Magyarországon még tartanak a rendezvényekre vonatkozó korlátozások: augusztus 15-ig kizárólag szabadtéri rendezvény tartható, szabadtéri rendezvényen azonban nem lehet koncertet tartani, ültetett közönség esetén pedig három üres széket kell kihagyni minden vendég között.Ezen túlmenően sem látszik, hogy a járványhelyzet elmúltával mennyiben változnak a rendezvényekkel kapcsolatos szabályozások és szokások. Mindez a rendezvényszervezés területén jövőt tervező utánpótlásban is kérdéseket vethetnek fel.

A Budapesti Metropolitan Egyetem Dér Csaba Dezső, az egyetem Turizmus és Marketing Intézetének docense által vezetett Marketing Műhelye több mint 400 fő kérdőíves megkérdezésével vizsgálta, hogy milyen mértékben érintette a szakmában jelenleg dolgozókat a koronavírus-járvány, valamint felmérte a rendezvényiparban dolgozók, a területen munkát keresők és a szektor iránt érdeklődők véleményét a szakma jövőjéről a járvány után.

Megszűnt munkahelyek, csökkentett bérek

„Még nem lehet tudni, hogy a rendezvényiparban hányan veszítették el tartósan a munkahelyüket, de nincs olyan cég, amelyik jelenleg változatlan feltételekkel tudja foglalkoztatni alkalmazottait – mondta el Duca Andrea, a HD Group ügyvezető partnere, a Magyar Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége ügynökségi tagozatának vezetője és a Metropolitan Egyetem Kreatív Event Menedzsment szakának óraadó tanára. – Az iparágban mindenhol csökkentek a fizetések, és sok munkáltató fizetés nélküli szabadságra küldött vagy sajnos elbocsátott kollégákat. A rendezvényszervezők elsősorban a tapasztalt munkavállalókat próbálják megtartani, hiszen igen nehéz lenne utánpótlást találniuk, amikor visszaáll a rend. A munkahelyek megtartása most azon múlik, hogy szeptembertől valóban újra dolgozhatunk-e.”

A METU kutatásának eredményei szerint minél idősebb korosztályba tartozik valaki, annál biztosabb a munkahelye és a státusza a rendezvényiparban. Az elbocsátások legnagyobb arányban a Z generációt érintették: a korosztályba tartozó válaszadók 30 százalékát bocsátották el vagy szüneteltetik státuszukat a járványügyi helyzet alatt, 33 százalékuk pedig egyáltalán nem kapott új feladatot ebben az időszakban. Az Y generációban az elbocsátások aránya 15 százalék, az X generációsok körében pedig már csak 5 százalék. Az összes válaszadó többsége (56%) kapott valamilyen feladatot ebben az időszakban, a három korosztályban együtt a megkérdezettek 14 százalékát bocsátották el vagy szüneteltetik státuszát.

Az ügynökségi alkalmazottak helyzete változott a legkedvezőtlenebben: közel felük (46%) csökkentett bérrel, de változatlan óraszámban dolgozik, 54 százalékuknak pedig a munkaideje is csökkent. A szabadúszó válaszadók fele szintén csökkentett óraszámban végzi tevékenységét. A saját vállalkozást vezetők 44 százaléka nyilatkozta, hogy a feladatok mennyisége nem változott, szintén 44 százalékuknak azonban teljesen leállt a vállalkozása. A multinacionális vállalatoknál dolgozók 40 százalékának nem változott sem a fizetése, sem a munkaideje, 30 százalékukat csökkentett óraszámban foglalkoztatják, a maradék 30 százalék pedig csökkentett bérrel, de azonos óraszámban dolgozik.

Online rendezvények

A legtöbb rendezvényszervező cég online felületre terelte tevékenységét a járvány alatt: elindultak a hibrid események, ahol az előadók online jelentkeznek be, és interaktív felületen kezelik a közönség kérdéseit és kommentjeit. „Egy rendezvényszervező cég online is képes márkaélményt nyújtani, de a szakma elsősorban azokon az eseményeken dolgozott tovább, melyeket a remények szerint a járványveszély elmúltával meg tudnak valósítani. Sokan ingyenes online konferenciát és kurzust indítottak – ők arra számítanak, hogy az így megszerzett ismertség később valódi bevételt jelenthet” – mondta el Duca Andrea.

A METU kutatása alapján a szakma többsége (67,5%) gondolja, hogy az online rendezvényeknek a járvány után is lesz létjogosultsága, a válaszadók harmada (32%) – elsősorban az X és az Y generáció – szerint azonban ez csak átmeneti fellendülés, és az online rendezvények nem maradnak hosszú távon velünk. A válaszadók fele gondolja úgy, hogy az online rendezvények a későbbiekben önálló szakágat képviselnek, a megkérdezettek fele szerint pedig nem önállósodik a terület.

Kérdőjelek a piacon

„A rendezvényszervező cégek számára az a legaggasztóbb, hogy a rendszerből most kiesők könnyen pályaelhagyókká válhatnak. Nehezen lesz visszacsábítható, aki most csak nagyvállalatnál, egy másik területen talál munkát. Egy rendezvény önálló megszervezéséhez egy projektmenedzsernek legalább három év intenzív szakmai gyakorlatra van szükség, ennyi idő alatt tudunk egy új generációt integrálni a rendszereinkbe” – mondta el Duca Andrea.

A márciusban egyik napról a másikra törölt rendezvények számos jogi és szakmai kérdést is felvetettek. „A rendezvényes szerződések több ponton sérülékenyeknek bizonyultak, a biztosítók nem fizettek a cégeknek, ezért ebben az időszakban sok múlt az ügyfelek személyes jóindulatán – tette hozzá Duca Andrea. – A szakma nagy problémája, hogy a rendezvényeket jellemzően utólag fizetik ki a nagyvállalatok, miközben a munka 75-80 százalékát a rendezvényszervező cégek már az esemény előtt elvégzik. Így tulajdonképpen előfinanszírozzák a nagyobb eseményeket, ami eddig csak drága faktoring konstrukciókkal vagy forgóeszközhitelekkel volt megoldható. A járvány után az ügynökségeknek és szolgáltatóknak nem lesz forrása az előfinanszírozásra, a megoldás ezért nagyvállalati oldalról kell hogy érkezzen.”

Visszatérés a járvány után

A megkérdezett pályakezdő rendezvényszervezők szerint növeli majd a keresletet a rendezvények iránt az, hogy az emberek kicsit megtapasztalták, milyen események nélkül élni: 63 százalékuk szerint a jövőben még szívesebben mennek majd az emberek 500 főnél nagyobb rendezvényekre. „A személyes márkaélmény kulcsfontosságú a vállalatok számára, a rendezvények pedig a kommunikációs stratégia fontos elemei. Arra számítunk, hogy a rendezvények jelentősége a járvány után sem csökken majd” – tette hozzá Duca Andrea.

A METU kérdőívének válaszadói szerint a korlátozás feloldása után is fontosak maradnak bizonyos biztonsági intézkedések a rendezvényeken. A válaszadók négyötöde fontosnak tartaná, ha megmaradnának a kézfertőtlenítő pontok, és a rendszeres fertőtlenítő takarítás is. Fontos szempontnak bizonyult az ülő rendezvények esetén a széktávolságok növelése (46%) és a szabad levegő (64%). A válaszadók szerint szintén hosszabb ideig velünk maradhat biztonsági intézkedésként a személyzet számára kötelező szájmaszk és kesztyű: csupán 7,5 százalékuk gondolja úgy, hogy ezek feleslegesek.

Duca Andrea hozzátette: a Magyar Rendezvényszervezők és –szolgáltatók Szövetsége átfogó iparági ajánlást adott ki Kiállítások, konferenciák, üzleti rendezvények újraindítására vonatkozó szakmai ajánlás a COVID-19 járvány utáni biztonságos rendezvényekért címmel, amely a járvány utáni biztonsági protokoll alapja lehet. „A rendezvényszervezés békésebb időkben is magas fokú rugalmasságot és kreativitást igényel. Az iparág meg fogja találni a módját annak, hogy biztonságosan tudjon újra élményt nyújtani a vendégeknek.”

A rendezvényipar multidiszciplináris terület, résztvevői néha párhuzamosan egyéb területeken is dolgoznak: kommunikációs szakemberek, technikai és IT-szakértők, gasztronómiával foglalkozók és művészek is résztvevői egy-egy komplex rendezvénynek. A Magyar Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének 130 tagja 2019-ben több mint 250 milliárd Ft összforgalmat bonyolított le, a becslések szerint a teljes hazai rendezvényipar – a fesztiválokkal együtt – pedig összesen 1000 milliárd Ft forgalmat tett ki.

A tavalyi év után immár másodszor megjelenő kiadvány fő üzenete, hogy a vezető cégek igyekeznek a világon középpontba helyezni a fogyasztóikat: közhelynek tűnhet, mégis forradalmi szemléletváltást hoz a cégek életébe, és átalakítja azt, ahogy a márkák kommunikálnak. Hogy miért? Mert megszoktuk, hogy kampányokban, tv-spotban, bannerekben, posztokban gondolkodunk, pedig a másik oldalon a vevők fejében mindez másképp áll össze. Soha még nem volt ennyire a felhasználók kezében a kontroll: releváns, azonnali, kizökkentés nélküli márkaélményt akarnak megélni csatornáktól függetlenül, 0–24 órában. Felmérések szerint ezek az élmények legmeghatározóbbak a vásárlási döntéseknél, és a fogyasztók közel fele továbbáll, ha a márka nem a személyre szabott igényeire reflektál. Hogyan tudnak a márkák reagálni ezekre a változásokra? Miért kell foglalkozni a munkavállalói márkaépítéssel és az ügyfélélménnyel? Milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésre?

„A Branding 2018-ban arra vállalkoztunk, hogy szerzőtársainkkal áttekintjük a márkaépítésre nagy hatást gyakorló trendeket és az ezekre reagáló márkastratégiai irányokat. Kiemelten foglalkozunk az ügyfélélmény területével, márkaélményre gyakorolt hatásával. Hiszünk abban, hogy a koherens márkaélményhez szükség van az elégedett és elkötelezett munkatársakra: bemutatjuk a munkáltatói márkaépítés külső brandre gyakorolt hatását és pár hazai jó gyakorlatot is” – mondta Duca Andrea, a kiadvány társfőszerkesztője.

A kiadványban azt az eszköztárat is bemutatják, mely a bizonytalan, folyton változó üzleti, társadalmi, technológiai trendek közepette is releváns stratégiát segít kidolgozni és folyamatosan frissíteni. Káli György, a kiadvány másik társfőszerkesztője szerint „a design gondolkodás és azon belül a service design a fogyasztóközpontú tervezés népszerű módszerévé vált, melyet egyre szélesebb körben használnak itthon is”. A fogalmi bevezető mellett a Branding 2018 whitepaper áttekinti az új márkaélmény tervezés módszerének a hagyományos marketingtervezéstől való különbözőségét, újdonságát, másrészt azokat a belépési pontokat, ahol egy-egy szervezet be tudja építeni az életébe a dizájnszemléletet és -módszereket.

Dr. László Géza – aki a kiadványsorozatot 2017-ben megálmodta és elindította – véleménye, hogy „a telekommunikációs vagy az energetikai szektorban a szakemberek időről időre összeállnak és a legfrissebb technológiai vagy szabályozási trendeket megpróbálják közérthetően megfogalmazni. Különböző díjazási rendszerekkel és kutatásokkal foglalkozó cégcsoportjuk fontosnak tartotta, hogy a márkaépítéssel kapcsolatban is elinduljon egy ilyen közös gondolkodás Magyarországon. Az idei évben a háttérmunkában szövetségesre is találtak, így immár két csapat – a Superbrands Magyarország és HD Group – biztosította a feltételeket ahhoz, hogy a szakmai kiadvány létrejöjjön és betöltse feladatát.”

A kiadvány ingyenesen elérhető az alábbi linken.

A márkakommunikáció az élményalapú, személyes tapasztalatok létrehozására koncentrál. Az így létrejövő digitális tartalmak aztán több csatornán, ezek közül is hangsúlyosan a saját és a célcsoport social média felületein építik tovább a márkát.

Ezt azonosítja 2017 legfontosabb kommunikációs piaci trendjeként Duca Andrea, a HD Group Kommunikációs Ügynökség ügyvezető partnere.

A személyes márkaélményre épített 2017-es marketingstratégiáknak már jól látható jelei vannak a hazai piacon. A kedvező piaci trend oka a megváltozott fogyasztói attitűdben keresendő, amely a márkával kialakított érzelmi kapcsolatra építi a vásárlást, a lojalitást, az ajánlást. Egy különleges élmény – az érezni, kipróbálni, élvezni hármasa – amellett, hogy támogatja a márkával történő azonosulást, forrást jelent a résztvevők számára saját fotó- vagy videótartalom létrehozásához és megosztásához, így multiplikálódik kedvező hatása a fogyasztói közösségimédia-felületeken.

A célcsoport-specifikus, minőségi tartalom továbbra is kulcsfontosságú marad a fogyasztói elköteleződés kialakulásában. Az Adweek felmérése szerint a megkérdezettek 85%-a a fogyasztók által készített vizuális tartalmat jóval hatásosabbnak tartja, mint a márkafotót, vagy -videót. Ez az oka annak, hogy a márkák egyre nagyobb arányban integrálják a résztvevők által készített tartalmakat az event marketing stratégiájukba.

„Az Event Track felméréséből már 2016-ban világossá vált, hogy a vásárlók 72%-a pozitívan látja azt a márkát, amely élmény alapú eventeken keresztül kommunikál, és 98%-uk készít az eseményeken digitális, vagy social tartalmat, amit 100 százalékban meg is oszt a felületein” – hangsúlyozta Duca Andrea. A digitális tartalmak közül 2017-ben a videók fogják uralni a terepet, mivel rövid, könnyen emészthető, informális tartalmat jelentenek, amelynek előállítása széles tömegek számára vált technológiailag egyszerűvé. Egy, a Ciscoáltal publikált tanulmány szerint a videotartalom a teljes mobil adatforgalom kétharmadát fogja kitenni 2020-ra.

„Az alkalmazott digitális technológiai megoldások lényege, hogy fokozzák – hatásában, maradandóságában – a személyes élményeket, és ezen keresztül növelik a kommunikáció hatékonyágát. Ez különösen azon célcsoportok elérésekor kap hangsúlyt, akik már a digitális világba születtek, vagyis őket nehezebb lesz „elkápráztatni”. Tudunk-e ennek a generációnak
is ’wow” élményt létrehozni? Számos márka számára lesz kulcskérdés 2017-ben” – emelte ki a HD Group ügyvezető partnere.

A megfelelő digitális tartalom kialakításánál arra is érdemes odafigyelni, hogy az esemény a különböző vállalatméreteknél milyen üzleti célokat szolgál. Az Eventbrite által végzett kutatás szerint a nagyvállalati kommunikációban az event a legnagyobb szerepet a networkingben, a kapcsolatépítésben tölti be a válaszadók 45%-a szerint, általános márkaismertség növelésére a válaszadók 40%-a használja, a kis- és középvállalatok viszont még mindig elsősorban a leadgenerálásban látják az eseménymarketing szerepét. A felmérés arra is kiterjed, hogy mi alakítja 2017-ben a rendezvények tartalmát: a válaszadók 48%-a szerint az új technológiák, 46%-uk szerint pedig az ügyfélközpontúság lesz a fókuszban. Az eventeken használt digitális technológiák közül a social média vezeti a listát 98%-os jelenléttel, emellett a mobilra letölthető event applikációk (78%) további térnyerésére lehet számítani, miközben alacsony bázisról meglepő növekedést prognosztizálnak a drónok (30%) elterjedésének is.

A HD Group ügynökség ügyvezető partnereként Duca Andrea irányítja ezentúl a teljes BTL területet, míg Urbán Zsolt a csoporthoz tartozó 1080p reklám- és médiaügynökségnél lesz head of creative department.

„Hiszünk abban, hogy a HD Group attól tud ilyen sikeres lenni a piacon, hogy a mi csapatunkban mindenki azt csinálja, amiben a legjobb. Az én erősségem a gazdaságilag stabil, nemzetközi szinten is versenyképes vállalati struktúra kialakítása és működtetése. Az ügynökségcsoporton belül eddig is maximálisan kihasználtuk az egymást kiegészítő kompetenciákat, és ezen az alapon fogunk a jövőben – az új struktúrából adódóan terveink szerint még hatékonyabban – együttműködni” – hangsúlyozta Duca Andrea ügyvezető partner. Hozzátette: „amellett, hogy a nagy márkákkal sikerült fenntartani, sőt tovább építeni a partnerkapcsolatokat, a cégcsoport árbevételében a külföldi megrendelések aránya elérte a 10%-ot, ami a hazai piacon egyedülállóan magasnak számít.”

Urbán Zsolt kiemelte: „A kreatív és marketingkommunikációs iparágban mindig az alkotás, az új dolgok életre hívása volt számomra elsősorban vonzó. Az elmúlt években sajnos pont arra volt kevesebb időm, ami miatt ezt a hivatást választottam, a márkák és az emberek. Mindig is nagyon szerettem a csapattal együtt gondolkozni, partnereinkkel szakmai érvelést folytatni; látni egy-egy munkának a kezdetét, megvalósulását és eredményét. Éppen ezért úgy döntöttünk a menedzsmenttel és a tulajdonostársaimmal közösen, hogy olyan feladatkört töltök be ezentúl, amelyben tisztán azzal foglalkozhatok, amiben talán a legjobb vagyok. Az új feladatköröm a Dévényi Balázs ügyvezető partner által irányított 1080p kreatív és ügyfélkapcsolati részlegének irányítása, amely egyrészt saját ügyfeleket kezel, másrészt pedig támogatja a HD Group BTL területeit. A döntéshez nyilván hozzájárult a Magyar Reklámszövetségben betöltött pozícióm is. Hiszem, hogy a változással tovább tudjuk emelni a kreatív és ügyfélkapcsolati szintet, amely egyértelműen az ügyfeleink érdekeit szolgálja.”

A cégcsoporton belül a tulajdonosi szerkezet változatlan marad.

A márkakommunikáció az élményalapú, személyes tapasztalatok létrehozására koncentrál. Az így létrejövő digitális tartalmak aztán több csatornán, ezek közül is hangsúlyosan a saját és a célcsoport social média felületein építik tovább a márkát.

Ezt azonosítja 2017 legfontosabb kommunikációs piaci trendjeként Duca Andrea, a HD Group Kommunikációs Ügynökség ügyvezető partnere.

A személyes márkaélményre épített 2017-es marketingstratégiáknak már jól látható jelei vannak a hazai piacon. A kedvező piaci trend oka a megváltozott fogyasztói attitűdben keresendő, amely a márkával kialakított érzelmi kapcsolatra építi a vásárlást, a lojalitást, az ajánlást. Egy különleges élmény – az érezni, kipróbálni, élvezni hármasa – amellett, hogy támogatja a márkával történő azonosulást, forrást jelent a résztvevők számára saját fotó- vagy videótartalom létrehozásához és megosztásához, így multiplikálódik kedvező hatása a fogyasztói közösségimédia-felületeken.

A célcsoport-specifikus, minőségi tartalom továbbra is kulcsfontosságú marad a fogyasztói elköteleződés kialakulásában. Az Adweek felmérése szerint a megkérdezettek 85%-a a fogyasztók által készített vizuális tartalmat jóval hatásosabbnak tartja, mint a márkafotót, vagy -videót. Ez az oka annak, hogy a márkák egyre nagyobb arányban integrálják a résztvevők által készített tartalmakat az event marketing stratégiájukba.

„Az Event Track felméréséből már 2016-ban világossá vált, hogy a vásárlók 72%-a pozitívan látja azt a márkát, amely élmény alapú eventeken keresztül kommunikál, és 98%-uk készít az eseményeken digitális, vagy social tartalmat, amit 100 százalékban meg is oszt a felületein” – hangsúlyozta Duca Andrea. A digitális tartalmak közül 2017-ben a videók fogják uralni a terepet, mivel rövid, könnyen emészthető, informális tartalmat jelentenek, amelynek előállítása széles tömegek számára vált technológiailag egyszerűvé. Egy, a Ciscoáltal publikált tanulmány szerint a videotartalom a teljes mobil adatforgalom kétharmadát fogja kitenni 2020-ra.

„Az alkalmazott digitális technológiai megoldások lényege, hogy fokozzák – hatásában, maradandóságában – a személyes élményeket, és ezen keresztül növelik a kommunikáció hatékonyágát. Ez különösen azon célcsoportok elérésekor kap hangsúlyt, akik már a digitális világba születtek, vagyis őket nehezebb lesz „elkápráztatni”. Tudunk-e ennek a generációnak
is ’wow” élményt létrehozni? Számos márka számára lesz kulcskérdés 2017-ben” – emelte ki a HD Group ügyvezető partnere.

A megfelelő digitális tartalom kialakításánál arra is érdemes odafigyelni, hogy az esemény a különböző vállalatméreteknél milyen üzleti célokat szolgál. Az Eventbrite által végzett kutatás szerint a nagyvállalati kommunikációban az event a legnagyobb szerepet a networkingben, a kapcsolatépítésben tölti be a válaszadók 45%-a szerint, általános márkaismertség növelésére a válaszadók 40%-a használja, a kis- és középvállalatok viszont még mindig elsősorban a leadgenerálásban látják az eseménymarketing szerepét. A felmérés arra is kiterjed, hogy mi alakítja 2017-ben a rendezvények tartalmát: a válaszadók 48%-a szerint az új technológiák, 46%-uk szerint pedig az ügyfélközpontúság lesz a fókuszban. Az eventeken használt digitális technológiák közül a social média vezeti a listát 98%-os jelenléttel, emellett a mobilra letölthető event applikációk (78%) további térnyerésére lehet számítani, miközben alacsony bázisról meglepő növekedést prognosztizálnak a drónok (30%) elterjedésének is.

Az ügynökségcsoport rendezvényszervező és promóciós bevétele a 2014. évi duplázást követően 2015-ben rekordot ért el, megközelítve a nettó egymilliárd forintot.

„Az elmúlt két évben régi vágyunk teljesült azzal, hogy kiléptünk a nemzetközi piacra, rendezvényekkel és promóciókkal voltunk jelen Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában, és egyre több regionális megkeresésünk van. Büszkék vagyunk a bővülő ügyfélkörünk bizalmára és a tapasztalt, tehetséges stabil szakmai csapatunkra, amelyhez elismert szakértőként csatlakozott Szilvi. Közös célunk, hogy az elmúlt évek lendülete tovább erősödjön és a közép- kelet európai régióban szakmailag meghatározó ügynökséggé váljunk” – mondta Duca Andrea, a HD Group ügyvezető partnere.

Orbán Szilvia szakmai gyakorlatát az Egyesült Államokban, Phoenixben végezte. Karrierjét a BGF KVIF Tourism and Hotel Management szakának elvégzése után az Accor-Pannonia Hotels Zrt. Központi Értékesítésén kezdte 2005-ben, mint MICE Coordinator. Innen nagyjából a próbaidő leteltével MICE Key Account Manageri pozícióba lépett elő és a következő 3,5 évre főbb feladatai az aktív sales és a rendezvények körül forogtak. Felelős volt többek között a csoporthoz tartozó 19 szálloda nemzetközi értékesítéséért. 2008-ban sikeresen pályázott a Novotel Budapest City és Budapest Kongresszusi Központ értékesítési és marketingigazgatói pozíciójára, ahol egy 10 fős értékesítési csapatot vezetett, illetve felelős volt a szálloda teljes értékesítési és marketing feladataiért. 2009–2010 között egy évre elszerződött a Hungexpora, értékesítési és marketing igazgatói pozícióba, ahol felépítette a vendégrendezvényekre szakosodott csapatot.

2010-ben ismételten visszatért a Novotel Budapest City és Budapest Kongresszusi Központ értékesítési és marketingigazgatói pozíciójába, ahol egészen 2015 évvégig tevékenykedett.

„Nagy szerepet játszott a döntésemben az is, hogy egyre több nemzetközi megbízással bír az ügynökség; már régi vágyam, hogy szaktudásomat külföldön is kamatoztathassam” – mondta el új pozíciója kapcsán Orbán Szilvia.