A gyermekek számára történő reklámozás során nagy gondossággal kell eljárni, mert számos jogi és etikai szabály kívánja biztosítani a gyermekek mint sérülékeny célcsoport védelmét. Míg egyes termékcsoportok esetén egyértelműek a szabályok – például elmúlt-e 25 éves az alkoholreklám szereplője vagy nem (ld. Reklámetikai Kódex) -, vagy milyen a nézettség aránya az élelmiszer reklámok esetén (ld. EU Pledge) – ennél sokkal nehezebb meghúzni a határvonalakat, hogy mi számít a gyermekek vásárlásra való közvetlen felszólításának?

A márkabiztonság – brand safety – új dimenziója is felmerül itt, hiszen a közzététel helye is jelentősen befolyásolhatja, hogy gyermeknek szólóként értékelik-e az adott reklámot, amely felszólítást tartalmaz.

Dr. Szoboszlai Izabella, a Versenytanács tagja egyértelművé tette, hogy a gyermeknek szóló termék (akár mint promóciós ajándék), a reklám stíluselemei, a reklám megszövegezése, a felszólító mód és a médiaválasztás együttesen határozzák meg, hogy a kereskedelmi kommunikáció a tilalom alá esik-e vagy sem. A mára már általánossá vált tegező mód sem jelent elegendő eligazodást abban, hogy kinek szól a reklám, ezért célszerű pontosan fogalmazni, például, hogy „játssz a gyerekeddel”.

Zenisek Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég, ha beszúrjuk a szövegbe, a „kedves szülő, vedd meg”, vagy „gyűjtsd össze mind” kifejezéseket, ha közben a reklám többi eleme, a film hangulata, képei, zenéje, a felszólító mód és/vagy a médiaválasztás egyértelműen a gyerek figyelmének (és vágyainak) felkeltésére irányul.

„”Természetesen nem cél, hogy például egy családi, vagy gyermeknek szóló termék esetén ne lehessen gyermeknek való, gyermek által használt termékkel ösztönözni a szülőt az adott márka vásárlására, de az ilyen promóció is egyértelműen a szülőnek, a felnőttnek szóljon, a gyereket ne szólítsa meg – hangsúlyozta dr. Zenisek Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője.

Az előadók kiemelték, hogy az online térben alkalmazott marketing technikák, így például az online játékon belüli vásárlásokra biztatás esetén még fokozottabb körültekintés várható el a hirdetőktől arra is figyelemmel, hogy a gyermek magatartására a szülőnek jellemzően kevesebb ráhatása van.

„Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy a GVH új elnöke, Rigó Csaba Balázs lehetővé tette, hogy a hatóság vezető munkatársai előadásukkal és a kérdésekre adott válaszokkal segítsék az ÖRT tagjainak az e területen történő jobb megfelelést” – fogalmazott Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.

„Az ÖRT számára kiemelt feladat a tagság edukációja, mert meggyőződésünk, hogy ezzel segíteni tudjuk a munkájukat, hogy etikus, jogszerű reklámok készüljenek, amelyekkel nemcsak a bírságot tudják kivédeni, de a fogyasztók számára is hiteles reklámot tudnak készíteni. Nagy sikere van a tréning programjainknak, és ebben kiemelkedő volt a mostani workshop. A kiváló prezentációk, a nagy érdeklődés (több mint ötven online résztvevő) és a sok pozitív visszajelzés is a rendezvény sikerét bizonyítja” – tette hozzá Gerendi Zsolt főtitkár

Bár önmagában nem tilos a gyermekek felé irányuló reklámok alkalmazása, bizonyos esetekben azok mégis jogsértővé válhatnak. 2008 óta van hatályban az a törvényi rendelkezés, amely tiltja, hogy a reklámok gyerekeket közvetlenül a termék megvételére szólítsák fel, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolják meg számukra a reklámozott árut, azaz nyaggassák őket. Ez egy ún. feketelistás tényállás, ami azt jelenti, hogy az ilyen típusú reklám automatikusan tiltott, annak fogyasztókra gyakorolt hatását nem kell elemezni. A Gazdasági Versenyhivatalnak 2009. óta öt ügye volt ebben a témakörben.

Meddig gyerek a gyerek?

Felmerülhet azonban, hogy ki minősül gyermekkorúnak? Mi van azokkal a fiatalokkal, például, akik már a saját zsebpénzüket költik és saját döntéseket hoznak? A feketelistás tényállás a „gyermekkorúak” kifejezést használja, Magyarországon pedig számos jogszabály különböző életkorhoz köti a gyermekkorúságot. Ezért a GVH a reklámtörvény alapján tette le a voksát arról, hogy a feketelistás tényállásnál hány éves korig értékeli gyermekkorúnak a fogyasztókat, ez pedig 14 éves kort írt elő.

Fontos azonban, hogy ha a hivatal nem a feketelistás tényállást alkalmazza, hanem valamely reklám egyéb tisztességtelen jellegét vizsgálja, akkor a 14 és 18 év közötti fiatalok is – sérülékenységükből fakadóan –kiemelt védelmet élveznek, ami magasabb bírságot vonhat maga után jogsértés megállapítása esetén.

Segíteni akarják a piacot

Ahogy más esetekben, a GVH eljárásai itt is jellemzően panasz vagy bejelentés alapján indulnak el. A versenyfelügyeleti eljárások bírság kiszabásával zárulhatnak, azonban a hivatalnak nem célja a piaci szereplők megfélemlítése, sem a gyermekreklámok betiltása. A GVH kifejezett szándéka az, hogy segítse a piaci szereplőket.  A hatóság által kiadott tájékoztató az eddigi eljárások tapasztalatai alapján egy előre látható iránymutatás-csomagot kínál a piaci szereplőknek, amiknek az ismeretében ők jogszerűen tudják kialakítani a kampányaikat és piaci gyakorlatukat. Ha egy bizonyos idő után a GVH azt tapasztalja, hogy ennek ellenére a szereplők nem változtatnak a magatartásukon, akkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy további eljárásokat indítson ebben a témakörben.

Mi alapján határozzák meg a bírság összegét és ki a felelős?

A jogszabály lehetővé teszi akár a teljes cégcsoport előző évi nettó árbevétele 10%-áig terjedő bírság kiszabását. A bírság összegénél a hivatal jellemzően egy adott kereskedelmi kommunikáció vagy reklám költségéből indul ki, de ha ez nem ad megfelelő viszonyítási alapot (például a jogsértés jellege folytán a kommunikációs költség irreleváns, vagy nincs érdemi kommunikációs költség), akkor a GVH a jogsértéssel realizált árbevételből vagy a jogsértéssel érintett termékekből származó bevételből kiindulva határozza meg az összeget. Ez a gyakorlat elég jó viszonyítási alapod ad a gyermekreklámokkal érintett cégeknek arra, hogy kiszámítsák, körülbelül mekkora bírság fenyegeti őket, ha nem felelnek meg a jogszabályoknak.

A törvény fő szabályként azt mondja ki, hogy minden olyan vállalkozás felelős lehet a jogsértésért, akinek az érintett termék értékesítése vagy eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. A jogszabály a felelősségi eseteket tovább részletezi, azonban egy TV reklámra lefordítva a törvényi előírásokat: a hirdetést megrendelő reklámozó felelőssége minden esetben megállapítható, de a reklámügynökség és a hirdetést közzé tévő tévécsatorna felelőssége is megállapítható adott esetben.

Éppen ezért fontos, hogy amennyiben a piaci szereplők szeretnének megfelelni a törvényi előírásoknak és szeretnének gondosan eljárni, akkor a GVH gyakorlata megfelelési erőfeszítésként elismeri, ha a reklámot előzetesen külső szakértő (pl. fogyasztóvédelemben jártas szervezet vagy ügyvéd) bevonásával véleményeztetik és a reklámot a jogi állásfoglalásnak megfelelően alakítják ki. Ez az előzetes megfelelési erőfeszítés egy esetleges versenyfelügyeleti eljárás esetén akár a bírság teljes mellőzését is megalapozhatja jogsértés megállapítása esetén is.

Egyre nagyobb fókuszban az online reklámok – a netes játékokban is

Egyre elterjedtebbek a gyermekeknek szóló online reklámok, így nem véletlen, hogy több európai fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja fokozottan ezeket a kommunikációkat. Például az angol versenyhivatal is vizsgált olyan gyerekeknek szóló ingyenes online applikációkat, melyekben a gyermekeknek felajánlják bizonyos kiegészítők vásárlását, hogy az adott játékban sikeresebbek vagy jobbak legyenek. Az angol versenyhivatal ebben az ügyben kimondta, hogy az adott esetben a gyermekek vásárlásra felhívása a már említett feketelistás tényállás alapján tilos.  A Norvég Fogyasztóvédelmi Hatóság nemrégiben ajánlást adott ki azzal kapcsolatban, hogy közösségi médiában hogyan kell gyerekeknek reklámozni.

Európai társaival együtt a GVH is határozottan figyel erre a területre, ez ugyanis része a gyermekreklámokon is túlmutató digitális fogyasztóvédelmi stratégiájának, melynek egyik célkitűzése ennek a területnek a rendezése. A GVH tehát kifejezett figyelmet fordít erre a jövőben.

Milyen gyermekreklámok tiltottak? Mik a GVH ajánlásai? Ki a felelős a reklám közzétételéért? Mekkora bírságot szabhat ki a GVH? Többek között ezekre a kérdésekről beszélgetett dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának ügyvédje a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetőjével, dr. Zenisek Andreával, a Deloitte hatósági hírsorozatának legújabb epizódjában. A beszélgetést itt lehet meghallgatni.

Egyre nagyobb a piac és a digitális zaj

A GVH új digitális fogyasztóvédelmi stratégiát készített, amely elsősorban az állandó digitális zajra, személyre szabott hirdetésekre és reklámokra igyekszik választ adni. A fogyasztók jogait a digitalizáció miatt jelentősen átalakult reklámpiacon fokozottan védeni kell, főleg, mivel az online vásárlás egyre népszerűbb minden korosztály körében. 2018-ban az online kiskereskedelmi forgalom 425 milliárd forintot tett ki, idén pedig várhatóan még tovább emelkedik.

„A GVH az új környezetre szabja eszközeit, ami nem merül ki a bírságolásban, sőt: piackutatásokat, piacelemzéseket végez, külföldi hatóságokkal szoros kapcsolattartásban van. Nem a bírságolás az elsődleges cél, hanem a jogkövető magatartásra, a jogszabályok megismerésére való ösztönzés, ezért a GVH a jogalkalmazói gyakorlatán keresztül folyamatosan iránymutatást is ad egyes kérdésekben a reklámozó cégeknek, valamint a fogyasztói tudatosságot növelő kommunikációs kampányokat is folytat” – mondta dr. Zenisek Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője a Deloitte Legal által szervezett üzleti reggelin.

Az Európai Unió tagállamainak fogyasztóvédelmi hatóságaival a GVH-nak komoly együttműködése van, amely keretében aktív információcsere zajlik, valamint egy riasztási láncot is kialakítottak.

Influenszerek, gyermekreklámok

2016 óta a GVH-nak több ügye is volt, amelyek során véleményvezérek, ún. influenszerek ellen indítottak eljárást a fogyasztók megtévesztése miatt, mivel egyes termékeket, szolgáltatásokat és a márkát népszerűsítő tartalmakat és bejegyzéseket úgy tettek közzé, hogy azért az influenszereknek ellenszolgáltatást nyújtottak, ez azonban az egyes posztok láttán valószínűsíthetően nem volt egyértelmű a fogyasztók számára.

A fogyasztókat különféle tényezők manipulálhatják egy vásárlás során, ezért a GVH minden esetben azt vizsgálja, hogy a reklámozók magatartása megtévesztő-e és befolyásolja-e a fogyasztók döntését a termék vagy szolgáltatás igénybevételére vonatkozó döntés meghozatalában.

A GVH által indított ügyek között szintén kiemelt helyen szerepelnek a gyermekeket célzó reklámok. A jogszabályok szerint ugyanis tilos a reklámban gyermekeket közvetlenül felszólítani a reklámozott áru megvételére, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott terméket.

„Kérdéses azonban, hogy ezt a szabályt hogyan kell pontosan érteni, milyen határok között mozoghatnak a cégek a gyermekeknek szóló reklámok közzétételekor. A GVH 2009-ben kettő, 2013-ban pedig egy eljárást is indított jogsértő gyermekreklámok miatt, azonban a cégek elmarasztalását követően nem indult általános piactisztítás, a téma kissé elsikkadt. Így további beavatkozások hiányában a gyermekreklámok jogszerű közzétételével kapcsolatos sok kérdés tisztázatlan maradt. Ezért nagyon érdekes, hogy a GVH az idén indított három újabb, gyermekreklámokat vizsgáló eljárását hogyan zárja majd, esetleg üzen-e majd a piacnak a tekintetben, hogy milyen határai vannak az elfogadható és a tilos gyermekreklámoknak” – mondta dr. Miks Anna, a Deloitte Legal ügyvédje.

A GVH a gyakorlatában sok olyan eszközt alkalmaz, amellyel a megfelelést ösztönzi. Ez egyértelműen arra utal, hogy az edukáció és nem a bírságolás az elsődleges cél. A cégek ezért bírságcsökkentést vagy teljes bírságelengedést is kaphatnak egy későbbi GVH eljárásban, ha igazolni tudják, hogy a GVH által előírt módon a reklám közzététele előtt fogyasztóvédelmi szempontból véleményeztették a kommunikációjukat. Ezen kívül jelentős bírságcsökkentés érhető el a jogsértés beismerésével, a fogyasztók kártalanításával vagy utólagos megfelelési program bevezetésével is.

Várható változások

2018-ban az Európai Unió kezdeményezte a már meglévő fogyasztóvédelmi szabályok felülvizsgálatát a gyorsuló digitalizációra reagálva. A „New Deal for Consumers” elnevezésű csomag – elfogadása esetén – számos új, a fogyasztókat védő szabály bevezetését jelenti majd minden uniós tagállamba