Hol veszítik el az optimizmusukat a magyar fiatalok? – ezt a kérdést vizsgálta a Dreher a NIQ kutatócéggel és Steigervald Krisztián generációkutatóval egy reprezentatív kutatásban. Ebből kiderült, hogy a magyar munkavállalók legnagyobb számban megbízható és nyugodt személyiségnek írják le magukat, akik odafigyelnek mások érzéseire és nem jellemző rájuk a panaszkodás. Fiatalabb kollégáik ezzel szemben sokkal nagyobb arányban hajlamosak a szorongásra, stresszre és a melankóliára. A generációkutató tapasztalatai szerint ők a kezdeti lendületüket viszonylag gyors váltások után a 2-3. munkahelyüknél veszítik el.

Úgy panaszkodunk, hogy észre sem vesszük

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli. Ennek ellenére minden harmadik válaszadó számolt be arról, hogy munkatársai rendszeresen panaszkodnak a saját munkájukkal kapcsolatban. Sokukat zavarja ez a hozzáállás és többen úgy érzik, negatív hatással van a közérzetükre. Különösen igaz ez a 18-35 év közötti korosztályra, őket kedvetleníti el leginkább, ha a kollégáik negatívan állnak a környezetükhöz.

Érdekes adat, hogy ezzel szemben sokkal kevesebben (25%) veszik észre magukon, hogy hajlamosak a negatív szemléletre és ez különösen igaz az 55 pluszos korosztályra. Ezért is döntött úgy a Dreher, hogy dedikált kampánnyal segít a fiatalok optimizmusának megőrzésében, és egy videósorozaton keresztül felhívja a jelenségre a figyelmét: néha észre sem vesszük, hogy akkor is a negatívumokat emeljük ki az újonnan érkezőknek, amikor valójában szeretjük a munkahelyünket.

Kellenek a pozitív szavak

A válaszadók 43 százaléka szerint – az anyagiakon kívül – a legmotiválóbb hatással a pozitív visszajelzések vannak rájuk a mindennapokban. Különösen igaz ez az 55 pluszos korosztályra (53%), míg meglepő módon kevésbé a fiatalokra (35%). Steigervald Krisztián generációkutató meglátásai azonban egészen új megvilágításba teszik ezeket az eredményeket:

„A XX. század végéig úgynevezett szülői tekintélyelvű nevelés volt az általános, így akkoriban jellemzően negatív tartalmú motivációban hittek. Ezzel szemben az utóbbi 20-30 évben a válaszkész nevelésben, de főleg a digitális platformokon sokkal gyakoribb a pozitív visszajelzés is. Az utóbbi esetben így a dicséret inkább alapvető elvárássá változott, a mindennapok működésének szerves részévé. A jelenléte nem feltétlenül emel, a hiánya viszont tönkre tesz.”

Minél tapasztaltabbak vagyunk, annál jobban megy a beilleszkedés

A kutatás mélyebben vizsgálta a csoportokban való működés és az azokhoz való alkalmazkodás nehézségeit is. A magyarok 64 százaléka kortól függetlenül állítja magáról, hogy könnyen beilleszkedett az általános, illetve a középiskolás közösségbe, a felsőoktatásban tanulóknál ez az érték már 72 százalék. A munkahelyeknél tovább nő a pozitív élmények aránya: pályakezdőként 77 százalék, a jelenlegi helyükkel kapcsolatban pedig 82 százalék állította, hogy minden rendben ment a csapatba való belépésnél.

A következő olyan életszakasz, amelyben a munkahelyen kívül is ismét tömegesen kerülnek új közösségbe a felnőttek, már a gyerekvállaláshoz kötődik. A játszóterek, majd a bölcsődék, óvodák, iskolák szülői csoportjaiba a magyarok kétharmada megint könnyen illeszkedik be. Az átlagnál sokkal kevésbé igaz ez a fizikai munkát végzőkre (60%), illetve az 55 pluszos korosztályra (42%), akik nagy valószínűséggel már az unokájuk révén kerülnek ezekbe a körökbe.

Az egyszemélyes hobbik a legnépszerűbbek

A család és a munka mellett a hobbik esetében jellemző még, hogy új emberekkel találkozunk. Stegiervald Krisztán szerint a hazai és a nemzetközi kutatásokból is két trend rajzolódik ki: a sportolás népszerűsége erősen növekedett az elmúlt 20-25 évben, de a koronavírus-járvány óta jelentősen csökkent a csoporthoz tartozás vágya. Ezt a Dreher kutatása is megerősíti, a válaszadók 77 százaléka foglalkozik rendszeresen a hobbijával – legtöbben egyéni sportokkal, vagy sütés-főzéssel töltik az idejüket (42-42%). Ezután következnek kedveltségben a játékokhoz (31%) és a művészetekhez (24%) kapcsolódó kikapcsolódások. A csoportosan végzett sportokat – amelyek mindenképpen valamilyen közönséghez való tartozást jelentenek – a magyarok kevesebb mint ötöde jelölte meg hobbijának.

Beszélünk arról, hogyan alakul a sörfogyasztás a világban és itthon. Hogyan változik a fogyasztói ízlés, mely kategóriákkal lehet ma sikeres egy gyártó? Minden cég számára fontos a fenntarthatóság, az FMCG szektorra ez hatványozottan érvényes, ezen belül is kiemelkedő a csomagolás kérdése. Még új fejlemény a magyar piacon a betétdíj és a visszaváltás rendszere: PET-palack, aludoboz, üveg. Bár az üvegvisszaváltás a sörpiacon nem is olyan új…

Beszélgetünk a Borsodi és a futball kapcsolatáról. Hogy került a Coors a Groupamába, és mit tett a Borsodi annak érdekében, hogy a szurkolók időben hazaérjenek a magyar válogatott EB-meccsére?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Békefi Gábort a 2017-es tulajdonosváltással egyidőben nevezték ki a Dreher Sörgyárak élére. Korábban a The Coca-Cola Company regionális igazgatója volt, majd a Carlsberg Délkelet-Európáért felelős vezetőjeként dolgozott. Már a kezdetekben a nagy múltú vállalat stratégiájának megreformálását tűzte ki célul: a Drehertől-Dreherig szemléletet bevezetve a prémium termékekre és az innovációra fókuszált. Vezetése alatt a magyar cég az Asahi Group Holdings és az Asahi Europe & International egyik legnagyobb sikertörténetévé vált.

„Megtiszteltetés volt, hogy közel 30 évnyi, hazai és nemzetközi vezetői karrieremet az idén 170 éves Drehernél, a magyar ipartörténet egy kiemelkedő vállalatánál fejezhetem be. A Dreher dolgozói közösségével biztosítottuk, hogy az ország egyik leggazdagabb múltú vállalata a következő 30 évben is sikeres lehessen. Úgy érzem, hogy jó kezekben hagyom itt a gyárat” – mondta el a búcsúzó Békefi Gábor vezérigazgató.

A magyar szakember 2024. szeptember 1-től az Asahi Europe & International központját támogatja jövő év tavaszáig. Békefi Gábor utódjáról a későbbiekben ad hírt a vállalat.

Szilágyi Csaba a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán szerzett közgazdász diplomát. Szakmai pályafutását 2002-ben a Procter&Gamble-nél kezdte. Először az észak-kelet magyarországi régióban, értékesítési képviselőként a P&G termékek kisboltok számára való értékesítéséért felelt, majd innen fokozatosan jutott el 2006-ra az egész országra kiterjedő menedzseri pozícióba, és végül 2009-től a legnagyobb láncokért felelős értékesítési csapatot irányította a cégnél.

2010-ben csatlakozott a Jacobs Douwe Egbertshez, ahol kezdetben értékesítési csoportvezetőként ő irányította az országos értékesítési csapat munkáját és a hazai kiskereskedelmi láncok értékesítéséért foglalkozó csapatokat. E megbízatása során sikeresen alakította át a kulcsfontosságú értékesítési partnerekkel fennálló szerződéses feltételeket, valamint felelős volt a vállalat értékesítési csapatának folyamatos fejlesztéséért és a hatékonyabb kiskereskedelmi műveletek kialakításáért. 2015-től a JDE teljes hazai értékesítését irányította, majd 2020-ban nemzetközi megbízást kapott, amelyben globális szinten olyan ügyfelekért felelt, mint a Lidl, az Aldi, a Kaufland, az EMD és a Metro.

„Ahogy felmerült a lehetősége, hogy az egyik legnagyobb múlttal rendelkező hazai vállalatnál folytassam a karrierem, azonnal tudatosult bennem, hogy nagyon könnyen tudok azonosulni a Dreher üzletpolitikájával, értékeivel, hagyományaival. Izgalmas és megtisztelő feladat, hogy egy ilyen nagy múltú cég jövőjének alakításában részt vehetek. Bízom benne, hogy az FMCG terén szerzett jelentős tapasztalatom és az értékesítési szervezet jövőképének és stratégiai céljainak kialakításához szükséges kereskedelmi érzékem révén nagyban hozzá tudok járulni a Dreher következő sikeres éveihez, évtizedeihez.” – mondta el Szilágyi Csaba kinevezése kapcsán.

Az értékesítési igazgató feleségével és két gyermekével él. A család nagyon fontos a számára, belőlük merít erőt a mindennapi kihívásokhoz. Hobbija a túrázás és a szabadtéri sportok. A természet és a hegyek jelentik neki a tökéletes helyszínt a kikapcsolódáshoz.

Ez a recept egy serlevesé, amely a Misztótfalusi Kis Miklós által 1695-ben kiadott szakácskönyvben olvasható, és amelyről ma már tudjuk, hogy a csíksomlyói ferences kolostorban keletkezett.

A sör- és gasztrotörténelem ehhez hasonló érdekességeiről, összefonódásairól esik szó a Dreher Söripari Emléktár által indított beszélgetéssorozat, a Sztorik habbal második adásában Saly Noémi művelődéstörténész, Dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója és Katona Csaba történész, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa segítségével Nagy Judit műsorvezető kérdései mentén.

Az adás és a Sztorik habbal sorozat a Dreher Sörgyárak YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán követhető.

Az idei képzési eredmények felül fogják múlni a tavalyiakat, amikor is az újranyitás után a teljes évben 118 település 367 egységében zajlott oktatás, amely közel 1000 pultosra terjedt ki. Más volt a képzés fókusza: míg 2021-ben kiemelten sok képzésre került sor a Balaton környékén, az idén a főváros volt a célkeresztben: az eddigi oktatások 42 százalékát budapesti vendéglátóhelyeken tartották. Az elméleti és gyakorlati oktatásból álló, ebben az évben a Dreher és a Pilsner Urquell márkákra koncentráló programnak olyan technikai részletek is a részét képezik, mint a berendezések tisztítása vagy a megfelelő karbantartás.

„A legmagasabb minőségi elvárásoknak megfelelő sörkezeléshez minden apró részletnek megvan a jelentősége, ennek a tudásnak a megszerzéséhez pedig elengedhetetlen az alaposság” – vezet be a Csapolt Minőség Program részleteibe Molnár Szabina, a Dreher Sörgyárak országos trade marketing vezetője. A szakember azt is elárulta, hogy 2022-ben legalább 450 egység oktatását tervezik, azoknál a létesítményeknél pedig, ahol szükséges, szezonon kívül is visszatérnek majd a csapolómesterek.

„A visszajelzések alapján a fogyasztók is egyre nyitottabbak erre a nálunk még újszerűnek számító fogyasztói élményre, ami tovább erősíti a minőségi sörcsapolás melletti elkötelezettséget a vendéglátószektorban” – teszi hozzá a szakember. Erre alapozva a vállalat – azon túl, hogy nagy lendülettel folytatja a 2017-ben elindított Csapolt Minőség Programot – tapster nightokat szervez idén 60 vendéglátóipari egységben. Ezeken a négyórás eseményeken a fogyasztók személyesen találkozhatnak a Dreher csapolómestereivel, akik nem csupán a sörcsapok feletti felügyeletet veszik át és szolgálják ki a vendégeket, hanem közben a helyes csapolás fortélyairól, kulisszatitkairól és fontosságáról is mesélnek. A tapster nightok menetrendje a www.csapoltminoseg.hu oldalon követhető nyomon, ahol extra tartalmak is megtalálhatók a csapolómesterekről és magáról a csapolásról.

Ami nem is annyira könnyű, mint elsőre látszik: Felméri Péter és Elek Péter humoristáknak legalábbis meggyűlik a bajuk ezzel a feladattal, amely Molnár Szabina szerint szintén az egyre tudatosabb csapoltsör-fogyasztást támogatja.

„Az eddigi legkeserűbb sörünk, a dominánsan komlózott Dreher IPA nagyon gyorsan vált népszerűvé és a bevezetése óta töretlenül jól teljesít a piacon. Ezért is gondoltunk arra, hogy a láger kategóriában is mutatunk valami érdekeset a keserű ízek kedvelőinek. Szeretünk kísérletezni, új, merészebb irányokat kipróbálni. Tudjuk, hogy a Dreher Bitter Lagerrel egy olyan receptet valósítottunk meg, ami nem mindenkinek szól, de a célközönségének nagyon fog tetszeni” – mondta el az új variánsról Mihály Máté, a Dreher Sörgyárak innovációs sörfőzőmestere.

Az IBU (International Bitterness Units scale) szám segítségével nemzetközi szinten is megállapítható egy sör keserűsége. Az 1-100 közötti számozású skálán minél magasabb az érték, annál keserűbb ízre számíthatunk. A hagyományos láger sörök átlagosan 20 körüli IBU értékkel rendelkeznek – az új Dreher Bitter Lager ennek többszöröse.

A Dreher Bitter Lager a márka többi söréhez hasonlóan kizárólag a három klasszikus összetevőből készül: árpamalátából, komlóból és kristálytiszta vízből. Az új variáns március közepétől kapható a boltokban. A kiskereskedelemben 0,5 literes dobozban lesz elérhető a termék.

A Dreher Sörgyárak számára a kezdetek óta fontos a hagyományok tisztelete, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos innovációra és megújulásra is. Ez a szemlélet köszön vissza az új, könnyen felismerhető arculatban, amelyet a teljes Dreher termékcsalád megkapott. A formanyelv és az elemek azonosak, a színek viszont eltérnek az egyes kategóriáknál.

A sörmárka egy meghívásos tenderre hívta a legnagyobb magyar és nemzetközi ügynökségeket, hogy a csomagolás design 2019-es frissítése után újraszabják a Dreher és a Dreher 24 új arculatát és kreatív platformját is. A tendert végül az angliai The Purple Agency nyerte el. A díjnyertes marketingügynökség az Egyesült Királyság mellett jelen van Németországban, Olaszországban, Mexikóban és Brazíliában is, anyavállalatukon keresztül pedig további 65 országban.

A Purple csapata a Dreher logóban szereplő háromszögből kezdett el építkezni az új vizuális elemek kialakításánál. Ez a forma visszautal a dreheri hagyományokra, ugyanakkor letisztultan modern. A kreatívokon a kinagyított háromszögben jelenik a Dreher saját hangulatfotója, mindig az adott termékhez és alkalomhoz illően. A kép mellett a színeket is az adott fókuszban lévő termék határozza meg. Ez a Dreher esetében egyértelműen a zöld, a variánsoknál azonban változik. Az IPA, a Bak, a Hidegkomlós, a Meggy és az Áfonya úgy színesíti az arculatot, hogy közben egységes marad. Így egymástól eltérőek, ugyanakkor első pillantásra felismerhetők maradnak a vizuális elemek. A termékek 2019-ben bemutatott csomagolását nem befolyásolja az új kreatív képi világ.

„Úgy éreztük eljött az ideje annak, hogy a Dreher eddig szerteágazó vizuális elemeit közelebb hozzuk egymáshoz. Egy jól beazonosítható, látványos és egységes megjelenést szerettünk volna, ami innovatív, ugyanakkor magában hordozza a hagyományos elemeket is. Az ügynökség kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy széleskörű nemzetközi tapasztalattal rendelkező csapattal dolgozzunk együtt. A The Purple Agency ötletei álltak hozzánk a legközelebb, és magas színvonalú szakmai hátterük meggyőzött minket” – mondta Wilheim Gábor, a Dreher Sörgyárak Zrt. marketing igazgatója.

Az új kreatívok sikeresen debütáltak a tavalyi év második felében a digitális kommunikációban, mostantól pedig fokozatosan váltják majd a régieket minden ATL és BTL kommunikációs anyagon.

Fotó: Josh Olalde/unsplash.com

A szezonra való felkészülés jegyében a turisztikailag kiemelt balatoni régióban található partnerek kapcsolódhattak be elsőként a világjárvány okozta leállás után újrainduló Csapolt Minőség Programba. „Kiemelt célunk volt, hogy a minőségi sörélménnyel, illetve az ahhoz szükséges tudás átadásával hozzájáruljunk a sikeres újranyitáshoz és ahhoz, hogy a vendéglátás újra a minőségi együtt töltött időről szóljon. Július végéig legalább kétszáz, majd augusztusban további 150 partnerünknél segítünk elsajátítani a Dreher, a Kozel és a Pilsner Urquell márka sörcsapolásának művészetét” – mondta Molnár Szabina, a Dreher Sörgyárak országos trade marketing vezetője.

A megfelelő csapolás különleges fogyasztói élményt nyújt – ezt az alaptételt a fogyasztók véleménye is tökéletesen visszaigazolja. A Dreher tavaly augusztusban készült kutatásából[1] kiderült, hogy a csapolt sört a fogyasztók elsősorban a sör friss csapolása és íze, a felszolgálás, valamint a fogyasztói élmény miatt választják. Ez utóbbi kapcsán a csapolás hangulatát, a látványt, az esztétikát és magát az „elkészítést” emelték ki.

Hasonló álláspontot képvisel Molnár Szabina is: „Egy régi és bölcs sörös mondás szerint a sörfőző mester megfőzi a sört, a sörcsapoló mester pedig elkészíti azt”.  Éppen ezért a 2017-ben indult program azt célozta meg, hogy tudatosítsa a fogyasztókban, milyen elvárásokkal fordulhatnak a sörözők, vendéglátóegységek felé. Így könnyebben ki tudják választani, hogy melyek azok a vendéglátóhelyek, ahol a minőségi sörözési élmény garantált.

A Dreher Sörgyárak által szervezett tudásátadásra épülő program folyamatos, azaz egy-egy vendéglátóegység minden évben megkapja a szükséges oktatást a szakszerű sörkezelésről, a magas szintű csapolásról és csapolóberendezés karbantartásról. Ez utóbbi azért is fontos, mert a kutatás szerint a csapolt sör minősége kapcsán a fogyasztók kiemelt fontosságúnak tartják a csapolóberendezések karbantartását és a higiéniai szempontokat is.

„Az elmúlt évben 360 vendéglátóhelyen képeztünk ki csaposokat” – folytatta Molnár Szabina, hozzátéve, hogy „már a sörgyár alapítói is felismerték, hogy a minőség a csapos szakértelmén és felkészültségén is múlik: Franz Anton Dreher, a Sörkirály apja csaposból lett sörfőzde tulajdonos, utódjai számára megalapozva a Dreher márkanevet”.

[1] Forrás: Kantar Hungary, Exit-store kutatás, 500 fős, kvótás mintavétel, vendéglátó egységeket látogató 18-65 éves sörfogyasztók, 2020. augusztus

A Balaton környékén mindenkinek megvan a saját kedvenc strandja, büféje, horgászhelye és sorolhatnánk még a kikapcsolódás megannyi egyéb balatoni lehetőségét. A Balaton emellett hazánk tájegységei közül talán a legváltozatosabb környezetet, hangulatot és színeket tudja nyújtani az ide látogatónak. A Dreher márka célja a plakátok kiállításával az, hogy ezt a világot a maga teljességében ismerje meg minden idelátogató. Ezért úgy döntöttek, hogy az északi parti városokról készült plakátokat délen, és a déli partiakét északon állítják ki, így adva kedvet a másik part meglátogatására is, hiszen az csupán egy rövid kompútra van. Az augusztus 15-ig látogatható kiállításnak északon a balatonfüredi Tourinform iroda ad otthont a Blaha Lujza utcában, délen pedig a Siófoki Nagystrand a messziről is jól látható óriáskerék tövében.

Emellett a felignemerdemes.dreher.hu weboldalon megtalálható interaktív térképről az alkotások nagy felbontásban le is tölthetők, ahol ráadásul a rajongók saját fotóit is várja a márka, így remélhetőleg a nyár végére a Balaton-élmények közel teljes tárháza is összegyűlhet.

Az alkotók listája: Cserkúti Dávid, kiváló illusztrátor, képregényrajzoló – Balatonszárszó; Herbszt László, Aranyrajzszög díjas grafikus – Balatonlelle; Kara György, Aranyrajzszög díjas grafikus – Csopak; Kondor Zóra, Aranyrajzszög díjas grafikus – Balatonalmádi; Lovász Zoltán, kiváló illusztrátor – Balatonfüred; Lőrincz Attila, Aranyrajzszög díjas grafikus – Siófok; Pattantyús Márton, tervezőgrafikus, a Magyar Képzőművészeti Egyetem külső óraadója, a Szimultán Művészeti Iskola tanára – Révfülöp; Simon Attila, Aranyrajzszög díjas grafikus – Balatonboglár; Szalma Edit, Arany Rajzszög díjas grafikus, kiváló illusztrátor – Zamárdi; Tóth Andrej, Arany Rajzszög díjas grafikus, az ART Hekk balatoni projekt kitalálója – Keszthely.