A szakember kulturális újságíróként kezdte pályafutását, majd a vállalati kommunikáció területén folytatta karrierjét, és az elmúlt tizenöt évben számos belső és külső kommunikációs projekt megvalósításáért is felelt több iparágban.

Az Egis Gyógyszergyárnál feladatai között szerepelt a vállalat első fenntarthatósági jelentésének összeállítása, valamint az Egis Tudományos és Technológiai Központban létrejött multimédiás kiállítás teljes körű projektmenedzsmentje, amely a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés, valamint gyártás folyamatát mutatta be. A Lufthansa Systemsnél többek között a vállalat employer branding stratégiáján dolgozott, az elmúlt években pedig a világ egyik vezető biotechnológiai gyógyszervállalata, a Bristol Myers Squibb Corporate Affairs & Patient Advocacy Managereként díjnyertes betegedukációs kampányokat valósított meg.

„Örömmel tölt el, hogy épp a nyári fesztiválszezonban csatlakoztam a HEINEKEN Hungária csapatához, amely a legizgalmasabb időszak ikonikus márkáink életében, és már alig két hónap után is életre szóló élményeket és felbecsülhetetlen szakmai tapasztalatokat szereztem. A vállalat inspiráló és társadalmilag is kiemelt jelentőségű célkitűzéseinek elérésében pedig büszkén vállalok szerepet” – mondta el Orosz Anna, a HEINEKEN Hungária Zrt. új vállalati kapcsolatok és kommunikációs vezetője.

Utóbbi azért is érdekes, mert a szülők 60%-a gondolja a social mediát a legveszélyesebb nyilvános térnek, megelőzve ezzel a tömegközlekedést (48%) és az iskolát (26%). A válaszadók harmada ennek ellenére sem szokott beszélgetni a gyermekével az online tér veszélyeiről. A kutatás alapján a fő veszélyforrásnak a közösségi médiában az idegeneket és azokat a felnőtteket látják, akik gyereknek adják ki magukat (a diplomás válaszadók 79%-a teszi ezt az első helyre); emellett ugyancsak rizikósnak tartják az ismeretlen fiatalkorúakat és más, idegen gyerekeket is.

Nem tudunk eleget az online veszélyekről

A kitöltők több mint fele úgy érzi, nem elég tájékozott, vagy lenne még mit tanulnia a digitális biztonság témakörében. Ezt is mutatja, hogy míg a válaszadók jelentős része ismeri az adatlopás, az álprofil és az online zaklatás kifejezéseket, viszont a “FOMO” (félelem attól, hogy kimarad valamiből) vagy “grooming” (bizalomba férkőzés szexuális kizsákmányolás céljából) szavak jelentését már kevesen tudják. Emellett a háztartások felében nincsenek szabályok az eszközhasználatra vonatkozóan és a többség nem használja az elérhető biztonsági beállításokat a gyermekek védelmére: például csupán harmaduk állított be gyerekbarát szűrőt a digitális eszközökre.

Bántalmazottak és bántalmazók

Az online bántalmazás az egyik leggyakoribb internetes veszély, amely minden ötödik gyereket érinthet. A Betadine oldat kutatásban résztvevők harmada ismer olyan fiatalt, akit ért már online bántalmazás; a 16-19 éves korosztálynál ez a válaszolók kétharmadára igaz. Emellett 10-ből 1 kitöltőnél előfordult már, hogy a saját gyermeküket érte bántalmazás, ami pedig jellemzően vagy úgy derült ki, hogy beszámolt róla az érintett, vagy gyanús lett a helyzet, és rákérdeztek a szülők. A legtöbben ezt úgy kezelték, hogy leültek közösen és átbeszélték a szituációt (59%) vagy beszélgettek a bántalmazóval (39%); minden ötödik szülő azonban nem tudta, miként lehetne megoldani egy ilyen helyzetet.

„Nagyon fontos, hogy a szülő az online bántalmazás előfordulása esetén ne essen pánikba, hanem gondolja végig, majd beszélje át gyermekével a lehetséges forgatókönyveket. Van néhány olyan praktikus eszköz, amely a probléma közvetlen kezelésére szolgál: például az érintett tartalmak eltávolíttatása az internetről, annak jelentése a lehetséges fórumokon (pl. Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline felület), a zaklató letiltása vagy szükség esetén eljárás indítása. Az eset kezelése azonban itt nem állhat meg, a gyereknek segíteni kell a feldolgozásban, továbblépésben is. Egy online bántalmazás áldozatává esett gyereknek az egyik legtöbbet az jelentheti, ha érzi, hogy a szülője, vagy más bizalmi felnőtt mellette áll, bizalommal fordulhat hozzá. Mindenekelőtt persze a nulladik lépést bármelyik nap megtehetjük, hogy sokszor beszélgetünk a gyerekünkkel arról, hogy pontosan mit csinál az online térben” – tette hozzá dr. Rácz Dominika.

Bár ezt talán még nehezebben ismerik be a gyerekek, mégis tízből egy szülőnél az is előfordult már, hogy a gyermeke volt a bántalmazó – a fővárosban ez minden negyedik szülőre igaz. Legtöbbször ez úgy derült ki, hogy a szülő észrevette a jeleket és rákérdezett; és csupán az esetek harmadában mondta el a gyermek magától. A szülők harmada nem tudta, hogyan lehet kezelni a helyzetet vagy bízott abban, hogy megoldódik magától, pedig a válaszadók háromnegyede szerint a szülők feladata megelőzni az online bántalmazást.

A szülői tudatosság növelése érdekében a Betadine oldat és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közös küzdelembe fogott, amelynek keretében elindítják a „Láthatatlan veszélyek ellen látható védelem. Az online térben is.” kampányukat. „A Betadine oldat elsőszámú célcsoportja a szülők, így felelősségünknek érezzük, hogy olyan problémákra reagáljunk, amelyek aktuálisan foglalkoztatják őket. A digitális gyermekvédelem ilyen téma, amit a társadalmi felelősségvállalásunk keretében mi is fontosnak tartunk. Ahogy a Betadine oldat a seb körüli láthatatlan kórokozók ellen nyújt látható védelmet, úgy küzd a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a láthatatlan online veszélyek ellen is. Az együttműködésünk részeként segítünk a szülőknek felkészülni a digitális veszélyekre, hogy ezzel is megelőzzék vagy kezeljék a felmerülő problémákat. A tudatosító kampány mellett májusban minden patikában eladott 30 ml-es Betadine oldat után 100 forintot adunk az alapítványnak” – mondta Valtner Vivien, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vénynélküli gyógyszer üzletágának marketing menedzsere.

András Klára változatos pályát tudhat maga mögött, volt tanár, dolgozott a Honvédelmi Minisztérium egyik cégénél, a Fővárosi Gázműveknél, végül az Egis gyógyszergyárnál.

Az elsők között volt a HR szakában, akik felismerték, hogy milyen komoly nehézségek lesznek a munkaerőpiacon, amikor tömegesen mennek majd nyugdíjba a baby boom generáció tagjai. Hat-hét éve ez még a közeljövő volt, ma már a mindennapok problémája. Klára az Egis HR és kommunikációs igazgatójaként komoly szerepet vállalt a „People In” fókuszú munkáltatói brand kialakításában, mindenekelőtt azt beszéljük meg, mi jelent ez konkrétan.

Tisztázzuk a „kultúra journey” fogalmát, és azt is, melyek náluk a márkaépítés legfontosabb lépései, mit jelent az, hogy belülről építkeznek kifelé, és melyek ennek a most már látható eredményei. Áttekintjük a munkáltatói márkaépítésük következő lépéseit is.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.