Az esős időjárás ugyan kissé hektikussá tette a felkészülést, viszont a végeredmény egy olyan látványvilág, amely alapjaiban megváltoztathatja a Formula-1 nézői élményét. A frissen közzétett videón megtekinthető a világ első megszakítás nélküli FPV-felvétele, amelyet egy olyan kézi vezérlésű, egyedi építésű drónnal, a Red Bull Drone 1-nal készítettek, amelyet kifejezetten arra a kihívásra terveztek, hogy több mint 300 km/órás sebességgel lépést tartson a világbajnok legújabb versenyautójával.

Max Verstappent lenyűgözte a technológia: „Nem tudtam, hogy vezetés közben követett engem, és néhány helyen nagyon közel volt hozzám, szóval nagyon jó látni a felvételt.”

Shaggy és a fejlesztők hatalmas potenciált látnak a drón kamera technológiájában – az eszközre még további tesztelések várnak, hogy kiváló minőségű live streamre is használhassák. „Nagyon klassz lenne, ha egy drón fedezhetné a teljes pályát az élő versenyeken, de talán a jövőben még több drónt is használhatunk majd. Ki tudja?” – tette hozzá Hogenbirk.

Anatolij Antonov az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárával, Karen Donfrieddel folytatott mintegy félórás megbeszélést, ami után úgy fogalmazott, hogy számára konstruktívnak tűnt az egyeztetés, amelynek során az amerikai fél is elmondta aggályait.

„Jobban szeretnénk nem teremteni olyan helyzetet, amely nem szándékolt összeütközéseket és nem szándékolt incidenseket eredményez” – mondta az orosz diplomata. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az övezetet, ahol az incidens történt, különleges katonai műveleti zónává minősítette, és annak elkerülését kérte. (Oroszország saját részének tekinti a 2014-ben megszállt  Krímet, és különleges katonai műveletnek nevezi az Ukrajna elleni háborút – a szerk.) 

Az orosz védelmi minisztérium kedden tagadta, hogy vadászgépei érintkezésbe kerültek az amerikai katonai drónnal, amely aznap a Fekete-tengerbe zuhant.

A moszkvai tárca elismerte, hogy két vadászgépe feltartóztatott egy amerikai drónt a Fekete-tenger felett, de azt állította, hogy nem nyitottak rá tüzet, és nem kerültek érintkezésbe vele.

„Egy heves manőver következtében az MQ-9 típusú drón szabadesésbe kezdett, veszített magasságából, és a vízfelszínnek ütközött” – közölte az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az orosz harci gépek nem ütköztek a drónnal, és nem ők okozták annak zuhanását.

Az orosz minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és az „az Oroszoroszági Föderáció határai felé” haladt.

A Fehér Ház szerint a közelmúltban többször is előfordult, hogy az orosz légierő amerikai légieszközt fogott be, kedden ugyanakkor első alkalommal történt fizikai ütközés. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora keddi tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Fekete-tenger fölött történt incidenshez hasonlók történtek az elmúlt hetekben is, a mostani eset ugyanakkor a „veszélyessége és szakszerűtlen végrehajtása miatt” említésre érdemes.

John Kirby hozzátette, hogy a művelet orosz részről meggondolatlan volt, ami egy amerikai pilóta nélküli repülő elvesztéséhez vezetett. Hangsúlyozta, hogy az amerikai drón nemzetközi vizek fölött rutinrepülést hajtott végre és senkire nem jelentett kockázatot.

A fehér házi illetékes beszámolt arról is, hogy Joe Biden elnököt tájékoztatták a történtekről. Patrick Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője újságírókkal közölte, hogy az MQ-9 drón felderítő missziót végzett a Fekete-tenger felett a nemzetközi légtérben. Hozzátette, hogy az ilyen típusú repülő eszközök már az ukrajnai háború előtt is megfigyelő missziót végeztek a Fekete-tenger felett. Előzőleg kedden az amerikai hadsereg azt közölte, hogy két Szu-27 típusú orosz harci repülőgép elfogott egy Reaper típusú amerikai megfigyelő drónt a Fekete-tenger felett, és egyikük megütötte a drón légcsavarját, ami miatt az a tengerbe zuhant és megsemmisült.

„MQ-9-esünk rutinműveletet végzett nemzetközi légtérben, amikor egy orosz repülőgép elfogta és eltalálta, ami miatt a drón lezuhant és odaveszett” – tudatta közleményében James Hecker, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős tábornoka. Hozzátette: a felelőtlen eljárás kis híján mindkét légi jármű vesztét okozta.

Forrás: MTI

A török drón rendkívü hatékonyan pusztítja el az orosz fegyvereket, különösen tankok ellen sikeres. Gyártója egyébként egy családi vállalkozás, csak 2005-ben kezdtek el drónokat gyártani. A vállalat vezetője azt mondta a Reutersnek, hogy évi 200 TB2-es drónt lesznek képesek a jelenlegi kapacitások mellett legyártani. Selcuk Bayraktar arról is beszélt a lapnak, hogy már dolgoznak a TB2-es továbbfejlesztett változatán, a TB3-ason, illetve hogy szerinte az oroszok dróngyilkos lézerfegyvere nem lesz hatékony a TB2-es ellen.

Forrás: portfolio.hu

A Düsseldorfi Egyetemi Kórház dolgozói a gyógyszertári készítményeket sűrített levegővel működő csőrendszereken keresztül juttatják el a mintegy 40 hektáron elterülő létesítmény különböző pontjaira. Ez a rendszer nem érhető el a kórház gyermekosztályáról, és mivel a csőposta kiterjesztése az új épületekre bonyolult és költséges lenne, a gyógyszertári személyzetnek most a lassabb és kevésbé hatékony kórházi futárszolgálatra kell hagyatkoznia, hogy a koraszülöttekhez eljuttassák a létfontosságú tápoldatokat.

A fennálló helyzetre megoldást kínálva a Vodafone a kórházzal együttműködve új, innovatív megoldást tesztelt az intézeten belüli gyógyszerkiszállítási szolgáltatások fejlesztésére. A teszt során egy 5G hálózaton csatlakoztatott drónnal szállítottak ki sikeresen tápszercsomagot a központi gyógyszertárból a gyermekosztályra. A 450 méteres távolságot a drón kevesebb mint 40 másodperc alatt tette meg.

Az innováció kapcsán Dr. Orbán Anita, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: „Mindig nagy öröm számunkra, amikor technológiánkat, fejlesztéseinket egy társadalmilag hasznos kezdeményezés során alkalmazhatjuk. Az egészségügyi transzfert végző, 5G hálózathoz kapcsolódó drónokkal hatékonyabbá tehetjük a gyógyszerek kiszállítását, ezzel tehermentesítve az egészségügyi dolgozókat, továbbá hozzájárulhatunk, hogy a segítség oda is eljusson, ahol a legnagyobb szükség van rá.”

Egyre gyakoribb, hogy hálózatba kapcsolt drónok teljesítik az egészségügyi kiszállításokat. Tavaly például az Egyesült Királyságban elvégzett kísérlet során sikeresen juttattak el drónokkal egészségügyi szállítmányokat – köztük Covid-19 tesztcsomagokat – ­az állami egészségügyi szolgáltató kórházaitól Nyugat-Skócia távoli területein található létesítményekbe.

Fotó: Dose Media/unsplash.com

A németországi Aldenhovenben, a Vodafone 5G Mobility Lab-ben sikeres drón koncepciópróbát vitt véghez a Vodafone és az Ericsson. A két vállalat a hálózati adatok felhasználásával lefedettségi térképeket készített, melyek lehetővé teszik a drónok számára, hogy olyan területeken nyújtsanak gyors és hatékony segítséget, amelyen a földi mentőegységek nem, vagy csak korlátozottan bevethetők. A megoldás lehetővé teszi, hogy gyorsan és könnyen megtervezhető legyen a drónok útvonala, úgy, hogy azok közben végig kapcsolatban maradnak az irányító központtal, még akkor is, ha kikerülnek a látókörből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy lehetséges baleset esetén a kórházak bizalmas adatok megadása és közlése nélkül hálózati információt tudnának igényelni, hogy drónt küldhessenek a baleset helyszínére. A drónok egészségügyi felhasználására korábban is volt már példa: pár hónapja Spanyolországban a Vodafone egy tesztszimuláció részeként egy 5G hálózaton kommunikáló drónnal küldött defibrillátort egy szívrohamot kapó páciens segítségére.

A fejlesztések kapcsán Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy folyamatosan keresik azokat a területeket és megoldásokat, ahol a digitalizáció felhasználása társadalmilag hasznos tud lenni. „Mobilhálózatunk egy végtelenül gazdag adatbázis, amelyet felelősségteljesen és biztonságosan tudunk hasznosítani a közjó érdekében. A drónok társadalmilag hasznos felhasználásának példája, csupán egy, a jövőben várható sok felelősségteljes alkalmazás közül. Sok előnnyel jár, egyebek mellet könnyebben észlelhetővé válnak a tűzesetek, az orvosi eszközök szállítása leegyszerűsödik, és a vállalkozásoknak is segít a hatékony rövidtávú szállítmányozásban.”

A Vodafone számos területen segítette digitális megoldásaival az egészségügy fejlődését – Magyarországon tavaly január végén indították el az Országos Mentőszolgálattal közösen az ÉletMentő applikációt, amely a digitalizáció segítségével gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a segélyhívást. Az indulás óta az alkalmazást már több mint 530 ezren töltöttek le és már közel 3000 esetben nyújtott segítséget.

2019-ben egy OncoVR nevű, virtuális valósággal foglalkozó megoldást támogatott a szolgáltató, ami daganatos betegség kezelése idején teszi elviselhetőbbé gyerekek számára a korházban töltött időt.

A technológia is tolja előre a drónhasznosítást

A dróntechnológia bevezetésében élen járó Egyesült Államokban körülbelül 786 ezer UAV (unmanned aerial vehicle) lesz üzleti célú használatban 2023-ra. Lengyelország – amely a közép-kelet-európai régió élenjárója ezen a területen – az üzletidrónflotta hatszorosára növekedését várja 2023-ig. Európa egészét nézve pedig – árbevételt tekintve – 2019 és 2024 között közel 20%-os átlagos ütemben fog növekedni.

Mindezt az egyre újabb és hatékonyabb technológiai fejlesztések is jelentősen elősegítik, mint például a növekvő akkumulátorkapacitás, nagyobb teherbírás vagy az egyre fejlettebb, mesterséges intelligenciával (MI) is támogatott szoftveres megoldások.

„A technológia szerepe mellett természetesen az elérhető üzleti hasznosság mértéke a kulcs a növekedés beindulásában. Azért sem meglepőek a látványos előrejelzések, mivel a drónok alkalmazása számos iparágban már egyáltalán nem egy ötlet vagy kísérleti technológia, hanem alapfolyamatokba építve, felskálázva, hangos sikerekkel bizonyította üzleti értékét” – mondja Lajtai Péter, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási részlegének vezető menedzsere.

A jelenlegi üzleti célú drónalkalmazásokat a PwC szakértői hat nagyobb alaptípusra osztották: felmérés/feltérképezés; beruházások monitorozása; eszközgazdálkodás; áruszállítás; megfigyelés; videó- és műsorközvetítés.

Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási csoportjának vezetője szerint a dróntechnológia alkalmazása, érettségi szintje a különböző országok egyes iparágaiban jelentős eltérést mutat. Míg a médiában és az építőiparban már évek óta jellemző a drónokkal támogatott munkavégzés, addig a technológia adaptációja még közel sem ment végbe olyan iparágakban, mint a kereskedelem és logisztika vagy a mezőgazdaság.

Magyarországon is robbanásszerű növekedés várható, a korai alkalmazók versenyelőnyhöz jutnak

A PwC szakértői a nemzetközi trendekkel összhangban Magyarországon is robbanásszerű növekedésre számítanak a következő években. A szabályozási környezet rendeződésével a hazai, korai alkalmazó szereplők olyan – külföldön már bevált – gyakorlatokat vezethetnek be, ami komoly versenyelőnyhöz juttathatja őket. Az új EU-s viszonylatban egységes szabályozás megnyitja a magyar piacot a külföldi drónos szolgáltatók előtt, amelyek eddigi tapasztalataikat Magyarországon is kamatoztathatják, illetve ez a hazai szereplőknek is jó export lehetőséget jelenthet.

2021-et megelőzően nem volt olyan jogszabály a magyar jogrendszerben, amely kifejezetten drónok biztonságos üzembe helyezésére, használatára, nyilvántartására vonatkozott volna. Emiatt a magyar drónökoszisztéma szereplőinek elsősorban az általános repülési jogszabályoknak kellett megfelelniük, azonban ezek a szabályozások sok esetben irreálisan nagy adminisztratív terhet és más, nem életszerű elvárásokat támasztottak a felhasználók felé.

Dr. Horváth Dóra, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje hangsúlyozza: „A jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó drónpilótákat, hiszen a több szabályozási hullám ellenére mind a mai napig nem beszélhetünk egységes dróntörvényről. Tehát a magyar drónpilótáknak egyszerre kell figyelemmel lenniük az európai uniós és a nemzeti rendeletekre. A szabályozás ilyesfajta töredezettsége megnehezíti a jogértelmezést és ezáltal magát a jogkövetést is. Ezenfelül a hazai szabályozás az uniós kötelezettségeknél súlyosabb bürokratikus terheket ró a hazai drónpilótákra, kezdve az általános regisztrációtól a drónkezelői vizsga minden osztályra kiterjedő kötelezővé tételéig”.

„Ez a szabályozási közeg nem hat kimondottan ösztönzőleg a piaci felhasználásra, hiszen szinte elkerülhetetlenné teszi valamilyen fajta szakértő bevonását. Azonban mintha már látszódna a fény az alagút végén, mivel ez év februárjában a kormány egységes rendeletbe foglalva határozta meg az állami drónhasználatra vonatkozó szabályokat. Reményeink szerint ez mintaként szolgál majd a civil drónhasználat egységes szerkezetbe foglalásához is, és a szabályozás ilyen módon történő átláthatóbbá tétele egyre több piaci szereplő számára teszi vonzóbbá a drónhasználatot” – teszi hozzá Horváth Dóra.

A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a hazai drónszabályzásokról szóló törvény 2020-as év végi elfogadásával kizárólag a HungaroControl mydronespace nevű alkalmazásának használatával van lehetőség a drónok reptetésére. Az alkalmazás használata január 1-től kötelező, így minden drónhasználó számára hamarosan ismertté válik ez az applikáció.[1]

Drónalapú megoldások: biztonságosak, hatékonyak, enyhítik a szakemberhiányt

A növekedést olyan általános globális és hazai trendek, helyzetek ösztönzik, mint a szakképzett munkaerő hiánya, vagy az életünket várhatóan hosszabb távon befolyásoló, vissza-visszatérő globális járványhelyzet.

Szintén fontos aspektus az emberi munkavégzést helyettesítő, személyes beavatkozást nem igénylő tevékenységek előtérbe kerülése. Számos olyan megoldás létezik már munkafolyamatok elvégzésére, amely nem igényel állandó, közvetlen emberi jelenlétet. Ezen megoldások alkalmazása csökkenti az egészségügyi kockázat mértékét, továbbá megoldást kínál a régóta fennálló szakemberhiány jelenségére is, mely szintén több szektorban jelent kihívást.

Drónalapú megoldásokkal a jelenleg emberek által végzett feladatok jelentősen hatékonyabbá, jobb minőségűvé és gyorsabbá tehetők, valamint a szakemberhiány hatása így mérsékelhető.

„A technológiavezérelt precíziós mezőgazdaság esetében Magyarországon már találhatunk olyan szereplőket, akik nyújtanak drónos szolgáltatást a gazdálkodóknak, de sajnos ebben a szektorban is elmaradunk a világviszonylatban megjelenő megoldásoktól. Míg számos más országban drónok segítségével már a földterületek permetezése, vegyszeres kezelése is megoldott, addig erre Magyarországon még nem adott lehetőséget a jogszabályi környezet” – teszi hozzá Lajtai Péter.

A tanulmány készítői hangsúlyozzák: a nemzetközileg kipróbált drónalapú megoldások és a megfelelő európai szintű egységes szabályozás gyors fellendülést hozhat Magyarországon is ennek az innovatív technológiának az elterjedésében. Várhatóan azok a cégek tudnak ebből előnyt kovácsolni, amelyek idejében elkezdik beépíteni mindennapi működésükbe a drónokkal és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szoftveres megoldásokkal hatékonyabbá tett folyamatokat.

[1] Részletesebben a mydronespace nevű alkalmazásról:

A magyar légtérben (valamint a NATO felkérése alapján a koszovói légtérben) légiforgalmi szolgáltatásokat nyújtó hazai vállalat a HungaroControl, mely léginavigációs kutatás-fejlesztéssel valamint a hazai légiforgalmi szakszemélyzet képzésével foglalkozik. A hazai drónszabályzásokról szóló törvény 2020-as év végi elfogadásával, kizárólag a HungaroControl mydronespace nevű alkalmazásának használatával van lehetőség a drónok reptetésére. Az alkalmazás használata január 1-jétől kötelező, így minden drónhasználó számára hamarosan ismerté válik ez az applikáció.

Az alkalmazás letöltésével mindenki részére generál a rendszer egy egyedi felhasználói fiókot, melyhez a szükséges adatokat az Android- és IOS-kompatibilis alkalmazásban rögzíthetik a felhasználók. A saját fiókban több repülési paramétert is lehet rögzíteni, melyek közé tartozik az érintett terület alakja, a tervezett maximális repülési magasság, valamint a repülés időtartama is. A felhasználó a drónreptetést megelőzően ki tudja jelölni a repüléssel érintett területet, ezt követően a rendszer ellenőrzi azt, és amennyiben tiltott, vagy korlátozott légteret észlel, rögtön jelzést ad arról. Az alkalmazás célja, hogy a reptetés biztonságos és szabályozott keretek között történjen.

A Neumann Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Verseny Magyarország egyik legrégebbi, sok szempontból unikális informatikai versenye, amelyet 1984 óta minden évben  megrendeznek több ország részvételével. Idén  2020. október 8-9-én között zajlott a szekszárdi I. Béla Gimnázium  és a Neumann Társaság szervezésében: a járványhelyzet miatt az esemény teljes egészében online, a Microsoft Teams platformján zajlott, az érdeklődők pedig a Twitchen követhették élőben.

A programtermék verseny célja nem programozói feladatok, tankönyvi jellegű példák megoldása, hanem egy kész programtermék bemutatása. Emiatt nagyon fontos az alapötlet hasznossága, újszerűsége és a megvalósítás minősége egyaránt, az értékeléskor pedig nem csupán a résztvevők informatikai tudása számít, hanem a kreatitivás és az előadói képesség is. Idén is nagyon sok izgalmas pályamunka érkezett hazai, vajdasági, erdélyi és szerbiai diákoktól: a zsűri összesen 64 pályaművet tekintett meg, amelyből 53-at díjazott.

Ezek egyike Horváth Milán, a PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjának Matinno nevű, általános iskolásoknak szánt androidos  matematika-oktató alkalmazása, amelyet a járvány alatt mindenki számára ingyenessé tett, így mostanra több mint tízezren töltöttek le.

Vanja Miladinov, a szerbiai Tehnička škola diákja egy, a Terminátor-filmek humanoidjára hajazó, Hjugo nevű robotjával nyert díjat: a teljes felsőtesttel rendelkező robot élethű mozdulataival és beszédével kápráztatta el a zsűrit. A gépember  vezérlését alkotója egy filléres Arduino oktatószámítógéppel oldotta meg.

Papp Tamás és Füstös Dániel, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium diákjai egy drónvezérlésű pókrobotot építettek, amely esetében a drón feltérképezi a terepet, hogy lehetővé tegye a robotpók számára az akadályok elkerülését.

Az egyik díjazott diáklány, Németh Eszter, a kisvárdai Szent László Katolikus Gimnázium diákja saját álomházát tervezte meg és rendezte be egy számítógépes tervezőszoftverrel.

“Minden versenyző esetében éreztük, hogy a komoly szakmai tudása mellett szívvel-lélekkel valósította meg a projektjét. A fantázia és a kreativitás nélkülözhetetlen olyan termék megvalósításához, amely sok felhasználó számára hasznos, és az emberek szeretik használni. Ez a verseny régóta arról szól, hogy a versenyzőknek a zsűrinek is el kell tudniuk adni a terméküket, és ehhez egy szerethető, jó terméket kell készíteniük” – mondta el dr. Zsakó László zsűrielnök, a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának elnöke.

“A Neumann Verseny egy összefogás sikere, hogy a versenyalapító, a szekszárdi születésű Kovács Győző szellemében az informatikai tehetséggondozásnak legyen egy olyan terepe, amely sokféle képesség mentén engedi a kibontakozást.  Iskolánk mellett a vajdasági Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumnak óriási szerepe van abban, hogy a Vajdaságban nagyon komoly elődöntője van a versenynek. A jövőben az online döntőn megtanult megoldásokat is használni fogjuk a versenyben, hogy Erdélyből és máshonnan is minél többen részt vehessenek a megmérettetésen” – mondta el Hajós Éva, a szekszárdi I. Béla Gimnázium igazgatója.

A Neumann Verseny idei támogatói a Nemzeti Tehetségprogram, a Paksi Atomerőmű, a Tolnagro Kft., és a TARR Kft. voltak.

Az automatizált logisztikával foglalkozó cég, a Zipline drónjaival szállítják majd az összesen 148-féle kiemelt fontosságú egészségügyi terméket, köztük sürgősségi vakcinákat, rutinszerű oltóanyagokat, vérkészítményeket és életmentő gyógyszereket is. A szolgáltatás a hét minden napján folyamatosan fog működni négy – egyenként 30 drónnal rendelkező – disztribúciós központtal, ahonnan több mint 2000 egészségügyi létesítménybe szállítanak majd, közel 12 millió fős lakosságot szolgálva ki ezzel.

A Zipline, a UPS Alapítvány és a Gavi korábbi térségbeli együttműködésének sikerére építve a ghánai kormány kibővíti a Zipline szolgáltatását az országban, melyet újra csak a Gavi és a UPS Alapítvány támogat, akikhez ezúttal a Bill & Melinda Gates Alapítvány és a Pfizer is csatlakozik. A Zipline drónhálózatát a ghánai egészségügyi ellátási láncba integrálják majd, így akadályozva meg a vakcinahiány kialakulását, valamint segítve az országos immunizációskampányok működését.

A disztribúciós központok logisztikáját a Zipline hardver- és szoftverrendszere biztosítja majd. A UPS Alapítvány összesen 3 millió dollárral járul hozzá a projekthez, melyből 2,4 millió dollár anyagi támogatás, a fennmaradó rész pedig 600 ezer dollár értékű természetbeni juttatás, a UPS által nyújtott szállítási szolgáltatás. Mindemellett a UPS elkezdte Ghána egészségügyi ellátási láncának felülvizsgálatát, mely révén a vállalat hozzájárul, hogy a ghánai kormányzat tovább optimalizálhassa az egészségügyi termékek kiszállítását. A UPS technológiai támogatást és konzultációs szolgáltatást is nyújt a Gavival és a Zipline-nal együttműködésben.

A program a UPS Alapítvány, a Gavi és a Zipline 2016-ban, Ruandában megkezdett úttörő együttműködésének folytatása, mely révén a partnerek és a ruandai kormány órák helyett percek alatt képesek életmentő egészségügyi segítséget nyújtani az ország nehezen megközelíthető területein élő lakosok millióinak. A ruandai kormány a program indulása óta az ország egész területére kiterjesztette azt, így a mai napig több mint 13 ezer kiszállítást hajtottak végre. Jelenleg Kigalin, az ország fővárosán kívül eső ruandai vérszállítmányok 65 százalékát a Zipline drónok juttatják célba.

A UPS-ről

A UPS a logisztika világának globális vezetőjeként széles körű megoldási ajánlatot nyújt, beleértve a csomagok és teheráru szállítását, a nemzetközi kereskedelem megkönnyítését, emellett a technológia fejlődését bevetve hatékonyan irányítja az üzlet világát. Az 1907-es alapítása óta a UPS öröksége, hogy gondoskodó és felelősségteljes vállalati polgárként olyan programokat támogatnak, amelyek hosszú távú megoldást jelentenek a közösségek szükségleteire. Az 1951-ben létrehozott UPS Foundation felelős a közösségek terheinek megkönnyítéséért, beleértve a helyi, nemzeti és globális közösségeket. 2015-ben a UPS aktív és nyugdíjas munkatársai több mint 110 millió dollárt fektettek be az egész világra kiterjedő jótékonyságra. A UPS Alapítvány a UPS.com/Foundation oldalon elérhető.

A UPS és a Matternet programja fontos mérföldkő a pilóta nélküli légi közlekedésben. Jelenleg az orvosi minták többsége a WakeMed egészségügyi rendszerében futárautókkal történik. A drónok alkalmazásával lehetőség nyílik az igény szerinti, akár egynapos szállításra, a késések elkerülésére, az orvosi szállítás hatékonyságának növelésére, a potenciális életmentő vizsgálatok gyors elvégzésére, és mindezt alacsonyabb költségek mellett.

A mostani bevezetést egy több mint féléves tesztsorozat előzte meg az FAA pilóta nélküli légijármű-rendszerintegrációs kísérleti programjának (IPP) keretében. A hároméves FAA program célja a drónok gyakorlati alkalmazásának tesztelése a helyi önkormányzatok és magánszektorbeli vállalatok együttműködésében, a technológia biztonságos és hasznos mindennapi alkalmazása érdekében. Az öt érintett IPP-partner az FAA, az NCDOT, a UPS, a Matternet és a WakeMed.

A program a Matternet M2-es quadcopterét használja, amely újratölthető lítium-ion akkumulátorral üzemel, a hasznos terhelhetősége közel 2,5 kg, és több mint 20 km távolságra is képes elszállítani az orvosi küldeményt.

A WakeMed program során a szakemberek orvosi mintát – például vérmintát – töltenek egy biztonságos dróntartályba. A drón egy speciálisan kiképzett távoli pilóta felügyelete mellett, egy előre meghatározott repülési útvonal mentén szállítja el azt a WakeMed fő kórházi és központi patológiás laboratóriumában található rögzített leszállóhelyre.

A program a UPS Globális okos logisztikai hálózatának bővítését célzó projektjének része, mely kulcseleme a vállalat átalakulási stratégiájának. Az egészségügyi logisztika a UPS számára kiemelt, elsődleges fontosságú szegmens. Éppen ezért épít a vállalat új kapcsolatokat és dolgoz ki technológiákat a jobb betegellátás biztosítása érdekében, egyszerűsített logisztikai és ellátási lánc kidolgozása mellett.

Ez az új együttműködés a UPS legújabb programja, amiben a drónjáratokat hasznosítják az egészségügyi logisztika támogatására, és egyben ez az első, az amerikai légügyi felügyelet által jóváhagyott rutinszerű drónkiszállítási program. A UPS a GAVI-val és a Zipline-nal közösen 2016-ban szállított először vérkészítményeket Ruanda elszigetelt részeire. A Matternet csapata Svájcban már több mint 3000 járatot juttatott célba az egészségügyi rendszerek szolgálatában.

A UPS-ről

A UPS (NYSE: UPS) globális piacvezető a logisztika területén, a vállalat megoldások széles skáláját kínálja a csomagszállítás és fuvarozás, a nemzetközi kereskedelem és a haladó technológiák fejlesztése területén, a hatékony üzleti menedzsmentet szolgálva az egész világon. Az atlantai székhelyű vállalat több mint 220 országban és körzetben van jelen.

A sci-fi filmek világából ismert, városaink fölött röpködő járművek egy lépéssel közelebb kerültek a valósághoz – és ez a világ legnagyobb autógyártója által útjára indított projektnek köszönhető. A környezetbarát hibrid elektromos autóiról és az azokban bemutatkozó high-tech technológiákról és sztenderdizált aktív biztonsági rendszerekről ismert Toyota még 2017 májusában hozzájárult, hogy mérnökeinek egy csoportja megkezdje a repülő autó technológiájának kifejlesztését. Az autógyártó ezzel 30 Toyota-mérnököt támogat a projektben, akik egy ideje, szabadidejükben egyébként is foglalkoztak már az ötlettel. A magát Cartivatornak nevező tervezőcsapat eredetileg közösségi finanszírozással kezdett hozzá a munkához. A Toyota azonban a jelek szerint felkarolta a projektet, és 2018-ban felvetette egy repülő autó megépítésének lehetőségét, és azóta el is indított egy projektet egy saját földi/légi jármű megtervezésére.

A Toyota által ezzel kapcsolatosan frissen bejegyzett szabadalom tárgya egy „kettős üzemmódú autó”. A szabadalom egyebek mellett a repülő autó „kerekeiről” és „a földi üzemmódról a repülő üzemmódra való átváltás módszeréről” szól. A Toyota alapötlete egy olyan repülő autót vázol fel, amelyből konzolok nyúlnak ki, és ezeken rotorok (légcsavarok) találhatók. Amikor az autó repülni készül, a légcsavarok burkolata kihajlik oldalra, és a rotorok pörögni kezdenek. A rotorok ugyanúgy forognak, mint egy klasszikus helikopter vagy drón légcsavarjai, elegendő emelő erőt biztosítva a repüléshez. A szabadalmi leírás szerint az autógyár minden rotort egy-egy elektromotorral hajtana meg, amelyek az autó központi hajtásától kapnák az energiát. A szabadalom szerint ez a központi hajtás ugyanúgy lehetne akkumulátor, gázturbina, hidrogéncella vagy egyéb.

A Toyota egyébiránt korábban a „SkyDrive” nevet adta a projektnek, miután 2017 júliusában a mérnökök már egy életnagyságú modellt is bemutattak a vállalat vezetőinek. A jármű tesztjeiről egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni, de annyi bizonyos, hogy a Toyota és a csapat célja, hogy a 2020-as Tokiói Olimpia fáklyáját már a SkyDrive nevű járművel gyújtsák meg… ami azt feltételezi hogy már javában tartanak a távirányítású vagy pilótás próbarepülések. A SkyDrive alapötlete egyébiránt 2012-ben született, amikor Tsubasa Nakamura Toyota-mérnök és barátai megnyertek egy versenyt egy repülő jármű korai tervével: a fejlesztők csapata Cartivator néven nevezett be a megméretésre. A 30 fős Toyota-mérnök-csapat 2014-ben kezdett dolgozni a SkyDrive-on, és a projekt azóta lendületesen halad előre: először közösségi finanszírozással szereltek pénzt a projekthez, és több tanulmánymodell tesztje is megtörtént, ezt követően viszont már a Toyota is beállt mögéjük, így elkészül majd az életnagyságú prototípus, amit egy valódi pilóta tesztelhet. A Nikkei Asia Review szerint a Toyota azért döntött a projekt támogatása mellett, mert Takeshi Uchiyamada elnök úgy vélte: „a dolgok sosem fognak előre haladni, ha csak kivárunk, és akkor adunk pénzt, amikor egy technológia már elkészült”.

A SkyDrive 2,9 méter hosszú, 1,3 méter széles és 1,1 méter magas lesz, így a gyártó szerint ez lehet a világ legkisebb repülő autója. A jármű tervezett repülési sebessége 100 km/óra, közúti végsebessége pedig 150 km/óra.A SkyDrive hasonló technológiákkal működik, mint a drónok; jó példa erre a négyrotoros elrendezés. A jármű az egyes rotorok forgási sebességének változtatásával irányítható. Tízméteres magasságba tud majd emelkedni, és mivel képes lesz függőlegesen fel- és leszállni, nem lesz szüksége úttestre vagy kifutópályára.