A döntőbe jutott projektek rávilágítanak, hogy a legfiatalabb generáció számára a technológia már nem cél, hanem eszköz a gondoskodásra. Megoldásaikkal a diákok a mentális egyensúlyt és a közösségi kohéziót támogathatják: a palettán éppúgy szerepel mesterséges intelligenciával támogatott időmenedzsment és zajcsökkentett iskolai pihenőhelyszín, mint az idősek elmagányosodását gátló történetmesélő eszköz vagy a cukorbetegséggel kapcsolatosan érzékenyítő közösségi játék. A technológiai gondoskodás a biztonságban és a fenntarthatóságban is megjelenik, legyen szó a biztonságos közlekedést segítő applikációról vagy a termőföldeket óvó okosmegoldásokról.

Technológia mint mentális kapaszkodó

A döntősök több mint fele a mentális jóllétre fókuszált, ami a Mélylevegő Projekt  alapító pszichológusa – egyben a kihívás zsűritagja –, Pető Dorina szerint egyértelmű jelzés: a fiatalok a saját környezetükben tapasztalható stresszre és kontrollvesztettségre keresnek válaszokat. A technológia és a mesterséges intelligencia ezen a téren három meghatározó előnyt nyújthat: gyorsíthat, közelebb hozhat és személyre szabhat.

Az algoritmusok képesek olyan mintázatokat észlelni a felhasználók jóllétében, amelyeket emberként csak később vennénk észre, és akkor is képesek első kapaszkodót nyújtani, amikor szakemberhez fordulni még túl nagy lépésnek tűnik. A szakértők szerint a „one size fits all”, azaz hogy mindenkinek megfelelő ugyanaz a megoldás, szemléletmód kora lejárt; a jövő innovációi már képesek valódi, egyéni szükségletekre hangolódni.

Emberi kapcsolódás a gép mögött

Bár a digitalizáció fejlődése megállíthatatlan, a program egyik idei tanulsága az, hogy a technológiára nem varázseszközként, hanem támogató ökoszisztémaként érdemes tekinteni.

„A kérdés nem az, hogy a technológia jó vagy rossz, hanem hogy milyen szerepet adunk neki. Akkor működik jól, ha nem kiváltani akarja az emberi kapcsolódást és döntéseket, hanem támogatja őket” – hangsúlyozza a Mélylevegő Projekt szakembere.

A fiatalok innovációi éppen ezt teszik: a technológia segítségével próbálják visszaadni a kontroll érzését a felhasználók kezébe, csökkentve a mindennapi stresszt és erősítve a társadalmi megtartó erőt.

Gőzerővel a döntő felé

A finalisták március eleje óta egy rendkívül intenzív fejlődési folyamat részesei, amely során minden csapat mellett dedikált szakmai segítők állnak: az EdisonKids hálózatából érkező üzleti, innovációs és civil szakértők, valamint a Samsung Electronics tapasztalt munkatársai kísérik végig a diákokat az ötletcsiszolás fináléjában. A fiatalok online képzéseken mélyültek el a design thinking módszertanában, valamint Szerémi Péter kommunikációs tréningjein tökéletesíthették prezentációs készségeiket, hogy megoldásaikat a lehető legprofibb módon mutathassák be.

A program az április 17-i döntőjében dől el, melyik az a három legkiemelkedőbb projekt, amelynek tagjai és oktatási intézményeik osztozhatnak a Samsung által felajánlott, összesen 6 millió forint értékű digitális eszközparkon. Ugyanakkor a verseny igazi értéke túlmutat a tárgyi nyereményeken: a diákok olyan támogató közösségre és mentális eszköztárra lelhettek az elmúlt hónapokban, amely a jövőben is belső iránytűként szolgálhat a mindennapi kihívásokkal szemben.

A legjobb 8 közé kerülők mezőnye idén is igazán figyelemreméltó: a 25 döntős diák átlagéletkora mindössze 15 év, mégis olyan komplex társadalmi problémákra reflektálnak, amelyek a felnőtteknek is komoly kihívást jelentenek. A program erejét mutatja a folytonosság is: 5 diák és 2 tanár már korábbi évadokban is megmérettette magát, ezúttal pedig új ötletekkel, és a korábbi évek tapasztalataival vágtak bele ismét a munkába.

A szakmai zsűri döntése alapján a Top 8-ba bekerült projektek a három meghatározott témakör mentén az alábbiak szerint oszlottak meg: 5 megoldás Az egészség jövője, 2 a Fenntartható megoldások, 1 pedig a Változás a sport erejével kategóriában született meg.

Az egészség jövője: mentális egyensúly és biztonság a digitális korban

A nevezők között is az egészség volt legnépszerűbb témakör, és végül a legjobb 8 között is 5 csapatot találunk, akik ezen a területen keresnek új megoldásokat. Az idei döntősök az egészséget nemcsak fizikai, hanem mentális és közösségi szinten is értelmezik. A fiatalok ennek megfelelően olyan területeken vetették be a technológiát, amelyekre a legtöbben talán nem is gondolnának:

• ENM Trió – NyugiBox az iskolákban: A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának csapata a mentális egészség támogatására tervezett egy zajcsökkentett, újrahasznosított pihenőkabint, ahol diszkrét, anonim segítségkérésre és relaxációra is lehetőség nyílik, így a diákok kiszakadhatnak a rohanó hétköznapokból és csökkenthetik a stressz-szintjüket.
• FocusFlow – AI a tanulás szolgálatában: A Lauder Javne iskola tanulói egy AI-alapú időmenedzsment appal segítik a diákokat a halogatás leküzdésében és a személyre szabott tanulási terv kialakításában. A megfelelő tervezés hozzájárulhat a diákok mentális egészségének megőrzéséhez és akár a későbbi sikereikhez is.
• LogicLab – Agy-edző app: A Siófoki SZC Mathiász János Technikum, Gimnázium és Kollégium csapata az AI okozta kognitív lustaság ellen küzdve, játékos logikai és filozófiai feladatokkal ösztönzik a fiatalokat az aktív gondolkodásra.
• Motipad – Motivációs köztéri padok az életminőség javítására: A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium tanulói az elmagányosodás ellen küzdve a köztéri padokat olyan hangdobozokkal szerelnék fel, amelyek idősek által elmondott élettapasztalatokat és történeteket közvetítenek.
• Somogyi Kids – Egészségtudatos kártyajáték: A Somogyi Rezső Általános Iskola tanulói a cukorbetegség és az egészséges táplálkozás kérdéseit hozzák közelebb a fiatalokhoz egy közösségépítő kártyajáték formájában.

Fenntartható megoldások: a gyakorlati tudás ereje

A kezdeményezés történetében hagyományosan erős a jövőközpontú gondolkodásra épülő, fenntartható projektek szerepe, ez 2026-ban sem volt másképp. A fenntarthatóság témakörében a diákok a precíziós adatgyűjtésre és az élményalapú oktatásra fókuszáltak:

• STEAMFlow – STEAM-élmény az oktatásban: A Budapesti Német Iskola csapata egy 1-12. évfolyamig használható, építhető tanulási eszközt álmodott meg, amely a száraz elmélet helyett gyakorlati, élményalapú tapasztalássá teszi a tudományokat.
• Terepőrök – Okos Permetező: A Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium csapata az invazív növényfajok megfékezését teszi hatékonyabbá egy háti permetezőre szerelhető eszközzel, amely automatikusan rögzíti a vegyszerhasználat helyét és idejét a precíziós mezőgazdaság számára.

Változás a sport erejével

A sport kategóriából is bejutott egy élményalapú, edukatív megoldás a Top 8-as mezőnybe: a fejlesztés célja, hogy az e-mobilitás térnyerésével párhuzamosan a biztonságos közlekedés is szintet léphessen.

• CherryBomb – Biztonság az utakon: A székesfehérvári Gorsium Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai e-rollerek baleseti statisztikáit egy olyan játékos, vizuális ingerekkel és humorral tanító KRESZ-applikációval javítanák, amely az unalmas szabályokat biztonságos rutinná alakítja.

A résztvevő oktatási intézmények között három visszatérő is van: a Gorsium Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, a Lauder Javne iskola és a Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium. A visszatérők jelentős száma is mutatja, hogy az elmúlt öt évben a kezdeményezés köré olyan szakmai műhelyek szerveződtek, amelyek a hagyományos oktatás keretein túl is képesek értéket teremteni a diákok közös munkáján keresztül.

Út a döntőig

A finalisták a következő hetekben sem maradnak magukra: március 6-tól április 14-ig tovább folytatódik az intenzív mentorálás. Minden csapat mellé 1-1 tapasztalt mentor csatlakozik, az EdisonKids oldaláról a hazai vállalkozói, innovációs és civil szférából, valamint a Samsung egy szakembere. A diákok workshopokon ismerkedhetnek meg a design thinking módszertannal, majd Szerémi Péter kommunikációs és pitch tréningjei segítségével fejleszthetik prezentációs készségeiket és tökéletesíthetik megoldásaikat. Az április 17-ei döntőben a tét nem kisebb, mint a Samsung felajánlásából összesen 6 millió forint értékű digitális eszközpark a Top 3 csapatnak és iskoláiknak – annyi viszont már most bizonyos, hogy mint mindig, ebből a kihívásból ezúttal is mindenki nyertesként távozik majd.

A Megoldások a holnapért döntője minden évben bizonyítja, hogy a diákokban hatalmas potenciál rejlik a társadalmi és környezeti problémák megoldására. Idén ismét számos innovatív projekt és inspiráló gondolat került a középpontba a holnap formálására. A nyolc finalista csapat ezúttal is szívét-lelkét beleadva mutatta be felvetéseit és szakértői támogatással kidolgozott megoldásait. Már-már szállóigévé vált az elmúlt öt év során a mondat, miszerint „a zsűri nincs könnyű helyzetben”. Ezúttal sem volt másképp a rendkívül önazonos, olykor megható, de minden esetben megkapó szakmai elkötelezettségről tanúskodó előadások után. A három legjobb csapatot kreativitás, kritikai gondolkodás és megalapozottság alapján választotta ki a zsűri – emellett idén a társadalmi felelősségvállalásnak, valamint a kommunikációnak és a csapatban való együttműködésnek is még nagyobb súlya volt.

Az együttérzés győzelme

A dobogó csúcsát elfoglaló PrepBook, a Karcagi SzC Mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, Technikum és Kollégium diákjai, Nánási Diána, Isaszegi Boglárka és Simai Viktória az Egészség hívószavára, a szorongás témájára fókuszálva mutattak kimagasló példát társadalmi felelősségvállalásból és együttérzésből. A fiatalok interaktív könyvet fejlesztettek, amely segíthet az autizmus spektrumzavarral élő gyerekeknek átlátni és megérteni az orvosi vizsgálatok menetét, csökkentve bennük az ezzel kapcsolatos stresszt. Az autizmussal élő gyermekeknek számos új, ismeretlen helyzet súlyos szorongásforrást jelenthet, ennek a legyőzésében segíthet az interaktív kék könyv, amely könnyen lapozható és kiegészíthető, valamint lekerekített oldalainak köszönhetően biztonságos. Az érintett gyerekek még a vizsgálatok előtt megismerkedhetnek az ismeretlennel: többek közt a kórházat idéző szagminta található benne, a QR kódok mögött a várótermek és az orvosi eszközök zajai hangzanak fel, valamint fogorvosi tükör is tartozik a könyvhöz. Az Autistákért Szolnokon Egyesület támogató partnerként csatlakozott, és a Szolnokon rendelő fogorvos, Dr. Batári Zsófia, is elismerő szakmai véleménnyel nyilatkozott a könyvről és a kezdeményezésről. A csapat Szabó T. Anna Egyforma című versének részletével zárta előadását, amely az elfogadásra hívja fel a figyelmet, és a téma kontextusában még megkapóbb.

Második helyen végzett az Egészség kategóriában induló, szintén mély empátiával és inspiráló erővel felvértezett Motus csapat, a budapesti Diákszempont Általános Iskola és Gimnázium, tanulói, Stiller Blanka Virág, Lempel Soma és Lőrinc Árpád, akik hangulatkövető érzelmi napló applikációval támogatnák a diákokat mentális jóllétük megőrzésében. A kulcsszó a szorongás, amely sokszor nehezen beazonosítható érzés: olykor csak a ránk nehezedő súlyt érezzük. A csapat 100 fiatal körében végzett kutatása szívszorító eredményeket hozott: sokan nem tudnak kihez fordulni a problémáikkal, mások pedig nem is tudják megfogalmazni az érzéseiket. A Motus, a 14-18 éveseknek megalkotott, AI-támogatott érzelmi napló azonban segítséget nyújthat. Nem diagnosztizál, hanem társként van jelen, aki figyel – biztonságot és elfogadást kínálva. A felhasználó például naplózhat vele, hangulatjavító tippeket kaphat és a csoportos chathez is csatlakozhat. A Kék Vonaltól már ajánlást is kaptak a fiatalok, akik a prototípust technológiai szempontból is finomhangolták, ráadásul iskolai közösségükből és a social media felületekről számos pozitív visszajelzés érkezett az applikáció kapcsán. A Motus a tervek szerint ingyenes lesz, hogy minél szélesebb körben elterjedhessen.

A dobogó harmadik fokára állhatott az inspiráló energiákat sugárzó, lendületes versenyzőpáros, az EmpowHerCareer csapata, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákjai, Toók Panna és Jánoskuti Hanna. Ők a Közösség kategóriájában a pályaválasztás előtt álló lányoknak segítenének, és oldanák a szorongásukat, akár a férfi-szakmának címkézett területeken történő elhelyezkedés kapcsán. Ennek érdekében létrehoztak egy közösségi platformot, ahol minden lány érdeklődési körtől függetlenül megtalálhatja az inspirációt videós formában – egy erős közösség tagjai lehetnek, és nemcsak nézők, de alkotók is. A páros saját kutatásából ugyanis kiderült, hogy nagyon sok lelkes fiatal lány venne részt a projektben, mind az előkészítésben, mind a tartalomgyártásban, ezért szerveztek nekik egy személyes eseményt, közös ötletelésre: különböző iskolákból hívták össze őket, így nemcsak tapasztalatot szerezhettek, hanem barátokat is. A folyamatosan formálódó közösség további fiatal lányokat fog bevonni az interjúkészítésbe, közösségi médián, diákönkormányzatokon és egyéb, a nőket támogató csoportosulásokon keresztül. A résztvevők tartalmat gyártanak majd: sikeres nőkkel készítenek videóinterjúkat, mindezt csapatokban. Ehhez gyakorlati oktatást is kapnának, és a folyamat során úgy tudnak kapcsolódni, hogy közben tudatosan készülnek a jövőjükre. A közösségépítő projekt célja – többek közt – olyan világot kialakítani, ahol 50-50 százalék a nemek aránya, kifejezetten a STEM[1] szakmákban is.

A dobogón túl is számos kreatív jövőbe mutató megoldással találkozhatott a zsűri. Közösség kategóriában szerepelt többek közt egy, a financiális, jogi és AI-gyakorlati tudást megosztó digitális platform a fiataloknak, valamint a tudatos pénzügyi nevelésre szakosodott applikáció, amely a közösségi felelősségvállalás és az együttműködés fontosságára is felhívná a figyelmet. Az Egészség kategóriában egy mozgáskorlátozottaknak fejlesztett kommunikációs rendszert is bemutattak, a Fenntartható jövő témájában pedig a kávézacc mezőgazdasági célú újrahasznosítását célozták meg a diákok, valamint a természetes alapanyagú eldobható evőeszközöknek is új életet álmodtak meg, tápanyagdús virágföld formájában.

A jövő nyertesei

Az idén bevezetett Egészség kategóriában versenyző diákok arattak győzelmet, ezt a zsűri elnöke, az esemény fővédnöke, Dr. Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató külön méltatta. Valamennyi résztvevő nagyszerűen helytállt a komoly hazai jövőépítőkből és más kiváló szakemberekből álló zsűri kérdéseire adott válaszaikkal, megkoronázva ezzel a jubileumi programot.

„A Megoldások a holnapért kihívás minden évben emlékeztet minket arra, hogy a jövőt nemcsak álmodni, hanem alakítani is lehet – empátiával, kreativitással és közösségi gondolkodással. Amikor az új generáció tagjai egyszerre gondolkodnak a mentális egészségükről, a közösségeik jóllétéről és a bolygó jövőjéről, akkor valójában már ma formálják a holnap világát. Ennek a jelenségnek az ünnepe minden évadban a döntő, amely újra és újra magával ragad, és egy még élhetőbb jövő, egy még szerethetőbb közösség holnapjába visz el bennünket, ahol a technológia is a társadalmi ügyek szolgálatában állhat” – mondja Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője.

„Az idei döntő ismét megmutatta, mekkora erő rejlik a fiatalokban – nem csupán az ötleteikben, hanem abban, ahogyan gondolkodnak, együttműködnek és fejlődnek. A csapatok nemcsak problémát oldottak meg, hanem empátiát, kreativitást, rendszerszintű gondolkodást és kitartást gyakoroltak – azokat a kompetenciákat, amelyek a jövőben elengedhetetlenek lesznek. A megoldások mögött látszik: nemcsak reagálnak a világra, hanem értik is azt – és bátran alakítják. Ezért hisszük, hogy kulcsszereplői lehetnek a jövő formálásának már ma”” – mondja Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője.

A világszinten tizenötödik, hazánkban ötödik évfordulóját ünneplő kihívásban 2010 óta összesen 2,8 millió fiatal vett részt, akik egytől egyig nyertesei a kihívásnak. A hazai 3 győztes csapat idén összesen 6 millió forint összértékű Samsung készülékkel bővítheti egyéni és oktatási intézménye eszközparkját, de talán ennél is fontosabb az a modern és elmélyült tudás, azok az új emberi kapcsolódások és inspirációk, amelyek tovább kísérhetik útjukon a fiatalokat.

[1]STEM: science, technology, engineering, mathematics, magyarul: tudomány, technológia, matematika, mérnöki tudományok

A kihívás nemcsak teret ad a tehetségnek, de meg is mutatja, miképpen gondolkodnak ma a fiatalok a technológiai fejlődésről, a tudatosságról vagy a közösségi alkotásról. A program egyszerre több fontos ügyet képvisel: arra is példát mutat, hogyan tud tanár és diák értőn és nyitottan egymásra figyelni, együtt dolgozni. Hidat teremt a generációk között, amely eszköz a közösségformáláshoz, a jövőépítéshez.

A verseny második szakaszába a legjobb 50 csapat jut, akik február 29-től innovatív és izgalmas tanulási platformon, jövőtervező online workshopokon sajátíthatnak el új készségeket, megismerkedhetnek a kreatív gondolkodás és a problémamegoldás modern, jövőbe mutató eszközeivel. A TOP 50 minden résztvevője egy tanúsító oklevelet is kap az elvégzett képzésről, amely a továbbtanulásnál vagy a munkaerőpiacon is referenciaként szolgálhat. A program nemcsak a diákokat, hanem a tanárokat is támogatja, akik mentorprogram keretében juthatnak olyan eszköztárhoz, amely segíti őket abban, hogy a leghatékonyabban támogathassák csapataikat.

„A Samsung és az EdisonKids közös kezdeményezésének a lényege elsősorban nem a győzelemben található, hanem az érték- és közösségteremtésben, azoknak a képességeknek, eszközöknek az elsajátításában, amelyek a jövőformáláshoz adnak segítséget – mondta Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – A tanárok és a diákok közös munkájából születő eredmények fontos többlettartalommal bírnak, hiszen a generációk közti sikeres kommunikáció és a tudásmegosztás ékes példái, amelyek kulcsfontosságúak a jövőnk előremozdításában. Jó látni, a Megoldások a holnapért program megtartó erejét: nemcsak a zsűri tér vissza évről évre, de a lelkes jelentkezők közt is mindig látunk már ismerős arcokat.”

A kihívást jövőtervező workshopok kísérik végig, a verseny utolsó szakaszába bejutó nyolc csapatot további képzések és prezentációs tréning várja április 18. és május 29. között. A döntőben, május 31-én a csapatok személyesen prezentálják a Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató vezette zsűritagoknak végleges megoldásukat az eredetileg felvetett problémára.

Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője a következőt nyilatkozta az idei kihívás kapcsán: „A verseny során évről évre elsődleges célunk, hogy olyan képességeket fejlesszünk, erősítsünk a diákokban, amelyek kiemelt jelentőségűek lesznek náluk, a jövő munkavállalóinál! A képzés során a kritikus gondolkodás, kreativitás, együttműködés és egy sor egyéb fontos kompetencia fejlődik, kiegészítve a mindennapi lexikális tudásukat. E mellett nem elhanyagolható a közösségi faktor, amit nyújtani szeretnénk: az eredményeket együtt érik el, a csapat ereje számít es egy nagyszerű tanár támogatása. Legnagyobb örömünkre üzenetünk és közös célunk egyre nagyobb hatást ér el: A jelentkezők száma az elmúlt 2 évben megduplázódott. Nagy izgalommal várjuk az idei csapatokat tapasztalt zsűritagjainkkal és felkészült mentorainkkal együtt.”

A kezdeményezést nagy érdeklődés övezte, amelynek hatására az ország 27 különböző pontjáról, 61 iskolából, összesen 270 diák pályázott idén. Június 18-án a Néprajzi Múzeumban megrendezett döntő eseményen bemutatkozó nyolc csapat tagjai olyan, mindenki számára fontos kérdésekre próbáltak megoldást találni, mint az újrahasznosítási lehetőségek, a közösségépítés, a szexuális edukáció, az iskolai erőszak elleni fellépés vagy a lakhatási és mezőgazdasági problémák megoldása. A szervezők külön kiemelték, hogy a megmérettetésen olyan csapat is szerepelt, amely már a tavalyi kihíváson is kipróbálta magát, ezzel is erősítve a kezdeményezés fenntarthatóságát.

A zsűri végül a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumból érkező, 17 évesekből álló GITegylet csapat munkáját értékelte a legjobbnak, akik a PlanNet névre keresztelt megoldásukkal egy olyan platform létrehozására tettek javaslatot, ahol a tárgyak eladásával általunk kiválasztott jó ügyeket támogathatunk. Ötletükben a használt tárgyakat árusító és az adománygyűjtő platformok előnyeit egyesítették, melynek köszönhetően a már nem használt tárgyak eladásából befolyt összeget egy fenntarthatósági ötlet megvalósítására lehetne fordítani, ezzel több szempontból is támogatva az újrahasznosítást.

A második helyen végzett, a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium 14 éves átlagéletkorú tanulóiból álló Amper és Éta csapat ötlete a hulladék komposzt felhasználását ötvözte a keletkező hőenergia elektromos árammá alakításával, amellyel megoldható lenne például az adott otthonban a világítás.

Harmadikként végzett a budapesti Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Gimnázium 17 éves diákjaiból álló BOND csapat, akik projektjükkel a szexuális edukáció megújításának lehetőségeit keresték egy olyan online platform létrehozásán keresztül, ahol a fiatalok, tanárok és a szülők is szakértői válaszokat kaphatnának bármilyen szexualitással kapcsolatos kérdésre. A zsűri elismerése mellett a dobogós csapatok értékes nyereményekben is részesülnek: az első három helyezett és iskolája összesen 4,5 millió forint értékben választhat a Samsung eszközei közül.

Kreatív közösség épül a jövőről gondolkodó fiatalokból

A Megoldások a holnapért felépítése és filozófiája nem hasonlít a megszokott tanulmányi versenyekhez. A 2010 óta a világ 23 országában megrendezett, eddig közel kétmillió 12 és 18 év közötti fiatal számára lehetőséget biztosító program hazai kiadásában résztvevő diákok olyan fontos készségeket és tudást sajátíthattak el, mely meghatározó lehet a jövőbeli gondolkodásukban és jelentős, hosszútávú segítséget jelenthet a további fejlődésük során. Az általuk felvetett problémák megoldásán tanáraik mellett – akik szintén kaptak szakmai támogatást – az adott terület szakértői és a Samsung munkatársai segítségével dolgozhattak. A hasonló gondolkodású fiatalokból és az őket támogató tanárokból a program összetartó közösséget kovácsolt a kreatív közös munka során – írják.

„Nagy öröm számunkra, hogy idén már második alkalommal indíthattuk el az EdisonKids csapatával a Megoldások a holnapért programot. Bízunk benne, hogy még sok hasonló kihívással fogjuk tudni támogatni a jövő generációit abban, hogy kibontakoztassák a bennük rejlő innovációs potenciált, és olyan új megoldásokat javasoljanak, amelyek mindannyiunk életét jobbá tehetik. Nagyszerű érzés és megerősítés volt számunkra, hogy a tavalyi programból is csatlakoztak hozzánk versenyzők, és örömmel láttuk, hogy mekkora fejlődést értek el egy év alatt. Ráadásul, a korábbi mentorok és zsűritagok közül is többen velünk tartottak idén, így egy igazi csapat kezd kibontakozni a kezdeményezés körül” – fogalmazott Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője.

­„Hatalmas ereje van, amikor több generáció, különböző szakmai tapasztalattal rendelkező emberek fognak össze és dolgoznak együtt, hogy mindenkit foglalkoztató problémákra közösen találjanak megoldásokat. A közel fél éves folyamatban nemcsak a résztvevő gyerekek és tanárok tanultak új jövőtervező módszertanokat, hanem mi is, a zsűri, mentorok, szakértők is gazdagodtunk. A döntős csapatok lelkesedését, kreativitását és tettvágyát látni szombaton egészen hihetetlen élmény volt” – tette hozzá Veres Rita, az Edisonplatform vezetője.