Beszélgetésünk apropója az a téma, amelyet a szeptemberi Mesterséges intelligencia konferenciánk kerekasztal-beszélgetésében körüljártunk: hogyan alakítják át az AI megoldások az üzleti tevekénységet?

Mindenekelőtt: AZ AI csak egy újabb hype, mint nemrég a Metaverzum, a kriptovaluták, az NFT, vagy valódi változást jelent? Hogy áll Magyarország a digitális fejlesztések szempontjából? Mi legyen a benchmark, hol a helyünk a szomszédokhoz képest?

Az AI előretörése a marketingben azt okozza, hogy minél jobb adatokkal tudod „etetni” az algoritmusokat, annál jobban marketingelsz. Hogy bánnak a magyar cégek a saját (úgy nevezett 1st party) adatvagyonukkal?

Mekkora invesztícióra van szükség, ha valóban hatékony AI/ML alapú megoldásokat akarunk használni? Megvehetjük azt, ami pár éve csak az Amazonnak meg az Ebaynek volt elérhető? Éles a verseny, és könnyű lemaradni. Tudunk más kárán tanulni?

Végül kitérünk arra is, milyen változások jöhetnek a közeljövőben. Merre tart a szabályozás, a fejlesztések?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Az újév gyakran az új kezdetek időszaka. Ez igaz akkor is, ha online üzlet indítását tervezzük, derült ki az eBay, a vezető online piactér felméréséből. Az adatokból látható, hogy Európában virágzik az e-kereskedelem. Ha az itthoni adatokat nézzük, Magyarországon 9746 eladó regisztrált az oldalra 2015 óta, 2017-ben 2725.

Az új vállalkozások rendkívül sikeresek, ha az első éves eladásokat vesszük figyelembe. A 10 legsikeresebb vállalkozás, amely tavaly kezdte meg működését – mostanra együttesen több mint 245 millió forintos árbevételt realizált, 2017-ben. Ez azt jelenti, hogy egy online vállalkozás átlagosan 24,5 millió forint bevételt könyvelt el az első évben. Volt olyan kereskedő, aki több, mint 73 millió forintot keresett egy év alatt.

Ezek a vállalkozások jelentősen növelik az eBay-en elérhető új termékek széles választékát, amit jól mutat, hogy 2017-ben 7406 új terméket kínáltak közvetlenül az eBay-en keresztül a vásárlóknak. Az eBay-en regisztráló új vállalkozások legkedveltebb kategóriái közé 2017-ben az alábbiak tartoztak: elektronika, divat, otthon és kert, gyűjtőknek szánt termékek és járművek.

Ha a termékeket vesszük górcső alá, az új hazai vállalkozások által kínált legnépszerűbb termékek 2017-ben a következők voltak: nemzetközi papíráru (pl. poszterek, szórólapok), dekorációs kellékek, használati utasítások (pl. legóhoz vagy háztartási elektronikai gépekhez), ajándékkártyák, gyűjtőknek szánt különböző tárgyi sorozatok, katonai termékek (pl. ruha, régi kitűzők vagy egyéb ritkaságok), illetve pólók.

De az új belépők az export tekintetében is jól teljesítenek, ha a legsikeresebb eladók külföldi eladásait vesszük figyelembe. A top 10 hazai kereskedő között, aki tavaly kezdte online vállalkozását, találunk olyat, aki 68 országban tudta értékesíteni termékeit.

Érdekesség, hogy a legnépszerűbb időszak, amikor Magyarországon a legtöbben regisztrálnak az eBayre 16 és 17 óra között van (magyar idő szerint), a regisztrációk mintegy 6% pedig mobiltelefonról történik.

Napjainkban az online kereskedelemmel kapcsolatban sokszor hallhatjuk, hogy az csak a nagyvállalatok kiváltsága. Pedig a valóság az, hogy az olyan felületek, mint az eBay kiváló lehetőséget jelentenek az egyéni, valamint a kis-és középvállalkozások számára, hogy elindítsák üzletüket az online térben. A kkv-k kihasználhatják a határokon átnyúló kereskedelem előnyeit, különösen olyan platformokkal, mint az eBay, amelyek különböző hatékony eszközökkel bárki számára lehetőséget kínálnak az ügyfelek megszerzésére a világ minden táján. Ez rendkívül hasznos a ritkaság számba menő termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó kkv-k számára, akik korlátozott ügyfélkörrel rendelkeznek a helyi piacokon. Az eBay-en mindenki értékesítheti termékeit világszerte. Ilyen eredményt soha nem lehetne elérni kizárólag a hazai piacokon.

Ezt példázza Giorgio Bolzoni sikertörténete is:

Giorgio Bolzoni olasz származású, Magyarországon él és dolgozik, olaszosan optimista és vidám természete a környezetére is átragad. Amikor 50 éves korában karrierje hullámvölgybe került, meghozta élete egyik legnehezebb döntését és úgy határozott, hogy ezentúl a hobbijának, a történelmi relikviáknak szenteli életét, így 2013-ban felregisztrált különleges tárgyaival az eBay-re. Röviddel az üzleti tevékenység megkezdését követően, Giorgio megtanulta kezelni ügyfelei igényeit és ennek megfelelően alakította választékát. Érdeklődési köre főként az Osztrák-Magyar Monarchia területéről származó képeslapokra, régi fotókra, jelvényekre és érmékre terjed ki az I. világháború időszakából.

Büszkeséggel tölti el, hogy Európa és a világ minden szegletéből talál ritkaságokat, melyek őrzik korábbi tulajdonosaik személyes történeteit és melyek akár az eredeti származási helyükre is visszakerülhetnek. „Ez segít nekünk, hogy személyes képet kapjunk a történelemkönyvekből ismert eseményekről és vonzzunk egy nagyon lelkes gyűjtőcsoportot a világ minden tájáról”.

További sikertörténetek az eladókról itt olvashatók.

A kutatással kapcsolatban Ilya Kretov, az eBay feltörekvő országokért felelős vezérigazgatója elmondta:

,,Az eBay korlátlan növekedési lehetőségeket kínál a kisvállalkozók számára a világ minden táján, különösen az export területén. Platformunknak köszönhetően az eladók néhány perc alatt ingyenesen regisztrálhatják termékeiket, mellyel 168 millió vásárlót érhetnek el világszerte. Ma már láthatjuk, hogy eladóink mennyire sikeresek, forgalmuk évente a tízszeresére növekszik. „

Az Interbrand legértékesebb globális márkákat tartalmazó 2016-os rangsora földrengésszerű változásokat nem tükröz, de néhány izgalmas jelenségre rávilágít. Aki nem tud megújulni, a versenytársak közül kitűnni, az még a csúcsszektorokban is lemarad.

A 2016. évi listán szereplő márkák összértéke 1.796 milliárd dollár, ami tavalyhoz képest 4,8 százalékos növekedésnek felel meg. Figyelembe véve a világgazdaság renyheségét, márkákat építeni még mindig kifizetődő üzletnek tűnik.

A dobogó nem változott az elmúlt két évhez képest: a három legértékesebb márka az Apple, a Google és a Coca-Cola. Itt inkább csak a változás iránya és üteme érdekes: míg a Google két éve stabilan 10% felett növekszik, az Apple a 2015-ös 43%-os ugrást követően idén – feltehetően a forradalmi újdonságok hiánya miatt – „csak” 5 százalékot tudott hozni, a márkák nagy öregje, a Coca-Cola értéke viszont évek óta lassan erodálódik. Utóbbi esetében érdekes lesz látni, hogy az idén megújult kommunikációs platform hatása érzékelhető lesz-e a jövő évi rangsorban.

A top 10-ben történtek még kisebb átrendeződések: az 5-6. helyen helyet cserélt a Toyota és az IBM, a GE két helyet rontva idén a 10., a tavalyi 9. McDonald’s idén csak 12., míg az Amazon két helyet javítva 8., a Mercedes-Benz pedig 3 helyezést erősítve a 9. lett. Az Amazon egyébként a lista második legnagyobb értéknövekedést elkönyvelő márkája, a tavaly 54, idén további 48%-ot erősödő Facebook után. 20 százalékot vagy annál többet egyébként meglehetősen változatos szektorok képviselői tudtak erősödni: a tech-szektorból még az Adobe, az autók közül a Nissan, a LEGO, valamint a Starbucks. Az autógyártók egyébként sem panaszkodhatnak: 18-18 százalékkal nőtt a MINI, a Porsche és a Mercedes-Benz értéke is, 10% felett pedig további 6 brand izmosodott.

A másik végletet nézve, a top 100-ból 28 márka értéke csökkent, közülük hété legalább 10%-kal. A negatív toplistát az IBM vezeti (-19%), második a Shell (-17%), majd 12-12%-kal a Prada, a Xerox és a Ralph Lauren következik. 10-10 százalékot bukott a Gillette és az HSBC. A Volkswagen tavalyhoz hasonlóan idén is veszített 9%-ot az értékéből, és hasonlóan rossz idők járnak két médiamárkára, az MTV-re és a Discoveryre is. Valószínűleg a megújulás hiánya magyarázza, hogy az FMCG márkák közül a Kellogg’s, a Sprite, a Colgate is gyengült, míg a luxuspiacon a Tiffany, a Cartier és – némi meglepetésre – a Burberry is lemaradt a konkurensek mögött. A technológiai szektor vesztesei még az eBay, Oracle, Canon, Lenovo és Panasonic is. (A tavalyi 18. helyezett HP idén már két cégként, a vállalati üzletágat leválasztva szerepel a listán, de együttes értékük is 7%-kal csökkent tavalyhoz képest.) A Johnnie Walker és a Smirnoff gyengülését az alkoholtermékek elfogadottságának csökkenése magyarázhatja – bár a könnyedebb italok közül a Budweiser és a Heineken, a drágábbak közül pedig a Moët & Chandon köszöni, jól van.

Fordítani tudott a trenden a GE (+2% a tavalyi -7 után), a Cisco (+4/-3), a Louis Vuitton (+8/-1), a Philips (+4/-8), a Gucci (+6/ -14), a Siemens (+10/-1), a régóta kihívásokkal küzdő Sony (+8/-5) és a hasonló cipőben járó Adidas (+16%/-8), a Thomson Reuters (+4/-12), és a számos versenytárs által szorongatott KFC (+2/-7).

A lista két új belépője idén a 89. helyen szereplő Dior és a bő négymilliárd dolláros értékkel a 100. helyet megcsípő innovátor, a Tesla.

A teljes jelentés az Interbrand oldalán letölthető, illetve háttérelemzések is elérhetők.

(Fotó: Apple)

Bár még javában zajlik a 2015-ös év e-kereskedelmi adatainak összegzése, az előzetes kalkulációk alapján a szakemberek már most növekedésről számolnak be. Az amerikai piacon a megelőző évhez képest 14,6 százalékot ugrott az internetes kereskedelmi tranzakciókból származó bevétel, míg Európában a korábbi előrejelzések 12,5 százalékos növekedést becsültek 2015-re. Magyarországon is érezhető ez a dinamizmus, az elmúlt évben több, mint 20 százalékkal, azaz több ezer forinttal nőtt az átlagos kosárérték, ami így elérte a 10 ezer forint fölötti értéket.

A mind szélesebb piacon évről-évre egyre izgalmasabb kérdés, hogy ki nyeri az Év Internetes Kereskedője Díjat, amelyet idén 10. alkalommal adnak át a legjobbaknak. Ezúttal már két kategóriában hirdetnek győztest: a kis- és középvállalatok kategóriában olyan e-kereskedők indulhatnak, akiknek a 2015 évi árbevétele (online és offline) nem haladta meg az egymilliárd forintot, míg a nagyvállalatok kategóriába azok a résztvevők tartoznak majd, akik több mint egymilliárd forintos árbevételt értek el a tavalyi évben.

A nyertesek kiválasztásában a szakmai zsűri mellett a közönség is fontos szerepet kap: a vásárlók április 7-21. között voksolhatnak kedvenc hazai e-kereskedőikre és nyerhetnek a közönségdíjak közül.

Magyar e-kereskedelemi trendek

Az eNET legutóbbi kutatásai szerint a legnépszerűbb, online megvásárolt termékkategóriák a számítástechnikai cikkek, a szórakoztató elektronika, a lakásfelszerelés, a játékok, ajándéktárgyak, de a magyarok egyre bátrabban vásárolnak az interneten ruházati cikkeket, sportruházatot is.

Az itthoni vásárlók egyértelműen a kényelmet és a gyorsaságot keresik: az e-kereskedők 89 százaléka szállít futárral, de közel kétharmaduk saját fizikai üzletében is átadja a megvásárolt árut. Közel minden tizedik üzlet csomagautomatába is kézbesít. Ma már számos webshop az utánvétes fizetésnél is kínál bankkártyás fizetési lehetőséget, a plasztikot a vásárlók sokszor az átvevőhelyeken, az üzletekben vagy éppen a csomagautomatáknál is használhatják. Így az utánvéttel fizetőknek sem kell lemondaniuk a kártyás vásárlás nyújtotta kényelemről és biztonságról.

Honnan jöttünk?

Tíz év alatt nem csak a weboldalak megjelenése, hanem a felhasználók attitűdje is sokat változott. A webáruházak tervezésénél egyre nagyobb szerepet kap a UX (user experience design, vagyis a felhasználói élmény) és a UI (user interaction design), amelyek a felhasználók minél jobb megértését, céljait és weboldalhasználati szokásait kutatják, hogy az így szerzett tapasztalatokat felhasználva minél okosabb oldalak készülhessenek. A vásárlások során az asztali számítógépek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az okostelefonok, illetve a tabletek is, amelyek használata alapjaiban írja át a keresési és vásárlási szokásokat. A sikeres, nagy forgalmat bonyolító e-kereskedelmi oldalaknak követniük kell a fogyasztói igények és szokások változását ahhoz, hogy új vásárlókat szerezzenek, illetve képesek legyenek a régieket megtartani és visszacsábítani. Ezen a téren az egyik legfontosabb trend, hogy a fogyasztók egyre több időt töltenek okostelefonjukon nem csupán a tökéletes termék, hanem az ideális kereskedő kiválasztásával, illetve online vásárlással is.

Merre tartunk?

Évről évre nagy kihívás előtt állnak a hazai online kereskedők, hiszen nem csak az országspecifikus jogszabályok, hanem a külföldi weboldalakon szocializálódott felhasználók igényei is folyamatos fejlesztésre kényszerítik őket. Világszinten az e-kereskedelem élmezőnyébe tartozó Amazon, eBay és társaik, valamint az ezekhez kapcsolódó, long tail elven működő ajánlórendszerek folyamatosan arra sarkallják a magyar webáruházak üzemeltetőit, hogy lépést tartsanak a technikai fejlődéssel és folyamatosan mérjék eredményeiket, majd optimalizálják rendszereiket.

Magyarországon is megjelentek már olyan megoldások, amelyek az online vásárlók új csoportját szólíthatják meg. Ilyen többek között a MasterCard globális digitális fizetési szolgáltatása, a MasterPass, amely minden eddiginél kényelmesebb fizetést tesz lehetővé az internetes vásárlásoknál.

„A mai digitális korban mindenhol okoseszközök vesznek körül minket, részesei lehetünk annak a folyamatnak, ahogy a fizetési eszközeink átalakulnak” – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója. „A MasterCard célja, hogy a fizetés kényelmét biztosító digitális megoldások fejlesztésével elősegítse ezt a folyamatot. A magyar piac rendkívül fontos számunkra, és meg vagyunk győződve arról, hogy a helyi szereplők gyorsan alkalmazkodnak a változáshoz, amelynek következtében a hazai e-kereskedelem még a korábbinál is nagyobb fejlődést mutat majd.”

A PayPal hivatalosan is különvált az eBay-től, és megkezdődött a kereskedés a vállalat részvényeivel. A szolgáltató korábban is volt már tőzsdei vállalat a NASDAQ-on, mielőtt az eBay 2002-ben felvásárolta 1,5 milliárd dollárért.

A PayPal részvényei már 2015. július 6. óta elérhetők voltak PYPLV szimbólum alatt, ami lehetővé tette a befektetők számára, hogy már a kibocsátás előtt kereskedjenek a részvények megvásárlásának jogával. A szétválási szabályzatnak megfelelően, aki július 8-án (Record Date) eBay törzsrészvénnyel rendelkezett, 2015. július 17-én minden egyes eBay részvény után egy darab PayPal törzsrészvényt kapott. Ez az időszak július 17-ével lezárult le, július 20-tól a megszokott szabályozás szerint megkezdődött a PayPal törzsrészvények kereskedése.

A PayPal jelenleg 169 millió aktív fogyasztói számlával rendelkezik a világ 203 piacán, és a tavalyi évben 235 milliárd dollár összesített fizetési mennyiség feldolgozásával (a mobilkészülékről történő fizetések értéke 46 milliárd dollár volt) több mint 8 milliárd dollár nyereséget termelt.

A marketingstratégiai tanácsadó cég 7500 amerikai fogyasztó megkérdezésével, egy 14 szektort lefedő, 70 márkát felsoroló listából választja ki azokat, amelyek a leginkább Látnokiak, Inspirálóak, Merészek és Izgalmasak (VIBE: Visionary, Inspiring, Bold, Exciting).

Az idei listán több jelentős változás is történt. A Google elvesztette vezető pozícióját, míg a harmadik helyezett Amazon pontszáma 10 százalékkal emelkedett az olyan újítások hatására, mint a drónok vagy a mobiltelefon-forgalmazás. A négy évvel ezelőtti első helyezett Apple jelenleg a negyedik, de „olyan erőt képvisel, amellyel továbbra is számolni kell”.

Az ötödik és hatodik helyen a Samsung és a Microsoft áll, a hetedik pedig az Etsy online piactér. Utóbbi nagy versenytársa, az eBay a top tízbe sem került be. A jelentés szerint az Etsy „valóságosabb, személyesebb és mókásabb”.

A toplista utolsó helyeit a Nike, a Ford és a Coca-Cola foglalja el. A Ford esetében a közösségi média terén betöltött vezető szerepben látnak további potenciált a kutatók.

Maggie Taylor, az Added Value North America ügyvezetője szerint a Tesla, a Google és az Amazon hármasa élesen különválik a mezőnytől abban, hogy márkaélmény, személyre szabott kapcsolattartás és értelmes interaktivitás terén mit kínálnak, illetve mennyire állnak élére ezeknek a kulturális változásoknak.

(Forrás: WARC)

A képzéssel elsőként egy pekingi magániskola állt elő, amely mindenekelőtt tandíjával hívta fel magára a figyelmet: egy tíznapos képzésért mintegy 33 ezer jüant (1,3 millió forint) kér, ami a fővárosban dolgozók havi átlagfizetésének hatszorosa.

A tanfolyam elvégzői a legnagyobb luxusmárkák történetével, vállalati kultúrájával és a termékek elkészítésének folyamatával is megismerkedhetnek, elméleti és gyakorlati órákon sajátíthatják el a márkák eredetisége felismerésének tudományát. Az iskola ötlete egy korábban Franciaországban tanult helyi üzletasszonytól indult, aki a kínai sajtónak elmondta, hogy a hatalmas kereslet és a speciális tudás tanításának teljes hiánya szolgált az intézmény indításának alapjául. A képzés több lépcsőben, alap-, közép- és felső szinteken valósul meg, arra főként a luxusmárkák szerelmesei, luxuscégeknél elhelyezkedni kívánók és ezeket a termékeket értékesítők jelentkeztek.

Hasonló képzést Sanghajban is kínál egy pekingitől független iskola, mely on-line kurzusokat és angol nyelvű órákat is ajánl. Várhatóan az ország többi nagyvárosában is indulnak a jövőben hasonló képzések.

A luxustermékek iránti kereslet évről évre nő a kelet-ázsiai országban, aminek hátterében a rendelkezésre álló jövedelem növekedése, a középosztály szélesedése és a nyugati befolyás erősödése áll. A luxustermékek komoly státuszszimbólumnak számítanak, mindenekelőtt a legfiatalabb generáció, az 1980 után születettek körében. Kína ma a világ luxustermékeinek legnagyobb fogyasztója, 2013-ban a hivatalos statisztikák szerint globálisan kínaiak vásárolták fel az összes értékesített luxustermék 47 százalékát, összesen több, mint 100 milliárd dollárt költve ezen termékekre.

Szeptember elején a Google és az LVMH luxuscikk-csoport (többek között a Louis Vuittontulajdonosa) megállapodást kötött a hamisított termékek online hirdetésének és kereskedelmének korlátozásáról, egyúttal a vásárlók online márkaélményének fokozásáról, amellyel hosszadalmas jogi vitájuknak vetettek véget. Júliusban hasonló megállapodás született az eBay-jel is.

(Forrás: MTI, LVMH, fotó: Chaumet/LVMH)

A Millward Brown Optimor nyilvánosságra hozta a WPP megrendelésére készülő, a világ legértékesebb márkáit rangsoroló, 2014. évi BrandZ Top 100 Most Valuable Global Brand listáját. A sort három évig vezető Apple most átadta helyét a Google-nek, melynek piaci értéke 159 milliárd dollar – ez 40 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest.

Ugyan az Apple továbbra is jól teljesít, kezd általánossá válni az a meggyőződés, hogy már nem diktálja a fogyasztói technológia változásának ütemét és irányát – amint azt a valódi áttörést jelentő új termékek hiánya is mutatja.

A világ vezető B2B márkája, az IBM továbbra is őrzi a lista harmadik helyét, 108 milliárd dolláros értékkel.

Nick Cooper, a Millward Brown Optimor ügyvezetője a nyertes kapcsán elmondta: a Google igen innovatív volt az elmúlt év során, a Google Glass mellett a mesterséges intelligencia területén is, valamint az Android operációs rendszer új területeken, például gépkocsikban történő használatára irányuló partnerségeket is kötött.

David Roth, a WPP-hez tartozó The Store vezére úgy véli, az idei lista a válság végét jelzi, hiszen az értékelések a top100, az egyes kategóriák és a márkák szintjén is jelentősen növekedtek. Figyelemreméltónak tartja, hogy a kilábalást – az elmúlt évek gazdasági és technológiai változásai ellenére – az erős márkák vezették: a 2008-as százas listáról 71 márka 2014-ben is ott van az élmezőnyben. A top100 összesített értéke – 2,9 billió dollár – ma közel duplája az első lista összeállításakor, 2006-ban meghatározott értéknek, de még a válság kezdetekor, 2008-ban mért értéket is 49%-kal múlja felül.

A tízes toplista a következőképpen alakul:

Az idei jelentés legfontosabb megállapításait a szerzők a következő pontokba foglalták össze:

Szerep az életben: A sikeres márkák közül sok – Google, Facebook, Twitter, Tencent, LinkedIn – nem csupán eszköz, hanem az életünk részévé vált. Magukhoz ragadják a figyelmünket és a képzeletünket, miközben segítenek a kommunikációban, egyre több helyet követelnek az elménkben – gyakran a kategóriahatárok átlépésével. Ugyanez a helyzet a Nike esetében is, amely az alapvető funkcióján túli szolgáltatásokkal (mint a Nike+) válik egyre inkább az életünk részévé.

A nyereségen túli cél: Azok a márkák, amelyek a profiton túl is képesek egy nemesebb célt megfogalmazni – mint például a babák és mamák egészségét óvó Pampers, vagy a nők önképét óvó Dove – nagyobb eséllyel pályáznak a sikerre.

A Ruházat (Apparel) a leggyorsabban növekvő kategória: A 10 legnagyobb ruházati márka értéke összesítve 29 százalékkal, 100 milliárd dollár közelébe nőtt, gyorsabban, mint az Autók (17%) vagy a Kiskereskedelem (16%). Az Uniqlo, a Nike és az Adidas egyaránt kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el.

A technológiai szolgáltatók tovább menetelnek: Nem csupán a lista első négy helyezettje technológiai cég, de a legnagyobb növekedést elérők közül is sokan ebből a szektorból kerültek ki. A Tencent 97%-kal, a Facebook 68%-kal növelte az értékét, míg a Twitter (71.) és a LinkedIn (78.) új szereplők a százas listán.

A nagyértékű márkák gyorsabban növekednek: Ha a BrandZ márkaértékeket részvényportfóliónak tekintjük, és összevetjük a S&P500 index teljesítményével, azt látjuk, hogy az elmúlt kilenc évben 1,1 százalékot emelkedtek, szemben a tőzsdei index 44,7 százalékával, vagyis elmondható, hogy az erős márkákat birtokló cégek a részvényeseik számára is jobb megtérülést biztosítanak.

Újra erősödőben a nyugati világ márkái: mind darabszámukat, mind az összesített értékből birtokolt részesedésüket tekintve megerősödtek a nyugati márkák 2014-ben. Ennek oka egyrészt a tradicionális brandek megmaradása, másrészt több új belépése a listára, ami a javuló gazdasági helyzettel áll összefüggésben. A fejlődő országok márkáinak összesített száma visszaesett. Kína vezet 11 márkával, két orosz brand, a Sberbank és az MTS továbbra is a listán található, míg Afrikát az MTN mobilszolgáltató képviseli, immár harmadik éve.

Érdemes egy pillantást vetni az egyes kategóriák fejleményeire is.

A ruházati márkákat – különösen a prémium brandeket – a főutcák és az online boltok forgalmának élénkülése is erősítette. A lista élén a Nike – 55%-os növekedéssel – megelőzte a Zarát. A top 10-ben új szereplő a Tommy Hilfiger, míg a legnagyobb növekedést a tízes lista egyetlen ázsiai szereplője, a japán olcsódivat-lánc Uniqlo tudhatja magáénak 58%-os plusszal, ami a negyedik helyre volt elég, közvetlenül a H&M után.

A luxuscikkek piacán nem történt érdemi átrendeződés az élmezőnyben, továbbra is a Louis Vuitton – Hermès – Gucci trió foglalja el a dobogót. A szektor átlagos értéknövekedése 16%, de a Cartier és a Burberry a 40%-ot is elérte.

A technológiai cégeket érintő legfontosabb fejleményekről már esett szó. Érdekesség még, hogy az Intel, értékéből 15%-ot veszítve, a 13.-ról a 18. helyre zuhant, valamint hogy huszadikként felkerült a listára az Ericsson.

Az autók közül továbbra is a Toyota, BMW, Mercedes-Benz triumvirátusé a dobogó. Az amerikai piacon érdekelt gyártók különösen sokat nyertek idén: a Ford 56%-ot erősödve a hetedikről az ötödik helyre jött fel, a Chevrolet (9.) pedig új a listán. Előbbi esetében az üzemanyagcellák felé történő nyitás is sokat dobott az értékelésen. A top 10-ben egyetlen márka, a Volkswagen szenvedett el értékcsökkenést 2013-hoz képest.

A kiskereskedelem élmezőnyében a helyezéseket tekintve nem történtek jelentős változások, ugyanakkor az értékek változása igen hektikus: míg az élen álló Amazon 41%-ot erősödött, a második helyezett, a tradicionális kereskedelem bástyája, a Wal-Mart 2%-ot gyengült. Az ötödikről a hatodik helyre visszaeső Tesco szintén vesztett értékéből, 9%-ot. Ugyanakkor az online fókusz sem jelentett biztonságot: az eBay (most 5., tavaly 4.) 12%-ot esett. A kategória legnagyobb nyertese a 4. (tavaly 6.) helyezett IKEA, 61%-os plusszal. A nálunk is aktív cégek közül az Aldi 8., 8%-os javulással, ami a tavalyihoz képest eggyel jobb helyezést jelentett.

A bankoknál továbbra is a regionális bankok az értékesebb márkák, a top 3 nem változott: Wells Fargo, ICBC, China Construction Bank. Ugyanakkor a top 10-ben 3 márkával is szereplő kínai bankok többségének értéke a mezőnyénél lassabban növekedett vagy egyenesen csökkent, az ország gazdaságának lassulása következtében. A globális játékosok mezőnyét továbbra is az HSBC és a Citi vezeti, harmadik pozícióba – az önálló Chase tavalyi helyére – a JP Morgan került.

A biztosítók között szintén dominálnak a kínai cégek: a listára mindössze 2011-ben felkerült Ping An idén már első a kategóriájában, követői a China Life és az AIA. A lista első nyugati szereplője a tavalyi 3., idei 4. helyezett amerikai State Farm, melyet az egyaránt 40% feletti mértékben értéket növelt AXA és Allianz követ.

A távközlési cégek rangsorában inkább csak helycserékről beszélhetünk: továbbra is vezet az AT&T, a dobogó másik két fokán azonban helyet cserélt a Verizon és a China Mobile. Előbbi 20%-ot erősödött, míg utóbbit a kínai gazdasági fejlemények 10%-kal meggyengítették tavalyhoz képest. Negyedik a Vodafone, ötödik a Deutsche Telekom, új szereplő a tízes listán a BT: 61%-os értéknövekedéssel a 8. helyet szerezte meg.

A részletes, szektorok és területek szerint lebontott listák a kutatás honlapján érhetőek el.

(Fotó: Google Glass Official)