Számít, hogy hol van a dudor

A bőr alatt kitapintható csomók szinte a test bármely részén kialakulhatnak, a legtöbb esetben mégis a nyakon, a mellen, a hónaljban és a lágyrészek környékén fordulnak elő. A csomók növekedésének nincs határa, akár dióméretűre is megnőhetnek. Emiatt is fontos, hogy ha észreveszünk egy ilyen dudort, minél hamarabb forduljunk szakemberhez – hangsúlyozza dr. Sipos Péter.

A leggyakrabban előforduló csomók a lipómák, más néven zsírdaganatok. Ezek a jóindulatú elváltozások a test közel bármelyik részén előfordulhatnak. Ezeknél már ritkábbak a dermatofibromák, a bőr kötőszöveti daganatai, amelyek szerencsére szintén jóindulatúak. Egyes daganattípusok csak a nők vagy csak a férfiak körében fordulnak elő: A fiatal nők körében nagyon gyakori a fibroadenoma, az emlő jóindulatú daganata. Férfiaknál pedig előfordulhat a gynecomastia, más néven mellnagyobbodás, amit elhízás, hormonális zavar, de akár egyes gyógyszeres kezelések is okozhatnak.

Az inak betegségei a ganglionok, amelyek a leggyakrabban a csuklóízületben, az ujjak tövénél, az ujjak végpercein, illetve a térd- és bokatájékon fordulnak elő. A lágyékban, a hónaljban és a nyakon megjelenő megnagyobbodott nyirokcsomók egy egyszerű megfázás vagy fertőzés következtében is kialakulhatnak. A többnyire fájdalmatlan csomók a betegség elmúlásával általában visszahúzódnak. Ha duzzanat nem múlik el, mindenképpen szakemberhez kell fordulni, hogy kiszűrjük a limfóma lehetőségét, ami korai felismerés esetén az egyik legjobban gyógyítható rosszindulatú daganattípus.

A fejtető és a lágyrészek gyakori betegsége az atheroma, más néven kásadaganat, ami egy jóindulatú, tömött, tokos, közvetlenül a bőr alatt kialakuló daganat. A legtöbb esetben szőrtüszők közelében alakul ki, amikor a bőr faggyúmirigyeinek kivető nyílását elzárja a termelődő faggyú. Szintén a szőrtüszőkhöz köthető gyulladásos kórkép a hidradenitis, más néven a verejtékmirigy-gyulladás. A név megtévesztő, mert a betegségben a régió verejtékmirigyei csak másodlagosan érintettek. A gyulladás általában az olyan szőrtüszőkben alakul ki, ahol sok a verejtékmirigy, mint a hónalj és az ágyék. A lágyékhajlatban, illetve a köldökben a kis kitüremkedés hátterében előfordulhat egy kisebb sérv is, ha erre gyanakszunk, mindenképpen forduljunk szakemberhez!

Mit tehetünk a csomók kialakulása ellen?

A csomók kialakulását a legtöbb esetben nem tudjuk befolyásolni. A verejtékmirigyek gyulladását a dohányzás mellőzésével, a szőrtüszők gyulladását pedig a pórusok tisztán tartásával lehet megelőzni. A lipómák növekedését fokozhatja a rendszeres irritáció, dörzsölés, nyomás, a ganglionok kialakulását pedig a túlerőltetés. Dr. Sipos Péter felhívta rá a figyelmet, hogy azzal tehetünk a legtöbbet az egészségünkért, ha a csomó felfedezését követően a lehető legrövidebb időn belül felkeresünk egy szakembert. Minél hamarabb kiderül, hogy milyen elváltozásról van szó, annál könnyebb megtalálni a legjobb megoldást.

Hogy zajlik egy műtét?

Bármilyen csomót távolíttatunk is el, minden esetben javasolt a szövettan elvégzése. A műtét során a szakemberek igyekeznek a csomókat egyben eltávolítani. A legtöbb esetben a sebet könnyedén bezárják, ha pedig ez nem lehetséges, akkor plasztikai sebész bevonásával, egy bőrlebennyel lehet befedni a területet.

Mit kell tudni a pilonidiális cisztákról?

A betegségre először a II. világháború idején figyeltek fel, főleg a dzsipvezetők körében alakult ki. A ciszta az avatatlan szemek számára egy csúnya, gennyes pattanásra emlékeztet, ami a betegek hátának alsó részén, a farokcsontnál, a két farpofa találkozásánál alakul ki. Egyes esetekben a cisztának egy vagy több kivezető nyílása van, ilyenkor apró váladékozó sipolyok formájában jelentkezik. Más estekben a ciszta zárt, mert a vastag bőrön keresztül a genny nem képes kitörni, inkább a környező laza fartájéki zsírt beolvasztva terjeszkedik, ami tályog kialakulásához vezet.

A ciszták leggyakrabban a 15 és 35 év közöttieket érintik, és a férfiak körében gyakoribbak. Azoknál, akik többet izzadnak, sűrűbb a szőrzetük, esetleg rendszeresen, rosszul szellőző ruházatot viselnek nagyobb az esélye a ciszta megjelenésének. A hormonális változások is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, emiatt a fiatal felnőtteknél is gyakori ez az elváltozás. Az ülő életmód vagy helyi trauma miatt a szőrszálak nem tudnak a bőrfelszínre törni, a bőr alatti zsírban, a mélyben növekednek. Emellett a szőrtüszőkben faggyút és verejtéket termelő mirigyek nem képesek a bőrfelszínre üríteni, ezért a váladék a kitörni képtelen szőrzettel együtt a mélyben, a bőr alatt csomót képez.

Miért alakul ki a betegség?

A ciszták kialakulásában közrejátszik a hát alsó részére nehezedő fokozott nyomás és a gyakori súrlódás, például abban az esetben, ha valaki sokat ül egy bizonyos pozícióban. Ezzel is magyarázható, hogy a betegség elterjedt a sofőrök körében. A kellemetlen dudor megjelenhet egy károsodott vagy egy benőtt új szőrszál miatt is.

Mikor van szükség a műtétre?

A zárt ciszták miatt kialakuló, tályoggal jelentkező betegség esetén sürgős műtétre van szükség. A szakember különböző módszerekkel felnyithatja, leszívhatja a cisztát. A beavatkozás után a gyógyulás hosszadalmas lehet, 4-6 hétig is elhúzódhat, és a leggyakoribb szövődmény, hogy a ciszta újból megtelhet gennyel és a beavatkozást meg kell ismételni. A sebet a következő hetekben nyitva kezelik, amíg a gyulladás vissza nem húzódik és a seb ki nem tisztul. Dr. Sipos Péter hangsúlyozza, hogy ennek a megelőzésére később, ha már nincs gyulladásban a terület, a bőr alatti tasak kimetszését szokás javasolni.

A tályog gyógyulását követően, vagy amennyiben a páciens még az aktív gyulladást megelőzően fordult szakorvoshoz, az érintett bőrfelület kezelésére több műtéti eljárás is ismert, a vákuumos sebkezeléstől a lézeres ellátásig. A műtétek jellemzően altatásban történnek, hogy a páciensek számára a beavatkozás a lehető legminimálisabb fájdalommal járjon. Kis elváltozás esetén akár a helyi érzéstelenítés is elegendő lehet.