„A befolyás mindig szubjektív és számos eltérő értelmezéssel bíró kifejezés, ugyanakkor ezúttal is igyekeztünk megfelelően alátámasztott döntéseket hozni. Ez idén sem egy szimpátialista, hanem egyfajta lenyomat Magyarországról; pillanatkép a közállapotainkról, a nemi sztereotípiáinkról, és arról, hogy mennyire nehéz – ha nehéz – magyar nőként érvényesülni az üzleti életben, netán a társadalom mindennapjaira és a közbeszédre érdemi befolyással bíró szakmákban vagy területeken. A lista jó okot adhat az elgondolkodásra, de esetenként a büszkeségre is, hiszen 2024-ben olyan, a közgondolkodásra érdemi hatást gyakorló szereplőket is szerepeltethetünk, mint az első magyar Nobel-díjas nő” – fogalmaz a lista szerkesztője, Tóth-Biró Marianna.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is négy kategóriában lehetett felkerülni a listára, külön listán szerepelnek a közélet, az üzleti élet, a média és a kultúra képviselői. A jubileumi lista érdekessége, hogy most először készült a szereplők pozíciójának szempontjából legstabilabbnak számító üzleti kategóriában egy olyan nemzetközi kitekintés, ahol a külföldön karriert befutott magyar női vezetőket listázták. Ezek a menedzserek multiknál dolgoznak külföldön, és befolyásukat elsősorban ott kamatoztatják. Így került a listára a telekommunikációs iparág két ismert képviselője Orbán Anita és Szabó Melinda, vagy a sportruházati óriás, a New Balance márka egyik alelnöke, Wortmann Gabriella is.

A kultúra rangsorban a művészek mellett a tudományok képviselői és közösségformáló szereppel bíró személyiségek is feltűnnek, ezért került az élére Karikó Katalin, a 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett biokémikus kutató, aki a az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztésével nemzetközi hírnévre és befolyásra tett szert. A kultúra lista dobogójának harmadik fokára lépett Ráskó Eszter humorista, pszichológus, vállalkozó, aki új szerepében rádiósként a fél országot ébreszti. Olykor pikírt humorával a magyar közbeszéd aktív alakítója; önálló estjein megnyilvánult már a női szerepekről, a női testről, szexualitásról és az anyaság kérdéséről is.

„Teljesen hitetlen voltam, mert azt gondoltam egy telemarketinges átverés áldozata vagyok. Amíg nem készültek el a képek és az interjú nem gondoltam, hogy ez valóban lehetséges. Már az első 10-ben benne lenni is sokkoló, de Katalintól még kikapni is hatalmas elismerés, mégis bizakodó vagyok, hogy lesz még ebből jobb helyezés is, már dolgozom a vakcinámon” – nyilatkozza Eszter a lista kapcsán.

A média kategória szereplői viszonylag stabilan tartják helyüket az elmúlt években, az élen továbbra is Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója áll, stabil szereplő a listán D.Tóth Kriszta, a WMN online magazin alapítója, míg visszatérőként Várkonyi Andrea, a TV2 igazgatósági tagjaként került be a médiavezetők top tízes listájára.

Az államfői szék mellett a közéleti lista éléről is távozott Novák Katalin, helyét a miniszterelnök felesége Lévai Anikó vette át. Ebben a kategóriában új belépő Pottyondy Edina közéleti influenszer – aki több mint 270 ezer követőt számláló YouTube-csatornájának köszönhetően jelentős befolyással bír a közéletre -, valamint Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke, illetve egy bónusz szereplő Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt.

A legbefolyásosabb magyar nők 2024-es teljes listája a Forbes áprilisi különszámában olvasható.

Fotó: Ráskó Eszter

Csák János miniszter, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója a mai napon átadta L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója munkaviszonyának megszüntető okiratát. A miniszter indoklásában kifejtette, hogy a főigazgató, mivel az intézménytől elvárható jogkövetést elmulasztotta, azt érdemben felhívásra sem teljesítette, olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszonya fenntartását ellehetetlenítette. A Kulturális és Innovációs Minisztérium elismeri L. Simon László korábbi érdemeit a kulturális területen végzett tevékenysége során.

Mint ismeretes, Dúró Dóra Mi Hazánk-os képviselő megpróbálta kitiltatni a kiállításról a 18 év alatti fiatalokat, amit L. Simon László megtagadott arra hivatkozva, hogy a múzeum nem kérhet igazolványt a látogatóktól.

FRISSÍTÉS

L. Simon László Facebook-oldalán a következő nyilatkozatot tette közzé:

Csák János miniszter ma reggel közölte velem, hogy felment a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói pozíciójából, mert álláspontja szerint szabotáltam a gyermekvédelmi törvényt. A döntést tudomásul veszem, azonban elfogadni nem tudom azt. A World Press Photo kiállítás képeinek bemutatásával a múzeum szándékosan semmilyen jogszabályt nem sértett meg.

Ezt maga minisztérium is elismerte korábbi levelében: „Álláspontom szerint szándékos jogsértésre utaló körülmény a Magyar Nemzeti Múzeum részéről nem merül fel (…)”

A minisztériumi közleményben foglaltakkal ellentétben a fenntartó utasítását késlekedés nélkül és maradéktalanul betartottuk, a 18 év alatti korlátozást bevezettük és erről a fenntartót azonnal értesítettük.

Négy gyermekes apaként, nagyszülőként határozottan visszautasítom, hogy gyermekeinket tőlem vagy az általam vezetett intézménytől kellene megvédeni.

Október 28-án jelent meg a hír, hogy a Dúró Dóra által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen Csák János miniszter kérte a Nemzeti Múzeumtól az ún. „gyermekvédelmi” törvény tiszteletben tartását és a kiskorúak kizárását a Nemzetközi Sajtófotó Kiállításról. A Mi Hazánk politikusában felháborodást kiváltó képek egyrészt az LMBTQI emberek elleni erőszakot, másrészt egy, a szexuális és nemi kisebbségek tagjainak otthont adó idősotthon mindennapjait ábrázolják. A Nemzeti Múzeum honlapján a felszólításnak megfelelően már megjelent, hogy a kiállításra 18 éven aluliak nem válthatnak jegyet, vagyis nem csak az érintett fotókat, hanem az egész kiállítást elzárják előlük.

Érthetetlen, miért gondolja ma Magyarországon egy politikus, hogy az LMBTQI erőszakra felhívni a figyelmet – akárcsak egy sajtófotóval – károsan hat bármely gyermek fejlődésére, ha ugyanezt a fenntartást nem érvényesíti a háború borzalmait vagy a kilátástalan szegénységet bemutató képek esetében. A szóbeli és fizikai bántalmazások minden szexuális és nemi kisebbséghez tartozó személy mindennapjának részei, ez alól a 18 év alattiak sem kivételek. Az ő történetük elrejtése tovább erősíti a velük szembeni előítéleteket, stigmatizációt.

A másik kifogásolt tartalom a fülöp-szigeteki Golden Gays idős LMBTQI emberek egymást támogató közösségéről szóló fotósorozat. A képek egy számos nehézséggel, diszkriminalizációval és marginalizációval küzdő közösség mindennapjait mutatják be. A képek üzenete egyértelmű: szükség van a másikért felelősséget vállaló, támogató környezetre a többségi elutasítással szemben. Belelátni ebbe bármi mást rosszindulatú értelmezés. Az LMBTQI fiatalok sokszor elszigetelve érzik magukat közvetlen környezetükben, a homo- és transzfób közegben megkérdőjelezik, vajon lehetnek-e boldogok, és emiatt gyakoribb esetükben a depresszió és az öngyilkos gondolatok megjelenése. A Golden Gays-et bemutató fotók nekik azt üzenik: LMBTQI emberek is élhetnek hosszú, teljes életet. A könyvek és a filmek, sorozatok korlátozása után most újabb ilyen példát vett el tőlük a magyar állam.

A bárkit érő erőszak elítélése és a társadalmi szolidaritás és elfogadás megjelenítése emberi jogi kérdések. Dúró Dóra azonban politikai ügyet csinál belőlük és a saját homo- és transzfób narratívájának közvetítésére használja a tiltakozását, amelynek alapot adhat az ún. „gyermekvédelmi” törvény. Ugyanakkor fontos, hogy a törvény nem a gyermekek érdekét szolgálja: semmi nem igazolja, hogy őket távol kell tartani a szexuális és nemi sokszínűségre vonatkozó tartalmaktól, ezt a magyar Alkotmánybíróság is kimondta már 2010-ben: “Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az a tény, hogy a kiskorúak szocializációjuk során a homoszexualitás elfogadását tükröző jogi szabályozással és várhatóan ennek megfelelő társadalmi magatartással találkoznak, semmiképpen sem minősíthető egész személyiségüket, testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket negatívan érintő, jövőjüket meghatározó kárnak vagy veszélynek.” Az Emberi Jogok Európai Bírósága is számtalan alkalommal hangsúlyozta: tudományosan nem igazolható, hogy a homoszexualitás vagy nemi diverzitás megjelenítése vagy említése károsan hatna a gyermekek fejlődésére, és a gyermekek védelme nem egy szabadkártya az államok kezében, amellyel az ilyen tartalmak cenzúrázását igazolni lehet.

„A cenzúra az LMBTQI fiatalok önértékelését, önegyüttérzését rombolja, ami közvetlenül kockázatot jelent az érintettek lelki egészségére, nem beszélve arról, hogy ez nemcsak számukra, de családtagjaikra és tágabb közösségeikre is jelentős terheket ró. Ahhoz, hogy az LMBTQI fiatalok a képességeik szerint tudjanak fejlődni és kibontakozni a lelki egészségüket megőrizve, a közösség és a társadalom teljes jogú részeként, biztonságban kell érezzék magukat” – mondta el Beda Balázs, a Háttér Társaság Lelki Egészség Programjának vezetője.

A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata a jogsegely@hatter.hu címen várja azon 18 év alatti fiatalok és szüleik jelentkezését, akiket felháborít a Múzeum döntése, és jogi úton lépnének fel az alaptörvény-ellenes korlátozás ellen.