A 2017 óta tartó csökkenő tendencia megállt a születésekben, a tavalyi évben 2019-hez viszonyítva 3%-kal több, 92,233 baba jött világra Magyarországon, Budapestet kivéve, ahol 4%-kal csökkent a születésszám.

forrás: KSH

Minden megyében növekedés figyelhető meg, a dobogó legfelső fokán Tolna megye található, amit Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ, mindenhol 10 százaléknál nagyobb szülésszám-növekménnyel – derül ki a nőgyógyászok közvetítésével is foglalkozó FoglaljOrvost.hu anyák napjára készített hagyományos összegzéséből.

forrás: KSH

A magán nőgyógyászat után ívelt fel a privát szülések száma

A magánszülések száma évről évre növekszik, a tavalyi év ebből a szempontból az eddigi legnagyobb elmozdulást mutatta, az évek óta sztenderd, országos 2%-os arány 2020-ban 3%-ra növekedett. Ennél nagyobb arányú növekedés Budapesten volt tapasztalható, a három budapesti magánszülészeten több mint 2300 csecsemő jött világra. Míg 2017-ben a budapesti szülések 13%-a történt magánklinikán, 2020-ban már 16,7%-os arányt képviselnek az elsősorban a TritonLife Róbert Kórházában vagy a Maternity Magánklinikán született bébik. Kijelenthető, hogy Budapesten minden 6. újszülött magánklinikán sírt fel először.

Budapesten három kórház várja azon családokat, akik nem csak a terhesség gondozását, hanem a szülést is privát keretek között képzelik el, a kínálatot az idei évtől a Duna Medical Center szélesíti. Vidéken pedig a pécsi Da Vinci Magánklinika várja kismamákat, és bár a születésszám itt alacsonyabb, mindenképpen üzenetértékű, hogy az előző évekhez képest másfélszeres növekedést értek el.

forrás: FoglaljOrvost.hu gyűjtés

A magánellátók által közölt adatokból szembetűnő a növekedés. Míg korábban a családok a bizonytalanságok, a paraszolvencia elkerülése érdekében, vagy anyagi lehetőségeiknek köszönhetően választották a magánkórházakat, a 2020-as év több szempontból vízválasztó volt. A pandémia okozta bizonytalanságok, a COVID-ellátásban is résztvevő állami kórházak elkerülésének igyekezete is hajtotta a leendő szülőket a rutinos magánszülészetekre.

Tovább tolódik a budapesti szülész-nőgyógyász piac a privát irányába

Az idei évtől hatályos, az állami és privát egészségügyet jelentősen megváltoztató egészségügyi szolgálati jogviszony, ezen belül is az orvosi másodállások, az összeférhetetlenség korlátozása, valamint a hálapénz kivezetése katalizátora lesz az idei további magánklinikai növekedésnek. A paraszolvencia megszüntetése a kismamákat igen érzékenyen érintette, korlátozva a szabad orvosválasztás lehetőségét, és bár a jogszabály megszületése óta megvan a szándék, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyon belül a szülészet egyedi szabályozást kap, ez még nem történt meg – foglalja össze Straub Fanni, az idén 10 éves magánegészségügyi portál, a FoglaljOrvost.hu alapító vezetője.

forrás: FoglaljOrvost.hu gyűjtés

Korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy Az Anyák az Anyákért Alapítvány és a babamamatudakozo.hu közösen adományt gyűjt az újszülött gyermekkel magára hagyott édesanyákért. Céljuk, hogy a lehető legtöbb olyan egyedülálló édesanyának azonnali segítséget nyújtsanak, akiket szülés után kisbabájukkal otthon nem vár apuka.

Bár nincs még egyetemes megegyezés arról, hogy mit hívunk szuperételeknek, Horváth Kata dietetikus azokat az ételeket, élelmiszereket nevezi így, amelyeknek kiemelkedően magas a vitamin- és ásványianyag-tartalma, ezért egészségesek, egészségmegőrző hatásuk van. Abban az esetben, ha ilyen zöldségekkel, gyümölcsökkel, gabonatermékekkel, alapanyagokkal készítjük el, vagy ezekkel dúsítjuk az ételeinket, már szuperételekről beszélhetünk.

Nem kell a világ végére menni

Nem kell azonban a legkülönlegesebb és legegzotikusabb nevű bogyókat és magokat keresnünk a boltokban, hogy szuperételekre bukkanjunk, elég, ha a konyhánkban vagy a legközelebbi zöldségesnél körülnézünk.  Itt van rögtön például a méz, ami antibakteriális hatású, és értékes tápanyagai révén igen sokrétű táplálkozás-egészségügyi előnyökkel szolgál. Fontos, hogy csak rendszeres, mértéktartó méz fogyasztás esetén érjük ezt el. Ügyeljünk arra, hogy vércukoremelő hatása igen gyors, mely magas kalóriatartalommal párosul. Tudnunk kell, hogy a 40 fok feletti hőmérséklet csökkenti pozitív hatását és ekkor elveszíti aroma és illatanyagait is! Ezért nem javasolt forró teába vagy felolvasztott margarinba keverni süteménykészítés közben!

A szuperételek attól nagyszerűek, hogy hiába magasabb zsírtartalmúak, kedvező zsírsavösszetételüknek köszönhetően a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát csökkentik, ilyen például a len, köles, avokadó, olíva, de azért ezek fogyasztásánál is a mértékletesség és a változatosság javasolt. A gyümölcsök jellemzően alacsony kalóriatartalommal bírnak, ebből az egyik kivétel a superfoodnak nevezhető kékszőlő, mert mint minden szőlőfajta, magas szénhidrátártalmú, ezáltal kalóriatartalmú is. Antioxidáns hatása bizonyított, a benne található rezveratol hatóanyagnak köszönhetően, ami védelmet nyújt a daganatos megbetegedések, az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegségekkel szemben.

Szinte minden szuperétel alapanyagnak megvan a hazai megfelelője, minimális beltartalmi különbséggel. Mandula, mogyoró, paradicsom, köles, lenmag, kék áfonya, alma, torma, csipkebogyó, napraforgó – ezek mind részei lehetnek a kiegyensúlyozott, egészséges étrendnek, ha ezekkel „turbózzuk fel” ételeinket, máris kész a szuperreggelink, ebédünk vagy vacsoránk!

Sőt, ha a helyben termett alapanyagokat vásárolunk, amelyek érett állapotukban kerülnek asztalainkra, elkerülve a hosszabb szállítást, vitamin- és ásványi anyag értékek változását, csökkenését, a belőlük elkészített ételek is szuperebbek lehetnek.

Nem elhanyagolható szempont az ételeink elkésztése sem, hiszen gőzben, vagy serpenyőben, fedő alatt még roppanósra párolt zöldség beltartalmi értéke számunkra a kedvező, ezzel szemben egy nagyon puhára elkészített brokkoli vagy sárgarépa vitamin- és ásványi anyag tartalma, valamint rostjai élettani szempontból már igen csekélyek.

Ételeink színesítésére azonban nyugodtan használhatjuk a külföldről érkező Goji bogyót, Algákat, Chia magot, Gránátalmát, Avokadót, ezek C-vitamin, vas, rost-, értékes flavonoid- és zsírsavtartalma egészségjavító, emésztést segítő, daganatmegelőző hatása, valamint élményt adó színük kedvezőek számunkra.

Léteznek-e szuperitalok?

Szuperitaloknak a sportoláshoz, sportolóknak szánt teljesítményfokozáshoz, hidratáláshoz és izomtömeg növelése érdekében vitaminokkal és ásványi anyagokkal, fehérjével dúsított folyékony termékeket nevezhetjük. Lényeges szempont ezek fogyasztásánál is a mértékletesség. Akár így ünnepek alatt a vörösborok is megkaphatják ezt a jelzőt magas antioxidáns és polifenol tartalmuk miatt. Az alkoholok mérsékelt fogyasztása csökkenti a 2-es típusú diabetes és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, emeli a jó HDL koleszterinszintet, valamint gyulladást és trombózisképződést gátló és inzulinérzékenységet javító hatással bír.

Lehet-e túl sok a túl szuper?

A szervezetünk maximálisan tolerálható vitamin és ásványi anyag szintjei igen magasak, de természetesen azok felhalmozódása a testünkben igen komoly betegségekkel járhat. Nem cél, nem javasolt túlzásokba esni. Nem megfelelő kalcium, magas bevitel esetén, a kalcium az anyagcsere-folyamatban felszívódni vagy valahol hasznosulni képtelen, viszont az érfalakra letapadva érrendszeri betegségeket okozhat. A dietetikusok ajánlják a napi többszöri rostfogyasztást, de a nagyon sok és nem megfelelő összetételű rost akár hasmenést, alacsony folyadékfogyasztás mellett pedig székrekedést okozhat, ami bélcsavarodással járhat.

A multivitamin készítmények és étrendkiegészítők, valamint a szuperételek és szuperitalok együttes fogyasztása csak indokolt, laborlelettel alátámasztott esetben javasolt. Gondolunk itt a várandósság időszakára, egy emelt fizikai munkára, sportolóknál versenyre készülésre, esetleg szellemi terhelésre iskolásoknál vizsgaidőszakban, műtétek utáni gyógyulási, felépülési folyamatoknál.

Az étrendünkre való odafigyelés nem fedi le, nem helyettesíti az egészséges életmódot teljesen, mert abba beletartozik a heti 2x60perc intenzív testmozgást, a megfelelő folyadékfogyasztás és a nyugodt, pihentető 7-8 óra alvás is.

Mindenki válassza ki, találja meg maga számára azt a sportot, amelyben örömét leli, jó kedvre deríti és akár hosszú távon élete része lesz már az Új évben is, és bátran színesítse étrendjét szuperételekkel is!

Mi a szédülés?

Szédüléses panasz lehet a hétköznapi nyelvben a stabilitás érzet megváltozása, a forgó vagy imbolygó jellegű egyensúlyzavar egészen az ájulásérzetig. A szédülés minden korosztályt érinthet, így gyermekeknél is előfordulhat. Az imbolygó bizonytalanságérzés, szédelgés inkább az idősebbeknél jelentkezik.

Megszédültünk, de mitől?

A fül-orr-gégészek azonban inkább a belső fül eredetű forgó jellegű egyensúlyvesztést értik szédülés alatt, ezt leggyakrabban a belsőfülben szabadon lévő kristályok okozzák. Ha ezek a fej hirtelen helyzetváltoztatása miatt elmozdulnak, egyensúlyzavar alakulhat ki, ami kellemetlen, de jóindulatú. Sajnos számos más, komolyabb dolog állhat a szédülés hátterében, például, ha napokon át tart, nagy valószínűséggel gyulladásos megbetegedésre gyanakodhatunk.

Az imbolygó szédülésnek ezer oka lehet, leggyakrabban vérnyomás ingadozása, keringési problémák, érelmeszesedés, nyaki gerinc eltérések, agyi ér rendellenes lefutása, érszűkület, hormonális elváltozások vagy látászavar is közre játszhat a betegség kialakulásában. A súlyos szédülés akár stroke vagy agydaganat első jele is lehet, ezért nagyon fontos orvoshoz fordulni, ha egyensúlyunkkal problémák vannak.

Nem szabad elfelejtkezni a szédülés esetleges lelki hátteréről sem. A stressz nehezen iktatható ki életünkből, de meg lehet tanulni, hogyan kezeljük. A sport, autogén tréning, jóga, zene, esetleg egy jó hobbi mind segíthetnek a gyógyulásban, de előfordul, hogy szakember tud csak megfelelő pszichés támogatást nyújtani. Így a stressz által okozott szédülés és bizonytalanságérzet is pozitívan befolyásolható. A szorongás is járhat egyensúlyzavarral, és a pánikrohamok alatt is tapasztalhatunk szédülést.

Befolyásolhatja a hőség is az egyensúlyunkat. A meleg bárki számára okozhat rossz közérzetet, fokozottabb bizonytalanság érzetet, és az ájulás is gyakoribb. Érdekes tény, hogy a látórendszerből érkező ingerek nagyban befolyásolják egyensúlyunkat és térérzékelésünket, így sötétben romlik az egyensúlyzavar bármely fajtája.

A szédülést sok esetben kísérheti bizonytalan járás, fejfájás, látászavar, füldugulás, hányás, hányinger, pulzusszám változás, kerülhetünk ájuláshoz közeli állapotba és a roham alatti hirtelen fülzúgás, illetve halláscsökkenés vagy egyéb kellemetlen tünet is jelentkezhet.

Ezek után nem meglepő, hogy sokszor nehéz meghatározni, mi is van a szédülés mögött. Az első vizsgáló orvosnak ebben igen nagy szerepe és felelőssége van, hiszen nehéz, de annál fontosabb azt eldönteni, hogy a szédülés hátterében súlyos életveszélyes állapot, vagy kellemetlen, de nem sürgősségi ellátást igénylő betegség áll. Első lépésként enyhébb panaszokkal lehet háziorvoshoz fordulni, de a pontos diagnózis felállítása és a további ellátás fül-orr-gégész, illetve neurológus feladata lesz. Hirtelen fellépő súlyos tünetekkel viszont érdemes a sürgősségi ellátást igénybe venni.

Dr. Miltényi Csilla először arra kérdez rá betegeinél, hogy mióta tart a szédülés, mennyi ideig, forgó vagy imbolygó jellegű, testhelyzet változása befolyásolja-e, járul-e hozzá kísérő tünet. Volt-e valamilyen előzménye az egyensúly problémának, előfordulhat ugyanis, hogy a szédülés egy, a közelmúltban elszenvedett baleset, műtét során tartós fejlógatás vagy hosszabb fogászati kezelés alatti speciális kényelmetlen fejtartás, esetleg belsőfül megbetegedés miatt jelentkezik.

A forgó szédülés esetében az ok határozza meg a kezelést. Az egyszerű szédelgés folyadék, só megfelelő pótlásával, kisebb tornagyakorlatokkal (pl. láb felemelése fekvő helyzetben, nyaktorna, fül-orr-gégész vagy neurológus szakorvostól megtanulható egyensúlyi torna, stb.) javítható.

A szédülés legtöbb fajtája speciális gyakorlatokkal, gyógyszeres kezeléssel, esetleg pszichés támogatással tehát jól kezelhető. Szerencsére nagyon ritka, hogy műtéti beavatkozásra lenne szükség.

Miért ilyen ismeretlen ez a betegség?

Az endometriózis esetében még 15 évvel ezelőtt is igen gyakori diagnózis volt a „krónikus petefészek-gyulladás”. A diagnózis alapját az adta, hogy a betegek időről időre fellángoló alhasi fájdalmakkal küzdöttek, lázuk mégsem volt, ráadásul a laboratóriumi vizsgálatok sem utaltak gyulladásra. A betegek jellemzően antibiotikumokat kaptak, mégsem gyógyultak meg. Ha pedig műtétre került a sor, a sebészek az alhasi szerveket súlyosan összenőve találták. Ma már hála a nagy teljesítményű ultrahanggépeknek sokkal pontosabban meghatározható a fájdalom eredete és okozója.

Miért telnek el mégis hosszú évek a diagnózisig?

Ha a diagnózis felállítását követően visszamenőleg azonosítjuk a panaszokat, még a fejlett egészségügyi kultúrával rendelkező országokban is elszomorító adatokat kapunk. Különböző országok adatait összehasonlítva a betegség kialakulása és a diagnózis között 4–14 év is eltelhet. Ez azonban nem csak az egészségügyi ellátórendszerek hibájából adódik. Mivel a betegség biztos diagnózisa csak műtéti úton nyert anyag szövettani vizsgálatával mondható ki, ezért az olyan páciensek esetében, akiket nem műtöttek meg, inkább csak endometriózis-gyanúról beszélhetünk, nem pedig diagnózisról – hangsúlyozza dr. Szakács Zoltán.

Az endometriózis diagnózisa

A fájdalmak megjelenése, jellege már felveti a betegség lehetőséget, ahogy a véres vizelet esetén is felmerülhet a gyanú. Amennyiben a sejtek a méh és a hüvely közelében helyezkednek el, a betegség akár egy hagyományos nőgyógyászati vizsgálat során is felfedezhető. Gyakran tapintással észlelhető a petefészekben lévő ciszta, a méh megnagyobbodása, tömötté, kötötté válása, a petevezetők vagy a méhet tartó szalagok tömegessé, fájdalmassá válása, de a hüvelyben lévő csomók akár szabad szemmel is felismerhetőek. A legbiztosabb diagnózist egy korszerű, nagyon jó minőségű ultrahangvizsgálat nyújtja. Egy ilyen készülékkel a belek falán, a húgyhólyagban vagy a hashártyán elhelyezkedő néhány milliméteres gócok is kimutathatóvá válnak.

Mi a helyzet a szexszel? És a gyerekvállalással?

Ha az endometriózis a hüvelyfalnál, a méh hüvelyi részénél, a méh hátsó falánál, vagy a hasüreg legmélyebb pontján helyezkedik el, a közösülés kifejezetten fájdalmassá válhat. A betegség mindenképpen megnehezíti a fogantatást, valamint gyakoribb a spontán vetélés is, de nem teszi lehetetlenné a gyerekvállalást. A csak a nemi szervekre lokalizálódó betegség műtéti kezelése után jó eséllyel lehetséges a természetes úton történő fogantatás, de a súlyos eseteknél (pl.: a húgyhólyagra, húgyvezetékre, a belekre is ráterjedő és/vagy súlyos hasi összenövéseket okozó változatnál) javasolt a lombikbébikezelés, mégpedig lehetőség szerint műtétet követően három hónapon belül.

Mi a megoldás?

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan, akár gyógyszeres, akár műtéti módszer, ami biztosan végleges gyógyuláshoz vezetne. A műtéti megoldás minden esetben egyénre szabott, és a legtöbb beteg esetében sajnos több alkalommal meg kell ismételni a beavatkozást. Ha a beteg még fiatal és a gyermekvállalás előtt áll, mindenképpen a szervmegtartó műtét a cél, vagyis lehetőség szerint csak az elváltozást kell kimetszeni. Ha a beteg már idősebb, esetleg nem szeretne szülni, és a betegség a folyamatos fájdalom miatt a mindennapi életvitelét is súlyosan zavarja, felmerülhet a petefészkek és a méh teljes eltávolítása. A műtéti technika fejlődésének köszönhetően a legtöbb műtét napjainkban már minimál invazív sebészeti módszerekkel, vagyis laparoszkópia útján is elvégezhető.

Mit tehetünk ellene?

Sajnos az endometriózis megelőzésére nincs biztos módszer. Azonban az egészséges táplálkozás és a sport elősegíti a megelőzést, illetve a már kialakult betegség esetén is enyhíti a tüneteket. Mivel az endometriózis kialakulását segíti a tüszőhormonok, vagyis az ösztrogének túlsúlya, a cél a túlsúly kialakulásának megelőzése. Továbbá érdemes csökkenteni a koffein- és alkoholbevitelt, valamint ajánlott száműzni az étrendünkből az előre elkészített és tartósított ételek fogyasztását.

Nem is seb? Valószínűleg csak az elváltozás megjelenése alapján terjedt el ez a kifejezés, mivel nincs szó valódi sebről. A méhnyakat belülről fedő sötétvörös nyákot termelő hengerhám türemkedik kifelé, ami a méhszáj felszínét kívülről borító fényes, rózsaszínű laphámtól szemmel láthatóan is jelentősen elkülönül. Ha bővebb hüvelyi folyást, havi vérzések közti teljesen szabálytalan vérezgetéseket, nemi élet utáni vérzést tapasztalunk, nagy valószínűséggel érdemes megnézetni a méhszájunkat szakorvossal. Serdülőkorban gyakori, a menopauza után pedig ritka jelenség.

Mi okozza?

Különböző nemi úton terjedő betegségek, mint például Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma, Herpes, Gonorrhea és szifilisz okozta gyulladás is elősegítheti a kialakulását. Sajnos ez igaz fordítva is, a már meglévő méhszájseb sérülékenysége is fokozott veszélyeztetettséget jelent fertőzésekkel szemben. A rosszul alkalmazott hüvely kezelés sérülés vagy a hüvely normál flórájának felborítása által vezethet seb kialakulásához, de terhesség alatt a hormonális változások miatt is megjelenhet. Az úgynevezett kombinált fogamzásgátlók, amelyek ösztrogént, azaz női nemi hormont is tartalmaznak, szintén fokozhatják a méhszájseb kialakulását. A méhszáj mechanikus irritációja révén is kifejlődhet méhszájseb, például tampon használóknál vagy spirált viselőknél.

Rutin nőgyógyászati vizsgálat során végzett hüvelyi feltárás során már szabad szemmel is látható a méhszájseb. A legspeciálisabb ilyen esetekben kötelezően elvégzendő vizsgálat az úgynevezett kolposcopia, amely során nagyítókészülék segítségével vizsgálják meg a méhszáj felszínén lévő hám esetleges rendellenességeit. Amennyiben addig nem volt ismert a méhszájseb, rákszűrés végzése is indokolt.

Plusz kilók és a nemi egészség

A túlsúly önmagában nem kórok, viszont hormonzavart okozhat. A testünkben lévő zsírszövet ösztrogént képes termelni, ez pedig hozzájárulhat a méhszájseb kifejlődéséhez. Nem elhanyagolható a szerepe a túlzott elhízásnál gyakran gondot okozó megfelelő intim higiénia fenntartásának és a visszatérő fertőzéseknek sem.

Mikor kell műteni?

Ha nem okoz panaszokat a méhszájseb és az évenkénti rákszűrés során sem észlelnek eltérést, nem szükséges a kezelése. Ha viszont állandó hüvelyi folyást vagy vérzést okoz, akkor nagyobb eséllyel kaphatunk el fertőzéseket, mivel a kevésbé ellenálló hám mellett még a hüvely vegyhatása is megváltozik. Ha nem megnyugtató vagy kóros elváltozást mutat a rákszűrés eredménye, akkor kezelés hiányában évek alatt a méhszáj rosszindulatú elváltozása is kialakulhat.

Fagyasztás, égetés, lézerezés

Többféle műtéti típus létezik a méhszájseb kezelésére, lényegük a nem odaillő hám, a méhszájseb roncsolása vagy eltávolítása, amely után a sebre oldalról rákúszik az egészséges laphám. Ez történhet égetéssel, fagyasztással, radiofrekvenciával vagy lézerrel. Fontos, hogy a beavatkozások során szövettani mintavétel nem történik. Amennyiben a méhszájseb mellett a rákszűrés eredménye sem megnyugtató, szükséges mintát is venni.

A leghatékonyabb beavatkozás mindenkinek a személyre szabott kezelés, amely életkortól, panaszaitól, elsősorban a hüvelyi vérzés mértékétől és a rákszűrés eredményétől függ. Például egy fertőzés esetében a megfelelő gyógyszeres kezelést követően a hüvelyflóra helyreállításával is érhetünk el javulást. Viszont amennyiben a rákszűrés eredménye sem megnyugtató, elengedhetetlen a szövettani mintavétel és a műtét, ami általában megszünteti a méhszájsebet is. A legtöbb beavatkozás ambulánsan elvégezhető, minimális kellemetlenséggel és csupán néhány napig tartó, kevés hüvelyi vérzéssel jár.

Miért horkolunk?

Nem szándékosan, az biztos. Alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket – melyek többnyire a lágyszájpad és nyelvcsap környékéről érkeznek – nevezzük horkolásnak. Gyermekeknél is előfordulhat, ilyenkor az orrgaratmandula vagy a torokmandulák megnagyobbodása okozhatja, ez a kettő általában együtt jár, de garat- vagy gégeszűkületet okozó fejlődési rendellenességek is állhatnak a háttérben. Felnőtt korban az orr és a garat betegségei mellett például a reflux is lehet oka a horkolásnak. A felesleges kilók számának növekedése arányosan emeli a horkolás súlyosságának mértékét A kor előrehaladtával, egyre gyakoribb a horkolás, mivel csökken a lágyszájpad szövetének rugalmassága.

Hogyan horkolunk?

Az enyhe változat, amikor a horkolás ritkán és csak átmenetileg jelentkezik. Kevésbé veszélyes, inkább az alvótársat zavarja, és általában szervi elváltozással nem jár. Ha legalább hetente háromszor horkolunk, akkor már középsúlyos állapotról beszélünk, amelyet fontos kivizsgáltatni, mivel nemcsak másnapi álmosságot okozhat, de betegség is állhat a háttérben. A rendszeres, hangos fuldokló horkolás viszont nagyon komoly dolog.  Az alvási apnoénak is nevezett rendellenesség legalább 10 másodperces légzéskimaradással jár és az éjszaka folyamán akár százszor is előfordulhat. Mikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a légvétel erejéig felébreszti az alvót, aki erre másnap nem emlékszik. Mindezt akár százszor is.

Miért káros a horkolás?

Az alvási légzéskimaradással járó horkolás átmeneti vagy tartós egészségkárosodást okozhat. A nyugtalanabb alvás miatt másnap jelentkezhet kialvatlanság, fejfájás, csökkent koncentráció és aluszékonyság, ami igen veszélyes munkavégzés, valamint közlekedés, főként vezetés közben. Bizonyított, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél csökken a teljesítőképesség, a rövid távú memória, a libidó, nő az ingerlékenység, fejfájás, anyagcserezavar és az elhízás. Bizonyított tény, hogy a hangos fuldokló horkolással kísért alvási apnoe növeli az éjszakai szívinfarktus, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot. A szívinfarktus és az agyi katasztrófák tízszeres rizikóval fordulhatnak elő.

Mit tehetünk?

Abban az esetben, amikor gyermeknél a szülő, felnőttnél az alvótárs éjszakai többszöri, tíz másodpercnél hosszabb légzéskimaradást követő hangos fuldokló horkantást észlel, vagy egyedül alvó esetében – aki nem feltétlenül észleli a saját horkolását – másnap reggeli izzadás, fejfájás, napközben aluszékonyság, koncentráció csökkenés, rossz közérzet, memóriazavar, reggeli magas vérnyomás, ritmuszavar jelentkezik, szükséges egy általános orvosi vizsgálat. Ennek során a társbetegségeket és a rizikófaktorokat felmérik, ezután pedig következhet egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés. Bizonytalan esetben otthoni alvásvizsgálat javasolható, melynek során kiderül, hogy van-e szükség komolyabb, úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálatra, amely a legteljesebb diagnózist teszi lehetővé.

Amit magunk is megtehetünk, az például a dohányzásról való leszokás, hiszen a gyulladt légutak és a légszomj is rásegíthet a horkolásra. Az alkoholfogyasztás is növeli a horkolás esélyét, az esti, éjszakai italozás mellékhatásaként a felső légúti izomzat is ellazul, így a lágyszövetek vibrációjaként képződő hangeffektus nő. Az alvási apnoéban szenvedőknél ilyenkor súlyosbodhat az oxigénhiányos állapot. Érdekes, hogy a tejtermékek fogyasztása után egyeseknél orrdugulás lép fel, ilyenkor is gyakoribb a horkolás. A zsíros, fűszeres, nehéz ételek pedig összenyomhatják a gyomorszájat és a rekeszizmot, amitől a levegő útja beszűkül. Segít az oldalfekvés is, létezik néhány házi praktika, de nem léteznek olyan csodaszerek, amelyekkel a horkolást meg lehet szüntetni, ezért érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében. Gyermekeknél például az orrgaratmandula és szükség szerint a torokmandula kivétele segíthet, vagy más, fejlődési rendellenességek plasztikai megoldása akár teljesen meg is szüntetheti a horkolást. Felnőtteknél is számos olyan orrlégzést javító beavatkozás létezik, ami segíti a nyugodt alvást.

Biztató eredményei vannak a különféle rádiófrekvenciás eszközzel vagy lézerrel végzett garatplasztikai műtéteknek is, melyek a horkolás során kialakuló alvási apnoét is megszüntethetik. Fontos azonban, hogy minden horkolás gátló műtéti beavatkozás előtt poliszomnográfiás és alvás alatti endoszkópos vizsgálat szükséges.

Számít, hogy hol van a dudor

A bőr alatt kitapintható csomók szinte a test bármely részén kialakulhatnak, a legtöbb esetben mégis a nyakon, a mellen, a hónaljban és a lágyrészek környékén fordulnak elő. A csomók növekedésének nincs határa, akár dióméretűre is megnőhetnek. Emiatt is fontos, hogy ha észreveszünk egy ilyen dudort, minél hamarabb forduljunk szakemberhez – hangsúlyozza dr. Sipos Péter.

A leggyakrabban előforduló csomók a lipómák, más néven zsírdaganatok. Ezek a jóindulatú elváltozások a test közel bármelyik részén előfordulhatnak. Ezeknél már ritkábbak a dermatofibromák, a bőr kötőszöveti daganatai, amelyek szerencsére szintén jóindulatúak. Egyes daganattípusok csak a nők vagy csak a férfiak körében fordulnak elő: A fiatal nők körében nagyon gyakori a fibroadenoma, az emlő jóindulatú daganata. Férfiaknál pedig előfordulhat a gynecomastia, más néven mellnagyobbodás, amit elhízás, hormonális zavar, de akár egyes gyógyszeres kezelések is okozhatnak.

Az inak betegségei a ganglionok, amelyek a leggyakrabban a csuklóízületben, az ujjak tövénél, az ujjak végpercein, illetve a térd- és bokatájékon fordulnak elő. A lágyékban, a hónaljban és a nyakon megjelenő megnagyobbodott nyirokcsomók egy egyszerű megfázás vagy fertőzés következtében is kialakulhatnak. A többnyire fájdalmatlan csomók a betegség elmúlásával általában visszahúzódnak. Ha duzzanat nem múlik el, mindenképpen szakemberhez kell fordulni, hogy kiszűrjük a limfóma lehetőségét, ami korai felismerés esetén az egyik legjobban gyógyítható rosszindulatú daganattípus.

A fejtető és a lágyrészek gyakori betegsége az atheroma, más néven kásadaganat, ami egy jóindulatú, tömött, tokos, közvetlenül a bőr alatt kialakuló daganat. A legtöbb esetben szőrtüszők közelében alakul ki, amikor a bőr faggyúmirigyeinek kivető nyílását elzárja a termelődő faggyú. Szintén a szőrtüszőkhöz köthető gyulladásos kórkép a hidradenitis, más néven a verejtékmirigy-gyulladás. A név megtévesztő, mert a betegségben a régió verejtékmirigyei csak másodlagosan érintettek. A gyulladás általában az olyan szőrtüszőkben alakul ki, ahol sok a verejtékmirigy, mint a hónalj és az ágyék. A lágyékhajlatban, illetve a köldökben a kis kitüremkedés hátterében előfordulhat egy kisebb sérv is, ha erre gyanakszunk, mindenképpen forduljunk szakemberhez!

Mit tehetünk a csomók kialakulása ellen?

A csomók kialakulását a legtöbb esetben nem tudjuk befolyásolni. A verejtékmirigyek gyulladását a dohányzás mellőzésével, a szőrtüszők gyulladását pedig a pórusok tisztán tartásával lehet megelőzni. A lipómák növekedését fokozhatja a rendszeres irritáció, dörzsölés, nyomás, a ganglionok kialakulását pedig a túlerőltetés. Dr. Sipos Péter felhívta rá a figyelmet, hogy azzal tehetünk a legtöbbet az egészségünkért, ha a csomó felfedezését követően a lehető legrövidebb időn belül felkeresünk egy szakembert. Minél hamarabb kiderül, hogy milyen elváltozásról van szó, annál könnyebb megtalálni a legjobb megoldást.

Hogy zajlik egy műtét?

Bármilyen csomót távolíttatunk is el, minden esetben javasolt a szövettan elvégzése. A műtét során a szakemberek igyekeznek a csomókat egyben eltávolítani. A legtöbb esetben a sebet könnyedén bezárják, ha pedig ez nem lehetséges, akkor plasztikai sebész bevonásával, egy bőrlebennyel lehet befedni a területet.

Mit kell tudni a pilonidiális cisztákról?

A betegségre először a II. világháború idején figyeltek fel, főleg a dzsipvezetők körében alakult ki. A ciszta az avatatlan szemek számára egy csúnya, gennyes pattanásra emlékeztet, ami a betegek hátának alsó részén, a farokcsontnál, a két farpofa találkozásánál alakul ki. Egyes esetekben a cisztának egy vagy több kivezető nyílása van, ilyenkor apró váladékozó sipolyok formájában jelentkezik. Más estekben a ciszta zárt, mert a vastag bőrön keresztül a genny nem képes kitörni, inkább a környező laza fartájéki zsírt beolvasztva terjeszkedik, ami tályog kialakulásához vezet.

A ciszták leggyakrabban a 15 és 35 év közöttieket érintik, és a férfiak körében gyakoribbak. Azoknál, akik többet izzadnak, sűrűbb a szőrzetük, esetleg rendszeresen, rosszul szellőző ruházatot viselnek nagyobb az esélye a ciszta megjelenésének. A hormonális változások is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, emiatt a fiatal felnőtteknél is gyakori ez az elváltozás. Az ülő életmód vagy helyi trauma miatt a szőrszálak nem tudnak a bőrfelszínre törni, a bőr alatti zsírban, a mélyben növekednek. Emellett a szőrtüszőkben faggyút és verejtéket termelő mirigyek nem képesek a bőrfelszínre üríteni, ezért a váladék a kitörni képtelen szőrzettel együtt a mélyben, a bőr alatt csomót képez.

Miért alakul ki a betegség?

A ciszták kialakulásában közrejátszik a hát alsó részére nehezedő fokozott nyomás és a gyakori súrlódás, például abban az esetben, ha valaki sokat ül egy bizonyos pozícióban. Ezzel is magyarázható, hogy a betegség elterjedt a sofőrök körében. A kellemetlen dudor megjelenhet egy károsodott vagy egy benőtt új szőrszál miatt is.

Mikor van szükség a műtétre?

A zárt ciszták miatt kialakuló, tályoggal jelentkező betegség esetén sürgős műtétre van szükség. A szakember különböző módszerekkel felnyithatja, leszívhatja a cisztát. A beavatkozás után a gyógyulás hosszadalmas lehet, 4-6 hétig is elhúzódhat, és a leggyakoribb szövődmény, hogy a ciszta újból megtelhet gennyel és a beavatkozást meg kell ismételni. A sebet a következő hetekben nyitva kezelik, amíg a gyulladás vissza nem húzódik és a seb ki nem tisztul. Dr. Sipos Péter hangsúlyozza, hogy ennek a megelőzésére később, ha már nincs gyulladásban a terület, a bőr alatti tasak kimetszését szokás javasolni.

A tályog gyógyulását követően, vagy amennyiben a páciens még az aktív gyulladást megelőzően fordult szakorvoshoz, az érintett bőrfelület kezelésére több műtéti eljárás is ismert, a vákuumos sebkezeléstől a lézeres ellátásig. A műtétek jellemzően altatásban történnek, hogy a páciensek számára a beavatkozás a lehető legminimálisabb fájdalommal járjon. Kis elváltozás esetén akár a helyi érzéstelenítés is elegendő lehet.

Mi az a toxoplazmózis?

A toxoplazmózis kórokozója világszerte elterjedt, így az emberek nagy hányada már átesett a fertőzésen. A többség rendszerint szennyezett étel, ital fogyasztásával vagy a macskafélék ürülékében található kórokozók által fertőződik meg, melyek belégzéssel juthatnak a szervezetbe, például abban az esetben, ha kiürítjük a macskaalmot. A betegség a legtöbb esetben észrevétlen marad, csupán 10-20 százalékban okoz tüneteket. Súlyosabb fertőzésnél láz, nyirokcsomó-duzzanat, torokfájás jelentkezik, de agyhártyagyulladás is kialakulhat.

Ha terhesség alatt alakul ki a fertőzés, az akár súlyosan károsíthatja a magzat fejlődését. Legrosszabb esetben a betegség vetéléshez, halva születéshez vagy újszülöttkori agyvelőgyulladáshoz vezet. Következménye lehet továbbá az újszülött vízfejűsége, illetve okozhatja a szem ér- és ideghártyájának gyulladását.

Ha babát tervezünk, el kell ajándékoznunk a macskát?

Akinek már volt macskája a terhességet megelőzően, annak érdemes egy vérvizsgálatot végeznie annak megállapítására, hogy átesett-e a fertőzésen. A diagnózis felállításához a vérben termelődött ellenanyagokat mutatják ki. Amennyiben a fertőzés egy korábbi életszakaszban lezajlott, a megfelelő óvintézkedések mellett a macskát nem szükséges elajándékozni. Fontos azonban odafigyelni a gondos takarításra és hogy az ürüléke ne érintkezzen a kismamával. Ha valaki nem esett át a fertőzésen, javasolt új gazdát keresnie a macskának.

A terhesség alatt az immunrendszer legyengülése fogékonnyá teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben. Emiatt nem tanácsos állatokat tartani a hálószobában és egy ágyban aludni a macskával. Az állatokkal való érintkezés után, legyen szó etetésről vagy simogatásról, alapos kézmosás és ruhaváltás ajánlott. Ha a házi kedvenc a terhesség ideje alatt is velünk marad, célszerű gondos bolhairtást végezni nála. Dr. Kovács Ilona arra figyelmeztet, hogy a kismamáknak az óvintézkedések mellett is oda kell figyelnünk bizonyos tünetekre, és azokat tapasztalva minél előbb szakorvoshoz kell fordulniuk. Ilyen tünetek a légúti megbetegedések, a lázas állapot, a nyirokcsomó-duzzanat, a bőrelváltozások, a torokfájás és a torokkaparás.

Ha már megszületett a baba

A három évnél fiatalabb kisgyerekek mellett sem lankadhat a figyelmünk, hiszen a megfelelő higiénés szabályok betartása mellett is kialakulhat egy-egy fertőzés. A kisgyermekek esetében a legtöbb esetben először a légúti tünetek jelentkeznek, elhúzódó köhögés, nátha és tüsszögés. Emellett figyelnünk kell a végtagokon, a nyaki hajlatban és a fül mögött megjelenő kiütésekre, amelyek egyértelműen jelzik egy fertőzés kialakulását. Ügyeljünk arra, hogy az éles, törékeny tárgyakhoz hasonlóan, a macskaalmot és kedvencünk holmiját, játékait is olyan helyre tegyük, ahol a gyermek nem fér hozzá.

Legtöbbször előzménnyel indul a vastagbélrák, ami lehet egy polip is. A daganatos betegségek pontos oka nem ismert, lehet genetikai alapja, egyes családokban halmozódhat a betegség. Az esetek többségében azonban a táplálkozási és környezeti, valamint életmódi tényezőknek van szerepe. Sajnos a magyar társadalomra is jellemző a rostszegény, túlfinomított, kezelt élelmiszerek fogyasztása, ami jelentősen megváltoztatja a bélflórát. Ez nemcsak daganathoz, hanem emésztési zavarokhoz, gyulladásos bélbetegségekhez vezethet. Ehhez jön még hozzá a mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás, mesterséges konzerválószerek, színezékanyagok fogyasztása.

A betegség jellemzően inkább közép- és idősebb korban alakul ki, férfiakat és nőket szinte egyforma arányban érint. Sajnos az is megfigyelhető, hogy egyre fiatalabb korban jelentkeznek már vastagbél elváltozásai. Akiknél a családban előfordult már korábban daganatos vagy gyulladásos bélbetegség, azoknak különösen ajánlott szűrésvizsgálaton részt venni, akár már 20 éves korukban is.

A vastagbélrák sokáig tünetmentes, a szűrővizsgálat jelentősége ezért rendkívül nagy, hiszen gyógyítható szakaszban fedezhető fel a betegség vagy az azt megelőző kockázati állapot. A kialakult daganat a későbbiekben számos, nem speciálisan hasi panaszt okozhat. Ilyenek a székelési szokás megváltozása és a véres széklet. A vastagbélrák minden esetben kezelendő. Ez lehet műtét, de előfordulhat, hogy besugárzásra és/vagy gyógyszeres kezelésre is szükség van. A gyógyulásra korai stádiumban 80 százalék feletti esély lehet.

Mi történik a vizsgálaton?

A szűrővizsgálat első lépése a humán vér vizsgálata a székletben. Ha ennek eredménye negatív, akkor is érdemes évente megismételni. Ha pozitív, akkor vastagbéltükrözésre van szükség. Ez azt jelenti, hogy egy hajlékony eszközzel megvizsgálják a vastagbelet. Szükség esetén mód van szövetminta vételére és bizonyos elváltozások eltávolítására is. Lehetőség van a vizsgálathoz fájdalomcsillapító, görcsoldó, sőt altatószer adására is, így az esetleges kellemetlenségeket a beteg nem érzi. Prof. Dr. Banai János szerint ennek ellenére sajnos az öngondoskodás nem általános. „Az emberek jelentős része mindenféle szűrési lehetőséget elhanyagol. Általában kevéssé hisznek a rosszindulatú daganatok gyógyíthatóságában. Pedig bizonyított tény, hogy a megfelelő időben diagnosztizált betegség nagy eséllyel eredményesen kezelhető.”