A Zichy Zsófiáról készült portré eddig egy ausztrál család tulajdonában volt, néhány hónappal ezelőttig a művészettörténészek sem tudtak a létezéséről. A kép (részlete a nyitóképen) művészeti szenzációt keltett Budapesten. Végül hosszas licitharc után a 48 milliós kikiáltási árról induló Munkácsy művet 160 millió forintért ütötte le Kelen Anna árverésvezető kalapácsa.

Egry József, a Balaton ünnepelt festőjének egyik vitathatatlan főműve is szerepelt az aukción: a Vitorlás című festmény 60 millió forintig menetelt.

Boromisza Tibor Tavasz Nagybányán című alkotása 50 millió forintot ért ezen az estén. A katonatisztből festővé avanzsált mester örvénylő színvilágú festménye a helyszínen is elvarázsolta a közönséget.

Vasarely Victor igazi nemzetközi sztár, Reng című alkotásáért ezúttal világpiaci árat, 26 millió forintot fizettek.

A Virág Judit Galéria téli aukcióján jól szerepeltek a hazai kortárs alkotók – például Keserü Ilona, Kondor Béla, Lakner László, Lantos Ferenc, Mengyán András – művei.

Czóbel fiatalkori remekműve (a nyitóképen) nem csupán saját oeuvrején belül számít abszolút főműnek, de az egész 20. századi modern magyar festészet egyik legemblematikusabb alkotását is ünnepeljük benne. Az iránta megmutatkozó nemzetközi érdeklődés arra is rávilágít, hogy ez a magyar festészet történetét feldolgozó munkákban megkerülhetetlen és kihagyhatatlan alkotás európai mércével is a legjobbakhoz mérhető. Éppúgy megállja helyét a leghíresebb francia poszt-impresszionisták környezetében, mint ahogy kvalitásában, a mű erejében az egyik legközelebbi analógiáival, Edvard Munch munkáival is felveszi a versenyt. A festmény szinte elkészülte óta, egészen napjainkig rangos gyűjtemények legféltettebb kincse volt. Műkereskedők és műgyűjtők generációi sóvárogtak utána, de eddig soha nem szerepelt nyilvánosan a műkereskedelemben. A művet tizenkét évvel ezelőtt a párizsi Musée d’Orsay akkori igazgatója is meg kívánta vásárolni a múzeum állandó kiállításának gyarapítására, de neki sem sikerült. Nemzetközi rangú, muzeális értékű fő mű több mint 110 év óta első alkalommal szerepelt a nyílt műtárgypiacon, várható módon kimagasló rekordot érve el.

További életmű-rekordok dőltek meg december 10-én a galéria árverésén. Egry József múzeumi kvalitású remekműve, az 1930-as Taorminai naplemente 55 milliós kikiáltási árról 80 millióig kúszott fel. Faragó Endre geometrikus kompozíciója, az 1929-es Art deco varieté a 8 milliós indulási ár után 14 millió forintért talált új gazdára. A felfokozott hangulatot jelzi, hogy a felvidéki Jakoby Gyula Építkezők című életképe 7 milliós kikiáltási árról érte el a 20 milliós kalapácsárat, a tatai születésű Juszkó Béla poszt-impresszionista fődarabja, az 1910-es Verőfényes nyári nap pedig – heves licitharcot követően – 2,6 milliós kikiáltási ár után 11 millió forintért talált új gazdára.

Szőnyi István számos műve szerepelt sikeresen az árverésen, korai Kettős portréja esetében az állam élt elővásárlási jogával, így az 1927-es kulcsmű múzeumi tulajdonba került 24 milliós áron – írják.

A több tucat kiemelkedő alkotás közül öt festményt emelnek ki: a 20. századi magyar festészet történetének öt kimagasló mesterének egy-egy remekművét.

Az 1930-as években született Művésztársaság című kompozíción a festő, Vaszary János a tatai Park-sorozat családias összejöveteleinek intim világát ötvözi a Korzó-képek nagylélegzetvételű, fővárosi környezetével. A művész egykori krisztinavárosi otthonának, a „penthouse”-os Vágó-háznak a tetőkertjén készült jeleneten vidám művésztársaság ünnepel a háttérben kirajzolódó Budavári Palota régi, Haszmann-féle kupolája alatt. A most felbukkant – Vaszary ünnepelt, „fehér alapos”, art deco korszakhoz tartozó – kép nemcsak a nagy ciklusokat összekapcsoló kulcsmű, de egyben regényes múltú várostörténeti dokumentum. A korábban ismeretlen festmény felbukkanása igazi művészettörténeti szenzáció.

A Csontváry által halhatatlanná tett Taorminát megörökítő Egry József-festmény, a Taorminai napkelte (1930, a nyitóképen) kivételes csúcsot képvisel az életműben. Mivel a 20. század során sokáig egy elzárt pécsi magángyűjteményben őrizték, több mint fél évszázada nem szerepelt együtt a többi kiemelt alkotással. Reprodukcióról viszont jól ismerik a hazai műértők, hiszen már a festő első – majd százéves – monográfiájában is látható a fotója, onnantól kezdve pedig az összes jelentős Egry-albumban ott találjuk Taormina I. címmel. Ilyen tökéletes állapotban megőrződött, az olajpasztell eredeti izzását őrző főművet alig ismerünk a fény nagy varázslójától, a Balaton festőjétől, Egrytől.

Perlrott Csaba Vilmos Szabadban című, 1911 körül született nagy szabású kompozíciója párizsias modernséggel fogalmazza újra a ligetben pihenő aktok klasszikus témáját. Matisse „kedvenc tanítványa”, Perlrott a régi mesterek (Tiziano, Giorgione) és a modernek (Cézanne, Picasso) nyomán alkotta meg saját összefoglaló kulcsművét a fauve lombok alatt időző női és férfi figurákról. A monumentális modern mestermű egykor a leghíresebb „bankárkollekció”, a Kovács Gábor Gyűjtemény éke volt.

Az 1933-as Szövők a modern magyar festészet ünnepelt ikonjának, Derkovits Gyulának érett főműve. Az életmű reprezentatív fődarabján az avantgárd kollázsos szerkesztésmódja találkozik az expresszív formaképzéssel és az ezüst porfesték különös izzásával. A számtalanszor reprodukált festményen a modernista gépkorszak heroizmusa jelenik meg, rímelve a filmművészet korabeli klasszikusaira (például Chaplintől a Modern idők vagy Fritz Langtól a Metropolis). Az egyetlen olyan nagy méretű, muzeális kvalitású Derkovits-remekmű, amely még nem került közgyűjteménybe.

A magyar művészettörténet legnagyobb gyűjtőjének, Nemes Marcellnek a kollekciójában függött egykor Rippl-Rónai József Kis szőke fiú naranccsal című 1904-es festői remeklése. A 20. század elején született – „Kunffy gyerekként” is ismert – mű az érett, kaposvári korszak ikonikus remekműve, a művészettörténészek ihlető témája. Száz éve Renoir-, Picasso- és Cézanne-képek társaként hirdette tulajdonosa kivételes esztétikai érzékét, ma a kevés Magyarországon maradt, egykor Nemes Marcell által birtokolt alkotás egyik legkiválóbb képviselője.

Az árverés az Autistic Art Közhasznú Alapítvány támogatására szervezett jótékonysági licittel indult. A résztvevők a galéria tulajdonosainak saját gyűjteményéből felajánlott két műre – Szurcsik József Haltruizmus és Radák Eszter Retro II című képére –, valamint az autista művész, Réti Kristóf Figurák című alkotására és egy limitált kiadású Frey Wille ékszerre licitálhattak. A négy tétel 1,83 millió forintért kelt el, az összeget autista lakóotthonoknak juttatják el.

Már hetek óta lázban tartotta az aukciók iránt érdeklődőket a várható Rippl-Rónai- és Vaszary-életműrekord, így a Virág Judit Galéria téli aukcióját kiemelt érdeklődés övezte, a látogatók zsúfolásig megtöltötték a Budapest Kongresszusi Központot. Hazai aukción eddig még soha nem szerepelt Rippl-Rónai-alkotás 100 millió feletti leütéssel. Ezen az estén a festő életének egyik főműve, a kukoricás stílusban készült, Cyniák fehér vázában 90 millió forintos kikiáltási árról indulva életműrekordnak számító, 170 millió forintos áron kelt el.

140 millió forintért vásárolták meg Vaszary János egyik legismertebb nagyvárosi veduta-képét, A pesti Duna-korzót. Az itáliai corsók és piazzák inspirálta festmény így szintén életműrekordot ért el, gazdagítva a legértékesebb magyar remekművek listáját. Vaszary egy másik festménye, az Akt strandsátorral pedig 34 millió forintért cserélt gazdát az aukción. Komoly érdeklődés övezte Batthyány Gyula bordélyházak és örömlányok világát idéző piktúráját is. A Kupleráj egy ironikus hangvételű, meseszerű szereplőket felvonultató alkotás, ami 20 millió forintos kikiáltási árról indulva, hosszas licitharc után végül 46 millió forintért kelt el.

Munkácsy Mihály Szerelmi dal című festménye 32 millió, Tihanyi Lajos Szécsénykovácsi kastély című alkotása 28 millió, Paál László Faluvége című műve 24 millió, Egry József Balatoni táj fákkal című alkotása 22 millió, Mednyánszky László Tóparti táj napnyugtakor című festménye 17 millió, Kádár Béla Falusi jelenete pedig 9,5 millió forintért cserélt gazdát. A felsőbányai ciklus egyik legszebb, legtöbbet reprodukált és kiállított, emblematikus festményét, Patkó Károly Felsőbányai táj című művét a nagyközönség utoljára 2001-ben, az Árkádia kiállításon láthatta. Az alkotásért 26 millió forintnál koppant a kalapács.

Több mű is – hosszú licitharcok után – a kikiáltási ár sokszorosáért kelt el az este folyamán: a nagybányai művésztelep egyik alapítójának, Iványi Grünwald Béla Papagáj című alkotása 1,6 millió forintról indulva 7 millió forintért, Kisfaludi Strobl Zsigmond Merengő nő című szobra 2 millió forintos kikiáltási árról 8,5 millióért, Ilosvai Varga István Asztali csendélete 360 ezer forintról indulva 2,4 millióért, Jaschik Álmos Búcsúzás című illusztrációja 240 ezer forintról indulva 1,2 millió forintért.

A Virág Judit Galéria aukciójáról ezúttal sem maradhattak el az értékes Zsolnay kerámiák, melyek közül egy erdős táj látképével díszített tál és egy repülő lóhalas tál is 4 millió forintért kelt el.

A 216 tételt felvonultató, megközelítőleg 652 milliós összkikiáltási árról induló aukción a terembeli és telefonos licitharcok közepette az est végén csaknem 990 millió forintos összleütési értéket ért el a galéria.