Az Európai Unió megerősíti a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtását

„A fogyasztói szerződéseket meghatározó jelenlegi szabályrendszer még olyan környezetben született meg, ahol a felek személyesen találkozhattak, megvizsgálhatták a szerződés tárgyát képező árut. Ma azonban már az adásvételi szerződések jelentős része internetes áruházakban bonyolódik, ahol erre nincs lehetőség, így a jelenlegi jogszabályi környezet jelentős átalakítása, korszerűsítése vált szükségessé. A fogyasztók jogainak hatékonyabb védelme mellett ezt célozza az Európai Unió New Deal for Consumers programja, melynek keretében az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat is felülvizsgálták, módosították, illetve egységesítették. Ennek egyik eredményeként született meg a vonatkozó kormányrendelet[1] Magyarországon is, ami 2022. január 1-jén lép majd hatályba” – magyarázza Dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.

A rendeletet a hatálybalépését követően megkötött, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre kell majd alkalmazni, amennyiben azok tárgya digitális tartalom szolgáltatása, digitális szolgáltatás nyújtása vagy áruk adásvétele, ideértve a digitális elemeket tartalmazó árukat is. Valamennyi ingó áru adásvételére vonatkozni fog, függetlenül azok új vagy használt jellegétől, valamint értékétől.

Az új rendelet beépül a hazai, bonyolult fogyasztóvédelmi normatömegbe. Amennyiben áruk adásvételére vonatkozó fogyasztói szerződést kötünk, az új jogszabályon kívül figyelemmel kell lennünk:

• a polgári törvénykönyv (Ptk.), valamint
• a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet,
• és kötelező jótállással érintett termékek esetén a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet szabályaira is.

A rendelet kibővíti a szerződésszerű teljesítés polgári törvénykönyvben található feltételeit. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában meg kell felelnie többek közt:

• a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek;
• meg kell felelnie a fogyasztó elvárásainak;
• rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval (ideértve az ügyfélszolgálati támogatást is);
• és biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket is.

Kibővül a hat hónapos hibás teljesítési védelem

„Lényeges újdonság, hogy a rendelet kibővíti a polgári törvénykönyvben található, hat hónapos hibás teljesítési vélelmet is. Az új szabályok értelmében ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában is fennállt” – magyarázza Dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.

Kibővülnek a kellékszavatossági igényekre vonatkozó szabályok is. A fogyasztó akkor is jogosult lesz az arányos árleszállításra vagy az adásvételi szerződés megszüntetésére, ha:

• a vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte ugyan, de nem biztosította saját költségére a kicserélt áru visszavételét;
• ismételt hiba merült fel;
• a teljesítés hibájának súlya ezt indokolttá teszi;
• a vállalkozás nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy nyilvánvaló, hogy nem fogja észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül szerződésszerűvé tenni azt.

Bár a fogyasztó kötelezettsége, hogy az árut a kijavítás vagy kicserélés érdekében a vállalkozás rendelkezésére bocsássa, az áru visszavételét a vállalkozásnak a saját költségére biztosítania kell. Abban az esetben pedig, ha a fogyasztó az adásvételi szerződés megszüntetése mellett dönt, a fogyasztónak vissza kell küldenie a vállalkozás részére az érintett árut. A visszaküldés költségét ilyenkor is a vállalkozás köteles viselni, emellett pedig haladéktalanul vissza kell térítenie a fogyasztó részére a vételárat is.

A rendelet lehetőséget biztosít a gyártóval szembeni közvetlen igényérvényesítésre is, ha a gyártó a termék minőségével kapcsolatos vállalást tett.

Hangsúlyozandó, hogy a fenti szabályok akkor is alkalmazandóak, ha a termék nem tartozik a kötelező jótállásról szóló rendelet hatálya alá – például ruhák, háztartási eszközök, könyvek esetében is.

Lényeges szabályok a jótállás körében

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői hangsúlyozzák: az új rendelet a jótállás körében is lényeges szabályokat tartalmaz. Előírja például, hogy a vállalkozásnak a jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátania, legkésőbb az áru teljesítésének időpontjában. Fontos, hogy a nyilatkozat legyen egyértelmű, jól érthető; tartalmazza a rendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemeket, továbbá magyar nyelvű legyen. Ha pedig az átadott jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek a fogyasztóra nézve kevésbé kedvezőek, mint a kapcsolódó reklámok szerinti feltételek, akkor a jótállásra kötelezett a kapcsolódó reklámokban foglalt jótállási feltételek szerint felel a hibás teljesítésért.

Új, érdemi kötelezettségek jelennek meg a digitális elemeket tartalmazó áruk és digitális szolgáltatások vonatkozásában is, hívja fel a figyelmet Dr. Csenterics András. A rendelet egy összetett fogalomrendszert alkalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen esetben minősül egy áru digitális elemeket tartalmazónak – ilyen lehet pl. egy játékkonzol vagy egy okostelevízió -, illetve egy digitális szolgáltatás, például egy mobilapplikáció. Így a rendeletre felkészülendő az egyes piaci szereplők első teendője várhatóan az lesz, hogy az általuk kínált árukat vagy szolgáltatásokat elhelyezzék a rendelet által létrehozott új fogalomrendszerben, és amennyiben szükséges, alkalmazzák azokra az új szabályokat.

Csenterics András szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a rendelet széles körben határoz meg kivételeket olyan esetekre nézve, amikor ugyan a digitális elemeket tartalmazó áru vagy digitális szolgáltatás fogalmi elemei teljesülnek, azonban a rendelet mégsem alkalmazandó. Ide tartoznak többek között egyes speciális területek, mint például az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések, de ilyen kivétel az a fizikai adathordozó is, amely kizárólag digitális tartalom hordozására szolgál (például egy DVD-lemez).

Amennyiben azonban az adott áru vagy szolgáltatás egyik kivétel alá sem sorolható, a rendelet speciális szabályokat fogalmaz meg, amelyek kifejezetten az áru vagy szolgáltatás digitális jellegéből fakadnak. Így a vállalkozás többek között:

• köteles lesz biztosítani a rendeltetésszerű használathoz szükséges frissítéseket,
• egyes esetekben felelősség terheli majd az adott áru integrálásáért is a fogyasztó digitális környezetébe,
• továbbá előzetes tájékoztatást kell nyújtania, amennyiben az adott áru, vagy szolgáltatás a fogyasztó észszerű elvárásaitól valamely jellemzőjében eltér.

Részletes szabályokat találunk arra vonatkozóan is, hogy egyáltalán mikor minősül egy digitális szolgáltatás a vállalkozás által teljesítettnek és hogyan kell azt nyújtani.

A hibás teljesítéssel kapcsolatos bizonyítási teher főszabály szerint a digitális elemeket tartalmazó áruk és digitális szolgáltatások esetében is a vállalkozáson van és a felelősség alól csak sajátos, korlátozott körben mentheti ki magát.

[1] 373/2021. (VI. 30.)

Fotó: Veronika Koroleva, Unsplash

A veszélyhelyzet megszüntetése

Az Országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséhez és a járványügyi készültség fenntartásához szükséges törvényeket. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény az Alaptörvénnyel összhangban még nem szünteti meg a veszélyhelyzetet, csak felhívja a kormányt annak megszüntetésére.

„A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a kormány ezen a héten szerdán fogja megszüntetni a veszélyhelyzetet, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogrendszer és a mindennapok teljes egészében visszaállnak a 2020. március 11. előtti időszak szerinti állapotba. Ezért a veszélyhelyzetben már megszokott fokozott körültekintésre lesz szükség a megváltozó jogi keretek közötti működéshez is” – hangsúlyozta dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A veszélyhelyzet megszüntetésével hatályát veszti valamennyi olyan veszélyhelyzet alatt megalkotott kormányrendelet, amely az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó felhatalmazása alapján került megalkotásra, azaz azok a szabályok, amelyeknek a célja a veszélyhelyzet miatt megváltozott körülmények gyors jogi kezelése volt. Ugyanakkor a veszélyhelyzet ideje alatt született, de az általános törvényi felhatalmazások, azaz a „rendes ügymenet” alapján megszületett kormányrendeletek hatályban maradnak.

Ugyancsak nem kerül ki egyik napról másikra a jogrendszerből a különleges jogrendben az életünk részévé váló szabályok jelentős része sem, hiszen azok számos folyamatban lévő jogviszonyt érintenek, és a járványveszély továbbra is fennáll, így azok alkalmazására bármikor újból szükség lehet. Erre tekintettel az Országgyűlés által elfogadott másik törvény, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény („Kivezetési Törvény”) foglalja össze azokat a veszélyhelyzeti kormányrendeletekben bevezetett szabályokat, amelyek törvényi szinten élnek tovább, előreláthatólag 2020. december 31-ig. Ilyen szabályok például a jogi személyek, bíróságok működésének szabályai, de a legtöbb speciális munkajogi szabály is átkerült ide. Több területen tovább finomították ezeket a szabályokat, az elmúlt hónapokban felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján.

Veszélyhelyzet helyett egészségügyi válsághelyzet

„Ugyancsak a Kivezetési Törvény tartalmazza a járványügyi védekezés következő szakaszának közjogi keretfeltételeit: az egészségügyi törvény már meglévő egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályainak jelentős mértékű kiegészítésével a kormány különleges jogrend fenntartása nélkül kap meg széles körű rendeletalkotási felhatalmazást olyan területeken, amelyek egy részén a különleges jogrendben is számos új szabályt alkotott” – hívta fel rá a figyelmet dr. Balog Balázs, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A kormány a továbbiakban az országos tisztifőorvos javaslatára, az egészségügyért felelős miniszter előterjesztése alapján rendelhet el egészségügyi válsághelyzetet, például a koronavírus-járványveszély miatt, akár az ország egész, vagy egy meghatározott területére. Az egészségügyi válsághelyzet lényegében mindaddig fennmarad, amíg az elrendelés feltételei fennállnak. Meg kell szüntetni az egészségügyi válsághelyzetet, ha elrendelésének feltételei nem állnak fenn. Ennek monitorozása az országos tisztifőorvos feladata, tovább működhet az Operatív Törzs is. Az egészségügyi válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet 6 hónapig marad hatályban, habár annak hatályát a kormány korlátlan alkalommal meghosszabbíthatja. Az Országgyűlésnek ehhez a meghosszabbításhoz nem kell hozzájárulnia, azaz a kormány erőteljes felhatalmazást kap a járványügyi védekezéshez. Ez a felhatalmazás azonban a veszélyhelyzeti felhatalmazáshoz képest speciálisabb és célhoz kötöttebb, azaz a kormány nem módosíthat általános jelleggel bármilyen jogszabályt,

A kormány a felhatalmazás keretében egészségügyi válsághelyzetben többek között korlátozhatja, megtilthatja a járvány terjedését elősegítő intézmények (mozik, színházak) működését; rendezvények, tevékenységek megtartását; az üzletek működését, nyitva tartását; az oktatás működését, továbbá például közlekedési korlátozást és tilalmakat rendelhet el, kötelező maszkviselést, illetve az üzletek idősávos látogatását írhatja elő.

Az egyik legfontosabb eltérés a veszélyhelyzethez képest, hogy egészségügyi válsághelyzetben a kormány nem rendelhet el kijárási korlátozást. Ugyanakkor – ha a járványügyi védekezés indokolttá tenné – a kormány a személyek szabad mozgása tekintetében korlátozhatja, megtilthatja az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalmat, illetve az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország lakosainak egymással való személyes érintkezését is, illetve közlekedési korlátozásokat és tilalmakat állapíthat meg.

A kormány a fenti speciális hatásköreit a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az egészségügyi válsághelyzet alapjául szolgáló körülmény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.

Dr. Balog Balázs hangsúlyozta, hogy habár hivatalos kommunikáció erről még nincsen, de a jogi keretek változására tekintettel, a kormány várhatóan veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul elrendeli az egészségügyi válsághelyzetet. Ez ugyanis szükséges ahhoz, hogy a Kivezetési Törvénybe át nem emelt, azonban a járványügyi védekezéshez szükséges szabályok továbbra is fennmaradjanak. Ennek kapcsán az várható, hogy a veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg több tucat hatályát vesztő kormányrendelet kerül „klónozásra”, azaz már az egészségügyi válsághelyzeti felhatalmazás alapján új kormányrendeletként kihirdetésre. Ennek legtipikusabb példája a nyári turistaszezont leginkább érintő kérdések szabályozása, így például azoknak az országoknak a meghatározása, amelyekből a Magyarországra visszatérést követően továbbra is kötelező lesz házi karanténba vonulni.

A veszélyhelyzettel ellentétben az egészségügyi válsághelyzet nem biztosít általános többletjogosultságokat az önkormányzatoknak és a polgármestereknek. A települési önkormányzatok képviselőtestületei, közgyűlései azonban jogosultak lesznek a területükön működő piac, vásár, illetve a piac, vásár területén működő üzletek nyitvatartási szabályainak eltérő rendezésére.