Ahogy Philippe Perrot, a CPS üzletág igazgatója hozzátette: „Üzleti tevékenységünk olyan gyorsan növekszik, hogy kinőttük a már meglévő Helsinki régióban található gyárunkat, ezért döntöttünk még egy üzem létesítése mellett. Az új, sokkal nagyobb területű telephelyünk kialakítása során a már kiemelkedő ügyfélélmény is fontos szempontnak bizonyult. A helsinki egységünk elsősorban adatközpontokba, de egészségügyi, kereskedelmi és hajózási alkalmazásokhoz is szállít majd UPS-rendszereket, és megismertetjük ügyfeleinkkel a kapcsolódó kisfeszültségű termékportfóliónk előnyeit. Már most dolgozunk a helsinki üzem bővítésén, ahol a jelenlegi 390 fős létszámot legalább 100 fővel növeljük a jövőben.”

A fejlesztés folyamatát nagyrészt Petri Koskinen, a Helsinki üzem vezetője felügyeli, aki a bővítés kapcsán elmondta: „Ez egy izgalmas munkahely a kritikus energiaellátás területén dolgozó szakemberek számára. Gazdag tudásbázissal rendelkezünk Helsinkiben, mivel 1962 óta gyártunk itt UPS-eket és különböző áramátalakító eszközöket. Erre az örökségre építünk majd. Az üzem fenntarthatósági szempontból is figyelemre méltó: az épület üzemeltetése megfelel az ISO 50001 szabvány követelményeinek.”

Az új üzemben készül majd a vállalat egyik zászlóshajójának számító új 9395X UPS is, amelynek akár 30%-kal kisebb az alapterülete, mint a hasonló UPS-modelleknek, ez pedig előnyös az adatközpontok bővíthetősége szempontjából. A korábbi modelleknél is energiatakarékosabb 9395X alapját a szilícium-karbid konverterek képezik, emellett rendelkezik az Eaton saját fejlesztésű EnergyAware technológiájával is. Ennek legfőbb lényege, hogy biztosítja a folyamatos üzletmenetet, emellett a keresletoldali visszajelzést is lehetővé teszi.

„Az EnergyAware technológia a vállalkozások, különösen az adatközpontok számára teszi lehetővé, hogy úgynevezett rugalmassági szolgáltatásokat értékesítsenek a hálózatnak – ez pedig egy vonzó bevételi forrás jelentős fenntarthatósági előnyökkel. A rugalmasság segít a hálózatüzemeltetőknek abban, hogy az általuk szolgáltatott energia minél nagyobb mértékben származzon megújuló energiaforrásból, így ellensúlyozható a rugalmasságot nyújtó szolgáltató szén-dioxid-kibocsátásának hatása. Az energetikai átmenet ilyen módon történő támogatása segít áthidalni a rugalmassági szakadékot a szükséges változó megújuló energia mennyisége és a kiegyensúlyozásához szükséges megfelelő rugalmasság között” – mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

Az Eaton Magyarország a két fél közötti támogatási megállapodás keretében az IT-infrastruktúra és az autóalkatrészek védelméhez szükséges eszközöket – többek között szünetmentes tápegységet, PLC-vel rendelkező érintőképernyőt, egyedi gravírozású ipari nyomógombokat és kapcsolókat, gyorskioldású speciális olvadóbiztosítókat – és további villamos alkatrészeket biztosít a felkészüléshez és a versenysorozatban való minél sikeresebb szerepléshez.

„Mindig örömet jelent számunkra olyan hallgatói kezdeményezések támogatása, amelyek a méltán híres magyar mérnöki képességeken és a diákok soha nem csillapodó tudásvágyán alapszanak. Büszkék vagyunk rá, hogy a több évszázados múlttal rendelkező Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapata többek között az Eaton jól bevált és fenntartható termékeivel érhet el újabb szakmai eredményeket és tapasztalatokat ebben a rendkívül izgalmas tudományágban” – mondta Farkas Gábor, az Eaton termékmenedzsere.

A Formula Student East nemzetközi hallgatói konstrukciós versenyt 2016-ban olyan volt műszaki hallgatók hívták életre, akik korábban versenyzőként és szervezőként is kipróbálták magukat a diákoknak szóló nemzetközi mérnöki versenysorozat, a Formula Student világában. A bajnokság és a szervezők célja a kezdetektől fogva egy olyan szakmai verseny megvalósítása, amely az oktatási szempontokat tartja szem előtt és elősegíti a csapatok további fejlődését. Az idei eseményen 19 ország 84 csapata vett részt saját fejlesztésű, belső égésű, elektromos és önvezető formulajárműveikkel – írják.

Ezek a sebezhetőségek könnyen azonosíthatók, sőt akár teljesen ki is küszöbölhetők. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a vállalatok és más szervezetek folyamatosan felülvizsgálják a saját kiberbiztonságukat, és működésük valamennyi területén alkalmazzák a jól bevált kiberbiztonsági gyakorlatokat.

Hét fontos lépés, amellyel felvehetjük a harcot a hackerekkel

Ahhoz, hogy egy szervezet megbizonyosodjon arról, hogy alkalmazza-e a bevált gyakorlatokat – és ha igen, megfelelően alkalmazza-e ezeket –, az alábbi hét kérdést érdemes feltenni:

1. Készül tartalékmásolat valamennyi kritikus információról? Ideális az, ha minden héten készítünk biztonsági mentést, amelyet offline formában tárolunk. Fontos ellenőrizni azt is, hogy szükség esetén használhatóak-e ezek a biztonsági mentések.
2. Végzett a szervezet kiberbiztonsági kockázatelemzést? Nehéz minden eshetőségre tervezni abban az esetben, ha nem tudjuk, pontosan milyen kockázatokra érzékeny a rendszerünk. Ezért érdemes rendszeres ellenőrzéseket végezni a bevett nemzetközi és helyi szabványoknak és előírásoknak megfelelően. Amikor az infrastruktúrában vagy a konfigurációban változtatás történik, mindig újabb potenciális sebezhetőség jön létre. Ezért fontos, hogy valamennyi módosítást nyomon kövessünk, és minden ilyen alkalommal, de legalább évente egyszer futtassunk le egy átfogó kockázatelemzést, amely figyelembe veszi a változásokat.
3. Kapnak a munkatársak kiberbiztonsági oktatást? Tekintve, hogy a legtöbb kibertámadás nem valamiféle kifinomult technikai módszernek köszönhetően, hanem – a social engineering vagy az adathalászat módszerét bevetve – az emberi hiszékenységet és figyelmetlenséget kihasználva sikerül, elengedhetetlen a munkavállalók kiberbiztonsági oktatása. Ezzel együtt a rendszerhasználóknak csak annyi hozzáférést szabad biztosítanunk, amennyi a feladataik ellátásához szükséges, mivel így csökkenthetjük a hackerek támadási felületét, amennyiben egy adott hitelesítő adatokkal kapcsolatos információhalmaz biztonsága veszélybe kerül.
4. Rendszeresen vizsgálják a cégek saját rendszereiket és hálózataikat a sebezhetőségek szempontjából? A támadások megelőzésének egyik legegyszerűbb módja a kiberbiztonsági rések időben történő és rendszeres befoltozása és a programok folyamatos frissítése.
5. Van a vállalatnak listája az engedélyezett alkalmazásokról? A hálózaton futó programok és szoftverek számának csökkentésével egyszerűen csökkenthető a sebezhetőség is. Egy ilyen „whitelist” tartalmazza azokat az alkalmazásokat és alkalmazáskomponenseket, valamint a használatukra vonatkozó szabályokat – például könyvtárak, cookie-k vagy konfigurációs fájlok –, amelyek használata megengedett a munkatársak számára.
6. Képes lenne a cég fenntartani működését egy támadás esetén, és ha igen, mennyi ideig? Az olyan zsarolóprogram-támadások után, mint például a Conti csoport támadása, szükséges felülvizsgálni és a gyakorlatban is működésbe kell hozni az üzletmenet-folytonossági terveket. A legjobb rendszeresen tesztelni ezeket, hogy megfelelően működjenek akkor, ha a támadók ténylegesen lecsapnak.
7. Tesztelte már a vállalat, hogyan működnének a biztonsági intézkedései egy valós támadás esetén? Az ilyen behatolástesztek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megállapítsák, mennyire ellenálló egy vállalat kiberbiztonsági rendszere. A károk enyhítése érdekében a kritikus információs rendszereket különböző biztonsági zónákra szükséges széttagolni. Legalább háromszintű architektúra ajánlott – hasonlóan egy középkori várhoz, amely nem egyetlen védelmi vonalból áll, hanem különböző várárkokból és falakból. Ezen kívül minden lehetséges lépéssel érdemes biztosítani azt, hogy a konfigurációk biztonságosak legyenek, a hálózati érzékelők települjenek, valamint az architektúra és a biztonsági rendszerek támogassák az incidensek észlelését és elkülönítését.

A fenti gyakorlatok a kiberbiztonsági fenyegetések jelentős részének kivédésében bizonyítottan hatékonyak. Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma szerint így a célzott támadások akár 85 százaléka is megakadályozható, és bár ezek közül néhány nyilvánvalónak tűnhet, nem minden vállalatnál alkalmazzák őket maradéktalanul. Ennek naprakészen tartása érdekében hasznos újra és újra átvenni őket, és lépésről lépésre végigmenni a kérdéseken.

Jó tudni, hogy a kiberbiztonság állandóan fejlődik, éppen ezért folyamatos figyelmet, a meglévő intézkedések és irányelvek hatékonyságának rendszeres felülvizsgálatát, valamint rendszeres frissítéseket és javításokat igényel. Hiszen a hackerek fáradhatatlanul keresik a sebezhetőségeket, hogy ezeket kihasználva pusztítást végezzenek a rendszerekben.

Hozzátette: „Ez az elismerés is azt mutatja, hogy számunkra az értékrend nem csupán egy elméleti dolog, hanem a mindennapi tevékenységünk meghatározó eleme. Különlegesen büszke vagyok a munkavállalóinkra szerte a világon, akik aktívak, elkötelezettek, ragaszkodnak az integritás kultúrájához és hisznek abban, hogy az etika mindannyiunké.”

Az Ethisphere 2007-ben hozta létre a „Világ Legetikusabb Vállalatai” díjat, hogy ezzel ismerje el az etikusan és a társadalmi és törvényi előírásoknak megfelelően működő vállalatokat. Idén az Eaton egyike annak a kilenc vállalatnak, amelyek az ipari gyártás kategóriában kapták meg az elismerést. Összesen 19 ország és 46 iparág 135 cége részesült elismerésben.

Az év elején az Ethisphere Magazine téli számában már elismerték az Eaton elkötelezettségét az etika és a megfelelőség iránt. A cikkben Joe Rodgers alelnök bemutatta az Eaton stratégiáját, amely az etikus vállalati kultúra kialakítására és fenntartására törekszik.

Mostanában az európai energiapiacok rendkívül nehéz időszakukat élik. Az egyre tarthatlanabb piaci helyzet több kisebb európai energiaszolgáltatót már most térdre kényszerített. Az elmúlt hetekben az osztrák és svájci médiában szinte egyszerre jelentek meg hírek közelgő áramkimaradásokról és az energiapiac megingásáról. Bár az áramkimaradásokat vizionáló hírek erősen túlzók – az európai villamosenergia-hálózat stabil, és a legtöbb ország rendelkezik olyan keresletszabályozó eszközökkel, amelyekkel elébe mehetnek a szolgáltatáskiesésnek–, az egyértelműen látszik, hogy a piaci szereplők nagy részét felkészületlenül érte az energiaárak elszabadulása. Az Eurostat (Európai Unió Statisztikai Hivatala) kimutatása szerint a gáz- és villamosenergia-árak az elmúlt évtized nagy részében, különösen a 2019-ig tartó elmúlt öt évben, szinte egyáltalán nem változtak. Azonban ezalatt a felszínen nyugodt piac mélyebb rétegeiben több strukturális válsággóc is elkezdett kialakulni.

Hogy borult meg az energiapiac?

2020-ban a fogyasztói piacok után a COVID fertőzés elérte az energiapiacot is. Bár szakértők szentül hisznek abban, hogy a pandémia piactorzító hatása rövid időn belül kisimul, azonban a járvány itt is nagyon rosszkor jött és csak tetézte a bajt. Az energiaárak kilengéseit bizonyos mértékig valóban magyarázza a kereslet jelenlegi kiszámíthatatlan ingadozása, ami nagyrészt abból fakad, hogy az európai országok többsége egymástól függetlenül, kétségbeesetten, saját helyreállítási ütemtervek mentén igyekszik kilábalni a COVID-ból. A földgáz ára a járvány 2019-es kitörése óta spirálszerűen emelkedett. Viszont volt olyan árugrás is nemrég, ami 2020 azonos időszaki áraihoz képest hatszor magasabb gázárat hozott. Egy ekkora ugrás már önmagában is sokkal komolyabb problémát jelez, mint a COVID hatás.

Az árakban tükröződő pánik részben a nemzeti gáztartalékok megcsappanásásnak tudható be, mivel COVID-tól függetlenül Európa nagy részén az elhúzódó hideg időjárás miatt a szokásosnál több energiát használtak fel múlt télen a fogyasztók, ezzel együtt az oroszországi gázellátás is csökkent. Tehát egyszerre nőtt a kereslet és csökkent a kínálat a piacon, hozzá kellett nyúlni a tartalékokhoz, amire rég volt hasonló példa. Így Európa gyakorlatilag felélte földgáztartalékainak egy jelentős részét, 2020 tele óta összpiaci sziten kb. 25%-kal esett vissza a tárolt mennyiség. Mivel a kontinens villamosenergiájának egy fontos részét is földgázból állítják elő, a gázár kilengések hatása  tovább gyűrűzött a villamosenergia piacra is.

Malomkerekek között őrlődve: a széndioxid kvóták és a megújuló energia hatása

Az energiaválság egy másik komoly fejtörést okozó összetevője az európai szén-dioxid kibocsátás egységes csökkentése. Ennek feltétele mind az állami, mind a gazdasági szféra részéről számtalan kapcsolódó beruházás elindítása azért, hogy Európa nem hogy tartani, de valahogyan csak elérni is képes legyen a kitűzött CO2 kibocsátási kvótát. A legtöbb európai ország számára a megújuló energiaforrások kulcsszerepet fognak betölteni a szén-dioxid mentesítésben, így el is érkeztünk a következő problémához. A villamosenergia -hálózatok nincsenek felkészítve a terhelés ingadozására. A megújuló energiatermelésre történő átállás ugyanis nagyon egyenlőtlenül terheli a villamosenergia hálózatot. A fizikai infrastruktúrát, távvezetékeket korszerűsíteni kell, hogy növelni lehessen a forgalmi kapacitást az új típusú áramtermelés kezelésére. Mindez egy időigényes és költséges folyamat.

Bár a legtöbb ország saját módszerekkel igyekszik kezelni az energiahiányt – mint például a megszakításos villamosenergia-szerződések, amelyek szükség esetén képesek csökkenteni a nagy energia-felhasználással járó ipari keresletet -, a megújuló energiaforrásokra történő átállás sokszor nehéz helyzeteket teremt lakossági szinten is. Például a fűtés és a közlekedés villamosítása miatt egységesen nő az energiaigény és a hálózati terhelés, ami aligha tudna alkalmazkodni az ingadozó kínálathoz.

Az ágazati összekapcsolás a kulcs

Az energiapiac átalakulása kapcsán egyre erősebb a konszenzus az öreg kontinensen: az európai kormányok különböző formákban, és gyakorlatilag a gazdaság minden ágazatában kötelezővé teszik az ágazati összekapcsolást. A folyamat az energiát hasznosító épületeket, a közlekedést és az ipart egyaránt érinti.

Az ágazati összekapcsolás kifejezés arra utal, hogy az energiafogyasztó és -termelő ágazatok akár együtt is működhetnek annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban osszák el a rendelkezésre álló energiamennyiséget. Különösen igaz ez a megújuló energiára. Az ágazati összekapcsolás segíthet a vállalkozásoknak abban, hogy egyéni stratégiákat alakítsanak ki válaszul az energiaárak ingadozására.

Az ágazati összekapcsolás egy lehetséges innovatív eszköze a „Buildings as a Grid” megoldás, ami a gazdasági szféra szereplői számára azt jelenti, hogy a vállalkozások gyakorlatilag saját energiagazdálkodást alakíthatnak ki az épületeikben, telephelyeiken. Saját energiagazdálkodásukhoz saját digitálisan vezérelt energiatárolási kapacitást alakítanak ki, ami a hálózati energiaigény kisimítása mellett csökkenti a felhasználási költségeiket is. A vállalati szintű energiagazdálkodás alapvetően abból áll, hogy a hálózatból a csúcsidőn kívüli energiát veszi fel és tárolja, hogy szükség esetén adott időn belül szabadon felhasználhassa, amikor csúcsidőben például drágább a hálózatról történő fogyasztás. A „Buildings as a Grid” megoldás gyorsan, a villamosenergia-hálózat korszerűsítése nélkül is elkezdhető vállalati szintű energetikai beruházás, ami többszörösen megtérül a használat során.

A “Buildings as a Grid” rendszerszinten sokkal komolyabb hatással is bír, mint “csupán” a vállalati szintű energiabiztonság. “Valóban stratégiai jelentőségű, mert az energiaátállás egy új és konstruktív irányát jelöli ki. Felkészíti az épületeket a fosszilis tüzelőanyagok utáni korszakra, rugalmasságot eredményez hálózati szinten, amire komoly szükség van, mivel a jövő még igencsak képlékeny” -mondta el Szontág Balázs, az Eaton marketing menedzsere.

Mi van a “mérőóra mögött”?

Az energetikai szektor mindent, ami az energiafelhasználók felelősségi körébe tartozik, a „mérőóra mögé” sorol – ez a gépek működtetésétől kezdve a fűtésen át a világításig bármi lehet, beleértve az e-járművek (EV) töltését és az energiatárolást is.

A mérőóra mögött már a vállalkozások maguk irányítanak. Ez az a pont a villamosenergia hálózatban, ahonnan már maguk alakíthatják ki saját energiagazdálkodási szemléletüket, hogy pénzt takarítsanak meg, rugalmasabbak legyenek és ezekkel egyszerre fokozzák a szén-dioxid kibocsátásukat is. Az energiatárolás és a megújuló energiaforrások helyszíni hasznosítása kulcsfontosságú eszközök, amelyekkel már rövid távon felvehetik a harcot a magasabb energiaárakkal, közép- és hosszú távon pedig elindulhatnak az önellátást felé.

A “Buildings as a Grid” intelligensen képes kezelni a kétirányú energiaáramlást, beleértve az elektromos járművek és az épületek közötti energiaáramlást is, hogy a lehető legjobban kihasználják az EV akkumulátorok kapacitását is. Ez rendkívül hatékony lehet mindenütt, ahol kiterjedt járműparkolók vannak, és különösen értékes lehet az EV-flotta töltési stratégiájának részeként.

„Ezen koncepciónk keretén belül folyamatos termékfejlesztést és új termékek bevezetését tervezzük a 2022-es évben. Terveink szerint megújul az elektromos autótöltő kínálatunk, illetve az akkumulátoros energiatároló kínálatunk bevezetését is felgyorsítjuk” – tette hozzá Szontág Balázs.

Az energiapiac nem túl rózsás helyzetét elnézve egyre több vállalatvezető gondolkodik el azon, hogyan védhetik meg vállalkozásukat egyszerre a hororrba forduló energiaáraktól és az áramkimaradások veszélyétől, azzal együtt, hogy érdemben tehetnek a szén-dioxid-mentesítésért is. Az ágazati összekapcsolás és “Buildings as a Grid” egy olyan járható út, amin már most el lehet indulni a zöldebb jövő felé.