A Vodafone Alapítvány 2018-ben hívta életre digitális innovációs versenyét, a Vodafone Digitális Díjat, azzal a céllal, hogy olyan digitális megoldásokat találjon és jutalmazzon, melyek egy-egy fontos társadalmi kihívásra kínálnak megoldást. A nagy sikerű Vodafone Digitális Díjra összesen 120 pályamunka érkezett be 2021-ben – magánszemélyektől, vállalkozásoktól és startupoktól, valamint nonprofit szervezetektől egyaránt. A három meghirdetett kategória közül 2021-ben a Digitális Oktatás bizonyult a legnépszerűbbnek, ezt követték a Digitális Egészségügy, valamint a Bolygónk és Fenntarthatóság kategóriák.

„Új szlogenünk és egyben működésünket meghatározó szellemiségünk, a Together we can a ’mi’-re, az ’együtt’-re helyezi a hangsúlyt, arra, hogy az emberi ambíció és a technológia együtt óriási dolgokra képes. A Vodafone Alapítvány által életre hívott Vodafone Digitális Díjban már évek óta visszaköszön ez a mentalitás: mind általánosságban az Alapítvány tevékenysége, mind a Vodafone Digitális Díj a digitális társadalom létrejöttét, az esélyegyenlőséget szolgálják, mindezt úgy, hogy ne terheljék, sokkal inkább szolgálják bolygónkat, környezetünket. A Vodafone Digitális Díjnak köszönhetően évek óta csodálattal figyeljük, hogy az emberi elme milyen fantasztikus innovációkat képes megálmodni és létrehozni a digitalizáció segítségével, melyek képesek jobbá tenni a társadalom vagy az egyén életét” – mondta el Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

„A digitalizáció nem technológiák összessége, hanem olyan eszköz, amely valóban képes változást elérni számos kiemelten fontos területen, a fenntarthatóságtól az oktatáson át az egészségügyig. A technológia és az alkalmazás között hidat teremteni nem magától értetődő, egyszerű feladat, ahhoz elhivatott újítók kellenek. Mindig szívesen állunk az innovátorok felkutatását, megszólítását szolgáló kezdeményezések mellé. Általuk tehetséges emberek eredeti, tesztelhető és megvalósítható gondolatai ölthetnek testet a digitalizáció segítségével mindannyiunk életén jobbító termékekben, szolgáltatásokban. A Vodafone Digitális Díjról immár hagyományt teremtőként beszélhetünk, az elismerést ezúttal is a legérdekesebb, társadalmat támogató megoldások kapták” – nyilatkozta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

 „A kezdetek óta nagyon fontos szempont számunkra, hogy a Vodafone Digitális Díj révén valós és sokakat érintő kihívásokra adjunk választ. Épp ezért a kategóriák kiírásakor igyekeztünk reflektálni a minket körülvevő világra és a jelen problémáira. Az elmúlt másfél évben ezek közül egyértelműen kiemelkedett az egészségügy, az oktatás és minket körülvevő környezet. Ezen területeken van a legnagyobb szükség a társadalmi összefogásra, a segítségre, és ezek azok a területek, ahol most a digitalizációval jelentős előrelépéseket lehet elérni” – mondta el Dr. Orbán Anita a 2021-es Vodafone Digitális Díj kapcsán.

Digitális Oktatás kategória díjazottak

A Digitális Oktatás kategóriában olyan pályázatokat várt a Vodafone Alapítvány, amelyek a technológia segítségével könnyebbé és hatékonyabbá teszik az oktatást a diákok, pedagógusok és adott esetben a szülők számára.

1. helyezett: Redmenta Nonprofit Kft. – Digitális, önmagát javító feladatlap készítő

A Redmenta egy már meglévő webes felület, melynek célja, hogy a pedagógusok digitálisan, személyre szabott feladatlapokat készíthessenek a diákok fejlesztése céljából. Az önmagát javító feladatlappal rengeteg időt spórolnak meg a tanárok, így több lehetőségük nyílik a diákok egyéni képességeinek fejlesztésére.

2. helyezett: Mongu Applikáció Kft. – Online biztonságra tanító alkalmazás

A Mongu app célja a 9-13 éves korosztály online biztonságra való oktatása. Az alkalmazás egy nagyon aktuális témát feszeget, mindezt úgy, hogy élményközpontú és játékosított anyagokra épül.

3. helyezett: SignAll Technologies Zrt. – Magyar jelnyelv tanító mobilalkalmazás

A mesterséges intelligencia és képfeldolgozó algoritmusokkal támogatott SignAll jelnyelv tanító alkalmazás már működik az USA-ban és Kanadában, a pályázók célja az app magyar jelnyelven ingyenesen elérhető változatának elkészítése. Mindez itthon is segíthetné a jelnyelv népszerűsítését, az alkalmazásba tett tájékoztató videók pedig a siket kultúra megismertetésében támogatná a felhasználókat.

Digitális Egészségügy kategória díjazottak

A Digitális Egészségügy kategóriában olyan pályamunkákkal lehetett nevezni, melyek a technológia segítségével járulnak hozzá az egészségügyi ellátás hatékonyabbá tételéhez vagy támogatják a digitális eszközök használatának népszerűsítését az egészségügyi szektorban. Ebben a kategóriában két díjat osztottak ki.

1. helyezett: Entremo Kft. – Távoli Betegmonitorozó rendszer

Az Entremo Kft. által fejlesztett IoT rendszer egy kórházakban használatos távoli betegmonitorozó rendszer, melyet a járványhelyzetben fellépő kórházi nővérhiány problémája hívott életre. A beteg csuklójára helyezett mérőeszköz több paramétert mér, az adatokat pedig a nap 24 órájában továbbítja a személyzethez, ezzel hatékonyabbá téve a nővérek munkáját.

2. helyezett: Legyőzzük a bénultságot Alapítvány – Bénulást diagnosztizáló, ellenőrző rendszer

A projekt egy stroke előrejelző, monitorozó rendszer, melyet orvosi felhasználásra kifejlesztettek ki. A rendszer kvantitatív adatokat továbbítva, mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel az adatokat és segíti a stroke gyors kezelését, előrejelzését.

Bolygónk és Fenntarthatóság kategória díjazottak

A Bolygónk és Fenntarthatóság kategóriában olyan digitális innovatív megoldásokat várt a Vodafone Alapítvány, amelyek segítenek megóvni a bolygónkat az utókor számára és környezetünk védelmét szolgáló cselekvésre ösztönzik a társadalom minél nagyobb részét.

1. helyezett: HydroBot – Vízalatti önműködő robot

A HydroBot vízalatti önműködő robot képes a víztározók, csövek, vezetékek állapotának felmérésére, segítségével ellenőrizni lehet az ivóvíz hálózatot, keresni a repedéseket, tömítetlenségeket, melyek időben történő felfedezésével jelentős vízmennyiség spórolható meg.

2. helyezett: Smapp Lab Kft. – Digitális gyapottok bagolylepke csapdahálózat

A Smapp Lab Kft. célja, hogy valós idejű lokális megbízható adatokat szolgáltasson a gazdák számára a kártevők elleni védekezés során, hogy ezáltal hatékonyan, optimalizált permetszer kijuttatás mellett vehessék fel a küzdelmet a rovarok ellen, ezzel hozzájárulva a fenntartható mezőgazdasághoz.

3. helyezett: Rakun Kft. – Körforgásos Dobozközösség

A projekt célja, hogy a vendéglátóiparban az étel el- és kiszállításhoz használt eldobható csomagolóanyagok helyett egy, a körforgásos gazdaságnak is megfelelő hulladékmentes ételcsomagolási rendszert honosítson meg. A Rakun dobozok rozsdamentes acélból készülnek és cseppmentes záródást biztosítanak, több százszor újratölthetőek, a vendégek pedig a közösséghez csatlakozó bármelyik vendéglátóhelyen használhatják őket.

A Dolgozói Különdíjat is a Rakun Kft. megoldása nyerte. A Vodafone munkatársai által megszavazott, a fenntarthatóságot is szolgáló projekt illeszkedik a vállalat célkitűzéseihez, ugyanakkor a Vodafone szakmai segítségével még nagyobb sikereket érhet el a jövőben. A különdíjast a Vodafone mentorcsapata fogja felkarolni és fél éven keresztül  segíteni a projekt megvalósításában és továbbfejlesztésében.

A zsűri tagjai:

• Solymár Károly Balázs, Digitalizációért Felelős Helyettes Államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium
• Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatokért Felelős Vezérigazgató-helyettese, az Igazgatóság tagja
• Litkai Gergely, a Dumaszínház tulajdonosa és produkciós vezetője
• Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője, az Oktogon Ventures partnere
• Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója
• Erdős Sándor, a Vodafone Magyarország Alapítvány Digitális Kórházi Angyala
• Váczi Dorka, a Vodafone Magyarország Alapítvány Digitális Oktatási Angyala

Az együttműködés keretében a Magyar Telekom saját frekvenciakészletéből díjmentesen, haszonbérlet formájában átenged a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem javára 20MHz-et a 3600MHz-es sávból, és 10MHz-et a 2600MHz-es sávból kutatás-fejlesztési és oktatási célokra. A Magyar Telekom által kölcsönbe átengedett frekvenciákon az Ericsson Magyarország 5G teszthálózatot működtet a BME „I” épületében. A teszthálózat NSA (non-standalone, vagyis 4G hálózatra épülő) és a közeljövőben SA (standalone) üzemmódban is képes működni – ez utóbbi lehetővé teszi az 5G technológia minden képességének kiaknázását. A helyi 5G teszthálózat korlátozott hozzáférésű, azt kizárólag a BME kijelölt oktatói és hallgatói, valamint a két cég érintett munkatársai használhatják. A teszthálózaton kifejlesztett alkalmazásokat, megoldásokat a felek közösen mutatják be.

„A pandémiás helyzet ellenére a technológiai fejlesztéseknek tovább kell folytatódniuk. Ez az a terület, ahol nincs megállás, nem lehet lemaradni. Mára a digitalizáció mindennapi életünk kulcstényezőjévé vált, pont ezért a Magyar Kormány üdvözli azokat a fejlesztési és kapacitási felajánlásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy szakemberek a lakosság kényelmét növelő, és egyúttal a gazdaságra is pozitív hatást gyakorló innovatív megoldásokat fejlesszenek. Az 5G technológia mindannyiunk életét megkönnyítheti, azonban ahhoz, hogy széles körben ki tudjuk használni a szélessávú mobilhálózatok adta előnyöket, szolgáltatásokat és termékeket kell fejleszteni, amelyhez teszthálózatok szükségesek. A hazai felsőoktatási intézmények közül a BME az egyik olyan kiemelt egyetem, ahol a legújabb, legmodernebb 5G technológiára épülő megoldásokat tervezik, és sikeresen tesztelik, így azt gondolom, hogy ennek az együttműködésnek a gyümölcsét rövidesen megtapasztalhatjuk” – hangsúlyozta dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese az együttműködéssel kapcsolatban így nyilatkozott: „A mobiltechnológia következő generációja, az 5G nemcsak a lakosság számára fog új lehetőségeket hozni, de azt is lehetővé teszi, hogy az ipar, a logisztika és a mezőgazdaság a digitalizáció egy eddiginél jóval magasabb szintjére lépjen. Ehhez azonban olyan megoldásokra, alkalmazásokra van szükség, amelyek képesek az 5G technológia kiemelkedő tulajdonságait kiaknázni, hasznosítani, és ezáltal plusz értéket teremteni. Annak érdekében, hogy az 5G hálózatok ilyen kézzelfogható előnyöket jelentsenek üzleti és gazdasági szempontból is, a Magyar Telekom hálózatát hasznosítva a T-Systems Magyarország konkrét üzleti megoldásokon dolgozik többek között az ipar és a közlekedés területén. Büszkék vagyunk rá, hogy amellett, hogy 5G hálózatunk hazai lefedettségét folyamatosan növeljük, a most bejelentett együttműködéssel olyan oktatási, kutatási célokat is segítünk, amelyek segítenek az 5G technológia és a valós felhasználási igények kutatásában, és amely megoldásokat később akár ügyfeleink is használhatnak majd.”

Dr. Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora elmondta: „Örömünkre szolgál, hogy a Magyar Telekomnak és az Ericssonnak köszönhetően egy olyan komplex 5G tesztinfrastruktúra jött létre a BME „I” épületében, amely képes támogatni az egyetem K+F tevékenységét. A hálózaton az Ericsson Magyarország és a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének konzorciuma egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt keretében az 5. generációs mobilkommunikációs rendszer automatizált működtetésének kutatás-fejlesztésén, 5G alapú szolgáltatások megvalósításán, ipari és mezőgazdasági alkalmazások fejlesztésén dolgozik. A konzorcium okos mezőgazdasági alkalmazásokkal, és a kooperatív robotok valós idejű automatizált vezérlésével demonstrálja az 5G rendszerek előnyeit.”

„A BME és az Ericsson által létrehozott konzorcium az 5G-vel kapcsolatos szoftver- és minta-alkalmazások fejlesztését célzó projektet már 2019-ben elkezdte, amely egy egészen új dimenziót jelent az Ericsson és a BME évtizedekre visszanyúló együttműködésében. A projekt részeként az Ericsson egy komplett 5G teszthálózatot épített ki, amely a BME I épületében beltéren és az épület szomszédságában kültéren egyaránt működik, valamint az Ericsson K+F központjának kutatólaborjában is elérhető. A létrejött 5G teszthálózaton olyan alkalmazásokat, felhasználási eseteket és funkciókat is ki lehet próbálni, amelyek élő hálózatban még nem elérhetők. Ennek jelentősége abban áll, hogy a fejlesztés alatt álló szoftverek tesztelését már egy korai szakaszban el lehet kezdeni, ez pedig jelentősen gyorsítja egy-egy alkalmazás piacra jutását” – mondta el Jakab Roland, az Ericsson regionális stratégiai igazgatója.

Az online sajtóeseményen bemutatott esettanulmányok

5G és az okos mezőgazdaság

A mezőgazdasági felhasználási esetek sajátja az alacsony sávszélességigényű szenzoradatok, a valós idejű vezérlésiforgalom és a nagy felbontású videófolyamok együttes előfordulása. Ez a forgalmi mix egy változatos minőségbiztosítási (Quality of Service – QoS) és nagy kiterjedésű területek feletti lefedettségigényt jelent. A végső cél növelni a mezőgazdasági tevékenységek automatizálását és ezzel együtt a hatékonyságát, és kezelni azok kockázatait. Szcenárióink olyan fejlett technológiát igénylő tevékenységeket tartalmaznak, mint a kooperatív drónrajok együttműködése, vagy a prediktív analitikára alkalmazott mesterséges intelligencia. Az okos mezőgazdaság kültéri tevékenységeire jellemző a gyakran változó környezet, ezért a szolgáltatásoknak alkalmazkodni kell ehhez a dinamikus környezethez. A nagyszámú IoT szenzorral megvalósított pontos és folyamatos talaj- és terménymonitorozás folyamatosan bemeneti adatot generál. Mesterséges intelligencia támogatja az erre az adatfolyamra támaszkodó automatizált döntési folyamatokat, és ezt virtualizált hálózati szolgáltatásként teszi elérhetővé. A termőföldeken dolgozó eszközök időkritikus vezérlését biztosító forgalom együtt létezik a nagyfelbontású videófolyamokkal, ezért 5G hálózati szeletelést (slicing) kell alkalmazni a nagyon eltérő jellemzőkkel rendelkező folyamok kiszolgálására.

• Felhőből vezérelt drón: A drón a repülés közben kamerájával videót közvetít az informatikai felhőbe. A kameraképet a szerver elemzi, és ez alapján egyrészt lokalizálja a drónt, másrészt felismeri a képen látható objektumokat. Az objektumok felismerése kis késleltetéssel és nagy pontossággal a felhőben történik mesterséges intelligencia és nagyméretű modellek alkalmazásával. A drón irányítása szintén a felhőből történik, a képen felismert jelölők alapján térkép készül, amit aztán a drón a lokalizáció és végső soron a repülése során használ. A videó kapcsolat miatt a drón igényli a kis késleltetésű és nagy sávszélességű hálózati elérést, ugyanakkor mivel a számítások a felhőben történnek, így a drónra nem szükséges nagy teljesítményű, de kis méretű számítógépeket szerelni. A demó során a drón beltérben repül, és először a jelölők segítségével feltérképezi a környezetét. Ezek után a drón egy a szerver oldalról irányított útvonalat repül be, és a repülés során felismeri a környezetben található objektumokat. A repülés automatikus, a felhasználó egy böngészőfelületen követheti azt nyomon. A felhasználónak minimális beavatkozási lehetősége van, mint például az indítás és a vészleállítás.

• Intelligens madárhang azonosító rendszer: Okos mezőgazdasági (kültéri) use case demonstrálja az 5G rendszerek által támogatott hatékony felhő-natív szolgáltatások előnyeit. A bemutatott rendszer kültérre telepített mikrofonok segítségével figyeli a környezetét, és minden zajt lokálisan osztályoz. Erre a célra másodperc hosszúságú hangmintákat különít el, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével kategóriákba sorol. Amennyiben madárcsiripelésként osztályozza a hangmintát, továbbítja azt a felhő alapú 5G rendszerbe, ahol egy bonyolultabb, neurális háló alapú mesterséges intelligencia felismeri, ha a hangminta a seregélyektől származott. Pozitív találat esetén a rendszer aktiválja a riasztást, ami a bemutatón egy kültéri hangszóróból lejátszott ragadózó madár hangja lesz. A mesterséges intelligencia alapú megoldásoknak nagy számításigényük van, ezért a megoldásunkban különös figyelmet szenteltünk a felhő nyújtotta előnyök kihasználására. A megoldásunk architektúrája követi a mikroszolgáltatások elvét, amit az 5G rendszerekbe virtuális hálózati szolgáltatásaiként lehet integrálni.

5G-támogatott okos gyártás

Az Ipar 4.0 komplex folyamatai az 5G alacsony késleltetésű kapcsolataira támaszkodnak. Az 5G-támogatott okos gyártásban minimalizálni kell az emberi beavatkozást, agilis és rugalmas módon kell vezérelni a robotokat. A bonyolult gyártási folyamatokat kooperáló robotok valósítják meg, számukra lényeges a pontos helymeghatározás és alacsony késleltetésű kommunikáció. Kiemelt fontosságú a robotokkal kapcsolatos veszélyes események minimalizálása, az emberek védelme és az anyagi kár elkerülése. Szenzoradatokat integrálunk a folyamatok értékelésébe és vezérlésébe, mely adatok mesterséges intelligenciával támogatott értékelése növeli a biztonságot és a hatékonyságot.  Az 5G rendszerekben a vezérlési és analitikai feladatok támogatására vezették be a hálózatok peremére telepített számítási módszert (edge computing), ahol a feladatvégrehajtás helye egy felhasználóhoz közeli informatikai egység.

• Együttműködő robotok a felhőben: A demó egy hálózatból vezérelt, kamerával felszerelt ipari robotkart mutat be, amely intelligens módon képes együttműködni a felhasználóval. A felhasználó egy feladatot hajthat végre úgy, hogy a robotkar ehhez segítséget nyújt, kiegészítve és elvégezve a munkafolyamat egyes részfeladatait. A robot vezérlése a hálózatból történik, kihasználva az 5G felhő architektúra elemeit, demonstrálva a felhő-alapú, valós idejű robotvezérlés lehetőségét.

• Ipari automatizálás 5G és felhő támogatásával: A gyárakban használt automatizált ipari eszközök többsége előre beprogramozott cselekvéssorozatot hajt végre. A robotoknak nincs ismeretük a körülöttük lévő világ aktuális állapotáról. Az Ipar 4.0 koncepcióban a gyártási folyamatnak sokkal rugalmasabbnak kell lennie a manapság használt rendszerekhez képest. Ehhez flexibilis, tehát gyorsan átkonfigurálható és könnyen vezérelhető eszközök és gyártósorok kellenek. A robot eszközöknek képesnek kell lenniük egyre nagyobb fokú automatizált működésre – a külső eseményekre gyorsan és megfelelően kell reagálniuk. Ezek megoldásában az 5G rendszer és a felhőbe helyezett intelligencia megvalósítása nagyban segít, lehetővé téve a robotok összedolgozását akár nagyon alacsony késleltetést igénylő feladatok során is.
  Önvezető – autonóm ipari – járművek (AGV, Automated Guided Vehicle) alkalmazása esetén ez különösen fontos, hiszen azokat nem lehet kábel segítségével összekapcsolni, útvonalukat rugalmasan kell alakítani tudni. Az 5G hálózattal és a felhő alapú vezérléssel központosított logikát tudunk létrehozni, amely képes az AGV-k útvonalát optimalizálni az egyes eszközök által észlelt információ összekapcsolásával. Ezen kívül a járművek felépítése is sokkal egyszerűbb lesz, hiszen az eszközökön nem kell számítást végezni, ami hosszabb távon olcsóbbá is teszi azokat.

A Vodafone Magyarország a kezdetek óta élen jár az újgenerációs mobilhálózat, az 5G fejlesztésében: a vállalat a hazai mobilszolgáltatók közül elsőként indította el 2019-ben élő, mindenki számára elérhető kültéri kereskedelmi 5G szolgáltatását Budapest belvárosában a 2016-ban vásárolt 3500 MHz-es frekvenciakészletének köszönhetően.

2020 áprilisában a Vodafone Magyarország további frekvenciákat szerzett 5G mobilszolgáltatásai számára az NMHH által lebonyolított frekvencia aukción, ezzel pedig megkezdődhetett a szolgáltató 5G hálózatának szigetszerű kiépítése. A Vodafone most bejelentette 5G fejlesztéseinek legújabb mérföldkövét: a következő hetekben közel 200 bázisállomáson kapcsolja fel az 5G-t, melynek eredményeképp a főváros szinte teljes területén elérhetővé válik az 5G szolgáltatás az ügyfelek számára.

„Az érintett bázisállomások felépítése, illetve hardveres fejlesztése már szinte teljes egészében befejeződött, a következő hetekben a szoftveres tesztelések után elindítjuk a szolgáltatást, melynek köszönhetően több százezren tapasztalhatják majd meg az újgenerációs mobilhálózat elképesztő képességeit, ezzel pedig egy újabb jelentős lépést teszünk annak érdekében, hogy Magyarország a digitális Európa élvonalába tartozzon.” – mondta el Dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Igazgatóságának Alelnöke.

 „Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket miként tudjuk a lehető legteljesebb mértékben kiaknázni. Látható, hogy a XXI. század legmodernebb technológiái, köztük az 5G mobilhálózatra épülő fejlesztések olyan új dimenziót nyitnak meg számunkra, ahol az innováció, a társadalom és a gazdasági összefüggései, a növekedés lehetőségei az eddig megismerteknél és hasznosítottaknál is nagyobb perspektívát biztosítanak. A jövő a modern technológiáké, amit csak akkor tudunk majd használni, ha a fejlesztéseket biztos, szakértő kezekbe adjuk, amit a mai napon együttműködési megállapodással pecsétel meg a technológia szolgáltatója és a megoldások szakértő felsőoktatási intézménye. A Magyar Kormány, az Innovációs és Technológiai Minisztérium abban érdekelt, hogy olyan a digitalizációs technológiákat támogató megállapodások szülessenek, amelyek Magyarország fejlődését, a gazdasági növekedést és a lakosság kényelmét szolgáló megoldások kialakítását szolgálják” – nyilatkozta Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

A Vodafone Magyarország saját frekvenciakészletéből 40 MHz-et bocsát a BME részére a 3500 MHz-es sávban. A frekvencia alkalmas lesz a BME teljes területén az Egyetem beltéri kísérleti 5G hálózatának működtetéséhez, továbbá az ennek keretében létrejövő nyitott innovációs környezet és 5G Laboratórium létrehozásához. Dr. Levendovszky János, a Műegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese a megállapodásról elmondta: „Hazánkban egyedülálló egyetemi infrastruktúra jön létre, amely nagy lendületet ad a kommunikációs technológiák, valamint nagy adatátviteli sebességű ipari adatgyűjtés- és monitorozás, illetve az 5G hálózatok további kutatásának és a kapcsolódó oktatásnak egyaránt. Mivel egy működő 5G hálózat számos kutatási- fejlesztési program megvalósításának a feltétele, ezért a fejlesztésnek köszönhetően szinte minden tudományterületen bővülnek a BME lehetőségei.” A Műegyetem nemzetközi színvonalú 5G kísérleti rendszer (5G Smart Campus Hálózat) építését tervezi, amelynek első lépése a most aláírt 5G frekvencia megállapodás, hiszen a frekvenciasáv megléte az 5G hálózat működésének egyik legfontosabb feltétele. Ezt követi majd hamarosan a BME-n kiépülő 5G alkalmazásfejlesztési laboratórium (5G Lab).

Dr. Budai J. Gergő hozzátette: „A hazánk legkiválóbb mérnökképzését nyújtó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem esetében különösen fontos, hogy a hallgatók olyan műszaki oktatásban vegyenek részt, ami a munkaerőpiacon naprakész tapasztalatokkal látja el őket. A Vodafone ehhez szeretne hozzájárulni azáltal, hogy elhozzuk az egyetemre napjaink legaktuálisabb és legfontosabb IKT technológiáját, az 5G-t. Bízunk benne, hogy a BME kísérleti hálózata elősegíti az 5G technológia oktatását és a különböző, 5G-re épülő innovációk fejlesztését és tesztelését hazánkban, valamint a BME és a Vodafone közös részvételét az Európai Unió 5G tematikájú kutatás-fejlesztési programjaiban.”

„Az 5G már nem a jövő, hanem a jelen technológiája, amely jelentős változást hoz az élet minden területén, többek között az iparban is. Várhatóan az 5G lesz a 21. század gazdaságának kommunikációs hálózata, és hozzájárul a Jövő Gyárának megvalósításához, az Ipar 4.0 paradigma kiteljesítéséhez. Az 5G teszthálózat létrejöttével a BME a hazai 5G fejlesztések centrumává válik, amely kész a KFI kooperációra minden a távközléssel és 5G alkalmazások fejlesztésével foglalkozó hazai és külföldi vállalattal és intézettel – hangsúlyozta Dr. Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.

Hozzátette: az 5G teszthálózat elősegíti azt is, hogy 2021-től a BME bekapcsolódjon az Európai Unió innovációs keretprogramja, a Horizon Europe részeként tervezett 5G és 6G célú kutatás-fejlesztési programokba és kezdeményezésekbe. A technológia elősegíti a koronavírus járvány elleni küzdelmet is, azáltal, hogy lehetővé teszi a távolról történő diagnosztikát és a radiológiai felvételek megosztását, távoli kiértékelését. A teszthálózat részeként működő 5G laboratórium felszerelése lehetővé teszi 5G alapú alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését számos vertikális iparágban, többek között a mezőgazdaságban és a közlekedésben, a logisztikában.

A BME a kísérleti 5G hálózat létrehozásában együttműködik a Nokia Magyarországgal, amely a rádiós eszközöket biztosítja az egyetem részére és közreműködik a hálózat üzemeltetésében is. Az 5G alapú kutatásokban a BME számos további vállalattal is együtt dolgozik. Az 5G teszthálózat létrehozásával Magyországon az 5G szolgáltatások világszínvonalú 5G K+F és innovációs tevékenységgel bővülnek. Az erre irányuló tervező munka már korábban elkezdődött a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) projektjének keretében a Nokia Magyarország támogatásával.

A Vodafone Digitális Díjjal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy olyan kész innovációkat találjon és jutalmazzon, amelyek egy-egy fontos társadalmi kihívásra kínálnak megoldást. A rendkívül magas számú, összesen közel 150 pályamunka 42 százaléka magánszemélyektől, 22 százaléka vállalkozásoktól és startupoktól, 36 százaléka pedig nonprofit szervezetektől érkezett.

„Infokommunikációs vállalatként nap mint nap szembesülünk társadalmunk kihívásaival, ezeknek az ügyeknek a felkarolásából pedig minden szektornak ki kell vennie a részét a közös fejlődés érdekében. A Vodafone Alapítványok világszerte számos olyan programot indítottak, melyek változást hoznak a mindennapokba, az esélyegyenlőséget, a fenntarthatóságot, valamint egy digitális társadalom létrejöttét és ezáltal egy jobb jövő megteremtését szolgálják. E programok közé tartozik a Vodafone Digitális Díj is, amelyet azzal a céllal hoztunk létre 2018 végén, hogy ösztönözzük és elismerjük azokat az innovátorokat, akik digitális projektjükkel valamely társadalmi kihívásra kínálnak megoldást” – mondta el Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

„Magyarország, és mi magyarok mindig is az innovációról és a találmányokról voltunk híresek. Most, a digitalizáció korában sincs ez másként. 2020 legnagyobb kihívása minden bizonnyal a világjárvány – illetve annak mindennapokra gyakorolt egészségügyi és gazdasági hatása. Épp ezért nagy örömünkre szolgált, hogy idén számos, az egészségügy digitalizációját segítő pályamunka érkezett, így többek között kiváló applikációkat, gyógyászati okoseszközöket, telemedicina rendszereket ismerhettünk meg, díjazhattunk. Ezen kívül jónéhány digitális oktatást támogató megoldás, például digitális tananyag, robotika, VR és AR technológiával támogatott edukációs pályázat került a zsűri elé.” – mondta el Dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Zrt. Igazgatóságának Alelnöke, a Vodafone Magyarország Alapítvány kurátora.

„A modern kori társadalom egyik alapvető technológiai platformja a digitalizáció, valamilyen módon minden köthető hozzá, mondhatjuk azt, hogy életünk szerves része, amelynek jótékony előnyeit saját fejlődésünk szolgálatába kell, hogy állítsuk. A Vodafone Digitális Díj egy olyan rangos elismerés, amellyel azokat a pályaműveket, pályázókat értékeljük, amelyek a digitalizációra lehetőségként tekintenek, amelyek kiaknázzák a társadalom és a technológia közötti szinergiákat, és ezzel hidat is teremtenek a digitális társadalom, az egyenlőség, a fenntartható fejlődés között” – mondta el Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Digitalizációért Felelős Helyettes Államtitkára.

Digitális Társadalom kategória

A Digitális Társadalom kategóriában olyan innovatív digitális megoldásokat várt a Vodafone Alapítvány, melyek a teljes társadalom javát szolgálják, illetve a digitális eszközök használata révén megkönnyítik a mindennapjainkat.

1. helyezett: DokiLab Kft. – DokiApp alkalmazás

A DokiApp egy telemedicina szolgáltatást kínáló applikáció, amely a pácienseket és az appban elérhető orvosokat párosítja, és videókonzultációra kínál lehetőséget egy zárt, biztonságos rendszerben.

2. helyezett: Móra-BOOKR Kids Kft. – A BOOKR Suli alkalmazás digitális interaktív könyvtárának bővítése a 7-8. osztályos korosztály számára

A BOOKR Suli egy interaktív, animált hangoskönyveket tartalmazó alkalmazás és egy tanári adminfelület segítségével járul hozzá ahhoz, hogy a diákok megszeressék az olvasást. A projekt keretében interaktív digitális tanagyagok fejlesztése fog megvalósulni a 7-8.-os korosztály számára.

3. helyezett: Szegedi Melinda – Az e-Fásli orvosi eszköz irányú fejlesztése

A mindössze 19 éves Szegedi Melinda e-Fáslija egy olyan borogatás, amelyet digitálisan lehet hőszabályozni. A megoldás így a digitalizációnak köszönhetően kiküszöböli a hagyományos hőterápia nehézségeit.

Digitális Esélyegyenlőség kategória

A Digitális Esélyegyenlőség kategóriában olyan digitális megoldásokkal lehetett nevezni, melyek egy-egy hátrányos helyzetű csoportot, például fogyatékkal élő társainkat vagy a szegénységben élőket támogatják.

1. helyezett: Informatika a Látássérültekért Alapítvány – Papírról hangoskönyv egy lépésben, DEX 3.0

A kategória nyertes pályázata egy olyan szoftver, ami papír alapú dokumentumokból hoz létre meghallgatható hangoskönyvet, akár az ismert mp3, akár pedig a látássérült emberek által használt speciális Daisy formátumban.

2. helyezett: ExaMe Learning Kft. – ExaMe E-learning Platform

Az ExaMe segítségével a diákok egyetlen applikációból tudnak felkészülni az érettségi vizsgáikra, azokból a tananyagokból, melyeket a kiadók és tanárok a hozzá fejlesztett platformon keresztül a töltenek fel az appba. Az elnyert díj segítségével a pályázók 500 hátrányos helyzetben lévő érettségiző diáknak kívánnak ingyenes tananyagot biztosítani.

3. helyezett: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület – Biztonságban otthon – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A Biztonságban otthon program célja az idős emberek önálló életvitelének segítése, biztonságérzetük megerősítése és szükség esetén a kritikus élethelyzetekben segítségnyújtás a számukra – mindezt a telekommunikáció adta lehetőségekkel.

Bolygónk és Fenntarthatóság kategória

A Bolygónk és Fenntarthatóság kategóriában olyan innovatív, digitális megoldásokat vártak a szervezők, amelyek a környezettudatosság széles körű elterjesztéséhez és a környezet megóvásához járulnak hozzá. Ebben a kategóriában megosztott első helyezést ítélt a Vodafone Magyarország Alapítvány.

1. helyezett: ff.next – Ecomate – Zöld banki megoldással az ökológiai lábnyom csökkentéséért

Az EcoMate egy olyan innovatív, mobile-first megoldás, amely ötvözi a pénzügyi és a környezeti tudatosságra nevelést. Az applikációban nyomon követhetők a személyes pénzügyek, ehhez pedig egy személyes karbonkibocsátást monitorozó rendszer is társul.

1. helyezett: WWF Magyarország Alapítvány – WWF Lábnyom applikáció

A WWF Lábnyom applikáció egy olyan hiánypótló eszköz, amely elsőként számolja ki egyéni ökológiai lábnyomunkat valós itthoni adatokra támaszkodva, emellett pedig mindennapi hasznos tippeket és rendszeres kihívásokat is ad annak csökkentésére.

A gálán két különdíjat is kiosztottak. A Dolgozói Különdíjat elnyerő pályázatot a Vodafone munkatársai választották ki belső szavazáson. A különdíjast a Vodafone mentorcsapata fogja felkarolni és fél éven keresztül ők fogják segíteni a projekt megvalósítását, fejlesztését.  A Vodafone dolgozói egy olyan projektet választottak, amely különösen illeszkedik a vállalat célkitűzéseihez, ugyanakkor a Vodafone szakmai segítségével még nagyobb sikereket érhet el a jövőben. A Dolgozói Különdíj nyertese Pancsa Emese Zsuzsanna Compocity elnevezésű okoskomposztáló eszköze lett, amely leegyszerűsíti és széles körben is elérhetővé teszi a komposztálás folyamatát, és ezzel egy nagyban hozzájárul a környezettudatos életmódhoz.

Az újgenerációs mobilhálózat, az 5G éllovasaként a Vodafone Magyarország számára kiemelten fontos, hogy az 5G hálózat előnyeire épülő megoldásokat is felkarolja, erre hozták létre a Vodafone Digitális Díj keretén belül az 5G Különdíjat. Az idei évben az 5G Különdíjat az OrthoPred Kft. PORC-O-GO elnevezésű, mesterséges intelligencia és 5G által támogatott vizsgálati rendszere kapta, melynek célja a valós idejű adatfeldolgozás és visszajelzés segítségével a helytelen mozgásminták és kóros mozgásszervi elváltozások videofelvételek alapján történő korai azonosítása.

Az 5G hálózat pedig nemcsak a különdíjak között kapott szerepet, ugyanis a díjátadó gála keretében valósult meg Magyarország első igazi 5G koncertje: az Irie Maffia énekesnője, Sena és a zenekar gitárosa, Szekér Ádám két különböző helyszínről, de mégis együtt zenéltek a közönségnek – 5G kapcsolaton keresztül.

A Vodafone Alapítvány 2018-ban hirdette meg először a Vodafone Digitális Díjat, hogy olyan kész innovációkat találjon és jutalmazzon, melyek a társadalmi jót, a felzárkózást segítik elő. A kezdeményezés hatalmas sikernek bizonyult, hiszen a vártnál sokkal több, összesen 144 pályázat érkezett be,

„A tavalyi pályázat sikere jól mutatja a kezdeményezés létjogosultságát és azt, hogy rengeteg jó kezdeményezés és tehetséges innovátor vesz körbe minket, akik támogatásra várnak. Telekommunikációs vállalatként és a világ egyik vezető mobilszolgáltatójaként fontos szerepünk van abban, hogy a technológiát a társadalom, az emberek hasznára fordítsuk. Olyan megoldásokat szeretnénk támogatni, amelyek bár észrevétlenül épülnek be az életünkbe, mégis nagy segítséget jelentenek a mindennapokban és így hozzájárulnak egy jobb, fenntarthatóbb, okosabb, és természetesen izgalmasabb jövő kiépítéséhez.” – mondta el Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

A Vodafone Digitális Díj kategóriái összhangban vannak a vállalat törekvéseivel, és célja, hogy digitális megoldásokat találjon korunk kihívásaira.

• A Digitális Társadalom kategóriában olyan innovatív digitális megoldásokkal lehet nevezni, melyek a teljes társadalom javát szolgálják, illetve valamilyen módon megkönnyítik a digitális eszközök használatát. A Vodafone hazánkban élen jár az 5G technológiában, így olyan pályázatokat is várnak, melyek az 5G lakossági felhasználására hoznak jó példát.
• A Digitális Esélyegyenlőség kategóriában olyan digitális megoldásokkal lehet nevezni, melyek támogatják a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű csoportok felzárkózását és pozitív irányban befolyásolják életüket.
• A Bolygónk és fenntarthatóság kategóriában olyan innovatív, digitális megoldásokat keres a vállalat, amelyek hozzájárulnak a környezettudatosság széleskörű elterjesztéséhez és a környezet megóvásához.

A három kategória nyertesei között összesen 15 millió forintot fognak kiosztani.

A Vodafone Digitális Díjra a nonprofit szervezetek és magánszemélyek mellett vállalkozások és startupok jelentkezését is várják. „A vállalkozások, startupok jelentkezését azért is szeretnénk ösztönözni, mert azt látjuk, hogy náluk sok esetben összpontosul mindaz az erőforrás és tudás, amivel jelentős előrelépés érhető el a társadalom digitalizációja, a digitális esélyegyenlőség megteremtése és a környezetvédelem terén, és amivel egy jobb és fenntarthatóbb jövőt építhetünk.” – mondta el Dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatok Vezérigazgató-helyettese, a Vodafone Magyarország Alapítvány kuratóriumi tagja.

Dr. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár hozzátette: „Az 5G hálózat olyan szolgáltatások nyújtására lesz képes a jövőben, amelyeket ma még nem is ismerünk, és amelyek átalakíthatják az élet minden területét. Talán még egyetlen technológiai újdonságra sem volt ennyire igaz, hogy a piaci szereplőknek, a kormányzatnak, az egyetemeknek és a magukban kellő kreativitást érző felhasználóknak együtt kell kitalálniuk a jövőt. Ebben komoly segítséget tud nyújtani ez a pályázat.”

„Az innováció képessége mindenkié, mindenkiben benne rejlik és mindenhol jelen van.

Kis közösségek hétköznapjait teszi jobbá, éppúgy, ahogy nagy iparágakat is átalakít.

Köszönöm, hogy az Invitech is támogatja az innováció ügyét, melyet az InnoMax Díjra évről évre beérkező pályázatok egyre magasabb minősége még hangsúlyosabbá tesz.

Ahogy az idei pályázók, úgy a kormányzat részéről is fontosnak tartjuk, hogy valamennyi fejlesztés fenntartható módon valósuljon meg” – nyilatkozta a díjátadón dr. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (ITM).

A pályázatra szép számú nevezés érkezett a fenntarthatóság, az oktatás-nevelés, az egészségügy, valamint az esélyegyenlőség és felzárkóztatás témakörében. Az Invitech a szakmai konzultáción felül természetesen anyagi támogatást is nyújt a nyerteseknek, van pályázó, aki egymillió forintos forráshoz jutott ötlete megvalósításához.

„Az infokommunikáció segítségével a nonprofit szervezetek is jobban tudnak fejlődni. Talán ennek is köszönhető, hogy egyre kreatívabb, technikai szempontból pedig egyre magasabb színvonalú pályázatok érkeznek.

Ezek megvalósítása valós társadalmi igényeket elégít ki és komoly értéket teremt. Mi ehhez kívánunk szakmai és anyagi támogatást nyújtani.

Az idei pályáztatás tapasztalatait összegezve elmondhatjuk, hogy az InnoMax mára megtalálta igazi helyét, és a fontos társadalmi célokat kitűző civil szervezetek komoly lehetőségként tekintenek rá” – foglalta össze tapasztalatait Bőthe Csaba, az Invitech marketing- és üzleti támogatások igazgatója.

Az idén is az Effekteam Egyesület (korábbi nevén Magyar Adományozói Fórum) szakmai együttműködésével szervezett pályázatra a legkülönbözőbb területekről érkeztek az innovatív ötletek. A zsűri 5 nyertest hirdetett ki. A Pro Ludovico Alapítvány a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma tudományos, oktatási célú úgynevezett lézerbarlangjának bővítéséhez nyert támogatást, ahol a diákok és oktatók közös együttműködésében, saját ötleteik alapján valósul meg a példaértékű fejlesztés. A cél egy animációs lézerprojektor építése és programozásának kidolgozása. Ez a pályázat nyerte meg a közönségszavazást is, a beérkezett közel 5000 szavazat több mint egyharmadát megszerezve.

Az Emberség Erejével Alapítvány a MiEGYmás nevű társasjáték mobil verziójának tervével szintén a nyertes pályázatok között szerepelt. A projekt célja a társadalmi felelősségvállalást, a szolidaritást népszerűsítő és oktató társasjáték széles körben való elterjesztése.

Az egészségügyi ellátás feltételeinek javítására, az ellátórendszer hatékonyságának és betegközpontúságának növelésére fókuszáló, ugyancsak díjazott Jobbulást Alapítvány egy olyan online felületet kíván létrehozni, ahol a betegek megoszthatják az egyes egészségügyi intézményekben szerzett tapasztalataikat, így segítve az érintettek hiteles tájékoztatását.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány célja a környezettudatos étkezés minél szélesebb körben való megismertetése. A támogatással megvalósuló applikáción keresztül a vendéglátóhelyeket lehet értékelni, például a helyi alapanyagok használatának tudatossága szempontjából, de a köztéri ivókutakat is be lehet rajta jelölni egy térképen.

A Nem Adjuk Fel Szociális Szövetkezet az általa üzemeltetett, sérült felszolgálókat foglalkoztató éttermében kíván olyan infokommunikációs fejlesztést végrehajtani, amelynek segítségével az ott dolgozók munkája, így társadalmi integrációja könnyebbé válik.

A pályázatok elbírálásában dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár mellett részt vett dr. Molnár Klára, az Effekteam Egyesület igazgatója; Chikán Attila, az ALTEO Group vezérigazgatója; Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója; valamint az Invitech képviseletében Bőthe Csaba marketing- és üzleti támogatások igazgató, illetve Marton László vállalati és kormányzati főigazgató.

Az ünnepélyes díjátadón az Invitech bejelentette, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködésben, az InnoMax keretében „okostelepülés” elnevezéssel új kategóriát indít kistelepülések részére. A díjjal és a velejáró támogatással az Invitech a korszerű megoldásokhoz kevésbé hozzáférő helyi lakosság digitális felzárkózását, a helyi közösségek felemelkedését kívánja elősegíteni.