A „Partnering for Sustainability Initiative” kezdeményezés átfogó oktatást és képzést, egyszerűsített termékportfóliót, nyitott és együttműködő támogatási ökoszisztémát, valamint digitális tudást és szakértelmet kínál a Schneider Electric partnerei számára.

A Schneider Electric meghirdette továbbá a Partnering for Sustainability Program első kezdeményezését, a Sustainability Impact Awards-ot. A pályázatra július elsejétől jelentkezhetnek a vállalat partnerei, a pályázatokat november 25-ig várják, az elismeréseket pedig jövő januárban adják át. A felhívás célja, hogy díjazzák azokat a partnereket, akik élenjárnak a fenntarthatósági törekvések megvalósításában.

A pályázatokat két fő kategóriában adhatják le a jelentkezők, a saját működésük karbonmentesítésében élen járó partnerek a „Sustainability: Impact for my company”, míg a CO2-kibocsátásuk csökkentésében az ügyfeleiket is támogató partnereket a „Sustainability and Efficiency: Impact for customers” kategóriában díjazzák majd.

A Schneider Electric dekarbonizációs céljai elérése érdekében energiahatékony és fenntartható működést támogató megoldásokat és szolgáltatásokat alkalmaz, valamint támogatja ügyfeleit, partnereit, illetve beszállítóit a saját kibocsátás-csökkentési terveik elérésében. A Schneider Electric ügyfelei a múlt évben 84 millió tonnával csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat a társaság által fejlesztett, felhőalapú IoT platform, az EcoStruxure alkalmazásával. A 2018 óta „megspórolt” CO2 kibocsátás pedig már eléri a 347 millió tonnát.

Egyelőre nehéz megbecsülni, milyen változásokat hoz majd az irodapiacon a jelenlegi krízis, azonban ahogy lassan visszatérnek a munkavállalók az irodaházakba, már látszik, hogy új helyzetre és új igényekre kell felkészülniük az üzemeltetőknek. A Fortune500 listán is szereplő, kereskedelmiingatlan-szolgáltatásokkal foglalkozó JLL elemzése szerint például az elmúlt években népszerűségnek örvendő és egyre zsúfoltabb hatalmas, nyílt terek koncepcióján változtatni kell. Az idei első negyedévben az irodaterület mintegy 70 százaléka volt ilyen jellegű, és míg a 2000-es évek elején még 30 négyzetméter körül volt az egy dolgozóra jutó átlagos terület egy irodában, addig napjainkra ez az érték 7 és 14 négyzetméter közé csökkent.

Az egyértelmű, hogy a biztonság megőrzése miatt ennél jóval nagyobb teret kellene biztosítani az irodákba visszatérő munkavállalóknak, de az elemzés arra is rámutatott, hogy az épületek üzemeltetőinek a közösségi terekkel, valamint azokkal a helyekkel is kezdeniük kell valamit, amelyek könnyen zsúfolttá válhatnak, mint például a liftek, vagy a recepció környéke. De jelentős feladatot ad majd a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása, a rendszeres fertőtlenítés is.

Az is világos, hogy az otthoni munkavégzés szerepe jóval nagyobb lesz majd, mint korábban és a vállalkozások és a munkavállalók tömegesen élnek majd ezzel a lehetőséggel a járvány után is, ami szintén komoly hatással lehet az irodák iránti igényre. Emellett az elemzések alapján komoly gazdasági visszaesés jöhet a következő időszakban, ami szintén kihívás elé állítja az irodaházak üzemeltetőit.

Ilyen körülmények között kulcsfontosságú, hogy minél költséghatékonyabban működjenek a létesítmények, illetve intelligens megoldások bevetésével tovább növeljék a bérlők alkalmazottainak kényelmét és biztonságát. A Schneider Electric nyílt, gyártófüggetlen IoT-technológiára és felhőszolgáltatásokra épülő platformja, az EcoStruxure lehetővé teszi, hogy az irodaház-üzemeltetők a fűtésre-hűtésre fordított energiamennyiség 30 százalékát megtakarítsák, a villamosenergia-költségeiket pedig akár 13 százalékkal is csökkenthetik. A rendszer segítségével átlagosan 29 százalékkal csökkenthető a nem tervezett karbantartások száma, és előre ütemezhetők a szervizelések. A szoftverrel ezenkívül a fűtő-hűtő és szellőztető rendszereket érintő rejtett költségek 83 százaléka is beazonosítható.

„Egy kereskedelmi épület esetében a bekerülési költség 20 éves életciklusára levetítve mindössze 25 százalék, vagyis a teljes projekt ráfordításának 75 százalékát az üzemeltetés teszi ki. Az EcoStruxure Building Advisor épületmenedzsment-megoldásunkkal az automatizált adatszolgáltatás és -elemzések révén a felhasználók átfogó képet kapnak a működésről, így folyamatosan figyelemmel tudják kísérni az összes folyamatot, és ha kell, javítani azokat. A hatékonyság növelése és a költségek csökkentése mellett ne feledkezzünk meg arról, hogy komoly környezetvédelmi hatása is van, ha okosabban üzemeltetjük épületeinket. Az épületek létrehozása és fenntartása felelős a globális energiafogyasztás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30 százalékáért, ugyanakkor az épületekben rejlő energiahatékonysági potenciál jelenleg 82 százalékban kihasználatlan a Nemzetközi Energia Ügynökség World Energy Outlook jelentése szerint” – hangsúlyozta Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója.

Egy épület esetében a teljes élettartamra vetített költségek mindössze 25 százalékát adják az építés során keletkező kiadások, a fennmaradó tétel pedig az üzemeltetésből áll össze. A működési költségek lefaragása érdekében célszerű időnként felülvizsgálni az alkalmazott épületüzemeltetési és -automatizálási megoldásokat és átgondolni, milyen előnyökkel járhat az új technológiák alkalmazása.

Egy ilyen folyamat során az egyik leggyakoribb kérdés, hogy amennyiben a meglévő rendszerek eddig megfelelően működtek, miért kellene most modernizálni azokat? Nos, a régebbi, esetleg már több évtizedes megoldások teljes memóriakapacitása a mai viszonyokhoz képest rendkívül kicsi, a korszerű rendszerek bevetéséhez pedig hálózati kapcsolatra, illetve az épületautomatizálást biztosító szerverek megfelelő teljesítményére van szükség. Korlátozott számítási kapacitással nem lehet fejlett, a működési költségek, vagy éppen az energiafelhasználás csökkentését szolgáló rendszert megvalósítani.

A felújítás költségvetése szempontjából egy másik sarkalatos kérdés, hogy vajon a teljes régi rendszert le kell cserélni és lényegében nulláról kell egy új infrastruktúrát kiépíteni, vagy hasznosíthatók a meglévő megoldások? Amennyiben nyitott architektúrájú az eddig használt rendszer, akkor nem feltétlenül van szükség teljes cserére, hiszen például a Schneider Electric EcoStruxure megoldásai nyílt jellegük miatt alkalmasak arra, hogy integrálják őket létező struktúrákhoz. Úgy lehet tehát megvalósítani velük a modernizációt, hogy a berendezések, érzékelők jelentős részét nem kell lecserélni. Ezzel a megoldással egy teljes körű csere költségeinek töredékéért lehet megvalósítani az épületautomatizálás korszerűsítését.

Az ilyen jellegű fejlesztéseknek számos előnyük van: az épületek tulajdonosai és üzemeltetői a korábbinál jóval nagyobb kontrollt szerezhetnek a létesítmények fölött, csökkenthetik a költségeiket, az energiafelhasználást és nem mellesleg a mérnöki, programozási feladatokhoz szükséges időt is lerövidítheti, hatékonyabbá teheti a szakemberek munkáját, ami összességében újabb megtakarítást eredményezhet.

„Becslések szerint az épületekben rejlő energiamegtakarítási potenciál 82 százaléka jelenleg kihasználatlan (ideértve az ipari, gyártási területeket kiszolgáló épületeket is). Ezen segíthetünk olyan digitális megoldásokkal is, melyekkel az üzemeltetés, működés során keletkező elképesztő mennyiségű adatot hasznosítani lehet a fenntarthatóbb, költséghatékonyabb sőt, komfortosabb működés érdekében. A rendszereinkből gyűjtött adatok alapján az épületek hatékonyabb üzemeltetését támogató megoldásunk segítségével az energiaköltségek esetében átlagosan 20 százalékos megtakarítást értek el” – mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója.

Az IoT-technológiára és a felhőszolgáltatásokra épülő EcoStruxure Building Advisor rendszerrel átlagosan csaknem 30 százalékkal csökkenthető a nem tervezett karbantartások száma, és előre ütemezhetők a szervizelések. A szoftverrel ezenkívül a fűtő-hűtő- és szellőztetőrendszereket érintő rejtett költségek több mint 80 százaléka is beazonosítható. A cégek így nem használnak feleslegesen energiát, ezáltal pedig költségeket takarítanak meg, miközben az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni.

Energiamegtakarítás az egyik oldalon, akár hetekre felboruló bioritmus a másikon – pro és kontra számos érv hangzott el az elmúlt évek vitáiban az óraátállítás kapcsán. Az Európai Unióban a jelek szerint hamarosan újabb jelentős változás jön ezen a területen, hiszen az Európai Parlament idén tavasszal támogatta az átállítás megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A jelenlegi állás szerint a nyári időszámítást választó uniós tagállamok legutoljára 2021. március, míg a téli mellett döntők 2021. október utolsó vasárnapján állítanák át az órákat. Itthon egy felmérés szerint a lakosság háromnegyede támogatja az átállítás eltörlését, kétharmada pedig a nyári időszámítást tartaná meg, amikor tovább van világos.

A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy ezzel évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével mintegy 4000 gigawattórára becsülhető az energiamegtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő.

A villamosenergia-megtakarítás ugyanakkor nem az őszi, hanem a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, és a nyári időszámításra való átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az átállást követően csökkenő mértékben jelentkezik, nagyjából szeptember végéig.

Az egyértelmű, hogy ha kevesebb energiát kell használnunk, csökken a károsanyag-kibocsátás is, ami napjaink egyik legkiemeltebben kezelendő problémája. A felhasznált energiamennyiség csökkentésével egészen látványos eredmények érhetők el, hiszen 1 egységnyi energia megtakarítása a fogyasztói oldalon 3 egységnyi energia megtakarítását eredményezi az erőművi oldalon. Tartalékok pedig még bőven vannak, az épületekben rejlő energiahatékonysági potenciál jelenleg 82 százalékban kihasználatlan a Nemzetközi Energia Ügynökség World Energy Outlook jelentése szerint, míg az iparban ez az érték 50 százalék.

A nagy kérdés persze az, hogyan tudjuk elérni ezt a bizonyos egy egységnyi megtakarítást. A modern LED izzók, az A+ vagy még magasabb besorolású háztartási gépek és szórakoztatóelektronikai berendezések, vagy egész egyszerűen a világítás lekapcsolása, ha nem tartózkodunk a helyiségben rengeteget számíthat a lakossági fogyasztók esetében. De nagyon fontos lenne odafigyelni a készenléti üzemmódra is, európai uniós felmérések szerint ugyanis az ilyen állapotban lévő eszközök egy háztartás teljes energiafogyasztásának 10-15 százalékáért lehetnek felelősek.

„A vállalkozások és szervezetek számára már léteznek olyan energiahatékony rendszerek, amelyekkel mind a növekvő energiaigény, mind a károsanyag-kibocsátás hatásai kezelhetők. Sőt, akár csökkenthetők. Ráadásul a hatékony működtetésükhöz szükséges adatokhoz is hozzá tudunk férni, hiszen ma már szinte minden készülék kommunikál valamilyen módon. Napjaink egyik legfontosabb feladata az ebben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a nagy mennyiségű adat és információ szűrése, feldolgozása és felhasználása a hatékony működés és a tudatos felügyelet érdekében” – mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési igazgatója.

A társaság nyílt, gyártófüggetlen IoT platformja, az EcoStruxure használatával az eddigi tapasztalatok alapján akár az energiaigény 30 százalékát is megspórolhatják a vállalkozások. A Schneider Electric megoldásai a legfejlettebb mérésekkel, érzékelésekkel, felhő alapú szolgáltatásokkal, elemzésekkel, valamint kiberbiztonsági megoldásokkal segítenek digitalizálni a villamosenergia- valamint automatizálási infrastruktúrákat, egy valós idejű energiafelügyeleti és vezérlőrendszert kialakítva bármely végfelhasználó számára.