„Ilyen jellegű és nagyságrendű szakmai befektetés ritka a régióban, mint a fehér holló. Ezért is roppant megtisztelő számunkra a Bluerank bizalma. A megerősödött nemzetközi szakmai háttérrel célunk, hogy középtávon a magyar e-kereskedők első számú exportpartnerévé váljunk” – jelentette ki Szabó László, a Growww Digital ügyvezetője.

A Bluerank szakmai befektetőként lép a budapesti digitálismarketing-ügynökségbe, amely így jobban ki tudja szolgálni a régió piacait, kiaknázva a geográfiai szinergiát. Az üzletbővítés mellett tudásátadásban, piacismeretben és szakmai tapasztalatcserében is partnerségre lépnek. Emellett új know-how-k, exkluzív licencek, mint a Google Analytics 360 marketingplatform válnak elérhetővé a Growww Digital számára, hogy növekedési terveit valóra váltsa.

„Az elmúlt hét évben átlagosan 75 százalékos bevételnövekedést értünk el ügyfeleink számára az általunk kezelt marketingcsatornákon. Ezt szeretnénk tovább javítani a megújult és kibővült erőforrásaink révén. Szeretnénk a magyar e-kereskedők legjobb partnere lenni bel- és külföldön egyaránt. Hiszem, hogy a Bluerankkel szövetségben ezt a missziónkat teljesíteni tudjuk” – jelentette ki Szabó László, a cég társalapítója.

Kilép a társalapító Dunder Krisztián

A tulajdonrészek változása érintette a Growww Digital másik társalapítóját, Dunder Krisztiánt is, aki kilép a cégből, mert alkotó emberként úgy érzi, a cégépítésben vállalt szerepe a befektető érkezésével a csúcsára ért. A szakember két évtized online üzletfejlesztési munka után pályát módosít és új kihívásokat keres. A Growww Digital köszöni és elismeri Dunder Krisztiánnak a cég építésében végzett felbecsülhetetlen értékű munkáját, jövőbeni feladataihoz, az előtte álló kihívásokhoz sok sikert kíván!

A kilépő társalapító tulajdonrészét a Bluerank és a menedzsment két tagja, Bitay Zsolt operatív igazgató és Flekács Zoltán performance divízióvezető vásárolta meg, valamint növelte részesedését a társaságban a társalapító Szabó László, aki az ügyvezetői feladatokat is ellátja a jövőben. A tranzakciót több hónap előkészítés előzte meg, melyet M&A tanácsadóként az Absolvo Consulting Kft. és jogi tanácsadóként a Jalsovszky ügyvédi iroda támogatott.

A Growww Digital Magyarország vezető kelet- és közép-európai piacokra specializálódott növekedésvezérelt digitálismarketing-ügynöksége. Jelenleg 9 országban nyújt performance marketing, közösségimédia-, márkakommunikáció-, valamint webanalitikai szolgáltatásokat. A Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ) alapító tagja, melynek küldetése a magyar e-kereskedelem fellendítése és versenyképességének növelése. Honlap: www.growwwdigital.com

A Bluerank a régió egyik legnagyobb független full service digitálismarketing-ügynöksége, amely mintegy 120, tanúsítvánnyal rendelkező online marketing specialistát foglalkoztat. 17 éves fennállása óta mind Lengyelországban, mind a világ egyéb területein több mint 100 vállalatnak nyújtott segítséget (pl. Mitsubishi Motors, Philips, Avon, Tchibo). Számos rangos szakmai tanúsítványt, illetve díjat szerzett, amelyek közül kiemelkednek a European Search Awards elismerései. Honlap: www.bluerank.com

Szabó László online-növekedési szakértő, a Growww Digital kelet- és közép-európai digitálismarketing-ügynökség társalapítója. A Budapest–Pozsony–Prága tengelyen segíti a régióban terjeszkedő cégeket már 15 éve, mialatt több mint 120 sikeres exportprojektben vett részt. Hazai és nemzetközi szakmai konferenciák rendszeres előadója, számos szakmai cikk szerzője.

Sajnos megint covidozni kell – kezdte bevezetőjében Kurucz Péter. Az imént hallottuk Vágyi Eriktől, hogy a kiskereskedelmi forgalom 8,8 százalékkal gyarapodott a pandémia alatt, az e-commerce esetében ez az érték 95 százalék, a növekedést tehát csak ebben a kontextusban lehet értelmezni. A NielsenIQ a fogyasztói viselkedés alapján három fázist különböztetett meg: az első sokk okozta pánik, a karantén és végül a „new normal” időszakát, így a beszélgetés is ezt a hármas felosztást követte.

Az első fázist a NielsenIQ a következő szavakkal jellemzi: járványkamra, pánikvásárlás, kényszerdigitalizáció. Ki hogy látta ezt az időszakot a saját szemszögéből, hogyan viselték a cégek és a fogyasztók az első sokkot?

Dunder Krisztián azt emelte ki, hogy tízből kilenc kereskedő rákapcsolt. Egyetlen olyan cégre emlékszik csak, amely inkább visszafogta magát, mivel nagy értékű árukat adott át személyesen, ami ebben az időszakban nem volt előnyös megoldás. Pánikvásárlást tapasztalt, például a kontaktlencsepiacon ötszörös volt a növekedés, nagyon kelendőnek bizonyultak a hangszerek az otthoni stúdiókhoz, rengeteg kerítésre való belátásgátlót vettek, és harmincszor több macsete fogyott – ez utóbbit senki nem tudta megmagyarázni.

Bíró Pál egy 2018-as McKinsey-kutatásra emlékeztetett, amely Digitális kihívók címmel jelent meg, és azt prognosztizálta, hogy a közép-kelet-európai régió lesz az EU új digitális motorja. Lényegében ez történt, 2020-ban 12,5 százalékkal bővült a magyar digitális gazdaság, a régiós pedig 14 százalékkal. A fél év alatt öt-hat évnyit ugrottunk előre, az internethasználat 60 százalékkal nőtt, 1,1 millió olyan fogyasztó kezdte igénybe venni az online szolgáltatásokat, akinek ez korábban eszébe sem jutott, és ami az időseket illeti, a 65+ korosztály körében is 40 százalékos volt a növekedés mértéke.

Bombera Zsolt azt emelte ki, hogy munkáltatóként meg kellett védeniük az 1600 dolgozójukat. A logisztikai központban a home office nem értelmezhető, többek között egy 20 ezer négyzetméteres raktárt kellett biztonságosan üzemeltetniük, ami sikerült is, másfél év alatt csak három fertőzöttet találtak. A pánikvásárlás itt is megjelent mint jelenség, a fogyasztók mindent vettek, vittek, még ideiglenes ellátási problémák is felmerültek. Nagyon keresett volt minden, aminek az informatikához, az otthoni munkavégzéshez köze van: kamera, billentyűzet, egér, nyomtató. Slágertermék volt a kenyérsütő, a digitális lázmérő és minden otthoni szépészeti eszköz. Áttételesen egy másik termékcsoportra is ráláttak, a telephelyük melletti söröscéghez annyi kamion járt, hogy a MediaMarkt saját járművei sokszor nem tudtak beállni.

A piac összes szereplője számára óriási kihívás volt ez az időszak, hatalmas szervezet- és folyamatfejlesztési munkát kellett végezni, esetenként át kellett állni a több műszakos munkarendre, évekkel későbbre tervezett fejlesztéseket kellett szinte azonnal megvalósítani, de voltak gondok az éllátási lánccal, a külföldről érkező termékek beléptetésével, elvámolásával is. Bíró Pál szerint a kihívásoknak inkább a nagyobb szereplők tudtak megfelelni, a kisebb, kevésbé tőkeerős cégek erejét meghaladta a feladat. Ezt Dunder Krisztián is megerősítette, nekik is voltak olyan partnereik, akik azt kérték, pár hétig fogják vissza a kampányt, mert nem bírják teljesíteni a megrendeléseket.

A karanténban élés idején megmaradt az online iránti érdeklődés, berendezkedtünk az otthoni életre, a kiskereskedelemben hatalmasra duzzadtak a kosárméretek, folyamatosan nőtt a barkács- meg a számítástechnikai szegmens, és kúsztak felfelé az árak is. A kutatásalapú kifejezések gyakoriságának emelkedése az online keresésekben nagyon jellemző, exponenciálisan nőtt a „hogyan süssek kenyeret” típusú keresések száma. Rejtélyes módon a csütörtöki keresési forgalom 80 százalékkal múlta felül a többi napét – a kiskereskedelemben ez a promócióváltások napja, az online-ra még nincs magyarázat.

A korlátozások feloldása után a MediaMarktnál kisebb megtorpanást tapasztaltak. A vevők elvárják az omnichannel szemléletet, visszatértek a boltokba, megoldásokat kerestek, segítséget kértek, ami azt a felismerést is megerősítette, hogy a vásárlóknak egyszerre van szükségük az online és a fizikai áruházak nyújtotta előnyökre és az ezek közötti átjárhatóságra, hogy a lehető legjobb döntést hozhassák meg. Bombera Zsolt példaként említette, hogy idén már áruhitelt is lehetett online felvenni, amihez a banki partner folyamatait kellett az online-ra optimalizálni, de szintén nagyon népszerű a megvett termékek személyes átvételének lehetősége, azaz online vásárlások esetén áruátvételi ponttá váltak az áruházak.

A Growww Digital dashboardja körülbelül 250–300 e-kereskedő adatait mutatja aggregálva, ebből az látszik, hogy nemcsak a keresés volumene nőtt, hanem az átkattintás ára is a duplájára emelkedett – de ezzel arányosan jöttek a vásárlók is, a Shopping Ads alighanem elérte a plafont; a leginstabilabb csatorna viszont a Facebook lett, ahol egy követőt 7 és 150 forint közötti összegért lehetett megszerezni.

A kiskereskedelmi piacot korábban az jellemezte, hogy elmozdult az érdeklődés a prémium termékek irányába, a Covid alatt azonban az alapkategóriák kezdtek erősödni, az impulzusvásárlás pedig teljesen megszűnt. A műszaki termékek esetében is inkább az dominált, hogy amit veszünk, az kielégítse az alapvető igényt. Most, hogy alakul az új norma, ismét nő az érdeklődés a magasabb minőség iránt.

A Google számai azt mutatják, hogy a hazai digitális gazdaság és e-kereskedelem fejlődik, de érzékelhető a piacon két nagy kihívás. Az egyik az, hogy a magyar vállalkozások nem mutatnak igazán nagy hajlandóságot az exportra, a külföldre irányuló reklámtevékenységük a teljes költésük mindössze 15 százalékát teszi ki, míg a cseheknél a 40 százalékát, a lengyeleknél pedig még annál is többet. A másik kihívás az, hogy a hazai piacra irányuló reklámoknak csak a fele jön magyar hirdetőktől, a másik felét külföldről indítják, miközben a csehek 80 százalékban, a románok 75 százalékban kontrollálják a hazai piacukat.

A magyarországi e-kereskedelem gyors növekedése mellett azt is látnunk kell, hogy az FMCG-forgalomnak ez még mindig csupán 1,5 százaléka. Mit tartogat a jövő?

Dunder Krisztián elmondta, ők a cseh piacot tekintik benchmarknak. Ott, a miénkhez hasonló tízmilliós piacon 40 ezer webáruház működik, nálunk 8 ezer. Forgalomban a csehek ötször-hatszor nagyobbak, mint mi, le vagyunk maradva öt-hat évvel, de a Covid miatt talán csak három-néggyel. Ami azonban Csehországban megtörtént, az nálunk is be fog következni.

Bíró Pál abban bízik, hogy a magyar vállalkozók fent említett 15, illetve 50 százalékos teljesítménye relevánsan nőni fog, és egyre több sikeres, új vállalkozás erősíti majd meg a pozícióját itthon és külföldön is.

Bombera Zsolt a verseny és a tisztességes hozzáállás fontosságát hangsúlyozta. „Nem tudjuk, mi lesz jövőre, de azt igen, hogy hova akarunk eljutni” – summázta a közeljövő terveit.

Ebéd és némi networking (megint emberek közt voltunk!) után ismét belemerültünk a munkába. A piac legnagyobb szegmenséről, az FMCG területről Vágyi Erik tartott átfogó előadást. Az új hétköznapi rutin hatásai a kategória trendekre, fenntartható márkaépítés…

Az átfogó trendek után ismét egy konkrét vállalati stratégia megvalósulása. Hogyan tudott haladni – az új, kiszámíthatatlan helyzetben – a dm évtizedes felelősségvállalási stratégiája és legújabb törekvései a körforgásos gazdaságba való hatékonyabb bekapcsolódására? Kanyó Roland avatott be a részletekbe.

A következő kerekasztalban a kereskedelem egyik kiugróan fejlődő szegmensének aktualitásait tekintettük át. Terítéken az e-commerce, akik beszéltek róla (balról jobbra): Kurucz Péter, Dunder Krisztián, Bíró Pál, Bombera Zsolt. 

Mit tegyen Magyarország 2030-ig, hogyan tudunk kilépni a középszerűség csapdájából és befogni Európa fejlettebb gazdaságait? Az Egyensúly Intézet  vízióját Kozák Ákos mutatta be.

Kerekasztal az új kommunikációs környezetről. Az MPRSZ elnöke négy gyakorló szakembert kérdezett. Balról jobbra: Maczelka Márk, van der Wildt Nikolett, Bánhegyi Zsófia,  Bujáki Zsolt, Sztaniszláv András. 

A pandémia alatt a turizmus szenvedte el a legnagyobb károkat, a szektor újragondolását Bódis Gábor mutatta be.

Valódi és inspiráló tudásra van szükség. Valódi tudásra, valódi szakértőktől: smartfluencerektől, mondta Szőke Ágnes, aki kicsit meg is mozgatta a hallgatóságot.

A program legnagyobb részében a nagyvállalatok praxisáról volt szó. Berényi Konrád új szempontot hozott a beszélgetésbe, a kkv szektor problémáit tekintette át.

A pandémia új helyzetet teremtett a munkavégzés világában is. Vannak, akik nagyon várták már az “új normálist” és vannak, akik a visszarendeződés lehetőségeit keresik mindenben. Pethes Barbara insight-specialista elemezte a megváltozott élethelyzetet.

Végül elhangzott néhány gondolat az ügyfélélmény és a márkaélmény kapcsolatáról és a service design alapú márkaépítésről Káli Györgytől.

Délután öt óra körül a konferencia szervezőjének, Szakács László főszerkesztőnek már csak annyi dolga maradt, hogy köszönetet mondjon valamennyi előadónak és résztvevőnek. Sőt, azt is elárulta, honnan származik a Grabowski név. Aki szeretné tudni, jöjjön el a következő Márkaépítésre.

Nagyon reméljük, hogy a következő Márkaépítés konferenciára nem kell megint két évet várni. Sőt, egy egész évet sem, csak néhány hónapot. Mi mindenesetre már készülünk a jövő évi programra, ami pár hónap múlva lesz esedékes. Hamarosan jövünk a dátummal és a további részletekkel!

A napokban napvilágot látott adatok szerint Kínában az offline kiskereskedelem januárban és februárban 20,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg az e-kereskedelem 3% -kal növekedett¹. Az e-kereskedelem erősödése már Magyarországon is tetten érhető.

A koronavírus-járvány hatására számos iparágban brutálisan megnőtt az internetes vásárlások száma, míg másokban drasztikusan visszaesett. Az élelmiszer-házhozszállításra való Google keresések 300–1000 százalékkal nőttek az elmúlt egy hétben. A keresésekkel együtt drasztikusan nőtt a megrendelések száma, amit a webshopok alig győznek teljesíteni. Ezzel szemben például egyes ruházati termékekre való keresések volumene esik², aminek a hatása előbb vagy utóbb a forgalmon is érezhető lesz.

Mindkét helyzet nehéz. A megnőtt forgalom extrém terhelést jelent, a csökkenő forgalom pedig veszteséget okoz, ami működési nehézségeket eredményezhet. Mit tegyünk ebben a nehéz helyzetben?

Racionalizáld a PPC hirdetéseket

Át kell tekinteni a futó hirdetéseket, remarketing kampányokat, automatikus e-mail-sorozatokat, és ami nem releváns, illetve csökkent a hatékonysága, azokat optimalizálni kell. Különösen oda kell figyelni a remarketing kampányokra – tanácsolja Dunder Krisztián digitális üzletfejlesztési szakértő, a Growww Digital ügyvezetője.

Növekedésnél figyelni kell arra, hogy a megnövekedett fizetett kattintások számával együtt nőnek-e a vásárlások is, vagy attól eltérően, alatta vagy felette alakulnak. Ugyanis előfordulhat, hogy a keresések egy része inkább informális, és nem vásárlási célú keresés, így „eléghet” a megnövekedett hirdetési költségek jelentős része.

Ahol drasztikusan csökkent a webáruház forgalma, ott vizsgáljuk meg az okokat és optimalizáljunk, állítsuk le a veszteséges kampányokat. Azonban a saját márkanevünkre mutató hirdetéseket semmilyen formában ne állítsuk le, mert ha a vállalkozás tud teljesíteni, akkor az forgalmat generál. Minél erősebb a márka, annál nagyobbat. Ha a teljesítés nem lehetséges, a márka védelme érdekében a látogatókat egy olyan felületre kell irányítani, ahol információt adhatunk a vásárlóknak.

Alakítsd át a kínálatot

Dunder Krisztián szerint a járvány miatt hirtelen és drasztikusan változnak a felhasználók szokásai, amit követni kell a webshop kínálatának is.

A megnövekedett kereslet maga után vonja a beszerzési és kiszállítási nehézségeket, ezért átfogóan kell megvizsgálni, hogy milyen termékeket hirdet a webáruház. Javasolt a készleten lévő és könnyen beszerezhető termékeket hirdetni, míg háttérbe szorítani a bizonytalan beszerzésű vagy hosszabb átfutási idejű termékeket. Ezzel javítható a hatékonyság és csökkenthető a kiszolgáló személyzet terhelése.

A bajban lévő webáruháznak egy túlélési stratégia lehet, ha a rendkívüli helyzetre tekintettel rendkívüli kínálatot alakít ki olyan termékekből, amire jelenleg megnőtt a kereslet. Ez azért is lehet hatékony, mert a vevőket meg tudjuk szólítani az ideiglenes kínálattal. Természetesen ennek feltétele a megfelelő technológia, infrastruktúra és beszerzési források megléte – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Adj tájékoztatást, hogy mire lehet számítani

Ma, amikor minden bizonytalan, a pontos és korrekt tájékoztatás életbevágó. Kommunikálni kell, hogy kapható-e a termék, tudjuk-e teljesíteni a rendelést és várhatóan mikor szállítjuk ki, várható-e késés a szokásos szállítási időhöz képest. Valamint ma az egyik leggyakrabban ismételt kérdés: fertőtlenítik-e a terméket, milyen intézkedéseket tesz a kereskedő a biztonság érdekében?

Javasolt ezekről a témákról folyamatosan kommunikálni a közösségimédia-felületeken, a weboldalon és a hírlevélben. A tipikusan visszatérő kérdésekre érdemes chatbotot bevetni. Mindezzel csökkenthető az ügyfélszolgálat terhelése, hiszen a webshopok egy része iszonyatosan túl van terhelve, folyamatos válságmenedzselés folyik.

Exkluzív tipp, ha bajban vagy: kapacitásmegosztás

A drasztikus forgalomcsökkenést elszenvedő webáruházaknak kritikus pont a fix költségek moderálása. Erre kínál megoldást a felszabadult kiszolgálói kapacitás megosztása olyan webáruházakkal, akiknél jelentős a terhelés. Ilyen lehet az ügyfélszolgálat kapacitásának megosztása, vagy akár a raktáros, szállító munkatársak átirányítása. Ezzel mindenki nyer: nyernek a munkatársak, mert biztosított a jövedelmük és a munkájuk. Nyer a partner webshop, mert kezelni tudja az átmeneti terhelésnövekedést. Nyerünk mi, mert nem veszítjük el a munkatársakat és csökkentjük a veszteséget – tanácsolja Dunder Krisztián.

Az idén 12. alkalommal megrendezett rangos üzleti versenyre 33 országból 120 ezer vállalkozás nevezett. A Nemzeti Győzteseket a 2753 legkiválóbb nevező közül választotta ki, az üzleti vezetőkből, politikusokból és tudósokból álló független nemzetközi zsűri. A digitális technológia kategória Nemzeti Győztese a Groww Digital lett, így a verseny nemzetközi döntőjében képviselheti Magyarországot. A vállalkozás – a múlt év után – második alkalommal nyerte el a díjat.

„Ez jelentős eredmény, a Growww Digital egy meghatározó szereplő a maga területén. Nemzeti Győztesnek lenni azt jelenti, hogy innovatív, etikus és sikeres, Európa egyik legjobb vállalkozása. Sok sikert kívánunk a Growww Digitalnak az utolsó fordulóban” – mondta Adrian Tripp, az European Business Awards vezérigazgatója.

„A kollégáinkkal megalkottunk egy innovatív ügynökségi modellt, amellyel rövid idő alatt egy hatékonyan működtethető, nemzetközi digitális marketing szolgáltató hálózatot építettünk fel. Ezt az innovációt értékelte a zsűri, ezért különösen örülünk az eredménynek” – mondta Dunder Krisztián, Growww Digital ügyvezetője.

A díj célja, hogy segítse egy erősebb, sikeresebb, innovatív és etikus európai üzleti közösség létrejöttét Európában. A decemberben Varsóban megrendezésre kerülő nemzetközi döntőbe összesen hét vállalkozás jutott tovább Magyarországról.

Az e-kereskedők számára a nagy játékosok belépése előtt a közép-kelet-európai piacok komoly növekedéssel kecsegtetnek.

A magyar és közép-kelet-európai piacok közös jellemzője a fragmentáltság, azaz az eltérő nyelvű és kultúrájú, széttagolt, kis méretű piacok. Emiatt a széttagoltság miatt ezeken a piacokon nehéz terjeszkedni, mert minden országban szinte elölről kell kezdeni az építkezést. „A sok, viszonylag kicsi, egzotikus nyelveket beszélő piac a nagy nemzetközi játékosok számára még nem elég vonzó, így a helyismerettel bíró kisebb cégek egy-két lépéssel a globális óriások elé kerülhetnek” – mondta Dunder Krisztián online üzletfejlesztési szakértő, a Growww Digital ügyvezetője.

Hozzátette: A hazai cégek további előnye, hogy a környező országok többségében találni magyar és helyi nyelven is beszélő munkavállalókat, akik segíthetnek az ügyfélszolgálat és a marketingtevékenység beindításában. A szomszédos országok így tesztpiacnak is kitűnőek.

Egymillárdos küszöb

Az Európai Unió országaiban a logisztikai, számviteli, szerződéskötési keretek már kiépültek. Dunder Krisztián szerint a valódi kihívást a kiszolgálás minőségének biztosítása és a helyi piacokon alkalmazott marketing jelenti.

A hozzávetőleg egymilliárd forintos bevételi határt elérő vagy megközelítő, alulról építkező e-kereskedelmi vállalkozások többsége már legalább fél évtizede a piacon van, beszállítóikkal bizalmi viszonyt ápol, és a növekedés kihívásaival is szembesült korábban, így nehéz meglepetés elé állítani. A technológiai felkészültségük, a marketingismeretük és a know-how is adott ahhoz, hogy kiterjesszék működésüket az ország határain túlra. Dunder Krisztián becslése szerint legalább száz erre kész e-kereskedelmi vállalkozás lehet Magyarországon, akik közül alig néhány lépett külföldi piacokra.

Nyugaton csak óvatosan!

A közelebbi régión túl érdemes lehet Nyugat-Európa irányába is terjeszkedni, ott azonban a szakértő fokozott óvatosságot javasol. Érdemes észben tartani, hogy míg Magyarországon 6.000 webshop működik, addig Csehországban 36.000, Németországban 55.000, az Egyesült Királyságban pedig 100.000-nél is több vállalkozás verseng az online vásárlók kegyeiért. Ráadásul a hirdetési költségek is jelentősebbek: a több szereplő és a magasabb vásárlóerő a német és osztrák piacon például a hazainál 4-5-ször magasabb vevőszerzési költségeket eredményezhet – figyelmeztet a szakértő.

Ahhoz, hogy a termékünk a külpiacon versenyképes legyen, vagy kedvezőbb árakat, vagy egyéb előnyt kell tudnunk nyújtani. Lehetünk gyorsabbak a szállításban, rugalmasabbak a kiszolgálásban, vagy épp kínálhatunk olyan árucikket, ami helyben kereskedelmi korlátozás alá esik. „Általános érvényű javaslat, hogy az új piacokon a könnyű terméktől a nehéz felé kell haladni, minden értelemben – legyen az súly, romlandóság, értékesíthetőség vagy tárolhatóság” – tanácsolja Dunder Krisztián.

A magyar e-kereskedelmi piac 427 milliárd forint, míg az európai 530 milliárd euró az Ecommerce Europe adatai alapján. Így nem meglepő, hogy sikeres hazai cégek – az elektronikai cikkek, állateledelek, kontaktlencsék vagy akár a használt ruhák piacán – sikeresen terjeszkednek külföldön. A külföldi piacok robbanásszerű növekedést eredményezhetnek, hiszen a hazai piac tíz-hússzorosára lépünk. A Growww Digital praxisában előforduló extrém, akár 1000 százalékos növekedések is mind külföldi piacnyitásokhoz kapcsolódnak.

Azonban az erre érett cégeknek érdemes minél előbb meglépni a külföldi piacnyitást, mert a kedvező viszonyok nem tartanak örökké. Egyre több régiós szereplő jelenik meg – elsősorban az FMCG vagy a divat piacán – de ha valaki képes az ügyfélszolgálati és marketingkérdések hatékony megoldására, az még mindig többéves versenyelőnyre tehet szert a nagy szereplőkkel szemben.

Most ünneplitek az első évfordulótokat. Miért volt érdemes belépni az ügynökségi piacra 2013-ban? Nem volt rózsás év, és vidékről, külföldről kis létszámmal kiváltképp nehéznek tűnik nagyot alakítani.

Dunder Krisztián (DK): Mindketten feladtuk a korábbi alkalmazotti létünket, én a Lapcomtól jöttem el még jóval korábban, míg Laci a szlovák piacvezető állásportál, a Profesia online marketinges pozícióját hagyta ott. Úgy éreztük, azok a keretek már nem motiválnak minket, én ráadásul egyszer már voltam vállalkozó, amikor még nem is létezett itthon internet.

Szabó László (SZL): Nem magyarországi vagy szlovákiai, hanem közép-kelet-európai ügynökségként tekintünk magunkra. Ezt egy év után ügyfelekkel is alá tudjuk támasztani: a magyar mellett a cseh, a szlovák és a román piacon futnak kampányaink. Esetemben az országváltásnak nem volt akkora súlya, egyszerűen belefásultam a nagyvállalati munkába. Huszonnyolc évesen feltettem magamnak a kérdést: ha most úgy érzem, hogy ez a közeg visszahúz, mi lesz később?

Mostanában ha valaki egy nagy online cégtől jön el, nagy eséllyel startupot alapít. Ti miért az ügynökségi piacban láttatok fantáziát?

DK: Öt évig dolgoztam tanácsadóként, jellemzően hullámzó intenzitású, a sikereket hosszabb távon visszaigazoló, nagy projekteken. Eközben széles kapcsolati hálóm épült ki, és a tanácsadói feladatok mellett egyre gyakrabban merült fel az igény, hogy a megvalósításban is részt kellene vállalnom. Éreztem, hogy a one-man show hosszabb távon kevés lesz. A mostani a formában gyorsabb sikerekre számíthatunk, több ügyfelet tudunk kiszolgálni, és képesek vagyunk több értéket teremteni.

A startupvilág nem kifejezetten vonzó számunkra. Nemrégiben bukkant fel a közösségi médiában egy Klapka Györgyről szóló régebbi cikk, amelyben valami olyasmit mondott az üzletember, hogy aki pénz nélkül nem tud pénzt csinálni, az pénzzel sem tud. Erről ennyit.

A legtöbb ügynökség a tanácsadói pozicionálásra törekszik. Miért akar egy tanácsadó mégis ügynökség lenni? Az ügynökségi lét ma nem könnyű, szűkebb szakterületeteken, a performance marketing szegmensben sem csak sikerekről hallani.

DK: Performance marketinget jellemzően nem nagyban kezdenek el csinálni, a tevékenység többnyire alulról épül fel, ahogyan esetünkben is, de nem mi vagyunk az első ilyen típusú szereplő a piacon. A forma kevésbé lényeges, a megbízóknak a tudás számít. Amikor az első ügyfeleinket megtaláltam, még nem is létezett a Growww Digital. Az ügynökség egyéves, a Bónusz Brigáddal vagy a Mall-lal azonban már két-három éve együtt dolgozunk.

SZL: Esetünkben az ügynökség alapját az adja, hogy Krisztián nagy kapcsolati hálóval és felépített személyes márkával rendelkező online generalista, én pedig a kezdetek óta performance marketing specialista vagyok. Azt szoktam mondani, hogy aki jó performance marketingben, az jó az online játékokban is. Annak idején nem nyugodtam addig, amíg az Angry Birds minden pályáján meg nem volt a három csillagom.

Ez mit jelent?

SZL: Maximalizmust.

Sokat beszéltek egymásról, ami arra utal, hogy fontos a csapat. Közép-európai pozicionálású cég vagytok, ugyanakkor mindössze hat fővel dolgoztok, akik szétszórtan találhatóak. Hogyan működtethető ez a modell?

DK: Más a motivációs rendszer, a működési modell, mint azon ügynökségek esetében, ahová bejárnak az alkalmazottak. A szakértőink többnyire szabadúszók, vagy mellékállásban, kizárólagos szerződéssel dolgoznak velünk. Velünk együtt hatan vagyunk, és eddig még nem voltunk mindannyian egyszerre egy helyen.

Hogyan lehet így cégkultúrát építeni? Azért az nem mellékes a sikerhez.

DK: A mi munkatársaink nem melegedni akarnak bejárni valahová, hanem napi szintű visszaigazolást kívánnak kapni a munkájuk eredményéről. Őket elsősorban az motiválja, hogy a tehetségüket megmutathatják másoknak, másodsorban pedig a pénz. Később a cégkultúra is biztosan ösztönző erő lehet, de most máshol tartunk, jelenleg kicsit gyorsabban növekszünk, mint azt előzetesen gondoltuk.

SZL: A vállalati kultúrának, a közös értékeknek nem előfeltétele, hogy a munkatársak egyszerre üljenek benn egy irodában 9 és 17 óra között. Esetünkben a legfontosabb közös érték az eredményorientáltság. Ezt várják tőlünk a partnereink, így mi is ezt várjuk a szakértőinktől.

A fentiek jó teljesítményre törekvő, ugyanakkor kevéssé márkázott szolgáltatást írnak le. A nagy ügyfelek azonban – lévén maguk is erős márkák működtetői – vélhetően igénylik a márkakapaszkodókat, amikor szolgáltatók közül kell választaniuk. Magyarán csak kell valamiféle önmegmutatás.

DK: Nem feltétlenül nagy cégekre lövünk, inkább nagy növekedési potenciállal rendelkező digitális projektekre. Egyik ügyfelünk, a Concorde például három-öt év alatt sok pénzt költött az interneten, majd velünk kezdett teljesen új irányú kísérletezésbe. Ma már hét-nyolc nagyobb megbízáson dolgozunk, a legtöbbször mások ajánlottak tovább minket, és sosem merült fel, hogy miért ez a nevünk, vagy miért miskolci a székhelyünk. Kizárólag az eredmények számítanak.

A performance marketing fogalma évek óta velünk van, de még mindig érződik, hogy nem árt magyarázatot fűzni hozzá. Ti mit értetek performance marketing alatt?

DK: Az ügyfél céljaihoz és lehetőségeihez mérten leadeket vagy konverziókat – érdeklődőket vagy vásárlókat – szállítunk. Az, hogy a célokat PPC-, programmatic vagy egyéb eszközökkel érjük el, másodlagos.

SZL: A performance marketingben az a legjobb, hogy itt kevés tere van a mellébeszélésnek. Kijelölünk egy megfelelő teljesítménymutatót, és ahhoz mérten kell szállítani a legjobb eredményt. Gond akkor merül fel, ha rosszul választottuk meg a teljesítménymutatót. Arról, hogy melyek a valóban jó KPI-ok, időnként meg kell győzni az ügyfeleket.

Mennyire edukált az ügyféloldal performance marketing területen? És mennyire van meg a megfelelő méréshez, nyomon követéshez elengedhetetlen bizalom? Nem mindig találkozunk optimista véleményekkel.

SZL: Alapkövetelmény, hogy az ügyfélnek megfelelő webanalitikai rendszere legyen, mert ez az iránytű számunkra, és e nélkül félremehet a közös munka. Az edukáció még mindig nagyon fontos, de sokkal jobban állunk, mint öt éve.

DK: Az ügyfeleinkkel jók a tapasztalataink, tudatosabbak performance-téren, mint a piaci átlag. Azt is látjuk azonban, hogy gondot okoz, ha az anyavállalati „rizsa” határozza meg a KPI-okat. Időről időre előbukkan például a konverziós arány, aminél értelmetlenebbet el sem tudok képzelni, mivel könnyű bármely irányba befolyásolni, csak épp a látogatók minősége lesz változó.

Azt mondjátok, egyre edukáltabbak az ügyfelek. Vannak még fehér foltok?

DK: Meglepő, hogy a remarketingre még mindig rácsodálkoznak. Egyébként nem könnyű lépést tartani az állandó változásokkal, különösen igaz ez a Google vagy a Facebook rendszerére. A napi szintű fejlődés követése a szakértők számára kötelező, az ügyféloldali online marketingesek részéről viszont óriási energiát követel. Szerencsére az ügyfeleinkben megvan a kísérletező szellem, számítanak a javaslatainkra, és ehhez megfelelő büdzsét is rendelnek.

SZL: Vannak olyan területek, amelyekre még mindig túl kevés figyelem jut. Ilyenek az asszisztált konverziók, amelyeket az NBA egyik egykori sztárjátékosával a legkönnyebb szemléltetni. Magic Johnson NBA-rekorder a meccsenkénti asszisztáló passzokat tekintve (11,2 assist/játék). Ha csak a dobott pontjait (utolsó látogatás) vennénk figyelembe, nem tartozna az élvonalba. Az asszisztáló passzainak száma (asszisztáló látogatás) viszont megmagyarázza, miért is volt kora egyik legkiemelkedőbb kosarasa.

Az asszisztált konverziók nagyon fontosak a performance marketingben, ahol a megtérülésen van a hangsúly. Sokan elfeledkeznek arról, hogy a Google Analytics-alapbeállítás a konverzió előtti utolsó látogatás számlájára írja a konverzió teljes értékét. Pedig a látogató a vásárlási döntést a legtöbb esetben több, akár különböző forrású látogatás után hozza meg. Ha például egy hűtőszekrényt veszünk, az adott oldalon történő első látogatásunk organikus Google-keresésből („hűtőszekrény”) származik, a második (AEG amerikai hűtő) fizetett PPC-kampányból, a harmadik, konvertáló látogatás pedig hírlevélből. A Google Anlayticsben ebben az esetben a konverzió a hírlevél mellett jelenik meg.

Ha van egy Magic Johnsonunk (kampányunk) a csapatban, butaság lenne kirúgni csak azért, mert nem ő a befejező ember. Ugyanígy, a kampány kiértékelésekor figyelembe kell venni az asszisztált konverziókat.

Sok szó esik a performance marketingről, ami persze jó hír. A márkaépítés viszont néha még mindig alulértékelt. Performance marketing szakértőkként mennyire hisztek a márkaépítésben?

DK: Ez nem hit, hanem tapasztalat kérdése. Ha erős egy márka, a performance marketing is jobban működik. Nem kérdés, hogy a márkaépítés fontos.