• A mesterséges intelligencia alkalmazása 2035-ig további 15 százalékponttal növelheti a globális GDP-t.
• Az AI globális növekedést fellendítő hatása nem csak a mesterséges intelligencia képességein múlik, hanem azon is, hogy felelősségteljesen alkalmazzuk-e, és ennek során nő-e iránta a társadalmi bizalom szintje.
• Míg az AI gyorsítja a növekedést, az éghajlattal összefüggő fizikai kockázatok 2035-re közel 7%-kal szűkíthetik a globális gazdaságot.
• Az iparágak a következő évtizedben új módon fognak átalakulni, ami a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet.
• Annak érdekében, hogy támogassa ügyfeleit ebben az új környezetben, a PwC rengeteg olyan innovációt használ, amelyek segítik a szervezeteket a vállalati AI értékének kihasználásában; ezt a megközelítést tükrözi a PwC 14 év után megújuló márkája is.

Az AI gazdaságélénkítő hatása a technológia felelősségteljes alkalmazásán is múlik

A PwC új kutatása szerint az AI a következő évtizedben akár 15 százalékponttal is növelheti a globális gazdasági teljesítményt. Ez gyakorlatilag egy százalékpontot adna hozzá az éves növekedési ütemhez – ami ahhoz a növekedéshez mérhető, amely a világot a 19. századi iparosítás során jellemezte.

A PwC „Value in Motion” című tanulmánya adatvezérelt forgatókönyv-elemzésen alapul, és egyik legfőbb megállapítása az, hogy az AI-ból származó globális növekedési előny nem garantált. Ugyanis az nem csak a technikai sikerességen, hanem egyéb tényezőkön is múlik, mint például az AI felelősségteljes alkalmazása, vagy a szervezetek iránti és az általános közbizalom. Az alacsonyabb bizalom és együttműködés jellemezte forgatókönyvek az AI gazdaságnövelő hatására tíz éves távlatban csak 8%-ot, a leginkább pesszimista forgatókönyvek pedig mindössze 1%-ot mutatnak ki.

Az elemzés szerint a következő évtizedben az iparágak új módon fognak átalakulni, hogy megfeleljenek a fogyasztói igényeknek, ami a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet. Az elektromos járművek elterjedése például a villamosenergia-szolgáltatókat, az akkumulátorgyártókat, a technológiai cégeket és más szereplőket hozta be a mobilitás területére, lehetővé téve számukra, hogy az autógyártók mellett értéket teremtsenek.

„A gazdaság szerkezetének átalakulásával az értékteremtés egyre inkább olyan szervezetektől fog származni, amelyek felismerik a hagyományos iparágak közti kapcsolódási lehetőségeket. Az üzleti vezetők óriási növekedést érhetnek el, ha a változó ügyféligényekre összpontosítanak és a legfrissebb technológiák mentén alakítják üzleti tevékenységüket” – mutatott rá Radványi László, a PwC Magyarország vezetője.

Az AI éghajlatra gyakorolt hatása

A PwC elemzése azt mutatja, hogy míg az AI gyorsítja a növekedést, az éghajlatváltozás fizikai veszélyeivel kapcsolatos költségek gazdasági korlátokat szabnak. A modell alapján az éghajlattal összefüggő fizikai kockázatok 2035-re közel 7%-kal szűkíthetik a globális gazdaságot.

A mesterséges intelligencia elterjedése ugyanis várhatóan az adatközpontok energiafelhasználásának növekedéséhez vezet, ezt azonban ellensúlyozhatja az, ha az AI-t az energiahatékonyság növelését célzó innovációkra is használják.

Értékteremtés új utakon

Miközben a technológia és más megatrendek felforgatják a gazdaságot, a PwC számos intézkedésével segíti ügyfeleit a vállalati AI értékének kiaknázásában.

A PwC Agent OS (ún. ügynökalapú operációs rendszer) lehetővé teszi, hogy a vállalatok könnyedén és a hagyományos módszereknél akár tízszer gyorsabban csatlakoztassanak és skálázzanak intelligens AI-megoldásokat (AI-agenteket) az üzleti folyamataikba. A társaság nemcsak ügyfeleinek kínálja ezt a technológiát, hanem saját működésében is aktívan használja azt: már több száz AI-megoldást vet be különféle feladatokra, hogy hatékonyabbá tegye például az adózási, könyvvizsgálati és tanácsadási szolgáltatásokat.

„A PwC folyamatosan fejleszti szolgáltatásait, hogy ügyfelei a mesterséges intelligencia vállalati szintű alkalmazásával a lehető legtöbb értéket tudják megteremteni. A legújabb technológiai fejlesztéseink – köztük globális genAI chatbotunk, a ChatPwC -, képzési programjaink és stratégiai szövetségeink is mind azt a célt szolgálják, hogy a PwC még hatékonyabb, testre szabott megoldásokat kínáljon ügyfeleinek világszerte. A PwC nemzetközi hálózatában eddig 291 000 munkatárs (köztük közel 1000 magyar kolléga) vett részt strukturált AI képzésen – ez jól mutatja, milyen mértékben vált a mesterséges intelligencia a mindennapi működésünk részévé” – emelte ki Radványi László.

A vállalat december eleje óta számos új együttműködést jelentett be meglévő szövetségeseivel (AWS, Google Cloud, Microsoft és Oracle), melyek kiegészítik a PwC korábbi partnerségi együttműködéseit, többek között az alábbi cégekkel: Adobe, Anthropic, Guidewire, OpenAI, SAP, Salesforce és Workday.

Megújul a PwC márkája

A PwC frissítette márkáját, vizuális és verbális identitását is, hogy jobban tükrözze az ügyfelek számára betöltött szerepét, amelynek lényege, hogy a szakértelem és a technológia biztosításával támogatja a piaci szereplőket a sikeres működés megteremtésében, fenntartásában és felgyorsításában. A PwC vizuális identitásának változásai közé tartoznak az új képi elemek és a frissített logó, amely azt szimbolizálja, hogy a PwC miként viszi előre ügyfeleit a siker útján.

„A PwC új arculati elemei tükrözik azt a dinamizmust, amivel ügyfeleinket támogatjuk fontos pillanatokban; azt a lendületet, amellyel szolgáljuk őket a fenntartható értékteremtéshez, a bizalomépítéshez és egy sikeres jövőhöz vezető úton” – tette hozzá Palotai Bori, a PwC Magyarország marketingvezetője.

A klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás korunk legnagyobb kihívását jelenti. A dm elkötelezett a témában, és következetes dekarbonizációs stratégiát követ az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében mind az upstream, mind a downstream értékláncaiban, valamint saját üzleti tevékenységét érintően.

„Az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználásának növelése kiemelt feladat a dm számára, ezért erőforrás-takarékos épülettechnológia kiépítésébe, napelemes rendszereink (PV) bővítésébe invesztálunk, és ahol lehetséges, átállunk a megújuló energiaforrásokon alapuló energiabeszerzésre is. Ennek fontos lépése hazai szinten a Green Clouddal történő együttműködés is, akikkel egy Magyarországon egyedülálló innovatív megújuló energiapiaci megoldás révén tudjuk fenntarthatósági céljainkat elérni” – mondta el Kanyó Roland, a dm marketing és PR menedzsere.

Hazai naperőműből származó fizikai zöldenergiát vásárol a dm

Az együttműködés keretében a Green Cloud a szihalmi naperőműre alapozott Power Purchase Agreement (PPA) szerződés keretében hazai fizikai zöldáramot biztosít a dm energiaellátásához, ezzel a vállalat éves közvetlen beszerzésű villamosenergia-szükségletének 30 százaléka lesz tiszta energiával fedezhető.

„Nagy öröm számunkra, hogy egy olyan országos lefedettségű, ismert márka is, mint a dm csatlakozott ügyfeleink közé. Ez az együttműködés egyértelmű üzenet a vásárlók és a vállalati szféra felé is: a zöldenergia felhasználás nem szektorspecifikus, hanem a nagy energiaintenzív létesítmények mellett egy országos bolthálózattal rendelkező retail szereplő is választhatja. A zöldenergiát mi versenyképes áron, hosszútávon és teljes ellátásbiztonság mellett tudjuk garantálni. Ezzel a konstrukcióval a dm csökkentette az energiaköltség kitettségét, így a zöldülés mellett ez a konstrukció hozzá tud járulni a dm üzleti sikerességéhez is. Fontos kiemelni, hogy a dm közvetlenül hazai naperőműből származó fizikai zöldenergiát vásárol, nem pedig azt helyettesítő vagy kiváltó karbonpiaci eszközöket, amelyek ESG hatása megkérdőjelezhető” – emelte ki Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója.

A Green Cloud még 2025-ben elindítja következő, 100%-ban vállalati PPA-ügyfeleket kiszolgáló naperőmű-projektjét is, amely tovább bővíti az elérhető megújuló energia kapacitásokat a hazai piacon. A cég úgy látja, hogy az általuk kifejlesztett megújuló energetikai piaci PPA-lehetőséget biztosít a vállalatok skálázható zöldülésére – a teljes ellátásbiztonság garantálása mellett.

A stratégiai energetikai célok sikeres megvalósítása

Annak érdekében, hogy az országszerte jelenlévő dm-üzletek energiafelhasználását folyamatosan csökkentsék, és emellett az energiahatékonyságunkat növeljék, tovább folytatják az erőforrás-takarékos hőszivattyúk telepítését, mérésvezérlő technológia bevezetését, és megtörtént az üzletek LED-alapú megvilágításra történő átalakítása is. A dm-üzletek dolgozói számára rendelkezésre állnak azok a nyári és téli üzemmódra vonatkozó cselekvési tervek, amelyek segítségével energiatudatosan tudják beállítani a hőmérsékletet és a világítást.  Valamennyi munkatárs számára képzést is biztosítanak energiamenedzsment témában.  Emellett folyamatosan bővítik saját napelemes (PV) rendszereiket is, Magyarországon jelenleg 14 napelemes rendszer működik (2024-es állapot). A 2024/25-ös gazdasági évben hasonló mértékű bővítést terveznek.

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy remek csapattal dolgozhatok együtt, akik Prágából fedik le mindhárom piacunkat. Izgatottan várom, hogy a szervezeten belül szerzett tapasztalataimra és az üzlet, valamint emberi kapcsolatok iránti szenvedélyemre építve támogathassam az emberközpontú stratégiánkat és programjainkat. Fontosnak tartom, hogy folyamatosan szem előtt tartsuk értékeinket, erősítsük munkáltatói márkánkat, gondoskodjunk és fejlesszük meglévő tehetségeinket különböző pozíciókban, valamint hogy új munkatársakkal bővítsük közösségünket“ – mondta el Eva Malá Beluská.

Eva Malá Beluská 20 éve kezdte karrierjét az IKEA-nál, mint a vállalat prágai beszerzési üzletfejlesztője, majd a szülési szabadságáról visszatérve a vállalat műanyag- és fémtermékek üzletfejlesztési vezetője lett. 2011-től fenntarthatósági vezetőként a közép-európai régió fenntarthatósági programját irányította a teljes ellátási láncban, emellett pedig kinevezték Csehországban az IKEA beszerzési szolgáltatásainak ügyvezető igazgatójává. Eva 2020 januárjában csatlakozott az IKEA Retailhez, mint üzletfejlesztésért és -átalakításért felelős regionális vezető.

A szakember a Nyugat-csehországi Egyetem pedagógiai karán szerzett diplomát, majd pályafutása során MBA tanulmányokat és más vezetői programokat is elvégzett. Szenvedélyesen elkötelezett a fenntarthatóság és az éghajlatváltozás ügye iránt, illetve a nők vezetői szerepvállalásának erősítését célzó törekvések valódi nagykövetete.

Donald Trump elnöki rendeletben „kiléptette” az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásból. “Ez azonban véleményem szerint sokkal inkább szimbolikus, mint valódi tartalommal bíró lépés, hiszen, ha drasztikusan fogalmaznánk, azt is lehetne mondani, hogy maga a Párizsi Megállapodás is szimbolikus” – írja elemzésében Huszár András.  Ebben a nemzetközi klímaegyezményben ugyanis a Részes Felek pusztán önmaguk által meghatározott kibocsátáscsökkentési vállalásokat tettek, és semmiféle hátrányos szankciót nem fogadtak el ezek elmaradása esetén.

Mindennek tetejébe az Egyesült Államok által tett vállalások Donald Trump második ciklusának vége (2029. január 20.) utánra, 2030-ra, illetve ’35-re szólnak, így, ha valamiféle be nem tartástól lehetett volna tartania, az sem őt sújtotta volna.

Az a gyakran hangoztatott érv pedig, hogy a részvétel a klímaegyezményben valamiféle szükségtelen gazdasági korlátozást jelentene, azért sem áll meg, mert a zöld gazdaság fejlesztése még teljesített kibocsátási vállalások mellett is rengeteg gazdasági lehetőséget kínálna.

Történelmi tartozások, aggasztó trendek

Az Egyesült Államokat ugyanakkor kiemelt felelősség terheli az éghajlatváltozással kapcsolatban, hiszen történelmileg a világ legnagyobb kibocsátója: 1751 és 2017 között a kumulatív CO2-kibocsátások 25%-ért felelős. Ráadásul egy főre eső kibocsátásban a maga 17,2 tonna CO2-egyenérték/év adatával a legrosszabbak közé tartozik a világban (összehasonlításként Kínában ez az adat 9,8 tonna/év, Magyarországon pedig nagyjából 5 tonna/év).

“Ha a kibocsátási trendeket vizsgáljuk, vagyis azt, hogy képes-e az ország tartós és jelentős csökkentésre, nos, ott is meglehetősen elkeserítő a helyzet” – írja az elemző. “Az elérhető legfrissebb adatok szerint az USA 1990-hez képest 3, azaz 3%-kal csökkentette az üvegházhatásúgáz-kibocsátásait 2022-ig. Tehát 32 év alatt 3%, ez évente átlagosan kevesebb mint 0,1%. Ez gyakorlatilag a nullával egyenlő.” Eközben van ennél jobb példa is a nyugati világban: Az EU például 2023-ra 1990-hez képest 37%-kal csökkentett, (beleszámítva a természetes elnyeléseket is) vagyis több mint 10-szer annyival, mint az Egyesült Államok. Eközben az európai jólét nemhogy nem esett vissza, hanem jelentősen nőtt. Vagyis elvileg létezik a jólétet megőrző kibocsátás-csökkentés a fejlett világban, ha van rá komoly politikai szándék.

Valós veszélyek a szimbólumok takarásában

A szimbolikus kilépés tehát nem önmagában jelent sokat Huszár András szerint, azonban a Trump-kormányzat hatalomra kerülése három területen is komoly ütést visz be a nemzetközi klímapolitikának. Ezek

• a klímadiplomáciai tevékenység várható megszűnése,
• a nemzetközi finanszírozás leállítása és
• az „ideológiai muníció” biztosítása a zöld törekvések elnehezítésére.

Kétségtelen, hogy az USA, mint a világ legnagyobb hatalma, óriási diplomáciai befolyással rendelkezik. Ha el akar valamit érni egy vagy több másik országban, jó eséllyel indulhat neki a tárgyalásoknak. A diplomácia ráadásul 100%-ban elnöki kompetencia. Az amerikai klímadiplomácia tökéletes célja lehetne, hogy a legkülönbözőbb eszközökkel rábírja vetélytársát ambiciózusabb klímavállalások megtételére. Ehhez képest, habár ezt Trump külön nem jelentette be, de gyakorlatilag borítékolhatóan nem folytat majd semmilyen klímadiplomáciai tevékenységet, ami óriási veszteség, elmaradt haszon lesz, mert soha nem lenne nagyobb szükség az országok meggyőzésére, rábírására, hogy gyorsabban csökkentsék a kibocsátásaikat, mint most.

A másik érdemi hatású intézkedés a nemzetközi klímafinanszírozás megvonása. Ez a döntés sem jogilag rögzített még, de az eddigi befagyasztásból és a retorikai, ideológiai hozzáállásból egyenesen következik. Az Egyesült Államok nagy befizetője (volt) a különböző nemzetközi klímaszervezeteknek, így mindenekelőtt az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Titkárságának vagy az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Testületének, ismertebb nevén az IPCC-nek. De komoly összegeket adott a Zöld Klíma Alapnak, és ugyanennyire jelentős összegeket várnak az USA-tól az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaira való felkészülést támogató Alkalmazkodási Alapnál, vagy éppen az újonnan felállított úgynevezett Veszteségekre és Károkra Reagáló Alapnál, amely olyan fejlődő országoknak biztosítana támogatásokat, amelyek az éghajlatváltozás már bekövetkezett hatásaitól szenvednek. Márpedig sok fejlődő ország azzal érvel, hogy ha nem kap forrást, akkor nem tud vagy nem fog kibocsátást csökkenteni, ami végső soron mindenkinek rossz lesz.

Végül, írja az elemző, “óriási ön- és közbecsapás kezd elharapózni azzal, hogy a »zöld átállásnak« nevezett folyamatot kezdik egyre többen kikiáltani a gazdasági, versenyképességi bajok fő felelősének.” Huszár András szerint a helyzet épp fordított: a gazdasági bajaink egyre inkább annak lesznek a következményei, hogy lassan elérjük a természeti környezet kirablásának határait, és beleütközünk a valóságba, ahol egyre szűkösebben és egyre drágábban állnak majd rendelkezésre nyersanyagok, az élelmiszer stb.

És ezek a jelenségek biztosan fokozódni fognak, ugyanis elképesztő mennyiségű üvegházhatású gázt és ezzel együtt óriási energiát teszünk a légkörbe, ami utána extrém időjárási szélsőségek formájában csapódik vissza ránk. Ha pedig ezt felpörgetjük (lásd „Drill, baby, drill”) akkor az elkerülhetetlen gazdasági, ebből következően pedig társadalmi problémáinkat hozzuk még közelebb, és tesszük soha nem látott méretűvé. Trump szimbolikus lépései a Green Policy Center szakértője szerint azzal is hatalmas károkat okozhatnak, hogy a társadalmi párbeszéd egy már meghaladottnak hitt szintre esik vissza, és a viták ismét nem a megvalósítás módjairól, hanem a zöldpolitikai célok elérésének szükségességéről szólnak majd.

Huszár András, a Green Policy Center szakértőjének teljes elemzése ábrákkal együtt elérhető a következő címen: itt.

Photo by Markus Spiske on Unsplash

A vezérigazgatók csaknem háromötöde (60%) optimista rövidtávon a globális gazdasági kilátásokat illetően, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 38, és a két évvel ezelőtti 18%-os arányt. A vállalatvezetők 42%-a a dolgozói létszám növelését is tervezi a következő 12 hónapban – a legmagasabb arány a technológia (61%), ingatlan (61%), magántőke (52%), valamint gyógyszeripar és élettudomány (51%) szektorokban figyelhető meg -, míg a létszám csökkentését kevesebb mint fele annyian (17%). Úgy vélik, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) inkább a dolgozói létszám bővüléséhez, semmint fogyatkozásához vezetett.

A bizakodás ellenére nem enyhültek a kockázatok, hiszen a makrogazdasági volatilitás (29%) és az infláció (27%) továbbra is a vezérigazgatók által világszerte legtöbbször említett fenyegetések, ezt követik a kiberkockázatok (24%) és a szakképzett munkaerő hiánya (23%). Az egyes régiók között viszont szembetűnő különbségek vannak: a geopolitikai konfliktus miatt a Közel-Keleten (41%), illetve Közép- és Kelet-Európában (34%) aggódnak legtöbben, Afrikában pedig az infláció a fő probléma (39%).

„Az idei felmérés megállapításai éles ellentétre mutatnak rá” – hívta fel a figyelmet Mohamed Kande, a PwC globális vezetője. „Bár a vezérigazgatók világszerte optimisták az előttünk álló évet illetően, azt is tudják, hogy az értékteremtés megújulás nélkül nem megy. A feltörekvő technológiák, mint a GenAI, valamint a geopolitikai átrendeződések és az éghajlatváltozás által olyan új üzleti ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek új versenyhelyzetet is teremtenek. Akik készek bátor döntéseket hozni a stratégiájukról – a munkavállalóktól kezdve az ökológiai lábnyomon és az ellátási láncon át egészen az üzleti modelljük újragondolásáig – azok lesznek sikeresek” – tette hozzá.

A többség nem elég agilis

Az elmúlt két évhez hasonlóan tízből négy vezérigazgató (42%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes – mindenekelőtt a szabályozási környezet változásai miatt -, ha a jelenlegi úton halad tovább. A vezetők azonban nem tétlenek: az összes ágazatban csaknem kétharmaduk (63%) legalább egy jelentős intézkedést tett az elmúlt öt évben annak érdekében, hogy átalakítsa vállalata értékteremtésének módját. Azok, akik több reformot is végrehajtottak, nagyobb nyereségnek örülhettek, hiszen 38% legalább egy új ágazatban versenybe szállt, és egyharmaduk bevétele több mint 20%-kal bővült ebben az időszakban.

A megújulás üteme azonban lassú, és a vállalatok nagy többsége nem elég agilis. A megkérdezettek körülbelül fele mondta azt, hogy a pénzügyi és emberi erőforrásaik legfeljebb 10%-át csoportosítják át évente, és több mint kétharmaduk 20%-nál kevesebbet.

A vezérigazgatók a GenAI bevezetésének köszönhetően kézzelfogható előnyöket tapasztalnak

56%-uk hatékonyságnövekedésről számolt be, míg egyharmaduk a jövedelmezőség (34%) és a bevételek (32%) emelkedését tapasztalta. A teljesítmény azonban némileg elmarad a tavalyi reményektől, amikor 46% várt jövedelmezőség-javulást, de egy évvel később csak 34% válaszolt úgy, hogy ezek valóra is váltak. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom hiánya továbbra is akadályt jelent a szélesebb körű alkalmazás előtt, hiszen mindössze egyharmaduk van nagyfokú bizalommal aziránt, hogy a technológiát a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba beépítsék.

Ennek ellenére a GenAI jövedelmezőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos optimizmus kissé magasabb a tavalyinál – 49% vár növekedést a következő 12 hónapban. A megkérdezettek nagyjából fele (47%) számít arra, hogy a következő három évben integrálja az MI-t (beleértve a GenAI-t is) a technológiai platformjaiba, 41%-uk tervezi az MI integrálását az alapvető üzleti folyamatokba, 30%-uk pedig új termékek és szolgáltatások fejlesztését tervezi.

Bár még a korai szakaszban járunk, semmilyen adat nem utal arra, hogy a GenAI a munkalehetőségek széles körű csökkenéséhez vezetne a globális gazdaságban. Több vezető állítja, hogy a GenAI inkább növelte, mint csökkentette a dolgozói létszámot (17% szemben 13%-kal).

„Az idei felmérés érettebb képet mutat a generatív mesterséges intelligencia használatáról a vállalaton belül. A vezérigazgatók meg vannak győződve arról, hogy a GenAI képes új távlatokat teremteni, ugyanakkor jobban tisztában vannak azzal, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk ahhoz, hogy realizálják ezeket a lehetőségeket” – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Az éghajlattal kapcsolatos beruházások megtérülnek

Az éghajlatváltozás szintén cselekvésre sarkallja a vezérigazgatókat. Az elmúlt öt év klímaberuházásainak pénzügyi hatásáról úgy nyilatkoztak, hogy ezek a lépések hatszor nagyobb valószínűséggel eredményeztek bevételnövekedést (33%), mint -csökkenést (5%). Emellett közel kétharmaduk arról számolt be, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások – melyek elindítása igencsak nehézkes – csökkentették a költségeket, vagy legalábbis nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.

Az ilyen befektetéseket végrehajtó vezérigazgatók a szabályozás összetettségére (24%) hivatkoznak, mint a legfontosabb gátló tényezőre, szemben az alacsonyabb megtérüléssel (18%) vagy a vezetőség támogatásának hiányával (6%).

Photo by Invest Europe on Unsplash

Az EP-képviselők az Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Romániát és Szlovákiát sújtó pusztító árvizekről szóló állásfoglalásukban, amelyet csütörtökön kézfeltartással fogadtak el, elégedetlenségüket fejezik ki az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetésének legutóbbi csökkentésével kapcsolatban.

A képviselők elegendő és magasabb szintű finanszírozást kérnek a felkészülés növelése és a kapacitásépítés javítása érdekében, különös tekintettel a következő többéves uniós költségvetés keretein belülre. Azt is szeretnék, ha az EU Szolidaritási Alapja „összemérhető lenne az Európában bekövetkező természeti katasztrófák növekvő számával és súlyosságával”, és sürgetik a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az érintett országok finanszírozásának mozgósítását. Azt is kérik, hogy más technikai és pénzügyi támogatás, például kohéziós politikai eszközök is álljanak rendelkezésre.

Hosszú távon az állásfoglalás több uniós beruházást sürget a regionális és helyi ellenálló-képesség kiépítésére, és követeli, hogy a jövőbeli uniós kohéziós politika még inkább összpontosítson az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megerősítése

Az EP-képviselők azt szeretnék, ha a Bizottság mielőbb előterjesztene egy európai klímaadaptációs tervet, amely konkrét jogalkotási javaslatokat tartalmazna, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök a 2024–2029-es Bizottságra vonatkozó politikai iránymutatásaiban bejelentette. A cél az EU ellenálló-képességének megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, illetve a felkészüléssel, tervezéssel és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolása lenne. A képviselők kiemelik, hogy sürgős beruházásokra van szükség az árvízkezelés és az árvízkockázatok megelőzése terén is.

Photo by Jonathan Ford on Unsplash

A paktum egy olyan fórum, amelynek keretében az európai polgárok, szervezetek, vállalatok, közösségek és települések együttműködnek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében. Három pilléren alapszik: információmegosztás, javaslatok és tervek kidolgozása, megvalósítása, valamint az aktív résztvevők összekötése. Több mint 600 várost és 879 egyéni szereplőt, úgynevezett nagykövetet tömörít, akik konkrét cselekvésekkel tesznek az éghajlatváltozás ellen. Azonban nem csak ők azok, akik hozzájárulhatnak a cél megvalósulásához; bárkinek lehetősége van arra, hogy tegyen érte, ezért szervez a paktum évente különböző akciókat.

Idén Európát felölelő fotópályázatot indítottak, amelynek középpontjában a klímavédelemmel kapcsolatos egyéni cselekvések megörökítése és bemutatása áll. A versenyen minden európai felnőtt állampolgár részt vehet, három kategóriában – otthon, közösség és város – várják a képeket és a hozzájuk kapcsolódó szövegeket június 28-ig.

A versenyben tíz győztest hirdetnek: kategóriánként három-három, valamint egy közönségdíjat is ki fognak osztani.

A beküldési határidő 2024. június 28., a győzteseket egy szakértőkből álló zsűri választja ki. További információ: https://climate-pact.europa.eu/get-involved/capture-your-climate-action-enter-our-photo-competition_en

Az ország különféle középiskoláiból tíz diákcsapat versengett az EY Global Delivery Services (GDS) budapesti irodájában megrendezett Innovációs nap keretében. A Junior Achievement Magyarország szervezésében a fiatalok iskolájuk fenntarthatóbbá tételére dolgoztak ki terveket tanáraik és az EY globális szolgáltatóközpontjában dolgozó munkatársak segítségével. A tanulók egy felmérésben is részt vehettek, amely a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásaikat vizsgálta.

A válaszok alapján az iskolások ötöde csak a hőmérséklet enyhe emelkedésére számít az éghajlat változása következtében, azonban több mint felük (56%) úgy véli, hogy még életükben szárazság és éhínség fenyegetheti az emberiséget, negyedük (23%) szerint pedig akár a civilizáció is elpusztulhat.

A diákok leginkább (84%) szelektív hulladékgyűjtéssel próbálnak tenni a környezetvédelemért. A legtöbben elsőként az energiafogyasztásukat csökkentenék az éghajlatváltozás mérséklése érdekében. A megkérdezettek több mint fele (55%) szerint nagy szükség lenne egy önálló, a klímaváltozással és fenntarthatósággal foglalkozó iskolai tantárgyra, a válaszadók harmada azonban megelégedne azzal is, ha más órákon több szó esne a témáról.

Az iskola amúgy is természetes terepe a környezetvédelemről folyó eszmecserének, hiszen tízből négy diák a tanáraival, három pedig az osztálytársakkal, barátokkal beszélget a leggyakrabban erről a témáról, a válaszadók ötöde pedig a szüleivel, családjával. Az iskolákat a tanulók elsősorban (48%) megújuló energiát hasznosító berendezések felszerelésével, illetve (33%) több zöld növény telepítésével, valamint – a kevesebb papírfelhasználás érdekében – a digitális oktatás kiterjesztésével (17%) tennék fenntarthatóbbá.

„A környezetvédelem és a fiatalokkal való tudásmegosztás egyaránt fontos számunkra” – hangsúlyozta Dominik Wozniak, a budapesti GDS integrációs vezetője. “Munkatársaink nagy lelkesedéssel segítették mentorként a diákokat, hogy üzleti szempontból megvalósítható, átlátható és vonzó, pénzügyi számításokat tartalmazó, alaposan kidolgozott terveket készítsenek. Az Innovációs napon mind a 10 csapat azon dolgozott, hogy zöldebbé tegyék iskolájukat. A számos izgalmas prezentáció közül a a Xantus János gimnázium esővízgyűjtő rendszerét és a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium világításának környezetbarát átalakításának  ötletét díjaztuk. Bízunk benne, hogy a sikerrel járó pénzjutalom segítségével megvalósíthatják elképzeléseiket.”

Az üvegházhatás kialakulásházhoz egyaránt hozzájárultak az előző generációk, a vállalatok és a kormányok – ezen az állásponton van a megkérdezett diákok közel négyötöde. Ezzel összhangban tízből kilencen vélik úgy, hogy az éghajlatváltozás okozta problémák megoldása mindannyiunk feladata. A diákok szerint a cégek leginkább a környezetbarát megoldások népszerűsítésével, megújuló energia használatával és kevesebb hulladék termelésével tudnák leginkább segíteni a fenntarthatóságot.

Fotó: Patrick Perkins/unsplash.com

A plenáris ülés résztvevői az „Európai demokrácia/Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” és az „Éghajlatváltozás, környezetvédelem és egészségügy” témákkal foglalkozó vitacsoportok ajánlásait, valamint a nemzeti polgári vitacsoportok kapcsolódó javaslatait tekintik át.

Eddig ez a két európai polgári vitacsoport véglegesítette az Európa előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokra vonatkozó ajánlásait azt követően, hogy kétszáz, különböző korú és hátterű tagjuk személyesen és online megvitatta és elfogadta azokat:

• Az „Európai demokrácia/Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” munkacsoport decemberben 39 ajánlást fogadott el a firenzei Európai Doktori Intézet által szervezett utolsó ülésén; és
• az „Éghajlatváltozás, környezetvédelem és egészségügy” témájú vitacsoport januárban ülésezett az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának a Varsóban található natolini kampuszán, ahol 51 ajánlást fogadott el.

Ezt a 90 javaslatot, valamint a nemzeti polgári vitacsoportok kapcsolódó ajánlásait terjesztik elő és vitatják meg a konferencia január 21–22-én Strasbourgban (Franciaország) tartandó plenáris ülésén.

Időpont: 2022. január 21., péntek – január 22., szombat (előkészítő ülésekkel, a munkacsoportokkal, politikai találkozókkal együtt)

Helyszín: Európai Parlament, Strasbourg, helyszíni és távolból történő részvétellel

A konferencia megnyitásakor a résztvevők megemlékeznek David Sassoliról, az Európai Parlament január 11-én elhunyt elnökéről. A teljes napirend itt érhető el.

„A vezérigazgatóknak továbbra is szembe kell nézniük a jelenleg is tartó Covid-19-világjárvány és a piaci körülmények által okozott nyomással; ilyen a növekvő infláció, az ellátási láncokban tapasztalt fennakadások, valamint a világ egyes részein a jelentős felmondási hullám is. Az újabb és újabb nehézségek ellenére a PwC által megkérdezett cégvezetők az utóbbi tíz év során idén nyilatkoztak a legderűlátóbban az előttünk álló évre várt gazdasági erősödést illetően. A vezérigazgatók több mint háromnegyede (77%) várja a világgazdaság további erősödését, és csupán 15%-uk véli úgy, hogy romlani fognak a körülmények” – összegzi a globális vezérigazgatói várakozásokat Koncz Barbara, a PwC Magyarország cégtársa.

A 2022-re vonatkozó vezérigazgatói optimizmus épphogy csak meghaladja a tavalyi 76%-os értéket, ugyanakkor 54 százalékponttal haladja meg a 2020-as szintet, amikor is a cégvezetők több, mint fele (53%) a gazdaság zsugorodását prognosztizálta. A PwC 25. Globális Vezérigazgatói Felmérésében 89 ország 4446 vezérigazgatója vett részt 2021 októbere és novembere között.

Területenként eltérő optimizmus

Habár általánosságban véve derűlátók a vezérigazgatók a 2022-es gazdasági növekedéssel kapcsolatban, a várakozások jelentősen eltérnek az egyes országokban és területeken. A legnagyobb régiók közül Indiában a legoptimistábbak a várakozások. Itt a cégvezetők 94%-a számol a világgazdaság növekedésével a tavalyi 88%-hoz képest. A japán vezérigazgatók körében is erősen növekedett az optimizmus szintje, míg az Egyesült Királyságban mérsékeltebb emelkedést (5 százalékponttal 82%-ra) láthattunk. Olaszországban és Franciaországban is jelentős ugrást tapasztaltunk, amely vélhetően a gazdaság vártnál gyorsabb talpra állasának tudható be.

A spektrum másik végét vizsgálva azt látjuk, hogy a vezérigazgatók világgazdasággal kapcsolatos optimizmusa legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban esett vissza, 18 százalékponttal 70%-ra, ugyanakkor valamelyest Brazíliában, Kínában és Németországban is mérséklődött, vélhetően az infláció megugrása és az ellátási láncokban tapasztalt akadozások súlyosbodása miatt.

A bizalom ereje

Sosem játszott még ennyire fontos szerepet a bizalom egy vállalat sikerességében, ugyanakkor kiérdemelni és megőrizni sem volt még soha ilyen nehéz. Az ügyfelek viselkedésével kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján a felmérésből kiderült, hogy összefüggés van az ügyfélbizalom és a vezérigazgatói optimizmus között. Az ügyfélbizalom tekintetében legmagasabban „rangsorolt” vállalatok vezérigazgatói magabiztosabbak a következő évi növekedési kilátásaikat illetően; 71 százalékuk nagyon vagy rendkívül bizakodó a vállalata bevételnövekedési kilátásait illetően a következő egy évre nézve. Ezzel szemben, ahol az ügyfélbizalom szintje alacsony, ott a vezérigazgatók csupán 47%-a vélekedik hasonlóan.

A bizalom és a nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalások között is kimutatható összefüggés. A bizalom tekintetében élenjáró vállalatok igazgatói lényegesen nagyobb valószínűséggel vezetnek olyan szervezeteket, amelyek nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalást tettek (29%), mint a legalacsonyabban „rangsorolt” vállalatok vezetői (16%). A magas ügyfélbizalommal bíró vállalatok vezérigazgatói emellett gyakrabban állnak olyan szervezetek élén, amelyek nem pénzügyi vonatkozású tényezőkhöz kötik a kompenzációjukat. Az ügyfélbizalom terén magasan jegyzett szervezetek vezérigazgatóinak mintegy fele az ügyfélelégedettségi (51%) és munkavállalói elkötelezettséggel (46%) kapcsolatos mérőszámokhoz is köti személyes bónusz- vagy ösztönzőprogramját.

Kiber- és egészségügyi kockázatok a legfőbb problémák között

A tavalyi évhez hasonlóan a vezérigazgatók idén is a kiber- és egészségügyi kockázatokat gondolják a legfenyegetőbb veszélyeknek (49%, illetve 48%-uk). Ezeket nem sokkal lemaradva követi a makrogazdasági volatilitás; a cégvezetők 43%-a nagyon vagy rendkívül aggasztónak ítéli az infláció, a munkaerőpiaci problémák, valamint a GDP ingadozásának esetleges hatását a következő 12 hónapban. A tehetséges munkavállalók bevonzásával és megtartásával kapcsolatos aggodalom szintén számottevő.

Iparági szempontból közelítve az derül ki, hogy a kiberkockázatok a pénzügyi szolgáltatóknál tevékenykedő cégvezetőket aggasztják legjobban; 59%-uk véli ezt a legsúlyosabb fenyegetésnek. A termelő- és fogyasztói ágazatban dolgozó vezetők kevésbé aggódnak a kiberfenyegetések miatt; a kibertámadások magas számának ellenére is csupán 40%, illetve 39%-uk véli jelentős veszélynek ezt a kockázatot.

Érthető módon a vendéglátó és szabadidő ágazatban magas azok aránya (75%), akik aggódnak az egészségügyi kockázatok vállalatukra gyakorolt esetleges hatásai miatt. Az energia-, közmű- és erőforráságazati vezérigazgatóknak pedig 49%-a véli úgy, hogy az éghajlatváltozás jelenti majd az egyik legfőbb fenyegetést a következő évben. Ez 15%-kal magasabb, mint bármely más ágazatban.

Az Egyesült Államok a legígéretesebb célpont

A bevételnövekedési lehetőségek tekintetében a vezérigazgatók saját országaikon kívül az Egyesült Államokat látják a legígéretesebb célpontnak az előttünk álló évben. A cégvezetők 41 százaléka látja úgy, hogy az Egyesült Államok a legígéretesebb ország a saját vállalatuk növekedési kilátásainak szempontjából a következő 12 hónapban (2021-ben 35%-uk vélekedett így). Kína, tavalyi eredményéhez hasonlóan, 27%-kal áll a második helyen, mögötte pedig Németország (18%) és az Egyesült Királyság (6 százalékpontos ugrást követően 17%-kal) áll a listán.

Lemaradás a nettó zéró vállalások terén

A felmérés tanulsága szerint komolyabb előrelépésre lenne szükség a globális éghajlati célok eléréséhez, ugyanis a vezérigazgatók kevesebb, mint egyharmada számolt be arról, hogy vállalatuk kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalást tett. A megkérdezett vezetők csupán 22%-a mondta, hogy vállalatuk nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalást tett; 29% jelezte, hogy folyamatban van egy ilyen vállalás. Hasonló arányban (26%) születtek eddig szénsemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalások, és 30 százalék jelezte, hogy ez a lépés folyamatban van.

Azon vezérigazgatók között, akiknek a vállalatai nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalást tettek, 40%-kal képviselteti magát az első helyen a villamosenergia- és közműágazat, majd ezt követi az energiaszektor 39%-kal. Őket követi a telekommunikációs, valamint a tőkepiaci és a bankszektor, ahol egyaránt 24-24% százalék tudhat magáénak vállalást. A 25 milliárd dollárt elérő vagy az azt meghaladó árbevételű vállalatok közel kétharmada (65%) tett már nettó zéró kibocsátásra vonatkozó vállalást; ezzel szemben a 100 millió dollárnál alacsonyabb bevételű cégek csupán 10%-a mondhatja ezt el magáról.

A vezérigazgatók az „éghajlatváltozás kockázatainak mérséklését” tartották a nettó zéró kibocsátási stratégiák mögött húzódó leglényegesebb tényezőnek (63% gondolja ezt nagyon vagy rendkívül lényegesnek), de fontosnak tartják „az ügyfelek elvárásainak való megfelelést” is (61%), ami arra utal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés egyre központibb szerepet játszik a vállalatok márkaépítésében és az ügyfelek által elvárt értékteremtésben.

„A Globális Vezérigazgató Felmérés 25 éves története során, a világ cégvezetőinek a dotcom-lufi kipukkadásától kezdve a pénzügyi világválságon át számos kihívással kellett megbirkóznia. A Covid-járvány és az éghajlatváltozás szintén példátlan próbetétel elé állította az első számú vezetőket. Az adott évtől és a megpróbáltatások természetétől függetlenül azonban van egy dolog, amely mindig állandó: a bizalomépítés fontossága. Idén azt látjuk, hogy a bizalom szinte mindenhol kulcsszerepet kap, legyen szó a vezérigazgatók bevételnövekedésbe vetett bizalmáról vagy épp a szervezetük által tett nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalásról. Bár az előttünk álló 25 év bizonyára mindenki számára tartogat majd kiszámíthatatlan körülményeket és váratlan kihívásokat, mi hiszünk abban, hogy a szilárd bizalmi alapokra épített vállalatok tovább erősödnek majd, és a vezérigazgatóik is a lehető legjobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy fenntartható, a hosszú távú sikerekhez hozzásegítő eredményeket érjenek el” – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezetője.