„Nagy jelentőségű, összetett védjegyjogi kérdéseket érintő ügyekben dolgozott és dolgozik együtt a DANUBIA LEGAL védjegy csapatával, ami hozzájárult ahhoz, hogy egy igen széleskörű tudást szerezzen meg ezen a jogi területen – és immár partnerként vegyen részt az iroda munkájában” – mondta el dr. Lantos Judit, a DANUBIA LEGAL vezető partnere.

A világjárvány hatására kialakult piaci helyzet a védjegyeknek is új oldalát, funkcióját hívta elő. Hiszen a védjegy alapvető funkciója elsőként, hogy lehetővé tegye az egyes áruk és szolgáltatások megkülönböztetését más áruktól és szolgáltatásoktól, valamint, hogy megteremtse a kapcsolatot az áru és annak gyártója, illetve a szolgáltatás és annak nyújtója között. A védjegyek továbbá reklám és minőségjelző funkciókat is ellátnak, valamint fontos szerepük van a licenciaforgalom előmozdításában, illetve a technológia és know-how átadásában is az általuk fémjelezett név mögött húzódó újításoknak a fogyasztókhoz történő eljutása révén.

A jelen körülmények között azonban a védjegyek – alapvető funkcióikon túl – akár figyelemfelkeltésként is szolgálhatnak egy társadalmilag fontos üzenet közvetítésére, vagy céljuk lehet csupán az, hogy mosolyt csempésszenek az emberek arcára.

A továbbiakban számos példával bemutatjuk, miként hordozhat magában egy szellemes logó közcélú üzeneteket, valamint milyen védjegyjogi szempontok merülhetnek fel a „koronavírus” szó védjegyként történő bejelentése vonatkozásában, amire – mint látni fogják – sajnos sor került.

Közismert védjegyek újragondolva

Jure Tovrljan szlovén grafikus a behance.net weboldalon osztotta meg ötleteit arról, hogy miként kellene aktualizálni a koronavírusra reflektálva a világ talán legismertebb védjegyeit. A projekt nemcsak szellemes, szórakoztató és kreatív megoldásokat mutat be, hanem egyszerre szemlélteti, hogy a jóhírű védjegyek alapfunkcióikon túl alkalmasak lehetnek társadalmilag fontos üzenetek terjesztésére és a figyelemfelkeltésre, hiszen ezeket a híres védjegyeket rengeteg ember ismeri, szereti, azonosul velük.

Ezen logókat természetesen csak a grafikus „alakította át”. Remélhetőleg az eredeti logókat megtestesítő védjegyek jogosultjai is inkább a humor és a társadalmi felelősségvállalás oldaláról állnak hozzá a kérdéshez, hiszen feltételezzük, hogy a szlovén grafikus a módosításra nem kért tőlük engedélyt.  Érdekes védjegyjogi kérdés lehetne, hogy az oltalom alatt álló „eredeti” védjegyek engedély nélküli használatának, azaz más néven védjegybitorlásának minősülhetne-e a logók használata a grafikus részéről. A védjegybitorlás feltétele, hogy a használat gazdasági tevékenység körében valósuljon meg. Jelen esetben véleményünk szerint itt nem erről van szó, hiszen a grafikus nem forgalmaz termékeket és nem nyújt szolgáltatásokat sem az eredeti, sem a módosított logók alatt.

Tovrljan a közismert Starbucks védjegyen szereplő sellőre maszkot húzott, a vírus elleni védekezésre való figyelemfelkeltés céljából, míg a híres egybefonódó Mastercard köröket egymástól kellő távolságra széthúzta sugallva, hogy a koronavírus idején még a Mastercard híres körei is szigorúan betartják a szociális távolságtartás követelményét.

A grafikus az NBA híres logóját is alakította, amelyen eredetileg Jerry West egy kosárlabdát pattogtat, de a jelenlegi helyzetben ő sem kosárlabdázik, hanem betartva az intézkedésekben foglalt előírásokat, most ő is otthon marad, és inkább a laptopján néz filmeket. A járvány terjedésének megakadályozásaként, illetve lelassítása érdekében, akinek lehetősége nyílik rá, otthonról dolgozik.

Erre a jelenségre reflektálva a világ egyik legnagyobb üzleti közösségi hálózata, a LinkedIn is már leginkább csupán Lockedin névre hallgat a grafikus szemében. Tovrljan szarkasztikusan közelítette meg a világszerte ismert mexikói eredetű Corona sör védjegyét, amely esetén véleménye szerint a márka legjobban teszi, ha egyszerűen csak nevet változtat.

Tovrljan a világ talán egyik legismertebb és értékesebb Nike védjegye alatt szintén világhírű „Just Do It” szlogent „Just don’t do it” szlogenre módosította, üzenve ezzel, hogy most a legjobb, ha inkább te is otthon maradsz és nem csinálod.

Védjegyek közcélú használata vagy csupán marketingfogás?

Az előzőekben említett, csupán humoros grafikákon túlmenően a koronavírus nyomán aktualizált más logók már a piacon is kezdenek fel-felbukkanni. Egyre több cég építi bele marketing- illetve reklámtevékenységébe az olyan üzeneteket, amelyekben a koronavírusra és a vele szemben való védekezésre, különös tekintettel a szociális távolságtartásra hívja fel a fogyasztók figyelmét. Ezen cél elérése érdekében a cégek híres védjegyeiket használják fel, alakítják át vagy teljesen új szlogeneket vezetnek be. Az új szlogenek esetén értelemszerűen, amennyiben arra vonatkozóan kizárólagos jogot kíván szerezni az adott vállalkozás, úgy védjegybejelentést szükséges benyújtania, míg a módosított védjegyek esetén azt szükséges vizsgálni, hogy a védjegyjogosult az adott védjegy lajstromozott alakjához képest annak megkülönböztető-képességet érintően módosította-e a védjegyét vagy sem.

A Coca-Cola például aktuális marketing anyagán az ikonikus Coca-Cola védjegy égisze alatt a Coca-Cola megjelölést a megszokott szorosan zárt betűk helyett tágas térközöket hagyva az egyes betűk között, szellemesen utal szociális távolságtartás kulcsfontosságára.

Majd az aktualizált védjegy alá a következő szlogent tűzi: „A távolságtartás a legjobb módja annak, hogy egységesek maradjunk”.  Külön figyelemfelkeltővé teszi a Coca-Cola plakátot, hogy azt a világ talán egyik legforgalmasabb – mára a koronavírus miatt elnéptelenedett – terére, a Times Square-re helyezte ki. „Eklatáns példa tehát arra a Coca-Cola reklámtevékenysége, hogy egy szellemes, kreatív ötlettel miként alakítható át egy közismert védjegy, a célból, hogy egy társadalmilag fontos üzenetet juttasson el minél gyorsabban a világ szinte minden pontjára.” – magyarázza Dr. Lantos Judit ügyvéd.

Hasonlóan a fentiekben ismertetett Coca-Cola aktualizált védjegyével, a világ egyik legnagyobb gyorséttermi üzletlánca, a McDonald’s is gyorsan reagált a koronavírus okozta válságos helyzetre.

Világszerte rengeteg éttermet, gyorsbüfét, kávézót érintenek a szigorú intézkedések, így a legtöbbüknek gyorsan kellett alkalmazkodniuk a koronavírus okozta új, szokatlan helyzethez. Sokan házhozszállításra álltak rá, annak érdekében, hogy a bizonytalan ideig tartó gazdasági kiesést pótolják. Így a legtöbb McDonald’s gyorséttermi lánc is bezárta üzleteit és átállt – a néhol már eddig is üzembe helyezett – kiszállításra. A brazil McDonald’s Facebook oldalán közzétett világhírű McDonald’s „M” logó is fantáziadús új arculatot kapott a koronavírus elleni védekezés, és a távolságtartás jegyében. A McDonald’s „M” betűje szétválik, érzékeltetve ezzel, hogy a koronavírus ellen az egyik legfőbb védekezési eszköz a szociális távolságtartás. A McDonald’s és a Coca-Cola védjegyek kreatív újragondolása szép példa arra, hogy egy erős megkülönböztető-képességgel rendelkező, jó hírű védjegy mennyi információt képes magában hordozni.

Természetesen a fenti reklámkampányok kaptak hideget és meleget is egyaránt. Sokak szerint fontos, hogy ilyen nehéz időkben világszinten összetartsunk, és az óriás vállalkozások is szerepet vállaljanak és reagáljanak az adott helyzetre. Mások véleménye szerint a cégek csupán felhasználják a koronavírust arra, hogy magukra tereljék a figyelmet, és csupán reklámfogásként, saját arculatuk pozitív megítélésére használják fel azt.

Hol húzódik a határ a sötét humor és a közízlést sértő megjelölések közt?

A fent bemutatott, elsősorban a társadalmi felelősségvállalást hangsúlyozó példákkal szemben, az elmúlt hónapokban világszerte számos védjegybejelentés érkezett „coronavirus” vagy „covid-19” szókapcsolatokat tartalmazó szóra, illetve ábrás megjelölésekre. Az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatalához például több bejelentés érkezett a 25. áruosztályba tartozó ruházati cikkek vonatkozásában a következő megjelölésekre: ‘Me during the coronavirus outbreak’, ‘CoronaVirus Infected’, ‘Coronavirus: Made In China’, ‘I heart Covid-19’. A védjegybejelentések jogosultjai vélhetően a fenti feliratokkal ellátott pólók, illetve egyéb ruházati cikkek értékesítésére kívánnak kizárólagos jogot szerezni.

Mindeközben a piacon már rengeteg koronavaírusos humoros feliratot vagy tréfás illusztrációkat ábrázoló pólót lehet vásárolni.

Amíg ’COVID-19’ vagy ’Coronavirus’ szókapcsolatokat magában foglaló védjegybejelentések már érkeztek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban EUSZTH vagy angolul rövidítve EUIPO), addig magyar nemzeti bejelentéseket még nem nyújtottak be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. Mindazonáltal megjegyezzük, hogy egy esetlegesen bejegyzett európai uniós védjegy hatálya Magyarország területére is kiterjedne.

Értelemszerűen felmerül ilyenkor a kérdés, hogy egy, az egész világot megrázó világjárvány elnevezését magában foglaló megjelölésre, illetve a koronavírusra mennyiben etikus bárkinek is kizárólagos jogot biztosítani adott áru vagy szolgáltatás vonatkozásában.

„Jelen kérdést az egyes védjegybejelentések vonatkozásában az adott hivatalok esetről esetre fogják vizsgálni, a tárgybeli megjelölés és az érintett áruk és szolgáltatások függvényében – mondja dr. Kovács Alíz, a Danubia Legal szakértője. – A legtöbb ország védjegytörvényében ugyanis van egy rendelkezés, mely szerint abszolút lajstromozást gátló oknak számít, ha a védjegybejelentés közerkölcsbe ütközik. Véleményünk szerint a fenti védjegybejelentések közül számos esetben fogják a hivatalok ezen jogcímen megtagadni a védjegy bejegyzését.”

A koronavírus az új vörösiszap

A ’COVID-19’ vagy ’Coronavirus’ szavakat tartalmazó bejelentések kapcsán mindazonáltal érdemes említést tenni az évekkel ezelőtt ajkai vörös-iszap katasztrófát követően benyújtott ‘Vörös Iszap’ védjegybejelentésre, amelyet – többek között – alkoholos italok, élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek, valamint szállítás, utazástervezés szolgáltatások vonatkozásában igényelték. A Hivatal a bejelentést több okból is elutasította, egyfelől közerkölcsbe ütközőnek minősítette, hogy a bejelentő egy súlyos emberi és környezeti katasztrófa elnevezését anyagi gyarapodás céljából kívánja kihasználni úgy, hogy a neve alatt nyújt szolgáltatásokat és értékesít termékeket. A Hivatal továbbá megállapította, hogy a ‘Vörös Iszap’ árujegyzékében szereplő élelmiszeripari termékek, élő állatok, növények, állatok tápanyagai tekintetében fennáll a fogyasztók megtévesztésének közvetlen veszélye is.

A Fővárosi Törvényszék a megváltoztatási kérelem elbírálása során mindössze a közerkölcsbe ütközés kapcsán találta a Hivatal döntését megalapozottnak. A Fővárosi Törvényszék osztotta a Hivatal álláspontját a közerkölcsbe ütközés kapcsán, de a fogyasztók megtévesztése vonatkozásában megállapította, hogy egy árujelző, csak mert provokatív és meglepő, nem feltétlen jelenti azt, hogy képes a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes fogyasztót megtéveszteni. Továbbá megállapította, hogy a közvélemény a ‘Vörös Iszap’ névvel fémjelzett árukat és szolgáltatásokat pusztán marketingfogásnak értékelné, amely a közerkölcsöt és a közízlést súlyosan sértené. A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú bíróság végzését, és hozzáfűzte, hogy egy ipar-természeti katasztrófa után három nappal benyújtott ‘Vörös Iszap’ szókapcsolatra bejelentett védjegyoltalmi igény nem illeszkedik a társadalmi elvárásokhoz, hanem éppen ellenkezőleg, annak megítélése visszatetszést válthat ki.

Noha egy esetleges ’COVID-19’ vagy ’Coronavirus’ szókapcsolatokat tartalmazó nemzeti védjegybejelentés esetén a Hivatal nincs kötve korábbi döntéseihez, a ‘Vörös Iszap’ védjegybejelentés ügyében született megállapítások iránymutatásként szolgálhatnak a jövőre vonatkozóan.

Záró gondolatok

Összhangban cikkünk témájával, írásunk címét egyik kedvenc regényünk, Gabriel García Márquez „Szerelem a kolera idején” című műve ihlette. Bízunk abban, hogy a szellemes, kreatív védjegyek, és a társadalmi felelősségvállalás témáját feldolgozó „Védjegyek a korona idején” című írásunk olvasóinkra üdítően hatott, hiszen az ilyen nehéz idők átvészelésében mindannyiunknak támaszként szolgálhat a humor, még akkor is, ha az néhol kissé sötét vagy szarkasztikus hangvételű.

Szerzők:

Dr. Lantos Judit, partner, ügyvéd – Danubia Legal

Dr. Kovács Alíz, ügyvédjelölt, Danubia Legal

A vállalkozás sikerét jelentő előtag

A ’Mc’ előtag népszerűségén a McDonald’s számos versenytársa próbált már gyors haszonra törni, azonban annak kizárólagos használatát a McDonald’s idáig általában sikerrel vindikálta magának. Példaként említhető egy 2016-os eset, amelyben a McDonald’s a ’Mc’ előtag sérelmére hivatkozva támadta meg a ’MACCOFEE’ megjelölést, amelyet egy szingapúri társaság regisztrált európai uniós védjegyként az Unióban történő forgalmazás céljából. A szingapúri társaság fellebbezése folytán hiába ment el az ügy az Európai Unió Bíróságáig, azonban a McDonald’s részéről nem okozott nehézséget annak bizonyítása, hogy a közismert ’Mc’ előtagra az összetéveszthetőségig való hasonlóság miatt a szingapúri társaság a ’MACCOFEE’ megjelölésével tisztességtelenül kihasználná a ’Mc’ előtag kiérdemelt hírnevét.

A védjegy kötelezettség is a jogosultnak

„Nem minden esetben ilyen könnyű azonban akár még egy jól ismert védjegy megvédése sem. Azzal ugyanis, ha valaki egy megjelölését védjegyként lajstromoztatta, nem csupán jogosultságot szerez arra, hogy az általa meghatározott áruosztályokban szereplő termékeket (például: sültburgonya, húsos szendvicsek, vendéglátás, éttermi szolgáltatások) – szó vagy ábrás – megjelölésével elláthatja, de egyúttal kötelezettsége is keletkezik annak használatára” – magyarázza dr. Lantos Judit, a Danubia Legal partnere. Azaz, a védjegy használatára nemcsak jogosultsága, hanem kötelezettsége is keletkezik a lajstromozással. Nem indokolt ugyanis fenntartani a védjegyjog által biztosított kizárólagos oltalmat azon megjelölésekre, amelyeket a jogosultja gazdasági tevékenysége során nem használ, hiszen ezzel versenytársait indokolatlanul kiszorítaná a piacról és a már amúgy is zsúfolt védjegynyilvántartások még tovább duzzadnának.

Azonos módon, mind a hazai, mind pedig az európai uniós védjegyről szóló jogszabály negatív jogkövetkezményeket helyez kilátásba arra az esetre, „Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a […] védjegy tényleges használatát […] az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta”. Ebben az esetben bármely harmadik személy úgynevezett használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárást kezdeményezhet a védjegy ellen, amely eljárásban a védjegyjogosultnak bizonyítania kell, hogy a védjegyét a jogszabálynak megfelelően használta.

A McDonald’s és a Supermac’s idei első csatája: a ’BIG MAC’ ügy

A szóban forgó jogszabályhelyre az ír Supermac’s (Holdings) Ltd hivatkozott 2017. április 11. napján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) beadott kérelmében. A kérelem indokolásában előadta, hogy a Mcdonald’s a szóban forgó védjegyet elmulasztotta öt éven át megszakítás nélkül használni, ezért kérte a McDonald’s ’BIG MAC’ szóvédjegyének teljes törlését. A McDonald’s védekezésében számos bizonyítékot szolgáltatott a használatra vonatkozóan, amelyet az ír társaság azzal az érvvel vitatott, hogy a szolgáltatott bizonyítékok nem elégségesek és egyébként is csak néhány áruosztályra kiterjedő használatra vonatkoznak – például szendvicsekre igen, míg egyéb termékekre és szolgáltatásokra nem. A kellően nem igazolt használat hiánya miatt végül 2019 januárjában úgy döntött az EUIPO, hogy megszünteti a McDonald’s ’BIG MAC’ védjegyét valamennyi áruosztályra vonatkozóan.  Ez a döntés azonban még nem végleges, mivel a McDonald’s megfellebbezte az EUIPO döntését, így a további döntést a fellebbezési tanácstól várhatjuk. Bár az említett ügy még sokáig elhúzódhat és akár az Európai Unió Bírósága előtt dőlhet el véglegesen, attól azonban nem kell a McDonald’s-nak tartania , hogy a Supermac’s európai terjeszkedése során megnyílt új éttermeiben láthatjuk viszont a Big Mac szendvicseket. Ugyanis a McDonald’s-nak a hivatkozott eljárással érintett védjegyén kívül még számos BIG MAC védjegye van.

„Ezen ügy tanulsága annyi kell, hogy legyen a cégeknek, mint védjegyjogosultaknak, hogy hiába használ valaki egy védjegyet akár nagyon intenzíven is, nem mindegy, hogy milyen bizonyítékokat nyújtanak be egy használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásban, ugyanis a bizonyítékoknak meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályoknak és a joggyakorlatnak” – mondja dr. Lantos Judit.

A második ütközet: Az önálló ’Mc’ szóvédjegy részleges elvesztése

2017 áprilisában a Supermac’s egy másik kérelmet is benyújtott az EUIPO-nál, ezúttal a ’Mc’ előtag ellen, amelynek alapjául szintén a tényleges használat elmulasztása miatti jogvesztésről szóló jogszabályhelyet jelölte meg. Az ügyben az EUIPO 2019. július 31. napján úgy rendelkezett, hogy a McDonald’s-nak a ’Mc’ előtag, mint külön szóvédjegy kizárólagos oltalmára való jogosultságát bizonyos áruosztályokban teljes egészében törli, míg más áruosztályokban csupán néhány árura korlátozza a megfelelő használat hiánya miatt.

A McDonald’s ugyanis sikertelenül bizonyította a kérelem benyújtását megelőző öt évben a ’Mc’ szó megszakítás nélküli használatát bizonyos áruk, szolgáltatások vonatkozásában annak ellenére, hogy mintegy húsz különféle bizonyítékot csatolt be a használat igazolására. Az EUIPO a döntésében egyetértett a Supermac’s azon érvelésével is, hogy a McDonald’s nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a ’Mc’ előtagot, mint szóvédjegyet valamennyi termék vonatkozásában önállóan is használta a vonatkozó jogszabály alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően.

Mi számít a tényleges használatot igazoló megfelelő bizonyítéknak?

„Erre a kérdésre nem lehet egzakt választ adni, mivel a bizonyítékok mindig az eset összes körülményeihez képest egyedileg vizsgálandók” – magyarázza a védjegyjogász. Az Európai Unió Bírósága egy előzetes döntéshozatali eljárásra bocsátott ügyben például kimondta, hogy „a védjegy [Európai Unión] belüli tényleges használatának megítélésekor az egyes tagállamok területi határait figyelmen kívül kell hagyni”. Mindazonáltal, a megfelelő földrajzi kiterjedtség eldöntésénél „a tényleges használat megítélése függ az érintett piacon a szóban forgó áru vagy szolgáltatás tulajdonságaitól is”.

Az EUIPO a McDonald’s által az ’Mc’ szóvédjegy vonatkozásában a Németországban, Franciaországban, illetve az Egyesült Királyságban történő folyamatos és tényleges használatról rendelkezésre bocsátott rengeteg bizonyítékot az érintett piac (nevezetesen az EU) megállapíthatósága tekintetében megfelelőnek ítélte a kulcstermékek körében.

Azonban a vonatkozó jogszabály szerint azt a további kritériumot is bizonyítani kell egy ilyen eljárásban, hogy a használt megjelölés csak a védjegy megkülönböztető képességét nem érintő elemekben tér el a védjegy lajstromozott formájától. Ez azt jelenti, hogy például a McNuggets, McMuffin, McFish, McToast szavak nem térnek el olyan mértékben a ’Mc’ szóvédjegytől, hogy azok befolyásolnák az ’Mc’ szónak a fogyasztókra tett benyomását.  Az EUIPO végül arra a döntésre jutott, hogy a sok ’Mc’ előtaggal használt megjelölés közül azon neveknél állt fenn ez a feltétel, ahol az ’Mc’ előtag után a termék angol nyelvű alkotórészére utaló szó (pl. muffin, hal, toast stb,) áll. Emiatt a McRIB, McMuffin, McToast, McFish, McWrap, McNuggets és a McChicken termékekkel kapcsolatosan fogadta el az EUIPO a McDonald’s cég által benyújtott bizonyítékokat.

A fenti, megfelelőnek ítélt bizonyítékokkal érintett termékek esetén maradt fenn tehát a ’Mc’ szóvédjegy oltalma az EU-ban.

Az EUIPO döntése értelmében tehát a McDonald’s a továbbiakban csak bizonyos fajta termékei esetében használhatja kizárólagosan a ’Mc’ szóvédjegyet (többek között csirkefalatkák, és különfajta húsokból és halakból készült szendvicsek, azaz hamburgerek, wrapek, muffinok), a többi termékkategóriában, mint például italok, desszertek, ízesítőszerek, a tojás- és tejtermékek és az éttermi szolgáltatások vonatkozásában azonban a ’Mc’ önálló szóvédjegy kizárólagos oltalma megszűnt.

A döntéstől függetlenül, természetesen számos ’Mc’ előtaggal kezdődő, terméknevet jelölő védjegy létezik még (pl. McChicken, McNuggets, McFlurry), illetve természetesen maga a McDonald’s védjegy és annak számos változata is oltalom alatt áll, amely védjegyekben a szóban forgó ’Mc’ előtag  a védjegy lényeges elemeként szerepel. Mindazonáltal, az EUIPO döntésének – jelen formábban való – esetleges véglegessé válását követően az előző bekezdésben felsorolt termékek „Mc” védjeggyel való megjelölése vonatkozásában a McDonald’s a jövőben nem tarthat igényt a külön ’Mc’ szóvédjegy oltalmára.

Mi lesz a végső felvonás eredménye?

A McDonald’s védekezésében arra is hivatkozott, hogy a ’Mc’ előtag hosszantartó használata miatt a szóvédjegyről az európai fogyasztók széles körben és kizárólagosan a McDonald’s nevére, illetve termékeire asszociálnak. Ez a hétköznapi ember fejével gondolkozva alighanem vitathatatlan, ugyanis bárki, aki betér egy McDonald’s étterembe – de még az utcai hirdetőplakátokon is – rögtön a ’Mc’ előtagú termékek seregével találja szembe magát. Ugyanez elmondható a Big Mac – szendvicsek – vonatkozásában is, amelyet a McDonald’s 1967-ben mutatott be.

Azt a tényt az EUIPO is elismerte, hogy az ’Mc’ előtaggal kezdődő védjegyek ún. védjegycsaládot alkotnak, sőt, a cikk elején hivatkozott MACCOFFEE döntésre is hivatkozott, amely döntés sikere a ’Mc’ védjegycsaládon alapul. Ugyanakkor a védjegycsalád létezése és annak a kérdésnek az eldöntése, hogy megegyezik-e egy lajstromozott védjegy és a ténylegesen használt megjelölés, két különböző kérdéskörbe tartozik. A védjegyhivatalok nem hagyhatják ugyanis, hogy bizonyos cégek kizárják a védjegyeikkel a versenytársaikat a termékeik olyan áruosztályban való levédetésének lehetőségétől, amelyben a megjelöléseiket nem használják a védjegytörvény rendelkezéseinek megfelelően.

„Ugyanakkor ez a döntés álláspontom szerint nem képezheti akadályát annak, hogy a McDonald’s cég a számos védjegye és a jóhírű „Mc” védjegycsaládja alapján sikerrel fellépjen mások ellen, akik olyan megjelölést próbálnak védjegyoltalom alá helyezni vagy olyan megjelölést használnak, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek az ő korábbi védjegyeivel, vagy amelyek a korábbi jóhírű védjegyei (és így a védjegycsaládja) megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértenék vagy tisztességtelenül kihasználják. Nem kizárt szerintem elvileg az sem, hogy a jövőben akár a Supermac’s ellen is sikerrel fellépjen a McDonald’s számos más védjegye alapján” – zárja a Danubia Legal szakértője.