Novák Péter, az MRSZ elnöke így összegezte a Reklámszövetség legfontosabb következetetéseit: „Bár a pangó gazdasági környezet, a várakozások alatt maradó 2025-ös GDP-növekedés (+0,3%) nem biztosított támogató közeget a kommunikációs szektor fejlődéséhez az elmúlt évben sem, a lakossági (háztartási) fogyasztás enyhe emelkedése pozitívan hatott az iparág gazdasági teljesítményére. 2025-ben a hirdetők teljes kommunikációs ráfordításai az infláció feletti mértékben nőttek (+6,2%), de reálértéken még mindig nem érték el a költések 2019-es szintjét (-4,5%). A tavalyi gyarapodás oroszlánrészét továbbra is a versenyszféra befektetései eredményezték: ez volt a reklámpiac motorjának legfőbb üzemanyaga. A média szektorban tapasztalható nagyobb mértékű (+8,7%) éves reklámbevételnövekedés azonban csalóka, mert a piac bővüléséhez az előző évben is hozzájárult a médiaárak emelkedése, illetve a 2026-os választások előszele már érzékelhető hatással bírt egyes médiatípusokra. A hazai média reklámbevétel változása (+6,8%) 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől, sőt, reálértéken a 2019-hez szinthez képest még mindig 10%-os mínuszban van.” A kommunikációs szektorok teljesítménye kapcsán hozzátette: „A non-media[3] szektorok növekedési üteme lassulni kezdett 2025-ben. Teljesítményük infláció alatti mértékben változott (+3,7%), ami elmarad a 2024-es, 7,6%-os bővüléshez viszonyítva, és az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagnövekedése (+8%) alatt teljesít. Így a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest.”

Az MRSZ elnöke az utóbbi évek piaci folymataira reagálva azt is hangsúlyozta: „A reklámipar számára is rendkívül hektikusan alakultak 2019-et követő, válságokkal tarkított évek. A globális iparági trendek mellett a hazai gazdasági környezet is nehezített pályát jelentett, miközben a piac szereplői a mesterséges intelligencia kihívásaival is elkezdtek szembesülni.”

A 2025-ös MRSZ Médiatorta mérete: 415,9 milliárd forint

2025-ben mindösszesen 32,3 milliárd forint reklámbevétellel gyarapodtak a médiatípusok. Kivétel nélkül valamennyi növekedett, eltérő mértékben egy 1,9-11,2 skálán belül. Három médiatípus kiemelkedő mértékben, 10% felett növekedett nominálisan: a digitális (+11,2%), a közterület (+11.3%) és a rádió (+10,8%). Biztató, hogy a tavalyi nominális növekedés (+8,7%) magasabb, mint az elmúlt 25 év átlaga (5,8%), bár a teljes médiatortán belül a lokális média növekedés 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől. A 2020-ban kezdődő, rendkívül volatilis éveket követően a 2024-es és 2025-ös számok már a piac stabilizálódását mutatják.

Helycsere a médatípusok sorrendjében: a közterület megelőzte a sajtót. Hosszú évek óta először van változás a médiatípusok sorrendjében. 2025-ben a közterület és a sajtó helyet cserélt: a közterületi média a 4. helyre lépett elő, míg a sajtó a tavalyi növekedés ellenére is az 5. helyre csúszott vissza. A közterület ugyan kis mértékben, de 0,2%-kal nagyobb helyet hasít ki a tortából a sajtóhoz viszonyítva. A médiatípusok 2025-ös, új sorrendje: (1) globális digitális platformok, (2) televízió, (3) hazai digitális média, (4) közterület, (5) sajtó, (6) rádió, (7) mozi.

Még mindig a globális szereplők növekednek a leggyorsabban, bár a mérték már nem annyira kiugró, mint évekkel ezelőtt, de továbbra is meghaladja a hazai szereplőkét: 2025-ben a teljes piaci bővülés közel fele (48%) náluk realizálódott. A teljes médiatortában 19,6%-ot, míg a digitálisban 35%-ot képvisel a lokális (hazai) digitális tartalomszolgáltatóknál landoló reklámköltés. (A digitálison belül a hazai szereplők térnyerésének növekedését befolyásolta a 2023-tól bekerülő influencer marketing adat, illetve 2024-től digitális retail media adatokkal is kiegészült a szám.) A globális szereplőknél a teljes médiaköltés több mint egyharmada, 36,1%-a realizálódott, míg ennek aránya a digitális reklámköltésen belül 65%.

A rádió és a közterület piac stabil növekedésben. A közterület és a rádió évek óta folyamatosan növekszik, a rádió 2022 óta minden évben 10 százalékpont feletti mértékben. 2025-ben igazán sikeres évet zárt az outdoor piac, hiszen médiatörténeti előrelépést tett: a média tortában helyet cserélt a sajtóval. A 37,3 Mrd Ft-osra emelkedő közterületi reklámköltés az előző évhez képest 11,3%-os bővülést hozott, ami – noha kismértékben, 0,1 százalékponttal – meghaladta (!) a digitális piac növekedését is. Ez a szám elegendő volt ahhoz, hogy reálértéken is számottevő pozitív változást éljen meg a közterületi piac.

A sajtó fél évtized után ismét növekedési pályára állt. A sajtó a korábbi öt éves csökkenés és a 2024-es mélypont (-8,3%) után 2025-ben ismét növekedni tudott, 4,6%-kal növelte reklámbevételeit.

A nagyképernyősök visszavettek a tempóból. A televízió növekedési üteme 2025-ben belassult (+1,9%) a 2024-es évben tapasztalt növekedési ütemhez (+8,6%) képest. A mozi emelkedő pályán maradt, de csak kis mértékben, +3,9%-kal bővült az előző éves korrigált adathoz képest.

Reálértéken is bővült 2025-ben a médiatorta (+4,0%). A hektikus és reálértéken mínuszos 2022-23 után tavaly is növekedett a médiaköltés reálértéken, a 2024. évi 4,1% után 2025-ben 4%-kal. 2025-ben reálértéken csak a médiatípusok fele (digitális, közterület, rádió) tudott  reálnövekedést felmutatni, szemben a 2024-es évvel, ahol a sajtón kívül minden további média szegmens reálértéken is bővült. A sajtó inkább stagnált az elmúlt évben (+0,2% reálértéken), míg a televízió (-2,5%) és a mozi (-0,5%) teljesítménye csökkent 2025-ben.

Néhány médiatípus a reklámon túl más bevételi forrásokra is támaszkodhat, így a TV a terjesztési és előfizetői, a sajtó olvasói, a mozi a jegybevételekkel is számolhat, amely támogatja ezeknek a média szektoroknak a stabilitását. Jelentős egyéb bevételekkel bír a mozi, ahol az alaptevékenységből származó jegybevétel  (23,8 Mrd Ft) 8,6%-kal nőtt 2024-hez képest – ami a 2025-ös reklámbevételnek (2,3 Mrd Ft) több mint tízszerese -, továbbá a büfé bevételek is hozzájárulnak a mozik prosperálásához.

A digitális, tévés, közterületi, nyomtatott, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések 2025. évi számait összegezve kiemelte: “A tavalyi hazai adatok is megerősítik azt a nemzetközi trendet, hogy a hirdetők kommunikációs aktivitásának gerincét a digitális reklámozás jelenti, immár 55% feletti részesedéssel a médiaköltésekből, ami a 11,2%-os növekedésének köszönhetően megközelítette a 232 millárd forintot. Az új területek közül a Digitális Retail Media már meghaladja az 1 milliárd forintot, az először felmért ConnectedTV költések pedig az 500 millió forintos nagyságrendet.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke így összegezte a tévés piac számait: „A televíziós reklámpiac 2025-ben a korábbi évekhez hasonlóan stabil eredményt ért el. A szektor árbevétele megközelítette a 89,9 milliárd forintot, amely 1,9%-os növekedést jelentett a 2024-es 88,2 milliárd forintos árbevételi szinthez képest. A hazai televíziós hirdetési piac továbbra is erős és kiszámítható, a kereskedelmi reklámbevételek szerepe továbbra is meghatározó.

A hagyományos televíziós reklámokat megtestesítő ;Kereskedelmi Spot; kategória 2025-ben tovább növekedett: árbevétele meghaladta 76,1 milliárd forintot, ami 2,2%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A szegmens továbbra is a televíziós reklámpiac meghatározó pillére, hiszen kiszámíthatóságot és magas megtérülési arányt biztosít a hazai hirdetők számára.

Az innovatív reklámeszközöket magában foglaló ’Kereskedelmi Non-spot’; kategória 2025-ben enyhe visszaesést mutatott: árbevétele 5,0 milliárd forint volt, ami 1,1%-os csökkenést jelentett 2024-hez képest. A mérsékelt korrekció ellenére a szegmens továbbra is jelentős szerepet játszik a televíziós reklámpiacon, mivel a hirdetők részéről továbbra is jelen van az igény az egyedi, kreatív megoldások iránt.

A televíziós reklámpiacon belüli állami forrásokból származó bevételek 2025-ben növekedtek: az ’Állami Spot’, ’Állami Non-spot’ és a ’TCR’ bevételek együttesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, ami 4,8%-os emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ezen belül különösen az Állami TCR bevételek mutattak stabil, 6,3%-os növekedést.

Az árubarter ügyletekből származó bevételek tovább csökkentek: míg 2020-ban még a teljes hazai televíziós reklámpiaci bevételek mintegy 2,1%-át tették ki, addig 2025-re arányuk 1,2%-ra mérséklődött.

A televíziós terjesztési bevételek alakulását a MEME megbízásából a PwC Magyarország 2025-ben ismét felmérte. A becslések szerint a terjesztési piac árbevétele 78,5 milliárd forintra emelkedett, ami 2,0%-os növekedést jelentett 2024-hez képest. Ennek eredményeként a terjesztési bevételek aránya a teljes televíziós piacon (reklám és terjesztés együtt) továbbra is meghatározó, a teljes piac közel 46,6%-át adja.

Összességében a televíziós ágazat 2025-ben pozitív évet zárt: a reklámbevételek növekedése mellett a terjesztési piac is stabil fejlődést mutatott. Bár egyes részszegmensekben – így például a „Kereskedelmi Non-spot” és az árubarter ügyletek területén –némi korrekció volt megfigyelhető, az iparág továbbra is ellenállónak bizonyult a gazdasági változásokkal szemben, miközben sikeresen alkalmazkodott a fejlődő hirdetői és fogyasztói igényekhez egyaránt. A televíziós reklámpiac működése 2025-ben kiegyensúlyozott maradt és továbbra is a stabilitás és a kiszámíthatóság jellemzi.” 

Kapitány Orsolya, az MRSZ-OOH szövetség elnöke hozzáfűzte: „A hazai OOH (közterületi) piac a 2025-ben előre tört, a 2024-hez képest mintegy 11,3%-os bevétel növekménnyel. A közterület média tömegmédium jellege meghatározó a marketing stratégiák kiépítésében; a 2025. év az első év amikor ezzel megelőzi a sajtó médiát. Ezt tovább erősíti a piaci digitális eszközállomány fejlesztése és kiépítésének folyamatossága. A teljes médiapiaci részesedés 9%; ugyanakkor amennyiben csak a hazai médiapiacot vizsgáljuk és eltekintünk a külföldi digitális médiatulajdonosokhoz érkező pénzektől, akkor a médiapiaci bevételi részarány 14%. A 2025. utolsó negyedévét támogatta az előző választási ciklusokhoz képest hamarabb induló politikai jellegű és társadalmi célú kommunikáció. A 2025. évben véglegesedett az NMHH reklámkatasztere, melynek keretében javarészt valamennyi reklámeszköz hivatalos nyilvántartásba került. Az így nyilvántartásba vett, egyedi regisztrációs kóddal ellátott reklámeszközökön lehet hirdetési helyeket a jogszabályokban foglaltaknak megfelelőe  értékesíteni. A 2026. évben tovább folytatódik az eszközállomány modernizációja. 

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtómegőrizte stabilitását, az MLE összesítése alapján 2025-ben a ’net-net’nyomtatott reklámpiac bevétele 36,316 milliárd forint volt.A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó55,919 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2025-ben 116,054 milliárd forint. A print szegmens továbbra is kiemelkedő súllyal bír, a teljes bevétel 79%-át teszi ki.

A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 23,819 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek éves összevetésben 8,8%-kal nőttek, mivel a hirdetők továbbra is értékelik a patinás márkák hitelességét.

A nyomtatott sajtó továbbra is fontos és stabil része a magyarországi médiafogyasztási szokásoknak. A NOK 2025-ös felmérése alapján a 16-75 éves korosztály mintegy 36%-a rendszeresen, heti szinten olvas nyomtatott sajtótermékeket, ami mintegy 2,7 millió embert jelent. Ez a szám jól mutatja, hogy a print nem veszített jelentőségéből, hanem továbbra is meghatározó tájékozódási forrás. Az 50 év feletti korosztály és a magasabb végzettségű olvasók körében erőteljesebb a nyomtatott napilapok és helyi sajtótermékek fogyasztása. Tízből négyen ma is rendszeresen olvasnak nyomtatott sajtót, és az előfizetők magas elégedettsége azt mutatja: az olvasás élménye, a kézbe vehető nyomtatott sajtótermék varázsa továbbra is maradandó érték. Fontos eredmény, hogy a kutatás cáfolta azt a mítoszt, hogy a fiatalok ne olvasnának print kiadványokat. A digitális és nyomtatott kiadványokat is olvasók 12%-át ugyanis a 16-29 éves korosztály teszi ki és a fiatalok 32 %-a vásárol lapokat.

A nyomtatott sajtó társadalmi beágyazottsága és elérése különösen fontossá teszi, hogy a tartalomelőállítás gazdasági és jogi feltételei a digitális környezetben is fenntartható módon biztosítottak legyenek. A mesterséges intelligencia térnyerése komoly szakmai és gazdasági kockázatokat jelent a minőségi újságírás számára, mivel a rendszerek fejlesztése során gyakran szerzői joggal védett tartalmak kerülnek felhasználásra a jogtulajdonosok engedélye nélkül, ami aláássa a kiadói befektetések megtérülését és tovább növeli a szektor kiszolgáltatottságát a globális platformokkal szemben. A fenntartható tartalomelőállítás érdekében elengedhetetlen, hogy a szabályozási környezet egyértelműen biztosítsa a szerzői és szomszédos jogok érvényesülését, valamint a tartalom előállítók megfelelő kompenzációját, hiszen csak így őrizhető meg a hiteles információk előállításának gazdasági alapja és a technológiai fejlődés kiegyensúlyozott működése.”

Ürge Dezső, a RAME és HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „A rádiózás az elmúlt év adatai alapján továbbra is kiemelkedően népszerű Magyarországon. Az NMHH Kantar–Hoffmann M-Meter 2025. IV. negyedéves mérései szerint a legalább 15 éves lakosság körében a rádiókat naponta mintegy 5,7 millióan, míg hetente 7,5 millióan hallgatták. Ez azt jelenti, hogy országosan a 15 éves és annál idősebb népesség 70 százaléka napi, 92 százaléka pedig heti rendszerességgel fogyaszt rádiós tartalmakat. Az előző év azonos időszakához képest a napi hallgatók száma 6%-kal, a heti pedig több mint 3%-kal nőtt. A 15-29 éves korosztály 83%-a heti rendszerességgel hallgatott rádiót, túlnyomórészt digitális eszközökön.

A kereskedelmi rádiók továbbra is meghatározó piaci szereplők, ugyanakkor a közszolgálati csatornák hallgatottsága is stabil és jelentős. A helyi és körzeti rádiók iránti érdeklődés is számottevő.

A magyar rádiós piacon 154 rádió működött, amelyeket 86 médiaszolgáltató üzemeltetett; ezek közül 77 gazdasági társaság, míg 9 egyéb szervezet – például alapítvány vagy egyesület – volt. A magyar rádiós szektorban továbbra sem jelent meg külföldi tulajdonú vagy külföldi érdekeltségű szereplő. A HEROE és a RAME 2025-re vonatkozó adatai alapján a rádiós piac teljes bevétele meghaladta a 18 milliárd forintot, amely több mint 10 százalékkal múlta felül a 2024. évi eredményeket. A bevételek legnagyobb része a vezető kereskedelmi rádiós szolgáltatóknál keletkezett, tovább erősítve piaci pozícióikat.

Összességében megállapítható, hogy a rádiózás továbbra is meghatározó és széles körben fogyasztott médium Magyarországon. Bár a digitális alternatívák egyre népszerűbbé válnak, hallgatottsági mutatóik egyelőre nem érik el a hagyományos lineáris rádiók szintjét.” 

Lehoczky Dóra, a New Age Advertising / Cinema City médiaértékesítési vezetője a Mozi szektor teljesítményéről elmondta: „A 2025-ben tapasztalt gazdasági nehézségek természetesen a hirdetési piacot is érintették, ennek ellenére a mozireklám iránti érdeklődés nem csökkent – sőt, új szektorok is felfedezték ezt a különleges kommunikációs csatornát. A mozi egyedülálló módon képes megragadni a nézők osztatlan figyelmét, így a márkaüzenetek hatékonyan és zavartalanul jutnak el a célközönséghez.

A szélesvászon nyújtotta kiemelkedő kép- és hangminőség olyan élménnyel egybekötött reklámbefogadást biztosít, amely más platformokon nem reprodukálható. Ennek hatékonyságát neuromarketing kutatások is alátámasztják.

Az idei évben visszamenőlegesen, egészen 2019-ig korrigáltuk adatainkat. Más piaci szereplők reklámbevételi számait is figyelembe véve, egységes mérőszámok mentén helyesbítettük a kimutatásokat. Célunk, hogy minél hitelesebb és átfogóbb képet adjunk a mozireklám-piac valós helyzetéről.

A 2025 évi 2,3 milliárd forintos reklámbevétel túlnyomó része, körülbelül 85%-a az on-screen reklámokhoz köthető, míg az off-screen felületek a bevétel mintegy 15%-át biztosítják. A hirdetési költések élén továbbra is az FMCG áll, amelyet szorosan követ az autóipar és a telekommunikáció.

A 2026-os év első negyedévének eredményei már most bizakodásra adnak okot, és további növekedést vetítenek előre. Ezt az optimizmust az év kiemelkedően erős filmkínálata is alátámasztja.”

A non-media torta (2025) mérete: 343,4 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 3,7%, reálértéken -0,7%:

Novák Péter, az MRSZ elnöke kiemelte: „Nominálisan csaknem minden részterület gyarapodni tudott vagy legalább stagnált (PR), kivételt képez a rendezvény piac, amely csökkenésbe fordult. A jelentősen eltérő dinamikájú non-média területek összteljesítménye (gyártási költségekkel együtt) +3,7%-kal növekedett 2025-ben, ez a 2024-es +7,6%-os bővüléséhez viszonyítva a növekedési ütemének lassulását jelzi. A 3,7%-os növekedési ütem elmarad a médiatorta +8,4%-os tavalyi bővüléséhez viszonyítva és a 2025-ös évi pozitív változás mértéke jóval alulteljesít az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagához viszonyítva is (+8%). Reálértéken 2025-ben az előző évhez képest összessségében negatív teljesítményt mutatott (-0,7%) a non-media szektor.” A 2019-es évhez hasonlítva a non-media szektor teljesítményét elemzve az MRSZ elnök kiemelte: „A 2021. évi megugrás utáni két évben reálcsökkenés, illetve stagnálás, majd ezt követően 2024-ben reálértéken is növekedett a non-media költés. 2025-ben azonban újra csökkenésnek indultak a hirdetők marketingkommunikációs költései. Összességében a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest és valamennyi területén röpködnek a mínuszok.”

Csak két részterület bővült az átlagnál számottevően magasabb ütemben 2024-hez képest (a gyártási költségeket figyelmen kívül hagyva): a marketingkutatás (+9,4) és az adatvezérelt megoldások köre (+8,4%). Míg a PR szektor szinte stagnált (+1%), a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások enyhe növekedést tapasztalhattak iparági szinten (+4,0%).

A kommunikációs és marketing szolgáltatások bevétele 12,2 Mrd forinttal bővült. A növekmény leginkább az adatvezérelt (+5,8 Mrd), valamint a kreatív- és médiaszolgáltatások területén (+5,2 Mrd) jelent meg, emellett nem elhanyagolható a marketingkutatások (+2,2 Mrd) gyarapodása sem.

Reálértéken csak két terület bővült. Csak a marketingkutatás és a hozzá közel azonos ütemben növekvő adatvezérelt marketing terület tudott reálértéken is növekedni 5%-os ill. 4%-os mértékkel.

Nehéz időszak 2025/2024 reálcsökkenéssel: A kreatív, média, esemény és PR szolgáltatások köre egyaránt csökkent reálértéken 2024-hez képest, ami a növekvő költségeikkel párhuzamosan különösen nehezített pályát jelentett 2025-ben.

2019-es évhez képest reálértéken komoly visszaesét mutatnak a kommunikációs szektorok: A PR és az adatvezérelt szolgáltatások 10% körüli csökkenése még enyhének is nevezhető a marketingkutatás 15% feletti és az esemény marketing 19%-hoz közelítő reálérten mért csökkenéséhet képest. Az ambient közel 60%-áról nem is beszélve… Egyedül a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások tartanak közel azon a szinten reálértéken 2025-ben, mint 6 évvel ezelőtt (-1,3%).

Az MRSZ Kommunikációs torta (2025) mérete: 758,7 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 6,2%, reálértéken -4,5%:

 A teljes kommunikációs torta mérete nominálisan 758,7 Mrd forintott tett ki 2025-ben. Reálértéken számolva, még mindig nem érte el a teljes kommunikációs költés mértéke a 2019. évi szintet, attól 2025-ben 4,5%-kal maradt el.

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás és PR szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások 2025-ös képét így kommentálta: „2025-ben a reklámpiac teljesítménye szorosan követte a makrogazdasági tendenciákat: bár a fogyasztás továbbra is növekedett, de lassuló ütemben, a szektor bővülése a korábbi évekhez képest jelentősen mérséklődött. Míg 2024-ben 9%-os növekedést sikerült elérni – amellyel a piac egy évre meghaladta a fogyasztói árindexet, és felzárkózott a szolgáltatási szektor inflációs szintjéhez –, addig 2025-ben a növekedés ennek felére, 4%-ra lassult. Ez a szint ismét infláció alatti teljesítményt jelent, hasonlóan a 2023-as évhez.

Az ügynökségi bevételek reálértéke tehát nem nőtt 2025-ben sem a kreatív, sem a média szegmensben.

A profitabilitás fenntartása komoly kihívást jelent a szektor számára: a stagnáló reálbevételek mellett a bér-, működési és alvállalkozói költségek aránytalanul nagyobb mértékben emelkedtek. Ennek következtében a jövedelmezőség az előző évhez képest egyértelműen romlott. A csökkenő profitabilitás, valamint a technológiai fejlődés felgyorsulása az ügynökségi modellek alapvető átalakulását indítja el. Ezt a trendet erősítik a globális hálózatok összeolvadásai is, amelyek hatása már Magyarországon is érzékelhető.” 

Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója, a MaReSz alelnöke az eseménymarketing piac 2025-ös költéseit az alábbiak szerint jellemezte: „A MaReSz tagügynökségek önkéntesen szolgáltatott adatai alapján a rendezvényszervezésből származó árbevétel ügynökségenkénti átlagos változása –7,6%, mediánja –4,5% volt 2025-ben a 2024-es bázishoz képest.

A visszaesés mértéke ugyanakkor erősen szóródik: néhány kisebb és közepes szereplő jelentős csökkenése lefelé torzította az átlagot.

A nagy ügynökségek esetében a piac lényegesen stabilabb képet mutat: átlagos változás –1,7%, medián változás –4,8%. Ez arra utal, hogy a nagyobb, diverzifikált portfólióval rendelkező ügynökségek 2025-ben jellemzően megtartották pozícióikat, miközben a kisebb szereplők nagyobb volatilitást tapasztaltak.

Összességében a rendezvénypiac mérsékelt visszaesést mutat, de nem beszélhetünk strukturális zuhanásról; a piac inkább átrendeződött és koncentráltabbá vált.

Ezért a teljes vizsgált eseményiparra vonatkozó becslésünk, figyelembevéve az összes tényezőt, -1,7% 2024-hez képest, így a nettó árbevételt 77milliárd forintra becsüljük.”

Huszics György, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség Elnöke az adatvezérelt marketing piac 2025-ös teljesítményét kommentálta: „A hazai adatvezérelt piac 2025-ben is megőrizte lendületét: 8 százalékos növekedéssel közel 75 milliárd forintos volument ért el. Az év során egyértelműen a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának áttörését láthattuk. A rugalmasabb KKV szektor mellett elindultak a nagyvállalati, központosított projektek is. Az early adopterek esetében a megvalósult fejlesztések már konkrét üzleti eredményeket és mérhető hatékonyságnövekedést hoztak a digitális csatornákon. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők újraértelmezték a nyomtatott eszközöket és helyüket az omnichanel stratégiákban. A versenyelőnyt a jövőben már nem pusztán a technológia megléte, hanem annak intelligens és ügyfélközpontú integrációja jelenti.” 

Szántó Balázs, az MPRSZ ügynökségeket képviselő elnökségi tagja elmondta: „A PR-ügynökségek árbevétele a várakozásoknál kevésbé, az infláció alatti mértékben nőtt. A 2025 harmadik negyedévében végzett, második óradíjfelmérésünk alapján ugyan az ügynökségvezetők a tanácsadói díjak markánsabb növekedésére számítottak, végül a világgazdasági és geopolitikai helyzet negatívan hatott az ügyfélköltésekre. A PR-ügynökségek fontos szerepet töltenek be a kommunikációs ökoszisztémában, most különösen nagy szükség van egyedi erősségükre, reputációmenedzsment és kríziskommunikációs tapasztalatukra. Tagügynökségeink gyakorlatilag mind arról számoltak be, hogy a negyedik negyedévtől egymást érik a kríziskommunikációs projektek. Reméljük, idén a PR-ügynökségi bevételekben is látszik majd, hogy a megbízók értékén kezelik ezt a nehéz, de izgalmas és létfontosságú munkát.”

Bacher János, az Impetus Research igazgatója, az adatokat gyűjtő munkacsoport vezetője hangsúlyozta: „A marketingkutatás – a piac szereplőinek többségétől származó adatok alapján – ismét jó évet tudhatott maga mögött 2025-ben. A piac méretének bő 9 százalékos növekedése vélhetően túlszárnyalja a legtöbb érintett várakozását, ebben a kihívásokkal teli időszakban. Külön öröm, hogy ez a növekedés reálértéken is jelentős bővülésnek számít – helyezte kontextusba az adatokat Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Nagyon örülünk, hogy az ügyfelek továbbra is számítanak a megbízható kutatási adatokra, melyek támogatják a helyes üzleti döntéseket. A piac számos kihívással néz szembe, melyek közül talán a legfontosabb a mesterséges intelligencia megjelenése a kutatási eszköztárban. Nagyon fontos, hogy a szektor lehetőségként tekintsen az új technológiára, ami a hatékonyság növelésén és akár egyre újabb kutatási módszerek alkalmazásán keresztül tudja szolgálni, hogy az iparág hosszú távon is megbízható partnere maradjon ügyfeleinek.”

[1]MÉDIATORTA:A médiatorta célja, hogy  felmérje a hirdetők befektetéseit a médiában történő közzétételi költségek terén. Kizárólag a médiánál megjelenő reklámköltéseket tartalmazza egységes szempontrendszer szerint: (1) tartalmazza a net-net költéseket átfedések nélkül, (2) a barternél csak a nem médiabarter (árubarter) szerepelhet, (3) nem tartalmaz gyártási költséget.

[2] KOMMUNIKÁCIÓS TORTA: A Reklámszövetség a kommunikációs tortával egy olyan teljeskörű piaci adatot kíván publikálni, amely tükrözi a hirdetők teljes külső  marketingkommunikációs befektetéseinek méretét, változását. Az MRSZ kommunikációs torta az alábbi területeket foglalja magába (net-net költések átfedések nélkül): médiatorta; kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások; esemény; adatvezérelt marketing (direktmarketing); marketing-kutatás (ügyfelek által finanszírozott kutatások); Public Relations (PR); ambient; gyártási költség (médiatulajdonosoknál jelentkező, hirdetők felé továbbhárított).

[3] NON-MEDIA TORTA: A non-media torta magába foglalja az adatvezérelt marketinget (direktmarketing), az ambientet, a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokat (beleértve az ügynökségeken átfutó gyártásokat), az eseményeket, az ügyfelek által finanszírozott marketing kutatásokat, és a PR-t. Továbbá tartalmazza a médiaköltéshez kapcsolódó gyártási költségeket.

Dr. Tóth Csaba a magyar televíziós iparág tapasztalt szereplője, pályáját jogászként kezdte: a kétezres évek elején egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgozott senior ügyvédként, ahol elsősorban média- és távközlési joggal foglalkozott. 2009-től közel egy évtizeden át a Chello Central Europe, majd az AMC Networks Central Europe regionális jogi igazgatójaként tevékenykedett.

2017-től az AMC Networks közép-európai saját gyártású tartalmainak fejlesztéséért felelt, kreatív producerként több sikeres ismeretterjesztő sorozat, magazinműsor és talkshow létrehozásában vett részt. 2021-től a Scripted Productions-nél foglalkozott fikciós tartalmak fejlesztésével, majd 2023 novemberében csatlakozott a Paprika Studios csapatához, ahol jelenleg a nemzetközi tartalomfejlesztésért felel.

Dr. Tóth Csaba 2022 óta vezeti a MEME-t, munkáját továbbra is az egyesület tavaly újraválasztott alelnökei, Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója és Vaszily Miklós, a TV2 igazgatósági elnöke segítik.

A MEME tagsága az újraválasztással megerősítette elkötelezettségét a szervezet szakmai munkájának folytatása és a magyar televíziós iparág fejlődésének támogatása mellett.

Az újonnan alapított szakmai elismerés, a Big Picture Awards célja, hogy elismerje a hazai televíziós és streaming szektor legkiemelkedőbb szakembereit, alkotóit és produkcióit, legyen szó nemcsak a képernyőn szereplő sztárokról, hanem a háttérben dolgozó kreatív szakemberekről is. A díj létrehozásával a MEME és tagjai közös szakmai összefogással kívánják megerősíteni a televíziós iparág presztízsét, támogatni a minőségi tartalomgyártást, valamint inspirálni a következő alkotógenerációt.

A díj struktúrája és kategóriái

A díjra minden Magyarországon működő televíziós társaság, streaming platform, illetve gyártó cég nevezhet, amely magyar nyelvű televíziós tartalmat hoz létre a 2025. év során. A díjakról független, kétszintű zsűri dönt, amelyben a televíziós iparág különböző területeit képviselő szakemberek foglalnak helyet.

A zsűrizés első fordulójában előzsűri állítja össze a shortlistet, a második fordulóban pedig főzsűri választja ki kategóriánként a győzteseket.

A díj 17 kategóriában ismeri el a szakmai teljesítményeket, köztük:

• Legjobb rendező, műsorvezető és kreatív producer
• Legjobb show, televíziós sorozat, reality műsor vagy infotainment magazin
• Legjobb operatőr, vágó, stylist illetve program kommunikációs kampány
• Életműdíj

A díjátadó gála – a televíziós szakma csúcspontja

A Big Picture Awards Gála 2026 január 28.-án kerül megrendezésre a Várkert Bazárban. A látványos díjátadó gála a tervek szerint a televíziós és streaming szakma legfontosabb szereplőinek találkozóhelye is lesz egyúttal. A gálát a tervek szerint az RTL+ és a TV2 Play közösen közvetíti élőben, ezzel is jelezve a hazai médiaszektor összefogását és közös felelősségét a minőségi televíziós tartalom jövőjéért. A gála vendégei között a szakma meghatározó személyiségei, alkotók, producerek és médiaszereplők mellett jelen lesznek a legnépszerűbb televíziós műsorok képviselői is. A rendezvény célja, hogy a televíziós és streaming alkotók számára évente egy közös szakmai ünnepet teremtsen.

Szakmai együttműködés és támogatás

A MEME a díjat tagjai közös kezdeményezésével hozta létre, amelyhez valamennyi jelentős hazai médiaszolgáltató csatlakozott. A díj létrehozása és lebonyolítása nem csupán szakmai, hanem iparági összefogás is, amely példát kíván mutatni a tartalomgyártás minőségének és sokszínűségének támogatásában.

A MEME elnöke, Dr. Tóth Csaba elmondta: „A Big Picture Awards nem csupán a hazai televíziós szakma díjkiosztója, hanem egy közös elismerés mindazok számára, akik napról napra azért dolgoznak, hogy a nézők értékes, szórakoztató és inspiráló tartalmakat láthassanak. Ahogy a díj alcíme fogalmaz: a  nézők milliói ismerik a műsoraikat – most az alkotókat ünnepeljük- Legyen ez az egész magyar televíziós szakma kiemelkedő, közös ünnepe.”

További információ és nevezés:

A Big Picture Awards televíziós szakmai díjra a nevezéseket a bigpictureawards.memeinfo.hu honlapon várják a szervezők, és itt lehet tájékozódni a további részletekről is.

Novák Péter, az MRSZ elnöke a piaci számok kapcsán összegezte a Reklámszövetség legfontosabb következetetéseit: „Összességében elmondható, hogy 2024-ben végre 2019-hez képest is reál növekedési pályára állt a kommunikációs szakma. Elsősorban a versenyszféra kommunikációs ráfordításai indukálták a piac bővülését. A 2020-ban kezdődő rendkívül volatilis időszak után az elmúlt évet már a stabil növekedés jellemezte. Bár 2024 is atipikus volt, – hiszen a stagnálás közeli gazdaság esetén kevéssé jellemző, hogy az iparágunk bővülni tud, – tavaly mégis ez történt (+7,6%).”

A médiapiaci folyamatok kapcsán kiemelte: „A médiaköltésben a 2021. évi felpattanás utáni két évben is reálcsökkenés volt tapasztalható, így fellélegezhetett a piac, hogy 2024-ben reálértéken is végre 4,5%-kal meghaladta a 2019. évit és a kommunikációs iparági szektorok összeteljesítménye is 3,9%-kal gyarapodott tavaly reálértéken. A piac bizakodását mutatja az is, hogy a közelmúltban lebonyolított 7. MRSZ Barométer felmérés válaszadóinak prognózisa szerint 2025-ben hasonló mértékű, 8% feletti növekedés várható a média reklámköltésekben és 4% feletti gyarapodás a további kommunikációs iparági szektorokban.”

Mindezekkel szemben a negyedszázados piaci számokra visszatekintve azt is hangsúlyozta: „25 év alatt drasztikusan, 43 százalékponttal csökkent a médiaköltés aránya a GDP-hez viszonyítva Magyarországon. A nemzetközi adatok viszonylatában is rendkívül alacsony a hazai 0,47%-os adat annak fényében, hogy 2024-ben a nemzetközi átlag 0,99% volt és bár világszerte csökkent a médiaköltés/GDP mutató, hazánkban jóval nagyobb mértékben, mint a nemzetközi átlag.”

A 2024-es MRSZ Médiatorta mérete 384,4 milliárd forint

2023-hoz képest 27,3 milliárd forinttal több reklámbevétellel gyarapodtak a médiatípusok, ami +7,6%-os változást jelent. A hazai média reklámbevétel bővülése (+5,4%) elmarad a teljes médiatorta növekményétől. A sajtó kivételével minden médiatípus – a rádió és a mozi kiemelkedő mértékben – növelni tudta reklámbevételeit.

Ötödik éve nincs változás a médiatípusok sorrendjében: (1) globális digitális platformok, (2) televízió, (3) hazai digitális média, (4) sajtó, (5) közterület, (6) rádió, (7) mozi.

Bár a digitális reklámköltés növekedési üteme lassult, továbra is a digitális a domináns csatorna, hiszen a teljes médiaköltés 54%-át a digitális (globális és lokális együttesen) foglalja el. 2024-ben a globális szereplők még mindig pontosan ugyanakkora %-os növekedést (+12,1%) tudtak felmutatni, mint az előző évben, addig a lokális digitális szereplők növekedési mértéke a 2023-as szárnyalás (+24,2%) után – mely részben a frissen bekerülő influencer marketing adatnak is köszönhető – 2024-ben kisebb arányú volt (+6,5%). A teljes médiatortában a hirdetők digitális reklámforint ráfordításainak 35,1%-a, míg a teljes digitális reklámköltés 65%-a globális digitális szereplőknél landol. A lokális (hazai) digitális tartalomszolgáltatóknál realizálódott reklámköltés az egész médiatortában 18,9%-ot, a teljes digitális reklámköltésben 35%-ot képvisel.

A pozitív irányban változó szegmensek növekedési üteme lelassult és a különbségek is csökkentek: 2024-ben a növekedésben lévő médiatípusok kisebb amplitúdójú bevételnövekedést mutatnak (+6,2-15%), mint 2023-ban (+0,6-23,6%). A legnagyobb irányú gyarapodást 2024-ben is a kisebb méretű szereplők realizálták: 2024-ben a mozi még mindig 15%-os növekménnyel tört előre és a rádió (+14,1%), is kiemelkedően teljesített. A sajtópiac 2024-ben -8,3%-os csökkenést mutatott a 2023-as alacsony növekedése (+0,6%) után.

Reálértéken a teljes médiatorta először haladja meg a 2019-es szintet: +4,5%. Egyes médiatípusok azonban még mindig nem érik el a 2019-es reálértéket. A sajtó 60%-os csökkenésben van, de a mozi is 20,9%-kal apadt. A TV-nél már javulás látható, „csak” 11,8%-os a reálértéken számolt deficit. A digitális– mind a globális, mind a lokális szegmense – számottevő (globálisan szereplők esetében pedig látványos) reálérték növekedést produkált 2019-hez képest.

Néhány médiatípus stabilitását támogatja, hogy a reklámon túl más bevételi forrásokra is támaszkodhat, mint például TV terjesztési, sajtó olvasói vagy mozi jegybevételek. Ezek nagysága megközelíti, vagy meghaladja a reklámbevételeket is: például a mozi 2024-es jegybevétele (21,9 Mrd Ft) több mint ötszöröse a reklámbevételnek (3,9 Mrd Ft).

A globális- és lokális digitális, tévés, nyomtatott, közterületi, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések 2024. évi számai kapcsán kiemelte: “Az IAB Hungary adatai alapján – amely elkészítésében már 15 éve partnerünk a Pwc – digitális reklámozásra 207,6 milliárd forintot fordítottak a hirdetők, ami 10%-os nominális bővülést és 6% feletti reálnövekedést jelent a 2023. évi 188,7 millárd forinthoz képest. A bűvülést elsősorban a videós hirdetések iránti növekvő kereslet és a programmatic hirdetések fejlődése hajtotta, emellett pedig szerepet játszottak az olyan feltörekvő területekre irányuló növekvő költések is, mint az influencer marketing vagy a digitális audió hirdetések.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke így összegezte a tévés piac számait: „A televíziós reklámpiac 2024-ben kimagasló eredményeket ért el, hiszen a szektor árbevétele meghaladta a 88,2 milliárd forintot, amely jelentős növekedést mutat a 2023-as 81,1 milliárd forinthoz képest. A hazai televíziós hirdetési piac továbbra is erős alapokon nyugszik, amelyet a kereskedelmi reklámbevételek dominanciája is bizonyít.

A hagyományos televíziós reklámokat megtestesítő ,kereskedelmi spot’ reklámkategória 2024-ben kiemelkedően jó évet zárt, és több mint 10%-kal erősödött az előző évhez képest. A kategória teljes árbevétele meghaladta a 74 milliárd forintot, amely megbízhatóságát és stabilitását is alátámasztja. Ez a szegmens továbbra is fontos szerepet tölt be a hazai hirdetők stratégiájában, hiszen kiszámíthatóságot és magas megtérülési arányt biztosít.

Az innovatív reklámeszközöket magában foglaló ’kereskedelmi non-spot’ kategória 2024-ben is folytatta a 2023-as trendet, és tovább növekedett. A szegmens teljes árbevétele elérte az 5 milliárd forintot, amely 2%-os emelkedést jelent a megelőző évhez képest. Ez a szegmens egyre nagyobb teret nyer a televíziós reklámpiacon, hiszen a hirdetők egyre inkább keresik az alternatív és kreatív megoldásokat.
A televíziós reklámpiacon belüli állami forrásokból származó megrendelések értéke 2024-ben 2,7%-kal csökkent, de továbbra is meghaladta a 7,3 milliárd forintot. Az árubarter ügyletekbõl származó bevételek is csökkenést mutattak, míg 2019-ben ezek az ügyletek a piac 2,79%-át tették ki, addig 2024-ben arányuk már kevesebb mint 0,5% volt.

A televíziós terjesztési bevételek terén a MEME megbízásából a PwC Magyarország ismét felmérte a szektor teljesítését. A becslések szerint 2023-ban a terjesztési bevétel 72,1 milliárd forint volt, amely 2024-re 77 milliárd forintra nőtt, ami 6,7%-os emelkedést jelent. Ez azt mutatja, hogy a terjesztési bevételek piacának aránya a teljes televíziós piac (reklám és terjesztés) 46,6%-át teszi ki.

Összességében a televíziós reklámpiac 2024-ben stabilan fejlődött, mind a ’Spot’-típusú, mind a ’Non-spot’ reklámkategóriák növekedést mutattak. Az ipar továbbra is stabil és ellenálló a gazdasági változásokkal szemben, miközben folyamatosan alkalmazkodik a hirdetői és fogyasztói igényekhez. A következő évek várhatóan további dinamikus fejlődést hoznak majd a szektor számára.”

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtó megtartotta helyét a médiatortában, az MLE összesítése alapján 2024-ben a „net-net” nyomtatott reklámpiac bevétele 34,706 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 56,713 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2024-ben 113,312 milliárd forint. A lapértékesítésből származó bevétel mintegy 50 %-ot tesz, ki míg a hirdetési árbevétel 31 %-ot. A nyomtatott kiadványokkal kapcsolatos bevétel számos kiadó számára maradt szignifikáns bevételi forrás, bár a szórás az idei év számaiban jelentős volt, a cégek egy része a print hirdetési piacon is növekedést könyvelt el. A print láb továbbra is rendkívül erős, a teljes bevétel 81 %-áért felel.

A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 21,893 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek éves összevetésben 4,6%-kal nőttek. Ez jelenleg a teljes bevétel 19%-át teszi ki. A 2024-es kutatási adatok alapján az írott sajtó továbbra is sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme. A fogyasztói igényeket jelzi, hogy a NOK 2024-es extra kutatása alapján 800 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy a tegnapi napon olvasott valamilyen napilapot vagy magazint. Figyelembe véve a média széttöredezettségét, a fogyasztók rendelkezésére álló választékot, ez egyáltalán nem elhanyagolható volumen. Fentiek miatt is indokolt, hogy a napilapok áfa csökkentését a magazin piacra is kiterjessze a kormányzat, amely egy gazdaságilag hatékony hozzájárulás lenne a gazdasági nehézségek enyhítésére, hozzájárulna a digitalizáció elősegítéséhez és elősegítené az üzleti modellek továbbfejlesztését is. A NOK extra kutatása rámutatott, hogy a nyomtatott sajtóban elhelyezett hirdetések egyáltalán nem irritálóak a fogyasztók számára. Zavaró hatásuk csekély (25%), ennél alacsonyabb érték csak néhány közterülti hirdetési forma (járműreklám, megállókban levő hirdetések) esetében figyelhető meg. Az MI-alkalmazások megjelenésévél a globális médiapiac tovább növekszik, a nemzeti médiapiacok mérete azonban csökken. A platformok részéről továbbra sem alakult ki transzparens gyakorlat, hogy a felhasznált tartalmakért jogdíjat fizessenek a kiadóknak. Emiatt fontos még erőteljesebben küzdeni a kiadókat illető szellemi tulajdonjogok hatékony védelme érdekében, hiszen az MI vállalatok is a kiadók tartalmainak és tudásának felhasználásával teremtenek értékeket a maguk számára.”

Tóth Orsolya, az MRSZ-OOH szövetség elnöke hozzáfűzte: „A hazai OOH (közterületi) piac a 2024. évre erős stabilizálódást mutat, előző évhez képest mintegy 6,2%-os bevétel növekménnyel. A közterület média továbbra is őrzi meghatározó helyét a tömegmédiumok körében, amelyhez jelentősen hozzájárul a piaci eszközállomány folyamatos minőségi, elsősorban digitális fejlesztése és cseréje. A teljes médiapiaci részesedés hamarosan eléri a 10%-ot. Ugyanakkor amennyiben csak a hazai médiapiacot vizsgáljuk és eltekintünk a külföldi digitális médiatulajdonosokhoz érkező pénzektől, akkor a médiapiaci bevételi részarány eléri a 13.4%-ot. 2024. évben elkészült az NMHH reklámkatasztere, melynek keretében már közel 36.000 db reklámeszköz került hivatalos nyilvántartásba. 2024 nyarától már csak az így nyilvántartásba vett, egyedi regisztrációs kóddal ellátott reklámeszközökön lehet hirdetési helyeket szabályosan értékesíteni. A 2025. évben további érdemi lépések történnek annak érdekében, hogy a hirdetők által elvárt szolgáltatások az országban minden egyes településen magas színvonalúak legyenek, különös tekintettel a településkép rendezésére.”

Ürge Dezső, a RAME és HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „Magyarországon a rádiós kínálatot a közszolgálati rádiók mellett 80 kereskedelmi és 74 közösségi jellegű rádiós médiaszolgáltatás alkotja. Az összesen 159 médiaszolgáltatásból álló földfelszíni rádiós kínálatból 154 szolgáltatás a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződés alapján működik. Az egyetlen országos kereskedelmi csatorna a Retro Rádió mellett további 153 körzeti, helyi, illetve kisközösségi rádiós médiaszolgáltatás üzemelt összesen 225 frekvencia igénybevételével. A 2024/IV. negyedéves NMHH-Kantar-Hoffmann-M-Meter által készített hallgatottságmérés eredményei alapján a rádiókat napi szinten 5,5, míg hetente 7,3 millióan hallgatják a legalább 15 évesek körében. Eszerint országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 66 százaléka napi szinten, míg 89 százaléka heti rendszerességgel hallgat rádiót. A rádióhallgatással töltött idő átlagosan majdnem 4 óra, ami igen magasnak mondható. A rádió továbbra is széles körben elérhető, akár mobil eszközökön keresztül is könnyen hozzáférhető, így a hirdetők számára vonzó lehetőséget kínál. Ráadásul a hagyományos rádiók is egyre inkább integrálják a digitális platformokat, például a közösségi médiát és a podcasteket, ami új lehetőségeket teremt a hirdetők számára. 2024-ben az előző évhez képest a rádiós piac hirdetési bevétele 14 százalékkal emelkedett, ami a gazdasági környezetnek és a hirdetési költségvetések növekedésének egyaránt köszönhető volt. A rádiók összefogása révén sok hirdetőhöz eljutott az az információ is, hogy hetente, több mint 7 millió embert érnek a rádiók az országban, amivel a rádió továbbra is tömegmédium.”

Kiss Zsuzsanna, a Cinema City/New Age Advertising médiaértékesítési igazgatója kiemelte: „A mozis szektor 2024-ben újabb rekordot ért el, 15%-os növekedéssel, így a mozis reklámpiac immár egy 3,9 milliárd forintos szeletet tesz ki a médiatortából. Ezt az eredményt nagymértékben segítette a blockbuster filmek erős jelenléte, például az Agymanók 2., a Gru 4., a Dűne: Második rész, valamint a magyar produkciók, mint a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled, amelyek egyre nagyobb közönséget vonzanak a mozikba.
A mozis hirdetési kedv is élénkül, hiszen egyre több márka ismeri fel a mozi reklámok páratlan elérését és a nézők magas fokú elköteleződését. A mozi mint reklámfelület egyedülálló hatékonyságot biztosít: itt a nézők végig nézik a reklámszpotokat, elkapcsolási lehetőség nélkül, teljes figyelemmel, ráadásul mindezt hatalmas, akár 400 négyzetméteres vásznon.

Ezek a tényezők együttesen tovább erősítik a mozit, mint prémium hirdetési platformot. 2025-ben tovább fokozódhat a mozik lendülete, hiszen ismét számos kiemelt film érkezik a vásznakra. A várva várt folytatások között szerepel az Avatar, a Mission: Impossible, a Superman és a Jurassic Park következő része, valamint olyan új nagyszabású produkciók, mint az F1, a Minecraft és a Michael Jackson életéről szóló film. Ezek a filmek várhatóan tovább növelik a nézőszámokat és erősítik a mozis reklámpiacot.”

Az MRSZ Kommunikációs torta (2024) mérete 7,6%-kal gyarapodott: 715 milliárd forint

Hivatal Péter, az MRSZ média- és kommunikációs torta munkacsoport vezetője kiemelte: „A Non-Médiatorta (2024) mérete 331,2 milliárd forintot tett ki. 2024-ben a kommunikációs iparági szektorok összességében már reálértéken számolva is enyhe, 3,9%-os össznövekedést mutattak. 2024-ben szinte minden kommunikációs szektor növekedni tudott: Az adatvezérelt szelet (5,5%), a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások (5,3%) és a PR (3,9%) reálérték volumennövekedéssel állnak a dobogós helyeken. Az ambient terület nominálisan bár stagnált, de reálértéken mínuszba futott, ezzel az egyedüli kommunikációs tortaszelet, amely reálértéken csökkent. A rendezvény szektor növekedése a 2023-as szárnyalás után kisebb mértékben növekedett tavaly.”

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás és PR szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ újraválasztott elnöke kiemelte: „Az ügynökségi bevételek dinamikusan nőttek a piaci hirdetőknek dolgozó médiaügynökségeknél, elsősorban a média árak növekedésének betudhatóan. Ennél visszafogottabban nőttek a jelentős mértékben állami megbízásokon dolgozó ügynökségek bevételei, mind a kreatív, mind a média oldalon. A piaci ügyfeleknek dolgozó kreatív ügynökségek is az infláció felett tudták növelni bevételeiket, így összességében az előzetes szakértői becslésünk egy 9,1%os növekedést mutat 2024-re ezen a területen.

Fontos megjegyezni, hogy bár ez reálértéken is növekedő bevételt jelent a szektorban, a bér-, működési és alvállalkozói költségek ennél jelentősen nagyobb arányú átlagos növekedése miatt, a profitabilitás inkább csökkenhetett az előző évhez képest.”

Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója, a MaReSz alelnöke az eseménymarketing piac 2024-es költéseit az alábbiak szerint jellemezte: „A rendezvényszektor vállalati eseménymarketing piacának árbevétele 2024-ben 78,4 milliárd forint volt és 4,3%-os növekedést mutatott éves szinten, ami azt jelenti, hogy a rendezvényszektor visszaállt a normál növekedési pályára a 2023-as, közel 23%-os – a Covidot követő extrém keresletet mutató – kiugró növekedés után. A legfrissebb nemzetközi előrejelzések azt mutatják, hogy a személyes találkozások iránti igény tovább erősödik az AI-vezérelt világban. Az európai rendezvényszervezők 82%-a jelezte, hogy 2025-ben olyan eseményeket fog szervezni, amelyek személyes jelenlétet is igényelnek.”

Hivatal Péter, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség alelnöke az adatvezérelt marketing (DM) piacot kommentálta: „Az adatvezérelt piac stabil, a pontosabb mérést lehetővé tevő módszertani váltás után is, inflációt meghaladó növekedést mutatott 2024-ben. A turbulens jövőkép előtérbe hozza a hatékonyságot, ilyenkor az adatvezérelt eszközök és csatornák is egyre inkább kulcselemmé válnak. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos meglévő tudás és integrációs tapasztalat is a terület további erősödését vetíti előre.”

„A marketingkutatás piaca 2024-ben is növekedni tudott, ami mindenképpen sikernek tekinthető, figyelembe véve, hogy a legnagyobb megrendelők nehéz évet tudhatnak maguk mögött, ami főleg a fogyasztás alacsony dinamikájának köszönhető. Ugyanakkor ez a növekedés reálértéken csak minimális bővülést jelent, összességében tehát inkább egy stabilizációról beszélhetünk a 2023-as jelentősebb (bár reálértéken ott is szűkebb) növekedés után.” – elemezte az adatokat Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Az adatgyűjtést koordináló Impetus Research ügyvezetője, Bacher János kiemelte: „2023-ban a kommunikációs torta szereplői közül a marketingkutatás érte el az egyik legmagasabb növekedési ütemet. Számítottunk rá, hogy 2024-ben a növekedés ezt a szintet már nem fogja elérni. Örülünk ugyanakkor, hogy az adatbőség időszakában az ügyfelek továbbra is számítanak a megbízható kutatási adatokra és üzleti döntéshozatalukban jelentős szerepet szánnak a kutatási szakma által értékes tudásnak.”

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „A PR-szakterület láthatóan tovább erősödött 2024-ben, amit a turbulens geopolitikai helyzet és a gyorsuló technológiai változások is elősegítenek. A PR-ügynökségek egyre inkább stratégiai tanácsadók is, nélkülözhetetlenek a reputáció védelmében, a sokféle érdekgazda közti eligazodásban. A mesterségesintelligencia-megoldásokkal pontosabbá válhat az adatfeldolgozás és -elemzés, automatizálhatóak az időigényes, de önmagukban viszonylag alacsony értékű folyamatok. Az így felszabaduló szakértői idő és tudás jóval magasabb hozzáadott értéket kínál a megbízók számára. Ez már látszik a számokban is, a tavalyi év kétszámjegyű bővülést hozott a klasszikus PR-szolgáltatások terén. Valamelyes csökkenést látunk a reklámügynökségi és médiatervezői-vásárlói szolgáltatásoknál, viszont markáns növekedést az influencer marketing területén. Ellentétes a mozgás az ügynökségi M&A tevékenységben nemzetközi és hazai szinten: míg a globális trendek egyértelműen a konszolidáció irányába mutatnak (ld. Omnicom–IPG egyesülés), addig a magyar PR-ügynökségek továbbra is rendkívül fragmentált piacot alkotnak. A 2025. évi várakozásaink vegyesek: miközben a világgazdasági helyzet rendkívül bizonytalan, ez egyben hatalmas lehetőségeket is tartogathat a PR-ügynökségek hagyományosan erős szakterületein, a reputáció- és változásmenedzsmentben vagy a kríziskommunikációban.”

Bartosz Witak, a BBC Studios közép-kelet-európai és MENAT régióért felelős vezető alelnöke és vezérigazgatója így nyilatkozott a csatlakozásról: „Már hosszú ideje aktívak vagyunk a magyar médiapiacon, és régi célunk volt, hogy tovább erősítsük jelenlétünket. A BBC Studios munkáját az a meggyőződés vezérli, hogy tevékenységünk hozzájárulhat a tágabb értelemben vett kreatív iparág fejlődéséhez is. Örömmel jelentem be, hogy csatlakoztunk a MEME-hez, ami lehetőséget ad arra, hogy szorosabb helyi kapcsolatokat építsünk, gyümölcsöző együttműködéseket alakítsunk ki, és profitáljunk tagtársaink tapasztalataiból. Tanulni szeretnénk tőlük, ugyanakkor reméljük azt is, hogy MEME és a helyi műsorszolgáltatási iparág is hasznosíthatja majd a globálisan sikeres médiavállalatként szerzett meglátásainkat. Alig várjuk, hogy még több, kiemelkedően elmesélt történetet hozzunk el Magyarországra.”

“Mint világszerte elismert tartalomgyártó és -forgalmazó, a BBC Studios hatalmas szakértelmet, kreativitást és innovációt hoz a magyar médiapiacra. Elkötelezettségük a kiváló minőségű történetmesélés és a közszolgálati értékek iránt tökéletes összhangban van a MEME küldetésével, amely egy sokszínű és virágzó magyar audiovizuális iparág támogatására törekszik. A BBC Studios csatlakozása izgalmas új fejezetet nyit egyesületünk életében, tovább erősítve elkötelezettségünket az együttműködés előmozdítása, az iparági normák fenntartása, valamint a tartalomgyártás és -terjesztés folyamatosan változó dinamikájának befogadása iránt. Alig várjuk, hogy szoros együttműködésben dolgozhassunk, megoszthassuk egymással tudásunkat, és közösen alakíthassuk a magyar médiaszektor jövőjét” – mondja Dr. Tóth Csaba, a MEME elnöke.

Dr. Tóth Csaba a magyar televíziós iparág igazi veteránja. A 49 éves szakember jogászként kezdte a pályáját, a kétezres évek elején a Hogan Lovells nemzetközi ügyvédi irodában dolgozott senior ügyvédként, itt főképp média- és távközlési joggal foglalkozott. 2009-től csaknem tíz éven át a Chello Central Europe, majd az AMC Networks Central and Northern Europe regionális jogi igazgatójaként tevékenykedett. 2017-ben váltott és az AMC Networks közép-európai saját gyártásáért lett felelős, ebből az időszakból számos sikeres ismeretterjesztő sorozat, magazinműsor és talkshow kreatív produceri munkája fűződik a nevéhez. 2021-től a Scripted Productions új divízióját vezette, ahol kifejezetten a heti sorozatok és streaming tartalmak fejlesztéséért és gyártásáért felelt. 2023-ban váltott, jelenleg egy neves regionális gyártócég, a Paprika Studios nemzetközi tartalomstratégiáját fejleszti.

Csaba mindezek mellett számos magyar játékfilm társproducere és dramaturgja volt, a filmkészítés hatalmas rajongója. Szabadidejében a Mosoly Alapítvány kuratóriumának és a francia Pompidou Központ támogatói bizottságának is lelkes tagja, személyes szenvedélye a kortárs műgyűjtés. A MEME elnöki tisztét 2022. óta tölti be.

Az elnök munkáját továbbra is a MEME tavaly újraválasztott alelnökei, Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója és Vaszily Miklós, a TV2 igazgatósági elnöke segítik.

Tóth Csaba tavaly novemberben a Márkamonitor rádióműsorának a vendége volt, a beszélgetés itt hallgatható meg.

A hazánkban működő televíziós vállalkozásokat egyesítő szakmai szervezet egyhangú szavazással megválasztott új elnökének, Dr. Tóth Csabának a megbízatása két évre szól.

Dr. Tóth Csaba a magyar televíziós iparág igazi veteránja. A 47 éves szakember jogászként kezdte a pályáját, a kétezres évek elején a Partos és Noblet Lovells nemzetközi ügyvédi irodában dolgozott senior ügyvédként, itt főképp média- és távközlési joggal foglalkozott. 2009-től csaknem tíz éven át a Chello Central Europe, majd az AMC Networks Central and Northern Europe regionális jogi igazgatójaként tevékenykedett. 2017-ben váltott és az AMC Networks közép-európai saját gyártásáért lett felelős, ebből az időszakból számos sikeres ismeretterjesztő sorozat, magazinműsor, talkshow és más televíziós produkció kreatív produceri munkája fűződik a nevéhez.  2021 májusától a neves televíziós produkciós cég, a Scripted Productions új divízióját is vezeti, ahol kifejezetten a heti sorozatok és streaming tartalmak fejlesztéséért és gyártásáért felel. Csaba emellett számos magyar játékfilm társproducere és dramaturgja, a filmkészítés hatalmas rajongója. Mindezek mellett Csaba a Mosoly Alapítvány kuratóriumának és a francia Pompidou Központ támogatói bizottságának is lelkes tagja, személyes szenvedélyei a kortárs műgyűjtés, a pingpong és az angol labdarúgás.

Az elnök munkáját a MEME tavaly megválasztott alelnökei, Vidus Gabriella, az RTL
Magyarország vezérigazgatója és Vaszily Miklós, a TV2 igazgatósági elnöke segítik.