Fókuszban az építőipar

2022-ben a szokásos örökzöld ellenőrzési fókuszpontok – mint például a szavatossági, jótállási igények intézése, az online kereskedelem szabályszerűsége, az árubemutatók, a karácsonyi és húsvéti, szezonális fogyasztóvédelmi ellenőrzések, a cigaretták káros-anyag hozamának és a kozmetikai termékek laboratóriumi vizsgálata – mellé idén prioritásként bekerült az építőipar, széles spektrumban. Új témavizsgálatként köszönthetjük az EVP 16. pontját, amely „az építőanyag kereskedelem” fogyasztóvédelmi ellenőrzését deklarálja, mintegy kiegészítve a tavalyról már jól ismert 35. pont szerinti, „az építési termékek piacfelügyeleti ellenőrzése” című célellenőrzéseket. Érdemes hozzáigazítani a teljesítménynyilatkozatok és termékdokumentációk tartalmát a 2021. július 16. napjával hatályba lépő uniós és hazai piacfelügyeleti elvárásokhoz.  Sőt, 2022-ben a fogyasztóvédelmi hatóságok generálisan ellenőrzik a magyar nyelvű használati útmutatók meglétét is.

Glutén- és laktózmentes állítások és a greenwashing

A megtévesztő jelölések kiszűrése érdekében, ahogyan tavaly, idén is hatósági fókuszba kerülnek az étrend-kiegészítők, és új célpontként a gluténmentes és laktózmentes termékek, sőt, az előre csomagolt termékek nettó tömege is megmérettetik. Tavalyról idénre „áthozott” témavizsgálatok is akadnak bőven, mint például az interneten kapható, csodát ígérő termékeket árusító webáruházak, az online értékesítés, és a komoly kockázatokat rejtő ún. „zöldre festés”. Ráadásul zöld-marketing témában a vállalkozások akár a GVH figyelmét is kivívhatják, hiszen a hatásköri szabályok miatt, amennyiben fennáll a verseny érdemi érintettsége, akkor a fogyasztókat megtévesztő „zöld” fogyasztói tájékoztatásokért nem a kormányhivatalok, hanem a Versenyhatóság előtt fognak felelni – emeli ki dr. Nagy Andrea Magdolna.

Továbbra is érdekes a használtautó piac és a telekommunikáció

Ahogyan 2021-ben, a fogyasztóvédelmi hatóságok 2022-ben is ellenőrzik a használtautók értékesítését, az elektronikus hírközlési szolgáltatók és a közszolgáltatók telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálatait és weboldalait,  panaszkezelési gyakorlatát. Valamint bőven lesznek megismételt termékbiztonsági fókuszú vizsgálatok is: a vidámparkok, kalandparkok, kondiparkok, aquaparkok és játszótéri eszközök biztonságosságát, a 100%-os pamuttartalmúnak mondott textiltermékeket, napszemüvegeket és iskolaszereket idén is ellenőrzik.

Ventilátorok, hoverboardok, elektromos rollerek – különös figyelem

Új színfoltként, termékbiztonsági hangsúllyal kerülnek górcső alá 2022-ben a ventilátorok, a hordozható kézi bozótvágókhoz való, cséphadaró típusú vágófeltétek és az önegyensúlyozó személyszállító eszközök közül a hoverboardok, egykerekűek és elektromos rollerek. A tavalyi év laboratóriumi vizsgálatainak szomorú statisztikái miatt pedig, 2022-ben régi-új címzettként a játékok, és kiemelten a bébijátékok forgalmazói számíthatnak egész éven át tartó, mintavétellel egybekötött célvizsgálatokra, online és hagyományos bolti értékesítéskor egyaránt. A fehér falfestékek összehasonlító laboratóriumi vizsgálatára is, valamint a powerbankok és akkumulátorok névleges kapacitásának ellenőrzésére és az univerzális akkumulátortöltők laboratóriumi vizsgálatára is sor kerül idén.

Végül, de nem utolsó sorban a kettős minőség feltárása is cél idén.  2022. május 28. napjától ugyanis tilosnak, megtévesztőnek fog minősülni az olyan kereskedelmi gyakorlat, amelynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak. Vagyis tilalmazott lesz az ún. „kettős minőség”. Kivétel, ha az eltérést jogszerű és objektív tényezők indokolják. Az EVP 40. pontjában szereplő témavizsgálat A kettős minőség tilalmának hatósági eljárását megalapozó laboratóriumi és összehasonlító vizsgálatok a háztartási-vegyipari és kozmetikai termékek tekintetében címet viseli, vagyis az említett termék-körök forgalmazói jobb, ha ilyen tárgyú ellenőrzésre is felkészülnek. „Hazánk fogyasztóvédelme az egyik legaktívabb az Unióban, a harmadik legaktívabb a veszélyes termékek kiszűrésében. Ennek az eredménynek a fenntartása komoly hatósági aktivitást igényel, miközben a közelmúlt fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályváltozásai szintén indokolttá teszik az ellenőrzéseket” – zárja az összegzést a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Iroda fogyasztóvédelmi praxisvezetője.

A jótállási nyilatkozat

Jövő év elejétől azok a gyártók, akik a termékük tartósságára – akár a kapcsolódó reklámban-,  jótállást nyújtanak, kötelesek lesznek ún. jótállási nyilatkozatot, méghozzá előírt tartalommal és jól érthető szövegezéssel, magyar nyelven a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. A „tartósság” alatt a  termék azon képességét érti a jogszabály, hogy az megőrizze a megkövetelt funkcióit és teljesítményét a szokásos használat mellett.

A gyártói jótállási nyilatkozatban rögzíteni kell a jótállásra kötelezett nevét és címét, meg kell jelölni a jótállással érintett árut és elő kell adni a fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást és a jótállás feltételeit, túl azon, hogy egyértelműen tájékoztatni kell arról is a fogyasztót, hogy ez a kereskedelmi (gyártói) jótállás nem érinti a kellékszavatossági jogait.

A gyártóhoz újabb jogalapon is fordulhat majd a fogyasztó hibás teljesítés esetén

„Tehát a gyártói dokumentációban újat hoz az új év, és érdemes komolyan vennie minden gyártónak, hogy az önkéntes alapon nyújtott jótállásuk egyenes következményeként a fogyasztók hibás teljesítés esetében közvetlenül hozzájuk fordulhatnak kijavítási, vagy termékcsere igénnyel, a tartósságra vonatkozó jótállás teljes időtartama alatt. Méghozzá vita esetében nem a fogyasztónak kell az igazát bizonyítania, hiszen a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett, a jótálló félen van – akár gyártói, tehát önkéntes, akár jogszabály által elrendelt ún. kötelező jótállásról van szó” – magyarázza Nagy Andrea Magdolna, a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi praxisának vezetője.

Vagyis jövőre már nem csak a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított kettő éven belül, a jelenleg is létező ún. termékszavatossági igénnyel kopogtathat be a fogyasztó közvetlenül a gyártónál, hanem amennyiben a gyártó bármilyen időtartamra, akár a temékszavatossági határidőnél rövidebb, vagy hosszabb időtartamra garantálja a terméke tartósságát, akkor ezen kereskedelmi jótállás keretében a bizonyítási teherrel is számolnia kell.  Óriási különbség ugyanis, hogy amíg a gyártóval szemben bejelentett termékszavatossági igénye bizonyítására vita esetében a fogyasztó köteles, addig a gyártói jótállás időtartama alatt jelentkező hibás teljesítés esetében, ha a fogyasztó a gyártóhoz fordul kijavításért, vagy termékcseréért, akkor a bizonyítás terhe a gyártóé.

Mikor mentesül a gyártó a gyártói jótállás alól?

„A gyártó helytállni tartozik a hibás teljesítésért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett, pl. azáltal, hogy a fogyasztó szakszerűtlenül kezelte, használta a terméket” – emeli ki Nagy Andrea Magdolna.  Nagyon fontos a tisztánlátás: ez a kereskedelmi, avagy gyártói jótállás nem keverendő össze az itthon már rég működő és megszokott ún. kötelező jótállással sem. Utóbbi az eladó vállalkozásokat terheli, a tartós fogyasztási cikk eladási ára függvényében, sávosan 1-2-3 év időtartamra, vagy a vállalkozásokat új építésű lakások esetében.

Nehezedik a vállalkozások helyzete

A minőségvédelem jogintézményeinek terepe tehát nem lesz egyszerűbb a vállalkozások számára: a kellék-, és termékszavatosság mellett létezhet – ahogy jelenleg is- a szerződéses, vagyis önkéntes, és ennek szinonímájaként az ún. gyártói jótállás, mely utóbbi kapcsán az új szabályozás 2022. január elsejétől a gyártói jótállási nyilatkozat meghatározott tartalommal történő kiállítását is elvárja, és ez a dokumentum nem ugyanaz, mint a kötelező jótállás esetében az eladó fél által a fogyasztónak kiállítandó ún. jótállási jegy. „Utóbbi használatához az ITM nem rég egy mintát is publikált, és minden bizonnyal nagy segítséget jelentene a jogalkalmazó cégeknek, különösen a gyártóknak, amennyiben a jövő év elejétől érkező új szabályok és a gyártói jótállások kapcsán is iránymutatást adna a minisztérium” – zárja a CERHA HEMPEL szakértő ügyvédje.

Nehéz műfaj perelni, különösen akkor, amikor egy jól meghatározható fogyasztói kört érintő ugyanazon jogsértés több száz, vagy több ezer fogyasztónak okoz kárt. Nem véletlen, hogy az arra feljogosított hazai szervek is csak ritkán élnek azon hatáskörükkel, hogy a köz érdekében pert indítsanak. Nemrég az ügyészség egy biztosító társaság egyes tisztességtelen általános szerződési feltételeit támadta meg bíróságon sikerrel és most legutóbb a GVH nyert pert: a Fővárosi Törvényszék a Hivatal által benyújtott közérdekű keresetnek helyt adva valamennyi – az alperesi pozícióban lévő, üdülési joggal foglalkozó cégek valamelyikével szerződő – fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg jogerős döntésében a jogsértő magatartást, mely magatartás egyébként a fogyasztók megtévesztésében állt.

Az érintett cégek ugyanis a meglévő üdülési joguktól szabadulni kívánó fogyasztóknak az üdülési joguk eladásához, értékesítéséhez ajánlottak fel segítséget, de azzal a feltétellel, ha az érintettek megvásároltak egy újabb üdülési jogot, vagy bővíteni vállalták a már meglévő üdülési jogukat, miközben a beharangozott segítségnyújtás elmaradt és a megtévesztett fogyasztók a végén még az eredetinél is kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, hiszen nemhogy eladni nem tudták a meglévő üdülési jogukat, de az újonnan megvásárolt fenntartását is finanszírozniuk kell.

A maga részéről a GVH a kiszabható törvényi maximum-bírság kiszabásával honorálta a vállalkozások magatartását, kimondva döntésében, hogy jogsértően keltették a fogyasztókban azt a benyomást, hogy céljuk az üdülési jogok másodlagos értékesítése és az értékesítésben hatékony segítséggel szolgálhatnak.

A Fővárosi Tövényszék döntése kapcsán pedig a történet most újabb fordulóponthoz érkezett, így a nap végén nem csak a mintegy 41 milliós GVH bírságba kerül az említett kereskedelmi gyakorlat, de további összegekbe is fájhat. Ugyanis azok a fogyasztók, akik az üdülési joguk értékesítése céljából valamelyik érintett céggel szerződtek, ha egyenként polgári pert indítanak a saját kárigényük érvényesítésére, könnyebben nyerhetnek az említett ítéletre hivatkozással, hiszen a jogsértés ténye immár bizonyítottnak tekintendő, így az érintett fogyasztóknak a bírósági eljárásokban a GVH sajtóközleménye szerint elég csupán a cégekkel kötött szerződésüket bemutatniuk.

Mi is az a közérdekű kereset?

„A fogyasztók széles körét érintő jogsértések esetében alkalmazható ún. közérdekű kereset kevéssé közismert, de hasznos jogintézmény – ismerteti dr. Nagy Andrea Magdolna, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi praxisvezetője. – Leegyszerűsítve, ha az ilyen kereset benyújtására jogosult hatóság, szerv, szervezet mint felperes nyer a bíróságon, ez lehetővé teszi, hogy a megkárosított fogyasztók ezt követően gyorsabban és könnyebben érvényesíthessék saját káruk megtérítése iránti igényeiket, egyéni polgári perben, szintén a bíróságon.”

Felejtsük el az amerikai filmekből ismert „class action”- t és forgatókönyvet, amikor is a károsultak érdekében ügyvédek járnak el és perlik be a sok érintett fogyasztónak járó egyes összegekből összeálló nagy összegekre a fogyasztókat kollektíve megkárosító cégeket. Itthon a fogyasztóknak maguknak is perelni kell a káruk megtérítése érdekében. Amennyiben pedig a velük szemben alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) rendelkezései közül egyik vagy másik minősíthető tisztességtelennek, úgy az ügyészség indíthat pert a fogyasztók kollektív védelme érdekében, hiszen pernyertesség esetében erga omnes (minden sérelmet szenvedő félre kiterjedő) hatállyal, tehát valamennyi fogyasztóval szemben érvénytelen lesz a sikerrel megtámadott szerződési feltétel, ami így már nem köti az egyes fogyasztókat, akik pedig sikerrel hivatkozhatnak erre a körülményre.

Itthon a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek, az ügyésznek, a fogyasztóvédelmi hatóságoknak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és az MNB-nek biztosítanak az egyes jogszabályok jogalapot közérdekű keresettel történő perindításra, melyeknél értelemszerűen a Pp. vonatkozó rendelkezései is szerepet kapnak, vagyis a siker érdekében a széleskörű polgári jogi és fogyasztóvédelmi jogi ismeretek mellett peres gyakorlatra is szükség van. Rádásul új lendületet kap a terület, hiszen bár jelenleg is – a 2009/22/EK irányelvvel a háttérben – minden EU tagállamnak megvan a maga rendszere a kollektív igényérvényesítésre, a kollektív keresetekről szóló 2020/1828-as EU irányelvet 2022. december 25-ig bezárólag minden tagállamnak implementálnia kell.

„A hazai jogalkotónak van még ideje átgondolni, hogyan tehetné esetleg hatékonyabbá a jelenlegi szabályozást, a cégeknek pedig a jogi kockázatok fényében érdemes jól megfontolniuk, alkalmaznak-e a fogyasztók széles körének megkárosítását eredményező megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat, vagy inkább szabályosan űzik azokat, pontos fogyasztói tájékoztatások és korrekt reklámok alkalmazásával, tisztességes versenyben kívánnak eredményesen működni. A magunk részéről az utóbbi döntés meghozatalában örömmel segítségére vagyunk minden vállalkozásnak” – zárta dr. Nagy Andrea Magdolna.

Egészen pontosan az általános hatáskörrel rendelkező fogyasztóvédelmi hatóságok, melyek 2021-ben is megyénként, a kormányhivatalok berkein belül működve végzik az ellenőrzéseket, és 2020. március elsejétől egyfokú hatósági eljárásokban hozzák meg döntéseiket, így azokat érdemben vitatni csak bíróságon lehetséges – vagyis optimálisabb a célzott felkészülés.

Mi az, amit mindenképp vizsgálnak 2021-ben

Nem meglepő módon – a COVID 19 vírus okozta pandémia árnyékában – ellenőrzik a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban megtalálható FFP és egyszerű szájmaszkokat, termékbiztonsági szempontból. Kiemelt téma az idén január elsejével jelentősen átalakult kötelező jótállási szabályok betartásának ellenőrzése is, bár nem csak és kizárólag a jótállásra fókuszálnak, hiszen „a szavatossági és jótállási igények intézésének átfogó ellenőrzése” címmel találkozunk a programban. Mindenképp megéri tehát a minőségvédelem összes hazai intézményét – így a kellék- és termékszavatosságot, a kötelező és a szerződéses, ill. gyártói jótállást és ezek rendeltetését – végre pontosan megérteni, és az egyes dokumentumokban (pl. garanciajegyekben, ÁSZF-ben, használati útmutatóban, weboldalon) helyesen alkalmazni.

„Bő egy éve deklaráltan kiemelt fogyasztóvédelmi célkitűzés a digitális, online térben a fogyasztók védelme” – mondja el dr. Nagy Andrea Magdolna ügyvéd, a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi praxisának vezetője. Ezzel összhangban az éves vizsgálati programok között szerepel az online értékesítés, ill. az interneten „csodát ígérő termékek” értékesítésének és a kuponos vásárlásoknak az ellenőrzése is. Hosszú évek után pedig ismét sor kerül a használtautók értékesítésének fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzésére, míg örökzöld ellenőrzési célpontként említhetőek 2021-ben is az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenységek, a kereskedelmi egységek, az elektronikus hírközlési szolgáltatók és a közszolgáltatók panaszkezelésének vizsgálata.

Prioritás a fogyasztók megtévesztése elleni hatósági fellépés is: a megtévesztő jelölésekre fókuszálnak majd a hatóságok az étrend-kiegészítők és az ún. szezonális termékek esetében, és újdonságként a fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok és „zöld állítások” ellenőrzését is betervezték. Valamennyi iparágban érdemes a reklámkészítőknek figyelembe venni, hogy alig pár hete egy másik hatóság, nevezetesen a Gazdasági Versenyhivatal publikálta a „Zöld Marketing” című összegzőjét, benne számos hasznos jó tanáccsal arra vonatkozóan, hogyan kerülhető el a megalapozatlan és a fogyasztókat megtévesztő ún. „környezeti”, vagy „zöld állítások” használata. Érdemes felülvizsgálni tehát a „környezetbarát”, a „fenntartható”, a „bio”, a „lebomló” és hasonló jelzők, vagy e körben egy-egy szimbólum, tanúsító címke alkalmazását, mert 2021-ben két hatóság is zászlajára tűzte a „zöldre mosás” marketing stratégia elleni fellépést.

Fő az egészség és a biztonság

„Termékbiztonsági fronton, ahogyan 2017-ig a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) számára prioritás volt, úgy az ITM számára is célkitűzés megőrizni a fogyasztók életére, egészségére és biztonságára veszélyes termékek beazonosításával és kiszűrésével kapcsolatos, uniós szinten dobogós, vagy ahhoz közeli piacfelügyeleti hatósági eredményeket – emlékeztet dr. Nagy Andrea Magdolna. – A tét továbbra is minél több veszélyes termék forgalomból kivonása, ill. fogyasztóktól történő visszahívása – mindannyiunk egészsége és testi épsége megóvása érdekében.”

Emiatt egész éven át tartó, laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzésre számíthatnak a játékokat és a villamossági termékeket forgalmazók, míg az év folyamán sor kerül az állandó és utazó vidámparkok, kalandparkok, szabadtéri kondiparkok és mászóösvények, az aquaparkok és játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzésére is, ahogy a csecsemő és kisgyermek ruházati termékeket, a 100% pamuttartalmúnak mondott textiltermékeket, az építési termékeket, iskolaszereket, gyermekgondozási cikkeket forgalmazók is számíthatnak ilyen ellenőrzésekre. 2021. július 16. napjától pedig az EU 2019/1020-as piacfelügyeleti rendelete hoz új feladat-, és hatásköröket a piacfelügyeleti rendszerbe.

A teljes, 48 pontos Ellenőrzési Program a https://www.fogyasztovedelem.kormany.hu/#/nyitolap  linkről letölthető. Ám ne feledjük, ez a program csupán a biztosra vehető ellenőrzéseket nevesíti, miközben fogyasztói panaszok és bejelentések is generálhatnak hatósági ellenőrzéseket, és saját kezdeményezésű, valamint rendkívüli témavizsgálatok is indulnak minden évben.