A Horvát Innovációs Intézet által szervezett eseményen olyan neves egyetemek professzorai és vezetői is közreműködtek, mint a Harvard, a Stanford, a Bocconi és az ETH Zürich. A több mint 1200 résztvevőből és 300 csapatból mindössze 36 jutott be a június 10-én a Zágrábi Gazdasági Egyetemen megrendezett döntőbe.

A szakmai zsűri döntése szerint a Corvinus csapata nyerte a fődíjat. A feladat egy társadalmi kihívásról szóló esettanulmány volt: a versenyzőknek egy oktatási rendszert kellett tervezniük, átfogó stratégiával, megvalósítási tervvel és a program felépítési vázlatával. A kidolgozásra egy óra állt rendelkezésre, nem használhattak digitális eszközöket, sem mesterséges intelligenciát, így kizárólag a nyomás alatti teljesítmény, a csapatmunka, a kreativitás és az emberi intelligencia számított. A Corvinus megoldása olyan rendszert javasolt, amely egyensúlyt teremt az akadémiai szigor, valamint az állampolgári és erkölcsi nevelés között – a rugalmasságot, a közösségi szerepvállalást és az egész életen át tartó tanulást hangsúlyozva.

A győztes csapatot a Corvinus esetmegoldó hallgatói versenyekre specializálódott diákszervezetének, a Corvinus Case Track Communitynek a tagjai alkották, méghozzá Észak-Macedóniából, Kazahsztánból és Moldovából érkezett nemzetközi hallgatók: Jakov Velkovski, Nikola Meshkovski, Daniil Yarovoy, Sergiu Manic, Nurbakyt Myrzagulov és Dairbek Dauletkozha. A csapattagok többféle szak diákjai: van, aki alkalmazott közgazdaságtant, van, aki üzleti adattudományt vagy a filozófia, politika, gazdaság szakot végzett, és van, aki Erasmus-programban érkezett a Corvinusra. Az első díjhoz 3000 euró nyeremény is járt. A 2. helyezett csapat tagjai az olasz Bocconi Egyetemről, a harmadik helyet megszerző versenyzők a Ljubljanai Egyetemről jöttek.

A corvinusos versenyzők kiemelték, számukra ez az egész többet jelent, mint csupán díjat nyerni. „A barátságról, a személyiségfejlődésről szól, és arról, hogy a megfelelő hozzáállással és egymás támogatásával a világ különböző pontjairól érkező hallgatókként együtt valami igazán értékeset tudunk elérni, A csapatunk sokszínűségének köszönhetően a gondolkodásmódjaink és a nézőpontjaink sokfélesége segített minket abban, hogy holisztikusabb és inkluzívabb megoldást dolgozzunk ki.”

A versenyben öt iparág szerint is nyerteseket hirdettek: az infokommunikáció, a pénzügy, az egészségügy, a média és az energia területén. A Corvinus csapata még a pénzügyi részversenyben is kitűnően szerepelt: a negyedik helyet szerezte meg.  Itt az volt a feladat, hogy tervet készítsenek arra, hogyan lehet alkalmazni a mesterséges intelligenciát a Raiffeisen Banknál a belső banki műveletek és az ügyfélélmény javítására. A corvinusos diákok a megoldási javaslatukban személyre szabott pénzügyi tervezést, automatikus csalásfelismerést, valamint a technológia felelős és etikus alkalmazását biztosító ütemtervet építettek be.

„Az egészségügyi technológia gyors fejlődése az orvosoktól is nyitottságot, folyamatos tanulást, utánajárást kíván, hogy a leghatékonyabban alkalmazhassák a korszerű eszközöket. Az innovatív műszerek használatán kívül azonban legalább ilyen fontos a gyógyítók jóindulatú hozzáállása, az a bizalmi légkör, amit kedvességgel, játékossággal, a gyermekre hangolódással érnek el, hiszen gyermekbarát környezetben a vizsgálatok is jobb hangulatban zajlanak, a kicsik is együttműködőbbek” – mondta el Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója. „Ezért idén is szeretnénk elismerni azokat a 40 év alatti gyermekgyógyítókat, akik mind az emberi megközelítésre, mind a technológiai lehetőségekre figyelve gyógyítják kis pácienseiket, és így a gyermekek gyorsabban meggyógyulhatnak, újra teljes életet élhetnek. Életútjuk követendő példa lehet a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, gyógyítási módszereik pedig a többi fiatal gyermekorvosnak is.”

A díjazottak között négy rezidens, egy szakorvos és egy háziorvos is van. Szakterületük szerteágazó: hárman csecsemő-és gyermekgyógyászok, ketten pszichiáterek és egy orvos neonatológus.

A díjazottak fejenként 1 millió forintot kapnak, és további 300 000 forintot szakképzésre fordíthatnak. Így a kiemelkedő gyermekgyógyítók még tovább fejleszthetik az innovatív technológiákkal kapcsolatos ismereteiket, hogy még hatékonyabban tudják kezelni a kis betegeket.

A K&H jövő gyógyítói díj 2024. pályázati évének nyertesei:

Az Energize program három szponzora, a Takeda Pharmaceuticals International AG, a Teva Pharmaceutical Industries és az UCB, valamint a beszállítók közül, az Avantor, az Organon LLC, a Perrigo és a West Pharmaceutical Services Inc. együttműködve összesen 305 GWh megújuló forrásból származó energiát vásárolnak a Zelestrától. Emellett a Takeda, a Teva Pharmaceuticals, a Labcorp és a West Pharmaceutical Services 258,7 GWh zöldáramot vesznek a Bruc-tól. A megállapodások teljesítése érdekében a Zelestra három, míg a Bruc 4 új napenergia projektet indít Spanyolországban, melyek összesített kapacitása meghaladja majd a 280 MW-ot.

Az Energize program keretében eddig több mint 750 beszállítónak nyújtottak oktatást és támogatást a megújuló forrásból származó villamos energia beszerzésével kapcsolatban. Idén öt új szponzor – Almirall, Bayer, Kenvue, Sandoz és Schott – is csatlakozott a kezdeményezéshez, és a már 24 szponzoráló vállalatból álló csoport 2028-ig meghosszabbította elkötelezettségét a program mellett – írják.

„Ennek a virtuális PPA-nak a résztvevőjeként nemcsak az iparágunkon belül, hanem az Energize-hoz hasonló kezdeményezések kulcsfontosságú tagjaként is vezető szerepet és elkötelezettséget mutatunk a megújuló energia használata iránt. Azzal, hogy Európában a villamosenergia-szükségletünk nagy részét, világszerte pedig közel felét fedezzük zöld energiával, példát mutatunk a felelős energiafelhasználás terén, és tovább haladunk hosszú távú célunk, a nettó zéró kibocsátás felé” – mondta el Amalia Adler Waxman, a Teva Pharmaceuticals fenntarthatósági vezetője.

„Az Energize Program az Avantor éghajlatvédelmi stratégiájának fontos eleme, amely lehetővé teszi számunkra, hogy portfóliónkat jelentős mennyiségű megújuló villamos energiával bővítsük. A gyógyszeripar kulcsfontosságú partnereként örömmel támogatjuk az ágazat azon törekvéseit is, hogy dekarbonizálják az ellátási láncuk kibocsátását” – jelentette ki Rachel Kaufman, az Avantor fenntarthatósági alelnöke.

„Bolygónk egészsége kritikus fontosságú az egyének egészsége szempontjából, és a mi felelősségünk, hogy mindent megtegyünk a vállalkozásunk és értékláncunk környezeti hatásainak csökkentése érdekében. Ez a program fontos eszköze lesz annak, hogy értékláncunkban 2040-re elérjük a nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátást” – közölte Thomas Wozniewski, a Takeda globális gyártási és ellátási vezetője.

„Ahogy szembesülünk a klímaválság sürgető jeleivel, rá kell ébrednünk arra, hogy a kollektív cselekvés elengedhetetlen. Az UCB-nél elkötelezettek vagyunk az ökológiai átállás előmozdítása mellett, többek között a megújuló energia használatával. Olyan kulcsfontosságú partnerségek kialakításával, mint az Energize program, arra törekszünk, hogy jelentős dekarbonizációs eredményeket érjünk el, és nagyobb hatást érjünk el annál, mint amire egyedül képesek lennénk. Együtt egy fenntarthatóbb jövőt építünk” – mutatott rá Katiana Iavarone, az UCB beszerzési igazgatója.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy bejelentették az első Energize-üzletet, amely fontos mérföldkövet jelent az együttműködés történetében. Az Energize-t 2021-ben társalapítóként hoztuk létre, és a program fontos része annak a tervünknek, hogy 2020 és 2030 között 80 százalékkal csökkentsük az értékláncunk kibocsátását. Ez az új napenergia-megállapodás, amely a GSK négy európai beszállítóját is magában foglalja, mutatja közös elkötelezettségünket a szén-dioxid-mentesítés és az iparág megújuló energiára való áttérésének támogatása mellett” – tette hozzá Lisa Martin, a GSK beszerzési igazgatója.

Megalakulása óta a SOFMEDICA Csoport a régióban több, mint 55 millió eurót invesztált. A csoport pozícióját azáltal szilárdította meg, hogy innovatív oktatási programok bevezetésével, és első osztályú egészségügyi ingatlanok fejlesztésével egy teljes ökoszisztémát épített ki a régió egészségügyi szakembereinek szolgálatában. Ez a holisztikus megközelítés lehetővé tette, hogy az egészségügy területén a csoport számos elsőséget érjen el a régióban: olyan terápiák bevezetésével, mint az otthon végezhető dialízis, a bal kamrai támogató eszközök (műszív), a robot-asszisztált sebészet, a kapszulás videoendoszkópia és a transzkatéteres billentyűcsere. Ezek az eredmények is alátámasztják a Csoport elkötelezettségét, hogy a legfejlettebb orvostechnikai megoldásokat tegye elérhetővé Európa legtávolabbi betegei számára is.  Az évek során a szervezet jelentősen bővült, 2024-re a becsült forgalma 70 millió euró – írják.

Minden egyes áttörés a közös látásmód és erőfeszítés eredménye volt. A vállalat tudja, hogy az elmúlt 30 év nem lehetett volna sikeres azok bizalma és együttműködése nélkül, akik osztoznak küldetésében: a legjobb egészségügyi ellátás demokratizálásában – teszik hozzá.

„Ami azzal a céllal kezdődött, hogy megkönnyítsük a csúcstechnológiához való hozzáférést Romániában, az mára egy olyan küldetéssé nőtte ki magát, hogy átalakítsuk az egészségügyi ellátást egy egész, immár hat uniós országból álló régióban – lépésről lépésre. Egy kórház, egy orvos, egy beteg. Visszatekintve, sikerünket nem annyira az általunk bevezetett technológiákban mérjük, hanem inkább az emberi sorsokban – egészségügyi szakemberek és betegek – akiknek az életére hatással voltunk” – mondta Georgios Sofianos vezérigazgató (a nyitóképen).

„A jövőt úgy látjuk, hogy a digitális és robotizált megoldások innovatív utakból standard ellátássá válnak, felgyorsítva az életmentő prognózishoz, diagnózishoz és terápiához való hozzáférést. Továbbra is a megbízható partnerkapcsolatok kiépítésére összpontosítunk ágazatokon és határokon átnyúló együttműködés elősegítésével, mindeközben szem előtt tartva a beteget, aki a végső kedvezményezett. A fejlesztések előmozdításával nem csupán a csúcstechnológia szállítása a célunk, hanem az egész egészségügyi ökoszisztéma átalakítása, biztosítva, hogy a legjobb ellátás minél több ember számára elérhető legyen, megerősítve a szakembereket és felemelve a közösségeket” – tette hozzá.

A jövőre nézve a SOFMEDICA Csoport célja, hogy örökségére építve a digitális egészségügyi innovációkra összpontosítson, új régiókban terjeszkedjen, erősítse jelenlétét a betegek teljes életútján, és fenntartsa az egészségügyi ellátáshoz való integrált megközelítését. A csoport a betegellátás fellendítését tervezi a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt technológiák klinikai munkafolyamatokba való integrálásával, a műtők optimalizálásával és a géndiagnosztika kezelési tervekbe való beépítésével.

A mintegy 46 000 válaszadó körében végzett, kor, nem és régió szerint reprezentatív felmérés alapján az elégedettség történelmi mélyponton van, az európai egészségügyi ellátás alapvető problémákkal küzd. Ezzel párhuzamosan a hagyományos orvoslásba vetett bizalom egyre nő.  Az immár tizedik éve készülő riportba most először került bele Magyarország.

Dr. Google-hoz szívesen fordulunk, de bízunk az orvosainkban

Kiderül belőle, hogy a Mi lehet a bajom? …. Lássuk, mit mond a Google? mentalitás leginkább ránk jellemző. Tehát, a magyarok kiugróan magas számban választják az online keresőket, különböző portálok cikkeit, amikor egészséggel kapcsolatos kérdésekről van szó. Ilyen témájú cikkeket is szívesebben böngészünk (a magyar átlag 41%, míg a globális 35%). A közösségi médiában, influencerek oldalain a globálissal megegyező mértékben keresgélünk: minden negyedikünk tájékozódik így. A hagyományos orvoslásban a magyarok döntő többsége megbízik, de bizonyos témákban – az előző eredmény ismeretében nem meglepő módon – sokan magunk is tájékozódunk az Interneten. Minden ötödik magyar szeret naprakész lenni az alternatív gyógymódok, pl. homeopátia, akupunktúra terén. Sőt, a magyar társadalom nyitott a holisztikus orvoslásra. Kétharmada örülne, ha nemcsak a tüneteit, hanem a kiváltó okokat kezelnék, megelőznék. „Az egészségügyi szakemberek kritikus szerepet játszanak a rendszer összetartásában. A felmérés alapján a magyarok a szakembereket jónak tartják, és hiszik, hogy az orvosuk és a gyógyszerészük tudja, hogy mi a legjobb nekik” – emelte ki az eredmények kapcsán dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

A hosszú várólisták miatt vagyunk leginkább elégedetlenek, de az ellátás színvonalát rendben találjuk

Mi vagyunk a legelégedetlenebbek az egészségügyi rendszerünkkel, ami leginkább a hosszú várólistákkal hozható összefüggésbe. A közegészségügy kapcsán egyébként globálisan is ez a legsúlyosabbnak tartott probléma. Azaz a válaszadók nagy része amiatt elégedetlen, mert nem kap időpontot. Ez az érték Magyarországon kiugró: nálunk közel az emberek háromnegyede tartja ezt problémásnak, míg globálisan a válaszadók 54%-a. Hazánkban az elégedetlenkedők nagy része úgy látja, hogy az egészségügyi ágazat nem működik fenntartható módon. Ugyanakkor az egészségügyi személyzet elérése kevésbé probléma itthon, mint globálisan. Magyarországon kevésbé jellemző az is, hogy rossz minőségű ellátásban részesülünk mi vagy egy ismerősünk, mint a globális átlag. Szintén a globális átlagnál alacsonyabb mértékben gondoljuk azt, hogy nem találjuk meg az egészségügyi személyzetet a kórházban vagy nem jutunk gyógyszerhez. A szükséges gyógyszerekhez a válaszadók döntő többsége hazánkban és globálisan is hozzájut és meg is engedheti magának. A STADA felmérése alapján a jobb minőségű egészségügyi ellátásért minden negyedik magyar fizetne többet; nem adó-, vagy járulékemelés formájában, hanem leginkább zsebből pl. magánbiztosítást kötne vagy konkrét szolgáltatásért fizetne. További minden második magyar hajlandó lenne fizetni, ha megengedhetné magának.

Tízből hat magyar szerint leginkább béremeléssel lehetne javítani az egészégügyön

A STADA felmérésében kíváncsi volt arra is, hogy az emberek mit gondolnak arról, hogyan lehetne javítani az egészségügyi ellátórendszeren. Globálisan a legtöbben, minden második válaszadó úgy véli, hogy biztosítani kell, hogy az egészségügyi szakpolitikai döntéshozók megfelelő egészségügyi háttérrel rendelkezzenek. Ezzel minden második magyar szintén egyet ért. Hazánkban ugyanakkor még ennél is többen gondolják úgy, hogy az egészségügyi ellátórendszeren úgy lehetne javítani, ha az orvosi szakmában dolgozók fizetését emelnék, hogy több munkatársat vonzzon a szakmába.

A digitalizáció az egészségügyben is a hasznunkra válhat

Több digitális megoldás, technológiai módszer kapcsán is az a meglátásunk, hogy hasznosak vagy hasznosak lehetnek az egészségügyi ágazatban. Az elektronikus recepteket, az elektronikus betegnyilvántartást és az elektronikus betegtájékoztatókat is jobban kedveljük vagy kedvelnénk a globális átlagnál; a magyarok legnagyobb része úgy gondolja, hogy ezek hasznosak, hasznosak lehetnek az egészségügyben. Magyarországon és globálisan is minden harmadik válaszadó az orvosok, gyógyszerészek támogatásának eszközeként tekint a mesterséges intelligenciára. A saját egészségünk érdekében azonban nem vetjük be még annyira a mesterséges intelligenciát. Globálisan 8, Magyarországon 6% azok aránya, akik igénybe vesznek mesterséges intelligencia alapú egészségügyi chatbotokat pl. betegség diagnosztizálására vagy hogy emlékeztesse őket gyógyszerek szedésére, esetleg tanácsokat adjon a testmozgással kapcsolatban. Arányaiban egyébként picit pozitívabban állunk a mesterséges intelligencia kérdéséhez, mint globálisan. Sőt, a magyarok 40%-a tudja, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia, és úgy gondolja, hogy pozitív technológia a társadalom számára.

Robotok, mesterséges intelligencia inkább; vakcinafejlesztés, rák legyőzése kevésbé

A robotok és a mesterséges intelligencia elterjedését az átlagosnál nagyobb arányban tartjuk valószínűnek. Mi gondoljuk a leginkább azt (a magyarok 53%-a), hogy a következő tíz éven belül a robotok szerves részét képezik majd az orvosi beavatkozások, például a műtétek elvégzésének. Közel ennyien (46%) gondolják úgy, hogy mesterséges intelligenciát fogunk használni betegségek diagnosztizálására is – ezen a téren a globális átlag 38%. A vakcinafejlesztés és a rák kezelése kapcsán viszont kevésbé vagyunk bizakodóak. Míg globálisan majdnem minden második ember szerint több vakcinát fogunk kifejleszteni a gyakori betegségek ellen, addig Magyarországon ezt csak minden 3. ember gondolja. És míg globálisan szinten tízből hárman azt vetítik előre, hogy a legtöbb/az összes rákos megbetegedés nem lesz halálos kimenetelű, addig ezt a magyar válaszadóknak csak a 22%-a gondolja.

Photo by National Cancer Institute on Unsplash

„Valóban van egy reális veszélye annak, hogy harminc-ötven év időtávlatban, ha olyan gépeket fejlesztünk, amelyek helyettünk dolgoznak, akkor az emberek nem akarnak majd már gondolkodni. Azonban nincs más megoldás: egyszerűen lehetetlen kizárólag emberi erőforrással megoldani sokszor a mindennapi munkát az egészségügyben” – mondta el Prof. Dr. Madácsy László, az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum vezetője, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Endoszkópos Szekciójának Elnöke és a Mesterséges Intelligencia Munkcsoportjának vezetője.  Hozzátette, hogy hazánkban a betegek hosszú várólistákkal szembesülnek, hiszen hiány van a magasan képzett szakemberekből, ezt pedig hosszútávon csak a MI tudja enyhíteni.

Miben tud segíteni a mesterséges intelligencia?

A képi értékelésnél – legyen szó radiológiáról, endoszkópiáról, vagy kapszula endoszkópiáról ­- a szakemberek jelenleg az adatok szegmentálására használják a mesterséges intelligenciát: kiválasztja a kóros, patológiás eltéréseket tartalmazó képeket, melyekkel az orvos ezt követően jelentős időspórolással tud dolgozni. Ezzel valamilyen szinten a szakértelmet is helyettesíthetjük, hiszen egy kezdő, valamint profi endoszkópos szakember leletezése között kimagasló különbségek lehetnek. Az erre szánt idő is csökken, hiszen a doktornak csak a patológiás képeket kell megnéznie. Emellett növeli a precizitást, a fáradtságból eredő hibák csökkennek, ezzel pedig pontosabb eredményekhez juthatnak a páciensek.

„Ezzel azon emberi hibákat is ki lehet küszöbölni, mint az esetleges téves diagnózis. Egy nyolc, akár tíz órás műszak után a radiológus vagy endoszkópos szeme, valamint agya is fárad, melynek következtében előfordulhat, hogy nem ismeri föl azokat a képeket, ahol az elváltozás látható” – tette hozzá Prof. Dr. Madácsy László, majd azt is kiemelte, hogy a MI segítségével a személyre szabott ellátás és terápiák kidolgozása is sokkal gyorsabb lett: az anamnézis, rizikók, előző betegségek feltüntetésével a gép egy személyre szabott algoritmust tud kidolgozni, ezzel is támogatva a szakembereket, betegeket.

MI az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban

Az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban jelenleg három helyen alkalmazzák a MI-t a mindennapokban. Az egyik ilyen terület a tüdőszűrés, amelyet magas tüdőrák rizikófaktoros családoknál, valamint ötvenedik életévüket betöltő személyeknél és dohányosoknál egy-két évente javasolnak. A mesterséges intelligenciával a centrumban már az öt milliméternél kisebb tüdődaganatot is képesek észlelni.

Endoszkópiában elsősorban a polip detektálására alkalmazzák a MI-t: a rutinszerű, vastagbéltükrözéses vizsgálatoknál működik a valós idejű mesterséges intelligencia modul, mely jelöli az orvosnak, hogy hol található polip a betegben. A polipdetektáló algoritmussal a hibaarány a felére csökkenthető.

A mesterséges intelligencia a kapszula endoszkópiánál képes arra, hogy a vizsgálat átlagosan harmincötezer képéből kiválassza azt a pár százat, ahol patológiás eltéréseket észlel, mindezt 99%-os pontossággal. „A másfél órás leletezési idő ezzel maximum 10 percre csökken, mely drámaian megváltoztatja a kapszula vizsgálatoknak a jövőbeli alkalmazhatóságát. Mindaddig, amíg egy beteg képeinek vagy vizsgálatinak értékelése másfél óráig tart, addig nyilvánvalóan nincs az a humán erőforrás, aki ezt képes végig nézni, szemben a MI-val” – mondta el Prof. Dr. Madácsy László, majd hozzátette, hogy a centrumban az orvosok boldogok, hogy ilyen eszközök állnak rendelkezésükre, hiszen biztonságérzetet ad a használatuk.

Mit hoz a jövő?

„Véleményem szerint pár év múlva nem az lesz a kérdés, hogy orvosként használunk-e MI-t, hanem gyakorlatilag, aki nem használja, az le fog maradni” – tette hozzá. Elmondása szerint hamarosan a számítógépek automatikusan fogják például a CT-, illetve az MR- és kapszulavizsgálatokat leletezni, kategorizálni. Megjegyezte, hogy nem vagyunk messze attól, hogy a gép maga végezze a műtétet, az endoszkópiát és az orvos csak néha nyúljon bele, felügyelje azt.

Ez a hibrid program az első a Google for Startups Growth Academy sorozatában, amelynek célja, hogy a startupok számára egyszerűvé és skálázhatóvá tegye az innovációt és a társadalmi kihívások megoldását a mesterséges intelligencia segítségével. A Growth Academy: Cybersecurity programhoz hasonlóan a kiválasztott, magvető és Series A startupok három hónapon keresztül egy sor személyre szabott workshopon vesznek részt. Emellett szorosan együttműködnek a Google-lal és az iparág szakértőivel, hogy növekedjenek, megosszák egymással a legjobb gyakorlatokat, és előmozdítsák az MI-megoldások felelős fejlesztését az egészség- és jóléti iparágban. A program befejezése után a startupok a Google for Startups alumni hálózatának részeként továbbra is hozzáférhetnek a Google hosszú távú mentorálásához és támogatásához. Az alapítók július 10-ig tájékozódhatnak és jelentkezhetnek.

A Growth Academy: AI for Health és a Med-PaLM 2 csak a legújabb bizonyítékai a Google folyamatos elkötelezettségének a mesterséges intelligencia egészségügyi célú kutatása, valamint a hatékonyság, a méltányosság, a segítőkészség és a biztonság előmozdítása terén. A Google for Startups több mint tíz éve működik együtt olyan alapítókkal, akik a technológiát társadalmi kihívások megoldására használják, és létfontosságú, hogy továbbra is együttműködjünk az emberközpontú mesterséges intelligencia előnyeinek aktiválása érdekében az egészségügyben és az orvostudományban – írják.

Tavaly év végén azonban szűkíteni kezdte gazdasági érdekeltségei körét, hiszen mint arról a portál is beszámolt, megvált a 2021 novemberében alapított BGZN Tüzép Kft.-ben lévő részesedésétől. Most pedig az egészségügy területének is búcsút int a cégkivonatokban szereplő információk alapján.

2019 második és harmadik hónapjában többedmagával létrehozta a Rába Medical Center és a Rába Medical Invest Kft.-ket. Előbbi főtevékenysége az egyéb humán egészségügyi ellátás, utóbbié pedig a vagyonkezelés és idővel ennek leánycégévé is avanzsált a Rába Medical Center.

Az egyébként Dzsudzsák Balázs érdekeltségei közül az anyagilag legjobban teljesítő társaságtól azonban egy hónappal ezelőtt megváltak a tulajdonosok. Dzsudzsákék még a tavalyi év során ugyanis kaptak egy vételi ajánlatot a cégre vonatkozóan, melyet a taggyűlés 2022. november 29-én elfogadott – derül ki a cégbíróságra benyújtott papírokból – teszik hozzá.

Ez alapján mind az öt tulajdonos (Dzsudzsák Balázs mellett még Vörösbaranyi József, Majzik-Gérnyi Katalin, Szekér Zoltán és Soós Imre) eladta részesedését, a győri Széchenyi István Egyetemnek. A tulajdonosváltozás március 13-i dátummal történt meg, amit a cégbíróság március 29-én jegyzett be a cégkivonatba.

Az új tulajdonos új ügyvezetőt jelölt ki, aki nem más, mint Simon Róbert Balázs győri fideszes parlamenti képviselő felesége, Simon Róbert Balázsné Nagy Bernadett, aki mindkét cég vezetését megkapta a cégadatok szerint – írja a 24.hu, amely portál hozzáteszi, hogy a vételi ajánlat elfogadása idején Dzsudzsák jóbarátja,Szijjártó Péter külügyminiszter tagja volt a győri egyetem fölött tulajdonosi jogosultságokkal bíró vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának. Szijjártó február közepén volt kénytelen lemondani a többi minisztertársával együtt a kuratóriumi tagságáról, miután az Európai Bizottság jelezte aggályait a politikusi összeférhetetlenséggel kapcsolatosan.

Fotó: DVSC

Mindössze néhány hónapja, tavaly decemberben indult el a betegbarát projekt, amely nem a magánegészségügyi szolgáltatók egészségügyi ellátásának orvosszakmai színvonalát kívánja mérni. Azzal szembesíti ugyanis a szolgáltatókat, hogy a betegek döntéseihez nem elég a kiváló orvosi ellátás. Ennél többet, betegközpontú, a betegekre odafigyelő, kényelmes, sokszor személyre szabott szolgáltatást várnak.

Mit mondanak a betegek?

A projekthez készült reprezentatív felmérésből kiderült, hogy azok a szolgáltatók, amelyeket a betegek betegbarátnak tartanak, lényegesen jobb eséllyel szereznek ügyfeleket, mint azok, amelyikről nem ez a véleményük. Ezt a korrelációt a megkérdezettek három kérdésre adott válasza is alátámasztotta. Azok a magánegészségügyi szolgáltatók, amelyek az átlagosnál jobban képesek arra, hogy kihasználják ismertségüket, azaz ismertségükre támaszkodva több ügyfelet szereznek, a páciensek véleménye szerint az átlagosnál betegközpontúbb ellátást kínálnak. Ez az esetek 71,4 százalékában igaz.

Azok magánegészségügyi cégek, amelyeket az átlagosnál több ügyfél venne elsőként számításba, amikor szolgáltatót választ, a páciensek véleménye szerint az átlagosnál szintén barátságosabb ellátást kínálnak. Ez az esetek 66 százalékában igaz. Azok a magánegészségügyi szolgáltatók, amelyeket az átlagosnál több ügyfél venne számításba, amikor szolgáltatót választ – ha nem is elsőként, hanem például másodikként –, a páciensek véleménye szerint szintén az átlagosnál betegbarátabb ellátást kínálnak. Az esetek 62,5 százalékában ez a helyzet.

„Az emberek tehát jobban bíznak azokban a cégekben, amelyekről azt gondolják, hogy betegközpontú szolgáltatást nyújtanak. Ennek következtében a többen választják ezeket, amikor egészségügyi ellátásra van szükségük. Ezért hívtuk életre a betegbarát kezdeményezést” – mondta Vaszary Ádám alapító.

Elindult a verseny

„Az Év Betegbarát Szolgáltatója címért folyó versenyben a zsűri számos szempont alapján fogja minősíteni az egészségügyi szolgáltatók betegközpontú kezdeményezéseit. Ezzel visszajelzést kíván adni arról, hol tartanak betegközpontú ellátásában. Emellett a közvéleményt is tájékoztatni szeretnénk arról, mit tudnak felmutatni a szolgáltatók a betegközpontú ellátásban. A zsűriben a magyar egészségügyi szakma kiemelkedő, közismert szakemberei, egyetemi kutatók, vállalatvezetők és kommunikációs szakemberek foglalnak helyet” – emelte ki Vaszary Ádám.

Hozzátette: „A rövid idő ellenére a mostani számok is impresszívek, a projekt az indulás óta ugyanis több mint nyolcmillió embert érhetett el a sajtóban megjelent tájékoztatóival. Másik oldalról pedig a rövid idő ellenére közel 240 egészségügyi szolgáltatóval vettük fel közvetlenül a kapcsolatot. Több mint harminc egészségügyi szakember fogadta el a projekt célkitűzéseit és jelezte, hogy részt kíván venni a projekt tevékenységében.”

Verseny a betegek érdekében, akár ingyenes nevezéssel

A betegbarát projekt kezdeményezői szerint a versennyel elsősorban a Magyarországon működő magánegészségügyi vállalkozások szakmai és gazdasági érdekképviseletét akarják szolgálni. Emellett a laikus páciensek, ügyfelek, betegek tájékozódásának segítése is cél: olyan kapaszkodókat, standardokat akarnak kínálni, amelyekre támaszkodva összehasonlíthatják a szolgáltatókat. Mindezt a résztvevők akár ingyen elérhetik, ugyanis a pályázóknak az első kategóriában díjmentes a megmérettetés.

A verseny indulói a versenyszabályzatban meghatározott szempontok alapján 16 kategóriában mérhetik össze erejüket. Az egyes kategóriákban arany, ezüst és bronz díjat ítél oda a tizenhárom tagú szűri sokoldalú pontozás alapján. Ezek mellett különdíjakat is kaphatnak a versenyzők. 

A zsűri két fő szempontcsoport alapján hozza meg döntéseit. Az egyik az úgynevezett „Patient Experience” szempontok csoportja. Ebben egyebek mellett értékelik, hogy az egyes szolgáltatók milyen színvonalú környezetben fogadják az ügyfeleiket. A laikusok számára érthetően, türelmesen magyarázzák-e el a betegségeket és a kezeléseket. Mennyire nyújtanak személyre szabott szolgáltatásokat, foglalkoznak-e betegeik utógondozásával. A másik, úgynevezett „Eredmények és célok” szempontcsoportban a versenyzők piaci teljesítményét vizsgálják. Ehhez az indulók jelentkezéséhez csatolt céges beszámolót veszik alapul. Az egyik fő értékelési szempont az lesz, hogy a versenyző mennyire tudta növelni szolgáltatásai hozzáadott értékét saját képességeihez viszonyítva.

A jelentkezési határidő április vége, az eredményhirdetés a nyár elején várható.

Fotó: Johny Georgiadis/unsplash.com

A hatalmas adatmennyiségből kinyerhető információk jelentősége, hogy sokkal hatékonyabbá válhatnak az orvosi kutatások és vizsgálatok. A digitális transzformáció kulcsfontosságú területeken változtatja meg a szolgáltatásokat: a betegút rövidülését, a pontosabb kezelési módszereket és magasabb szintű betegelégedettséget eredményeznek az okostechnológiák. A diagnosztikában pedig azok a megoldások is fontos szerepet kapnak, amelyek az adott időpontokban végzett szakorvosi vizsgálatok között is információkat tudnak közvetíteni az orvosok számára a páciens általános állapotáról. Ezek az információk segítik a személyre szabott terápia felállítását és alkalmat kínálnak a kezelések időközi változtatására, a gyors beavatkozásra és a páciens státuszának utánkövetésére is.

A technológia már megjelent a hazai magánegészségügyben is: a Prima Medica Egészségközpontok és a 77 Elektronika Kft. együttműködésével kialakított informatikai feltételeknek köszönhetően a páciensek okoseszközökön mért vércukor adatai elérhetővé válnak az EESZT-ben, a tárolt páciens adatokat pedig a szakorvosok le tudják hívni az intézmény saját fejlesztésű applikációján keresztül. A rendszert használó betegek esetében tehát már nem szükséges a vércukormérő memóriájából előhívni az adatokat, vagy végig lapozni a betegek diabétesznaplóját, a szakorvosok sokkal gyorsabban és egyszerűbben hozzáférhetnek ezekhez az értékekhez.

Magyarországon a 77 Elektronika Kft. fejlesztette ki elsőként azokat a megoldásokat, amelyek széles körben teszik lehetővé a vércukor-önellenőrzés a cukorbetegek számára. A vállalat innovációjának köszönhetően okoseszközökkel szinte klinikai laboratóriumi pontosságú vércukormérést végezhetnek otthonukban is a páciensek. 2010-ben indították el az első hazai telemedicinás rendszert, és később a hozzá kapcsolódó mobilalkalmazást, amelyet 2022 novemberében, a magyar telemedicinás rendszerek közül elsőként sikeresen integráltak az EESZT-be. A Prima Medica Egészségközpontok rendszeréhez történő csatlakozás pedig újabb fontos mérföldkő abban, hogy a napi betegellátásban is megjelenjen a teljes körű diabéteszmenedzsmentet támogató online orvosi távfelügyelet – írják.

„Az adatok megosztása az egészségügyi ágazatot is átformája: az új technológiák pontosabb diagnózisok felállítását teszik lehetővé, a prediktív analitikának pedig a megelőző orvoslásban is fontos szerepe van. A páciens által mért adatok integrálásának köszönhetően még inkább erősíthető az ellátás személyre szabottsága. A rendszer arra is képes, hogy jelezzen az orvosnak, ha kiugró adat jelentkezik, így lehetőség van a gyors beavatkozásra” – mutatott rá Kriller Norbert, a Prima Medica Egészségközpontok fejlesztési vezetője.

A cukorbetegség sajnos valódi népbetegséggé vált, 2021-re elérte az 537 millió főt az anyagcsere-rendellenességben szenvedők száma világszerte, előrejelzések szerint 2030-ra pedig már közel 650 millióra nő az esetek száma. Hazánkban 750.000 diagnosztizált cukorbeteg van, becslések alapján viszont ugyanennyi ember élhet úgy Magyarországon, hogy nem tud anyagcsere-betegségéről.

Fotó: Towfiqu barbhuiya/unsplash.com