A termékek és az állítások

2015-2018 között négy fehérjepor („Protein Power”, „Iso Whey Zero”, „Nitro Pure Whey”, „Hydro Whey Zero”) és a „Zero Bar” fehérjeszelet összetevőire vonatkozóan a termékek népszerűsítésekor (tv reklámok, plakátok, online hirdetések révén), illetve a termékek címkéjén valótlan információt tettek közzé.  Többek között olyan állításokat tüntették fel, mint „megemelt, 88%-os fehérjetartalom„, „alacsony zsírtartalom” vagy „hozzáadott cukor nélkül„.  A GVH azonban arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált kijelentések túlnyomó többsége nem felel meg a valóságnak.

A vizsgált termékkör

A sportélelmiszerek, azon belül a vizsgálattal érintett fehérjekészítmények iránt egyre nagyobb a kereslet, hiszen az egészségtudatos életmód hazánkban is egyre inkább trenddé válik, ami a fogyasztási szokásokra is kihatással van. Ezek a termékek a sportolókon kívül ma már nem csak az átlagfogyasztók körében örvend egyre nagyobb népszerűségnek, de egyes sérülékeny csoportok (pl. cukorbetegek, laktózérzékenyek) részéről is keresettek.

„A GVH fogyasztóvédelmi hatóságként ítélte meg az ügyet, ám a vizsgált termékek jellegéből adódóan élelmiszerjogi aspektusokra is óhatatlanul figyelemmel kellett lennie. A különböző besorolású élelmiszerekre, és az azokkal kapcsolatos tápértékjelölésekre ugyanis speciális, nagyrészt uniós ágazati szabályozás vonatkozik” – magyarázza dr. Balogh Dóra, a Schönherr szakértője.

A GVH kiemelte, hogy az élelmiszerjogi szabályok ugyan bizonyos tűréshatáron belül megengednek eltéréseket a tápértékek feltüntetett és (a hatósági ellenőrzések során mért) tényleges tartalma között, azonban ezek között nem lehet olyan mértékű eltérés, hogy a fogyasztót megtévessze. A fogyasztó számára ugyanis a feltüntetett érték azt a benyomást kelti, hogy a termék ténylegesen az adott mennyiséget tartalmazza, amelynek valóságtartalmáról nem tud megbizonyosodni a termékek bizalmi jellege miatt.

A bírságkiszabáskor szerepet játszó tényezők

A GVH korábbiakban már számos alkalommal bírságolt jellemzően különböző étrendkiegészítőknek, illetve fogyasztószereknek tulajdonított egészségre kedvező, vagy gyógyító hatás miatt. Ugyanakkor az ezekben az ügyekben kiszabott bírságokat többszörösen meghaladja a BioTech termékek esetében most kiszabott bírság.

A GVH súlyosító körülményként értékelte a vizsgált termékek fentiekben említett bizalmi jellegét, a jogsértés időtartamát és az azzal érintett fogyasztók széles körét. „Figyelemreméltó azonban, hogy a bírságösszeg kalkulálásakor számos enyhítő tényezőt is bírságcsökkentéssel jutalmazott a GVH” – mondja dr. Turi Anna, a Schönherr versenyjogi csoportjának vezetője. Így az érintett vállalkozások által vállalt a GVH által elfogadott utólagos megfelelési programot (többek között belső eljárásrend kialakítása, fogyasztói edukációs kampány megvalósítása) 20 %-os bírságcsökkentéssel honorálta a GVH. Ezen túl a jogsértés beismeréséért szintén 20 %-kal, a jogsértés körülményeinek tisztázásért és jogosorvoslati jogról való lemondásért cserébe pedig további 20%-kal, összesen tehát 60%-kal mérsékelte a GVH a bírságot, mely azonban az árbevételi adatok miatt így is meglehetősen magas.

Továbbra is a fogyasztóvédelem a fókusz

A fentiekből kiindulva úgy tűnik, hogy a GVH továbbra is beváltja a fogyasztóvédelmi törekvéseihez fűzött ígéretet. A jelen ügyben kiszabott bírság jól beillik a fogyasztóvédelmi ügyekben 2019 óta jellemző drasztikusan megnövekedett bírságok sorába. A jövőben is ez a tendencia várható, amely ellen egyedül a versenyjogi tudatosság növelésével tudnak felkészülni a cégek. „Jelen ügy azonban arra is jó példával szolgál, hogy egy versenyjogi megfelelési program utólagos kiépítése is számottevő szerepet játszhat a bírság enyhítésében, és a hatósággal való hathatós együttműködés jelentős, pénzben kifejezhető engedményekhez vezet, mely akár a bírság felére csökkentését is eredményezheti” – emlékeztet az ügyvéd.

A változás szele nem csak az időzítésben, hanem a beszámolóban összegzett bírságadatokban is tetten érhető. A GVH 2019-ben több mint 8 milliárd Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, melynek közel 60%-át, azaz közel 5 milliárd Ft-ot tesz ki a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt kirótt bírságok összege: ilyen magas bírságok kiszabására a fogyasztók védelmében a GVH történetében még soha nem volt példa. Sőt, ez az összeg majdnem eléri a 2019-et megelőző 10 év alatt a fogyasztóvédelmi jellegű jogsértésekért kiszabott bírságok együttes összegét.

A GVH, mint a fogyasztói érdekek védelmezője

A GVH a klasszikus versenyhatósági feladatok, azaz a versenykorlátozó piaci magatartások tilalmán és a vállalkozások verseny szempontjából jelentős fúzióinak jóváhagyásán kívül jogosult fellépni a fogyasztókat célzó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen is, ha azok a verseny érdemi befolyásolására is alkalmasak. Az elmúlt évek tendenciái ráadásul afelé mutatnak, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek egyre inkább a GVH kiemelt prioritását képezik. 2019-ben 22 darab fogyasztóvédelmi ügyet zárt le a hivatal, melynek a fele, azaz 11 ügy végződött jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával. „Bár ez valamennyivel kevesebb fogyasztóvédelmi ügy, mint amit 2018-ban lezárt a GVH, az ügyek maguk sokkal nagyobb súlyúak voltak, melyet a bírságok emelkedő mértéke is bizonyít.” – mondta el dr. Turi Anna, az iroda versenyjogi csoportjának vezetője.

Célkeresztben a tech-óriások

A 2018-ban közzétett „Középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégia” célkitűzéseinek megfelelően 2019-ben is olyan nagynevű digitális platformok és vállalkozások kerültek górcső alá, mint a Facebook, PayPal, Airbnb, vagy utóvizsgálat keretében a Google. Míg az Airbnb, PayPal és Google esetén a GVH elfogadta a vállalkozások kötelezettségvállalásait a fogyasztóknak nyújtott hiányos tájékoztatásuk kiegészítése kapcsán, és így velük szemben jogsértés megállapítására és bírság kiszabására sem került sor, a Facebook már nem volt ilyen szerencsés. A GVH a Facebook esetén arra a következtetésre jutott, hogy az oldal nem állíthatja azt magáról, hogy ingyenes, mivel a fogyasztók az adataikkal „fizetnek” a szolgáltatásért. A jogsértést 1,2 milliárd Ft bírsággal szankcionálta a hivatal, mely intő példa lehet a hasonló elven működő platformok üzemeltetői számára.

A telekom cégek sem alhatnak nyugodtan

A fentieken túl a tavalyi évben a telekommunikációs szektor is kiemelt figyelmet kapott a GVH-tól. Többségében ismétlődő jellegű jogsértéseik miatt a Magyar Telekom, a Vodafone, és a Telenor is újabb bírsággal lett „gazdagabb”, melyek összege egyúttal többszörösen meghaladta a korábban hasonló magatartások esetén alkalmazott szankciókat. E körben a vállalkozásoknak tekintettel kell lenniük arra, hogy ismétlődő jogsértés esetén a GVH a bírság összegét jogsértésenként 100% összeggel növelheti a bírságmaximum keretein belül. A Magyar Telekom ügyében (melyben a döntés ugyan 2020 januárjában jelent meg, ennek ellenére mégis a 2019-es beszámolóban tárgyalja a GVH) újdonságként jelent meg a lépcsős bírság-meghatározás. Ennek az a lényege, hogy ha a vállalkozás a döntésben előírt, elsősorban a kárt szenvedett fogyasztók reparációját célzó kötelezettségvállalásait nem teljesíti határidőben, akkor a nem teljesített rész helyébe előre meghatározott bírság-részlet lép.

A fogyasztók reparációja kapcsán kiemelést érdemel, hogy 2019-ben közel 600 millió Ft összegű, közvetlenül a fogyasztóknak fizetendő pénzbeli kompenzációt hagyott jóvá a GVH, mely teljesítésével az eljárás alá vont vállalkozások csökkenthetik a bírság összegét mint például a Magyar Telekom lépcsős bírsága kapcsán – magyarázza dr. Kovács Márk, az iroda versenyjogi szakértője.  Sőt, adott esetben a jogsértés megállapítása is mellőzhető velük szemben – ilyen volt a WizzAir „WizzFlex” szolgáltatásával kapcsolatban vállalt kompenzációs csomagja esetén.

Versenykorlátozó megállapodások – a kartellek

A GVH összesítése szerint 2019-ben 16 ügyet sikerült lezárni, mely előrelépés a 2018-as 12 ügyhöz képest. Kartellügyekkel kapcsolatban a tendencia változatlan: a legtöbb piaci jelzés a közbeszerzési kartellekkel kapcsolatos, melyek vonatkozásában a GVH továbbra is szigorú fellépést ígér. Ez alapján nem meglepő, hogy 2019-ben a legmagasabb bírságot kartellezésért egy kórházi közbeszerzési eljárásokat megcsapoló kartell tagjai kapták. Összesen több mint 1,5 milliárt Ft-ot kell(ett) befizetniük a központi költségvetésbe, mely a 2019-es összes kartellbírság felét teszi ki.

Összefonódások

A fúziók ellenőrzése kapcsán elismerést érdemel a GVH törekvése a hatékonyság növelésére és az ügyintézési idő csökkentésére. Az összefonódás-bejelentés alapján induló eljárások esetén a GVH-nak 8 napot biztosít a törvény a döntése meghozatalára. Ennek ellenére 2019-ben átlagosan 4 munkanap alatt döntött a hivatal, sőt, az ügyek 16%-át mindössze 1-2 munkanap alatt elintézték. Ebben talán szerepet játszik a prenotifikáció intézménye is, mely során a hatósággal történő előzetes egyeztetés mind a felek, mind a hatóság számára előnyökkel jár, mely során a hatóság esetleges kérdései már a hivatalos bejelentés előtt megválaszolásra kerülhetnek, így az fúzió engedélyezése gyorsabban kiadható.

Lehetőségek a kiszabott bírságok csökkentésére

Mint láthattuk, 2019-ben vastagon fogott a GVH ceruzája a bírságösszegek meghatározásakor. A vállalkozásoknak azonban többféle lehetőség áll rendelkezésére a bírságok csökkentése érdekében, feltéve, hogy a versenyfelügyeleti eljárás alatt együttműködnek a GVH-val. A fogyasztóvédelmi tevékenység körében említett reparáción, azaz az okozott kár megtérítésén túl az alábbi opciók érdemelnek kiemelést, melyek egymással párhuzamosan is alkalmazhatók.

„Kartellügyekben a jogsértés feltárását elősegítő engedékenységi kérelmezők a feltételek fennállása esetén teljes vagy részleges bírságelengedésben részesülhetnek. 2019-ben a korábbi évvel egyezően 4 ügyet sikerült lezárni az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozások segítségével, akik összesen közel 900 millió Ft bírságkedvezményt kaptak” – mondta el dr. Kovács Márk.

10-30%-os bírságcsökkentésre adhat alapot az egyezségi eljárásban való részvétel, ha a vállalkozás beismeri a jogsértést és lemond bizonyos eljárási jogairól a gyorsabb és kevesebb erőforrást felemésztő ügylezárás érdekében. Az egyezségi eljárásban részt vevő vállalkozásoknak összesen 850 millió Ft-tal kevesebb bírságot kellett megfizetniük tavaly.

A fentieken túl a GVH 2019-ben több mint 300 millió Ft kedvezménnyel honorálta a versenyjogi megfelelési programok kidolgozását. Enyhítő körülmény lehet, ha a vállalkozás már a versenyfelügyeleti eljárás előtt is rendelkezett ilyen megfelelési programmal. A versenyfelügyeleti eljárás során kidolgozott megfelelési program a feltételek teljesülése esetén kicsit kisebb, akár 5% bírságcsökkentést eredményezhet.

Mi várható 2020-ban?

Az eddigi rendelkezésre álló adatok szerint 2020-ban is folytatódnak a GVH fogyasztóvédelmi törekvései. 2019-ben ugyanis a versenyhatóság először folytatott piacelemzést kifejezetten fogyasztóvédelmi területen, a digitális összehasonlító eszközök piacán, melynek eredményét 2020. március 12-én publikálta. Ahogy a GVH közleményében is kiemelte, a különböző termékek, szolgáltatások összehasonlítását lehetővé tevő weboldalak, applikációk használata általában informáltabb döntéshozatalt tesz lehetővé a fogyasztók számára, növeli a transzparenciát, és így a piaci versenyt is segíti. Pont ezért azonban kiemelkedő szereppel bír ezen eszközök esetén a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás teljessége és érthetősége, melyekkel kapcsolatban számos, potenciálisan jogsértő hiányosságokat tárt fel a GVH a piaci szereplőknél.

A GVH ágazati vizsgálatai és piacelemzései során feltárt hiányosságok nagyban meghatározzák a GVH ezeket követő döntései irányvonalait. A gyors fellépés ez esetben sem maradt el. 2020. április 28-án a GVH története legmagasabb fogyasztóvédelmi bírságát (2,5 milliárd Ft) szabta ki a Booking.com weboldal üzemeltetőjére, részben a 2019-es piacelemzés során feltártak felhasználásával. Véleményünk szerint az eljárások sorának ezzel közel sincs vége, és további fellépés várható a GVH piacelemzésében megfogalmazott ajánlásait figyelmen kívül hagyó vállalkozásokkal szemben.

A fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabott korábbinál magasabb bírságok ellenére sem számítunk azonban a kartellügyekben való fellépés csökkenésére a GVH részéről.

Ahogy a fentiek is mutatják, a GVH a korábbi évekhez képest a bírságösszegek drasztikus növelésével, az elrettentés erejét bevetve reagált a fogyasztókkal szembeni ismétlődő, illetve a legbefolyásosabb piaci szereplők által elkövetett jogsértésekre, kiemelt figyelmet szentelve a digitális piacokra.

„A vállalkozások előtt egy út áll: a versenyjogi tudatosság növelésével, munkavállalóik megfelelő képzésével és hatékony versenyjogi megfelelési programok implementálásával megelőzni a jogsértések elkövetését, mely törekvést a GVH általában jelentős bírságcsökkentéssel is kompenzálja, ha mégis bekövetkezne a legrosszabb” – javasolja dr. Turi Anna ügyvéd.