Az üzleti tevékenység eredménye a második negyedévben 70,5 milliárd forintra esett a bázisidőszaki 364,7 milliárd forint után, az adózott eredmény ugyanebben az időszakban 321,3 milliárd forintról 95,8 milliárd forintra csökkent az alacsony olajárak és a szűkülő finomítói árrések miatt.

A nettó árbevétel a konszolidált, nem auditált kimutatás alapján 1,960 milliárd forint volt az április és június közötti időszakban, míg tavaly ugyanekkor 2468,4 milliárd forint, az első negyedévben 2046,5 milliárd forint volt.

A Mol közleménye szerint az eredményt torzította a 2023-as év egészére kivetett, 315 millió dollárt kitevő, árbevétel-alapú különadó, amelyet a második negyedévben számoltak el.

Az első hat hónapban a tiszta EBITDA megközelítette a 400 milliárd forintot, míg tavaly ugyanekkor 754,7 milliárd forint volt, amely 47 százalékos zsugorodás éves alapon. Az újrabeszerzési árakkal becsült tiszta üzleti eredmény éves összevetésben 61 százalékkal, 212,3 milliárd forintra csökkent az első félévben. A nettó árbevétel a vizsgált időszakban 8 százalékkal, 4007 milliárd forintra esett.

A második negyedév során a kutatás-termelés (upstream) EBITDA-ja 33,9 milliárd forintra esett egy évvel korábbi 207,7 milliárd forintról, míg a tavalyi 371 milliárd forint után 137 milliárd forintra csökkent az első félévben. A Mol értékelése szerint az üzletág második negyedéves teljesítményét negatívan befolyásolták a különadók, a visszaeső szénhidrogénárak, és az egyik kurdisztáni mező termeléskiesése.

A feldolgozás és kereskedelem (downstream) tiszta EBITDA-ja tizedére zsugorodott a 2022 második negyedévi 308,3 milliárd forintról 35 milliárd forintra, míg az év első hat hónapjában megközelítette a 144 milliárd forintot a tavalyi 393 milliárd forint után. Az üzletág teljesítményét az alacsony petrolkémia árrés, a finomítás esetében a kedvezőtlen makrogazdasági körülmények fogták vissza.

Az üzemanyagok iránti kereslet 12 százalékkal esett vissza Magyarországon éves szinten a második negyedévében az ársapkák keresletélénkítő hatása miatti magas bázisról.

A fogyasztói szolgáltatások eredménye közel a négyszeresére emelkedett a második negyedévben, a bázis időszaki 16,6 milliárdról 60 milliárd forintra. Ezzel az első félévben az üzletág EBITDA-ja 183 százalékkal, 106 milliárd forintra nőtt.

A javuló teljesítmény elsősorban a kelet-közép-európai ársapka-intézkedések enyhítésének, a nem-üzemanyag típusú szolgáltatások további térnyerésének és a kiváló belső teljesítménynek köszönhető – közölték. Az értékesítési volumenben 16 százalékos növekedéséhez lengyelországi Lotos kúthálózat akvizícióját követően több mint 200 millió liternyi növekedés is hozzájárult.

A Fresh Cornerek száma a tavalyi év azonos negyedévében fennálló 1103-ról 1180-ra nőtt.

A gáz üzletág negyedéves EBITDA-ja 5,5 milliárd forintról 20,4 milliárd forintra nőtt a második negyedévben, éves szinten pedig 133 százalékkal, 49,1 milliárd forintra emelkedett az első hat hónapban. A határon átnyúló szállítás iránti kereslet erősödése valamint az alacsonyabb gázárak miatt lecsökkenő működési költségek javították az eredményt.

A beszámoló adatait értékelve Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a kelet-közép-európai kormányzati beavatkozások negatívan hatottak a második negyedéves eredményre – írja az MTI.

Arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati elvonások jelenlegi mértéke – amennyiben nem vezetik ki őket a közeljövőben – hátráltatja a Mol-csoport versenyképességét és visszavetik a befektetésekhez szükséges pénzügyi háttér megteremtését. Hozzátette: a negatív külső körülményeket leszámítva a társaság teljesítménye erős volt. Az elmúlt időszakban, az üzletágak tovább haladtak a stratégiai beruházásokkal és a vállalat elindította új, hulladékgazdálkodási üzletágát – tette hozzá.

Fotó: Mol

Ráadásul ez egymás után a második szezon, amelyből a Real Madrid nyereséggel tudott kijönni, miközben európai csúcsfutball többi képviselője jócskán megtépázva élte túl a koronavírus sújtotta szezonokat.

Az valóban figyelemre méltó, hogy a klub hogyan kezelte a pénzügyeket a futball történetének egyik legbizonytalanabb időszakában. A klub elnöke, Florentino Perez sikeres üzletember, ám amit a királyi klub élén produkált, az valóban egyedülálló. Amikor Perez 2000-ben átvette a klub irányítását, a klub nettó adósságrátája (adósság/EBITDA) 5,4x volt. Egyszerűbben mondva: több mint ötször annyi pénzzel tartoztak a hitelezőiknek, mint a klub éves nyeresége. Ha ez a ráta 4-5 közötti értéket mutat, egy cég lényegében már csődben van.

Perez két évtizedes elnöksége alatt folyamatosan javultak a blancók számai. Bár a pandémia időszakában a szponzori bevételek és a jegyeladások brutális csökkenése mintegy 300 millió eurós bevételkiesést eredményezett, a klub nettó adóssága így is 240 millióról 46 millióra mérséklődött. Ez 0,3x adósság/EBITDA arányt, ami egy piaci cég esetében esetében valóságos szenzáció lenne.

A pénzügyi sikernek persze szintén ára van. A klub a tavalyi szezonban nem igazolt kiemelkedő sztárokat, és – bár így is szinte mindvégig a bajnoki elsőségért harcolt – be kellett érnie az ezüstéremmel, ráadásul a városi rivális Atlético Madrid mögött, ez a szurkolóknak kétszeres csalódás volt.

Ám Perez takarékossága hamarosan meghozhatja a gyümölcsét. Miközben a legnagyobb rivális FC Barcelona adóssághegy alatt fuldoklik, és kénytelen áron alul elkótyavetyélni az elmúlt években csillagászati összegekért vásárol sztárjait, a fővárosiak kiegyensúlyozott anyagi helyzetüknek köszönhetően akár ismét „galaktikus” vásárlásokba foghatnak. Már amennyiben a megfontolt elnök úgy ítéli meg, hogy elmúlt a veszély, és kinyithatják a pénzezsákot.

A Real Madrid árbevételének alakulása 1999-2021 között:

A 2020/2021-es szezon főbb számai (a stadionrekonstrukció nélkül):

Képek forrása: realmadrid.com

Főbb eredmények:

Az összbevétel éves összehasonlításban 1,9%-kal, 162,3 milliárd forintra nőtt 2021 első negyedévében, a távközlési szolgáltatási bevételek mindkét országban tapasztalható emelkedésének köszönhetően, ami ellensúlyozta az rendszerintegrációs és IT (RI/IT) bevételek enyhe visszaesését, valamint a magyarországi kiskereskedelmi szélessávú bevételekben tapasztalt kiesést.

• A mobil bevételek éves összehasonlításban 2021 első negyedévében 2,5%-kal, 90,4 milliárd forintra nőttek a mobil adatbevételek emelkedésének köszönhetően, ami ellensúlyozta az alacsonyabb kiskereskedelmi hangbevételek hatását.
• A vezetékes bevételek 2021 első negyedévében éves összehasonlításban 1,9%-kal, 53,8 milliárd forintos szintre nőttek, mivel a TV bevételek mindkét országban tapasztalt további emelkedése teljes mértékben ellensúlyozta a hangalapú bevételek folytatódó visszaesését.
• A rendszerintegrációs (RI) és IT (’RI/IT’) bevételek 2021 első negyedévében mérsékelten csökkentek, 18,1 milliárd forintot elérve, ami a közszféra számára teljesített alacsonyabb projektvolumen, valamint az ezt ellensúlyozó magasabb vállalati szektorból származó bevételek együttes hatását tükrözi, miközben az észak-macedóniai testreszabott megoldási projektekből származó bevételek a korábbi magas szintről éves összehasonlításban csökkentek.

A közvetlen költségek éves összehasonlításban 3,1%-kal, 69,2 milliárd forintra nőttek 2021 első negyedévében, főként a növekvő összekapcsolási és TV tartalomhoz kapcsolódó költségek, valamint a magasabb eszközértékesítési költségek miatt.

• Az összekapcsolási díjak éves összehasonlításban 11,1%-kal, 5,9 milliárd forintra emelkedtek 2021 első negyedévében, tükrözve a hálózaton kívüli mobil hangalapú és SMS forgalom további növekedését, ami a belföldi mobilszolgáltatók felé magasabb összegű kifizetéseket eredményezett.
• Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek éves összevetésben 3,5%-kal 12,4 milliárd forintra csökkentek 2021 első negyedévében a kapcsolódó projektek mindkét országban tapasztalt alacsonyabb volumene miatt.
• A követelések értékvesztése éves összehasonlításban 0,6 milliárd forinttal 2,0 milliárd forintra csökkent 2021 első negyedévében, ami a magyarországi mobil követelések kedvező korosodásának, valamint a 2020 első negyedévét érintő COVID-19 járvány, valamint egyes ügyfelek hűségidőszak elengedése miatti egyszeri tételek hiányának együttes hatását tükrözi.
• A távközlési adó éves összehasonlításban 4,7%-kal, 6,8 milliárd forintra nőtt 2021 első negyedévében a magyarországi üzleti és lakossági szegmensben egyaránt tapasztalt mobil hangalapú forgalom emelkedés és a magasabb lakossági vezetékes forgalom együttes hatása miatt.
• Az egyéb közvetlen költségek éves összehasonlításban 5,7%-kal, 42,0 milliárd forintra nőttek 2021 első negyedévében az eszközértékesítéshez kapcsolódó költségek növekedése, a magasabb magyarországi TV tartalom díjak és bizonyos egyszeri, a járvány harmadik hulláma következtében életbe lépő magyarországi lezárásokhoz kapcsolódó költségek felmerülése következtében.

A bruttó fedezet éves összehasonlításban 2021 első negyedévében 1,0%-kal, 93,1 milliárd forintra nőtt a távközlési szolgáltatási bevételek magasabb szintjének köszönhetően, amit részben ellensúlyoztak a járvány harmadik hullámával kapcsolatban felmerült magyarországi egyszeri költségek.

A közvetett költségek éves összehasonlításban 6,3%-kal, 42,9 milliárd forintra javultak 2021 első negyedévében, ami főként a Csoportszinten alacsonyabb volumenű végkielégítések hatását tükrözi.

• A személyi jellegű ráfordítások éves összehasonlításban 2,9 milliárd forinttal 19,2 milliárd forintra csökkentek 2021 első negyedévében, ami mögött a végkielégítések alacsonyabb szintje, az átlagos létszám csökkenése, valamint az ezt részben ellensúlyozó, Magyarországon 2020 júliusában bevezetett, általános béremelés áll.
• A közműadó összege éves összehasonlításban enyhén emelkedett, 7,3 milliárd forintos szintre 2021 első negyedévében, ami az adóköteles hálózat hosszának növekedését tükrözi (főként a 2015-ös hálózati beruházásokból eredő adókedvezmények lejárta miatt), melyet ellensúlyozott a Magyar Telekom új hálózati beruházásaihoz és olyan fejlesztésekhez kapcsolódó adókedvezmények pozitív hatása, amelyek lehetővé teszik a legalább 100 Mbps sebességű internet-hozzáférést.
• Az egyéb működési költségek (közműadó nélkül) éves összehasonlításban 2,9%-kal, 17,3 milliárd forintos szinten alakultak a negyedév során, mivel a költségoptimalizációs intézkedések pozitív hatását némileg ellensúlyozta az észak-macedóniai költségeken a forint dénárhoz képesti gyengüléséből eredő árfolyamhatás, valamint a magyarországi hálózat működtetésével kapcsolatos magasabb költségek és jogi ügyekkel kapcsolatos elhatárolások.
• Az egyéb működési bevételek 2021 első negyedévében 0,8 milliárd forintra emelkedtek, ami főként a magyarországi ingatlan értékesítésből származó bevételeket tükrözi.

Az EBITDA éves összehasonlításban 8,2%-kal, 50,2 milliárd forintra, míg az EBITDA AL 8,1%-kal, 44,2 milliárd forintra emelkedett 2021 első negyedévében a magasabb bruttó fedezet és az alacsonyabb személyi jellegű ráfordítások következtében.

Az értékcsökkenési és amortizációs költségek éves összehasonlításban 4,3%-kal, 35,1 milliárd forintra emelkedtek 2021 első negyedévében, ami a Magyarországon 2020 márciusában megszerzett frekvenciaengedélyek hatását tükrözi, míg Észak-Macedóniában a költségek növekedése leginkább a tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódó jogok, valamint a szoftverek és licenszek magasabb amortizációs ráfordításainak eredménye.

Az adózott eredmény 10,9 milliárd forinttal 10,1 milliárd forintra nőtt 2021 első negyedévében, ami a magasabb EBITDA és a jobb pénzügyi eredmények együttes hatását tükrözi.

• A nettó pénzügyi eredmények éves összehasonlításban jelentősen javultak 11,0 milliárd forintos veszteségről 1,6 milliárd forintos veszteségre a negyedévében. Ez az éves összehasonlításban jelentkező változás a forint euróval szembeni, 2020-as bázisidőszaki gyengüléséből eredő negatív árfolyamhatás elmaradásának köszönhető, ami párosult a hozamgörbe mozgások pozitív hatásával, amelyek a származékos pénzügyi eszközök valós értéken történő szerepeltetéséből eredő nem realizált nyereséghez vezettek. Ezek a hatások teljes mértékben ellensúlyozták a kamatköltségek kismértékű, főképp a lízing és frekvenciahasználati jogokhoz kapcsolatos növekedését.
• A nyereségadó a 2020 első negyedévi 2,5 milliárd forintról 2021 első negyedévére 3,4 milliárd forintra emelkedett, ami az adózás előtti eredmény éves szintű növekedését tükrözi.

A nem irányító részesedésekre jutó eredmény éves összehasonlításban 0,4 milliárd forinttal, 1,2 milliárd forintra nőtt 2021 első negyedévében az észak-macedóniai tevékenységből származó bevételek és nyereségesség növekedésének együttes hatása miatt.

A szabad cash-flow kiáramlás 17,1 milliárd forintot ért el 2021 első negyedévében, 35,7 milliárd forintos ingatlanokra, gépekre, berendezésekre és immateriális javakra fordított kifizetés miatt a viszonylag magas 2020 negyedik negyedévi Capex és a szokásos szezonális működő tőke bővülés mellett.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója így nyilatkozott:

“A működési környezet 2021 első negyedévében kihívást jelentett, mivel a COVID-19 harmadik hulláma minden korábbinál súlyosabbnak bizonyult. Ennek ellenére, köszönhetően agilis megközelítésünknek, a Magyar Telekom képes volt gyorsan alkalmazkodni a változó körülményekhez, és a világjárvány során levont következtetések alapján javította pénzügyi és működési eredményeit. Az EBITDA 50,2 milliárd forintot ért el az első negyedév során, ez jelentős teljesítmény, ami szilárd alapokat biztosít a kiadott célkitűzéseink teljesítéséhez.

A Magyar Telekom ezen kívül az első negyedévben frekvenciablokk használati jogokat szerzett a 900 MHz és 1800 MHz-es sávban. Ez egy fontos mérföldkő, melynek segítségével ügyfeleink továbbra is a már megszokott magas színvonalon vehetik igénybe mobil szolgáltatásainkat és innovatív megoldásainkat. Biztos vagyok abban, hogy ez a beruházás, valamint a gigabit képes hálózatunk folyamatos fejlesztése lehetővé teszi, hogy ne csak könnyebbé tegyük ügyfeleink életét, hanem hozzájáruljunk Magyarország gazdasági sikereihez is.”

Célkitűzések:

Főbb eredmények:

Az összbevétel éves összehasonlításban 3,6%-kal, 188,9 milliárd forintra nőtt 2020 negyedik negyedévében, köszönhetően a távközlési szolgáltatási bevételek mindkét országban tapasztalható emelkedésének, a magasabb volumenű készülékértékesítésnek, valamint a dénár forinthoz képest jelentkező erősödéséből származó pozitív árfolyamhatásnak. A teljes 2020-as év tekintetében a bevételek éves összevetésben 1,0%-kal, 673,0 milliárd forintra nőttek, mivel a magyarországi rendszerintegrációs és IT (RI/IT) bevételek visszaesése mérsékelte a fent említett pozitív hatásokat.

• A mobil bevételek éves összehasonlításban 2020 negyedik negyedévében 3,6%-kal, 97,9 milliárd forintra, illetve a teljes év tekintetében 2,9%-kal, 364,6 milliárd forintra nőttek a mobil adatbevételek és készülékértékesítések emelkedésének köszönhetően, ami teljes mértékben ellensúlyozta az alacsonyabb kiskereskedelmi hangbevételeket.
• A vezetékes bevételek 2020 negyedik negyedévében éves összehasonlításban 5,4%-kal, 58,0 milliárd forintos szintre, míg a 2020-as évet tekintve 3,0%-kal, 219,0 milliárd forintos szintre nőttek, mivel a TV- és a szélessávú szolgáltatási bevételek mindkét országban tapasztalt emelkedése teljes mértékben ellensúlyozta a hangalapú bevételek folytatódó visszaesését.
• A rendszerintegrációs és IT (’RI/IT’) bevételek 2020 negyedik negyedévében mérsékelten nőttek, 33,0 milliárd forintot elérve. Magyarországon a bevételek csökkenésének mértéke éves összevetésben 2,9%-ra lassult 2020 negyedik negyedévében, ami a közszféra és a pénzügyi szektor számára teljesített magasabb projektvolumeneket tükrözi, míg Észak-Macedóniában erős növekedést okozott egy hardver leszállítási projekt. A teljes 2020-as év tekintetében az RI/ IT bevételek 10,2%-kal, 89,5 milliárd forintra csökkentek elsősorban a magyarországi közszféra számára végzett alacsonyabb implementációs projekt volumen miatt, melyet nem tudtak ellensúlyozni az észak-macedóniai testreszabott projektekből származó magasabb bevételek.

A közvetlen költségek éves összehasonlításban 3,0%-kal, 90,9 milliárd forintra nőttek 2020 negyedik negyedévében, főként a magasabb eszközértékesítési költségek miatt. A teljes 2020-as évet tekintve a közvetlen költségek 1,7%-os emelkedéssel 297,5 milliárd forintot értek el, mivel az RI/IT-hez kapcsolódó alacsonyabb költségek részben ellensúlyozták a távközlési adó és egyéb közvetlen költségek emelkedését.

• Az összekapcsolási díjak éves összehasonlításban 10,7%-kal, 5,9 milliárd forintra emelkedtek 2020 negyedik negyedévében, tükrözve a hálózaton kívüli mobil hangalapú forgalom, elsősorban Észak-Macedóniában jelentkező erős növekedését, ami a belföldi mobilszolgáltatók felé magasabb összegű kifizetéseket eredményezett.
• Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek éves összevetésben mérsékelten, 23,7 milliárd forintra emelkedtek 2020 negyedik negyedévében, a kapcsolódó projektek némileg magasabb volumene miatt. 2020 teljes évben az RI/IT szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek 12,2%-kal, 63,3 milliárd forintra csökkentek, ami a magyarországi implementációs projektek volumenének az év során tapasztalt csökkenését tükrözte.
• A követelések értékvesztése éves összehasonlításban 20,7%-kal, 2,5 milliárd forintra csökkent 2020 negyedik negyedévében, a magyarországi követelések – különösen a mobil működésben fellépő – kedvező korosodását tükrözve, amely a 2019 negyedik negyedévi észak-macedóniai eredményeket negatívan befolyásoló egyszeri tételek hiányával együtt bőven ellensúlyozták a COVID-19 miatti enyhe emelkedés hatását. Azonban, a teljes 2020-as év tekintetében a követelések értékvesztése 7,3%-kal, 9,7 milliárd forintra emelkedett, ami mögött a magyarországi vezetékes és mobil működésben alkalmazott alacsonyabb értékcsökkenési ráták 2019-es egyszeri kedvező hatásának hiánya áll, amelyet részben tudott csak ellensúlyozni a magyarországi mobil követelések kedvező korosodása, valamint az észak-macedóniai egyszeri értékcsökkenési leírások hiánya.
• A távközlési adó éves összehasonlításban 11,4%-kal, 6,7 milliárd forintra nőtt 2020 negyedik negyedévében, a magyarországi üzleti és lakossági szegmensben egyaránt tapasztalt mobil hangalapú forgalom emelkedés és a magasabb lakossági vezetékes forgalom együttes hatása miatt.
• Az egyéb közvetlen költségek éves összehasonlításban 3,8%-kal, 52,2 milliárd forintra nőttek 2020 negyedik negyedévében, elsősorban a mindkét országban jelentkező eszközértékesítéshez kapcsolódó költségek növekedése, valamint a magasabb magyarországi TV tartalom díjak következtében, mely utóbbi tükrözi a forint euróval szembeni gyengülését is. Ezeket csak részben tudták ellensúlyozni az alacsonyabb roaming kifizetések.

A bruttó fedezet éves összehasonlításban 2020 negyedik negyedévében 4,1%-kal, 97,9 milliárd forintra nőtt, mivel a magyarországi távközlési szolgáltatási bevételek magasabb értéke ellensúlyozta az alacsonyabb roaming bevételeket mindkét országban. 2020. teljes évet tekintve a bruttó fedezet enyhén, 375,6 milliárd forintra emelkedett, amit a pozitív távközlési szolgáltatási trendek és az alacsonyabb magyarországi RI/IT hozzájárulás együttes hatása magyaráz.

A közvetett költségek éves összehasonlításban 3,0%-kal, 35,3 milliárd forintra javultak 2020 negyedik negyedévében, illetve 2020. teljes évet tekintve 2,6%-kal, 149,7 milliárd forintra, a Magyarországon bevezetett, széleskörű költségcsökkentési intézkedéseknek köszönhetően.

• A személyi jellegű ráfordítások éves összehasonlításban 4,0%-kal, 20,6 milliárd forintra nőttek 2020 negyedik negyedévében. A növekedés a Deutsche Telekom Csoportszintű kezdeményezés keretében, az azalkalmazottaknak fizetett egyszeri prémiumkifizetés, valamint a mérsékelten magasabb végkielégítéssel kapcsolatos ráfordítások együttes hatását tükrözi. A teljes 2020-as év tekintetében a személyi jellegű ráfordítások éves összehasonlításban 1,5%-kal, 79,0 milliárd forintra javultak, ami a létszámleépítés valamint az ezt részben ellensúlyozó általános béremelés, a magasabb prémiumkifizetések és végkielégítések együttes hatását mutatja.
• Az egyéb működési költségek éves összehasonlításban 8,6%-kal, 18,4 milliárd forintra javultak 2020 negyedik negyedévében, leginkább a marketing, tanácsadói és karbantartási költségek tekintetében jelentkező megtakarításoknak köszönhetően.
• Az egyéb működési bevételek 2020 negyedik negyedévében éves összevetésben mérsékelten, 3,7 milliárd forintra emelkedtek, ami a magyarországi ingatlan értékesítésből származó magasabb bevételeket tükrözi. A teljes 2020-as évet tekintve az egyéb működési bevételek a 2019-es 7,6 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra csökkentek, mivel éves szinten a magyarországi ingatlan értékesítésből származó nyereség csökkent.

Az EBITDA éves összehasonlításban 8,6%-kal, 62,6 milliárd forintra emelkedett 2020 negyedik negyedévében, míg a 2020-as évet tekintve 2,4%-kal, 225,9 milliárd forintra, a magasabb bruttó fedezet és az alacsonyabb közvetett költségek következtében. Az EBITDA AL éves összehasonlításban 9,9%-kal, 56,6 milliárd forintra javult 2020 negyedik negyedévében, valamint a teljes évet tekintve 2,5%-kal, 202,6 milliárd forintra.

Az értékcsökkenési és amortizációs költségek éves összehasonlításban 2,6%-kal, 36,7 milliárd forintra csökkentek 2020 negyedik negyedévében, ami tükrözi egyes eszközök hasznos élettartamának meghosszabbítását, valamint az egyes informatikai szoftverek hasznos élettartam rövidítésének hiányát a bázisidőszak tekintetében. Az értékcsökkenési és amortizációs költségek éves szinten 2,7%-kal, 141,1 milliárd forintra nőttek 2020-ban, amely a Magyarországon 2020 márciusában megszerzett frekvenciaengedélyek hatását tükrözi, míg Észak-Macedóniában a költségek növekedése leginkább a tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódó jogok, valamint a szoftverek és licenszek magasabb amortizációs ráfordításainak eredménye.

Az adózott eredmény 22,9%-kal, 16,0 milliárd forintra nőtt 2020 negyedik negyedévében, ami a magasabb EBITDA és az alacsonyabb amortizációs költségek együttes hatását tükrözi. A 2020-as évet tekintve a nyereség 4,1% százalékkal, 46,3 milliárd forintra nőtt, mivel az éves EBITDA javulás ellensúlyozta az értékcsökkenési és amortizációs költségek növekedését.

• A nettó pénzügyi eredmények éves összehasonlításban 3,1 milliárd forinttal 6,2 milliárd forintra romlottak 2020 negyedik negyedévében. Az éves összehasonlításban jelentős csökkenés mögött elsősorban a 2020 harmadik negyedévében tapasztalt hozamgörbe mozgások részleges visszafordulása állt, amely most nem-realizált veszteséghez vezetett. Továbbá, a devizaalapú lízingkötelezettségekkel és egyéb tételekkel kapcsolatos árfolyamnyereség hiánya, ami a 2019 negyedik negyedévében tapasztalt forint erősödés következtében lépett fel, szemben a jelen időszakot jellemző viszonylag stabilan alakuló forintárfolyammal, szintén hozzájárult az eredményromláshoz. Ezeket a hatásokat részben ellensúlyozta egy észak-macedóniai jogi eljárással kapcsolatos, egyszeri kamat céltartalék feloldása és a hitelportfólióhoz kapcsolódó kamatköltségeknek az alacsonyabb kamatszint miatti csökkenése.

A teljes 2020-as év tekintetében a nettó pénzügyi eredmény enyhén javult 23,8 milliárd forintos szintre a kedvezőbb átlagos hitelkamat szintek miatt, ami, még a magasabb átlagos adósságállomány ellenére is, a kamatköltségek csökkenését eredményezte. Az alacsonyabb kamatköltség és az egyszeri észak-macedóniai kamat céltartalék feloldás hatása ellensúlyozta a forint euróhoz képest mért jelentős, 2020-as gyengülésének negatív hatásait a nettó pénzügyi eredményekben.

• A nyereségadó 2020 negyedik negyedévében éves összevetésben nagyjából stabilan, 3,7 milliárd forintos szinten alakult. Bár az adózás előtti eredmény emelkedett, a helyi iparűzési adó – a vonatkozó adóalap csökkenése következtében – mérséklődött, és ez a nyereségadó csökkenését eredményezte.

A nem irányító részesedésekre jutó eredmény éves összehasonlításban 1,0 milliárd forinttal, 1,2 milliárd forintra nőtt 2020 negyedik negyedévében, mivel a magasabb EBITDA és a kedvezőbb pénzügyi eredmények együttesen az észak-macedóniai tevékenység nyereségének növekedéséhez vezettek.

A szabad cash-flow spektrum licensz nélkül 69,5 milliárd forintot ért el a 2020-as évben, ami 4,5 milliárd forintos emelkedést mutat az előző évhez képest. Bár a beruházások mértéke nőtt, a működő tőke kedvező alakulása, az emelkedő nyereségesség és az alacsonyabb pénzügyi tételekhez kapcsolódó kifizetések az éves szabad cash flow növekedéséhez vezetett. A szabad cash flow a spektrum licensz díjakkal együtt 15,3 milliárd forint volt 2020 teljes évben, mely tartalmazza a 2020 második negyedévében kifizetett 5G spektrum licensz díját.

Rékasi Tibor vezérigazgató így nyilatkozott: “Különösen büszke vagyok arra, hogy a COVID-19 járvány kihívásai mellett, a kollégák teljesítményének és hozzájárulásának köszönhetően, a 2020-ra kitűzött céljainkat is meghaladó eredményeket tudtunk elérni. A negyedik negyedévben erős eredményeket értünk el, a jelentős, 5 milliárd forinttal javuló EBITDA AL, így 56,6 milliárd forintra növekedett. A negyedik negyedévi jó teljesítmény hozzájárult a legfontosabb éves KPI-k, azaz a bevétel, EBITDA AL és szabad cash flow teljesítéséhez.

2020 a vállalat történetében az az év volt, amelynek során jelentős beruházásokat hajtottunk végre a vezetékes és mobilhálózataink fejlesztése terén. Az optikai hálózat bővítése tavaly felgyorsult, a fejlesztések mértéke összességében felülmúlta a korábbi évek szintjét. Előretekintve 2021-re, biztos vagyok benne, hogy a működési környezetünk változékonysága ellenére, továbbra is növekedési pályán maradunk.”

Főbb eredmények:

Az összbevétel éves összehasonlításban 1,8%-kal 167,7 milliárd forintra nőtt 2020 harmadik negyedévében. A távközlési szolgáltatási bevételek emelkedése, a magasabb volumenű magyarországi készülékértékesítés, valamint a dénár forinthoz képest jelentkező erősödéséből származó pozitív árfolyamhatás ellensúlyozta a magyarországi rendszerintegrációs és IT (RI/IT) bevételek visszaesését. 2020 első kilenc hónapjában a bevételek éves összevetésben nagyjából stabilan, 484,2 milliárd forintos szinten alakultak.

• A mobil bevételek éves összehasonlításban 2020 harmadik negyedévében 2,7%-kal 92,6 milliárd forintra ill. az év első kilenc hónapjában 2,6%-kal 266,7 milliárd forintra nőttek a mobil adatbevételek és készülékértékesítések emelkedésének köszönhetően, ami teljes mértékben ellensúlyozta az alacsonyabb kiskereskedelmi hangbevételeket.
• A vezetékes bevételek 2020 harmadik negyedévében éves összehasonlításban 5,3%-kal 55,1 milliárd forintos szintre, míg 2020 első kilenc hónapját tekintve 2,1%-kal, 161,0 milliárd forintos szintre nőttek, mivel a TV- és a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatási bevételek emelkedése ellensúlyozta a hangalapú bevételek visszaesését, valamint a magasabb nyújtott kedvezmények hatását.
• A rendszerintegrációs (RI) és IT bevételek 2020 harmadik negyedévében 10,1%-kal, 20,0 milliárd forintra estek vissza éves összehasonlításban, míg az év első kilenc hónapját tekintve a bevételek 15,5%-kal csökkentek. A magyarországi bevételek csökkenése a magyar közszféra számára nyújtott alacsonyabb implementációs projektvolument tükrözi.

A közvetlen költségek éves összehasonlításban 4,6%-kal 72,4 milliárd forintra nőttek 2020 harmadik negyedévében, míg 2020 első kilenc hónapját tekintve 1,2%-os emelkedéssel 206,6 milliárd forintot értek el. Bár az RI/IT-hez kapcsolódó költségek alacsonyabban alakultak éves összehasonlításban, az egyéb közvetlen költségek, a követelések értékvesztése és a távközlési adó emelkedése összességében magasabb közvetlen költség szintet eredményezett.

• Az összekapcsolási díjak éves összehasonlításban 2,5%-kal 5,5 milliárd forintra emelkedtek 2020 harmadik negyedévében, tükrözve a hálózaton kívüli mobil hangalapú forgalom, elsősorban Észak Macedóniában jelentkező növekedését, ami a belföldi mobilszolgáltatók felé magasabb összegű kifizetéseket eredményezett.
• Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek éves összevetésben 13,7%-kal 14,0 milliárd forintra csökkentek 2020 harmadik negyedévében, a kapcsolódó projektek alacsonyabb magyarországi volumene miatt.
• A követelések értékvesztése éves összehasonlításban 1,0 milliárd forinttal 2,4 milliárd forintra nőtt 2020 harmadik negyedévében, tükrözve a magyarországi mobil és vezetékes működésben alkalmazott értékvesztési kulcsok 2019 harmadik negyedéves csökkentéséből eredő egyszeri kedvező hatásának hiányát. Ezt részben ellensúlyozta a magyarországi mobil követelések kedvező korosodása 2020 harmadik negyedévében, valamint Észak-Macedóniában leírt követelések behajtásának és a 2019 harmadik negyedévi eredményeket negatívan befolyásoló egyszeri tételek hiányának együttes hatása.
• A távközlési adó éves összehasonlításban 1,5 milliárd forinttal 7,6 milliárd forintra nőtt 2020 harmadik negyedévében, a magyarországi lakossági és üzleti szegmensben egyaránt tapasztalt mobil hangalapú forgalom emelkedés és a magasabb lakossági vezetékes forgalom, valamint egy egyszeri, 2020 harmadik negyedévében történt korrekció együttes hatása miatt.
• Az egyéb közvetlen költségek éves összehasonlításban 6,8%-kal 42,9 milliárd forintra nőttek 2020 harmadik negyedévében, elsősorban a mindkét országban jelentkező eszközértékesítéshez kapcsolódó költségek növekedése, valamint a magasabb magyarországi TV tartalom díjak következtében (amit tovább erősített a forint euróval szembeni gyengülése). Ezt csak részben tudták ellensúlyozni az alacsonyabb roaming kifizetések.

A bruttó fedezet éves összehasonlításban 2020 harmadik negyedévében nagyjából stabilan alakult, 95,2 milliárd forintos szinten, mivel a magyarországi távközlési szolgáltatási bevételek magasabb értékét ellensúlyozták az alacsonyabb roaming bevételek és az éves összehasonlítást negatívan befolyásoló egyszeri tételek együttes hatása. Az év első kilenc hónapjának tekintetében a bruttó fedezet enyhén, 277,6 milliárd forintra csökkent, amit a fenti tényezők és az alacsonyabb RI/IT hozzájárulás együttes hatása magyaráz.

A közvetett költségek éves összehasonlításban 3,5%-kal 34,5 milliárd forintra javultak 2020 harmadik negyedévében, illetve az év első kilenc hónapját tekintve 2,5%-kal 114,4 milliárd forintra, a Magyarországon bevezetett, széles körű költségcsökkentési intézkedéseknek köszönhetően.

• A személyi jellegű ráfordítások éves összehasonlításban kismértékben, 1,5%-kal 18,3 milliárd forintra nőttek 2020 harmadik negyedévében, mivel a magyarországi általános béremelés, valamint az eltérő éves eloszlás következtében jelentkező magasabb prémium elhatárolások együttes hatása ellensúlyozta az alacsonyabb Csoport szintű létszámhoz, az alacsonyabb magyarországi szociális járulék kifizetésekhez, ill. a gyakornoki foglalkoztatás formájának megváltozásához kapcsolódó kedvező hatásokat. 2020 első kilenc hónapjában a személyi jellegű ráfordítások éves szinten 3,3%-kal javultak, ami tükrözi az összes bér elem általános csökkenését.
• Az egyéb működési költségek éves összehasonlításban 9,8%-kal17,3 milliárd forintra javultak 2020 harmadik negyedévében, mivel a leginkább a magyarországi marketing, tanácsadói és karbantartási költségek tekintetében jelentkező megtakarítások bőven ellensúlyozták az Észak-Macedóniában átmenetileg magasabb ráfordításokat.
• Az egyéb működési bevételek 2020 harmadik negyedévében éves összevetésben 1,1 milliárd forintra csökkentek, ami a magyarországi ingatlan értékesítésből származó bevételek elmaradását tükrözi.

Az EBITDA éves összehasonlításban 1,9%-kal 60,7 milliárd forintra emelkedett 2020 harmadik negyedévében, míg 2020 első kilenc hónapját tekintve 0,2%-kal 163,3 milliárd forintra, mivel a stabil bruttó fedezet alacsonyabb közvetett költségekkel párosult. Az EBITDA AL éves összehasonlításban 1,5%-kal javult 2020 harmadik negyedévében, a fenti tényezők, valamint az éves összevetésben magasabb IFRS16 szerint elszámolt értékcsökkenési és amortizációs költségek miatt.

Az értékcsökkenési és amortizációs költségek éves összehasonlításban 1,6 milliárd forinttal, 35,4 milliárd forintra emelkedtek 2020 harmadik negyedévében, a mindkét országban magasabban alakuló költségszint eredményeként. Magyarországon a növekedést az év során korábban megvásárolt frekvenciaengedélyek, valamint a rézhálózati elemeknek a rézhálózat kivezetési programra történő felkészülés keretében végzett hasznos élettartam csökkentése magyarázza. Észak-Macedóniában az értékcsökkenési és amortizációs költségek növekedése leginkább a tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódó jogok, valamint a szoftverek és licencek magasabb amortizációs költségeinek eredménye.

Az adózott eredmény 50,9%-kal 19,7 milliárd forintra nőtt 2020 harmadik negyedévében, ami az éves összehasonlításban jelentkező nettó pénzügyi eredmény jelentős javulását tükrözi. 2020 első kilenc hónapjában a nettó profit 3,7% százalékkal 30,4 milliárd forintra csökkent mivel a stabilan alakuló EBITDA mellett, az értékcsökkenési és amortizációs költségek növekedését nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni a javuló nettó pénzügyi eredmény.

• A nettó pénzügyi eredmények éves összehasonlításban 7,7 milliárd forinttal 1,2 milliárd forintra javultak 2020 harmadik negyedévében. A jelentős javulás mögött elsősorban a változó hozamgörbe mozgások álltak, amelyek a származékos eszközök valós értéken történő szerepeltetéséből eredő nem realizált nyereséghez vezettek. Mindemelett a devizaalapú lízingkötelezettségekkel és egyéb tételekkel kapcsolatosan alacsonyabb átértékelési veszteségek kerültek elszámolásra az éves összehasonlításban előnyösebb devizaárfolyam mozgásoknak köszönhetően (a forint gyengülése az euróval szemben 2020 június vége és szeptember vége közötti időszak során alacsonyabb mértékű volt, mint 2019 azonos időszakában).
• A nyereségadó 2020 harmadik negyedévében 4,5 milliárd forintra emelkedett éves összevetésben, mivel az adózás előtti eredmény emelkedése magasabb társasági adó ráfordításokat eredményezett, valamint a helyi iparűzési adó is kis mértékben nőtt.

A nem irányító részesedésekre jutó eredmény éves összehasonlításban 11,0%-kal 1,1 milliárd forintra csökkent 2020 harmadik negyedévében, mivel az EBITDA csökkenése és a magasabb értékcsökkenési és amortizációs költségek az észak-macedón tevékenység eredményének csökkenéséhez vezetett.

A szabad cash flow (spektrum licensz díj nélkül) 32,9 milliárd forint volt 2020 első három negyedévében, ami 29,5 milliárd forintos emelkedés az előző negyedévhez képest. A növekedés elsősorban az erős EBITDA és a működő tőke kedvező alakulásának következménye. Az 5G spektrum licensz díj 2020 második negyedévében történt kifizetését követően a szabad cash flow kiáramlás összesen (spektrum licensz díj kifizetése után) 21,4 milliárd forintot tett ki 2020 első három negyedévében.

Rékasi Tibor vezérigazgató így nyilatkozott:

„2020 harmadik negyedévében a Magyar Telekom változatlanul jó eredményeket ért el, így a tervek szerint haladunk éves célkitűzéseink elérése felé. Miközben az EBITDA termelésünk javult, felgyorsítottuk beruházásainkat a vezetékes hálózatba, aminek eredményeként további százezer háztartásra terjesztettük ki az optikai hálózat elérését. Továbbá Magyarországon elsőként a Magyar Telekom kínál 5G mobil hálózaton gigabit sebességet.  Előre tekintve bizonyos vagyok benne, hogy képesek leszünk arra, hogy az eddigieknél is több tartalmat, korlátlanságot és nagyobb rugalmasságot kínálunk ügyfeleinknek, miközben ezen szolgáltatások a bizonytalan COVID-19 vírushelyzetben még inkább kulcsfontosságúak lesznek.”