Az április 6-án megrendezett SMART 2022-n négy témakör köré rendezve, két teremben, szimultán zajlottak az előadások közel 500 néző előtt.  A konferencia nyitóelőadásán dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke kiemelte, hogy ha lehet, a mostani körülmények miatt a digitalizációt még inkább a fókuszban tartani. Hozzátette, hogy a digitalizáció minden ágazatban fontos, a “valódi fordulathoz pedig nem dzsungelharcra, hanem széles autópályára van szükség”. “Az elmúlt napok történései erős felhatalmazást adtak ismét arra, hogy a digitalizációt fókuszban tartsuk; mindannyiunk felelőssége az azonnali cselekvés, hiszen, amit ma teszünk, az határozza meg a mindennapjainkat és a jövőnket egyaránt” – tette hozzá az IVSZ elnöke.

Olasz, brit és norvég gyökerekkel egyaránt rendelkezik Pellegrino Riccardi interkulturális szakértő, aki előadásában azt vizsgálta, hogy a kulturális különbségek befolyásolják az emberek bizonytalansághoz és jövőhöz való hozzáállását. Az előadás legfontosabb üzenete, hogy fogadjuk el, értsük meg a bizonytalanságból és kiszámíthatatlanságból eredő félelmet, legyünk nyitottak, kíváncsiak és bátrak, hiszen a kihívások keresése félelmetes ugyan, de végül mindig kifizetődő.

Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára panelbeszélgetés keretében beszélt a napokban publikált IVSZ #femintech – Tedd láthatóvá!  felmérésről, amelynek eredményei szerint pozitív irányba halad a nők IKT iparágban való foglalkoztatása, de a nők arányának növeléséhez szemléletváltásra, nyitottságra, valamint az informatikai képzésekben résztvevő nők számának növelésére van szükség.

Kinevezése óta először a SMART-on adott elő Léder Tamás, a Revolut hazai vezetője. A Revolut maga 500 ezernél is több ügyfelével az 5. legnagyobb bank lenne Magyarországon, a működés és szervezeti filozófia azonban nagyon eltér a banki világban megszokottaktól. A csapat agilitása magából a szervezetből fakad, a szakemberek nagy felelősség mellett, de külön körök nélkül hoznak döntéseket, a csapat pedig inkább kisebb és briliáns, mint nagyobb, de átlagos képességű szakemberekből áll össze.

Jövőnk alapja maradhat a tudományba, innovációba vetett bizalom, vagy az egyre több rendelkezésre álló információ inkább egymás ellen fordítja az emberiséget? A Netflix film címére rímelő, De, nézz fel! panelbeszélgetésen Litkai Gergely (a Dumaszínház ügyvezetője), Krekó Péter (igazgató, Political Capital Institute), Rab Árpád (trendkutató, Corvinus Egyetem) és dr. Irás Béla (vezető munkatárs, Légúti és immunológiai betegségek, AstraZeneca) beszélgetett erről. Rab Árpád szerint a kulturális és társadalmi buborékok hasznosak, ha unalomra keresünk megoldást. Amint nagy társadalmi vagy gazdasági problémát kell megoldanunk, szükségünk van a technológiára. Technológia nélkül kipusztul az emberiség.

Szintén aktuális témáról szólt Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európai Cluster igazgatójának előadása, aki az egészségügy legfontosabb trendjeit, kockázatait és problémáit vázolta fel a COVID-válság tükrében. A szakember szerint az egészségügyben felhalmozott adatok mennyisége már bőven meghaladja az ember kognitív képességeit, ezért a terület kihívásaira a digitalizáció, a technológia, az innováció, valamint az egyetemi-, állami- és magánszféra együttműködése jelentheti a megoldást.

Bánszki Zsolt, a 4iG IT biztonsági üzletágigazgatója az orosz-ukrán háború miatt különösen aktuális témáról adott elő: mit tehet, vagy tud egyáltalán tenni egy vállalat a saját szintjén, a kkv-k, és maga az IKT szektor a jelenleg is zajló, hibrid háborúval, amely a kibertérben is zajlik? „Ha célpont nem is, eszköz bármikor lehetünk!”, fejtette ki a szakember, aki azt tanácsolta a SMART résztvevőinek, hogy cselekedjenek lokálisan, de védekezzenek globálisan.

Jelentős startupper előélettel rendelkezik amerikai Jared Schrieber, aki  jó pár éve angyalbefektetőként dolgozik Magyarországon: ő arról beszélt, miként látja a hazai startupokat egy Szilícium-völgyi befektető szemével – a témát az előadást követő panelbeszélgetésen is kivesézték hazai szakemberek. A startup szekcióban került sor a második Startup Hungary Report eredményeinek bejelentésére is: ebből kiderült, hogy a startupok még ambiciózusabb és még nagyobb az önbizalmuk – a válaszadók 41%-a gondolja úgy hogy unikornis lesz, míg 84% hogy meghatározó nemzetközi szereplővé válnak, viszont erre a nemzetközi növekedési pályára csak nagyon kevés startupnak sikerül rá lépnie.

Az ágazati szekcióban egyaránt szó esett a jövő bankjaival kapcsolatos elvárásokról és lehetőségekről, amivel kapcsolatban Pereczes János, a Magyar Bankholding Foundation szervezetének vezetője elmondta, hogy “mi kell ahhoz, hogy három hagyományos bankból egy teljesen új, minden modern igényt kielégítő új szervezet szülessen. A technológia, illetve a termék is fontos elem a képletben, de megfelelő talent pool nélkül ez egy lehetetlen feladat lenne.”

Természetesen a másik sokat hype-olt technológia, az NFT sem maradhatott ki: a tematikus fireside chaten Weiler Péter képzőművész és Horváth Katalin, a CMS Budapest szenior tanácsadója beszélgetett a nem-helyettesíthető tokenek jogi, művészeti és technológiai aspektusairól. A beszélgetésből kiderült, hogy 2022-ben az érdeklődés még mindig magas, de az emberek ingerküszöbe NFT téren is megnőtt, itt is alábbhagyott vagy inkább átalakult a kezdeti érdeklődés.

Fireside chat keretében, Andrej Bederkával, a Digitálna Koalícia SK (a IVSZ szlovák partnerszervezete) főtitkárával zajlott beszélgetés annak kapcsán, hogy itthon is kezdetét vette az IT Fitneszteszt online felmérés: a 2022 áprilisa és júniusa közé időzített, négy országban zajló projekt elsődleges célja az, hogy kiderítse, mennyire fejlett digitális készségekkel rendelkeznek a V4-országok diákok és fiatal felnőttek – a felmérést itthon az IVSZ koordinálja.

Az esemény zárásaként dr. Vinnai Balázs Dobó Mátyással (Vodafone), Bíró Pállal (Google), valamint Filippov Gáborral arra kereste a választ, hogy milyen hatással vannak az utóbbi idők sorozatos krízishelyzetei az egyénekre, a társadalomra és az üzleti folyamatokra. Az After SMART Talk nevű exkluzív beszélgetés egyik legfontosabb üzenete: a nehézségek új megoldásokat, találmányokat eredményeznek, az üzleti szereplőket jobb reakcióidőre, gyors döntések meghozatalára sarkallja, a túléléshez pedig elsősorban rugalmasságra, tanulni tudásra van szükség, de ilyenkor felértékelődik az az empátia és az odafigyelés is.

Az IVSZ SMART konferenciája idén első alkalommal egy olyan innovációs térrel is kiegészült, amelyen a legígéretesebb fejlesztések, termékek, csapatok mutatkoztak be. A SMART Site-on az érdeklődők közelebbről megismerkedhettek a hazai innovációs élet vezető szereplőivel, kipróbálhatták termékeiket, megismerve a legizgalmasabb új fejlesztéseket.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért  a közelmúltban két, az informatikai munkakörökben valamilyen szempontból hátrányt szenvedő közösség helyzetét vizsgálta meg: az ötvenévesnél idősebbek alkalmazásáról szóló kutatás eredményei ezen a linken olvashatók, a női digitális szakemberekkel kapcsolatos megállapításokat pedig most teszi közzé a szervezet.

Az Eurostat számai szerint 2017-ben és 2018-ban egész Európában Magyarországon volt a legalacsonyabb az IKT-specialista szakmában lévők között a nők aránya: 2017-en 9 százalék, 2018-ban 8,6 százalék. 2019-re az uniós statisztikák szerint 10,6 százalékra nőtt a női informatikusok száma, amellyel az uniós országok közül a Cseh Köztársaságot sikerült ezen a téren megelőznünk.

IT-vezetőnek még ritkán, menedzsernek már gyakran választanak nőt

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy itthon még mindig férfias szakmának tekintik az informatikát:  a női informatikai vezetők aránya jelentősen kisebb, mint az EU tagállamaiban. Jellemzőbb gyakorlat, hogy az infokommunikációs profilú cégeknél is inkább pénzügyi, humánerőforrás-, vagy marketing vezetőknek választanak meg nőket.

Szerencsére a felsővezetőinél alacsonyabb szinteken már ma is jóval elfogadottabb a női informatikusok, illetve digitális szakemberek alkalmazása. Az utóbbi elnevezés a hagyományos programozókon, rendszerüzemeltetőkön túl tágabb értelemben vett, olyan fejlett digitális készségeket igénylő pozíciókat is magában foglalja, mint például az IT projektvezető vagy projektmenedzser.

“Az, hogy itthon a női informatikusok aránya az uniós átlagnál alacsonyabb, több szempontból is kedvezőtlen helyzetet okoz. Egyrészt a férfi túlsúly miatt kevésbé diverzek a hazai informatikai csapatok, másrészt ha több nő választaná az informatikai pályát, az segítene mérsékelni a jelentős szakemberhiányt a szektorban, ami így a magyar gazdaság fejlődését is elősegítené Már az is segítene a jelenlegi helyzeten, ha az informatikai szakmákat a diákoknak a lányok számára is vonzó lehetőségként mutatnák be,  hiszen a hazai informatikai cégek számára a nők integrálása már nem kihívás, viszont női fejlesztőket találni igen”- mondta el dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

Vannak már pozitív jelek az oktatásban

A női digitális szakemberek alkalmazásának alacsony aránya legfőképpen annak az eredménye, hogy a magyar nők egyelőre alacsony arányban vesznek részt informatikai képzésekben. Az Oktatási Hivatal 2019-es adatai szerint  2009 és 2014 között csupán 10 százalékos volt a nők aránya az informatikai képzési területen oklevelet szerzettek között. Ehhez képest 2015-től a nők aránya már 20 százalék körülire emelkedett.

Az intenzív, rövid ciklusú informatikai képzésekre szakosodott, úgynevezett bootcamp képzőhelyeken is sikerült eredményeket elérni, az ezeket elvégzők között még magasabb, 25 százalékos a nők aránya az IVSZ 2020-as Bootcamp auditjának eredményei szerint.

Hazánkban az EU-s átlagnál egy kicsivel már magasabb azon 15 éves nők aránya, akik elképzeléseik szerint 30 éves korukra valamilyen IKT-munkakörben kívánnak dolgozni. Ez az arány azonban még mindig jelentősen alulmarad az ugyanilyen korú férfiakéhoz képest. A Programozd a jövőd!  projekt – amelyben az IVSZ szakmai konzorciumi partnerként vesz részt az ITM és KIFÜ mellett – egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több lány válassza az informatikai pályát.

„10-15 évvel ezelőtt ritkán lehetett női vezetőkkel találkozni az IT-szektorban, inkább a férfiak szakmájának számított: ekkoriban magam is szignifikánsan magasabb elvárásokkal találkoztam pályakezdő nőként a szakmában, pedig rendelkeztem a szükséges informatikai képzettséggel. Ma már más a helyzet, sok vállalat felismerte a női szakértők, vezetők sokoldalúságát, és az általuk egy csapat működéséhez hozzáadott értékeket. Tapasztalataim szerint egyre több fiatal nő választ informatikai szakmát, és sajátít el ennek során speciális tudást, szakmai minősítéseket. Napjainkban a szakmai csapatok diverzitásának kialakítása, mind a generációkat, mind a nemek arányát tekintve egyre nagyobb fókuszt kap, ma már sok esetben tudatosan választanak női munkavállalókat egy-egy adott pozícióra. Hazai vállalatoknál a cégen belüli női munkavállalók szakmai közösséget alkotnak, értékteremtő szakmai programokat építenek. Így van ez a jelenlegi munkahelyemen is” – mondta el Neumann-Toró Krisztina, az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója.

Túl nagy a bérszakadék a férfi és női informatikusok között

A nemek közötti kiigazítatlan bérszakadék az uniós átlagnál (18 százalék) itthon magasabb, 20,3 százalékos az Eurostat 2018-as statisztikái szerint, ugyanakkor ezzel az eredménnyel Magyarország még így is a középmezőnyben van – kilenc uniós országban ennél is nagyobb szakadék tátong a nemek között a bérezésben. Magyarországon belül pedig az IKT-szektorban a második legnagyobb a nemek közti bérszakadék, csupán a tudományos területen magasabb.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért és IFUA Horváth & Partners közös kutatásának^[1] eredményei szerint napjainkban 30 év körüli az IKT-munkakört betöltő magyar munkavállalók átlagos életkora. Az életkor átlaga az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cégeknél valamivel alacsonyabb, a nem infokommunikációs vállalatoknál viszont magasabb. Átlagosan az IKT-munkakörben dolgozó hazai munkavállalóknak mindössze 10 százaléka idősebb 50 évesnél.

Mégis, a fiatal átlagéletkor ellenére a magyar munkaerőpiacon egyedülálló helyzet alakult ki az informatikai munkahelyeken: ugyanolyan munkakörökben már öt generáció dolgozik együtt.  Ez részben kihívást is jelent, hiszen plusz feladatokkal jár a generációk közötti hatékony együttműködés kialakítása. Egy generációs szempontból sokszínű csapat ugyanakkor erős egységet biztosít szervezetnek, amely gazdaságilag stabilizálni tud egy vállalatot.

Mik az ötven feletti informatikusok erősségei?

Magyarországon az elmúlt öt évben megduplázódott az informatikusok iránti kereslet, pedig a hiányzó pozíciók közül számosat kifejezetten érdemes lenne ötven feletti, tehát több évtizedes tapasztalattal bíró szakemberekkel betölteni. A napjainkban hiányszakmának számító tesztelő, IT projektmenedzser, IT sales, IT support, IT Üzemeltető, DevOps, vagy Business Analyst pozíciókban az IT-tudás és gyakorlati számítógépes készségek mellett gazdasági, vagy mélyebb rálátás is szükséges, amelyben e korcsoport tagjai kimondottan erősek.

Az iparágak egyre szélesedő digitalizációja nyomán pedig egyre nagyobb szükség lesz  mediátor szerepet betöltő munkatársakra, akik képesek közvetíteni a digitális folyamatokra átálló szakterületük és a digitalizációt megvalósító informatikus szakemberek között.

Cáfolják a sztereotípiákat a kutatási eredmények

A kutatásból az is kiderült, hogy vannak olyan képességek, amelyekben az ötvenes munkavállalók élettapasztalatukból adódóan jobban teljesítenek: a vállalati értékek képviseletében, ügyfélkommunikációban az ügyfelek is nagyobb bizalmat tanúsítanak irántuk, a fiatalabb kollégáknál.

Dacára a széles körben elterjedt sztereotípiának, egy ötvenes informatikusnak még 10-15 éve is lehet hátra a nyugdíjazásáig, jók a kognitív képességei,  így motivált is lehet az új készségek elsajátítására, így lojálisabb is tud lenni munkáltatójához egy fiatalabb munkavállalónál.

“Ma már korosztálytól függetlenül elengedhetetlen a továbbképzés, az élethosszig való tanulás az informatikai szektorban, ez nem csupán az idősebb generációt érintő egyedi igény. Egy bootcampen átképzett, az IT-szektorba frissen belépő fiatal munkaerőt bevezetni a gyakorlati munkába semmivel sem jár kevesebb teherrel egy, esetleg átképzést igénylő, ugyanakkor jelentős szakmai tapasztalattal bíró ötvenes informatikus felvételénél.  A vállalati oldalról már  elengedhetetlen a sokszínűség értékként értelmezése, hiszen a diverzitás tudatos kezelése gazdasági előnyökkel is járhat.  Rendszerszinten az informatikusképzések erősítése lényeges, hiszen ebben a szektorban a tudás naprakészen tartásának biztosítása az egyik legnagyobb érték, amellyel az idősebb generáció tagjait támogatni lehet” – kommentálta a kutatási eredményeket dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A legtöbbször a nyelvtudás hiánya a legfőbb akadály

A kutatás alapjául szolgáló kérdőívet kitöltő 105 hazai vállalat legtöbbje esetében az 50 év feletti életkor nem akadály egy IKT-munkakör betöltéséhez szakmai megfelelőség esetén. Ugyanakkor a válaszadó cégek szerint bár az angol nyelvtudás fejlesztői és tesztelői munkakörökben szinte alapkövetelmény, az 50 év feletti korosztályból sok, egyébként kiváló szakember nem beszéli elég jól ezt a nyelvet.

Ugyanakkor az elmúlt években nem csak a fiatalabb generációk, hanem az ötven feletti korosztály munkaerőpiaci hozzáállása is átalakult: e korcsoportból is egyre több a tudatos karrierépítő, aki nem első munkahelyéről tervez nyugdíjba vonulni.

Gyakorlatban is tesztelik az 50 feletti digitális szakemberek alkalmazását

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért és IFUA Horváth & Partners a kutatási eredmények publikálása mellett módszertant is kidolgozott az ötven feletti informatikusok alkalmazásának hatékony lehetőségeiről, amelyet  tagvállalatai bevonásával a gyakorlatban tesztelnek.

A magyarországi IKT-szektorban dolgozók átlagéletkora a következő években egyértelműen növekedni fog: bár az informatikai munkakörökben napjainkban még nincs tömeges nyugdíjazás, látható időn belül erre is fel kell készülniük a vállalatoknak.

^[1] GINOP-5.3.5-18-2018-00144 SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÁSA
 A kérdőívet összesen 105 vállalat töltötte ki, különböző iparági szegmensekből

Az Oncompass Medicine Hungary Kft. RealTime Oncology Treatment Calculator nevű fejlesztése egy olyan  szabályalapú mesterséges intelligencia, amely a cég saját fejlesztésű algoritmusa segítségével dolgozza fel a beteg leleteit. A feldolgozást követően az algoritmus a beteg daganatában azonosított molekuláris genetikai elváltozások alapján az adott beteg kezelésére releváns, rangsorolt hatóanyag listát állít össze, ezáltal növeli a rákos betegek esélyét a  hatékony kezelésre.

Az Oncompass Medicine fejlesztését 2021. február 4-én a DIGITALEUROPE a 2021-es Future Unicorn-díjjal ismerte el, amelyet a non-profit szervezet éves konferenciájának záróceremóniáján Mariya Gabriel, az Európai Unió innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztosa adott át.

Cecilia Bonefeld-Dahl, a DIGITALEUROPE elnöke szerint a szervezet zsűrije azért ítélte az Oncompass Medicine fejlesztésének a 2021-es díjat, mert a cég úttörő technológiája a jövőben emberi életek ezreit mentheti majd meg. Az, hogy a 2020-as és 2021-es Future Unicorn-díjat is egy MI-megoldásokat alkalmazó egészségügyi fejlesztés nyerte el, jól jelzi, hogy milyen erős az európai egészségtechnológiai szektor.

Az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért tavaly szeptemberben Az év innovációja díjjal ismerte el az Oncompass Medicine precíziós onkológiai döntéstámogató eljárását, és a DIGITALEUROPE tagjaként az IVSZ jelölte a Future Unicorn-díjra a magyar startupot. Saját országbeli jelöltre az IVSZ nem szavazhatott, a díjat így az európai zsűri döntése alapján ítélték oda a társaságnak.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért 1997 óta díjazza a hazai piac kiválóságait és reménységeit, 2001 óta pedig Gyurós Tibor-díj néven adja át az elismeréseket olyan szakemberek, és vállalkozások részére, akik az elmúlt egy év során meghatározó munkát végeztek az iparágban. Az IVSZ 2020-ban egy magyar gyógyszerkutató startupot, a Turbine AI-t jelölte, amely előkelő helyen végzett az előző évi Future Unicorn-díjak szavazásán.

“Mindössze két éve indítunk magyar startupokat a DIGITALEUROPE rangos versenyén, így azt, hogy az Oncompass Medicine elnyerte az idei Future Unicorn-díjat, jól érzékelteti a magyarországi startup ökoszisztéma fejlettségét. A Startup Hungary alapító partnereként a mostani díjat saját sikerünknek is érezzük, és örömmel üdvözöljük az Oncompass Medicine-t az IVSZ tagjai között. Természetesen az IVSZ az elkövetkező években is támogatni fog minden olyan hazai induló vállalkozást, amelynek fejlesztése alkalmas a teljes európai piac meghódítására” – kommentálta az Oncompass Medicine díját dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

Az IVSZ honlapján egy interjút is olvashatnak, amelyben dr. Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója beszél a vállalat fejlesztését, és a Future Unicorn-díj megszerzését is kommentálja – az itt elhangzottakat egy készülő cikkben is fel lehet használni.