A Drees & Sommer globális tanácsadó cég az ingatlanügyek, az ipar és az infrastruktúra területén, három ország – Magyarország, Lengyelország és Csehország – digitalizációs trendjeit vizsgálta regionális piackutatásában. Az eredmények arra mutatnak, hogy bár az AI napi vagy heti használata már jelen van, az igazi áttörést a digitális készségek iránti növekvő motiváció hozhatja meg az ingatlanpiacon.

„A magyar ingatlanpiaci dolgozók az AI használatában az átlagos szintet képviselik a közép-kelet-európai régióban, de a technológia munkahelyi alkalmazása nálunk még viszonylag ritka. Ugyanakkor rendkívül magas a tanulási hajlandóság, és a legtöbben szeretnék fejleszteni digitális készségeiket ezen a területen. Kutatásunk eredményei szerint az ingatlanpiaci munkavállalók többsége pozitívan vélekedik az AI alkalmazásáról, bár körülbelül 15%-uk még mindig bizalmatlan a technológia iránt. Ez különösen fontossá teszi az adatok hitelesítését a piacon” – nyilatkozta Koloszár Ákos, a Drees & Sommer magyarországi ügyvezető igazgatója.

Miért terjed nehezen a mesterséges intelligencia?

Magyarországon az ingatlanipari munkavállalók 75%-a nyilatkozta, hogy nem használ mesterséges intelligenciát a munkája során, a többiek többnyire heti rendszerességgel (46%), míg 23% napi szinten alkalmazzák. Az AI legaktívabb felhasználói a 30 év alattiak (46%), valamint a felsővezetők. Összehasonlítva, Lengyelországban (30%) és Csehországban (27%) magasabb az AI-t használók aránya az ingatlaniparban, Lengyelországban ráadásul a napi felhasználók aránya is kiemelkedően magas (38%), míg Csehországban ez csupán 15%.

A magyar dolgozók szerint az AI alkalmazásának legnagyobb akadályai közé tartozik az elérhető eszközökről és megoldásokról való tájékozatlanság (35%). Ezt követi a vállalat által biztosított képzések hiánya (16%), valamint az AI iránti bizalmatlanság (15%). További akadályként közel 10%-uk említette az időhiányt.

Lengyelországban az AI iránti bizalmatlanság valamivel magasabb (17%). Pozitívum viszont, hogy a három ország dolgozóinak csupán 5%-a nyilatkozta, hogy nem érti az AI-t, és mindössze 4% számolt be negatív tapasztalatokról a technológia kapcsán.

Merre vezet az út?

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a magyar ingatlanpiacon, ahol a dolgozók 52%-a használja adatgyűjtésre, ez a három közép-kelet-európai ország közül a legmagasabb arány. A dokumentumkezelés (38%) és a tervezés (22%) szintén jelentős alkalmazási terület, de az AI potenciálja ennél sokkal szélesebb. A további alkalmazási területek közé tartozik a folyamatok automatizálása (16%), a nagy mennyiségű adat elemzésének fejlesztése (14%), a versenyképesség növelése és új termékek és szolgáltatások fejlesztése (12%), az energiahatékonyság javítása (9%) és az intelligens tértervezés (7%). Lengyelországban a mesterséges intelligenciát leggyakrabban a riportolás (35%) és a tervezés (32%), valamint a telephelyelemzés (23%) területén alkalmazzák. A Cseh Köztársaságban az adatgyűjtés (37%) és a folyamatautomatizálás (29%) területén alkalmazzák a legtöbbet.

„A cégen belül az összes munkavállalónkra kiterjedő, rendszeres prompt képzéseket, rövid, mesterséges intelligenciával kapcsolatos leckéket, AI Ideathonokat szervezünk. Legújabb fejlesztésünk, a Dreso.AI platform, különböző mesterséges intelligencia-megoldásokat integrál” – tette hozzá Hanna Huber, a Drees & Sommer Innovációs Menedzsment vezetője.

Kihívások és lehetőségek

A magyar ingatlanpiacon dolgozók több mint egyharmada nem tájékozott a cégeik mesterséges intelligenciával kapcsolatos tevékenységeiről, és 10%-uk szerint cégük nem is népszerűsíti az AI-t. A leggyakoribb promóciós módszer a cégeknél a képzések szervezése (15%), ezt követi az innovatív ötletek és projektek ösztönző rendszereinek kiépítése (13%), valamint a belső innovációs laboratóriumok és kutatóhelyek létrehozása (8%). Ezzel szemben a külső kutatóintézetekkel és startupokkal való együttműködés még kevésbé elterjedt (5%). Lengyelországban gyakoribb az iparági eseményeken való részvétel (14%) és a startupokkal való együttműködés (11%), míg Csehországban a képzés mértéke valamivel alacsonyabb (11%) a magyarországihoz képest.

A mesterséges intelligencián kívül a magyar munkavállalók gyakran használnak felhőalapú technológiát (28%), dokumentumkezelő szoftvereket (19%), projektmenedzsment szoftvereket és az Internet of Things-t (10%). Lengyelországban a legnépszerűbb eszközök a dokumentumkezelő szoftverek (16%), míg Csehországban az Internet of Things (9%). A három piacon a megkérdezettek 43 százaléka használ digitális eszközöket a mesterséges intelligencián kívül.

„Az AI térnyerésével még inkább egyértelművé válik, hogy az igazi innováció a különböző technológiák metszéspontján történik. Nemcsak a technológiák összefonódása, hanem a fejlesztési sebesség növekedése is kiemelt szerepet kap – minden egyes technológia segíti a többi növekedését” – tette hozzá Hanna Huber, a Drees & Sommer Innovációs Menedzsment vezetője.

A teljes kutatás ezen a linken található: Digitális átalakulás az építő- és ingatlaniparban: Közép-európai perspektíva