Fontos az érzelmi intelligencia a márkák számára? Megéri erőforrásokat és büdzsét tenni a márka EQ építése mögé, vagy inkább jöjjön a hard sales? Miként lehet a márka kommunikációját úgy alakítani, hogy többlet értéket jelentsen a fogyasztók számára? Bacsa Gábor, a Carat Hungary ügyvezetője.

A TGI legfrissebb eredményei alapján megnéztük, a magyarok mennyire nyitottak az innovációkra az FMCG területén, mennyiben befolyásolja az érzékelt innovativitás a vásárlási döntéseiket és milyen kommunikációs csatornákat érdemes használni a hatékony üzenethez. Falus Tamás, a Kantar-Hoffmann ügyvezetője.

Miért fontos, hogy startupként már a legelején felmérjük a cégünk szellemi termékeit, és levédessük márkanevünket, találmányunkat, vagy akár a termékünk formáját, megjelenését? Dr. Kalmár Lilla és Dr. Kováts Borbála ügyvédek, Komor Hennel Attorneys.

Miként lehet forradalmasítani a kerámia falazóblokkok tervezését, milyen digitális megoldásokkal lehet vonzóbbá tenni a márkát a szakemberek számára, és milyen kihívásokkal találja magát szembe az ember, ha házkonfigurátort akar alkotni? Nagy Zsolt István marketingvezető, Wienerberger zRt.

Az előadás röviden ismertette a BiotechUSA 360 fokos innovációs stratégiáját, valamint az adaptációs képességüket leginkább befolyásoló tényezőket a termékfejlesztéssel, gyártással és minőségirányítással kezdve, az omni-channel kereskedelmi és márkaépítési folyamatokon át a társadalmi felelősségvállalásig, humánerőforrás-menedzsmentig jutva. Dr. Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és kríziskommunikációs szakértő, BiotechUSA.

Globális választási évet írunk, a föld összlakosságának több mint fele, 4.2 milliárd ember járulhat az urnákhoz idén. A politikai marketing mindig is a leginnovatívabb területek közé tartozott a meggyőzéstechnikában, negatív kampányban, lejáratásban. Böhm Kornél kríziskommunikációs szakértő.

Pár előzetes információ az OpenAI titokzatos Sora videogeneráló megoldásával – már amit tudni, vagy sejteni lehet róla. Bánki Attila ügyvezető, Vermis.

Hogyan fejlesszünk márkastratégiát memetikai alapokon? Milyen struktúrában gondolkodik a célcsoportunk a márkánkról? Mi terjedt el róla – és mi terjeszthető el? Brandt Zoltán ügyvezető partner, Darwin’s Marketing Evolution.

Hogyan hat egymásra a munkáltatói márka és a kereskedelmi márka? Mit tanulhatunk egymástól HR és marketing szakemberek? Hol érhető tetten az innováció az Employer Brandingben? Reguly Márta HR tanácsadás vezető, PwC Magyarország.

Nem mindegy, milyen módon lépünk be a befogadó közösségek életébe, mint ahogyan a helyiek értékfeltáró, megőrző és bemutató képessége, ezáltal a megtartóképességük is tervezésre épül: információ-, útvonal- és kapacitás-dizájnra. A tér együttes és intelligens használata valósítja meg az újturizmust. Bódis Gábor alapító, vezető, Hungary NEXT ország-márka-műhely.

Vajon létrejöhet-e bármilyen innováció kreativitás nélkül? Egyáltalán mi a kreativitás, és honnan ered? Miért silányak a reklámok, és hová tűntek az ikonikus kampányok? Hogy jutottunk ide? Mi köze ennek az aggasztó folyamatnak a globális válságokhoz? Gajzágó György, Kortárs Műgyűjtő Akadémia – CCA.

Szerzők:

Hennelné dr. Komor Ildikó | irodavezető ügyvéd | Komor Hennel Attorneys

E-mail: ildiko.komor@komorhennel.hu

Dr. Kalmár Lilla | ügyvédjelölt | Komor Hennel Attorneys

E-mail: lilla.kalmar@komorhennel.hu

Elsődlegesen arra kell számítanunk, hogy a nagy televíziócsatornák a hosszú évek alatt kimunkált sablonszerződéseiket fogják az esetünkben is alkalmazni, amelyekben rendkívül kis mozgásteret engednek a megállapodás tartalmát illetően, és alapvetően szigorú elvárásokat fogalmaznak meg a velük szerződő partnerrel szemben, szigorú kötelezettségeket határoznak meg számukra.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, pontosan milyen kötelezettségeket vállalunk a szerződés megkötésével. Semmiképp ne írjunk alá olyan szerződést, amely alapján olyan területekért is felelősséget kell vállalnunk, amelyekről nem rendelkezünk megfelelő ismeretekkel, és ráhatásunk sincs a dolgok alakulására, vagy amelyeket már az olvasásukkor sem értettünk.

Érdemes lehet még a szerződéskötés, illetve az üzleti tárgyalások megindulása előtt saját gyártású műsorformátumunk önkéntes műnyilvántartásba való bejelentését is kezdeményeznünk; ezzel a lépésünkkel rögzíthetjük a műsorformátummal kapcsolatos szerzői jogaink legfontosabb ismérveit, többek közt hogy mi vagyunk a műsor jogosultja, egyúttal rögzítve lesz a műsor címe, a műsorformátum keletkezésének a dátuma is, és utólag a műsor felépítése, tartalma is bizonyítható lesz.

A műsorszolgáltatóval kötendő szerződésben vállalt jogaink és kötelezettségeink pontos tisztázása azért is különösen fontos, mert a műsorunkban feltehetőleg majd szponzori megjelenéseket kívánunk elhelyezni. Ahhoz, hogy erre lehetőségünk legyen, a műsorszolgáltatóval kötött megállapodásunkban ennek feltételeit megfelelően tisztáznunk kell, és tudnunk kell, hogy a szponzorokkal létrejött támogatói szerződésünk kiindulópontjai is ezen szerződésben vállalt feltételek lesznek, hiszen azokat a jogosultságokat és kötelezettségeket tudjuk vállalni a szponzorok felé, amelyeket sikerült kialkudnunk magunknak a műsorszolgáltatóval kötött megállapodásban.

Harmadik pillérként ráadásul ugyanehhez kell majd igazodniuk azoknak a szerződéseinknek is, amelyeket a műsor gyártóival, a gyártás egyéb közreműködőivel kötünk. Ha tehát szigorú követelményrendszert állított fel a műsorszolgáltató az elkészült televízió-műsor leadási határidejére, tartalmi felépítésére vonatkozóan, ezeket értelemszerűen nekünk is számon kell tudnunk kérni a műsor gyártóin, hiszen a tévécsatorna felé minket terhel a felelősség.

Lényeges szempont még, hogy szellemi tulajdonjogaink is megfelelően védve és szabályozva legyenek ezen szerződésekben. Ha a szellemi tulajdonjogok közül csak a védjegyjogokat emeljük ki, kritérium szokott lenni a médiaszolgáltatókkal kötött szerződésekben, hogy a műsorunk, leginkább a műsorcím vonatkozásában védjegybejelentéssel, védjeggyel is rendelkezzünk: ez esetben szóvédjegyként bejelenthetjük a műsorunk címét, fantázianevét, illetve szlogenjét is, ha ezek védjegybejelentésre alkalmasak, vagy akár a műsorunk arculatát megjelenítő kreatív logóval is előállhatunk, ha ez az ábra védjegyoltalom tárgya lehet. Az pedig, hogy ki milyen feltételekkel használhatja majd a védjegyünket, milyen időtartamban, és milyen felületeken jelenhet meg mindez, szintén részletes szabályozást igényel a médiaszolgáltatóval kötött szerződésben.

Miért elengedhetetlen, hogy rendelkezzünk a saját gyártású műsorunk vonatkozásában a szerzői és védjegyjogokkal, és ezek részjogosultságait minél kevésbé engedjük ki a kezünkből? Azért, mert ez esetben továbbra is mi határozhatjuk meg, hogy ki mikor, hol és milyen feltételekkel használhatja fel a saját gyártású audiovizuális művünk egészét vagy akár egyes részleteit, továbbá a nevét, szlogenjét, logóját. Ha a televíziós megjelenés időszakát követően vagy akár azzal párhuzamosan a saját felületeinken (social media oldalak) kívánjuk a műsort bemutatni, reklámozni, népszerűsíteni, akkor szükségszerű, hogy mindezekhez kapcsolódóan rendelkezzünk a megfelelő jogosultságokkal és a jogvédelemmel is. Ekkor már csak arra kell vigyáznunk, hogy a médiaszolgáltatóval kötött szerződésünk ne korlátozza mindezt a kelleténél jobban, ne vegye ki a gyakorlatban az irányítást, a döntéshozatali jogosultságot a kezünkből, illetve ne lehetetlenítse el a jövőbeni felhasználásunkat.

Az úgynevezett merchandisingjogokról sem szabad megfeledkeznünk a médiaszolgáltatóval folytatott tárgyalásaink során, ugyanis a műsorhoz vagy annak részletéhez, eredeti alakjához, eleméhez kapcsolódó kizárólagos másodlagos kereskedelmi hasznosítás joga (ez a merchandisingjog) önálló felhasználásként is tovább engedélyezhető, komoly értékkel rendelkező jogosultság, amellyel jelentős reklámértéket adhatunk a műsor megjelenéséhez.

Mielőtt tehát üzleti tárgyalásokat kezdenénk a saját gyártású műsorunk televíziós sugárzásával kapcsolatban, azt javasoljuk, hogy kérjük ki szellemi alkotások jogában és médiajogban jártas ügyvéd segítségét a komplex üzleti stratégia kialakításában, így nemcsak üzletileg, de jogi szempontból is korrektebb, sikeresebb és gördülékenyebb együttműködésre számíthatunk.

Hennelné dr. Komor Ildikó és Dr. Kalmár Lilla írása eredetileg a Márkamonitor 2023/3. számában jelent meg nyomtatásban.