Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében arról beszélt, hogy egyre több ország korlátozza a közösségimédia-használatot. „Ősztől azon fogunk dolgozni, hogy Magyarországon is legyen szabályozás, és szakmai vitát is kezdeményezünk a témában.” Hozzátette: idén először gyermekneurológust is meghívtak a rendezvényre, hogy a képernyőhasználat idegrendszeri hatásairól is tudományos alapokon essen szó.

A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Holló Márta kommunikációs igazgató üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. A cég feladata, hogy biztosítsa a tájékoztatás lehetőségét.

Az első, felnőtteknek szóló előadást dr. Büki György gyermekneurológus, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Teréz körúti rendelőjének vezetője tartotta. A szakember több tanulmányt ismertetett arról, hogyan reagál a központi idegrendszer a képernyőhasználatra. Kutatások szerint a túlzott képernyőidő figyelemzavarhoz, mozgáshiányhoz és függőséghez vezethet, ugyanakkor ma már inkább személyre szabott megközelítést javasolnak. Kiemelte, hogy a „digitális autizmus” nemlétező fogalom, sőt, a technológia neurodivergens gyermekek számára támogató, biztonságos közeg is lehet. A szakember pozitív, együttműködésen alapuló szülői hozzáállást javasolt: közös kommunikációt, világos keretek kialakítását, példamutatást és a fogyasztott tartalmak tudatos figyelemmel kísérését.

Turányi Tatjana MI etikai és kiberpszichológiai tanácsadó az MI szerepére és a valódi szülői jelenlét jelentőségére hívta fel a figyelmet. A szakember néhány praktikus tanáccsal is szolgált a családoknak: kiemelte a világos határok, a reziliencia és a kritikai gondolkodás fejlesztésének szerepét. Gyakorlati eszközként beszélgetőkártyákat ajánlott az MI működéséről, lehetőségeiről és korlátairól, valamint hangsúlyozta: a mindennapokban a közös főzés, kertészkedés és az együtt töltött idő a legfontosabb.

Dr. Nagy-Balás Borbála gyermekjogi szakjogász, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa bemutatta a 2025 végén hatályba lépett magyar MI-törvényt, és gyakorlati tanácsokat adott szülőknek: beszélgessenek a gyerekekkel az AI-használatról, tegyék világossá, hogy az AI eszköz, nem „barát”, alakítsanak ki közös szabályokat, figyeljenek a jelekre, és krízishelyzetben algoritmus helyett mindig emberi segítséget válasszanak.

Dóczi Melinda, a Logiscool marketingvezetője arról beszélt, hogy a gyerekek akkor tudják felelősen használni az AI-t, ha megértik annak működését és korlátait. Kiemelte, hogy a jó prompt nem garantál igazságot: az AI tévedhet és magabiztosan adhat hibás válaszokat. Bemutatta a „Promptolás 2.0” megközelítést, ahol a kérdezés az ellenőrzést és a kritikai gondolkodást szolgálja, például alternatív magyarázatok, cáfolatok és forrásellenőrzési tervek kérésével.

Dr. Nyitrai Endre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Krimináltechnikai Tanszékének mb. tanszékvezetője, egyetemi docens előadásából kiderült, hogyan ismerhetők fel az álhírek és deepfake-ek, mi az a virtuális emberrablás, és milyen veszélyekkel találkoznak egyre korábban a gyerekek az online térben.

Ivánka-Csontos Andrea, az NGYSZ által működtetett Safer Internet Center oktatója; adatvédelmi és információbiztonsági tanácsadó aktuális tapasztalatokat osztott meg a Safer Internetes AI-oktatásokról. A legnagyobb kihívást az adatvédelmi szabályok betartása, a kritikai gondolkodás hiánya és a pontatlan információk kezelése jelentik. Jó gyakorlatként a hasznos alkalmazások megismertetését, a promptolás gyakorlását, a biztonságos beállítások tanítását és a tudatos gondolkodás fejlesztését emelte ki.

A gyerekprogramok házigazdája Frey Krisztián etikus hacker volt. Az interaktív játékok során a gyerekek választ kaptak többek között arra, milyen kockázatokat rejt a nyílt wifi-hálózatok használata, valamint megismerték a pendrive-ok és a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit. Emellett kipróbálhatták a Flipper Zerót, mely a vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas, illetve az USB Rubber Ducky-t, mely az USB sérülékenységek tesztelésére szolgál.

A mentorok: Pusztai Nikoletta (Nemzeti Védelmi Szolgálat), Bata Petra (Microsoft), Hittner-Horváth Veronika (Safer Internet Center oktató) Magyar Luca (NGYSZ, Safer Internet Center) és Reicher Martin (egyetemista) voltak.

A gyerekek nagyon élvezték a kreatív feladatokat, a fotófalat, a selfie-gépet. A finom reggelit (croissant és perec) a Lipóti Pékség biztosította számukra.

Az eseményhez kapcsolódó országos plakátpályázatra több mint 150 pályamű érkezett 8–15 éves gyerekektől, a mesterséges intelligencia vicces hibáiról. Korcsoportonként (3) a legjobb 20 pályázót hívták meg a rendezvényre, ahol ünnepélyes díjátadót tartottak. Mindegyik korcsoport első helyezettje VR-élményt és értékes LEGO ajándékot kapott. A 2. és 3. helyezettek szintén LEGO-nak, a 4-6. helyezettek társasjátéknak örülhettek.

De senki nem ment haza üres kézzel: minden résztvevő hátizsákot kapott, amibe bambuszfülhallgató, uzsonnásdoboz, színesceruza, baseballsapka került, továbbá stresszlabda a Logiscool jóvoltából, illetve különböző játékok a Spin Masternek köszönhetően. A díjazottakat a Telekom és a Logiscool is támogatta egy-egy kulaccsal.

Eredmények:

8–10 évesek: 1. helyezés: Fichtinger Liza; 2. helyezés: Hegedűs Alexander; 3. helyezés: Rózsa Vivien Viktória

11-12 évesek: 1. helyezés: Virágos-Kis Csongor; 2. helyezés: Kéri Angéla; 3. helyezés: Feith Máté

13-15 évesek: 1. helyezés: Tari Zora; 2. helyezés: Benkő Dóra Izabella; 3. helyezés: Dorcsák Regő

A két nap alatt az oktatás, a média, a kormányzat, a tudomány, az ipar és a civil szféra területéről meghívott 26 szakember tartott tizenöt perces előadásokat különböző témákba csoportosítva, és három kerekasztal-beszélgetésre került sor a legaktuálisabb témakörökben. Négy előadó online tartotta meg az előadását, ők külföldről és Magyarországból jelentkeztek be – zoomon. A konferenciát online lehetett követni a Gyermekmentő Szolgálat és a Safer Internet honlapján és Facebook-oldalain. Az előadások jövő hét elejétől lesznek elérhetőek a Gyermekmentő Szolgálat YouTube-oldalán.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke megnyitójában elmondta, hogy a szervezet 1997 óta kíséri figyelemmel és végez kutatásokat a gyermekek médiahasználati szokásairól. 2010-ben ebbe a folyamatba illesztette be szervesen a kifejezetten az internettel, internetbiztonsággal foglalkozó konferenciáit. A Gyermekmentő Szolgálat felelősségének érzi, hogy felhívja a gyerekek, szülők, és mindazok figyelmét, akik gyerekekkel foglalkoznak, hogy jó és hasznos dolog az internet, de ugyanúgy be kell tartani a szabályait, mint a közlekedési szabályokat, különben veszélyessé válik a felhasználók, közülük is elsősorban a gyerekek számára. Kihangsúlyozta, hogy úgy az online tanulásnál, mint a közösségi oldalak használatánál, nagyon fontos a szülő és a gyerek kapcsolata. Ne hagyjuk egyedül a gyerekeinket a számítógéppel, és naponta egy-két órát töltsünk együtt velük, tanulva, szórakozva.

A konferencia leghangsúlyosabb pontja időszerűen a digitális oktatás, otthonoktatás-otthontanulás volt, és ettől nem elválaszthatóan a szülői felelősség kérdése. Ságvári Bence szociológus-kutató elmondta, hogy 2020 tavaszán, egyik napról a másikra, a koronavírus-járvány következtében gyerekek milliói kényszerültek hosszú hetekre otthonaikba. Hogyan próbáltak megfelelni a szülők ennek a helyzetnek? Saját munkájukat végezni, elfoglaltságot adni a gyerekeiknek, segíteni nekik a tanulásban. Milyen is a „jó” digitális szülő? Az előadás ezekbe a dilemmákba nyújtott betekintést, szembeállítva a kurrens tudományos eredményeket a saját szülői tapasztalatokkal.  A témához kerekasztal-beszélgetés kapcsolódott, „Az online otthontanulás és otthonoktatás. Tapasztalatok és kihívások” címmel.

Erősen jelen volt a konferencia témái között az online viselkedésformák a közösségi terekben, a cybertér hatása a személyiségfejlődésre. Tari Annamária klinikai szakpszichológus véleménye szerint egy családnak évente legalább kétszer el kellene menni olyan helyre nyaralni, ahol nincs térerő. Ott lehet megtapasztalni, hogy egymással mit tudnak még kezdeni az emberek, hisz rengeteg idő megy el a közösségi médiára. A gyerekeket meg kell tanítani offline életben is érvényesülni, hisz életük fő eseményei, így a társas kapcsolatok, offline zajlanak.

Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője előadásában kitért arra, hogy a közösségi hálózatok egyre fiatalabb korban szippantják be a gyerekeket, egyre addiktívabb módon tukmálják rájuk tartalmukat, melyek bár szórakozásnak jók, de kulturális értékük megkérdőjelezhető.

Ebben a témában szólalt meg a konferenciába online bekapcsolódva Mary Aiken, a törvényszéki cyberpszichológia világszerte elismert szakértője, „Hogyan változtatja meg az online tér az emberi viselkedést?” című előadásával. A konferencia különlegessége volt, hogy az egyik szünetben bemutatták Mary Aiken itthon a Harmat Kiadó gondozásában most megjelent könyvét, mely ugyanezt a címet viseli. A kötetet a helyszínen meg lehetett vásárolni. Ehhez a témához ugyancsak kapcsolódott egy kerekasztal-beszélgetés, „A cybertér hatása a személyiségfejlődésre” címmel.

Markáns részét képezte a konferencia témáinak a digitális platformok jogi szabályozása, a személyiségi és gyermeki jogok védelme, az adatvédelem, a kiberbiztonsági trendek, az internetes nyilvánosság és véleményszabadság kérdése. Ebben a blokkban bejelentkezett – online – a Facebook és a Google egy-egy képviselője is, és beszámoltak róla, hogy mit tesz a cégük az online gyermekbiztonság terén. Előadást tartott még – a teljesség igénye nélkül – Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, Schiffer András ügyvéd és Koltay András, az NKE rektora. Schiffer András szerint, ha egy szolgáltató úgy látja, hogy butuska gyermekfilmekkel növelni tudja a bevételét, akkor ezt meg is fogja tenni, hiszen a közösségi oldalak viselkedését a bevétel irányítja. A témához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés „Az internetes véleményszabadság” címet viselte.

A rendezvény – az Európai Kiberbiztonsági Hónap kampány programsorozatába illeszkedve – a Safer Internet Program keretében valósult meg. A projekt célja az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban, az internet és az új online technológiák használatának – különösen a gyermekek számára történő – biztonságosabbá tétele, a jogellenes, valamint a felhasználó által nem igényelt tartalmak elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása.

A konferencia lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megvitassák, hogyan befolyásolják a digitális médiumok, a számítógépes játékok, valamint a digitális eszközök, alkalmazások a gyermekek és a fiatalok fejlődését.  Az eseményen két nap alatt 33 hazai és nemzetközi előadó vett részt, közel 300 fős hallgatóság előtt. Megosztotta tapasztalatait a közönséggel többek között Dr. Aczél Petra (BCE), Cseh Gabriella (Facebook), Krasznay Csaba (NKE), Mészáros Antónia (Unicef Magyarország) és Ránki Sára bűnügyi nyelvész. A szervezők olyan szakembereket igyekeztek meghívni, 15 perces előadásokra, akik friss kutatásokat végeztek a témában.

A plenáris ülés mellett a műhelymunka két szekcióban, kerekasztal-beszélgetés formájában folyt.

1. Jó gyakorlatok és IKT-eszközök az oktatásban, a tanórákon: médiapedagógia, módszertan.
2. A digitális függőség, mint a modern kor betegsége. Mit mond a WHO?

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke megnyitójában arról beszélt, hogy a gyermekeket meg kell tanítani az internetezés szabályaira, hasonlóan a közlekedési szabályok elsajátításához. Elmondta, hogy szeretnék, hogy minél több internethasználó böngészhessen biztonságos körülmények között, illetve probléma esetén az érintettek tudják, kihez fordulhatnak. Céljuk, hogy egyszerre hívják fel a figyelmet az interneten leselkedő veszélyekre, és teremtsék meg a segítségnyújtás lehetőségét. A Gyermekmentő Szolgálat az európai Safer Internet Program hazai (SIP) tudatosságnövelő központként és konzorciumvezetőként a gyermekek, szülők és tanárok felvilágosítását, a program népszerűsítését tűzte ki célul, immár 10 éve.

Sterner Zoltán, az NGYSZ internet-oktatója előadásában azt hangsúlyozta, hogy a felvilágosítást minél fiatalabb korban el kell kezdeni, mivel már a 6-7 éves gyerekek is böngésznek az interneten, ismerik a közösségi oldalakat. A szakértő elmondta, hogy több mint száz oktatójuk tart a biztonságos internetezést segítő ingyenes oktatást diákok és felnőttek részére szerte az országban. Elmondta azt is, hogy az NGYSZ a Legfőbb Ügyészséggel is együttműködik a gyermekek kibertérben való biztonsága érdekében.

Prof. dr. Kósa Éva kiemelte, annak ellenére, hogy a mai fiatalok szülei már többnyire nem „digitális bevándorlók”, hanem „digitális bennszülöttek”, a szülők gyerekeik médiahasználatában való részvételére, a szülői  mediációra vonatkozó vizsgálatok eredményei alapján azt látjuk, hogy ennek mértéke és formái nem változtak jelentősen az elmúlt két évtizedben.

„Az eltelt időszak ugyanakkor számos változást hozott a fiatalok eszközellátásában és médiahasználati szokásaiban: az internethasználat ideje folyamatosan emelkedik, és az online aktivitás negatív jelenségei is szaporodnak. Mindezzel a változással a szülői mediációnak is lépést kell tartani, elérve azt, hogy a kommunikáció, az érintkezés és az együttélés érvényes normái az online világban is érvényesek legyenek. Ehhez a célhoz további kiaknázható lehetőséget nyújtanak a kortárs mentor programok is.” –tette hozzá.

Dr. László Miklós a Kósa Évával és Danó Györgyivel készített legújabb kutatásuk eredményeiről számolt be. Vizsgálatuk fókuszában a fiatalok különböző online felületeken megélt negatív tapasztalatai állnak. A kutatók abból indultak ki, hogy a folyamatosan változó médiahasználati szokások, új felületek azt eredményezik, hogy a médiagalaxisnak mindig van egy olyan szeglete, ahol (mi felnőttek) nem tudjuk, hogy (pontosan) mi történik. Ahhoz, hogy jobban megérthessük ezt a világot, kvalitatív kutatást végeztek: középiskolásokat és egyetemistákat kértek arra, hogy írják le netes történeteiket.

A vizsgálat eredményeinek bemutatása három témakört ölelt fel. Először a folyamatosan változó médiahasználati szokásokról esett szó. Ezután a fiatalok történeteiben megjelenő veszélyek kategorizálására került sor, végül pedig ezek hatásairól is szó esett.

Vizsgálatuk során a kutatók azt kérték a fiataloktól, hogy írjanak egy történetet arról, amikor őket vagy egy ismerősüket online zaklatott valaki, vagy amikor egy ismerősük valami durva dolgot csinált online, amivel ő nem értett egyet, vagy amikor valami olyan történt vele vagy egy ismerősével a neten, ami megrémisztette, vagy egyenesen sokkolta. A megkérdezettek több mint 250 esetet osztottak meg a kutatókkal (volt, aki többet is), akik ezeket kategóriákba sorolták.

Az elemzés talán legfontosabb eredménye, hogy a nemzetközi adatokkal megegyezően azt találták, hogy bár a szülők a „contact” veszélyektől féltik elsősorban a gyerekeiket (találkozás, idegenekkel való kapcsolatfelvétel stb.), a fiatalok negatív élményeinek jelentős része „content” típusú, azaz a tartalomhoz köthető.

Dr. Ságvári Bence előadásában kitért arra, hogy a szülők, pedagógusok számára általánosságban megfogalmazható, hogy a tudatos és biztonságos internethasználatra való felkészítést érdemes idejekorán elkezdeni, és fokozatosan, a gyerek életkorának és személyiségének megfelelő lehetőségekre, kockázatokra és problémákra fókuszálni. 7 és 10 év között nagyon fontosak az első élmények és tapasztalatok. „Ebben az életszakaszban van lehetőség kialakítani a kereteket, normákat. Jól megválasztott szabályokkal, ésszerű korlátokkal, de a gyerekek elől a világ számukra fontos (online) részeit nem elzárva meg lehet alapozni egy későbbi, kommunikációra és kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot gyerek és szülő, illetve pedagógus között. Ebben az időszakban a technikai szűrőprogramok alkalmazása is jó szülői stratégia lehet – amennyiben a szülő ennek szükségét látja.” – tette hozzá.

A következő, 11 és 13 év körüli időszak talán a legfontosabb. A felső tagozatba lépéssel „kitágul a világ”, egyre több eszközt egyre több célra és formában kezdenek el használni a gyerekek. A legtöbben ebben az időszakban már saját mobiltelefonnal rendelkeznek, és megkezdődik az intenzív online „társasági élet” a saját közösségükben. A korlátok és szabályok még ebben a korban is működhetnek, azonban egyre inkább az aktív mediációnak, az érdeklődésnek, a beszélgetéseknek kell teret adni.

14 év felett a szülő szerepe általánosságban is átalakul, így egyre kevésbé működik (és kívánatos) a szabályozás és korlátozás. Fontos viszont a folyamatos párbeszéd fenntartása és az odafigyelés az olyan jelekre, amelyek esetleg valamilyen negatív, rossz élményt, problémát jelezhetnek – fejezte be az előadását Ságvári Bence.

A szervezők a korábbi évekhez hasonlóan az összes előadás videoanyagát és prezentációját hamarosan feltöltik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Youtube csatornájára

„A hozzánk kerülő fiatalok jelentős részénél tapasztaltuk, hogy egyre jobban eltávolodnak a valóságos játékoktól, és ahelyett, hogy idejüket a szabadban vagy barátok társaságában töltenék, a számítógépek monitorjai előtt nőnek fel. Ez a jelenség adta a vizes szenzoros játszótér kialakításának az alapgondolatát, amely reményeink szerint képes visszazökkenteni a gyerekeket, és segíti őket abban, hogy felfedezzék a klasszikus értelemben vett játék izgalmait” – mondta Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke.

„A szenzoros integráció zavarával küzdő gyerekek nem tudják az őket ért érzékszervi ingereket megfelelően befogadni, ezáltal elmaradnak a finommozgások terén, gyenge az egyensúlyérzékük, tanulási, esetleg magatartási problémáik is lehetnek. Ezek kezeléséhez, fejlesztéséhez járul hozzá a felújított és kiegészített játszótér”– mondta Bozori Gabriella lovasterapeuta, az NGYSZ fóti Lovasterápiás és Oktató Központjának vezetője.

A játszótér elsősorban a fóti központban ellátott gyermekeknek nyújt segítséget, valamint az itt szervezett nyári táborokban, rendezvényeken részt vevőket fejleszti a mozgásban és térbeli tájékozódásban.

„A projekt eredményeképpen a terápiás kezeléseken, hetente átlagosan 100 gyerek és fiatal, valamint az intenzív nyári élményterápiás táborokba járó rászoruló, fogyatékossággal élő 5-18 éves gyerekek komplex fejlesztését támogatjuk. A játszótér vizes eszközeit a késő tavasztól kora őszig tartó időszakban tudjuk használni, ám a játékok alapfunkciói egész évben működnek” – tette hozzá Bozori Gabriella.

A játszótér kialakítását az Auchan az Ifjúságért Alapítvány támogatta.

„A fóti Auchan évek óta támogatja a fóti Lovasterápiás Központot és ajándékokkal járul hozzá az itt rendezett versenyekhez. Nagy öröm számunkra, hogy ezzel a fejlesztéssel is segíthetjük a központ terápiás kezeléseinek fejlesztését. Kollégáink önkéntes munkával is támogatják a központ működését, így a közeljövőben tereprendezésben, szemétszedéssel is segítjük a fóti intézményt”  – mondta Kiss Emőke, az Auchan fóti áruházának igazgatója.

December 13-án a Waberer’s másodszor, ezúttal a Budapesti Operettszínházban szervezett ösztöndíjasainak karácsonyi beszélgetős délutánt, ahol a gyerekeket interaktív bábelőadás is szórakoztatta.

A program ajándékosztással zárult, az ajándékcsomagokat Túri Péter, a Waberer’s HR-igazgatója és Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke adta át.

„Örömmel köszöntöttük idén is karácsony alkalmából ösztöndíjasainkat, hiszen nagyon fontos számunkra, hogy személyesen is megismerjük azokat a gyerekeket, akik kiemelkedő eredményeiknek köszönhetően részt vesznek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal közös oktatási programunkban. Visszajelzéseik segítenek bennünket abban, ösztöndíjprogramunkat továbbfejleszthessük” – mondta Túri Péter HR-igazgató.

A Waberer’s éves ösztöndíjpályázatára olyan tanulók jelentkezhetnek, akik az általános iskola első és második osztályát befejezték, tanulmányi átlaguk 4,5 fölött van, és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 46 ezer forintot. Kezdetben néhány diák részesült ösztöndíjban, ma már 30 tanuló kap havonta – a tanéven kívül is – 25 ezer forintot, ami hozzájárul például a különórák, szakkörök vagy a tanszerek finanszírozásához. A jó tanulmányi eredmények megtartása esetén a programban részt vevő diákok egészen az első diploma megszerzéséig részesülhetnek a támogatásban.

A cég 2007-ben indította útjára ösztöndíjprogramját, mellyel jól tanuló, hátrányos helyzetű diákokat támogat havi ösztöndíjjal. A vállalat azzal a céllal hozta létre a programot, hogy akár az egyetemi tanulmányaik befejezéséig támogasson kiváló eredményeket elérő, ám hátrányos szociális helyzetű gyerekeket, fiatalokat. A legfiatalabb Waberer’s-ösztöndíjas 8, legidősebb 25 éves.

A legjobb pályázatok beküldőit a szervezők meghívták az Országház Felsőházi termébe. Itt a gyerekek személyesen tehették fel kérdéseiket, és interpellálhattak az illetékes miniszternek, államtitkárnak. A válaszokat a házszabály szerint szavazásra bocsátották.

Magyarországi településekről és a határon túlról – Erdély, Kárpátalja, Csángóföld és a Duna-delta területéről – több mint 350 gyerek foglalt helyet a Felsőházi terem padjaiban. A gyerekek utazási és étkezési költségeit a szervezők állták. A gyerekeket a rendezvény házigazdája, dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint dr. Edvi Péter, az NGYSZ elnöke fogadta.

A gyermekek és fiatalok kérdései és javaslatai főleg az oktatás, a környezetvédelem, a környezettudatosság, a bevándorlás, a sportolási lehetőségek, az ingyenes kulturális lehetőségek, városfejlesztés, külpolitika, honvédelem, munkanélküliség, munkahelyteremtés, egészségügy, a média, az internethasználat, a bel- és külföldi utazás, a közlekedés és közlekedésfejlesztés és az egészségmegőrzés témaköreit érintették. Felmerültek a határon túl élőkkel kapcsolatos kérdések is.

A rendezvénnyel a szervezők szeretnék felhívni a gyermekek figyelmét arra, hogy a jövőben ők is beleszólhatnak az országot foglalkoztató fontos kérdésekbe, és akár változtathatnak is rajtuk.

A Gyermekek Világnapját az UNICEF, az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapjának kezdeményezésére 1954 óta szeptember 20-án, ma már szinte a világ minden országában ünnepeljük. Ez a nap a gyermekekről szól, jogaikról, lehetőségeikről, a jövőjükről, és arról is, hogy mi milyen országot, világot adunk át nekik, ahol majd ők döntenek a mi nyugdíjas éveinkről.