A PwC Magyarország munkatársai a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) partnerségben kilencedik alkalommal kérdezték meg összesen 223 hazai vállalatvezető véleményét. Idén a magyarországi vezetők nagy többsége a globális (66 százalék) és a magyar (60 százalék) gazdaság növekedésének lassulására számít – ez az előrejelzés az eddigi legpesszimistább jövőkép. A vezérigazgatók – hasonlóan a korábbi évekhez – a lassulást Magyarországra nézve valamivel visszafogottabbnak jósolják a következő 12 hónapra.

A hazai vezetők saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban továbbra is optimisták: mind a következő egy évre nézve, mind hároméves távlatban tízből nyolc vezető bízik vállalata pénzügyi helyzetének kedvező alakulásában. A növekedés érdekében a hazai vezetők változatlanul leginkább a működési hatékonyságon (81 százalék) kívánnak javítani 2020-ban, de új termék és szolgáltatás bevezetése (60 százalék) és az organikus növekedés (53 százalék) is a tervek között szerepel. Ezzel szemben a felvásárlások jelentősége a növekedési tervekben egyre inkább csökken.

Dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint az idei felmérés eredményei is megmutatták, hogy a hazai vállalatvezetők egyértelmű vízióval rendelkeznek arról, miként teremtenek értéket ügyfeleik számára. Ez megmagyarázza például, hogy a gazdasági lassulás előrejelzése mellett miért optimisták saját vállalatuk kilátásait illetően, és hosszú távon a magyar vállalatok fejlődési lehetőségeire vonatkozóan is bizakodásra adhat okot.

A növekedés gátjai: munkaerőhiány, árfolyamingadozás és bizonytalan gazdaság

A gazdaság alakulásával kapcsolatos várakozásoknak megfelelően a vezetők jelenleg kevésbé számítanak cégük személyi állományának bővülésére. A növekedés legnagyobb gátjának a vezetők a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a munkaerővel kapcsolatos tényezőket, főként a szakemberhiányt (88 százalék) tartják, ugyanakkor a demográfiai, generációs változásokat is (70 százalék) e körbe sorolják. Szintén a nagyobb kockázatú tényezők közé tartozik az árfolyamok ingadozása (66 százalék), a növekvő munkavállalói juttatások és nyugdíjköltségek (63 százalék), valamint a bizonytalan gazdasági növekedés (58 százalék), aminek a jelentősége az elmúlt évben nőtt meg számottevően. A korábbi évekhez hasonlóan a túlszabályozottságot is sokan gondolják a növekedés egyik kiemelt kockázati tényezőjének.

Dr. Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója elmondta, hogy a túlszabályozottság évek óta az egyik legnagyobb kockázat a vezetők szerint, akiknek jelenleg közel kétharmada (64 százalék) aggódik emiatt. Ezen belül a többséget a gyorsan változó kibertér szabályozása, az adatvédelmi előírásoknak való megfelelés, illetve iparág-specifikus kérdések töltik el aggodalommal – tette hozzá a PwC szakértője.

A vállalatvezetők arra a kérdésre, hogy mely technológiai területeken kellene kooperálnia az államnak és a magánszektornak, a digitális adatvédelmet és a kiberbiztonságot jelölték meg. Ezeket követi a mesterséges intelligencia.

A munkatársak fejlesztése: megtérülő befektetés? 

A PwC Vezérigazgató Felmérése alapján a vállalatok többsége egyelőre a kezdő lépéseket tette meg munkavállalóik fejlesztése érdekében. A megkérdezettek 27 százaléka meghatározta a növekedéshez szükséges készségeket, közel ennyien (23 százalék) bővítik a munkatársak és a vezetők technológiai ismereteit is. Az idei kutatásból az is kirajzolódik, hogy azok a vállalatvezetők, amelyek élen járnak a képzésekben, bizakodóbbak a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban.

A döntéshozók a fejlesztési törekvések árnyoldalairól is beszámoltak: félnek attól, hogy nehéz megtartani a továbbképzett munkaerőt, ahogy kihívásként élik meg azt is, hogy a munkatársakat a tanultak alkalmazására ösztönözzék. Pozitívumként emelték azonban ki – a képzésekben élenjáró és kevésbé jeleskedő szervezetek képviselői is –, hogy a képzési programok hatására nőtt a cégük termelékenysége, erősödött a vállalati kultúra, és még az égető problémának számító munkaerő-megtartásban is támogatta őket.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökének álláspontja szerint jelen munkaerőpiaci körülmények között a legnagyobb kihívása azoknak a munkavállalóknak a megtalálása és megtartása, akikkel az adott vállalati stratégiát végre lehet hajtani. Dr. Futó Péter szerint a vállalati siker kulcsa a tanulni képes és hajlandó munkavállaló. A vállalaton belüli tanulás, és az ezzel kapcsolatos motiváció megerősítése ugyanakkor nem csak a munkáltató érdeke: a munkavállalók munkaerőpiaci helyzetét és értékét is meghatározza a fejlődésre való képesség. Ez a gyorsan változó körülmények között legalább olyan fontos, mint a meglévő tudásuk, hisz a tudásnak a vállalattal, a piaci és a technológia környezettel együtt kell változnia és fejlődnie.

Klímaváltozás: a veszély mellett egyre többen látják lehetőségnek

A PwC Magyarország felmérése alapján a tavalyi duplázódást követően idén alig volt változás abban, hogy mennyien gondolnak fenyegető tényezőként a klímaváltozásra. Egyre többen látnak ugyanakkor lehetőséget ezen a területen: a válaszadók kétharmada szerint a zöld kezdeményezések javítják vállalatuk reputációját, és közel felük úgy gondolja, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó figyelem új termékek és szolgáltatások fejlesztésére is lehetőséget teremt.

A PwC megjegyzései

A felmérés módszertana: a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérését kilencedik alkalommal készítettük el, amelynek alapját a PwC Globális Vezérigazgató Felmérés adja. Kutatásunkat azzal a céllal végeztük, hogy a globális felméréssel párhuzamosan a magyar felső vezetők véleményéről, iparágukkal kapcsolatos várakozásairól és növekedési lehetőségeiről is átfogóbb képet kapjunk.

A magyarországi felmérés készítése során a személyes adatfelvétel módszerét alkalmaztuk, amelynek keretében a PwC szakemberei 2019 októbere és decembere között 223 hazai vállalat vezérigazgatójával készítettek interjút. Az interjúk folyamán a kvantitatív adatokat kérdőívek segítségével rögzítettük. A felmérés készítése során a PwC iparági csoportjai szerint meghatározott, a következő ágazatokban tevékenykedő cégeket kérdeztünk meg: autóipar; gyógyszer- és egészségipar; energetika és közmű; kiskereskedelmi és fogyasztóipar; pénzügyi szolgáltatók; technológia-, infokommunikáció- és szórakoztatóipar; állami és közszféra; illetve gyáripari termelés.

A felmérés szakmai partnere: a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a versenyszféra több mint 60 százalékát képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. A szervezet 6000 közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít, 2005 óta pedig tagja Európa legbefolyásosabb munkaadói érdekképviseleti szervének, a BUSINESS EUROPE-nak.

A magyar és angol nyelvű kiadvány, az eredményeket bemutató videó és további részletek megtalálhatóak a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán. (http://www.pwc.com/hu/ceosurvey)

Korábbi sajtóanyagainkat honlapunkon olvashatja.

Ezek a főbb megállapításai a PwC 83 országban, mintegy 1600 vezérigazgató bevonásával készített 23. globális felmérésének, amelynek eredményeit a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon hozták nyilvánosságra.

A vezérigazgatók globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos pesszimizmusa különösen jelentős Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és a Közel-Keleten, ahol a vezérigazgatók 63%-a, 59%-a, illetve 57%-a a következő évre alacsonyabb globális növekedést jósol.

„Tekintettel a kereskedelmi feszültségekkel, geopolitikai kérdésekkel és az éghajlatváltozás kezelésére vonatkozó megállapodás hiányával kapcsolatos elhúzódó bizonytalanságra, a gazdasági növekedésbe vetett bizalom csökkenése nem meglepő – a hangulatváltozás mértéke viszont már annál inkább – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezérigazgatója. – Ezek a globális gazdaság előtt álló kihívások nem új keletűek, azonban a mértékük és az eszkalációjuk sebessége eddig nem tapasztalt, ezért a Davosban összegyűlt vezetők számára a következő a kulcskérdés: hogyan juthatunk közös álláspontra annak érdekében, hogy ezekkel a kihívásokkal megküzdjünk. Derűlátóbban fogalmazva: bár az üzleti vezetők között rekordmértékű a pesszimizmus, még vannak valódi lehetőségek. Egy agilis stratégiával, a változó elvárásokra összpontosítva és az elmúlt tíz év során a nehéz gazdasági környezetben szerzett tapasztalatok révén az üzleti vezetők átvészelhetik a gazdasági visszaesést és sikeresen működhetnek tovább.”

A vezérigazgatók saját bevételnövekedésbe vetett bizalma csökken

A cégvezetők a saját cégük kilátásait illetően sem bizakodók a következő évre vonatkozóan: mindössze 27%-uk nyilatkozta azt, hogy „nagyon bizakodó” a következő 12 hónapra nézve – ez a 2009 óta tapasztalt legalacsonyabb szint, és a tavalyi 35%-hoz képest is csökkenést mutat.

Bár a bizakodók aránya világszerte általában csökkent, országonként jelentős eltérés tapasztalható: a nagyobb gazdaságok közül Kínában és Indiában a legbizakodóbbak a vezérigazgatók 45%-os, illetve 40%-os arányban, az Egyesült Államokban a cégvezetők 36%-a, Kanadában 27%-a, az Egyesült Királyságban 26%-a, Németországban 20%-a, Franciaországban 18%-a, Japánban pedig – ahol a vezérigazgatók a legkevésbé optimisták – a cégvezetők csupán 11%-a bízik abban, hogy 2020-ban növekednek a bevételeik.

A vezérigazgatók bevételnövekedési kilátásai kiváló előrejelzőnek bizonyultak a globális gazdasági növekedés tekintetében. A cégvezetők előrejelzéseinek elemzése alapján, amit 2008 óta végzünk, nagyon szoros összefüggés van a vezérigazgatók 12 hónapos bevételnövekedésbe vetett bizalma és a világgazdaság által elért tényleges növekedés között (lásd a mellékletben szereplő ábrát). Ha az elemzés továbbra is helytálló, a globális növekedés 2020-ban 2,4%-ra lassulhat, ami számos becslésnél alacsonyabb, ideértve az IMF által októberben készített 3,4%-os növekedési előrejelzést.

Kína az Egyesült Államokon kívül keresi a növekedés lehetőségét

Összességében az Egyesült Államok épp csak megtartja vezető helyét mint az a piac, ahol a következő 12 hónapban a vezérigazgatók a növekedés legfőbb lehetőségét látják, egy százalékponttal megelőzve a 29%-ot elérő Kínát. A folyamatos kereskedelmi konfliktusok és a politikai feszültségek azonban jelentősen rontják az USA vonzerejét a kínai vezérigazgatók szemében. 2018-ban a kínai cégvezetők 59%-a nevezte meg az Egyesült Államokat a három legnagyobb növekedési piacuk egyikeként, 2020-ban ez drámaian, mindössze 11%-ra esett vissza. Az USA vonzerejének elvesztéséből Ausztrália profitált: a kínai cégvezetők 45%-a már Ausztráliára tekint, mint a három legfontosabb növekedési piacának egyikére, míg két évvel ezelőtt csak 9%-uk nyilatkozott így.

A többi ország, amely a növekedés tekintetében az első öt között szerepel, a tavalyi évhez képest változatlan: Németország (13%), India (9%) és az Egyesült Királyság (9%). Az Egyesült Királyság számára ez jelentős eredmény, tekintettel a Brexit által keltett bizonytalanságra.

Növekvő aggodalmak a bizonytalan gazdasági növekedés miatt

Tavaly, amikor a szervezetük növekedési kilátásait fenyegető legfontosabb veszélyekről kérdeztük a cégvezetőket, a bizonytalan gazdasági növekedés kívül maradt a tíz legfontosabb aggályon. Idén harmadik helyre ugrott, közvetlenül a kereskedelmi konfliktusok és a mindig aktuális túlszabályozottság mögé, amely ismét listavezetővé vált mint a vezérigazgatókat érintő első számú fenyegetés. Régiónkban a túlszabályozottság mellett a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása és a szabályozás bizonytalanságai jelentenek veszélyt a vállalatvezetők szerint.

Az első számú döntéshozókat a kiberfenyegetések, az éghajlatváltozás és a környezeti károk is egyre inkább aggasztják, bár a szélsőséges időjárási események növekvő száma és a témával kapcsolatos vita intenzitása ellenére az egyéb fenyegetések mértéke továbbra is túlszárnyalja a klímaváltozást.

„A világgazdaság növekedési ütemének mérséklődéséhez az is hozzájárulhat, hogy a vállalatok más fontos témákra – úgy mint a környezetvédelem és a technológiai befektetések – összpontosítanak. Előtérbe kerülhet például a jogszabályi megfelelés, hiszen a hatóságok egyre ambiciózusabb szabályokat alkotnak, melyeknek nem könnyű eleget tenni. A túlszabályozottság a cégvezetők számára az egyik leginkább aggasztó tényező” – hangsúlyozta Dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Az online-tér szabályozása

Miközben a vállalatvezetők világszerte egyértelműen kifejezték aggodalmukat a túlszabályozottság veszélye miatt, a technológiai ágazatban jelentős szabályozási változásokra számítanak. Világszerte a vezérigazgatók több mint kétharmada véli úgy, hogy a kormányok új jogszabályokat fognak bevezetni mind az internetes, mind a közösségimédia-tartalom szabályozása érdekében, és megtörik a technológiai vállalatok dominanciáját. A cégvezetők többsége (51%) arra is számít, hogy a kormányok egyre inkább kötelezik majd a magánszektort, hogy fizessen a magánszemélyeknek a tőlük gyűjtött adatokért.

A vezérigazgatók azonban megosztottak azzal kapcsolatban, hogy a kormányok megfelelő egyensúlyt teremtenek-e a személyes adatok védelméről szóló szabályozás kialakítása terén. A fogyasztói bizalom növelése és az üzleti versenyképesség fenntartása között közel ugyanannyian tartják megfelelőnek az egyensúlyt, mint amennyien nem.

A továbbképzés mint kihívás

„Míg a kulcskompetenciák hiánya továbbra is a növekedést leginkább fenyegető tényezők közé tartozik a vezérigazgatók számára, és egyetértés van abban, hogy az átképzés/továbbképzés a legjobb módja a szakképzettségi hiányosságok áthidalásának, a cégvezetők nem sokat haladtak előre a probléma megoldásában: mindössze 18%-uk nyilatkozott úgy, hogy >>jelentős előrehaladást<< ért el egy továbbképzési program létrehozása terén” – mondta Mekler Anita, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A PwC által készített kapcsolódó felmérésben a világszerte megkérdezett 22 000 munkavállaló 77%-a azt állítja, hogy nyitott készségek elsajátítására vagy átképzésre, de csak 33%-uk érzi úgy, hogy lehetőséget kapott arra, hogy rendes feladatai mellett digitális készségeit is fejlessze.

Éghajlatváltozás – kihívás vagy esély?

Bár az éghajlatváltozás nem tartozik a vezérigazgatók növekedési kilátásait leginkább fenyegető tíz tényező közé, a széndioxid-terhelés csökkentése célként fogalmazódik meg a döntéshozók számára. Tíz évvel ezelőtthöz képest, a vezérigazgatók ma kétszer olyan nagy valószínűséggel értenek egyet „teljes mértékben” azzal, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezésekbe történő beruházás növeli cégük jó hírnevét (2020-ban 30% nyilatkozott így, szemben a 2010-es 16%-kal). Továbbá az idei felmérés szerint a cégvezetők 25%-a – míg 2010-ben 13%-a – véli úgy, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezések új termék- és szolgáltatási lehetőségeket teremtenek cégük számára.

E tekintetben a megítélés az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban viszonylag állandó, Kínában az elmúlt évtizedben drámai változások történtek. 2010-ben a kínai vezérigazgatók mindössze 2%-a vélte úgy, hogy az éghajlatváltozás lehetőségeket teremt, 2020-ban ez az arány már 47%-ra emelkedett. Ahhoz azonban, hogy ezek a lehetőségek hosszú távon sikertörténetté váljanak, az éghajlatváltozás elveit a vállalkozások ellátási láncában és a vásárlói élmény tekintetében is érvényre kell juttatni.

A Globális Vezérigazgató Felmérés eredményeinek davosi közzétételéről készült videofelvétel, valamint további marketinganyagok ezen a hivatkozáson keresztül érhetők el.