A műanyag a körforgásos gazdaság egyik legfontosabb témája. Mindenekelőtt az előzményekről beszélünk: miért használunk a műanyagokat, miért terjedt el széles körben, melyek az előnyei és hátrányai? A leglátványosabb probléma ezzel kapcsolatban a keletkező hulladék mennyisége. Túl sok műanyag végzi a természetben, és szinte mindenütt, a vizeinkben, a talajban ott vannak már a mikroműanyagok, annak minden negatív egészségügyi következményével.

Sokan keresik a megoldást erre a helyzetre. A műsorban is beszéltünk már a körforgásos gazdaságról, ezt tekintjük át most részletesen.

A legegyszerűbbnek látszó megoldás a tiltás, például az egyszer használatos műanyagok esetében. De van sokkal jobb is, ez a szelektív gyűjtés, hogy nulla kilogramm műanyag kerüljön a szemétbe. A reciklálás remekül működik, a műanyagból újra műanyag lesz, nem kell újat előállítani. De létezik már eljárás a biológiai lebontásra is, megbeszéljük, hogy működik a komposztáló,mi a biopolimer, mi lesz a lebomlott műanyagból?

Minden műanyag újrafelhasználható? Nem, de erre is létezik megoldás, az égetés, ellenőrzött körülmények között.

Végül megbeszéljük, hogy áll Magyarország a műanyagok szempontjából. Mennyit gyűjtünk vissza, ez arányaiban mit jelent más országokhoz képest? Hogyan motiválhatók az emberek? Melyek a következő lépések a magyar piacon, kell még törvény, vagy jogilag már rendben vagyunk, csak több gyakorlati lépés kell a műanyaghulladék eltüntetése érdekében?

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Napjaink legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a rossz levegőminőség, elsősorban a levegőben szálló apró részecskék magas koncentrációja. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájába már hosszú évek óta a legtöbb panasz lakossági égetésekkel kapcsolatban érkezik, a gazdasági válság óta újra reneszánszát éli a szén- és fatüzelés, továbbá nagyon sokan tüzelnek el – illegálisan – hulladékot.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője elmondta: „Magyarországon a légszennyező finom részecskéknek 83 százaléka keletkezik a lakossági fűtésből. Apró méretüknél fogva, a tüdőn, léghólyagocskákon keresztül bejuthatnak a véráramba, és onnan a létfontosságú szervekbe, akár halálos kimenetelű elváltozásokat is okozva. Nagyon fontos emiatt, hogy ahol a feltételek adottak, ott a szilárd tüzelést megfelelően korlátozhassák a helyi szabályok”

A civil szervezet a környezetvédelmi törvény megfelelő kiegészítésével hatalmazná fel az önkormányzatokat arra, hogy a szilárd tüzelőanyagok használatát korlátozzák a településükön vagy azok egy részén (például óvodák, bölcsődék környékén), amennyiben erre lehetőséget látnak. Hasonló előírásokra nemzetközi példákat is találunk, a lengyel parlament 2016-ban fogadott el törvénymódosítást, ami lehetővé tette a szilárd tüzelés helyi korlátozását. A kitartó lakossági fellépésnek köszönhetően Krakkóban 2019 szeptemberében hatályba is lépett a szilárd tüzelés tilalma, és hamarosan más lengyel városok is hasonló szabályozást vezetnek be.

Az intézkedéssel párhuzamosan természetesen állami segítséggel lakossági támogatási programokat kell indítani a fűtéskorszerűsítésre, amelyeket akár az Európai Unió Helyreállítási Alap is finanszírozhatna.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke megállapította: „A környezetkímélőbb fűtési módok elterjesztésére költött állami és önkormányzati források már rövid idő alatt megtérülnek, hiszen a csökkenő légszennyezés a lakosság egészségi állapotnak javulásával, ezzel összefüggésben pedig a jövedelemtermelő képesség javulásával és az egészségbiztosítási költségek csökkenésével jár.”

Magyarországon a légszennyezés évente 13 ezer ember korai halálát okozza és ezek az emberek átlagosan mintegy 12 évet veszítenek az életükből. A rossz levegő évi egymillió megbetegedésért is felelős. Az ezek miatti gazdasági károk pedig meghaladják az évi 1500 milliárd forintot.