A szerződések lassú és szakszerűtlen előkészítése nagyban akadályozza a sikeres üzletkötést a vezetők többsége (57%) szerint. Ennek egyik fő oka a kutatás szerint, hogy a cégek kétharmada (68%) nem használ semmilyen sablont vagy útmutatót a megállapodások megírásakor. A jogi osztályok leterheltségét mutatja az is, hogy a válaszadók közel felének (49%) nincs bevett módszere a szerződések tárolására, sőt háromnegyedük (78%) a vállalt kötelezettségeik teljesítését sem tudja megfelelően nyomon követni.

Mivel ezek az adminisztratív problémák komoly pénzügyi veszteséget is okozhatnak, ezért a vállalkozások döntő többsége (92%) igyekszik változtatni szerződéskezelési gyakorlatán. A megfelelő rendszerek bevezetése nélkül azonban ezek a próbálkozások szinte mindenhol (98%) jelentős akadályokba ütköznek, harmaduk (38%) pedig kudarcot is vall.

„A szerződések jelentik minden üzlet alapját, meghatározzák a növekedés és a kockázatkezelés módját. Ebből eredően bár a szervezetek számára elengedhetetlenül fontos, hogy a szerződéskötési folyamat minden részletére vonatkozóan hatékony eljárásokkal rendelkezzenek (a tárgyalástól kezdve a végrehajtásig, a szerződéses kapcsolat megújításától az újabb együttműködések létrehozásáig), a jogi támogató területnek minden esetben mérlegelnie kell az üzlet által megkívánt gyorsaságot és rugalmasságot is” – emelte ki dr. Losonci András, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Fotó: Scott Graham, Unsplash

Az eddig egységesen irányadó, egy éves jótállási idő jövő év elejétől sávossá válik a június közepén közzétett 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet értelmében. Januártól csupán a 10 000 és 100 000 forint között értékesített termékekre marad érvényben az eddig bevett éves garancia. A 100 000 és 250 000 forint közötti tételeknél a jótállás már két évre bővül, míg a 250 000 forintnál drágább tartós fogyasztási eszközök esetében három évre emelkedik.

„Az érintett vállalkozásoknak érdemes időben letárgyalniuk a szervizpartnerekkel kötött beszállítói és forgalmazói szerződéseket. A garanciaidő növekedése ugyanis bővülő kötelezettségekkel jár többek között az anyagellátás, a rendelkezésre állás és a logisztika területén, amit magasabb költséget eredményezhet a cégek számára. Ezeket a terheket a jótállási időszak növekedésének megfelelően kell a feleknek megosztani a beszállítói láncon belül” – hangsúlyozta Dr. Losonci András, a Vámos-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda kereskedelmi jogra szakosodott ügyvédje.

A szabályozásváltozásnak köszönhetően nem csak az eddig egységes garanciaidő, de a jótállási jegy kiállításának előírásai, valamint a fogyasztói igények rendezésének módja és határidői is módosulnak – tette hozzá a szakember.

A következő időszakban tehát a kereskedelmi vállalkozások számára szükséges lehet a javítási és cserehatáridők, a panaszkezelési folyamatok, az ügyféltájékoztatók, valamint a belső eljárásrendek újragondolása. Azok a cégek azonban, amelyek megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal reagálnak a változásra, a többletfeladatokkal érdemben növelhetik a vásárlói élményt, ami hosszú távon pozitív hatással lehet az eredményességükre is.