A következő rövidfilmeket a METU hallgatói készítették, és legtöbbjük jó pár hazai és nemzetközi elismerést is bezsebelt. A filmek a Dot&Line oldalon, az alkotókkal készült interjúkkal együtt is megtekinthetők. Aki pedig az online elérhető filmek után kedvet kap az animációs filmekhez, az ingyenes Animascope fesztiválon január 25-én megtekintheti a Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatóinak diploma- és vizsgafilmjeit.

Jacques ámokfutása, avagy mikor veszítjük el bizalmunkat önmagunkkal szemben? (Horesnyi Máté)

A fekete-fehér, abszurd jelenetekből álló, a mindennapok értelmét kereső animáció Jacques Tati francia filmrendező előtt tiszteleg. Szabad kompozíciós film, amely „egymástól független jelenetek összekapcsolásából adódó érzet mentén próbálja definiálni a mindennapok mibenlétét.”

Betti (Ács Zsuzsanna)

A dokumentarista animációs film egy interjúra épül, amelyet a Metropolitan Egyetem animációs mesterszakán végzett Ács Zsuzsanna egy női taxisofőrrel, Forgó Bettivel készített. Bettiben a nyolcvanas években punkként erős volt a szabadságvágy, amit később a taxizásban talált meg.

Mamahotel (Orosz Tina)

Aktuális, elgondolkodtató és vicces film a fiúról, aki épp hazafelé tart, hogy segítse beteg édesanyját, és egyúttal bemutassa szerelmét a családjának. Az anyósjelölt nem örül túlságosan a váratlan vendégnek. A hatperces karikatúra nagyon aktuális szociális problémát jelenít meg humoros stílusban, letisztult, minimalista, mégis érzékletes animációval.

Papa (Bakos Fanni)

Szavak nélkül is sokatmondó film, melyben egy kislány édesapját kíséri a hosszú úton. Szimbolikusan jeleníti meg azt a folyamatot, ahogyan a gyerek megéli szülője elvesztését, a dacolástól kezdve az elfogadáson át az elengedésig.

Spirit Walk (Finta Simon)

Lélekvándorlás. Technikájában és megvalósításában is nagyban eltér az előzőktől, de éppen ezért színesíti a palettát. Az absztrakt, nem könnyen emészthető, homályos alkotás egy régi erdőben játszódik, és ahogy haladunk a mély belseje felé, a növényzet egyre hangosabban kommunikálja emlékeit felénk. Nehezen értelmezhető, mint ahogy maga az élet is.

Bardo (Spitzer Fiorella)

Az öreg halász és kutyájának története életről, elmúlásról és a kettő közti átmenetről.

Aki kedvet kapott az animációs világhoz, január 25-én a hetedik Animascope-on, az Uránia Nemzeti Filmszínházban nagyvásznon tekintheti meg a Budapesti Metropolitan Egyetem 2020-ban és 2021-ben diplomázott alap- és mesterszakos hallgatóinak diploma- és vizsgafilmjeit.

A világjárvány ellenére fiatalok ezreinek továbbtanulási tervei jelennek meg az online beszélgetésekben, ahogy az elmúlt években, úgy a 2021. őszi félévet is sokan magyar egyetemen képzelik el. Az utóbbi évtizedek alatt rengeteg külföldi hallgató fordult meg a magyar felsőoktatásban és valószínű, hogy még többen jönnek a járványügyi korlátozások feloldása után is. Sokan érkeznek az ERASMUS, vagy más diák-csere program keretében egy-egy szemeszterre, míg hallgatók tömege vállalkozik arra, hogy az egész képzés idejére Magyarországra költöznek és itt szerzik meg diplomájukat. Magyarország és a magyar egyetemek igen népszerűek a külföldi diákok körében, ennek magyarázata, hogy a külföldön tanulás élménye mellett, többnyire a megfizethetőbb tandíj és magas oktatási színvonal, az egyetemi városok élhetősége és hangulata miatt választanak minket. Ehhez hozzájárul, hogy egyre több országgal kötünk megállapodást, amelynek keretében évente emelkedik az országban tanuló külföldi egyetemisták száma.

Az Ynsight Research kutatócsapata egy különleges globális, több mint 120 országra kiterjedő netnográfiát készített, amelyben megvizsgálta, hogy milyen kép alakult ki a magyar egyetemekről a nemzetközi online beszélgetésekben az idei felvételi időszak előtt. A kutatás során feltérképeztük a szerkesztett online portálokon megjelenő releváns témákat, emellett vizsgálatunkban külön kitérünk arra is, hogy a hallgatói beszélgetésekben mennyire népszerűek az egyes oktatási intézmények. A vizsgálati időszakban (2019. január – 2021. március) közel 42 000 megjelenést és több mint 100 000 további interakciót elemeztünk netnográfia módszertanával.

Hírünk a nagyvilágban

Összességében azt láthatjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosság elsősorban a pozitívumokra, a szakmai sikerekre és az egyetemi innovációkra fókuszál. Azonkívül, hogy az ELTE-nek van a legerősebb nemzetközi online jelenléte, az adatokból sok más izgalmas dolog is kiderül, többek között, hogy az Óbudai Egyetem erős versenytársa a BME-nek, míg sok külföldi diák szerint némelyik egyetem túl sok figyelmet szentel az elméleti oktatásra és hogy a Debreceni Egyetem nemcsak az akadémiai körökben ismert. Érdekes még megjegyezni, hogy az angol nyelvű felhasználói beszélgetésekben magyar diákok is részt vesznek, akik erősen formálják az információkat kereső külföldiek véleményét – megosztják saját tapasztalataikat.

Az ELTE egyértelműen az etológia terén végzett kutatásainak köszönheti stabil nemzetközi digitális jelenlétét: a megjelenés trendben regisztrált három magasabb kiugrás mindegyike kutyákkal végzett kutatásainak eredménye (pl. a kutyáknak egyfajta „infravörös érzékelő” van az orruk hegyén). A szakirodalmi oldalakon kívül a témáról számtalan nemzetközileg ismert hírportál is közölt le riportot, többek között az angliai DailyMail, a kanadai Independent, vagy éppen az amerikai Reuters. De a témát más országok angol nyelvű kiadásai is felkapták, megjelent még például Szingapúrban, Indiában, Írországban, Brazíliában és Nigériában is. A világhírű kutatásoknak köszönhetően, rendkívül pozitív az egyetem nemzetközi megítélése, mind a szerkesztett hírekben, mind a felhasználói kommentekben.

Bár az ELTÉ-t nem érte utol, de a Szegedi Tudományegyetemről is sok megjelenés született, több mint 7 000 említéssel a második helyen áll. Elsősorban a koronavírus és a magyar biokémikus, Karikó Katalin hozta meg a jelentős említésszámot az egyetemnek. Egyrészt cikkek tömkelege jelent meg a Pfizer-BioNTech koronavírus vakcinán dolgozó Karikóról, aki a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte karrierjét. Emellett az egyetem több tudósát idézték cikkekben a vírus kutatásokkal kapcsolatban – ez elsősorban a 2020 utolsó időszakától volt jellemző – amikor elérhető közelségbe kerültek a koronavírus elleni vakcinák.

A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem majdnem fej-fej mellett végeztek. A Debreceni Egyetem megjelenését igencsak megemelte egy nigériai valóságshow, a Big Brother Naija, az egyik résztvevő ugyanis a Debreceni Egyetemen végzett és több cikkben is említik, hogy a valóságshow szereplő egyetemi diplomával rendelkezik. A Pécsi Tudományegyetem több kutatási eredménye jelent meg angol nyelvű online oldalakon, de a vizsgált időszak végén megemelkedő említésszámot az egyetem egy viszonylag nagy mennyiségű követővel rendelkező diákjának köszönheti, aki büszkén posztolt újonnan megszerzet diplomájáról.

Annak ellenére, hogy a SOTÉ-n viszonylag magas a külföldi diákok aránya az egyetemről nem született kiemelkedő mennyiségű angol nyelvű megjelenés a két év alatt. Ugyanez a helyzet a Corvinus esetében is. A Corvinus megjelent az egyetemen fél évet eltöltött, majd summa cum laude végzett diákról szóló cikkek sorozatában a Fülöp-szigeteken, akinek gyerekkori álma volt Európában tanulni, de felbukkant Donald Trumpról szóló írásokban is a magyar származású volt corvinusos Sebastian Gorka, a volt amerikai elnök helyettes tanácsadója miatt.

A BME trendjében egy inkább a mainstream-en kívülálló platformokon és blogokon megjelenő tartalom emelte meg a megjelenéseket: hogyan lehet ingyen tanulni Európában? A Károli Gáspár Református Egyetemről, Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és a Pannon Egyetemről csupán pár száz említést regisztráltunk.

Hol találjuk meg a magyar egyetemek iránt érdeklődő külföldieket az online térben?

Az online portálok és a Twitter az egyetemekről szóló diskurzusok fő porondja. Nemzetközi trendekbe illeszkedően a Twitter globálisan jóval népszerűbb, mint Magyarországon. Külföldi diákok is előszeretettel fordulnak a Twitterhez, sokan osztják meg saját kutatási témájukat, tapasztalatukat a közösségi oldalon. Ezenkívül tematikus – kutatással és kutatások eredményeivel, külföldi tanulással, tudományos hírekkel – foglalkozó blogokon tűntek fel az egyetemek.

A legtöbb fórumbeszélgetés a világszerte egyre népszerűbb Redditről érkezik, ahova jövendőbeli, tanulni vágyók iránymutatásért fordulnak. Ezeken a platformokon diákok kérnek tanácsot egymástól, hasonlítják össze a magyar egyetemeket, osztanak meg információkat a jelentkezéssel kapcsolatban, és legfrissebb témaként az online tanítást is véleményezték. Ezeken a fórumokon Magyarországot hasonlítják Lengyelországgal, Pécset Szegeddel, többen érdeklődnek, hogy mennyit ér egy Közép-Európai diploma az Egyesült Államokban, míg sokan a Corvinust nevezik a legjobb magyar egyetemnek. A fórum beszélgetésekben sokszor beazonosíthatóan magyar diákok is részt vesznek, akik a magyar kultúrával, munkalehetőségekkel, szakokkal és intézményekkel kapcsolatban adnak tanácsot.

Releváns téma a Budapest vs vidék kérdése, a gyakorlati és az elméleti tanítás előnyei hátrányai, valamint hogy melyik egyetem melyik képzési típusban a legerősebb, és fontos téma a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram is. A külföldi diákoknak fontos szempont az egyetem alatti munkavállalási lehetőség és sokan érdeklődtek afelől, hogy milyen szinten érdemes magyarul tudnia, ha az országban tanul.

Kik vesznek részt a beszélgetésekben?

Az országokat nézve nemcsak angol nyelvterületen jelentek meg az egyetemek, de különböző országok angol nyelvű portáljain is: az Egyesült Államokon, Nagy Britannián, és Ausztrálián kívül Svájcban, Németországban, Nigériában, Hollandiában, vagy éppen Kínában is érdeklődnek a magyar egyetemek iránt.

Melyik egyetem a legnépszerűbb a kommentelők körében?

A megjelenések mennyiségéből nem következik egyértelműen a kedveltségi rangsor – pusztán a hírnév nem tükrözi a hallgatói kommentekben megjelenő tapasztalatokat. A népszerűségi rangsort a posztokban kifejtett vélemények hangulatának elemzésével, úgynevezett szentiment analízissel állítottuk fel. Az egyetemekről szóló diskurzusokat tartalmuk alapján kategóriákba soroljuk (pozitív, negatív és semleges), majd megvizsgáljuk, hogy ezek miként alakulnak. Összességben elmondható, hogy mivel a szentiment index csak pozitív tartományban mozog, a magyar egyetemekről rendkívül előnyös kép jelenik meg a globális online térben.

Jól látható, hogy mindegyik egyetemnek inkább pozitívabb a megítélése. A negatív kontextusok viszonylag ritkán jelentek meg, ezek sokszor politikával vagy éppen a koronavírussal voltak kapcsolatosak. Érdekes, hogy a legtöbb negatív komment a magyar kommentelőktől érkezik, a külföldiek inkább pozitív oktatási és közösségi tapasztalataikat osztják meg.

Mi érdekli a külföldi hallgatókat a magyar képzésekkel kapcsolatban? Mik a beszélgetést irányító legfontosabb témák?

Módszertan:  Az Ynsight Research csapata a netnográfiai kutatás során a magyar egyetemek nemzetközi megjelenéseit vizsgálta 2019. január és 2021 márciusa között. Az online térben megjelenő híreket, blogokat és organikus kommenteket, beszélgetéseket elemezték.

Nyitóképünk illusztráció, nem Magyarországon készült. Fotó: Dom Fou, Unsplash

Mit csináljak, ha nem érzem jól magam az egyetemen?

Az első időszak egy új egyetemen vagy akár munkahelyen beilleszkedési időszak, ami mindig nehezebb, hiszen több a próbatétel, több a bizonytalanság – ez pedig könnyen előidézheti azt, hogy nem érezzük jól magunkat. Tapolyai Emőke szerint ilyenkor érdemes megfogalmazni, hogy pontosan miért nem érezzük jól magunkat, mi nem tetszik az új közegben. Ez a továbbtanulás esetén lehet maga az egyetem, a szak, az évfolyamtársak, egy-egy oktató vagy akár csak a légkör is. „Ne általánosíts, mert akkor nem tudod megfogni a választ. Abban a pillanatban, ha látod, hogy mi az, amiért nem érzed jól magad, már egy kicsit könnyebben tudsz eligazodni a saját kérdésedben” – javasolja a pszichológus, aki szerint a beilleszkedés és a kevésbé érdekes alapozó tárgyak miatt ilyen esetben érdemes egy kis időt adnunk magunknak. Ha pedig még mindig nem érezzük jól magunkat, és biztosan, precízen meghatároztuk, mivel van problémánk, érdemes kifejezetten erre koncentrálnunk az új szak vagy egyetem kiválasztásakor.

Mik a kiégés tünetei? Lehetséges, hogy kiégek a tanulásban?

A kiégés tünetei nagyon hasonlóak a depresszió tüneteihez. Nagyfokú fáradtság, érdektelenség, álmatlanság vagy túl sok alvás, étvágytalanság vagy túl sok evés, sírógörcsök vagy dührohamok – ezek mind jelezhetik azt, hogy kiégés körül vagyunk. Ilyenkor úgy érezhetjük, elveszítettük a jövőképünket, nem látjuk értelmét a holnapnak.

A diákévekben ez természetes következménye lehet annak a rengeteg tanulásnak, magolásnak, számonkérésnek, feszültségnek, ami az egyetemmel jár. Tapolyai Emőke szerint azonban a legtöbb esetben nem magától a tanulástól égünk ki, hanem attól, ahogyan tanulunk: „az egyetemi évek alatt hajlamosak vagyunk késleltetni a feladataikat, és az utolsó pillanatban kapkodni – a késleltetés ideje alatt viszont végig tudattalanul szorongunk, ami kimeríti az idegrendszerünket. Emellett pedig sokszor elhanyagoljuk a saját testünket: nem alszunk, nem sportolunk és nem töltünk elég időt a szabadban vagy a barátokkal, ez pedig apránként leszívja az energiáinkat.” A szakértő szerint a kiégés elleni legjobb gyógyszer az alvás, ami rendszeres testmozgással, egészségesebb étkezéssel és rendszeres kikapcsolódással kiegészítve hamar csökkenti a szorongást.

Mit tegyek, ha motiválatlan lettem abban, amit tanulok?

„Az egyetemi évek alatt mindenkivel előfordul, hogy motiválatlannak érzi magát. Még a legnagyobb szenvedélyünkben is el tudunk fáradni” – mondja Tapolyai Emőke.  A pszichológus szerint érdemes ilyenkor egy olyan hétvégét szerveznünk, amikor valamilyen teljesen más területen töltődünk fel. Érdemes észben tartani, hogy a fejlődés nem egy lineáris folyamat: „nem úgy fejlődünk, hogy mindig egyre jobban és jobban szeretjük, amit csinálunk. A fejlődés néha küzdelmet, fáradtságot, néha pedig hatalmas energialöketeket jelent. Az érdeklődésünk ugyanúgy el tud fáradni, mint a szervezetünk, ezért teljesen természetes, ha néha motiválatlannak érezzük magunkat. Ilyenkor érdemes inkább kitartanunk és megvárnunk, amíg átlendülünk a nehezebb időszakon.”

Mit tegyek, hogy ne legyen túl stresszes a vizsgaidőszak?

A vizsgaidőszak mindenkiben okoz valamilyen szintű szorongást. „A feszültséget már azzal oldod, ha elismered, hogy izgulsz és ez egy teljesen normális dolog. A stresszt emellett azzal csökkentheted, ha év közben is rendszeresen készülsz.” Tapolyai Emőke tapasztalatai szerint az érettségi után sokan fellélegeznek, hogy végre nem kell minden nap tanulni, ezért hetekig, hónapokig nem készülnek, majd hirtelen, a vizsgaidőszak alatt próbálnak behozni mindent. „Próbálj kialakítani egy saját rendszert a folyamatos tanulásra, amiben szerepel komoly odafigyelő tanulás és pihenés is. Ha ezt elmulasztottad és a vizsgaidőszak elején ébredsz rá, hogy kellemetlen helyzetben vagy, ne stresszelj azon, hogy stresszes vagy. Állíts be egy napirendet, amihez aztán tartod magad és minden egyes nap végén egy kicsit gratulálj magadnak, ha sikerült teljesítened a saját elvárásaidat.” A pszichológus szerint legtöbbünknek bele kell rázódnia az egyetemi tanulásba, hiszen a számonkérés itt nem naponta történik, ezért minden a saját időbeosztásunkon múlik. Az egyetem végére ez a rendszer beáll, az évek alatt pedig a tanulás és a munkaszervezés terén is sokat tanulhatunk magunkról.

A pályaválasztással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket boncolgatja a Budapesti Metropolitan Egyetem háromrészes videósorozata, amelyben Tapolyai Emőke segít eligazodni a fiataloknak a szakmaválasztás útvesztőjében. Az egyetemi élet kérdéseiről szóló videót és a sorozat további részeit a Metropolitan YouTube csatornáján tekinthetik meg az érdeklődők.

Az immár hagyományosnak mondható ABB női mentorprogram célja, hogy erősítse a nők részvételét és növelje a munkavállalási kedvüket műszaki területen, illetve lehetőséget adjon, hogy a női hallgatók már tanulmányaik során megismerkedhessenek egy nemzetközi cég termékeivel, szolgáltatásaival, működésével.

A női mentorprogramra kiírt pályázaton indulók közül négy női végzős műszaki felsőoktatási hallgatót választottak ki az energetika és automatizálás területéről. A programban Jakab Roberta és Mácz Andrea a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hevesi Ramóna, a Debreceni Egyetem és Forgács Zsófia, a Miskolci Egyetem hallgatói vesznek majd részt.

Az ABB szakemberei a beadott pályázatok értékelésénél figyelembe vették a jelentkezők motiváltságát, szakmai rátermettségét, valamint angolnyelv-tudását. A pályázat elbírálásánál előnyt jelentett a korábbi tanulmányi versenyeken elért eredmény és a felsőoktatási szakmai tevékenységben való részvétel.

A mentorprogram pályázat nyertesei dedikált mentorokat kapnak a cég vezetői és szakemberei személyében, akikkel rendszeres konzultáción vesznek részt havi egy alkalommal. A nyertesek betekintést nyerhetnek a cég mindennapjaiba, gyárlátogatáson vehetnek részt, találkozhatnak az ABB női vezetőivel, a HR-szakemberektől személyes konzultáció keretében tanácsot kaphatnak a későbbi elhelyezkedéshez, vagy akár gyakornokként aktívan részt vehetnek a munkában. Emellett megismerhetik, hogy milyen különböző életpályamodellek léteznek a műszaki területen.

„Női mentori programunkkal azt szeretnénk elősegíteni, hogy a műszaki pálya iránt érdeklődő nők bízzanak magukban és maradjanak a választott mérnöki pályán: vállalatunknál ehhez konkrét lehetőségeket és életpályamodelleket kínálunk. Szeretnénk tovább erősíteni az ABB együttműködését a hazai műszaki felsőoktatási intézményekkel és hozzájárulni a műszaki végzettségű szakemberek magas szintű gyakorlati képzéséhez” – mondta Taira-Julia Lammi, az ABB Kft. ügyvezetője.

Az ABB-ről

Az ABB (ABBN: SIX Swiss Ex) innovatív technológiák vezető fejlesztője és szállítója az energetikai hálózatok, energetikai termékek, az ipari automatizálás, a robotika és hajtások terén. Ilyen termékeket és szolgáltatásokat kínál világszerte a közüzemi energiaszektorban, az iparban, a közlekedésben és az infrastrukturális szektorban működő ügyfeleinek. Az innováció terén több mint 130 éves múlttal rendelkező ABB napjainkban az ipari digitalizálás jövőjét formálja, és többletértéket biztosító megoldásokat kínál ügyfelei számára a következő területeken: az elektromos energia eljuttatása az erőművektől a fogyasztóig, illetve az ipari vállalatok automatizálása a természeti erőforrások kitermelésétől a késztermékek gyártásáig. A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) által szabályozott, teljesen elektromos hajtású autók számára rendezett versenysorozatot, a Formula–E-t névadó partnerként támogató ABB az e-mobilitás határainak kitolásával jelentősen hozzájárul a fenntartható jövő építéséhez. Az ABB több mint 100 országban működik és 147 ezer főt alkalmaz.