Modern és rugalmas hőellátás

A hőenergiát termelő, 20 MW, illetve 5 MW hőteljesítményű ipari villanykazánokat két helyszínen telepíti az E.ON: Székesfehérvár Önkormányzatának Bakony utcai és Király sori telephelyein.

A Bakony utcai telephelyen egy 1500 köbméter víztérfogatú szigetelt hőtároló is megépül, amely lehetővé teszi a villanykazánokkal megtermelt hő hatékony hasznosítását. A 13 méter átmérőjű és 13 méter magas hőtároló biztosítja, hogy a kazánokban megtermelt energia a távhőrendszer csúcsterhelésekor – reggeli és esti időszakban – ütemezetten legyen felhasználható.

A berendezések fosszilis energiahordozók helyett villamos energiából állítják elő a hőt, a zöldáram egy részéről pedig származási garanciát is biztosít az E.ON. A villanykazánok tervezett éves hőtermelése 22.000 GJ (gigajoule), ami megfelel nagyságrendileg 1500 lakás éves fűtési hőigényének. A kazánok és a hőtároló távolról irányíthatók, működésük hozzájárul a villamosenergia-rendszer egyensúlyának biztosításához is.

Beruházás és együttműködésA villanykazánok és a hőtároló megépítéséről és üzemeltetéséről hosszú távú, 10 éves szerződést köt a város távhőszolgáltatója, a Széphő Zrt. az E.ON csoporttal. A beruházás teljes költségét – 10 millió eurót, átszámítva mintegy négymilliárd forintot – az E.ON fedezi. A projekt előkészítése és tervezése folyamatban van, az építkezés 2026 tavaszán kezdődik, és 2027 első félévében fejeződik be.

„Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a város működtetéséhez szükséges berendezések egyre modernebbek, környezetkímélőbbek legyenek, a SZÉPHŐ pedig kiemelten fontos ezen a téren is. Székesfehérváron sokezer lakás és több tucat közintézmény fűtése, melegvíz-szolgáltatása múlik azon, hogy a cég stabilan működjön. A biztonságos szolgáltatás mellett mindig törekedtünk arra, hogy a meglévő rendszerek a lehető legtakarékosabban üzemeljenek. A cégnél az elmúlt évtizedben megvalósult fejlesztések mind ezt szolgálták, hiszen a székesfehérváriak érdekében a lehető leggyorsabban kellett megoldást keresni az energiaválsággal járó kihívásokra. Egy város költségvetésében súlyos tételként jelenik meg az energiaár, számunkra ezért is fontos a stabilitás ezen a területen, de keressük a lehetőségét annak, hogyan tudjuk az energetikai, energiafelhasználási portfóliót minél inkább függetleníteni a piaci szélsőségektől. Az E.ON által megvalósított beruházás a legmodernebb technológiát képviselő villanykazánok és a hőtároló működése szempontjából is jól illeszkedik Székesfehérvár környezettudatos törekvéseihez” – mondta el a beruházás bejelentésekor tartott sajtóeseményen Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.

„A beruházás több szempontból is jelentős lépés a város távhőszolgáltatásáért felelős SZÉPHŐ Zrt. életében: a megújuló energia bevonásán túl meg kell említenünk azt, hogy a villanykazánoknak nincs lokális füstgázkibocsátása, így nincs helyi környezetterhelés sem. Továbbá ezeknek a berendezéseknek nagy szerepük van az üzembiztonságban is: tartalék hőforrásként is számításba jönnek, ha bármi történne a meglévő, gázüzemű hőtermelő kapacitásainkkal. Már az eddig eltelt időben is megtapasztalhattuk, hogy az E.ON-ban egy megbízható, jól felkészült, rugalmas szakmai partnert találtunk ennek a projektnek a megvalósítására” – mondta a SZÉPHŐ Zrt. vezérigazgatója, Szauter Ákos.

A hosszú távú zöld gondolkodás Székesfehérvár városa és az E.ON között évtizedes múltra tekint vissza, a közös projektek sokszínűségét jól mutatja az elektromosautó-töltő hálózat folyamatos fejlesztése, valamint a 2021-ben elindított „Zöld város” koncepció, amely egy új városrészt fejlesztett okos és fenntartható megoldásokkal.

„Hosszú évek óta dolgozunk együtt a várossal változatos, közös zöldprojektekben, az e-töltőktől a zöld város koncepción át most a távhő megújításáig. Mostani közös együttműködésünk a távhőszolgáltatás modernizációjáról szól, a megépülő új óriás-villanykazán és hőtároló lehetővé teszi, hogy a város a fosszilis alapú hőtermelés egy részét CO₂-semleges villamosenergia-alapú megoldással váltsa ki. A fejlesztéssel az E.ON nem csak Székesfehérvárt szolgálja, hanem rendszerszintű szolgáltatást nyújt az országos villamosenergia-rendszer rugalmasságának fenntartásában is. Ez a beruházás jól példázza, hogy a fenntarthatóság, a városfejlesztés és az országérdek szoros kapcsolatban áll, és hosszú távú, stabil együttműködésre épül” – mondta el Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.

Az E.ON Hungária Csoport és Székesfehérvár Önkormányzata a továbbiakban is folyamatosan egyeztet napelemes, villamosenergia-hálózati és további zöld megoldások tervezéséről, a közös gondolkodás a jövőben is folytatódik.

Amikor arra kérdeztek rá a felmérés készítői, hogy a technológiai fejlesztések közül mi szolgálja a leginkább a majdani jólétet, a legtöbb demográfiai csoportban a fenntartható környezetvédelmi és energiamegoldások végeztek az élen, hajszállal megelőzve még az egészségügyi és élettani újításokat is. A többség világosan látja, hogy az energiaátmenet sikere, a tiszta zöldenergiára történő áttérés nélkülözhetetlen lesz a mindennapok biztonságához a jövőben. Az adatokat részletesebben megvizsgálva az is kiderül, hogy a felsőfokú végzettségűek egyértelműen a környezet iránti felelős attitűdöt tartják a boldog jövő kulcsának.

A megkérdezettek csaknem fele (47%) szerint a megújuló energiaforrások, például a napenergia használatának elterjedése az alapfeltétele a jövő fenntarthatóvá válásának, 21% pedig az energiatakarékosságot, illetve ezügyben a szokásaink megváltoztatását is ide sorolja. Tíz magyar közül négy azt is elképzelhetőnek tartja, hogy 2050-re teljesen átálljunk a megújulókra. A háztartások önellátóvá válását a legtöbben (37%) a megfizethető napelemektől és energiatároló berendezésektől várják. A célzottan a klímavédelemre vonatkozó kérdéseknél 28% a megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetését, 22% pedig a fogyasztási szokások megváltoztatását sorolta előre. A közlekedés fejlesztésén belül a közösségi közlekedés került az élre 35%-os említéssel, de a válaszadók 13%-a az elektromos járműveket is megemlítette.

A felnőttkorú magyar lakosság a kutatási eredmények szerint a kultúrában is rendelkezik olyan jövőképpel, amelynek a megvalósulása szerintük hozzájárulna a harmonikus élethez. A legtöbben (28%) azt várják el, hogy a hagyományos művészeti formák és a fizikai közösségi terek megmaradása kapjon támogatást. Az oktatásban is sokan (20%) erősítenék a kultúra szerepét – minden bizonnyal elsősorban a tradicionális kulturális formákét, mivel a digitális és a mesterséges intelligencia (MI) alapú kultúra integrálását kifejezetten kevesen (5%) ösztönöznék.

Az MI kapcsán a felelős és átlátható szabályozást (28%), valamint az ember és a gépek együttműködésének erősítését nevezték meg a legtöbben a jövőt építő célként, de viszonylag sokan (18%) említették az átképzést, a folyamatos tanulás lehetőségének biztosítását is.

Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy az anyagi biztonságot, a munka és a szabadidő egyensúlyát, valamint a közösségek és az emberi kapcsolatok erősítését a biztonságos és tiszta környezet elé helyezi a többség az értékrangsorban. Az anyagi jólét azok értékvilágát határozza meg a leginkább, akik a legtávolabb vannak tőle: az alacsony jövedelműek és az alapfokú végzettségűek tették az első helyre. Ugyanakkor a diplomások, illetve az életkoruk miatt már főleg a következő generációk érdekeire figyelők körében az erősebb közösségek és az emberi kapcsolatok kerülnek a rangsor élére.

A civil szervezetek lelkesedésük és elhivatottságuk mellett nagyon sokszor kapacitáshiánnyal, erőforráskorlátokkal és szaktudáshiánnyal is küzdenek. A programban résztvevő E.ON-os önkéntesek éppen ezért olyan feladatokat vállalnak, amik a legnagyobb terhet jelentik a civileknek: stratégiát építenek, rendszert hoznak a működésbe, folyamatokat alakítanak át, kommunikációs és HR megoldásokat dolgoznak ki.

Az elmúlt évtizedben 150 önkéntes munkatárs, akik közül harmaduk évről-évre visszatér, összesen 3200 órányi szakértői munkával segített 47 civil szervezetnek. „A Pro Bono program az önkéntes programjaink közül is kiemelkedik. Amikor kollégáink a szakértelmükkel támogatnak civil szervezeteket, nemcsak problémákat oldanak meg, hanem lehetőségeket teremtenek a civilek számára, hogy ők maguk is hatékonyabban, jobban működjenek. Az önkéntesség hatása így megsokszorozódik, hiszen egy hatékonyabb civil szervezet még többekhez tud eljutni, még jobb színvonalú támogatást tud nyújtani a segítségre szorulóknak” – mondta Losonczi Gergely, az E.ON vállalati kommunikációs vezetője.

A pályázó civilek rendkívül sokszínűek, a legtöbben a tehetséggondozásban, készségfejlesztésben tevékenykednek, az esélyegyenlőségben, hátrányos helyzetű gyerekek segítésén, beteg gyerekek támogatásával, nekik szánt élményprogramok szervezésével foglalkoznak, illetve természet- és környezetvédelemmel.

„Megtanultuk, hogy merre menjünk ahhoz, hogy eljussunk oda, ahova szeretnénk. Ehhez új folyamatokat, formákat és trendeket sajátítottunk el az E.ON munkatársaitól. Illetve útmutatást mutattak abban, hogyan logikus felépíteni egy folyamatot, kommunikációt és hogyan nem, minek van értelme és minek nincs” – mondta Jobbágy Kata, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ társulati tagja.

Az E.ON-nál a Pro Bono önkéntesség a szakmai kihívásokon túl erős közösségi élményt is ad azzal, hogy a munkatársak szakértelmükkel valódi hatást érnek el a civil szervezeteknél. A program fejleszti a résztvevők készségeit, új nézőpontokat hoz, és olyan helyzetekbe enged betekintést, amelyeket a mindennapi munkában nem tapasztalhatnának meg. Ez a személyes fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás egyszerre teszi igazán értékessé a programot.

„Sokféle önkéntes tevékenységet kipróbáltam már, de úgy érzem, a Pro Bono az, ahol a legtöbbet tudok adni. Ha a tudásommal és tapasztalatommal segíthetek egy szervezetnek, az közvetetten sokkal több ember életére lehet hatással” – mondta Horváth Ferenc, az E.ON termékmenedzsment és értékesítés-fejlesztési szakterület vezetője és az E.ON Pro Bono egyik önkéntese.

A program küldetése az elmúlt évtized alatt nem változott, továbbra is támogatja azokat, akik másokat segítenek. Az E.ON célja, hogy még több szervezet jusson hozzá olyan tudáshoz és megoldáshoz, amely hosszú távon erősíti őket és a közösséget, amelyért dolgoznak.

„Több, mint egy évtizede lelkesedünk a magyar vízilabda iránt, és a mostani világbajnokságon mindkét csapatért izgulhattunk” – mondta Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese. „Ez a vízilabda-játék igazi szenvedély, rengeteg energia, csapatmunka, sikerek és hullámvölgyek közös megélése, fejlődés, sok felejthetetlen pillanat. A Hajrá magyarok! összekovácsolta a szurkolókat, rengetegen üzentek és szurkoltak a játékosoknak. Abban a versenyben érdemes részt venni, ahol erős mezőny van és a versenytársak a legtöbbet tudják kihozni belőlünk, ezzel garantálva a folyamatos fejlődést. Most sem volt unalmas egyik meccs sem, a világ legjobbjai csaptak össze a győzelemért. Büszkék vagyunk arra is, hogy Keszthelyi Rita lett a világbajnokság legértékesebb játékosa. Elismerést érdemel mindkét csapat, szívüket, lelküket beletették a küzdelembe, új olimpiai ciklus indul új reményekkel, friss energiával, hajrá magyarok!”

Ahogy a magyar vízilabda-válogatott folyamatosan fejlődik és a csúcsra tör, úgy dolgozik az E.ON is a jövő megoldásain. A Tengr.ai nevű magyar fejlesztőcsapattal közös projektje keretében arra tanítja a mesterséges intelligenciát, hogy a vízilabda játékot még pontosabban és hitelesebben ábrázolja. Ez a kezdeményezés, amely a világbajnokság ideje alatt is zajlott, hozzájárul ahhoz, hogy a sportág digitális megjelenése még izgalmasabb és valósághűbb legyen.

A világbajnokság végén, a nagyszerű eredmények elismeréseként az E.ON egy AI videóval gratulál a csapatoknak, és egy különleges feladatot is adott a mesterséges intelligenciának: keressen izgalmas és kevéssé ismert tényeket az elmúlt 11 évből, E.ON-vízilabda együttműködés idejéből! Az AI által gyűjtött adatok nemcsak pontosabbá teszik a sportág online megjelenését, de rávilágítanak a sikerek mögötti elképesztő munkára is.

Ebben az időszakban magyar válogatottak összesen éppen 11 érmet szereztek világversenyeken. Ez a lenyűgöző szám is bizonyítja a csapatok rendkívüli teljesítményét. De kik is álltak e mögött a siker mögött? Az AI felfedte, hogy ebben az időszakban a férfi és női válogatottban hozzávetőlegesen 90-150 különböző játékos kaphatott lehetőséget arra, hogy a bővebb kerethez tartozzon, vagy akár hivatalos mérkőzésen is szerepeljen – biztosítva a magyar vízilabda folyamatos utánpótlását és erejét.

A szakértelem is kulcsfontosságú volt: a háttérben, az AI becslése és számítása szerint nagyjából 45-75 különböző szakember gondoskodhatott arról, hogy a játékosok a legjobb formában legyenek, a fizioterapeutáktól kezdve az edzőkig, orvosokig – igazi csapatmunka zajlott a medencén kívül is.

Ne felejtsük el a felejthetetlen pillanatokat se: a 2017-es és 2022-es budapesti világbajnokságokat, valamint a 2020-as Európa-bajnokságot mind Magyarországon rendezték, és a férfiak az utóbbi kettőt meg is nyerték!

Az AI kiemelt két játékost is: a 2025-ös vb aktuális keretében Vámos Márton a legtöbb válogatott mérkőzéssel (291) büszkélkedhet, hosszú pályafutása és kiemelkedő stabilitása valóban inspiráló. A női csapatban pedig a 2025-ös VB-n Keszthelyi Ritát választották a torna legértékesebb játékosának (MVP. Ez az elismerés kivételes egyéni teljesítményét mutatja, ráadásul Keszthelyi tizedik világbajnokságán szerepelt, ami egy hihetetlenül hosszú és sikeres karriert jelez.)

Gondolt már arra, mennyi energiát használ a vízilabda? Az AI az E.ON energetikai szakértelmével kiegészülve kiszámolta: egy modern, átlagos méretű magyar vízilabda csarnok havi áramfogyasztása 100 000 és 200 000 kWh között mozoghat, ami éves szinten 1,2 millió és 2,4 millió kWh közötti értéket jelenthet. Ez jól szemlélteti, milyen jelentősége van az energiamegoldásoknak és az áramhálózatnak a sportban is.

A 2025 szeptemberéig tartó AI „oktatási” projekt eredményeiről és a mesterséges intelligencia fejlődéséről folyamatosan tájékoztatást adunk. Az energiaszolgáltató alapértékei, megbízhatóság, a jövő technológiái iránti elkötelezettség és a szenvedély garantálja, hogy a fejlesztésnek köszönhetően ne csak a televíziókon és streaming szolgáltatásokon keresztül, de az AI segítségével is megmutathatóvá váljon a vízilabda valódi ereje.

A mostani tanévben 33 millió forinttal, 150 gyermek digitális felzárkóztatását és pályaorientációját támogatja az E.ON Hungária Csoport, az Ökumenikus Segélyszervezet Kapaszkodó 2.0 programjában. Az országos program célja, hogy a hátrányos helyzetű vagy tanulási nehézséggel küzdő gyerekek ne maradjanak le társaiktól, nehéz élethelyzetük minél kevésbé befolyásolja kedvezőtlenül iskolai teljesítményüket és későbbi lehetőségeiket a munkavállalás terén.

A programsorozat záróeseményét május 27-én, Kastélyosdombón, egy közös élménynapon tartották, ahol a gyerekek interaktív játékokon keresztül próbálhatták ki a tanévben tanultakat. Az idei téma az űrutazás volt, és a Nemzetközi Űrállomásra induló magyar űrhajósok ihlették. A gyerekek a HUNOR programban résztvevő űrhajósoktól kaptak egy inspiráló videóüzenetet is. Az élménynapon várta őket egy programozható modellvonat, mellyel a képzeletbeli kilövőállomásra jutottak el, egy LEGO Spike Prime készletből kialakított Marsjáró állomás, kipróbálhatták a mesterséges intelligencia segítségével a dalszerzést, és egy robot segítségével rajzolhattak is. Ezenkívül űrhajós szabadulójátékban vettek részt és virtuális sétát is tettek a Nemzetközi Űrállomáson a Google Street View segítségével.

„A mai technológia varázslatos, új világokat képes nyitni a gyerekeknek. A Kapaszkodó 2.0 program támogatásával az a célunk, hogy ezeknek a csodás világoknak a kapuit a nehezebb sorsú gyerekek is kinyithassák, így biztosítjuk számukra, hogy fejleszthessék digitális készségeiket, ami ma már kulcsfontosságú a jövőjük szempontjából. Az idei programban játékos tanulással és gyakorlati tapasztalatszerzéssel élményszerűen szerezhették meg a gyerekek a szükséges alapkompetenciáikat, de a legaktuálisabb digitális újdonságokkal, sőt a magyar űrutazás világraszóló sikereivel is megismertettük őket. A Kapaszkodó 2.0 program már több mint ezer gyerek életébe hozott valódi változást, ami fontos mércéje az Ökumenikus Segélyszervezettel való stratégiai partnerségünk igazi értékének.” – mondta Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese.

A Kapaszkodó 2.0 program 2020-as indulása óta 22 intézményben 1300 hátrányos helyzetű gyermeket készített fel a jövő kihívásaira.

„Ahhoz, hogy a gyerekek messzire jussanak, először esélyt kell adnunk nekik az elinduláshoz. A Kapaszkodó 2.0 programmal olyan tudást és élményeket nyújthatunk számukra stratégiai partnerünk, az E.ON támogatásával, amelyek űrrakétaként segítik őket a felzárkózásban, és olyan eszközöket adhatunk a kezükbe, amelyekkel saját maguk is építhetik útjukat a digitális jövő felé” – emelte ki Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója.

Tavaly kötött stratégiai megállapodásuk keretében 2027-ig az E.ON Hungária Csoport évi 50 millió, összesen 200 millió forint adománnyal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet gyermekeket segítő munkáját. A vállalatcsoport a Kapaszkodó 2.0 program támogatása mellett az iskola- és óvodakezdő programok, valamint a hagyományos adventi szeretetvendégség megvalósításához is hozzájárul.

A 16,5 milliárd forint értékű beruházás része annak a fejlesztéssorozatnak, melyet az E.ON az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt keretében valósít meg 2025 végéig. A költségek kétharmadát az E.ON saját beruházási forrásai, egyharmadát az Európai Unió hozzájárulása fedezi.

A fejlesztés során két hosszabb távvezeték-szakasz is létesül, valamint újonnan épülő alállomásokat is csatlakoztatnak a nagyfeszültségű hálózathoz.

Főbb fejlesztések és új hálózati kapcsolatok:

• Kisbér – Veszprémvarsány – Zirc Észak – Litér
• Csorna – Répcelak – Csepreg

A nyomvonalak tervezése környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve történt, ipari területeket érintve és minimalizálva az ökológiai hatásokat.

A beruházás része egy új optikai védővezetőrendszer is, amely korszerű kommunikációs lehetőségeket biztosít a hálózat számára. Az új technológia lehetővé teszi a hálózati hibák gyorsabb észlelését és elhárítását, ami kevesebb áramszünetet eredményez.

A beruházás hozzájárul Észak-Dunántúl hosszú távú energiaellátásának biztosításához, valamint a fenntartható energiatermelés előmozdításához. A fejlesztés különösen fontos szerepet játszik a klímavédelmi célok elérésében, mivel lehetővé teszi, hogy a térségben egyre nagyobb arányban használhassanak tiszta, megújuló energiát.

Érdekességek a beruházással kapcsolatban:

• Az oszlopok felületvédelme duplex technológiával történik, amely akár 50-80 éves élettartamot biztosít,
• a vezetékek optikai szálat is tartalmaznak, amely az alállomások közötti kommunikációt segíti,
• a Danube InGrid teljes távvezeték beruházásainak megvalósításához összesen több, mint 400 db oszlop és 250 km hosszú vezeték szükséges.

A fejlesztésről készült videóban a szintén Danube InGrid projekt részeként épülő szombathelyi alállomáshoz csatlakoztatják az új vezetéket, amely a Szombathely északi városrész ipari parkjai és lakóövezetei megnövekedett villamosenergia-igényét is kiszolgálja majd.

Biztonságossá tette a madarak számára az áramhálózatot az E.ON Hungária Csoport a tatai Fényes Tanösvény közelében. A természeti értékeket bemutató tanösvény melletti réten úgy alakították át a villanyoszlopokat, hogy a rájuk szálló madarak számára ne jelentsenek veszélyt. Az eseményen emellett bejelentették, hogy az E.ON Hungária Csoport megállapodást írt alá a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal a madárvilág védelme érdekében.

A Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatot üzemeltető E.ON vállalatcsoport az elmúlt két évben tervezetten 1 milliárd forintot fordított madárvédelmi fejlesztésekre. A cég idén is többszáz helyszínen avatkozik be a madarak védelme érdekében, biztonságossá téve a villanyoszlopok környékét a madarak számára.

„Stratégiai cél számunkra, hogy 88 ezer kilométeres áramhálózatunk harmóniában legyen a környezettel. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy fejlesztéseink során hálózati létesítményeinket a madarak élőhelyeinek biztonságát szavatolva valósítsuk meg.  2019 óta minden új hálózatunk madárbarát módon épül, a korábban létesített hálózati elemeket pedig a maihoz hasonló fejlesztésekkel tesszük védetté” – mondta el az eseményen Nagy Géza, az E.ON Hungária Csoporthoz tartozó Elmű Hálózati Kft. ügyvezető igazgatója.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal megújított együttműködésben az E.ON vállalja az általa telepített és gondozott gólyafészkek karbantartását, az elnehezült, veszélyessé vált fészkek könnyítését, új fészkek, madárkiülők vagy madáreltérítők kihelyezését. Az energiacég támogatást – kosaras autót és szakembereket – biztosít a fiatal gólyák, vércsék és sólymok gyűrűzéséhez, és segítséget nyújt vészhelyzetekben is: például a fészekben magára hagyott vagy abból kieső fióka mentésében, vagy ha vihar után kell azonnal beavatkozni.

A Nemzeti Park természetvédelmi őrei a biztonságos élőhelyek érdekében minden évben meghatározzák azokat a hálózati pontokat, amelyek mentén az E.ON a madárbarát átalakításokat elvégzi. A védett madarakat érintő beavatkozások mindig természetvédelmi szempontok szerint, a Nemzeti Park szakmai irányításával zajlanak.

„Igazgatóságunk kiemelten fontosnak tartja az áramszolgáltatókkal való napi szintű együttműködést és partnerséget, hiszen a védett és fokozottan védett, jellemzően nagy testű madárfajok számára kiemelt kockázatot jelentenek a tájban sorakozó oszlopok és légvezetékek. Ezek madárbaráttá tétele nélkülözhetetlen védelmi törekvéseink érdekében. Ugyancsak fontos a településeken élő fehér gólyák védelmében az oszlopokon lévő fészkek megfelelő állapotának megőrzése, gondozása, amelyhez létfontosságú az E.ON segítsége. A most megújuló együttműködési megállapodás a korábbi közös munkából érlelődött, és reményeink szerint hosszú távon szolgálja a természetvédelmi érdekeket.” – mondta el Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vezetője.

Az E.ON 3200 gólyafészket szerelt fel és tart karban a területén, tavaly ezek kétharmadában volt költés. Ragadozómadár költőládából a Dunántúlon eddig több mint 170-et telepített nagyfeszültségű oszlopaira a cég, idén pedig újakat is kihelyez. Egyes fészkek mellé tavasztól őszig vadkamerákat is kihelyeznek, hogy segítséget nyújtsanak a szakembereknek a táplálékvizsgálatban és a fiókák fejlődésének nyomon követésében. Ezen kívül minden olyan megkeresést kiemelten kezelnek, amikor segítségre van szükség az élővilág megóvásához.

Az E.ON Hungária Csoport és a területén illetékes nemzeti parkok több mint két évtizede működnek együtt. Az E.ON a területén működő minden nemzeti parkkal – a Duna-Ipoly mellett a Duna-Dráva, a Balaton-felvidéki, az Őrségi, a Kiskunsági és a Fertő-Hansági Nemzeti Parkkal – megújítja madárvédelmi szerződését.

A részletes kiírást és pályázati anyagot a Föld bajnokai oldalon találják meg az érdeklődők. A megújuló energia, az energiahatékonyság, a klímavédelem, a víz, a termőföld és az erdők védelme, a hulladékkezelés, a fenntartható természethasználat és a hulladékkezeléstémáit felölelő pályázatokat 2025. április 11-ig lehet beküldeni. A tét idén is 25 millió forint, és hasonlóan a tavalyi díjazáshoz, akár 2,5 millió forintot is érhet egy óvoda, iskola vagy gimnázium nyertes zöld ötlete.

A Föld bajnokai pályázatra két év alatt 800 nevezés érkezett be az ország minden szegletéből, és a 29 nyertes intézmény között – apró kistelepülési óvodától ismert fővárosi középiskoláig – összesen 50 millió forintot osztott szét az energiaszolgáltató, hozzájárulva a gyerekek és szüleik környezettudatos gondolkodásának megerősítéséhez.

A pályázatokról döntő szakmai zsűrit továbbra is Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója és dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató mellett fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek alkotják: Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics alapítója, Nagy Réka, Ökoanyu, klímakommunikációs előadó, író, újságíró, valamint a fenntarthatósági szakácskönyvet is író Pokorny Lia színésznő.  A zsűri által kiválasztott nyertesek mellett egy pályázat támogatásáról közönségszavazással döntenek. A kiválasztott projektek ünnepélyes díjazására idén is októberben kerül majd sor.

„A Föld bajnokai programnak kettős célja van: támogatni a legjobb óvodai és iskolai fenntarthatósági kezdeményezéseket, valamint ezeket az ötleteket a lehető legszélesebb körben be is mutatni, hogy másoknak is inspirációként szolgálhassanak. Mi az E.ON-nál minden nap egy zöldebb jövő megteremtéséért dolgozunk, és hiszünk abban, hogy az ország egyik legnagyobb energiavállalatként a fenntarthatósági törekvések támogatásában is fontos szerepünk van. Ehhez kívánunk hozzájárulni a pályázattal és a győztes projektek megvalósulásának pénzügyi támogatásával” – mondta Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport vállalati kommunikációs vezetője.

A Föld bajnokai pályázat az elmúlt években olyan kivételesen ötletgazdag, összefogásra és cselekvésre serkentő kezdeményezések megvalósítását segítette, mint a rovar- és madárbarát óvodakert létrehozása vagy a kicsik kerékpáros tudását fejlesztő tiszta levegő program. Elismerést nyert a természetes, növényi alapú festékekkel, tintákkal és viaszkrétákkal végzett vizuális nevelés. Díjazott volt a fajgazdag vizes élőhely szomszédságába megálmodott szabadtéri osztályterem, a lombhullás folyamatának megismerésére, a fák tiszteletére tanító levélgyűrűzés, a komposztfűtéses melegház létrehozása, a környezetbarát divatot célzó gimnáziumi projekt, a nehéz sorsúakat támogató papírbrikett készítés vagy éppen a zöld mikrovállalkozásokat segítő mentorprogram elindítása is. A közösségi aktivitásra épülő sokszínű programok üzenete, hogy a minket körülvevő környezet állapota és jövője nagymértékben rajtunk, a felelős hozzáállásunkon és fenntartható döntéseinken múlik. A 29 győztes pályázatról a Föld bajnokai weboldalon lehet többet megtudni.

A gólyák költését az oszlopokra telepített új fészektartókkal segíti az energiacég, ebből idén több mint 100 darabot telepítenek. A viharban megsérült fészkeket újjáépítik, a mázsás súlyú, leborulás-veszélyesek súlyán pedig a természetvédelmi szakemberek könnyítenek. Idén már legalább 3200 fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON dunántúli és pest vármegyei áramhálózatán.

Megyei gólyafészek-körkép

Komárom-Esztergom megye több településén madárbarát átalakításokat tervezett be a vállalat az oszloptranszformátorok és középfeszültségű hálózati szakaszok környékén. Győr-Moson-Sopron megyében 2024-ben 9 új gólyafészket létesített az E.ON, idén további 12-t helyez ki. Érdekesség, hogy itt költött a legidősebb Magyarországon fészkelő gólya, egy rábapatonai tojó, melyet 2003-ban Győrben, Gyirmóton gyűrűztek fiókaként. Fejér megyében tavaly 12 új gólyafészket szerelt fel a cég, így itt már 175 fészek van stabil fészektartóra erősítve; idén ezért csak fészekgondozási feladatok zajlottak. Veszprém megyében madárbarát oszlopátalakítások történtek, a megye 312 gólyafészkében tavaly 424 fióka nevelkedett. Vas megyében 20 fészket javít ki, 12 új fészektartót szerel fel az E.ON, 4 helyen az elnehezült fészkek súlyán segít könnyíteni. Baranyában 21, Somogyban 11, Tolnában 9 helyszínen létesít új fészkeket a cég. Baranya megye minden második településén költ gólya, tavaly összesen 650 fióka repült ki sikeresen. 2024-ben 20 új fészket szerelt fel az E.ON, és tizennyolc településen tette madárbaráttá az oszlopokat, a megyében 224 villanyoszlopon költhetnek a gólyák. A Tolna megyei Pakson egy hosszú hálózati szakasz, 30 oszlop madárbarát átalakítását végzik el a szakemberek.

2024-ben 548 fiókát gyűrűztek az E.ON segítségével a Dunántúlon: Fejér és Veszprém megyében összesen 225, Győr-Moson-Sopronban 179, Komárom-Esztergomban 54, Zala és Vas megyében összesen 90 fióka gyűrűzését támogatta a cég.

Kábelesítés és új fészkek a hulladéklerakóknál

A nagyvárosok környéki szemétlerakókat előszeretettel látogatják a gólyák táplálék reményében. Biztonságukért 2023-ban a kaposvári és a bagolai, tavaly a legnagyobb gólyapopulációval rendelkező pusztazámori lerakónál tette föld alá a vezetékeit az E.ON. Idén többek között a paksi, a szombathelyi és a körmendi szeméttelep környékén végez a cég átalakításokat, új fészkeket is kihelyez.

Ragadozómadarak nagyfeszültségen

Rekordszámú fiókát nevelt fel tavaly a 2024-es év madara, a kerecsensólyom: 530 sólyomfióka röpült ki országszerte. A sólymok, vércsék nem építenek saját fészket, más madarakét foglalják el, ezért az E.ON idén is újabb mesterséges költőládákkal segíti szaporodásukat. Nagyfeszültségű oszlopain már százhúsz helyen várja biztonságos műfészek a madarakat.

Az E.ON az őszi-téli hónapokban avatkozik be a hátrahagyott fészkek környékén: ilyenkor zajlik a legtöbb fészeképítés, -javítás és madárbarát hálózati átalakítás is. A fészekkihelyezéseket mindig előzetes egyeztetések nyomán, a Nemzeti Parkok madárvédelmi szakembereinek javaslatai alapján végzi a vállalat.

Az E.ON Hungária Csoport idei madárvédelmi fejlesztései többszáz millió forintos költséggel járnak, melyet teljes egészében az energiacég finanszíroz.

„A Föld bajnokai pályázat középpontjában a cselekvés, az összefogás, az együttműködés áll: csupa olyan érték, amely az E.ON mindennapjait is meghatározza. A fenntarthatóság számunkra nem csak az üzleti stratégiánk alapeleme, felelős vállalatként fontos szerepünk van a társdalom szemléletformálásában is. A zöld jövő megteremtésének egyik kulcsa abban rejlik, miként gondolkodnak a jelenlegi és a fiatalabb generációk a környezetvédelemről. A Föld bajnokai pályázat azért különleges, mert azon keresztül a pedagógusok, a gyerekek és a szülők együtt lehetnek részesei olyan programok megvalósulásának, amelyek valódi szemléletformáló erővel bírnak a saját közösségük számára” – mondta Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, a Föld bajnokai pályázat zsűrijének elnöke.

A Föld bajnokai pályázat győzteseit a szakmai zsűri döntése alapján választották ki. A testület tagja volt Guntram Würzberg mellett dr. Ürge-Vorsatz Diána (fizikus, klímakutató), Nagy Réka újságíró (Ökoanyu), Szomolányi Katalin (a Planet Fanatics’s Network ügyvezetője) és Pokorny Lia (színésznő, fenntarthatósági receptgyűjtemény szerzője). A szakmai értékelés mellett a közösségi médiában közönségszavazást is tartottak a legjobb pályázatok között, ennek nyertese is megkapja a program megvalósításához igényelt támogatást.

A középiskolák mezőnyében a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium ritka halfajok védelmét szolgáló zoopedagógiai programja, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium önellátásra és a hagyományos termesztési-tartósítási eljárások megismerésére koncentráló éves szakköre, valamint a budapesti Jelky András Iparművészeti Szakgimnáziumnak a divatipar fenntartható átalakítását célzó dizájnprojektje részesül támogatásban.

Az általános iskolák közül a budapesti Christophorus Waldorf Általános Iskola, Gimnázium komposztfűtéses melegháza, a rákospalotai Meixner Általános Iskola természetes anyagú textilfestékekkel dolgozó műhelye, a budakalászi Szentistvántelepi Általános Iskola szabadtéri osztályterme, a tatabányai Da Vinci Tehetséggondozó Általános Iskola élőkertje és ehető mezítlábas tanösvénye, a veszprémi Dózsa György Német Nemzetiségi Általános Iskola falevél-gyűrűzési programja, és a bajnai Simor János Általános Iskola élő növényekkel ölelt szabadtéri természetismeret-laborja került a díjazott kategóriába.

Az óvodák pályamunkáiból az Ajkai Hétszínvirág Óvoda kerékpáros közlekedésre ösztönző rendezvénysorozata, a Csepregi Óvoda és Bölcsőde kertjének madár- és rovarbaráttá alakítása, a hódmezővásárhelyi Szabadság Téri Óvoda klímabarát tankertje, a Terézvárosi Önkormányzat Mesevilág Óvodájának a körforgásos gazdaságra nevelő programja, a fülei Fülemüle Óvoda madárbarát kertje, illetve a csesztvei Szentjánosbogár Óvoda bútorfelújító és értékmegőrző projektje nyert támogatást a megvalósításhoz.

Az E.ON idén is tudásátadó szakmai nappal kötötte össze a Föld bajnokai díjátadó gálát. Az eseményen az elmúlt évi és az idei nyertesekkel is találkozhattak az érdeklődők, hogy a már megvalósult vagy most induló nyertes programok kapcsán ötleteket, tapasztalatokat szerezhessenek saját elképzeléseik megvalósításához.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a zsűri tagja az esemény kapcsán elmondta, „Szeretném, ha a győztesekből épülne egy Föld bajnokai közösség, amelynek tagjai inspirálhatnak más oktatási intézményeket arra, hogy bátran álljanak elő új, megvalósítható ötletekkel. Ha ezeket megvalósítjuk, akkor nem csak a gyerekek kerülnek közelebb a természethez, a környezeti problémáink megoldásához, hanem bevonva a közösségeinket is, az egész falunak, városnak építhetünk egy jobb, élhetőbb, egészségesebb jövőt.”

A Föld bajnokai pályázat díjazott zöld programjait mostantól bárki megismerheti, ötletet és inspirációt merítve az óvodai és iskolai programokat bemutató kisfilmekből. A már megvalósult, 2023-as nyertes ötletekből Ezt teszik a Föld bajnokai címmel készült az E.ON YouTube csatornáján elérhető videósorozat.

Az idei tizenöt, támogatást elnyert győztes programot szintén egy-egy rövid videó mutatja be.

A Föld bajnokai pályázatot minden évben meghirdeti az E.ON, jövőre is várják a pályázni kívánó óvodai és iskolai közösségek zöld ötleteit.