Horváth Magyary Voljc Nóra pályakezdőként PR-cégeknél, majd a Coca-Colánál tevékenykedett, és immár 23 éve dolgozik a K&H Csoport kommunikációján.

Beszélgetésünk (egyik) apropója a március 25-én tartott Márkaépítés 2025 – Storytelling a digitális korban konferencia, amelyen ő is szerepelt egy kerekasztalban. Beszélgetünk az edukáció fontosságáról és a pénzügyi tudatosságról, és természetesen a műsor egyik örök témájáról, a fenntarthatóságról, ami egy bank esetében egészen speciális kérdéseket is felvet.

Fontos témánk lesz az innováció, a digitalizáció, az AI és a banki szolgáltatások jövője.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Elindult a Nestlé és a SPAR közös, egész éven át tartó edukációs kampánya, amely egy fenntartható és egészségtudatos életmód kialakítására ösztönzi a fogyasztókat. A kampány alapját egy digitális Évtervező adja, amely hónapról hónapra inspiráló történetekkel, hasznos tippekkel és gyakorlatias tanácsokkal kíséri végig a fogyasztókat.

„A tudatos változtatás apró, de következetes lépéseket igényel. A Nestlé és a SPAR évtervezője a mindennapi döntésekben, választásokban segíthet, legyen szó bevásárlásról, az egészséges életmódot támogató fogások elkészítéséről vagy új szokások kialakításáról” – magyarázza Sárga Diána, a Nestlé Hungária dietetikusa, aki szakértői videókkal is segíti majd az új szokások elsajátítását.

„Az egészséges életmód fenntarthatóvá tétele nem arról szól, hogy mindig tökéletes döntéseket hozzunk, hanem hogy tudatosan haladjunk egy fenntarthatóbb irányba, kis lépésekkel” – hívja fel a figyelmet Fuller Bianka pszichológus, aki a Nestlé és a SPAR közös Évtervező kampányában a szokások megváltoztatásának mentális oldaláról beszél. A szakértő hozzátette: „A tudatos haladásban az önreflexió kulcsfontosságú, hiszen segít megérteni, hogy miért hozunk bizonyos döntéseket, mi motivál bennünket, és hol akadunk el. Ha időt szánunk arra, hogy rendszeresen visszatekintsünk a haladásunkra, nemcsak reálisabb célokat tűzhetünk ki, hanem megtanulhatjuk értékelni az apróbb előrehaladást is. Az önreflexió segítségével felismerhetjük, mely szokások működnek jól, és melyeken érdemes változtatni, ezáltal nemcsak az életmódváltást, hanem a kitartásunkat is erősíthetjük.”

Egészségtudatos életmód hónapról hónapra

A kampány keretében az Évtervezőben minden hónapban egy szezonális, könnyen beszerezhető és pénztárcabarát alapanyag kerül a középpontba, amelyből a Nestlé és a SPAR termékeire épített recepteknek köszönhetően izgalmas ételek készíthetők. A receptek mellett fenntarthatósági és dietetikai tippek, valamint bevásárlólisták segítik a fogyasztókat a hónap tematikájához illő ételek összeállításában. A program fontos eleme egy havi szokásfigyelő is, amely arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy rendszeresen értékeljék saját fejlődésüket. Sárga Diána dietetikus és Fuller Bianka pszichológus mellett az év során rövid, közösségimédia-felületeken megjelenő videókban a Nestlé PURINA állatorvosa, Dr. Márton Kinga is hasznos tanácsokkal látja el az érdeklődőket, hogy a sajátunk mellett kisállataink jóllétéről is gondoskodhassunk.

A tervező az idei évben kizárólag digitális formában lesz elérhető, amelyet a a SPAR és Nestlé hírlevelek, valamint a különböző közösségimédia-csatornák támogatnak, a kampányhoz tartozó recept- és szakértői videók is ezeken a felületeken lesznek elérhetők. Ezen kívül az áruházakban kihelyezett plakátokon a QR-kódot beolvasva is el lehet érni az Évtervező tartalmait. Az év folyamán két alkalommal pedig nyereményjátékkal is ösztönzi a két vállalat a fogyasztókat a tervező részletes megismerésére.

Közös felelősségvállalás

„A SPAR számára fontos, hogy olyan kezdeményezések mellé álljon, amelyek valós támogatást nyújtanak a vásárlóinknak az egészségtudatos életmód kialakításához. Ez a kampány egyszerre edukál és inspirál, miközben praktikus tanácsokat biztosít a mindennapokhoz” – hangsúlyozta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A Nestlé és a SPAR már több éve támogatja közösen vásárlóit különféle edukációs kampányokkal. Az elmúlt években a szelektív hulladékgyűjtés, valamint az élelmiszerpazarlás elkerülésének népszerűsítésén dolgoztak közösen.

A Nestlé és a SPAR közös Évtervezője itt érhető el.

[1] https://www.caltech.edu/about/news/forming-new-habits-era-coronavirus, https://www.ucl.ac.uk/news/2009/aug/how-long-does-it-take-form-habit

A sorozatban rövid történeteket láthatunk például arról, hogy a fesztivál fő helyszíne, a Lővérek 35 évvel ezelőtt még határsávnak számított. Itt húzódott egykor a Vasfüggöny, amelynek útvonalán a fesztivál ideje alatt Trabantokkal túrázhatnak a vendégek. A fesztivál házigazdája, Horváth András “Csofi” arról is mesél, miért nevezik Poncichter negyednek a SopronFest bornegyedét, kik voltak a poncichterek. De azt is megtudhatjuk, milyen szerepet töltött be a város életében a Tűztorony, amelynek lábánál a fesztivál ideje alatt minden nap koncertek várják a közönséget, május 16-án például itt lép fel a Kispál és a Borz.

A SopronFest házigazdája, „Csofi” egyébként Sopron ismert optikusa, akit a szervezők meggyőződése szerint nemcsak ismernek, hanem szeretnek is a helyiek. A kiválasztásnál emellett az volt a céljuk, hogy egy olyan figura képviselje a fesztivált ezeken a platformokon, aki képes hitelesen bemutatni a programok sokszínűségét. A SopronFest, ugyanis a teljesség igényével mutatja be az adott év könnyűzenei koncert kínálatát: a legaktuálisabb nevektől az élő legendákig, többek között fellép a Halott Pénz, Azahriah, Kruder & Dorfmeister és Alle Farben is. A zenei program mellett harminc művészeti tárlat, számos gasztronómia program és podcast beszélgetés, irodalom és jazz várja a vendégeket. A készülő Reels-videókban a neves művészek között Bukta Imre és Ef Zámbó István is megszólal. A Hűség Városa című csoportos kiállítás és művésztelep kapcsán arról mesélnek, mit jelent számukra a hűség.

„Kutatásainkból kiderül, hogy védjegyeinknek közvetítő szerepe van. Üzenetet hordoznak, amely egyetlen pillantás után tudatosul a vásárlókban. Két asszociáció ébred a fogyasztóban általuk, a megbízhatóság és magyar eredet.  Ezek olyan mondanivalók melyek, minden hazai vásárlónak értékesek, ha választaniuk kell két termék közül” – emelte ki Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője.

„25 éve a PANDHY’S tevékenysége az exportpiacon kezdődött és a mai napig ott csúcsosodik ki. Egyre fontosabbnak tartjuk azonban, hogy a hazai piacot is jobban kiépítsük. Ennek okán kezdtünk tudatosan tervezni és így döntöttünk a Magyar Termék védjegyek használata mellett” – mondta Borbíró Gertrud, a PANDHY’S és a PANDHY’S Beautique alapítója. Kitért arra is, hogy milyen fontosnak tartja, hogy a kozmetikai gyártók rendszerben gondolkodjanak és mindenki a saját tudományosan átgondolt stratégiáját merje képviselni, hiszen így fogja tudni a fogyasztókat is kellően edukálni.

A gyártók az egyik legnagyobb problémát pontosan ebben, a megfelelő edukáció hiányában látják. A fogyasztót felvilágosítani, a szakembert pedig folyamatosan képezni kell. „Fontos, hogy a vásárló, illetve a vendég jót és jól válasszon. Ez azonban nélkülünk, kozmetikusok nélkül elképzelhetetlen. Nyitottságra és tudásvágyra van szükség ahhoz, hogy minden problémára megtaláljuk a megfelelő megoldást” – hangsúlyozta Both Tímea, a Herbsgarden alapítója.

A natúrkozmetikumokkal foglalkozó szakember pályája elején szembesült azzal a problémával, hogy sok esetben, nincs meg a megfelelő megoldás bizonyos kozmetikai problémákra. Ennek hatására természetes alapanyagokkal, egészen pontosan olajokkal kezdett kísérletezni és megalkotta saját márkáját a Herbsgardent. Jelentős kihívás azonban számára, hogy prémium minőségű készítményei, hogyan veszik fel a versenyt az alacsonyabb árkategóriás natúr termékekkel.

Siffel Ágnes marketing szakember szerint erre is megoldást kínálnak a Magyar Termék kommunikációs kampányai.  55.000 fős adatbázisuk segítségével felméréseket tudnak készíteni a piaci igényekről, meg tudják határozni a megfelelő célcsoportot, segítséget tudnak nyújtani a termékek pozicionálásában és a megfelelő marketing kommunikációs kampány kidolgozásában. Ez egy kisebb márka esetében, aki nem költött eddig kutatásra óriási előnyt jelenthet. A Magyar Termék ernyőkommunikáció alkalmas arra, hogy a produktumok hazai eredetét kiemelve és az egyes márkákat hangsúlyosan megmutatva biztosítson kedvező kampányrészvételt.

A külföldi trendek szerencsére hamar elérnek hazánkba is és a gyártók rövid időn belül át is emelik ezeket, de ahhoz, hogy elterjedjenek és együtt tudjon a magyar iparág is haladni a globálissal, a fogyasztókkal is meg kell értetnünk, hogy mi miért jó. Ebből következik, hogy a megfelelő kommunikáció és edukáció a gyártó érdeke.

A kerekasztal-beszélgetés és az azt követő kötetlen diskurzus során egyértelművé vált, hogy a márkák nyitottak egymás irányába, hiszen közös a céljuk. Szeretnék, ha a magyar vásárlók minél több hazait válasszanak a kozmetikumok tekintetében is, ehhez azonban szükség van összefogásra és támogatásra.

A műsorban először az autópiac helyzetét és az aktuális trendeket tekintjük át. Változások vannak bőven, hogy csak néhány hívószót emeljünk ki: elektromobilitás, környezetvédelem, fenntarthatóság, „Way to Zero”…

Milyen következményei vannak a „félvezető-bombának”, azaz a globális chiphiánynak? Radikális belassulás, gyengülő gyártási kapacitás, növekvő szállítási határidők – és persze ezekkel összefüggésben a kommunikáció fókuszának az újragondolása. Az eladásösztönzés kevésbé lehet hangsúlyos, így több figyelem jut a márkaépítésre.

A következő hónapokban a verseny tisztább lesz, mint valaha. Nem lesz készletkisöprés. Valószínűleg a kereskedésekben elérhető kedvezmények mértéke is inkább csökken. Vagyis olyan időszak következik, amikor a márka, a modell, a felszereltség és a listaárak néznek majd egymással farkasszemet. Melyik márkára várunk szívesebben fél évet vagy még többet? Amelyiktől a múltban vagy a jelenben a legtöbbet kaptuk. Így itt az ideje a rajongók kényeztetésének és új potenciális vásárlók bevonzásának szerethető aktivitásokkal.

A műsorban megbeszéljük, milyen marketing- és kommunikációs feladatok merülnek fel a fentiekkel kapcsolatban. Néhány hívószó innen is: customer journey, CRM, edukáció, AR/VR tartalmak, és azt is megbeszéljük, hogy készülnek a hamarosan esedékes cookie-apokalipszisre.

A pénzügyi tudatosság javításában kiemelt szerepet játszik a megfelelő oktatás, erre a területre a magyar lízingpiac is egyre nagyobb figyelmet fordít. Ezt a munkát a Magyar Lízingszövetség oktatási bizottságának vezetője – egyben a K&H Bank Lízing Üzletágának egyik vezetője – Malkócs Tamás koordinálja. Idén őt választották meg az év lízingszakemberének – közölte a Magyar Lízingszövetség.

“Megtisztelő szakmai elismerés, amely azt jelzi, hogy jó úton járunk a lízingszakmai oktatás fejlesztésében. Ki kell emelnem, hogy itt csapatmunkáról van szó, azaz a Magyar Lízingszövetség munkatársaié, illetve az oktatási bizottság tagjaié is az érdem” – mondta Malkócs Tamás a díj átvétele után. Hozzátette: “Folytatjuk a munkát, a már meglévő többszintű alaptananyagot fejlesztjük, amellyel például az államilag támogatott, kedvezményes Széchenyi Lízing Go! konstrukciót kínáló KAVOSZ oktatási programját is segítjük. Terveink szerint rövidesen elindul egy e-learning platform, amely szintén hozzájárul majd ahhoz, hogy a lízingkonstrukciók előnyeit mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások a mostaninál is szélesebb körben megismerjék. Szintén fontosnak tartom a zöld pénzügyek térnyerését, amelynek elengedhetetlen feltétele a megfelelő edukáció. Célunk, hogy ezen a területen is előrébb lépjünk.”

További cél Malkócs Tamás szerint, hogy a gazdasági képzéseket indító intézmények hallgatói, köztük a jövő gazdasági döntéshozói is megismerjék a lízingfinanszírozás előnyeit, ezért az oktatási bizottság egyetemekkel lépett partnerségre. Későbbiekben pedig a fiatalabb korosztályoknak szánt edukáció is napirendre kerül.

Masszív pénzügyi múlt

Malkócs Tamás tapasztalt szakemberként kezdte meg az oktatás fejlesztését célzó munkát. A vállalatgazdasági mérnöki diplomával rendelkező szakértő két évtizedes lízingszakmai múlttal rendelkezik. Korábban a Lízingszövetség több projektjében is aktívan részt vett. A kétezres években a Budapest Banknál a flottaértékesítési és lízingértékesítési munkát irányította, azt megelőzően pedig a Citibank értékesítés-fejlesztési igazgatójaként tevékenykedett. 2011 óta van a K&H-csoportnál, ahol többek között eszközmenedzsmenttel és értékeléssel foglalkozott, flottaoperációs vezetőként dolgozott.

A Capgemini Magyarország is csatlakozott a Skool iskolaprogram egyedülálló kezdeményezéséhez, a ’RollingOffice’-hoz. A hatórás programsorozaton – amelyen 250 gyerek és 10 mentor vett részt – a szervezők igyekeztek felébreszteni a gyerekek technológia iránti érdeklődését, valamint játékos formában feltárni előttük az ebben az ágazatban elérhető karrierlehetőségeket.

„Több okból kifolyólag is fontosnak tartjuk ezt a kezdeményezést. Egyrészt azért, mert napjainkban egyre fontosabbá válik a digitális eszközök ismerete, használata. Ennek hiányában óriási digitális szakadék alakulhat ki már a kisiskolások között is. Ennek áthidalásában szeretnénk segíteni, ezért fordítunk különösen nagy figyelmet a legkisebbek edukációjára. Másrészt, technológiai vállalatként elkötelezettek vagyunk az emberközpontú jövő iránt. Ennek építését mi csak elkezdeni tudjuk, de azok  – a ma még gyerekkorban lévő kisiskolások – fogják ezt folytatni, akik ebben felnőnek” – hangsúlyozza a program fontosságát Jérôme Cadiou ügyvezető igazgató.

Az edukációs nap keretében a diákok három helyszínen, három különböző programon vehettek részt egyszerre: pályaorientációs beszélgetések, kódolási és játékfejlesztési foglalkozások, valamint játékos fejlesztő-foglalkozások jellemezték az interaktív napot, amelyből a Capgemini Magyarország szeretne hagyományt teremteni. „Ha a siker mércéje a lelkesedés és az abból merített pozitív energiák, akkor ezt az interaktív napot sikeresnek könyvelhetjük el. Óriási inspiráció volt a gyerekek nyitottsága, a teljesen újszerű látásmód és az őszinte lelkesedés, ahogy fogadtak bennünket és a programot. A legőszintébb visszajelzés talán az volt, hogy a gyerekek, szülők és a tanárok felváltva kérdezték, mikor jövünk legközelebb. Rengeteget gyarapodtunk tapasztalatokban is, egyöntetűen úgy látjuk, hogy ezt a programot és az együttműködést a Skoollal érdemes folytatni. Hiszünk abban, hogy a technika segíthet az emberiség problémáinak enyhítésében, ha azt helyesen használjuk. Fontosnak érezzük, hogy ezt a gondolatot meg tudjuk osztani a legfiatalabb és legfogékonyabb korosztállyal, ugyanakkor segítsünk az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások eloszlatásában is.”

Azonban nemcsak a gyerekek játékos fejlesztésére, pályaorientációs támogatására fordít kiemelt figyelmet a Capgemini Magyarország. A cégcsoport hazai leányvállalata a környezet megóvása érdekében is igyekszik lépéseket tenni. „Technológiai vállalat vagyunk, ugyanakkor a társadalom iránti felelősségünk nemcsak a fentiekben merül ki. A Capgemini Csoport célja, hogy 2025-re széndioxid-semleges vállalat legyen, illetve 2030-ra a cég energiaszükségletét megújuló energiaforrásokkal szeretné fedezni. Emellett elérendő cél a teljes karbonnegativitás, vagyis a vállalat történelmi szén-dixod kibocsàjtásának teljes kompenzációja. Mi lokálisan olyan programok szervezésével igyekszünk tenni a környezetért, mint a korábban szervezett szemétszedés, illetve a faültetési nap, melynek során 1500 fát szeretnénk elültetni” – utalt a jövőbeni tervekre Jérôme Cadiou ügyvezető igazgató.

Mint minden szakmai szervezet, a Magyar Marketing Szövetség is meg akar újulni. Mit sikerült megvalósítani a 2014-re kitűzött célokból, programokból?

Nagyon aktív esztendő áll mögöttünk, de ez nemcsak a Marketing Szövetségre igaz, hanem a többi szakmai szervezetre is. Két éve még útkeresés zajlott a szakmai szövetségeknél, mostanra viszont világosan látszik, hogy melyik milyen irányba mozdult el.

Tavaly több olyan projektet is megvalósítottunk, amelyet korábban nem, vagy ha igen, akkor megújítottuk. Így például hosszú idő után ismét készítettünk piackutatást a marketing trendjeiről és megítéléséről, ennek keretében a vállalatokat és a fogyasztókat egyaránt megkérdeztük. Folytattuk azonban a bejáratott projekteket is, ilyenek a képzéseink vagy az Országos Marketing Konferencia. Megújítottuk a közgyűlésünket, erre azért volt szükség, mert a legtöbb szakmai szervezetnél látható, hogy ezeken elég hiányos a részvétel. Ezt mi szakmai programokkal ellensúlyoztuk, és próbáltuk valódi ünneppé tenni az eseményt, ahol együtt lehetünk a tagjainkkal. A tavalyi évben megkerülhetetlen téma volt a reklámadó, a Magyar Reklámszövetség vezette egyeztetésekből mi is aktívan kivettük a részünket.

Az MMSZ-nek vállalati és egyéni tagjai is vannak. Hogyan lehet összehangolni az igényeiket, és közös platformra terelni egy ennyire vegyes társaságot?

A kinevezésem után azt mondtam, hogy szeretném az összes tagunk ambícióit megismerni. Külön kezeltem az egyéni és a vállalati tagjainkat. Az előbbiek számára megteremtettük a lehetőséget, hogy különböző alkalmakon találkozzunk, az utóbbiak körbejáráshoz pedig másfél évre volt szükség. Azt akartam tudni, hogy mik a motivációik, és mit várnak tőlünk 2014–2015-ben. Úgy vélem, ezt sikerült felmérni. Az elmúlt tíz év legnagyobb létszámú közgyűlése a párbeszéd értelmét jelzi.

Kicsit rosszmájúan azt mondhatnánk, a szakmai szervezetek tagsága többnyire azt várja, hogy az elnökség csináljon valamit. Hogy van ez az MMSZ-nél?

Szerencsére vannak nagyon aktív tagjaink, csak így tud egy szakmai szervezet eredményeket elérni. Éppen emiatt a május 26-i közgyűlésen ki fogjuk osztani az Év Marketingnagykövetének járó elismerést, ezt az a tagunk kapja majd, aki az elmúlt évben a legaktívabban segítette a szövetségünk munkáját.

Idén mely projektekre fókuszál az MMSZ?

Négy területre csoportosítom a céljainkat. Az egyik az edukáció, amely az elmúlt huszonöt évben végig kiemelt terület volt.

Sosem elég belőle.

Főleg úgy, hogy ha megnézzük a piacon elérhető képzések minőségét.
A második terület a marketing piacvédelme. Erre azért van szükség, mert sok olyan piaci szereplő van, aki a hiányos szaktudása miatt ronthatja a marketing megítélését.
Mit lehet tenni az ilyen szereplők ellen azon kívül, hogy az MMSZ azt mondja, „ejnye”.
Kiemeljük a jó példákat. Egy szakmai szervezet éppen ezért alapít díjakat. Emellett szeretnénk szakértői rendszert, rendezvényajánlásokat is bevezetni. A követésre méltó példák hangsúlyozását személyes küldetésemnek is tekintem.

Visszatérve az idei fókuszterületeinkre: a harmadik ilyen a platform. A szövetség szeretne platformot biztosítani a kiemelkedő munkát végző marketingesek számára. Mi magunk is szeretnénk ilyen platformokat létrehozni, de együttműködő partnerek hasonló kezdeményezéseihez is szívesen kapcsolódunk. Végül a negyedik fókuszterületünk a tartalom; ez az egyik legnehezebb, mivel egy szakmai szervezet lehetőségei korlátozottak, de mégis kötelességünk a minőségi tartalom előállítása. A négy terület szorosan összekapcsolódik, és nemcsak 2015-re, hanem 2016-ra is ezekkel számolunk.

Május 28-án rendezzük meg a Márkaépítés konferenciát, ennek egyik szekciója az MMSZ-szel közösen valósul meg, és a városmarketinggel foglalkozik. Miért érdekes ez a terület?

A városmarketing kiemelt terület számunkra, az elmúlt években is foglalkoztunk vele, de az elmúlt fél évben intenzíven. Sok szó esik róla, de még mindig nem elég, a minősége pedig számos esetben fejlesztésre szorul, ebben szeretne a szövetség segíteni.

Az MMSZ már ráharapott a témára, de mi a helyzet a városokkal?

A legújabb felmérésünk szerint a városok 60 százaléka foglalkozik városmarketinggel. Sokat hallottunk már városmarketingről, így számomra meglepő, hogy 40 százalék nem foglalkozik vele tudatosan. Ez nagyon rossz arány, amin javítani kell.

Nem lehet, hogy sok esetben foglalkoznak vele, csak nem tudják, hogy valójában ezt csinálják?

Ezért használtam a „tudatosan” kifejezést, tehát 40 százalék nem foglalkozik városmarketinggel tudatosan, ettől még „csinálgathat” valamit. A felmérésünk alapján bátran mondhatom, sok város nem tud megnevezni olyan személyt vagy szervezetet sem, aki vagy amely az adott település városmarketingjével kapcsolatos teendőket végezné.

Hol vannak a városmarketing határai?

A mindenki számára látható marketingkommunikáción túl sok más terület is idetartozik. Ahogyan a vállalati márkáknál, úgy itt is alapos tervezésre, kutatásra, pozicionálásra lenne szükség.

Tehát meghatározom a várost mint terméket. Hány város határozta meg így magát?

Az önmagukat tudatosan meghatározók aránya nem lehet több 40-50 százaléknál. Azt mondtam korábban, hogy 60 százalék végez tudatosan városmarketinget, de kérdés az, hogy közülük mennyien pozicionálták magukat jól.

Vannak olyan városok, amelyeknek kínálják magukat az adottságaik. Ha Tihany, akkor apátság és visszhang, ha Tapolca, akkor tavas barlang, ha Aggtelek, akkor cseppkőbarlang. Hol kezdje az, akinek nincs apátsága vagy cseppkőbarlangja?

Az általad említett adottságokat értékeknek nevezzük, melyek indirekt módon tudják egy város márkáját építeni. Az a kérdés, hogy ezeket hogyan illesztik be az adott város marketingtevékenységébe. Sokszor fordul elő, hogy valaki éppen ezen értékek beillesztésére képtelen.

Tehát van visszhangja, de nem kezd vele semmit.

Így van.

Mit lehet tudni az idén első alkalommal kiosztandó Országos Városmarketing Díjról?
Idén alapítottuk a díjat, rengeteg munkát tettünk bele, büszkék vagyunk rá. Ahogyan említettem, szeretnénk a pozitív példákat kiemelni, és azokon keresztül edukálni. A városmarketing területén is akadnak ilyenek, ezeket mindenki megismerheti május 28-án a Márkaépítés konferencián. Május 8-áig várjuk a pályaműveket.

Korábban említetted, hogy felmérést végeztetek a városok körében. Mi olyat tanult ebből az MMSZ, amit aztán beépített a díj kialakításába?

Sokan üzleti elvárással alapítanak díjakat, nekünk nem ezek a szempontjaink, és ha ezek volnának, biztosan nem ez lenne a kiválasztott téma. A mi célunk felhívni a figyelmet a városmarketing fontosságára. Azért fontos, mert nem csupán egy település ismertségét és megítélését, hanem az ott élők mindennapjait is meghatározhatja. Ezért közös érdek, hogy a városok odafigyeljenek a marketingtevékenységükre. Ezalatt nem csupán a kommunikációt értem, arra leginkább csak választási időszakokban figyelnek. Fontos, hogy ezen időszakok között is kommunikáljanak, és a kommunikáció mögött tudatos marketing húzódjon meg.
Mivel ez egy általános, közös cél, a díjra nem pusztán a 376 városi rangú település pályázhat (közülük 282-nek a lélekszáma 5000 feletti), hanem a kisebbek is. Célunk, hogy néhány éven belül a városok 80 százaléka versenybe szálljon az elismerésért. A pályázattól azt is várjuk, hogy magukban a potenciális pályázókban tudatosuljon a marketing.

Hat kategóriában lehet nevezni, ezeket az alapján állapítottuk meg, hogy a városok tudatosan vagy sem, de többségükben végzik ezeket a tevékenységeket. A kategóriák a rendezvényeket, a belső kommunikációt, a külső kommunikációt, az arculatot, a városprojektek marketingprogramjait és a városimázst építő, nem marketing jellegű tevékenységeket, a már említett értékeket fedik le.

Végül nézzünk kicsit a díjon túlra: cégvezetőként hogyan látod a 2015-ös évet?

Sokan elmondták előttem, és én is alá tudom támasztani, hogy a 2014-es év jó volt. Az elmúlt tíz esztendő legjobb árbevételét produkáltuk, ugyanakkor még mindig nagyon bizonytalan a piac, ezt az eredményt tehát úgy értük el, hogy ha valaki megkérdezte volna tőlem, hogy két hónap múlva mire számítok, nem tudtam volna válaszolni. Az idei év pontosan ugyanilyen: a bizonytalanságban benne van a nagyon jó eredmény, de a veszély is.