Az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a hazai utakon a múlt év végén már több mint 45 ezer tisztán elektromos személygépkocsi közlekedett, az ilyen meghajtású teherautókból közel 3 ezer, motorkerékpárokból körülbelül 500, míg autóbuszokból 206 volt forgalomban. Az új pályázat keretében elnyerhető támogatás jelentősen csökkenti a hagyományos hajtású gépkocsik árelőnyét, vonzóbbá és kifizetődőbbé teszi az e-járművek megvásárlását, ami várhatóan felgyorsítja majd térhódításukat.

Az e-autók terjedése kapcsán azonban kiemelten fontos foglalkozni a töltési infrastruktúra kérdésével is. A Schneider Electric tavalyi felmérése szerint a hazai vállalati döntéshozók 75 százaléka választana e-autót a hagyományos, robbanómotoros járműve helyett, ha a munkavégzés helyén biztosított lenne a megfelelő töltési lehetőség.

A Schneider Electric céljai között szerepel, hogy 2030-ra teljes járműflottáját elektromos meghajtású autókra cseréli le, és a folyamat már elindult Magyarországon is, így itthon is egyre több ilyen járművet használ a cég. Az átállással kapcsolatos igények kiszolgálására a vállalat budapesti központjának otthont adó irodaházban a Schneider Electric eszközeit és rendszereit felhasználva alakítottak ki egy különleges töltési megoldást, amit január végén az okos parkolási és töltési szolgáltatásokat kínáló Parkl Digital Technologies-zal közös eseményen mutattak be.

A hatékony, biztonságos, az ingatlanok meglévő elektromos hálózatainak adottságaihoz alkalmazkodó töltési megoldás agya a Schneider Electric által fejlesztett EV-Charging Expert töltést menedzselő rendszer (LMS), ami folyamatosan figyeli az irodaház betáplálási pontjainak pillanatnyi terhelését, és a lekötött teljesítmény szintjének megfelelő értékig hagyja az autók számára felvenni az energiát. Ennek köszönhetően nem kell tartani a hálózat túlterheltsége miatti áramszünettől, vagy az áramszolgáltatói bírságtól, mégis minden autó az adott pillanatban elérhető legnagyobb teljesítményszinttel tölthet.

A most bemutatott megoldás egyik nagy előnye a hatékony telepítés és könnyű bővíthetőség, amit a szintén a cég által fejlesztett és gyártott tokozott áramsínes megoldás tesz lehetővé. Ha új töltési pontokat akarnak a hálózathoz illeszteni, akkor nem szükséges lekapcsolni a teljes rendszert, hanem feszültség alatt ráhelyezhető a plusz leágazódoboz és töltő – írják.

A Schneider Electric fenntarthatósági célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ra teljes járműflottáját elektromos meghajtású autókra cseréli le. A folyamat már elindult, és Magyarországon is egyre több ilyen járművet használ a cég. Az átállással kapcsolatos igények kiszolgálására a vállalat budapesti központjának otthont adó Nordic Light irodaházban folyamatosan növelik az e-autó töltők számát. Jelenleg 59 olyan töltési pont működik a létesítményben, amelyekhez a Schneider Electric eszközeit és rendszereit használják.

„Az Erste Ingatlan Alap számára kiemelt fontosságú, hogy az Alap tulajdonában lévő irodaházakban a bérlők részére kiváló minőségű szolgáltatást biztosítson. Határozott célunk, hogy lépést tartsunk az elektromos autók térhódításával. Ennek érdekében okos töltőrendszereket építünk ki, melyek képesek kiszolgálni a megnövekedett igényeket, figyelembe véve az épület napi működését és az elektromos áram lekötéseket is. A Nordic Light irodaház esetében a bérlői igényekre reagálva döntöttünk úgy, hogy – a Schneider Electric támogatásával – kiépítünk egy olyan rendszert, amely képes kiszolgálni és dinamikusan kezelni az elektromos autók napi töltését” – mondta Pázmány Balázs, az ERSTE Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke.

A Schneider Electric által fejlesztett EV-Charging Expert töltésmenedzsment rendszer (LMS) folyamatosan figyelni tudja egy létesítmény betáplálási pontjainak pillanatnyi terhelését és a lekötött teljesítmény szintjének megfelelő értékig hagyja az autók számára felvenni az energiát. Ennek köszönhetően nem kell tartani a hálózat túlterheltsége miatti áramszünettől, vagy az áramszolgáltatói bírságtól, mégis minden autó az adott pillanatban elérhető legnagyobb teljesítményszinttel tölthet.

A most bemutatott megoldás egyik nagy előnye a hatékony telepítés és könnyű bővíthetőség, amit a szintén a Schneider Electric által fejlesztett és gyártott tokozott áramsínes megoldás tesz lehetővé. Ha új töltési pontokat akarnak a hálózathoz illeszteni, akkor nem szükséges lekapcsolni a teljes rendszert, hanem feszültség alatt ráhelyezhető a további leágazódoboz és töltő.

A töltési infrastruktúra kiépítését követően a legsikeresebb hazai technológiai vállalkozások közé tartozó Parkl tudja biztosítani azt a szoftvert, amellyel a digitális parkolás és elektromos töltés egy rendszerben válik elérhetővé az irodaházak számára. Az alkalmazás révén a töltés és a parkolás elosztása egyszerűbb és átlátható, könnyebb az adminisztráció, hiszen a rendszerben azt is nyomon lehet követni, hogy ki, mennyit töltött, sőt fizetési megoldás is elérhető az applikáción keresztül. Emellett az épületüzemeltetéssel foglalkozó vállalkozások vagy nagyobb ingatlanbérlők saját kezelési felületet is kapnak a parkolás és töltés kezelésére, valamint monitorozására. A Parkl a töltők üzemeltetéséhez szükséges MEKH engedély birtokában a megoldás beüzemelését, működtetését, karbantartását és felügyeletét is vállalja – írják.

„A változó előírások és piaci trendek egyértelműen mutatják: idővel minden irodaházi parkolóhely elektromosautó-töltőhely is lesz egyben. A Parkl célja alapítása óta, hogy felhasználóink, partnereink mobilitási igényeit kiszolgáljuk. A munkahelyi töltés rohamos elterjedésével természetes folyamat a parkolás és a töltés egy rendszerben kezelése. A Schneider Electric-kel közös együttműködéssel ezt minden eddiginél korszerűbb megoldással tudjuk partnereink számára biztosítani” – tette hozzá Somogyi Zsolt, a Parkl ügyvezetője.

„A Schneider Electric jövőformáló megoldásai kaput nyitnak az ésszerű és hatékony energiafelhasználás felé. Hisszük, hogy a digitalizáció az energiaátmenet egyik kulcsa. Ezért is vagyok különösen büszke arra, hogy az elektromos járművek töltéséhez szükséges infrastruktúránk mellé egy sikeres magyar tech vállalkozás, a Parkl digitális megoldását tudjuk ajánlani” – tette hozzá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Majdnem kétszáz éves történet – magyar kapcsolattal

Elsőre megdöbbentő, de közel kétszáz éves múltra tekint vissza az elektromos járművek fejlesztése, ráadásul igen komoly magyar vonatkozása is van. Az első, tisztán elektromágneses elven működő elektromos motort, a „villanydelejes forgonyt” Jedlik Ányos alkotta meg 1828-ban, igaz nem szabadalmaztatta azt. Az első, utakra szánt elektromos jármű prototípusát 1832-ben építette meg Robert Anderson skót mérnök. Az első, elektromos autónak nevezhető jármű elkészítése viszont Thomas Parker nevéhez fűződik, az 1884-ben bemutatott autójában már megvolt a potenciál, hogy meghódítsa az utakat.

Egyszer már uralták az utakat

A 19. és a 20. század fordulóján az autózásban az elektromos meghajtás volt az uralkodó, tízezerszámra adták el az ilyen járműveket. Becslések szerint az Egyesült Államokban 1900-ra minden harmadik, közúton közlekedő jármű elektromos autó volt. Számos előnyük már akkor is megmutatkozott: csendesebbek, tisztábbak voltak, mint akár gőzmeghajtású, akár belső égésű motort használó társaik, illetve ez utóbbiakkal ellentétben nem volt szükség kurblira a beindításukhoz. Főként a villámgyors fejlődésnek induló nagyvárosokban voltak népszerűek, ahol a korlátozott hatótávolságuk sem jelentett problémát, New Yorkban például a 19-20. század fordulóján már 60 elektromos meghajtású taxi várta az utasokat. A 20. század elején azonban fokozatosan elveszítették kezdeti előnyüket az elektromos járművek, amiben szerepet játszott a nagy olajmezők feltárása. Ami olcsóbbá tette a belső égésű motor használatát, az az úthálózat fejlődése volt, melynek köszönhetően a hosszabb távú autós utazások is lehetővé váltak, a motorok fejlesztése, illetve a benzinmeghajtású autók tömegtermelésének beindulása Henry Fordnak köszönhetően. 1912-ben egy Ford T-Model mindössze 650 dollárba került, míg egy elektromos autóért ennek több mint 2,5-szeresét kellett fizetni.

Kétmillió fölött

A múlt évben 2,26 millió tisztán elektromos autót értékesítettek világszerte, ami 9 százalékos növekedést jelentett 2018-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy 2019 végére nagyjából 7,5 millió elektromos meghajtású személyautó rótta az utakat a Földön. Ha az eladott járművek számát nézzük, akkor Kína a listavezető, a távol-keleti országban közel 1,2 millió elektromos autót vásároltak 2019-ben.

E-autó barát skandinávok

Az észak-európai országok számos gazdasági, egészségügyi, oktatási mutatóban szerepelnek a legjobbak között a világon és az elektromos autózásban is az élre törnek. Norvégiában például a tavaly eladott új autók 56 százaléka volt elektromos meghajtású, ez a legmagasabb arány a világon, míg a második ebben a mutatóban Izland lett, 24,5 százalékkal. Magyarországon 2019-ben 1833 tisztán elektromos autót értékesítettek, és bár ez az egy évvel korábbihoz képest 41 százalékos növekedést jelentett, a teljes piac alig több mint 1 százalékát adta ez a kategória. Itthon hasonlóan számos más országhoz, állami segítséget igényelhetnek az elektromos autók vásárlói, melynek összege jelenleg 1,5 millió forint, és eddig már több mint 3 milliárd forintot fizettek ki ilyen támogatásokra.

Tarolt a Tesla

Tavaly a Tesla Model 3 volt a legnépszerűbb elektromos személyautó a világon, amiből mintegy 300 ezret értékesítettek. Elon Musk cége azonban nem csak a marketingben és az eladásban nyújt kiemelkedőt, a járműveik egyelőre ár és teljesítmény szempontjából is a kategória csúcsát jelentik. A társaság már bemutatta a Tesla Roadster 2-t is, amire már felvesznek előrendeléseket, és ami az eddigi hírek szerint szintén rekorder lesz, a hatótávolsága ugyanis eléri az 1000 kilométert.

Nem százas tempó

Tavaly szeptemberben a floridai Kennedy Űrközpont kifutóján száguldott egy több mint 800 lóerős tűzpiros sportautó, azzal a céllal, hogy rekordot döntsön. Ez sikerült is, a C7 Corvette alapjaira épített Genovation GXE 338 km/órás sebességet ért el, ezzel a leggyorsabb, tisztán elektromos autó címet érdemelte ki.

70-szeres növekedés

A múlt év végére Európában 165 ezer töltőállomás állt rendelkezésre az elektromos autók töltésére, a European Alternative Fuels Observatory adatai szerint ez az első, 2011-es adathoz képest hetvenszeres növekedést jelent.

Nem gyerekjáték, vagy mégis?

Az elektromos autók lényegesen drágábbak, mint a hasonló kategóriájú és tudású benzines vagy dízel járművek, a prémium kategóriát képviselők ára pedig egészen magasra ugorhat. Az e-autózásnak komoly lökést adó Tesla S Model például 80-100 ezer dollár közötti összegért vásárolható meg, persze egyedi igények alapján még magasabb is lehet az ár. Azonban nem feltétlenül kell milliomosnak lenni ahhoz, hogy valaki szert tegyen egy Tesla-ra, igaz a 14 dolláros változat nem a garázsba, hanem inkább a gyerekszobába, vagy gyűjtők esetében egy vitrinbe illik. A világ egyik leghíresebb játékautó gyártója, a Matchbox ugyanis ennek az autónak is elkészítette a kicsinyített mását.

„Az elmúlt években rengeteget fejlődtek az elektromos autók és az őket kiszolgáló infrastruktúra, amire szükségünk is van, ha meg akarjuk fékezni a klímaváltozást. A kétségtelen fejlődés ellenére azonban korántsem olyan ütemű az átállás a hagyományosról az elektromos meghajtásra, mint indokolt lenne. A klímacélok elérésének támogatására a közelmúltban jelentettük be, hogy 2030-ig mintegy 14 000 járműből álló céges flottánkat teljes egészében elektromos meghajtású autókra cseréljük le. Az e-mobilitás számos munkatársunk számára egyáltalán nem újdonság, hiszen olyan termékeken dolgoznak, ami annak elterjedését támogatja. Az EcoStruxure for eMobility rendszerünk például teljes körű megoldást nyújt a töltési infrastruktúra kialakítására a tanácsadástól a mikrohálózatok kiépítésén és menedzselésén át a töltőállomások szállításáig” – mondta el Kozma László, a Schneider Electric szakértője.

Feljövőben az e-autók

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai azt mutatják, hogy míg 1990-ben a dízelautók aránya az újautó-eladásoknál mindössze 13,8 százalékos volt, később már az autóknak akár több mint fele gázolajos motorral fogyott. A csúcsérték 55,7 százalékos dízelaránnyal 2011-ben adódott, sőt, 2008-ban a Franciaországban eladott autók 77,3 százaléka volt gázolajos. 2017-re az arány 44,4 százalékra esett, míg 2018. szeptember végéig az EU-ban 34,7 százalékra zuhant a dízelek aránya, ami azt jelenti, hogy eladásuk az amúgy növekvő piacon is közel ötödével, 18 százalékkal csökkent. Bár a dízelek helyett a legtöbb vevő benzinest vesz, közben 37,4 százalékkal nőtt az elektromos, 37,1-gyel a hibrid, 24,5-tel a konnektoros hibrid modellek eladása.

Itthon is zöldül a közlekedés

A hazai, árérzékenyebb piacon – az új autók körében – sosem érte el az 50 százalékos szintet a dízelek aránya, ám 2010 és 2015 között szerényebb ingadozásokkal 40-46 százalék között mozgott. 2017-ben már csupán 32 százalékos, tavaly pedig 2007 óta nem tapasztalt mértékben szerény arányban, mindössze 24 százalékban keltek el gázolajjal hajtott autók.

Ezzel párhuzamosan a hibridek eladása 61, az elektromos autóké 73,5 százalékkal bővült, és a piaci átlagot meghaladó, 29,5 százalékos növekedést mutattak a benzines autók is, melyekből csaknem 22 ezer példánnyal több fogyott, mint az előző évben.

A használtautó-piacon sem keresik a dízelt

A Használtautó.hu oldalon 2012-ben még az érdeklődők mintegy kétharmada gázolajos autóra szűrt, tavaly már csupán harmaduk volt rájuk kíváncsi, s a gázolajos modellek aránya a külföldről behozott autók körében is csökken. „A dízelek iránti lelkesedés hiánya voltaképp jó hír, hiszen a benzineseknél jellemzően szerényebb fogyasztásuk, és szén-dioxid emissziójuk mellett egyéb káros anyagokból, például nitrogén-oxidokból és szén-hidrogénekből, valamint a 2014-ben bevezetett Euro VI-os norma alatt koromrészecskékből is többet pufognak ki, ami egyértelműen káros a légminőségre, így az egészségünkre is. Lenne persze még hova fejlődni, hiszen a behozott autók több mint fele több mint 10 éves, azoknak is csaknem 50 százaléka gázolajos, épp olyan (legfeljebb Euro 4-es) emissziós normával, amilyennel Hamburg vagy Stuttgart belvárosába már be sem lehet hajtani. Az alacsony fogyasztásra vágyók számára továbbra is ajánlottak a hibrid modellek, melyek piacrésze hazánkban is egyre látványosabban bővül” – mondta Katona Mátyás, a Használtautó.hu autós magazinjának főszerkesztője.