérésben a kitöltők 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy dolgozik valamit a tanulás mellett, és ebből rendszeres jövedelme van. Ösztöndíjat 30, zsebpénzt 29 százalékuk kap. Mindössze 6 százalékuk nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. 79 százalékuk tud havonta félretenni valamilyen összeget.

A növekvő árak miatt a válaszadók háromnegyede csökkentette kiadásait az élet valamely területén: a legtöbben (77 százalék) a szórakozáshoz kapcsolódó kiadásokon faragnak, az étkezésen pedig 61 százalékuk próbál spórolni. Ruhákat is jóval megfontoltabban választanak, mint korábban.

Az egyetemisták várakozásai jelentősen megoszlanak a jövő évi anyagi helyzetüket tekintve: a legtöbben (35%) arra számítanak, hogy 2023-ban romlani fog az anyagi helyzetük, de közel hasonló arányban (31%) vannak azok, akik javulást várnak a következő évben – írják.

Fotó: Priscilla Du Preez/unsplash.com

A Makronóm Intézet elkötelezett a hazai vállalkozások versenyképességének növelése iránt: gazdaságfejlesztési céljait szemléletformálással, illetve adat- és értékalapú elemzés módszereivel kívánja támogatni, célja pedig, hogy a patrióta szemléletű kutatóknak és kutatásoknak otthont, megjelenési felületet biztosítson.

Az Intézet „Fejlődik a hazai” címmel meghirdetett, egyetemistáknak szóló cikkíró pályázata keretében a patrióta gazdaságpolitikai gondolkodás szellemében írt közérthető, egyben szakmailag igényes cikkeket vár felsőoktatási hallgatóktól, mely egy sikeres hazai céget, üzletet, innovációt vagy fejlesztést mutat be. A magyar nyelvű, szóközökkel együtt maximum 20.000 leütés terjedelmű pályamű lehet interjú, riport vagy éppen elemző cikk is, egy pályázó pedig akár 3 cikkel is jelentkezhet.

A cikkíró versenyre leadott pályázatokat rangos szakmai bírálóbizottság értékeli. A 25 legjobbnak ítélt pályamű alkotója fejenként 25.000 Ft-os díjazásban részesül, valamint a pályázatra beadott cikkeik számára az Intézet megjelenési lehetőséget biztosít a Mandiner heti hírmagazinban vagy a Makronom.hu online felületén. Ezen felül az 5 legkiválóbb pályamű alkotója számára 4 hónapos, havi nettó 100.000 Ft juttatással járó gyakornoki foglalkoztatást biztosít a Makronóm Intézet, ezen felül pedig az 5 legkiválóbb pályázó további egyszeri díjazásban is részesül.

A jelentkezés határideje 2021. október 31. vasárnap éjfél, a pályaműveket a cikkíró verseny űrlapján lehet benyújtani. További információk, a pályázat pontos részletei és a részvételi követelmények a Makronóm Intézet weboldalán elérhető pályázati kiírásában olvashatók.

Fotó: Kaitlyn Baker / Unsplash

Kifejezetten egyetemisták és egyetemi dolgozók igényei szerint alakították ki az ELTEphone-t, ami jelenleg kétféle csomagban, ELTE MINI és az ELTE MAXI néven érhető el. Az ELTEphone-előfizetők között mindkét díjcsomag korlátlan híváslehetőséget és jelentős, akár havi 10 gigabájtos belföldi vagy EU-n belüli mobilnetes forgalmat tesz lehetővé. A MAXI csomag korlátlan hívást tesz lehetővé bármilyen magyarországi telefonszámra belföldön és az Európai Unión belül, beleértve az 1-es roaming díjzóna egyéb országait is. Az ELTEphone-tarifák – amíg az adott hónapban aktív adatkeret érthető el – korlátlan levelezést és böngészést biztosítanak, azaz ezek a tevékenységek nem csökkentik a havi adatkeretet.

Az ELTEphone komoly előnye, hogy a tarifa használói a Telenor Magyarországgal állnak szerződésben és közvetlenül a mobilszolgáltatónál végezhetnek bármilyen adminisztrációt harmadik fél közreműködésének szükségessége nélkül. A szolgáltatás a Telenornál elérhető publikus lakossági és üzleti előfizetésekkel megegyezően teljes hozzáférést biztosít a Hipernet-hálózathoz mind országos lefedettségben, mind az elérhető legmagasabb letöltési sebesség terén. Az ELTEphone-osoknak egyetemi tanulmányaik befejeztével sem kell lemondaniuk a kedvezményes díjcsomagról, hallgatói jogviszonyuk befejeztével is megtarthatják. Az ELTEphone egyéves vagy kétéves tarifahűséggel választható, utóbbi esetén kedvezményes készülékvásárlásra is lehetőség nyílik.

Az ELTEphone-tarifákat az ELTEShopban lehet igényelni. A regisztráció után e-mailben érkező kupon segítségével a Telenor Magyarországnál véglegesíthető a megrendelés (akár online, akár személyesen a szolgáltató üzleteiben, amelynek során akár meglévő telefonszámukat is megtarthatják. Egy hallgató összesen öt kupont válthat ki, így igény szerint családtagjai is csatlakozhatnak a kedvezményes tarifához.

Az ELTEphone-csomagok részletei:

1.) ELTE MINI

2.) ELTE MAXI

Belföldi mobil adatforgalom

1.) 1,5 gigabájt

2.) 10 gigabájt

Hanghívás flottán belül

1.) korlátlan

2.) korlátlan

Hanghívás belföldön

1.) 240 perc

2.) korlátlan

Hanghívás roaming EU-n belül és 1-es díjzónában

1.) 240 perc

2.) korlátlan

Az ELTE MINI 3 és 10 GB-os havi adatjeggyel bővíthető.

Gyakori téma a kapuzárási pánik, azonban kevés szó esik a kapunyitásról, pedig a felsőoktatásban tanulók félnek a jövőtől, az önállóságtól, amely sokukból szorongást és bizonytalanságot vált ki. A Budapesti Metropolitan Egyetem Sok/k/színűség című TEDx eseményén éppen ezért foglalkozott az elsősorban pályakezdés előtt állókat érintő problémával: a rendezvényre készített felmérés során a kapunyitási pánikról kérdezte őket. A felmérésben részt vevők közel 80 százaléka tisztában van a kapunyitási pánik jelentésével, sőt a fiatalok harmada már magán is tapasztalta a tüneteket. A megkérdezettek megítélése szerint ismerőseik nagy többségét is érinti ez a jelenség.

Megfelelni az elvárásoknak

A hallgatók negyede leginkább a szülőknek szeretne megfelelni, az iskola csak ez után következik. 17-17 százalékuk néz szembe nap mint nap különféle társadalmi és párkapcsolati elvárásokkal. A válaszadóknak magukkal szemben is komoly követelményeik vannak: a legfontosabbak közé tartozik a boldogságra való törekvés, a saját karriercélok megvalósítása és a hivatás megtalálása, de a saját megítélésük szerinti siker is.

Az egyetemisták közel fele érintett

A hallgatók közel egyötödét megbénítja a kapunyitási pánik, és egyedül érzik magukat, minden harmadik válaszadó azonban tisztában van azzal, hogy másoknak is van ilyen jellegű problémája. Az érintettek elsősorban a családjuktól várnának el segítséget, de nyitottak egy külső tanácsadó vagy szakértő, illetve a barátok véleményére is. „A huszonévesek azért is hihetik, hogy valami nincs rendjén velük, mert a társadalmi vélekedés szerint ez az az áhított időszak, amikor mindenki jól érzi magát. Ők azonban nem tudják eldönteni, hogy a média, a közvetlen környezetük vagy a saját elvárásaiknak kell-e megfelelniük” – mondta el Simon Orsolya, a METU TEDx konferenciájának előadója.

Mi a megoldás?

Az a feltételezés, miszerint egy új munkahely, iskola vagy más életkörülmények megoldást jelenthetnek erre a helyzetre, megosztotta a kérdőívet kitöltőket. 27 százalékuknak nem igazán lenne segítség az új környezet, míg egynegyedük úgy gondolja, valószínűleg jobban éreznék magukat a váltás után. A megkérdezettek alig több mint egytizede gondolja határozottan, hogy kiút lenne a kapunyitási pánikból a környezet vagy más életkörülmény megváltozása. A kitöltők többsége szerint lehet önállóan, egyedül is megoldást találni a kapunyitási pánik jelenségre, a fiatalok harmada azonban nehezen bízik saját magában.

Megelőzhető a jelenség?

A válaszadóknak arról is megoszlik a véleményük, hogy a kapunyitási pánik megelőzhető-e. A megkérdezettek 40 százaléka szerint nem elkerülhető ez az állapot, 41 százalékuk pedig úgy véli, a megfelelő iskolai felkészítés lenne a legjobb megoldás, de az is segítene a helyzeten, ha a szülők jobban odafigyelnének gyermekeik pályakezdéssel kapcsolatos kérdéseire és problémáira.

„Miért ön a legalkalmasabb a pozícióra?” – hangzik el sokszor az állásinterjúkon. A javarészt munkatapasztalat nélküli, de már diplomás fiatalok megtorpannak egy ilyen kérdéstől. „Az egyre több felelősség megrémiszti a pályakezdőket, hiszen sokuk nincs tisztában saját képességeivel” – mondta el dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora. A METU egyedülálló, portfólióalapú képzési rendszere, a MyBrand az elsajátított szakmai tudás mellett éppen ezért az egyéni kompetenciákra is fókuszál. „A képzés alatt kialakított portfólió segítségével a hallgató folyamatosan figyelemmel kísérheti, milyen készségeket és attitűdöket sajátított el az elvégzett kurzusok során. Az egyetemi évek végére reális képet kapnak saját erősségeikről, amelyekre építve kiemelkedhetnek a versenyből.”